Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

K2017Apr25

2011. Július 30., Szombat 17:47

Az Úr szava magyar volt!

Írta:  Esztan Győző
Értékelés:
(23 szavazat)
Az ókori Kelet kétezer éves története nem más, mint az árják és szemiták küzdelme, amelyben a szemita az állandóan támadó, az árja állandóan védekező fél. Mivel a szemita katonailag erősebbnek bizonyult, azaz vérengzőnek és kegyetlennek, a küzdelem az árják bukásával végződött.

A keleti magyar népek katasztrófája a legnagyobb katasztrófa, amely valaha is lejátszódott a világ történelmében! Most azonban a történelmi események ismertetéséről térjünk át vallási és nyelvi vonatkozású ismereteink bővítésére! Az Ószövetség forrásairól a következőket tudhatjuk meg, Baráth Tibor munkája nyomán. Az ókori izraeliták egyetlen, de hatalmas irodalmi alkotása a Biblia ószövetségi része, az Ótestamentum. Ennek az írásgyűjteménynek ma ismert legrégibb szövegét jórészt a Kr.e. 9. és 8. században írták le mai formájukban, más darabjait, mint Job könyvét és a példabeszédeket ennél is később, Kr.e. 4. és 3. században. Ezek a szövegek ma részben héber-arámi, részben ó-görög nyelven állnak rendelkezésünkre.

A héber nyelvről annyit tudnunk kell, hogy mai formáját jelen időszámításunk 19. századában alakították ki. A megelőző idők héber nyelvét Biblia utáni hébernek nevezik, amitől megint különbözik az azt megelőző bibliainak vagy ótestamentuminak nevezett héber. Nagyon vitás azonban, szabad-e az Ótestamentum nyelvét hébernek nevezni. Ez a nyelv ugyanis a Kánaánban használt nyelv volt, amely az ősmagyar egyik ágazata. Ettől a kánaáni ősmagyar nyelvtől a tulajdonképpeni ó-héber csak hosszú idő múltán vált el és lett előbb külön dialektus, majd önálló nyelv.

A modern Biblia-kutatók belső szövegkritika útján rájöttek arra, hogy az Ószövetség ma rendelkezésünkre álló szövegei tele vannak olyan tévedésekkel, amelyek az eredeti szöveg meg nem értéséből származnak. Ezért a héberből való szokványos magyarázat helyett a Biblia-kritikát új alapokra óhajtják helyezni, és szorgalmazzák a hébernél régebbi nyelvek e célra való felhasználását. Ma már leszögezhetjük: az Ószövetség valóban magyar nyelvű szövegek összekombinálásából, összefésüléséből származik. Számos magyar tudós foglakozott ezzel a témával már korábban is,Markos Gyula négyezer éves írott és hatezer éves szókincsek alapján szótári pontossággal bizonyítja be 1918-ban megjelent könyvében, hogy Az Úr szava magyar volt, ezt a címet adva egyben művének is.

A magyar szerzők egész sora mutatta ki már a századfordulón: a zsidók első magas kultúrája a magyar népek kultúrájának átvételéből keletkezett. A zsidók nyelvében, a héberben még ma is kimutathatók a magyar eredetű szavak. Például: habar=habar, köröm=karam, lakat=lakat, lát=latas, marok=marak, nád=nud, pazarol=pazar, perec=parac, rágalmaz=ragal, rakás=rakhas, személy=szemel, vakar=bakar. Bél Mátyás /1684-1749/ latin nyelven írt művében, a héber-magyar összehasonlító szótárában 432 szó szerepel. Ha a hang- és nyelvfejlődés, valamint az ősnyelv folyamatos torzításának a tükrében vizsgálódnánk, akkor bizonyára ennek többszörösét találhatnánk meg.

Sok héber szó eredeti értelmét a magyar nyelven keresztül lehet csak megmagyarázni: a mazsoráh is magyar értelmű szó, azaz a magyaráz fogalmát jelenti. Jézus, a Pártos (Parthi) Birodalom hercege a zsidók nyelvét, az akkori hébert idegen nyelvként beszélhette. A galileai Jézus, a tudós máguspap, a napkirályok és papkirályok sarja, hogy a magyar nyelv helyi - a pártosok - tájnyelvét beszélte anyanyelveként, azt az is megerősíti; hogy ősi indiai és tibeti kolostori feljegyzések szerint éveket töltött Egyiptomban, Indiában és Tibetben az ősi írások tanulmányozásával, amelyekről napjainkra kiderült: az emberiség első és közös ősnyelvéből keletkezett nyelvváltozatokon íródtak, azaz valójában a magyar nyelv segítségével értelmezhetők csak pontosan, belemagyarázások és elferdítések nélkül.

A mai India és Pakisztán között fekvő Kasmír tartomány Ley nevű helységének Hemis nevű kolostorában található egy pali (azaz pálos) kolostorból származó feljegyzés, amely szerint Jézus, a hazáját elhagyva, először Egyiptomba ment és ott az osirisi (osiris = ősírás) hitvallás tanait tanulmányozta. Egyiptomból Indiába utazott, ahol többek között Benáreszben és Lahocban tanulmányozta Budha ősi tanításait. (A Budha szó csak az európai nyelvekben hangzik így, a távol-keleti népek Budának nevezik vallásuk alapítóját. A bud(h)izmus alapítójának tartott személy neve eredetileg Gótama Sziddhártha, aki egy nepáli uralkodócsalád sarja. A hinduizmus és a belőle Kr.e.560 tájékán hirtelen kiszakadt bud(h)izmus tanaiban is fellelhetjük az ősvallás elemeit).

Jézus azután egy himalájai kolostorban az Anyaország Szent Sugallatú Írásai (Táblák) tanulmányozásával a kozmikus tudományokat sajátította el. (Hogy mit jelent az Anyaország, arra a későbbiekben kitérünk.) Tizenkét évi tanulás után az összes kozmikus ismeret birtokában lett mester. Ő volt a legnagyobb mester, aki valaha a Földön élt. E kolostori feljegyzések szerint, mielőtt Jézus elhagyta a kolostort, hogy visszatérjen hazájába tanítani, vita támadt közte és tanítói között az újratestesülés tárgyában. A mesterek azt tartották, hogy az újratestesülésben, amidőn egy szellem (lélek) ismételten az anyagi létbe jön, ugyanazok az anyagok használtatnak fel új testéhez, amelyek a régit alkották. Ezzel szemben Jézus azt állította, hogy a Szent Sugallatú Írások (Táblák) úgy állapítják meg, hogy nem az anyagi test születik újra az eredeti anyagokból, amelyek a megelőző testet alkották, hanem a szellem, a lélek testesül újra csupán a születéssel.

Jézus a kozmikus ismereteket az ősi maya nyelven írt Szent Sugallatú Írásokból ezek szerint jobban el tudta sajátítani, mint a mesterei, mert a maya (maja) nyelv Jézus anyanyelvéhez közelálló volt.

Összegzésként: Baráth professzor és a többi magyar és nem magyar őstörténész által feltárt új történetkutatási eredmények alapján érthetjük csak meg igazán a bibliai történések mozgató erőit. Kellő ismeret birtokában cáfolhatatlanul felismerhetők a magyar ajkú népek ősi írásaiból származó válogatások és a magyar ajkú népek ősi jelképrendszerei, továbbá a célzatos átírások, betoldások, egyszóval: a vallási köntös alá bújtatott világuralmi törekvések. Mindez igaz a zsidó vallásra és tanaira is, amelynek ünnepei a zsidóság történelmi eseményeinek dátumai, közöttük az az egyik legkiemelkedőbb, amikor a legnagyobb pusztítást tudták okozni az őslakók körében a babiloni fogságuk ideje alatt.

(Akit érdekelnek Jézus magyar voltát bizonyító írások, olvassák el Baráth Tibor hármaskönyve után Bíró Lajosnak A magyar Jézus című könyvét, továbbá Zajti Ferencnek és Badiny Jós Ferencnek e témában írt műveit és több más magyar szerzőtől származókat!)

Forrás: www.nemzetihirhalo.hu

Beküldte: anikogyorgyi

Eltárolt hozzászólások

Megjelent: 4013 alkalommal Utoljára frissítve: 2013. Január 02., Szerda 21:03

Hozzászólások  

 
Zoli
#22 Végsö ideje volt!Zoli 2013-01-02 09:20
Kedves hozzászólók!

Az én véleményem is az, hogy itt tegyünk pontot és folytassuk ott és onnan ahol megegyezünk.
Idézet
 
 
leszerelt
#21 Kedves Ködszurkáló,leszerelt 2013-01-02 06:15
Továbbá is tiszteletben tartom véleményeidet, sokmindenben egyet is értünk, de nem látom ezen eszmecsere folytatásának hasznosságát. Egyikünk állít valamit, melyre másikunk válaszul egy annak félreértelmezett értelmét cáfolgatja, amit pontosítások és további félreértelmezések követnek. Mindketten megmondtuk miképp látjuk a Világegyetemet: Megismételni a már elmondottakat, illetve körbe-körbe kergetni egymást a végtelenségig tintapazarlás és megbénító lenne. Bólogatni egymás nyilatkozataira pedig célszerűtlen. Törődjünk inkább az igazság kutatásával és terjesztésével.
Idézet
 
 
Ködszurkáló
#20 Kedves Leszerelt!Ködszurkáló 2012-12-31 20:57
...utaltam az idegen érdekeket szolgáló szervezetek tevékenykedéseire...
Azzal, hogy idegen zsoldosoknak tulajdonítod az indoeurópaiság és finnugor származás terjesztésének tényét és elvitatod a tudományosságot, nem cáfolod valóságát, csupán kitérsz létezésének egyenes elismerése elől! Ráadásul a tudományosság fénye sem a nép gyermekeitől, hanem a hatalom felől világítja meg ténykedésüket, tehát az egyszerű ember szemében ők a tudósok, ennélfogva állításaik szakvéleménynek számítanak! A tudat befolyásolásához pedig ennyi elég. Ráadásul az indoeurópai származáselméletbe - mint azt a "Térképek a Kárpát-medencéről" című írás térképei közül a 7. (Európai nyelvek elterjedése) című mutatja, olyan igazságtartalommal, ámde hamis cimkézéssel rendelkező megállapítások kerülnek be, amelyek az indoeurópaiság fogalmát egyrészt hitelesítik, másrészt a magyarságot (Kárpát-medencét) bekapcsolják ebbe a származáselméletbe, ezzel a magyarság szkíta/szittya felülrétegződésének és Kárpát-medencei, őstelepes népének származását az indoeurópai származáselméletbe illesztik. Ez pedig megengedhetetlen, mert egy fordított származástörténet fog kikerekedni belőle, amelyben a nyelvet és a kultúrát átadó ősnép - akár a Kárpát-medencei, akár pedig a szkíta népről legyen szó - egyetemes kultúrtörténeti szerepe fog elsikkadni, amint ez a szándék tapintható jelenleg is. Ezért az indoeurópai-finnugor származáselméleteket csupán az idegen zsoldban állók tevékenységének tekinteni, olyan nagyvonalúság amelyet jelen helyzetünkben nem engedhetünk meg magunknak! Lehet mögötte egy nemzetközi összeesküvést sejtetni, de ez nem változtat létének tényén!

egy hamis hiedelemmel próbálja fölülírni az emberiség valóság-tudatát
A tényleges valóság (tudata) és a róla kialakított kép közti ellentmondások a tényleges valóságról kialakult képet gyöngítik, nem pedig a hamisat! A beerőszakolás eredményessége pedig megalapozódik azzal, hogy a régészetileg hiteles eseményekre hamis cimkéket ragasztanak. Nekünk nem az eseményekkel, hanem a cimkézéssel van bajunk! És ebben az esetben nem legyinthetünk, hogy ilyen állat pedig nincsen! mint azt tette az egyszeri székely az állatkertben a zsiráf láttán. Mert bizony, ez az állat ("indoeurópai"-zmus fortély) létezik és ha nem vigyázunk, hamarosan részévé válunk!

...emberek közti összecsapás forrása az érzelmi szinten fakad...,
Amit követ a gondolat. Nincs nézetkülönbség, csak fogalmazásbeli, szerintem.

...a teremtés egyik másodrendű munkája...
Nem a rangsor a lényeg, hanem a fizikai világban gyakorolt és bizonyítható szellemi befolyás!

...a beszélt nyelvre szoruló (tudatos) gondolkozás...
Anélkül, hogy félrevinni szándékoznám a vitát, arra utalok, hogy az agy a legújabb felismerések szerint csak egy érzékeny vevőkészülék. A gondolkodásban az érzelmek központjaként is tekintett szívnek van elsődleges szerepe, ezzel az érzelmek is méltó helyükre kerülnek. Viszont a beszélt nyelv az érzelmek által "megfogalmazott"-akat teszi át, (interpretálja) a valóság szintjére. Ez a szint pedig nyelvi jellegű, mert anyanyelvünkön, illetve a beszélt nyelv fogalmaival képezzük le a valóságot.

A magyar kozmikus Világnézet szerint a Világegyetem egy lelki- szellemi- és anyagi kiterjedésű egység.
Köszönöm a pontosítást!

Egy nép nyelvének elvétele és a meghódító saját nyelvének közhasználati elrendelése több célt szolgál egyben.
A nyelvcsere kérdése összetett, amint válaszod is utal rá. Az európai nemzetek nyelvének cseréje mögött ismert és feljegyzett hódítások, háborús események nincsenek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ilyenek nem voltak, mert egyébként egy nép nem cserél önként és dalolva nyelvet. Ebben az eseményben ismét a történelemismeret meghamisítását ismerhetjük fel. Tehát kellett, hogy legyen olyan erőszak, amely a nyelvcserének emberöltőkre terjedő folyamatát kikényszerítette és sikerre vitte! Mivel ismert hódítás egyik nemzet esetében sincs feljegyezve, ezért okkal feltételezhetjök, hogy az erőszak amely a nyelvcserét sikerre vitte, a római/judeo keresztény hitre térítéssel volt kapcsolatban! Ez a térítés pedig nevezhető a saját műveltség terjesztése szándékának, azonban ezzel éppen a hatalmi szempontok kerülnek elfedésre, amelyek pedig elsődlegesek voltak, mivel saját műveltségről ebben a korai időszakban beszélni nem lehet!

Ez pedig egy emberi természettel járó hajlam.
Nem szerencsés dolog elmismásolni a nyelvcserére kényszerítés tényének és körülményei történelmi homályának kérdését, mivel az emberi természetnek nem feltétlen velejárója az intolerancia, amint azt a szkíta és az indoeurópai szemlélet ismert különbsége alapján kijelenthetjük! Lehet a nyelvcserére kényszerítés tényét racionálisnak tartott érvekkel indokolni, azonban a judeo-kereszténység ezen tevékenysége mögött teljes nyugalommal felismerhetjük a nemzeti identitás és gondolkodás megváltoztatásának szándékát! Ennek a ténynek az elfedése racionális mellébeszéléssel felesleges!

harmadik cél a hatékonyság: A saját nyelv használata nem igényel erőfeszítést
Nem az erőfeszítésmentességen van a hangsúly, hanem a gondolkodáson, a világszemléleten és a mindenséghez való viszony megváltozásán! Ez nem hatékonysági kérdés, sőt azzal éppen ellentétes, amint azt Magyar Adorján felismerte az Osztrák-Magyar Monarchia diplomáciai táviratainak elemzésekor. A követségi táviratok a hivatalos német nyelv használata helyett gyakran magyar nyelven kerültek továbbításra, mivel a magyar nyelv tömörsége és kifejezőkészsége rövidebb és olcsóbb táviratozást tett lehetővé! Ez a gondolat a hatékonyságról, a mai napig érvényes. Hogy mégsem a hatékonyságot választják a nyugat-európai nemzetek, az azzal is jár, hogy szándékosan fenntartják a gondolkodásbeli különbségeket.

A származástudat nem hat az azon tudatban lévő származására
Tényleg nem hat, viszont a származástudat az, ami manipulálható, amint azt a magyar nép eredetével kapcsolatosan is láthatjuk!

Nyomorult az, akinek épsége véglegesen megszűnt.
"Ép testben ép lélek" Ha ebből indulunk ki, akkor csak az a nyomorult, aki rokkant igazolvánnyal rendelkezik (bár ezzel is vissza lehet élni). Azonban nem csupán fizikai testünk van, hanem a fizikai testünk képzetünkben is létezik. Ha a kettő közt megbomlik az összhang, (amputáció, csonkolás) akkor fantom fájdalmakban él tovább az elvesztett testrész. Tehát a kettő egymástól csak munkával választható el. Idő és akarat kell hozzá, hogy a megváltozott testhez igazítsa tudatát a sérült ember. Ha a testünkről tudatunkban élő képnek ilyen szerepe van épségünk megélésében, akkor nem túlzás azt állítani, hogy a megnyomorított tudat úgy hat a testre, hogy épségét látszólag meghagyja, azonban képességeinek kibontakoztatását gátolja a hamis tudat által. Amint rendeznek paralimpiát a sérült emberek mentális egészségének helyreállítása érdekében, ugyanígy beszélhetnénk para-egyetemekről, ahol a tudatukban korlátozott embereket taníthatnák teljes értékű gondolkozásra. Évezredek agymosását nem lehet "lelkesítéssel" eltörölni!
Szerintem az nem nyomorult, aki felismeri helyzetét és saját elhatározásból igyekszik változtatni rajta, kilépni az elbutítottság köréből! Aki eddig nem képes eljutni, azon a ráolvasás és a lelkesítés nem segít!

Volt elvetemültek néha megkeresik és megtalálják magyar kilétüket, hovatartozásukat, míg mások, hajdan eltökélt hazafiak, kiábrándulnak magyarságukból
Véleményedhez adott gondolatként: ma már magyarnak lenni nem születés, hanem tudatos vállalás kérdése.
Idézet
 
 
leszerelt
#19 Kedves Ködszurkáló,leszerelt 2012-12-31 12:33
Köszönöm: Viszont kívánok kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog újévet.

"Szó nincs arról, hogy az indoeurópaiság fogalma meghaladott lenne."
Az előbbi hozzászólásomban utaltam az idegen érdekeket szolgáló szervezetek tevékenykedéseire - hamisításaira, hamisítványaik terjesztésére. Az oktatás - úgymint a magyarság másképp kivitelezett megvezetése is - azon tevékenykedésekről tanúskodik. Ezek csak névben "tudományos" munkák termékei.

"Egyetlen pontban vitatkoznék véleményeddel, ugyanis a nemlétező nem léphet helyébe a létezőnek!"
Egy kis pontosítás: Nem véltem, most sem vélem, hogy a nemlétező a létező helyébe léphet: Azt mondtam, hogy egy idegen érdekeket szolgáló szervezet a közönség hitébe egy valóságra alapozott tudat (létező nép, stb.) helyébe egy kitalált (nemlétező nép, stb.) elméletet próbál beerőszakolni. Azaz, egy hamis hiedelemmel próbálja fölülírni az emberiség valóság-tudatát. Ennyit a politikai célokat szolgáló "indoeurópai"-zmus fortélyról.

"... elsődlegesen gondolati szinten jelent meg..."
Tisztelem véleményedet, de nem osztom nézetedet. Szerintem minden emberek közti összecsapás forrása az érzelmi szinten fakad, s nem egy szellemi munka terméke. A "tenni kell valamit" nyomás mindig érzés szinten születik meg és a "mit tegyek"-et is a lélek dönti el. A szellem csak megtervezi és kidolgozza a "hogyan tegyem" gondolatot - e két munka ezután egymást váltja (vö. magyarmegmaradasert.hu/.../...). Az emberek egymás ellen uszítása és ugrasztása is az érzelmi szintet célozza (pl. a judaizmus gyűlölet- és bosszúideológiája).

"...befolyást lehet gyakorolni úgy fizikai folyamatokra (részecskék eloszlása), mint élőlények gondolattársításának befolyásolására."
Nem tartom kizártnak, de szerintem ez a teremtés egyik másodrendű munkája lehet.

"Gondolkodásunk nyelvi jellegű..."
Valószínűnek tartom, hogy a beszélt nyelvre szoruló (tudatos) gondolkozás a gondolkodásnak csak egyik - valószínűleg kis kiterjedésű - mellékmunkája. (Nem tudok tudatalatti gondolkozásról, de nem tartom kizártnak). A gondolkodás oroszlánrésze szerintem a szóbafoglalhatatlan fogalmak (tudatalatti) kezelése, mely munkáknak csak a tudatos világunkba küldött termékéről van tudomásunk - ha odafigyelünk amikor megérkeznek (pl. honvágy.)

"Tehát világunk szellemi jellegű"
Is. A magyar kozmikus Világnézet szerint a Világegyetem egy lelki- szellemi- és anyagi kiterjedésű egység.

"...miért lettek szláv nyelvre kényszerítve... Miért nem őrizhették meg ősnyelvüket..."
Egy nép nyelvének elvétele és a meghódító saját nyelvének közhasználati elrendelése több célt szolgál egyben. Az egyik a meghódított nép megfosztása műveltsége egyik fenntartójától. Mivelhogy a műveltség egy nép egyik meghatározója, ha azt a meghódító meggyöngíti, a nép ellenálló képességét gyöngíti meg. Egy másik, ember saját műveltségének fenntartása, amit - többek közt - annak terjesztésével törekszik kivitelezni. Ez pedig egy emberi természettel járó hajlam. Egy meghódító ezen akaratát egyszerűen ráerőszakolja a meghódítottra. Egy harmadik cél a hatékonyság: A saját nyelv használata nem igényel erőfeszítést (nem kell megtanulni egy idegen nyelvet). Mindez megfigyelhető minden néphódítást követő folyamatban, nem csak a magyar nép leigázásában (pl. az amerikai őslakók leigázásában is.)

"Ha a származás lenne a népet meghatározó tényező, akkor miképpen kellene hozzákezdeni a származástudat megváltoztatásához?"
Itt is szükségesnek látok egy kis hajszálhasogatást: A származás egy nép egyik meghatározó tényezője, nem meghatározó tényezője, és nem azonos a származástudattal. A származástudat nem hat az azon tudatban lévő származására, legföljebb tapasztalatként hathat az utódok genetikai összetételére.

"Akiknek a nevelését a rabszolgaléthez igazították, magyarságuk tudatát, az ebből adódó szellemi és erkölcsi tartását megtörték, azok nem nyomorultak?"
Szerintem, nem. Nyomorult az, akinek épsége véglegesen megszűnt. Ember lelki- vagy szellemi- erőnyhiányban szenvedhet, de szerintem se a lelki se a szellemi épséget sem lehet véglegesen megszüntetni; a hiányzó erőnyök fölfogása visszaállíthatja a lelki, szellemi épséget. (pl. "lelkesítéssel" sugározzuk valaki felé a lelkierőt.)

"Az üldöztetés, elnyomás és megkülönböztetés megacélozta azt aki alkalmas volt erre, és kicsapta azokat, akik pedig arra voltak méltóak."
Nem tudom, de valószínűnek tartom, még ha szerintem nem is ilyen fekete-fehér a kép. Volt elvetemültek néha megkeresik és megtalálják magyar kilétüket, hovatartozásukat, míg mások, hajdan eltökélt hazafiak, kiábrándulnak magyarságukból, miután hazájuk, népük szerintük "elhagyta" őket - de lehet, hogy később újra "hazatérnek". A mi dolgunk az igazság közlése velük, bárhol élnek, bízva annak isteni hatásában rájuk. Ennél többet ember nem tehet.
Idézet
 
 
Ködszurkáló
#18 Kedves Leszerelt!Ködszurkáló 2012-12-28 15:54
Először is kellemes ünnepeket kívánok!

Sajnálom, hogy felületességem miatt Baráth Tibor megállapításáról írott véleményem félreérthető volt!

Anélkül, hogy Baráth Tibor nagy művét olvastam volna, nem is engedhetnék meg magamnak olyan véleményt, amelyet te kiolvastál szavaimból. Ismételten átgondolva ezt a félreértést, az a meglátásom, hogy B.T. egyrészt nyugodtan kijelenthette, amit ..., mivel választott témája nem igényelte ennek a fogalomnak állandó használatát. Másrészt pedig vannak olyan objektumok a tudomány szóhasználatában, amelyeknek tárgyi valósága nem létezik. Ilyen a geometriában a pont, a két pontot összekötő egyenes amely pontok halmaza, stb. De ilyen a térképészetben használt földrajzi szélességi és hosszúsági körök rendszere is. Senki nem keresi fizikai jelenlétüket, mégis létezőnek tételeződnek és használjuk őket szerkesztésben, helymeghatározásban. Véleményem, hogy ebben az értelemben lehet beszélni az indoeurópai népről, amely egy nyelvi kategóriából alakult népek csoportját jelölő fogalommá.

Ha jól értem, Baráth Tibor ezen állítását cáfoltad a "Ha valóban elvetették volna" kétségbevonásoddal. Nem kívánom cáfolni, mert nincsenek meg hozzá az érveim, csupán tapasztalataim vannak arról, hogy az "elvetés" ellenére nem érzékelhető új állítás! Nem olvastam sehol arról, hogy akkor milyen eredettörténetet kívánnak helyébe állítani, honnan származtatják az indoeurópai nyelveket beszélő európai népeket. Nem olvastam arról, hogy folyamatban lenne a történelmük és önmeghatározásuk átértékelése. Legfőképpen pedig nem érzékelem, hogy egy valós alapokon nyugvó történelemszemlélet irányában haladnának. Prof. Müller-Karpe, Hermann 1974-ben fogalmazta meg nevezetes kijelentését: ...hogy a zsinórdíszes kerámiások indogermánok voltak-e, az azokhoz a kiagyalt értelmezésekhez tartozik, amelyek a tudományos megismerhetőség határain túl terülnek el... Ennek ellenére 1991-ben Makkay János neve alatt megjelent az Indoeurópai népek őstörténete, melynek fülszövegében az alábbiak olvashatók: Makkay János munkája az indoeurópai eredet, művelődéstörténet, módszertan, nyelvészet eddigi tudományos eredményeinek pontos és teljes összefoglalása, egyéni rendszerezése. Szó nincs arról, hogy az indoeurópaiság fogalma meghaladott lenne. Mesterházy Zsolt az Indoeurópai-szkíta elméletet cáfoló írásában az 1991-ben kiadott magyar Történelmi Világatlasz egyik táblájával Az ókori kelet (Kr. e. III-II. évezred közepe) [15] illusztrálja, hogy:
Egész Európát indoeurópaiak töltik meg, hatalmas piros nyilak mutatják győzedelmes útjukat a Régi Kelet ősi kultúrközpontjai felé, kelet felől indoiráni különítmények segítik testvéreiket a nagy menetelésben. Ezek az elképzelések saját magyarországi ortodox indoeurópai hivatalosaink álláspontját tükrözik. A fentebbi alapos, 26 éves cáfolat ellenére ma Magyarországon mégis ez jelenik meg. Talán a szakirodalom tanulmányozása maradhatott el, ezért nem tudnak róla.
Sajnos ez nemcsak itt látható, mert a Stiefel iskolai történelmi atlaszában [16] ugyanezen cím alatt ugyanezt látni, csak fekete nyilakkal vonulnak az indoeurópaiak dél felé. Bemutatom ezt is.
Ez utóbbit 1996-ban adták ki. jellemző módon 2000-ben, mikor M.Zs. A magyar ókor című művét kiadta, még a hivatkozott cáfolat külön tételként felkerült az internetre.

Ha mégsem (ezt az állítást cáfoltad), ... Tagadásra nem lehet történelmet építeni! Az indoeurópainak nevezett népek mégis ezt teszik! Tagadják származásukat és megtagadják múltjukat! Nem csupán múltjukat tagadják, hanem a természettel, a mindenséggel való egylényegűségüket is, mert különben nem jöhetett volna létre az élővilág és a természet tönkretétele, ami napjaink angolszász civilizációját jellemzi és az egész Földet fenyegeti!

Az egyetemi könyvtárak tele vannak tudományosan megállapított tényekkel
- és tudományos mezbe bújtatott hazugságokkal is.

Arról beszélünk, hogy (...) egy nemlétező nép-, műveltség-, civilizáció- és történelem-elméletet, és egy kitalált területi jogosultságot, idegen értékrendet és eltulajdonított teljesítmény-készletet próbál beerőszakolni a közönség hitébe. (...).

Nagyon pontosan és jól fogalmaztál. Egyetlen pontban vitatkoznék véleményeddel, ugyanis a nemlétező nem léphet helyébe a létezőnek! A folyamatok lényegét tekintve azt kell megállapítanunk, hogy az általad - tudósok szakvéleményeivel megtámogatottan - nemlétezőnek tekintett nép azonosságtudatába (ami azért létezik ezek szerint) kívánják beolvasztani Európa őslakosságát, amint azt Mesterházy Zsolt: Magyar ókor című művében is felismeri:

A mai nyelvkiegyenlítődés első számú katalizátora a tömegkommunikáció és az írott sajtó, amely rátelepszik a népekre, nyelveikre. Mindez egyben azt is mutatja, hogy már ma javában folyik a majdani Európa egységes nyelvének kialakulása ősnyelvi ragozó alapokon és indoeurópai mezbe bújtatva. Az európai egységesülési folyamat mindenesetre az egy nyelv használata felé mutat, amelynek előállta csak idő kérdése. Azt is lehet előre tudni, hogy takarékossági alapon kezdenek majd hozzá az egynyelvűség megvalósításához. Mi magyarok ebbe természetesen soha nem mehetünk bele, mert az népi személyazonosságunk felszámolását jelenti. (...) Egy nem ragozó (indoeurópai) nyelvű általában nem talál kivetnivalót e latin-angol terjeszkedésben, mert úgy gondolhatja, még közelebb kerül az antik hagyományokhoz. Azért sem feltűnő e folyamat, mert e fiatal nem ragozó nyelvek egyébként is folytonos alakulásban vannak.(...) Mi ragozók gyökeresen másként élhetjük meg e folyamatot. Létünket és hagyományainkat fenyegető áradatnak tekinthetünk minden olyan jelenséget, amely nyelvünket és annak szerkezetét megbontani igyekszik. Az idegenség beáramlása bomlaszt és elsüllyeszt, rombolja az egyéni és népi azonosságot, mert tudásunk nyelvünkbe van beleírva.(...) A rögzített adatok önmagukban cáfolják az indoeurópai nyelvelméleteket - beleértve bármilyen indoeurópai nyelvcentrum létezését is -, és jól cáfolják a kelták indoeurópaiságát. Nem várom azt, hogy az indoeurópaiak magyarul tanuljanak majd ezután (tovább), azt viszont kívánatosnak tartanám, hogy tévedésen alapuló nézeteiket egyszer s mindenkorra felszámolják, nem utolsósorban pedig igazítsák ki származástudatukat és nyelveik származásáról alkotott véleményüket. Úgy gondolom, nem szégyen az, hogy kialakulásuk során tanultak mástól nagyon fontos és alapvető dolgokat. Az igazi szégyen inkább az, hogy a tanító megsemmisítésével és eltagadásával igyekeznek még ma is valamiféle kizárólagosságra szert tenni, a legnagyobb szégyen pedig rájuk nézve az, hogy mindez ki is derült.(...) az a tény, hogy Európa ősnépi jellegű népességet kapott a Kr. e. 3000 tájától folyamatosan érkező hullámokban, arra mutat, hogy jelentős részben menekülők voltak a Régi Kelet borzalmas világégései, és később az indoeurópaiak népirtásokkal tarkított területfoglalásai elöl. Majd miután új hazájukba érkeztek és hosszú idő alatt keleti (kelta) néven összeforrottak, addigra a görög és latin, majd még egy indoeurópai nép (germán) megint utolérte őket és addig irtotta, amíg végül majdnem elfogytak. A gondoskodó istent legyőzte a bosszúálló isten a földi csatamezőkön és Európa sötétségbe borult.(...) Ami pedig az indoeurópai nézetekkel szembeni vitámat illeti, annak egyetlen mozgatórugója van. Nevezetesen a kezdetek nélküli világuk bírálata, amelyben bár mi, az ősnép vagyunk a kezdet, ezt mégis tagadni, eltulajdonítani vagy megsemmisíteni igyekeznek. (...) ha az indoeurópaiak nem az ősnép műveltségének elvitatására építették volna történelmüket, hanem megmaradtak volna saját, amúgy könnyen felismerhető valóságuk körén belül, ma itt nem kellene vitatkozni velük hatalmas energiákat pazarolva a valóság újbóli helyreállítására,(...). (angelfire.com/.../mokorab.htm)

"Ha gondolatainkkal teremtjük valóságunkat... A nyelv és a génállomány csak követte azt, ami gondolat szinten megjelent és évezredeken keresztül érzelmi töltést kapott!" Pedig nyilvánvalónak tartom, hogy a tagadás gondolata, amely az ősnépből való kiszakadást és nyelvi elkülönülést, az őshagyomány elvetését, majd pedig az ősnéppel való harcos szembefordulást eredményezte elsődlegesen gondolati szinten jelent meg és nyilvánult meg később a fizikai világban. Ezt értettem a kifogásolt gondolatomban.

Következtetéseidet azon föltételre alapozod, hogy gondolatainkkal teremtjük valóságunkat. Mint fentebb vázoltam! Ezen túl pedig a parajelenségek körében folytatott kutatások, de a kvantumfizika határozatlansági tételének vizsgálata is, igazolták, hogy statisztikailag kimutatható befolyást lehet gyakorolni úgy fizikai folyamatokra (részecskék eloszlása), mint élőlények gondolattársításának befolyásolására. (Beleértve állatokat és növényeket is! Természetesen idegrendszerük megfelelő szintjére vonatkoztatva a hatást.) A magyar népmesei hagyomány pedig tud arról, hogy a gondolat a gondolat sebességével, azaz késedelem nélküli terjedésre képes. (A terjedés itt nem is kifejező!) Az ember mindig annak megfelelően cselekszik, érez és produkál, hogy mit képzel el önmagáról és környezetéről igaznak. Tehát cselekedeteinket alakítják képzeteink. Ezért az ellenségkép megalkotja az ellenséges magatartást. Ebben szerepe van a statisztikailag kimutatható gondolatminták átvitelének/érzékelésének hatása és feltételezhető a ráutaló magatartás, testtartás, arcjáték, pillantás megjelenése és érzékelése is.

Sajnálom, de azon tételedet, hogy a nyelv csak követte azt, ami gondolat szinten megjelent nem tudom elfogadni, mert szerintem a gondolat egy munka (gondolkozás) terméke, mely munkát lehetetlen elvégezni a hozzákellő eszköz és annak használata nélkül. A fentebb bemutatott esetben, igen. Egyéb esetekre vonatkoztatva természetesen igazad van!

Ez az eszköz pedig a (beszélt) nyelv. Másképp mondva, a (tudatos) gondolat a nyelv (alkalmazásának) eredménye s nem fordítva. Nyelv nélkül nincs se (tudatos) gondolat, se gondolkozás, mert nyelv nélkül képtelenek vagyunk fogalmakat (tudatosan) kezelni. (Ám, nem kizárt, hogy tudatalatti gondolatok is létezhetnek - nem tudom.) Ezzel a mondatoddal pedig elérkeztünk a nyelv gondolkodást meghatározó szerepéhez. Gondolkodásunk nyelvi jellegű, azaz gondolataink anyanyelvünkön fogalmazódnak meg bennünk. Anyanyelvünk minél alkalmasabb eszköze az univerzum leírásának, annál pontosabb képünk lesz a mindenségről, annál jobban eligazodunk benne és megértjük, majd hatékonyan alkalmazni tudjuk törvényszerűségeit. Tehát a nyelv, mint a valóság leírásának eszköze egzakt módon kell, hogy igazodjon a valósághoz! Ennek a megfelelésnek meg kell jelennie a mással- és magánhangzók számosságában, hogy a kvantumvilág különböző építőelemeivel összerendelődjenek. A kiterjesztett magyar ABC a 26 mással- és 14 magánhangzójával pontosan megfelel számosságában és képzésük jellegében ennek a feltételnek. Erről a rendszerről Géczy Gábor előadásaiból lehet többet megtudni. A germanista szemléletű magyar anyanyelvi oktatás tagadja a hangok jelentéstartalmának gondolatát, viszont a magyar anyanyelvűek érzik ennek hamisságát. A hangoknak jelentéstartalma van, érzeteket közvetítenek számunkra. Az érzeteket ha összekapcsoljuk, nyelvi gyököt kapunk. A gyökökből pedig szóbokrokat rakosgathatunk. A mindenséghez igazodó nyelvi szerkezet - amely a hangoktól kezdve jelen van - az univerzum érzékelésének lehetőségét rejti. Ebben rejlik a magyar nyelv nagy titka. Ezért kívánják anyanyelvünket elvenni, hogy a nyelv adta világszemlélet biztonságától megfosztva, még kiszolgáltatottabbá váljunk, miközben a magát választottnak hirdető nép már az általános iskolákban tanulja új hazája nyelvét, Izraelben!

Abban igazat adok, hogy a génállomány valószínűleg követi a tapasztalatokat - a gondolatokat beleértve -, de ez egy körben forgó kölcsönös hatásnak csak a fele: Épp úgy, mint ahogy a műveltség is egy nép egyben alkotója is, alkotmánya is, egy ember génállománya is egyben hajlamai, tehetségei adományozója is, és ha kifejlődött, hordozója (továbbítója) is. (A hajlamok, tehetségek kifejlődése (vagy visszafojtása) és alkalmazása a környezet hatásának eredménye.) A lények tulajdonságai kétfélék: öröklöttek vagy szerzettek lehetnek. A génállomány a szülők tapasztalataiból kialakult tudásbázis. A szerzett tulajdonságok pedig beépülnek a tudásbázisba és átörökítésre kerülnek. Ezt az állattenyésztők és növénynemesítők ki is használják.

Az érzés nem csak táplálja, hanem létre is hozza azt, ami gondolat szinten (is esetleg) megjelenik. Mivelhogy semmi sem képes saját alapját létrehozni, a gondolat sem képes teremteni valóságot - legföljebb a teremtés egyes másodrendű munkáit képes végezni. Minden alkotó folyamat forrása az érzés - nem a gondolat. Egyetértek! Ezért a szív a gondolatok igazi központja, nem az agy. Az agy rendkívül érzékeny, ezért könnyen befolyásolható. A szív az állandó működés miatt kívülről a legkevésbé befolyásolható. Ez is az érzés elsődlegességét mutatja.

se az érzés, se a gondolat nem hat az anyagi világra közvetlenül: Közvetve hathat, de csak olyan lények közbenjárásával, amelyek képesek azon erőnyöket fölfogni, átlényegíteni fizikai erőnyökre, és akként alkalmazni. Bár lelkierőnyt (az érzés hajtóerejét) minden élőlény képes fölfogni, stb. szellemierőnyt (a gondolat hajtóerejét) a Földön valószínűleg csak ember tudja fölfogni és hasznosítani - de nem biztos. Igazad van, csak azt kifogásolom, hogy anyagi világról beszélsz, holott feltételezem, tisztában vagy az anyag állóhullám természetével és azzal is, hogy az állóhullámokat is valamilyen energiának mozgásban kell tartania. Tehát világunk szellemi jellegű. Ugyanakkor R.R Rife különlegesen nagy felbontású és nagyítású mikroszkópjával bizonyította, hogy az élet csírája még a kövekben is megtalálható.

Eurázsia lakóit csak "őslakókra" és "bevándorlókra" tudom bontani. Mesterházy Zsolt a fenti idézetben adott egy lehetséges modellt erre. Magam egyetértek a véleményével. Csak azt kell még megérteni, hogy ők sem egy másik bolygóról pottyantak ide, hanem valószínűleg a királyi szkíták magatartásának következtében fordultak velük szembe. Ugyanis G.A. idézi Herodotosz szavait: A Gerrhoson (a Don egyik mellékfolyója; Gerrhos = Kőrös?) túl van azután az úgynevezett királyföld, itt laknak a legbátrabb és a legtöbb szkíták, akik a többi szkítákat rabszolgáiknak tekintik. (IV. könyv 20$, 15.) Bár Herodotosz nem abban a korban élt, amely az indoeurópainak nevezett népek különválásának feltételezhető időpontja volt, közlése mégis fontos adalék annak valószínűsítéséhez, hogy hasonló helyzet évezredekkel korábban is előfordulhatott, ha ugyan nem ezt a korábbi állapotot mutatja be.

a fajtán belüli természetes összehúzás és tartózkodás az idegen fajtáktól a Világ minden sarkán megfigyelhető - méghozzá minden élőlényben -, tehát, ne haragudj, de ez a valóság csak előítélettel tekinthető júdeai taktikának.

Azt írtad: Kérem vigyázzunk, a horvát magyar testvérnép,
Válaszom lényege: Az ő nyelvükkel már semmi baj, a miénket még mindig rontani, rombolni kell! Tehát nem a származás, hanem a nyelv az ami kifelé is meghatározza a népet és sorsát! Tehát nem a természetes összetartásra és az idegenektől való tartózkodásra utaltam! Ha a nép sorsának nem lenne kifelé meghatározója a nyelv, akkor felmerül a kérdés, hogy miért lettek szláv nyelvre kényszerítve a lengyelekkel, a bulgárokkal és az ukránokkal együtt? Miért nem őrizhették meg ősnyelvüket? Miért kell az elszakított részek magyarságát románosítani, szlávosítani? Miért sulykolják az agyakba a magyar nyelvet rontó szabályokat és hamis etimológiákat? Ha a származás lenne a népet meghatározó tényező, akkor miképpen kellene hozzákezdeni a származástudat megváltoztatásához? A nyelven keresztül, természetesen! Ha most Semino és társai felismerik a genetikai rokonságot, akkor az még nem teszi meg nem történtté az elmúlt évszázadok eseményeit. Ha nem tudnak új identitástudatot kialakítani a nyelvcserén átesett népekben, akkor nincs értelme a nyelvcserének sem. De volt értelme, még akkor is, ha esetleg a természetes rokoni vonzalom népeinket nem távolította el olyan mértékben, mint más népeket.
---------------
ő nem nyomorult se lelkileg, se szellemileg, csak neveléséből adódóan az élősködők érdekeit szolgálja. Ő az egyike azoknak a tehetséges, okos, leleményes politikusoknak, "menedzsereknek", elárverezőknek, adóbehajtóknak, hóhéroknak, stb. akik a bankárdinasztiák gonosztetteit végrehajtják.

- Akinek a lábfejét deformálták el a régi Kínában, amely nőknek a nyakát nyújtották képtelenül hosszúra Kambodzsában, amely nőket Afrikában körülmetéltek, azok nyomorultak. Akiknek a nevelését a rabszolgaléthez igazították, magyarságuk tudatát, az ebből adódó szellemi és erkölcsi tartását megtörték, azok nem nyomorultak?

a Horvátországba rekedt horvát egy idegen nyelvet beszélő magyar. Elfogadom. Ez a téma amúgy is olyan messzire vezetne, hogy nem mernék vállalkozni erre az útra! Abban biztos vagyok, hogy a szórványba kényszerültek közül azok, akik még megőrizték magyarságukat és kultúrájukat, azt részleteiben gazdagabban, őszintébben, tudatosan és érzelmileg fűtötten tették. Ebben a vonatkozásban - valószínűleg - magyarabbak a csonka-országbeli keveseknél. Az üldöztetés, elnyomás és megkülönböztetés megacélozta azt aki alkalmas volt erre, és kicsapta azokat, akik pedig arra voltak méltóak. Csonka-Magyarország pedig a se-hús-se-hal magyarság országává vált. Tisztelet persze a kivételnek, és mindenki kivétel aki ezeket a sorokat olvassa!

(A "Didymos Júdás Tamás evangéliuma" című iromány itt is megjelentett szövegére és annak magyarázataira sajnos nem tudok reagálni, mert én azokat nem értem. Elemzésükre pedig nem érzem magam hivatottnak.)

- Mindent a maga helyén!
---------------
Idézet
 
 
leszerelt
#17 Kedves Ködszurkálóleszerelt 2012-12-25 21:28
Baráth Tibor munkájának megítélése az én fülemnek eléggé nemlegesnek hangzott. Azt vettem ki szavaidból, hogy szerinted elszigetelte magát a valóságtól ("saját kis univerzumát") úgymint a történettudomány módszertanától ("saját szabályait"). Most azt mondod, hogy csak szerszámokra, műhelyre gondoltál. Jó: Akkor úgy látszik ezt rosszul értettem.

"Ha valóban elvetették volna, akkor ma (Baráth Tibor fenti véleménye után 25-30 évvel)..."
Lehet, hogy itt is kisördögöt látok - ez velem rendszeresen előfordul - de a zárójelekbe zárt kiegészítés nekem azt sugallja, hogy az indo-európai ősnyelv, ősnép és őshaza fogalmának elvetése szerinted csak Baráth Tibor 25-30 évvel ezelőtt megjelentetett véleménye lenne. Bár az ő szakvéleménye is jelentős - és kérem tegyünk különbséget a vélemény és a szakvélemény közt -, itt sajátján kívül még három kutató munkájára is hivatkozik. Hubert (1872-1927) szerint: "A mai nyelvészek az "indo-európait" már nem tekintik egy beszélt nyelv akár árnyékának sem. Roux szerint: "nem vehető komolyan az ilyen nyelv létezése". Riasanovsky szerint: "Jelenleg alig van olyan szakember aki bármilyen bizalommal beszél egy a történelmi indo-európaiak hazájáról, és egyesek még annak elméleti fogalmát is elvetik". Tehát itt nem csak Baráth Tibor 25-30 évvel ezelőtt megjelentetett "véleményéről" van szó - ha azt sugallnád. Ő azt állítja, hogy ma az indo-európai ősnyelv, ősnép és őshaza fogalmait elvetették, és állítását az elvetők szavai idézésével vagy megállapításuk tolmácsolásával bizonyítja. Ha jól értem, Baráth Tibor ezen állítását cáfoltad a "Ha valóban elvetették volna" kétségbevonásoddal.

Ha mégsem (ezt az állítást cáfoltad), akkor egy másik lehetőség az, hogy szerinted nem vetették el, csak színlelik az elvetést. Eszerint vagy hiszik de nyilvánosan tagadják, hogy egy ilyen nép és nyelv valóban létezett, vagy szándékosan cáfolják saját kitalációjukat valamilyen rejtett célból. Az előbbi valószínűtlen, mert józan ember nem hiszi saját hazugságát. Az utóbbi elképzelhető, de célszerűtlennek tűnik: Egy társadalom átverésének csak akkor van értelme ha az átverő betudja csapni a célzott társadalmat. Ahhoz, viszont, valamiképp terjesztenie kell hazugságát. Bár egy hazugság színlelt (és erőtlen) elvetésével is lehet magát a hazugságot valaki fejébe ültetni - ha az lenne a rejtett cél -, az efféle nemleges reklám csak egy társadalom kis töredékével képes azt ekként elhitetni. A túlnyomó többség azt hiszi amit hall vagy olvas, nem keresgél, észre sem veszi a rejtett üzeneteket a sorok közt. Tehát nem valószínű, hogy az indo-európai ősnyelv, ősnép és őshaza fogalmai elvetése valamiféle nagyszabású átverés lenne.

Az, hogy a gyakorlat nem igazolta "elméleti igazát" szerintem nem azon múlt (múlik) hogy a tudomány mit fogad el, mit nem, hanem azon, hogy az idegen érdekeket szolgáló szervezetek milyen hatásosan hamisítják meg a tudomány magállapításait és terjesztik hamisítványaikat. Ezek a szervezetek pedig sajnos elég hatásosan végzik mindkét munkájukat (pl. National Geographic, vö, magyarmegmaradasert.hu/.../309 #4). Az egyetemi könyvtárak tele vannak tudományosan megállapított tényekkel és szakvéleményekkel, a tudósok íróasztal fiókjai is tele vannak tanulmányokkal, kéziratokkal, de ha nem szolgálják a hatalmat, sohasem látnak jelentős napvilágot még az oktatásban sem, a közönség tájékoztatásáról nem is beszélve. Ha mégis a nagyközönség tudatába kerül itt-ott egy, azokból a lényeg ki lett csépelve, vagy egyszerűen át lett írva a hatalom érdeke szolgálatára.

"Ha a vélemény nem vitatható, akkor miről beszélünk?"
A vélemény azért nem vitatható, mert nem elégíti ki a vitához kellő érvelés föltételeit, az állítások vagy tételek bizonyítására vagy cáfolására bevetett körülmények, tények, megállapítások bizonyítását vagy egyetemes igazolását. Márpedig a vélemény mindenkor bizonyíthatatlan, mert csak a vélekedő fejében létezik. Igazolni lehet, de csak akkor ha a vélemény igazságát a vitatárs is megtalálja saját tapasztalattárában. A vélekedő, viszont, képtelen igazolni véleményét, mert nem ismerheti vitatársa tapasztalatait. Vitatársa, viszont, esetleg visszatudja azt igazolni. De, mivelhogy az egyéni tapasztalattárak egyáltalán nem mondhatók egyetemesnek, az egyetemes igazolás föltétele sincs kielégítve. Vitatható a mindenki által ellenőrizhető tények, kiszámítható valószínűségek, és az érvelések, következtetések ésszerűsége, de a vélemény - bár esetleg gondolat-serkentő (ha közölt) -, szerintem sohasem vitatható.

Arról beszélünk, hogy egy jól pénzelt és kiképzett idegen érdekeket szolgáló szervezet nép- műveltség- civilizáció és történelem-hamisítással próbálja eltüntetni az eurázsiai őslakó magyar-hun népet, területi jogosultságát, értékrendjét és teljesítményeit, és helyébe egy nemlétező nép-, műveltség-, civilizáció- és történelem-elméletet, és egy kitalált területi jogosultságot, idegen értékrendet és eltulajdonított teljesítmény-készletet próbál beerőszakolni a közönség hitébe. A mi dolgunk az igazság kutatása, a megtalált tények és valószínűségek közlése, a tévhitek kigyomlálása, a hamis állítások megcáfolása, és a hamisítók és hamisításaik leleplezése.

"Ha gondolatainkkal teremtjük valóságunkat... A nyelv és a génállomány csak követte azt, ami gondolat szinten megjelent és évezredeken keresztül érzelmi töltést kapott!"
Következtetéseidet azon föltételre alapozod, hogy gondolatainkkal teremtjük valóságunkat. Bár elfogadom, hogy egyesek ekként fogják föl a Világegyetemet, jómagam nem vagyok meggyőződve, hogy ez lenne a teremtés folyamata. Sajnálom, de azon tételedet, hogy a nyelv csak követte azt, ami gondolat szinten megjelent nem tudom elfogadni, mert szerintem a gondolat egy munka (gondolkozás) terméke, mely munkát lehetetlen elvégezni a hozzákellő eszköz és annak használata nélkül. Ez az eszköz pedig a (beszélt) nyelv. Másképp mondva, a (tudatos) gondolat a nyelv (alkalmazásának) eredménye s nem fordítva. Nyelv nélkül nincs se (tudatos) gondolat, se gondolkozás, mert nyelv nélkül képtelenek vagyunk fogalmakat (tudatosan) kezelni. (Ám, nem kizárt, hogy tudatalatti gondolatok is létezhetnek - nem tudom.)

Abban igazat adok, hogy a génállomány valószínűleg követi a tapasztalatokat - a gondolatokat beleértve -, de ez egy körben forgó kölcsönös hatásnak csak a fele: Épp úgy, mint ahogy a műveltség is egy nép egyben alkotója is, alkotmánya is, egy ember génállománya is egyben hajlamai, tehetségei adományozója is, és ha kifejlődött, hordozója (továbbítója) is. (A hajlamok, tehetségek kifejlődése (vagy visszafojtása) és alkalmazása a környezet hatásának eredménye.)

Ha a Grandpierre Attila által megállapított ősi magyar kozmikus-mágikus világképet vesszük mérvadónak - amit nagyjából el is fogadok -, akkor az általad fölvetett folyamat - azaz valami megjelent a gondolat szinten és (azután) érzelmi töltést kapott -, azon világképben megadott iránnyal szembe halad. Ezen világképben kimondottan az érzés a legalapvetőbb valóság - nem a gondolatot ("az érzés a legalapvetőbb valóság", GA, az általad is idézett, Királyi mágusok ősnépe a magyar). Eszerint minden, a gondolat is, az érzésen alapszik s nem fordítva. Az érzés nem csak táplálja, hanem létre is hozza azt, ami gondolat szinten (is esetleg) megjelenik. Mivelhogy semmi sem képes saját alapját létrehozni, a gondolat sem képes teremteni valóságot - legföljebb a teremtés egyes másodrendű munkáit képes végezni. Minden alkotó folyamat forrása az érzés - nem a gondolat.

Ez nem azt jelenti, hogy 100%-ban egyetértek Grandpierre Attila ezen megállapításával: Szerintem az érzés és a gondolat, és az anyagi világban az időt- és tért foglaló (téridő) jelenségek (pl. test), egyetlenegy egybefont és szétválaszthatatlan erőnyegység. Eszerint, a valóságot ez az egység teremti, de anyagi szinten csak a fizika törvényei szerint. Másképp mondva, se az érzés, se a gondolat nem hat az anyagi világra közvetlenül: Közvetve hathat, de csak olyan lények közbenjárásával, amelyek képesek azon erőnyöket fölfogni, átlényegíteni fizikai erőnyökre, és akként alkalmazni. Bár lelkierőnyt (az érzés hajtóerejét) minden élőlény képes fölfogni, stb. szellemierőnyt (a gondolat hajtóerejét) a Földön valószínűleg csak ember tudja fölfogni és hasznosítani - de nem biztos.

"Ha köztük élsz, akkor te is fantom vagy?... Egy fantom nép cimkéjével pedig mi baj lehet?"
Élet vagy bármiféle lét egy nemlétező nép közt egy logikai képtelenség, tehát én sem élhetek egy fantom nép közt. A történelmet lehetetlen eltüntetni, de meglehet hamisítani egy nép eltüntetésével, de csak akkor, ha azt helyettesíti egy cselekvőképes alany. Erre a célra lett az indo-európai, stb. nép kitalálva. Arra, hogy hogyan nevezzük azon népet, amelyet a tévhit terjesztők indo-európai, stb. néven szerepeltetnek nem tudok javaslatot tenni, mert egy nemlétező népet szerintem csak "fantom", "elképzelt" és hasonló jelentésű címkékkel ésszerű ellátni. Nem vagyok eléggé járatos se a régészetben, se az embertanban, tehát Eurázsia lakóit csak "őslakókra" és "bevándorlókra" tudom bontani.

"Egyetlen kotta van! Ha te kettőt látsz, az nem a kotta hibája!"
Kérem ne tévesszük össze a kottát a zenével: A zene lehet egyetlen, de kotta annyi lehet, ahány a kottára vető fül. Mindenki a valóságot csak és kizárólag sajátos érzékelő szűrőjén keresztül észleli. Én is csak egy kottát látok - nem kettőt, ahogyan te azt elképzeled -, de észrevettem, hogy te nem azt a zenét olvasod a te kottádról, amit én az enyémről. Nem szükséges látni mások kottáját ahhoz, hogy észrevegyük a kakofóniát.

"viszont, szláv nyelvre kényszerítették őket és ez már a gondolkodásukat meghatározza!" Elfogadom, sőt, állítom is, hogy a nyelv idővel befolyásolja a gondolkodást. Nem ismervén a horvátok által is beszélt szerbhorvát szláv nyelvet, sajnos nem tudom megmondani, hogy az miként hat a horvátok gondolkodására.

Egyetértek avval is, hogy a származás önmagában nem határozza meg egy nép kilétét. Megismételve a fönt említett génállomány szerepét, szerintem a származás csak az adottságok lehetségességét biztosítja, melyek a környezet hatása alatt vagy kifejlődnek vagy nem, és ha kifejlődnek, aszerint fejlőnek ki. Viszont, szerintem, hibás föltételezni azt, hogy a környezet a semmiből bármikor is kitudna fejleszteni bármiféle adottságot vagy, hogy a genetikai adottságokat megtudná semmisíteni. Szintén hibásnak tartom azon föltételezést is, hogy a környezet hatása - pl. nyelv - önmagában határozza meg egy nép kilétét, épp úgy, mint azt is, hogy kizárólag a származás határoz meg egy népet.

Egy nép meghatározásának tényezői, szerintem, a származás és a környezet-hatás - kisebb-nagyobb arány változatokban. Pl. egy idegen fajta ivadéka sohasem lesz 100%-ban "magyar", mert hiányzik élettani jelzőkészletéből a magyar fajta jellegzetes jelzői (pl. mtDNS) valamelyike. Fából még a környezet sem képes vaskarikát fejleszteni. Ráadásul, az idegen fajta olyan jelzőkkel is rendelkezhet, amelyek nem léteznek a magyar nép örökléstani kimutatásaiban. Akár tetszik akár nem, a fajtán belüli természetes összehúzás és tartózkodás az idegen fajtáktól a Világ minden sarkán megfigyelhető - méghozzá minden élőlényben -, tehát, ne haragudj, de ez a valóság csak előítélettel tekinthető júdeai taktikának.

A nem-sémi emberfajták erőszakolt keverése, és az abból eredő, öszvér-tenyésztéshez hasonlítható emberállomány létrehozása, viszont, kétségtelenül annak tekinthető. Az emberiségen élősködők célja egy őket kiszolgáló teherbíró munkaképes, de lelkileg és szellemileg tehetségtelen (s emiatt, tehetetlen), nemtelen emberállomány "kitenyésztése". Ezt a célt űzik az erőszakolt természetellenes fajták keveréssel. Pl. az Afrikából elrabolt néger rabszolga gondolkodó, ön- és céltudatos volt: Emiatt hasznosítása költséges mozgás-korlátozást és másfajta kényszer-kezelést igényelt. A későbbi USA-i félnéger, viszont, szellemileg lusta, közönyös és a megélhetés bebiztosításán kívül céltalan, egy önkorlátozó rabszolga, aki semmiféle nemes, fölemelkedés hajlamot sem tanúsít, de jól dolgozik a detroiti Genaral Morors szerelőszalagján. Az emberiségen élősködők kiszolgálására "kitenyésztett", de lelkileg és szellemileg nyomorult USA-i félnéger képtelen fölismerni rabszolga sorsát, s amiatt képtelen azon változtatni.

Viszont az is igaz, hogy egy magyarnak született, de idegen környezetben fölnőtt vagy idegen nevelésben részesült sem lesz több mint fél-magyar mindaddig, amíg magáévá nem teszi és gyakorlatba nem veszi a magyarul gondolkodást. Rá is mondható, hogy közönyös és a megélhetés bebiztosításán kívül céltalan, egy önkorlátozó rabszolga, aki semmiféle nemes, fölemelkedés hajlamot sem tanúsít. Ő is az emberiségen élősködőket szolgálja, de ő nem nyomorult se lelkileg, se szellemileg, csak neveléséből adódóan az élősködők érdekeit szolgálja. Ő az egyike azoknak a tehetséges, okos, leleményes politikusoknak, "menedzsereknek", elárverezőknek, adóbehajtóknak, hóhéroknak, stb. akik a bankárdinasztiák gonosztetteit végrehajtják.

És, kérem vegyük számításba, hogy a beszélt nyelv egy nép kilétének, pontosabban műveltségének, csak egyik, bár jelentős, tényezője - megnyilvánulása és fenntartója - a sok közül, de önmagában nem meghatározója. A horvátok úgymint az ukránok is, és a lengyelek is a beszélt nyelv kivételével megtartották magyar kilétük többi tényezőit - nem nagyobb eltéréssel, mint azt a Magyarországon belüli tájakon is megfigyelhetjük. Azon magyarok emlékére, akiket a fajgyűlölő rosenfeld (rákosi) hibátlan magyar fogalmazással ítélt kínhalálra, a tehetséges szerbhorvát nyelvet beszélő horvát népművész hibátlan magyar kopjafát farag. Tehát, szerintem bátran mondhatjuk, hogy míg a Magyarországon élősködő zsidó egy magyar nyelvet beszélő idegen, a Horvátországba rekedt horvát egy idegen nyelvet beszélő magyar.

(A "Didymos Júdás Tamás evangéliuma" című iromány itt is megjelentett szövegére és annak magyarázataira sajnos nem tudok reagálni, mert én azokat nem értem. Elemzésükre pedig nem érzem magam hivatottnak.)
Idézet
 
 
Ködszurkáló
#16 Kedves Leszerelt!Ködszurkáló 2012-12-19 06:52
ad.1.)
- azt írtam:
Idézet:
Baráth Tibor A magyar népek őstörténete című művében megalkotta a saját kis univerzumát és saját szabályait.
- Szerintem sem sértőt, sem állításait cáfoló kijelentést nem tettem! Régen minden mesterember (ahogyan még én tanultam!) elkészítette a szerszámait, berendezte a műhelyét, ahol mindennek megvolt a maga helye. Ez volt az ő kis univerzuma. Szerintem ma is megvan mindenkinek, ha nem is így nevezi.
- Ha a vélemény nem vitatható, akkor miről beszélünk? Egyetlen állítását nem cáfoltam, csupán arra utaltam, hogy Baráth Tibor elméleti igazát a gyakorlat nem igazolta vissza, máig!
- Ha gondolatainkkal teremtjük valóságunkat, akkor az indoiráni és indoeurópai fogalom évszázadokon keresztül történt használata akkor is megteremtette azt a valóságot, amelynek része az indoeurópaiság cimkéjével jelölt nép létezése, ha világnézeti különbségek nem lennének népeink között! Nem a naptár csinálja a tavaszt! Grandpierre Atilla meglátása szerint, hiába az egy tőről eredésünk. Világszemléletünk különbsége, ami az ún. "szabadlélek" tagadásában nyilvánul meg (és eredményezte a materialista világnézetet) mindenképpen elkülönít bennünket egymástól. Tehát nem az választ el bennünket, hogy kitalálták az indoiráni származástörténetet, hanem a transzcendens valósághoz való viszony különbsége. A nyelv és a génállomány csak követte azt, ami gondolat szinten megjelent és évezredeken keresztül érzelmi töltést kapott! Ezért indokolt a jelző használata akkor is, ha tisztában vagyunk azzal, hogy egy még nagyobb hazugság elleplezésére lett megalkotva! Ezért az indoeurópai jelző használatának jogosságát megkérdőjelező magatartásod csak a hazugság leleplezésének megakadályozására, az igazság keresésének gáncsolására teremt lehetőséget! Feltételezem, hogy ez nem szándékod, ezért várom javaslatodat az indoeurópai/indogermán/indoirá ni és indoszkíta jelzőket kiváltani hivatott új meghatározásokra és származástörténeti elképzelésekre!

ad.2.)
„Itt nem csak ezen fantom nép címkéjével van baj”
- Ha ez a nép egy fantom nép, akkor országaik is fantom országok. Ha köztük élsz, akkor te is fantom vagy? Egy fantom nép cimkéjével pedig mi baj lehet? Nevezzük őket hobbitoknak! Egy fantomnépnek mindegy, nem?

ad.4.)
Itt attól félek nem ugyanarról a kottáról olvassuk a zenét. vö: magyarmegmaradasert.hu/.../...

- Egyetlen kotta van! Ha te kettőt látsz, az nem a kotta hibája!

ad.5.)
a horvát magyar testvérnép, nem szláv (Semino és társai)

- Viszont szláv nyelvre kényszerítették őket és ez már a gondolkodásukat meghatározza! Itt belépünk az ördögi körbe, amikor származási alapon próbáljuk elfedni a gondolkodásban kialakult különbségeket! Jellemzően júdeai taktika! A testvériséget nem kell tagadni, de a gondolkodásbeli különbséget nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert csak magunkat csapjuk be! Azt pedig a történelem már igazolta, hogy testvérnép mivoltuk ellenére a hajlító nyelvű nyugat számára kedvesebbek, mint mi, akik még mindig őseink nyelvén beszélünk! Az ő nyelvükkel már semmi baj, a miénket még mindig rontani, rombolni kell! Tehát nem a származás, hanem a nyelv az ami kifelé is meghatározza a népet és sorsát!


Didymos Júdás Tamás evangéliuma, 22. bekezdés (22. pont)

„22. Jézus kisgyerekeket látott, akik szoptak. Mondta tanítványainak: Ezek a szopó kicsinyek hasonlítanak azokhoz, akik bemennek a királyságba. Mondták neki: Ha mi kicsinyek vagyunk, be fogunk menni a királyságba? Jézus mondta nekik: Ha a kettőt eggyé teszitek, a belsőt olyanná mint a külső, a külsőt mint a belső, a fölsőt mint az alsó, a férfit és a nőit egyetlenné teszitek, hogy a férfi ne legyen férfi, sem a nő nő; ha szemek helyébe szemet, kezek helyébe kezet, lábak helyébe lábat tesztek - akkor fogtok bemenni.
(Mt 18,3; Mk 10,14) ”


Jézus itt megfogalmazza, hogy a kisded számára mindkét emlő egyformán fontos - a két emlőben is csak az Emlőt látja. Apja, aki férfi, anyja, aki nő, egyformán kedves - mindkettőben a Szülőt látja. Minden, amiből több van - csak egyet lát, a Lényeget látja.

Nézzük csak - milyen is a magyar nyelv?

Jézus fenti szavainál maradva: aki magyar nyelven helyesen beszél, az kettő után egyes számot használ; "belső"-"külső" szavaink: 1 mássalhangzó eltérés van a kettő között (a magánhangzó csak követi a mássalhangzóváltozást); "felső"-"alsó" szavak, régiesen: "felső"-"halsó": szintén 1 mássalhanzóeltérés (magánhangzókra u.a. vonatkozik); továbbá nyelvtanilag semmi különbség nincs a férfi (hím)-nem és a nő-nem között, mert a főnevek nem utalnak nemekre, és ennek következtében sem a névelők, sem a jelzők, vagyis semmilyen járulékos nyelvtani elem sem szerkezet nem jelzi a főnév nemét; páros szerveinket, mint a szemeink, kezeink, lábaink - egyes számban használjuk, vagyis szemek helyett szemet, kezek helyett kezet és lábak helyett lábat használunk, "teszünk".


Vagyis aki magyarul beszél és gondolkodik, az olyan világban él és gondolkodik, amely alapvetően a lényeget láttatja, azt fogalmazza meg; ennek következtében közel van a Jézus által fent nevezett királysághoz, olyan közel, amennyire csak lehet.


Érdemes megjegyezni, hogy fenti gondolatmentnek egy homályos pontja van, mégpedig a fordítás, pontosabban fordítások. Az általam látott fordítások ugyanis nem tudnak mit kezdeni a páros szervek egyes számban való megnevezésével. Ennek megfelelően az egyik fordításban: "kezet kéz helyébe" szerepel, másikban "kezet kézért [tesztek]". Látható, hogy fogalmilag nem tudják megragadni a többes szám és az egyes szám különbségét, éppen ezért kifejezni sem tudják azt. Feltételezem, hogy az eredetiben a többes szám és az egyes szám különbsége szerepel, ugyanis fenti idézetben Jézus minden szava arra vonatkozik, hogy a több-ből egy legyen, és a különbségek ne kihangsúlyozódjanak, hanem összeolvadjanak. A lényeggé.

Forrás: osnyelv.hu/.../tamas22.html
Idézet
 
 
leszerelt
#15 Kedves Ködszurkáló,leszerelt 2012-12-12 21:43
1. "Baráth Tibor... megalkotta a saját kis univerzumát és saját szabályait"

Egy elismert tudós világszemléletének lekicsinylésére, szerintem, csak egy vele legalább egyenrangú tudós tollából eredhet, és csak a megítélt szerző forrásai illetve következtetései megalapozott megcáfolásával. Nem tudom, hogy ebben a nyilatkozatban az első föltétel kielégített-e, de a második biztos nem. A vélemény, természetesen, más kérdés, és nem vitatható.

2. "az, hogy ma milyen cimkével illetjük őket, nem jelenti azt, hogy ez dokumentum szintű hitelesség..."

Itt nem csak ezen fantom nép címkéjével van baj, hanem avval, hogy állítólagos nyelvük nem egyeztethető össze azon népek nyelvével akik azon a tájon éltek. Azt a tájat amit ma Iránnak hívunk hurrik, és később, a perzsa korszakban és azután - legalább a pártus királyság bukásáig (3. sz.) - magyar-hun-szkíta médek és káldusok lakták, akikről tudjuk, hogy ragozó, s nem hajlító nyelvet beszéltek. Tehát bármiféle "indoiráni" vagy más, hajlító nyelv kialakulása azon a tájon csak azután képzelhető el. Tehát nem csak egy nép és nyelve címkézésével van baj: Az indoiráni épp úgy mint az indoeurópai, indogermán vagy finnugor nép és nyelv eszme egy politikai érdekeket szolgáló nép- műveltség- civilizáció- és történelemhamisítási eszköz, függetlenül attól, hogy annak fogalmait kik, mikor, hogyan címkézik.

3. "Érdekes, hogy a magyarok esetében természetes, hogy a különféle elnevezések"... "de az indoiráni, indoeurópai népek esetében..."

Nem csak a magyarok esetében, hanem minden létező nép esetében is. Egy létező nép nevei mindenkor a valóság szemléletének termékei. Ahány a szemlélet annyi a lehetséges név, de mindegyik ugyanazt az egyetlen egy valóságot címkézi, és minden esetben - valaki szerint - azt jellemzi. Továbbá, mivelhogy a valóságot mindenki látja, annak megnyilvánulásait mindenki akire azok valamiképp hatnak elnevezi, vagy magáévá teszi azoknak már létező és azokat valamiképp jellemző neveit.

Egy nemlétező nép nevei viszont mindenkor a képzelet termékei. Itt is ahány a képzelet annyi a lehetséges név, de nem mindegyik ugyanazt a képzeletet címkézi - mert a képzeletek száma végtelen -, és csak véletlenül jellemez egy másvalaki által elképzelt népet. Egy (mindenkor egyedi) képzeletet viszont az elképzelőn kívül senki más sem lát, tehát kizárt, hogy azt mások elnevezzék. Emiatt az elképzelő képzeletei és azok nevei terjesztésére szorul remélve, hogy azt bizonyíték nélkül mások magukévá teszik.

Tehát logikus, hogy az emberiség összessége több nevet ad a mindenki által látott valóság megnyilvánulásainak, mint amennyit egy egyén képes adni egyedi képzeletének. Hogy melyik terjed el jobban azt a természetes terjedés és a tévhit terjesztésére bevetett mesterséges népszerűsítés közti verseny dönti el.

4. "A nyelv nem a gondolkodás egyik, hanem egyetlen tényezője! Ugyanis képekben gondolkodunk."

Itt attól félek nem ugyanarról a kottáról olvassuk a zenét. vö: magyarmegmaradasert.hu/.../...

5. "szlávokkal (szerb, horvát, szlovén, szlovák)."

Kérem vigyázzunk, a horvát magyar testvérnép, nem szláv (Semino és társai)
Idézet
 
 
Ködszurkáló
#14 Kedves Leszerelt!Ködszurkáló 2012-12-12 01:00
ad.1.)
- Baráth Tibor A magyar népek őstörténete című művében megalkotta a saját kis univerzumát és saját szabályait. Én ehhez azért sem tudok igazodni, mert vállalt feladatom volt a fogalommal jelzett népek ősnéptől való elszakadását bemutatni. Ezért nem mellőzhettem a fogalom használatát sem. Azon kívül azzal is tisztában vagyok, ha elfajzott szkítáknak tekintem őket, akkor azért kapok a fejemre. Én sem állítottam, hogy létezett indoeurópai ősnyelv, sőt az ősnyelvből való kiszakadást és hagyományvesztést vallom, és ezt próbáltam bemutatni. Ezen kívül arra is utalok, hogy a Nagy európai őskeresés című írásomban pont ennek az identitás válságnak a létére hívtam fel a figyelmet. A fiktív népnek valóban, csak fiktív őshazája lehetett, de azt azért nem állíthatjuk, hogy a falvédőről léptek le. Tehát valahol ők léteztek és ezt a helyet keresik az őskeresők is. Ha pedig keresik, akkor ez azt jelenti, hogy valakik szeretnék megtalálni és ezért a pénzt sem sajnálják! Ha pedig így áll, akkor mégis csak kell lennie valakiknek, akik a nemlétezőnek tekintett néphez számítják magukat!
- Persze azért már változik lassan a leányzó fekvése, mert most már a szkítákat is a nemlétező indoeurópaiakhoz akarják sorolni, hogy mi se létezzünk, ha már Baráth Tibor fikcióvá minősítette őket. Még mindig egyszerűbb azt mondaniuk, hogy nem is léteznek, minthogy a szittya/hun/magyar néphez kapcsolják a történelmüket! Ez teljesen logikus!
Ezért ma az indo-európai ősnyelv, ősnép és őshaza fogalmait elvetették.
- Ha valóban elvetették volna, akkor ma (Baráth Tibor fenti véleménye után 25-30 évvel) nem lenne min vitatkoznunk! Akkor már keblükre öleltek volna, mint megtalált testvért. Mivel ez nem történt meg, ezért csak a gojoknak szánt átverés egyszerű esetével van dolgunk!
nehéz beszélni bármiféle indoiráni népről a 3. század előtt
- Ebben igazat adok, de az, hogy ma milyen cimkével illetjük őket, nem jelenti azt, hogy ez dokumentum szintű hitelesség. Most ez a közismert cimkéjük, függetlenül attól, hogy anno miképpen nevezték magukat. Érdekes, hogy a magyarok esetében természetes, hogy a különféle elnevezések és írásváltozatok garmadáját természetesnek tekintjük és próbálunk eligazodni köztük, hogy őstörténetünket valahogy helyretegyük, de az indoiráni, indoeurópai népek esetében ezt a kevés számú változatot is megkérdőjelezzük?! Pedig ezt is ők találták ki! Vagy szkítának tekintjük őket? Mert nincsen más lehetőség! Vagy szkíták és elfajzottak, megtagadták a mágusok tanító segítségét, szerepét; vagy indoirániak és akkor ugyanott vagyunk, csak nem beszéltünk feleslegesen, sokat! Ha nincsen indoiráni őshaza, akkor csak onnan jöhettek, ahonnan mi is jöttünk. De ennek felvállalására sincsen szándékuk, arról nem is beszélve, hogy minket is száműztek az Uralon túlra!

Grandpierre Atilla írja idézett művének 64. oldalán, összefoglalásképpen:

Mindezek a hasonlóságok és különbségek - a lista a teljeség igénye nélküli - azt jelentik, hogy az indoirániak és a hunok csak néhány ezer éve váltak el egymástól, és a szembefordulás után is erős kölcsönhatásban álltak. Az indoiráni-szkíta rokonság ismerete fontos lesz számunkra a hun-germán rokonság megítélésekor is. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a szkíták nem indoirániak. Nemcsak nyelvük, hanem történelmük, világképük is alapvetően eltér, ahogy azt a felsorolt különbségek listájával igyekeztünk érzékeltetni.

ad.3.)
az idegen nyelvek az idegen gondolkodások tényezői. Eszerint, valahányszor megtanulunk egy idegen nyelvet, fertőzzük gondolkodásunkat. Kérdés, hogy ez kinek "fontos"? Annak aki egy idegen gondolkodását fölakarja fogni? vagy annak aki valakinek gondolkodását manipulálni akarja? vagy mindkettőnek, de nem ugyanabból a célból? Vagy talán változgathatjuk gondolkodásunkat aszerint, hogy melyik nyelven gondolkozunk? Nem tudom, de nehéz elképzelni.

- Gondolkodom, miképpen is tudnám frappánsan érzékelktetni a problémát! A világot, működését a nyelvben kódolt logika révén értjük meg, ismerjük meg. Ha nyelvünk, amin gondolkodunk, jól megfelelő módon képes az univerzum működését leírni, akkor jól eligazodunk a világban. Ha ez a nyelvi logika sérül, akkor annak megfelelő módon csökken a világ megértésének képessége. Eredményeképpen egy inkompetens viszonyulás alakul ki az univerzum felé. Ennek következménye, hogy a TER-Mészettel-éLŐ (TERMELŐ) tevékenységben elveszítjük a tájékozódáshoz szükséges ismereteket, ezért csökken a termelő tevékenység hatékonysága.
- A nyelv nem a gondolkodás egyik, hanem egyetlen tényezője! Ugyanis képekben gondolkodunk. Kimondjuk, hogy asztal és képzeletünk felidézi. Kiss Dénesnek van egy bon-mot-ja: "aki fázik, fát keres" Nemrégiben történt, hogy fáért mentem le a közeli erdőbe. Közben megérkezett unokaöcsém, akit feleségem fogadott. Mikor megérkeztem, azzal köszöntött: ilyen jó időben hogyan lehet fázni, nem értem! :-) Ha azt mondom, hogy fázok, akkor azt jelenti a köznapi értelemben, hogy kezd lehűlni a testem. A magyar nyelv azonban azt is tudtunkra adja, mit kell ilyenkor tenni: fát keresni! Hasonlóképpen, ha nőzök, akkor nőt keresek. Ha vadászok, vadat keresek. Ha azt mondom Fel-Hő, akkor nem csak azt közlöm, hogy eső várható, hanem azt is, hogy ez a FELszálló HŐből keletkezik. Ha belémnyilall a fájdalom, akkor újraélem az egykor nyílvessző okozta seb fájdalmát. Tehát képekben beszélek ma is. Az angol, a német olyan szavakat használ, amelyek csupán egyezményes módon feleltethetők meg a jelzett fogalomnak. A magyarban ez nem egyezményes, hanem egy belső nyelvi logika eredményeképpen jön létre. Ennek megfelelően, ha egy angolnak, németnek nem jut eszébe a megfelelő kifejezés, akkor kilátástalan helyzetbe kerül. A magyar nyelv azonban lehetővé teszi, hogy az alapjelentést leíró gyök használatával új szót alkosson bárki. Ez az új szó pedig a magyar nyelv ismeretében érthető lesz bárki számára. Ezt a tudósok szerves nyelv, szerves kultúraként nevesítik. Bárki hozzátehet képességei szerint. Ajánlom Varga Csaba és Kiss Dénes műveit, előadásait!
Nyelvészeti előadások Varga Csabától és Kiss Dénestől ('Varga Csaba' kifejezésre keresve): irodalmilap.net/.../...

- Igen. Az idegen nyelv idegen gondolkodást eredményez. Amikor angolt tanultam, egyszer arra riadtam fel, hogy angolul álmodtam. Azóta sem tudok angolul!
- Kinek fontos? Az idegen nyelvek tanulásának erőltetése? Lehet belső indíttatás, hogy megismerjem a nép kultúráját, hagyományait. De leggyakrabban nem ez az indíték. Hanem az, hogy ezzel lehet érvényesülni, így lehet külföldre menni dolgozni, stb. Megállapítható, hogy ez utóbbi motívációk külső hatásként jelentkeznek szülők, társadalom, média felől. Ebben pedig már benne van a manipuláció szándéka, a kivándorlás előmozdítása, a gondolkodás természetestől eltérő irányba terelése. Az kevés, hogy a magyar nyelvet a külföldiek nehezen tanulják meg, ezért nekünk kell idegen nyelveket elsajátítanunk! A bolgár nép szkíta nép volt. Nyelvük elszlávosítása megváltoztatta azonosságtudatukat, gondolkodásukat. De ugyanez a helyzet a lengyelekkel, oroszokkal, szlávokkal (szerb, horvát, szlovén, szlovák). Az eredményt nem kell bemutatni! De, ha visszamegyünk az ősnyelvig gondolatban és elfogadjuk a Biblia állítását arról, hogy egy nép volt és egy nyelv, akkor jelen világunk állapota nagyon jól tükrözi, hogy mennyire fontos lenne egy nyelven beszélnünk és ugyanazt érteni az azonos szavak mögött. Megérteni egymást tolmács nélkül. Nem változtatgatni a szavak jelentését, mint azt a faj kapcsán láthattuk!

ad.4.)
- Jól látod, hasznosan egészítetted ki a gondolatot! Köszönöm!

ad.5.)
- Egyetértek, mivel a magyar Arvisura hagyomány (nem érintve az ismert változat hitelességének kérdését!) szintén az is-is változatot erősíti. A népművészet különböző ágai szintén egyfajta hagyományőrző szerepet töltenek be.

Végezetül egy rövidke idézetet még Barabásitól a nyelv és gondolkodás öszefüggéséről:

"Tehát őrizzük a távoli kőkor beszédét, ugyanis alapesetben nincs más lehetőség. (Mint Varga Csaba írja másutt, hogy tudnunk kell: a nem ragozó nyelvek elrontott ragozó nyelvek, s a romlás csak a világegyetemmel való összhang megromlásával jelenhettek meg. A szerves gondolkodás megromlásával - úgy hétezer évvel ezelőtt.) Hogyan tudjuk más módon is igazolni? Az első, egészében ránk maradt, írott nyelv a sumér. Épp ilyen rövid, nagyon tág fogalmakat összesítő szavakból áll össze. Mint a mai gyereknyelv. Mégis, az ő társadalmuk és a mai fejlett államok lakói között csak technikai szintkülönbség van. Szellemi annál kevesebb. Sőt!" Barabási: Az emberiség története II./57.

A nyelv romlása és a világegyetemmel való összhang megbomlása egymást erősítő folyamatok szerintem. De ez a lényegen nem változtat.

A képekben való gondolkodás bizonyítékaként említem, hogy az elmúlt időszak egyik legnagyobb technikai forradalmát a televíziózás elterjedése jelentette. Ha tisztában vagyunk azzal az összpontosított politikai és gazdasági erőfeszítéssel, amely a fejlődés és elterjedés mögött van, akkor belátható, hogy az irányítók is tisztában vannak azzal, hogy képekben gondolkodunk, ezért a képi gondolkodáson keresztül tudják leghatékonyabban befolyásolni az embereket. Következményeképpen ma már szinte mindenki idegen mintákat követ életében, amit a televízió közvetít számára.
Idézet
 
 
leszerelt
#13 Kedves Ködszurkáló,leszerelt 2012-12-11 17:45
Köszönöm a kellőnél jóval terjedelmesebb válaszodat. Nem akarok olyan témákkal foglalkozni, amelyek itt nem kívánatosak, de íme egy néhány gyors észrevételem:

1. Az "indogermán", "indoeurópai", "indoiráni", úgy mint a "finnugor" fogalom csak politikai célokra kitalált eszmék termékei. Ilyen népek vagy nyelvek sohasem léteztek. Baráth Tibor szavaival:

"Ezt az indo-európai elmélet-halmazt néhány ortodox tudóson kívül ma már senki sem vallja s diszkréten napirendre térnek felette. Itt-ott azért megjegyzik, hogy indo-európai ősnyelv a valóságban sohasem létezett, ilyen nyelven senki sem beszélt, ezen a nyelven egyetlen okmányt sem írtak s e nyelv nevét a régi források sohasem említik. Az „indo-európai" ősnyelv csak a nyelvészek kitalálása, akik prototípusokra vezették vissza az európai nyelvek közös szavait és a prototípusokból teremtették meg az állítólagos ősnyelvet. Mivel nem lehetett beigazolni, hogy ilyen ősnyelv és ősnép létezett volna, logikus, ha a fiktív nép őshazáját sehol sem tudták megtalálni. Ezért ma az indo-európai ősnyelv, ősnép és őshaza fogalmait elvetették.(58)"
___________

"58) Les linguistes d'aujourd'hui ne pensent plus que l' "indo européen" soit même l'ombre d'une langue parlée, 102m I 52. - 220m 187 szerint nem vehető komolyan az ilyen nyelv létezése. - Hasonlóan szólnak a hipotétikus őshazáról: At present few specialists speak with any confidence about the historical homeland of the Indo-Europeans, and some reject it even as a theoretical concept (Nicholas V. Rlasa-novsky, A history of Russia. New York, 1963. 20.1."
"102m. HUBERT Henry: Les Celtes. 2 vol. Paris, 1950,"
"220m. ROUX Georges: Ancient Iraq. Cleveland, 1964"
(A magyar népek őstörténete, V könyv, 1974, 69. o.)

Ugyanez a helyzet az "indoiráni" nép meghatározásával is, akik állítólag ezt a nemlétező indoerurópai nyelvet beszélték. Észrevehetjük, hogy minden iráni néppel foglalkozó nyugati és nyugat-irányult tanulmány azonnal átvált a "perzsa" vágányra, amit bármilyen bizonyíték nélkül egyszerűen azonosít az iráni néppel. De az sem megy nekik, mert a perzsákról sem hallott a világ a Kr. e. 9. század előtt, és akkor is csak mint hatalomról vagy földrajzi tájról, s nem mint népről. Ez a csalás ugyanaz, mintha pl. az ukránokat vagy a uzbekeket "szovjet nép"-nek neveznénk. Az "irán" (egyesek szerint "árja") elnevezés pedig csak a A.D. 3. századból ered. Tehát nehéz beszélni bármiféle indoiráni népről a 3. század előtt.

2. Tisztelem úgy Bobula Idát mint Grandpierre Attilát, és nagyra becsülöm munkáikat. Kötelező kellene, hogy legyen a magyar oktatásban. Ida Bobula tisztán látta a magyar nép elhelyezkedéseit és vándorlásait, de csak az akkor ismert kutatások eredményeire támaszkodhatott, csak azokból következtethetett. Ez azt jelenti, hogy bár jól látta a közel-keleti és a Közel-keletről észak felé vándorló magyar hullámokat, szemlélete csak egy sokkal hosszabb történelmi folyamat pindurka szakaszára terjedhetett ki. Ma már tudjuk, hogy a mai kárpát-medencei lakosság már legalább 30-40 ezer éve itt él (Semino és társai), számtalanszor innen rajzott ki, és számtalanszor ide tért haza. Sajnos sokan még mindig csak 5-10 ezer évre néznek vissza.

3. "A közös nyelv nemcsak a megértést szolgálta, hanem az egységes gondolkodást is"... "Ebből megérthetjük, hogy miért annyira fontos nekünk idegen nyelveket megtanulnunk!"

Ezt a következtetést sajnos nem tudom követni: Ha a közös nyelv az egységes gondolkodást is szolgálta, akkor a nyelv a gondolkodás egyik tényezője. Viszont, ha a nyelv a gondolkodás tényezője, akkor az idegen nyelvek az idegen gondolkodások tényezői. Eszerint, valahányszor megtanulunk egy idegen nyelvet, fertőzzük gondolkodásunkat. Kérdés, hogy ez kinek "fontos"? Annak aki egy idegen gondolkodását fölakarja fogni? vagy annak aki valakinek gondolkodását manipulálni akarja? vagy mindkettőnek, de nem ugyanabból a célból? Vagy talán változgathatjuk gondolkodásunkat aszerint, hogy melyik nyelven gondolkozunk? Nem tudom, de nehéz elképzelni.

4. "Barabási László arról is tud, hogy Mózes első öt könyve több helyen kihangsúlyozza az emberi vér kiontásának tilalmát".

A 2. században vagy azután először írásba foglalt ószövetségnek is nevezett irományok hitele számomra nulla. Viszont ugyanazokban a könyvekben az "ember" kifejezés csak a hébereket illeti, tehát az idézett emberi vér kiontásának tilalma csak a héber vér kiontásának tilalmát jelentheti.

"'a sémi népek egyáltalán nem tartják tiszteletben azt az előírást, hogy nem szabad emberi vért kiontani.'"

Sajnos nem tudni kikre utal a szerző. Ha a Folyamközbe bevándorló korai sémi népre, akkor az "előírás" csak az ottani nem-sémi népek törvényeire utalhat, mert az akkori sémi népnek nem voltak törvényei Hammurapi kora előtt. A Hammurapi törvényeiről pedig tudjuk, hogy a legvérengzőbb az emberiség történelmében legelőször törvénybe foglalt bosszúideológia terméke. Ha az Egyiptomban élősködő sémi népre gondol, akkor az emberi vérontás tilalom szintén csak a helybeli nem-sémi őslakók erkölcsét tükrözheti, mert a héberek Hammurapi-féle törvényei nem hogy nem tiltják, hanem megkövetelik az emberi vérontást. Ha a későbbi már zsidó néven ismert sémi népre utal, akkor nehéz elképzelni egy ilyen tilalmat, hisz a vérontás a judaizmus egyik alapelve, melynek "legdicsőségesebb" fokozata az emberi vérontás: "77. Az „istenteleneknek" a kivégzése az Isten legnagyobb dicsőítése. (BJF, Ethelbert Stauffer nyomán.). Ezért gyilkolták meg a jeruzsálemi Nagy Szanhedrin hóhérjai Jézust.

5. "Az ősnépek társadalmában a hagyomány átörökítése szájhagyomány útján történt".

Is-is. A magyar népek hagyományai a szájhagyományon kívül is átlettek örökítve - a műveltség többi útján is, pl. írástudás, népművészet, tánc, szertartások, stb. Sokezer éves kárpátmedencei magyar írástudásról tudunk, amit a ma Djemdet Nasr néven ismert őseink Folyamközbe is elvittek Kr. e. 3000 körül (Marton Veronika, Leonard Woolley nyomán). A Bajót barlangban talált leletek egyike pedig 20.000 éves írástudást igazol. A kép hasonló a népművészet nyomait követve is. Az, viszont, egyelőre nem kizárt, hogy a sokkal korábbi (70.000 évvel ezelőtt élő) ősember hagyományait csak szájhagyomány útján adta tovább. Nem tudjuk. Azt, viszont, tudjuk, hogy "értelmes, velünk egyenértékű emberek... vadász törzsek járnak Európában és a Közel-Keleten", szerszámot használtak (Marton Veronika). Talán a kutatások majd azt a korszakot is megvilágítják. Mindenesetre, nem vehetjük komolyan azok vélekedéseit, akik a mai emberiséget egy zárt kis területre kiterjedő vízözön túlélőjétől származtatják (William Ryan és Walter Pitmantime geológusok szerint a bibliai vízözön Kr. e. 5500-ra tehető, amikor Földközi tenger betört az alacsony szintű Fekete tenger medencéjébe).
Idézet
 
 
Ködszurkáló
#12 Kedves Leszerelt!Ködszurkáló 2012-12-10 01:43
A sémita fogalom eredetének másik lehetősége - Bíró Lajos meglátása szerint, hogy az igazi sémita népek a finnugor népek, melyeknek törzsi neveiben is felbukkan a SÉM - (K)HÁM elnevezés ú.m.: Szabír/Szemere és Magyar/Megyer formában. "(A finnek három törzsének neve: Szoumi, Hame és Kainuu!) Tehát a tulajdonképpeni sémi(ta) és hámi(ta) népek a "finnugor" népek, nem pedig azok akiket ma tévesen ezekkel a nevekkel jelölnek meg. Varga Zsigmond helyesen állapította meg, hogy a nyelvcsaládok így követik egymást az uralomban: a) az ural-altájiak; b) a semiták; c) az indogermánok. Az ural-altáji népek uralma kezdődik a prehistorikus idők beláthatatlan messzeségében és tart a sumír érvényesülés révén Kr.e kb 2000-ig. Ekkor a sémita expanzió és az erőteljes Hammurábi uralma folytán végleg a semiták kezébe megy át. Az indogermánok érvényesülése a görög-római korral kezdődik el és a népvándorlás alapozza meg jövő uralmukat. Az ősmúlt az ural-altáji népeké volt, a közelmúlt a sémitákhoz tartozott, a jelen a tényleges helyzet szerint az indogermánoké. (...) a magyarság nem azért vándorolt, mert a nomádkodás volt az életformája, hanem azért, mert a régi hazáját és utána számos szállását elvette az idegen túlerő." (Bobula Ida megállapítását idézi BL.) (5/1.)
Majd így folytatja:
"A magyar nyelv egyik legnagyobb titka rejlik a mag, a szem és a hám szavaink összefüggéseiben. Ugyanis a mag a magában való, a nemek feletti (androgün). Egy önmaga ellentétébe fordult amikor megkettőződött a női (szem, szín) és férfi (hám azaz hím) oldalak megteremtődése által. A MAG kettéhasadása két nemre, vagyis az EGY tagadása volt a teremtés, vagy más néven a bukás döntő mozzanata. A SZEM és a HÁM a nemi ellentétekre hasadásnak, míg a MAG az egyesítő erőnek, a vonzásnak, a násznak a kifejezője."
"A 'hám' szó nyelvünkben a bőr régies neve, ami a mag 'mah' alakjának tükörszimmetrikus ellentétpárjaként jelent meg, és valóban a maggal ellentétben a külsőt, a burkot, a héjat jelenti."
"A 'szem' szavunk pedig a mag egy 'maz' alakjának megfordításából keletkezett. A mag tehát a nemek feletti EGY legfőbb jelképe, a TEREMTÉS előtti állapotot őrzi, amelyben még nem következett be a polarizáció. Míg a MAG fekete (bak, vak, stb.), a külső hím- és női megnyilvánulásai színesek és hímesek (a 'szín' szavunk a 'szem'-mel rokon és nemcsak színességet, de fel-színt, kül-színt, azaz éppúgy külsőt, héjat is jelent mint a HÁM.) És míg a MAG MAGányos (az EGY egyedüli, EGYetlen), ellenben a HÁM oly tömeges mint a HOMok, a hogy a SZEM is (latin saburra=homok); a gabonaszemek szintén a sokaságot, a SZÁMosságot jelképezik."
"Az eredeti, legrégibb magyarok, tehát a Közép (a világ közepe, köldöke) népe voltak, akik a világ belsejét, lényegét, a népek velejét, magvát alkották. és soha sem voltak sokan. Egykor a magyar, a mag-törzs, a mag népe volt a világ közepe, ahol a teremtés vagy más néven a bukás végbement, ahol minden élet keletkezett, ahol a mindenséget összekötő égig érő fa nőtt."
"A hím és kan szavaink összefüggnek a bibliai ősszülő, Khám vagy Hám nevével (...) Igen sok rokonnépünk neve képződött eme ős-szavainkból: Kánaán őslakói magukat kana-nak nevezték, a kun-ok vagy komán-ok eredetileg Kisázsiában laktak, a finnek Hame és Kainuu törzsei, a komi és chanti "finnugor" népek ugyancsak így nyerték nevüket, akárcsak a hunok. Ezek a népek talán védőburokként, külső hámként vették körül a magyarokat, mint belső magot, és nagy létszámúak voltak. A Hunor-Magor ikerpár mindkét tagja a hím-elv képviselője, de míg Hunor a védő hámot, a harcias és ékkel jelképezhető, kifelé irányuló ható- és romboló-erőt képviselte, (latin cuneus = ék, maja kan = kígyó), addig Magor a belső, védett és zárt, koncentrált teremtőerőt, az élet forrásának, továbbvivőjének illetve megőrzőjének férfi, de inkább nemek feletti (szent pap-király) alakjában. A Hám-tól származtatott magyarokkal ősidők óta a fekete szín kapcsolódik össze: Egyiptom, azaz Mizraim "Keme" (=fekete) nevét azonosították Hám nevével és sötét bőrűnek tartották Hám leszármazottait, akik között vannak az etiópiai kusiták is."

"A nőiséget jelképező magot őseink szemnek hívták. A gabona-szemeket női jellegűnek tartották, többek között azért is, mert hasonlítanak a női külső nemi szervre. A földművelő fehér magyarokat, a nőelvi törzsünket nevezték szabiroknak. A szabir (szabar, szubir, stb.) népnév töve a zab és megfordítva: búza szavainkkal egyezik. (Vö. a németben Weizen = búza, weiß = fehér). A gabonaszemek a tömegesség kifejezői, erre utalnak szám, számos, zöm, tömeg, stb. szavaink. A nőiség a zömökségben is megnyilvánul, míg a férfiasság a magasságban és vékonyságban (ezért a német mager = sovány). A fehér magyarok, azaz a szabirok eredetmondája az élet női eredetét hirdető Emese-monda, az ő hősük az ütközet előtt síró Árpád, akinek gabona-neve ráadásul -d kicsinyítő képzőt tartalmaz (=árpaszemecske, árpácska). A szabir águnk őshazája jól behatárolható: az ókori Szíria és Észak-Mezopotámia területén volt, ahol az egykori Árpád és Emesa városok is jelzik a nyomát. A szintén a Teremtés Könyvében szereplő Arpaksád és Álmodád neveket sem lehet elválasztani az Árpád és Álmos nevektől, már csak azért sem, mert mindketten Sém, azaz Szem ős-szülő leszármazottai! (Móz.I. 10,24 és 26.) A Szuomi (=finn), a számi ("lapp"), szamojéd és szabir nevek közös töve egyezik a szumir (sumer) nép, az izraeli Szamaria, a főníciai Sumur, a szíriai Szamaal és a mezopotámiai Samarra városok neveinek közös tövével. Az iráni mitológiában Száma a Számok, azaz Számidák ősatyja. Nevének változatai: Szám és Szom. A szem szavunk kettős jelentésű: egyrészt gabona-szemet jelöl (vö. latin semen, orosz szemjá), másrészt a szemet, a látás szervét, amely gabonaszem-alakú (lásd: a szemre hasonlító gyümölcs a som!). Az sem véletlen, hogy pl. Mezopotámiában a Nap- és a Hold-istent a magyar-"finnugor" "szem" szóval nevezték meg: pl. Samas, Semes, Szín, stb., vö. komi sin, chanti sem = szem szavakkal.
A bibliai Teremtés könyvének mítoszait a zsidók a kánaáni őslakosságtól vették át, akik sumér földről és Egyiptomból hozták ezeket magukkal. Mózes I. könyve 9. fejezete szerint Noénak 3 fia volt, akiktől benépesedett az egész föld: Szém, Khám és Jáfet. A magyarban a Khám és a Szem egyaránt magot jelent, így ezek az ősi nevek rögtön világossá és találóvá válnak. A Khám név a "mag" fordítottja, kapcsolatos pl. a gumó, gümő, (gyümölcs), gömb, gomb, kan és hím szavaink gyökével. (Vö. finn kuhmu = gümő). Khám ősatya emlékét őrzi pl. a Vas megyei Kám és a baranyai Kán községek neve. A manysi rokonnépünknél is megmaradt a Bibliában is említett ős-szülők emléke: egyik énekükben, ("A világ teremtése") Arany Kvoresz atya, azaz Numi Tórem így üzen:

"Soper úrnőt, Kami úrnőt, Föld anyát
kővel körülöveztem,
Héthegy anyát teremtettem,
Földhegy anyát leküldöttem." [1]

Soper és Kami tehát a manysi hitvilágban az emberiség ősszülőjeként szerepel ("S egy-méhbeli hét magzatot/ Szül a Kámi-asszony legott"). A Soper név a szaberrel vagy szabirral azonos, és ez a szem gyökre vezethető vissza. Eredetileg Soper (Szaber) lehetett az ősanya, Kámi pedig az ősapa (=Khám). Az sem lehet véletlen, hogy a Kaukázusban ered egy Kuma és egy Szamur nevezetű folyó (az Ural közelében pedig Káma és Szamara) - ezek az elnevezések őseinktől vagy közeli néprokonainktól kell származzanak."


Forrás: kincseslada.hu/.../...

Amint látható, Bíró Lajos alaposan megindokolja és bizonyítja tételét. Ennek ellenére - mivel a bennünk elültetett és gondosan táplált tévképzettel ellenkezik - érzelmi elfogadása nehéz. Nekem is az volt. Azonban a szemita > szemetes szófejtés pejoratív volta miatt, és a teljesebb tájékoztatás/tájékozódás belső igénye miatt is, szükségesnek tartottam ennek a vonalnak a bemutatását is. Úgy érzem, hogy teljesebb képet sikerült nyernünk ennek a megközelítésnek révén a problémakör önmagába záródó voltáról, amennyiben a szemita>szemetes fogalomkörben is értelmes magyarázatot kapunk, de Bíró Lajos felismerései révén azt is megláthatjuk, hogy a szkítáktól elszakadt és velük szembefordult, végül külön utakra térő és ma a magyarság ellenében fellépő népek a magyarság teremtésben betöltött (MAG) szerepének definíció szerinti kisajátításával, a teremtéstörténet meghamisításával kívánták megszerezni azt a többletet, amit a mágusok népével történt szembehelyezkedésükkel vesztettek el.

Egyetlen dolog vár még értelmezésre számomra, éspedig a szemita és indoiráni népek történelmi szerepében és súlyukban tapasztalható különbség és sorrendiség magyarázata.

Ennek kulcsát abban látom, hogy a szemitaként ismert népek a rablás, közvetlen élősködés, a gazdanépek belső felélése és kalmárkodás, pénzkölcsönzés, valamint ennek marketingje (piac biztosítása, igények keltése) révén találták meg létezésük anyagi lehetőségeit. Segítségükre volt ebben a szélsőségesen társadalomellenes cselekedetekre adott szélsőséges válaszok tanító hatása és tapasztalatszerzési lehetőségei. Ezek közül a Babiloni fogság bizonyult döntő hatásúnak, ahol a nép vezetői felismerték a saját - megkülönböztető és felemelő hatású - eredettörténet és mitológia szerepét és szükségességét. Babilonban megtalálták ennek kialakításához az ismereteket és megkezdődött a nép felemelésének folyamata.

Eközben az indoiráni-indoeurópai népek egy békésebb fejlődési úton haladva, egy még meg nem határozott időponttól kezdődően (valószínűleg Róma alapítása után, Krisztus születése előtt) fokozatosan a szemitának nevezett népek törekvéseinek hálójába kerültek, míg végül eszközeikké váltak. Ebben az átmeneti időszakban különböző befolyások érvényesültek. Egyszerre volt jelen az őstársadalmak erkölcse és a kufárvilág korrupcióval, intrikával és megosztással gyakorolt hatása. A sorrendiség lényege, hogy a szemiták előbb teremtettek identitást, népi azonosságtudatot, koholt törénelmet maguknak, mint az indoirániak, akik csak a XVIII. századtól kezdték származástörténetük megalkotását. A magyarság történelmének elhazudása, meghamisítása pedig megkezdődött az Atilla által megkezdett és halála miatt bevégezetlenül maradt küldetés után. A Varga Zsigmond által felismert uralmi sorrend magyarázata ez. Azt is hozzá kell tenni, hogy az indoeurópai uralom kevésbé az ebbe a csoportba tartozó népek szellemi teljesítményének, mint inkább a szemita népekből kitermelődött elitnek a háttérbe vonulásával és a zsidóságnak történelmi szerepvesztésével függ össze. A zsidóság hatalmi vágytól hajtott rétege és holdudvaruk pedig a MAG népének identitását készül felvenni, amint azt a XIX. századtól folyamatos magyarországi események irányultsága jelzi számunkra.
Idézet
 
 
drtarno
#11 5452 mesterszállásdrtarno 2012-12-09 12:58
Mindig élvezet okos emberek vitatkozását végigolvasni.
Idézet
 
 
Ködszurkáló
#10 Kedves Leszerelt!Ködszurkáló 2012-12-08 22:59
Idézet:
Ki, vagy kik fordították ezeket "a rabló népek"-et a mágusok ellen? Hol? Mikor? Hogyan?
ad 3.)
- Kérdésed költői. Személyek, csoportok megnevezése lehetetlen, ezt beláthatod. A szembefordulást egy kb. 3000 éves egymás mellett élés előzte meg a dél-orosz sztyeppén, i.e. 5000-től i.e. 2000 közt, ami szintén jelezhet egy eszmei szembenállást. Grandpierre Atilla (és forrásai) szerint a szkíta és indoiráni társadalom szerkezete és életviszonyai ebben az időszakban azonosnak voltak tekinthetők. A mágus-papok és a világiak életszínvonala erősen eltért egymástól. A nép többsége kőkorszaki szinten élt mindkét társadalomban. G.A. ezért feltételezi, hogy a később indoiráni azonosságot felvett nép a szkíta társadalom szegényeinek különválásával és a mágus-papság intézményének, tanító/felemelő szerepüknek elutasításával jött létre. Ha ez a feltételezés helytálló, akkor a különválásnak szociális elégedetlenség lehetett az oka. Ezt pedig némi rásegítéssel néhány ember is felszíthatja, amint azt az újkori forradalmaknál és a munkásmozgalomban láthattuk. A kezdetben eszmei szembenállás és elutasítása a mágus-papságnak akkor vált tragikussá, amikor i.e. 1700 körül az indoiráni társadalomban, amely addigra már nyelvében elkülönült és kultúrálisan az írástudatlanság szintjére süllyedt, létrejött és megerősödött a harckocsisok rétege, amely hamarosan átvette a mágus-pótló papságtól a társadalom irányítását, majd hódító háborúkat indított. Ezeknek a népeknek a hadserege harci kocsikkal volt felszerelve. A lovakhoz szükséges ismeretek viszont szittya eredetű népeket feltételeznek, ez számomra egy korábbi felismerés volt. Magyarázatát a szittya társadalom - G.A. által is valószínűsített - kettészakadásában ismerhetjük fel. Tehát azok a vérengző népek, amelyek később szemita gyűjtőnevet kapnak, valószínűleg ennek a társadalmi törésnek az eredményei. A hun-perzsa ellentétnek az Irán-Turán közti viszályról szóló mondán kívül történelmi események is őrzik nyomát. Grandpierre Atilla az Atilla és a hunok című könyvében hivatkozott szerzők két nagy háborúról és a turániak és irániak közti ezeréves háborúról tesznek említést. A mezopotámiai városállamokba beszivárgó és a hatalmat idővel átvevő szemiták ennek a nyelvileg már régebben különvált, elszemitásodott rétegnek a képviselői lehettek.

Bobula Ida A magyar nép eredete című könyvében így fogalmaz:

"a kaukázusi csoportnak indoeurópaiakká és szittyákká való kettéoszlása az emberiség történetében viszonylag késői korban következett be, és a legősibb szittya és a legrégibb indoeurópai nyelv egymás közt kölcsönösen érthető testvérnyelv volt."(4/22.)

Hogyan lehetséges, hogy a szkíták kimagasló kultúrája a belőlük kivált népekben szinte lenullázódott?

- A mágusok népével való szembefordulás következményének kell tekinteni a kultúrális hagyomány elvesztését. G.A. így fogalmaz: "A sorozatos hagyományvesztésben látjuk az indoiranizálódás meghatározó okát."

Az indoiráni népek nyelve hajlító jellegű, szemben az ősnyelvvel. Hogyan lehet ez?

- Barabási László erről így ír: "A modern kutatások igazolták, hogy két gyerek, ha valamiért kiesik az emberi közösségből, maguk között létrehoznak egy nyelvet. A nyelv használata benne van az ember genetikai kódjában. De miért nem az ősnyelvet hozzák létre? Ennek az lehet a magyarázata, amit Varga Csaba ír le könyveiben, hogy az ősnyelvet is mesterségesen hozták létre, mint a tudomány nyelvét. (...) Későbbi kutatásaim során még találkoztam két esettel. A Görögök és a Latinok nyelvével. Mindkét nép hosszú ideig kiesett az ősnépek közösségéből."

Miképpen változtatta meg a nyelvi elkülönülés az indoiráni népek életét?

- A hagyományvesztés szinte legsúlyosabb következménye volt a gondolkodás és ezen keresztül a világlátás egyszerűsödése, amint azt a hajlító nyelvek esetében tapasztalhatjuk napjainkban is. Az egyszerűsödő világlátás pedig azt eredményezte, hogy a természeti folyamatok és összefüggések rendszere látókörön kívülre került, így a gazdasági tevékenységben kihasználhatatlanná vált az elveszett tudás, amely az eredményességet segíthette volna. Barabási így ír: "a visszafejlődést megakadályozó eszköz, a szinten maradás záloga, az ősnyelv volt. Mindenki ugyanazt a nyelvet beszélte. (...) Az ismereteket nem tolmács útján adta át. A közös nyelv nemcsak a megértést szolgálta, hanem az egységes gondolkodást is." Ebből megérthetjük, hogy miért annyira fontos nekünk idegen nyelveket megtanulnunk! Ennek következtében a korábbi szociális hátrány nem hogy csökkent volna, hanem valószínűleg még növekedett is. Az életminőség romlása feltehetően tovább növelte az elégedetlenséget, aminek levezetésére és a romló életkörülmények ellensúlyozására rabló hadjáratokat folytattak. Barabási László a régészeti leletek alapján megállapítja: "i.e. 5000-ig nem találjuk nyomait a háborús tevékenységnek sehol a földgolyón."(2/53.) Ez a dátum érdekes módon esik egybe az indoiráni népek szétválásának feltételezett időpontjával.

- Az indoiráni népek nagy tragédiája, hogy más népek ellenében határozták meg azonosságukat, ezért ebből a körből kilépniük nagyon nehéz. Ékes példája ennek az elzárkózásnak a zsidóság választottságának ön-képzete. Itt is arról van szó, hogy az összes többi nép ellenében határozzák meg magukat. Talán Ábrahám idejében a nép felemeléséhez szükséges mézesmadzag szerepét tölthette be ez a gondolat, mára viszont milliárdok számára eredményez tragikus helyzetet. Ráadásul a gondolkodás megváltozásához szükséges nyitottságot is megakadályozza az alapállásuk. Ez a magukat a többi nép ellenében meghatározó mentalitás pedig nagyon alkalmassá teszi ezt a - szerves világlátásnak híján levő - embercsoportot arra a szerepre, amely egy háttérhatalmi stratégia végrehajtásához szükséges. (A jó katona nem gondolkodik!) Az indoiranizálódó-szemitásodó népek szerves világlátásának elvesztése egy természettel szembeni elkülönülést is eredményezett, mivel a gazdasági tevékenység súlypontja a termelő (TER-Mészet-tEL-élŐ) munkavégzésről az ügyeskedésből való megélhetés felé tolódott el. Következménye a városi életmód elterjedése, mely könnyebb életet jelent, de szellemi leépülést von maga után. Barabási ezen állítása igazolására a családi munkával készült, csodálatos és pénzzel szinte megfizethetetlen népviseleteket, hímzéseket és hétköznapi ruhadarabokat, bútorokat említi. De régen a molnár maga építette a malmot is! Majd üzemeltette, gazdasági ügyeit intézte, végül pedig karbantartotta. Ma ehhez egy tucat szakember kellene! Ma pedig egy vasalózsinórt sem lehet kicserélni mert különleges szerszám kell hozzá. Aki megtudná csinálni, az a fiának nem tudja átadni a tudást, mert javíthatatlanra csinálják a dolgokat. A városi életmód ezen felül konzerválja a természettől való elidegenedést és ezzel együtt növeli függőségünket. Növekszik a társadalmi munkamegosztás, a specializálódás, ami szintén szellemi leépüléssel jár. Végső soron a társadalom is szemitásodik, indoiranizálódik. Egyre kevesebbről tudunk egyre többet.
- Az, hogy az indoiranizálódó-szemitásodó réteg a szkíta társadalom szakadásával alakult ki, érdekes módon nyer igazolást az úgynevezett Penfield jelentésben, amely dr. Árkay László neve alatt is megjelenik az interneten. A jelentés szerint a remélt szemita gén megtalálása mellett egy másik domináns gént is találtak, amelynek nincsen neve. Ennek legtisztább képviselője a Közép-Európában élő és ma magyarnak nevezett náció. Ugyanez a gén Földünk öt különböző pontján is megtalálható. Ehhez a következő megjegyzést fűzi Barabási:
"Egy olyan történelmi tényt lúgoztak ki az emberiség fejéből, ami nagyon kényelmetlen azoknak, akik az oszd meg és uralkodjelvén igyekeznek kormányozni a világot. Éspedig azt a legegyszerűbb tényt, hogy a zsidó vallású emberek 98%-ban nem a sémi fajból erednek. Aki igen, az jövevény a zsidóság között. Hogy ők egy majdnem sémi nyelvet beszélnek, tagadhatatlan. De a mai tudományos kutatások eredményei alapján teljesen kizárhatjuk a vallása után zsidónak nevezett nép sémi eredetét."(2/42.) Ez a megállapítás szintén G.A. feltételezését erősíti, miszerint a szkíta társadalom szegényeiből verbuválódott az indoiráni-szemita réteg. A szemiták a babiloni fogság alatt a sumer özönvíz mítoszokban felismerték a lehetőséget népi azonosságuk mitológiával alátámasztott megteremtésére. A Sémtől levezetett származáshoz az is adhatta az ötletet, hogy az ősnép 'szemét' jelzőjét félreértve Sém-re vonatkoztatták.
Az indoirániak pedig nyugatra vonultak, ahol még a szkíta/hun/magyar mágusok és technológia átadó csoportok elérték őket, amíg a római hódítás ezt lehetetlenné nem tette. Persze ez utóbbi az én feltételezésem csupán és ellentmond az indoiráni-turáni ellentét tényének is. Barabási arról is ír, hogy a Pannon-medencéből kiáramló népesség előbb érte el Ny-Európát mint a Turáni alföldet a különválás előtti időszakban. Az is tény, hogy a szakadás után a hunok maradtak Turánban és az indoirániak vándoroltak el. Az is valószínűsíthető, sőt igazolható, hogy a nyugat-európai kelta telepek nem voltak ellenségesek a szkíta mágusokkal, tanító csoportokkal. Tehát egy felülrétegződést kell feltételeznünk, aminek elkülönítő, ellenséges hatása csak fokozatosan alakult ki, és először csak a vezető réteg szintjén nyilvánult meg. Mára, az agymosás módszereinek fejlődése és hatásának halmozódása már a magyarok egy részét is magyarellenessé formátlanította.
Idézet
 
 
Ködszurkáló
#9 Kedves Leszerelt!Ködszurkáló 2012-12-08 22:50
Idézet:
„Kik, mikor, hol éltek azok "a rabló népek" akik "nem elégedtek meg a javak elvételével, hanem arról is tettek, hogy tanúja se maradjon a bűnténynek, ezért áldozataikat megölték és egész népeket irtottak ki"?”
- Például az asszírok, a júdeaiak. A részleteket megtalálod a szakirodalomban és a történelemkönyvekben. Barabási László Az emberiség története I. kötetének több helyén, először a 81. lapon, megállapítja, hogy a Ku-Ku-Ten (népiesen: Kukutyin!) helységnév a nyugati Kárpátok dombvidékétől kezdődően Moldvában, Mongóliában és Kínában is előfordul azonos alakban. A kifejezés értelme: kő-kő-tenni, azaz a kőkorszakban pattintott kőeszközök lerakatai voltak, amint ezt a régészeti leletek alapján meg lehetett állapítani. Nyugat-Európában a megnevezés kissé módosul, de az eredeti értelem a magyar nyelvhez szokott fül számára kicseng. Ilyen módosult név az Acheuli barlang neve, amelyből a-kő-lik megnevezés hallatszik ki. Az azonos megnevezés az eurázsiai kontinens több helyén, amely a magyar szájhagyományban Kukutyin alakban máig fennmaradt, azonos nyelvű, helybenmaradó (elvándorlásra nem kényszerített) népességet feltételez! Ezen kívül a helynév változatlan alakban történt fennmaradása azt is jelenti, hogy nem rétegződött felül a népesség idegen nyelvű népek által. Azonban a Kisázsiában feltárt kőraktárak helységeinek megnevezése nem az ősnyelven történik. "Ez azt jelenti, hogy a világnak ezen a részén kiirtották az őslakosságot! Gyorsan, brutálisan és nem maradt aki átörökítse a helyneveket." A helynevek azonosságának véletlen egyezési esélye a egy a három milliárdhoz! Az, hogy mi értjük a helynevek összetételét, azt jelenti, hogy azonos nyelvet beszélünk évezredek távolából a kőraktárak létrehozóival.

Van-e eszmetörténeti bizonyítéka a vérengzések erkölcsi elfogadottágának?

- A Biblia Ószövetségi könyvei számos helyen tartalmaznak vérengzésre, népek kiirtására való felszólítást és jóváhagyást. Barabási László arról is tud, hogy Mózes első öt könyve több helyen kihangsúlyozza az emberi vér kiontásának tilalmát. Majd így folytatja:
"A következőkben látni fogjuk, hogy a sémi népek egyáltalán nem tartják tiszteletben azt az előírást, hogy nem szabad emberi vért kiontani. Ez lesz az ő nagy erősségük. Győzelmeik legfőbb eszköze. Ellenben a 'pogány' ősnépek olyan következetességgel ragaszkodnak hozzá, hogy az számunkra ma megmagyarázhatatlan. Ez lesz később a háttérbe szorításuknak fő oka. Minden egyéb más magyarázat szó szerint - rablómese. Olyan, mikor tolvaj kiált tolvajt."
A vérengzések Isten ítéletének végrehajtásaként történő magyarázata pedig ma is témája az internetes oldalaknak. A gugli első két találata a 'népirtás biblia' szavakra a pálya ellentétes két oldalának véleményét tükrözi. Akit érdekel:
www.nyitottszemmel.hu/.../296
ateistanaplo.wordpress.com/... /...

Miért lehetett fontos a hódítók számára az őslakosság kiirtása?

- Az ősnépek társadalmában a hagyomány átörökítése szájhagyomány útján történt. Ez a módszer nem csupán bekapcsolta az egyént a közösség történelmébe, hanem érzelmi azonosulást is teremtett. Ezen kívül egyfajta garanciája volt a hagyomány betű-hű megőrzésének, a hamisítások megelőzésének is. (Ez utóbbi természetesen korunk felismerése, ők valószínűleg ennek nem voltak tudatában.) A közösség minden tagja által ismert történetek, mondák és tanító célú mesék pedig egy magas szintű elméleti, vallásos ismerethalmazt és védelmi rendszert is alkottak, amely redundáns módon tárolódott a közösség tagjainak emlékezetében, ezáltal fennmaradásuk és megőrzésük mindaddig biztosítva volt, amíg a közösség létszáma nem csökkent le az önálló létezésére való képesség szintje alá. Ezen túl pedig a közös nyelv a megértés, az azonos gondolkodás záloga volt. Ha valakik ezt a védelmi rendszert ki akarták kapcsolni, akkor ahhoz a teljes népesség kiirtásán keresztül vezetett az út. A közös nyelv megszüntetése pedig az addig azonosan gondolkodó embereket szigetelte el egymástól, megteremtve a megosztás további feltételeit.

Milyen következményekkel járt a szájhagyomány szerepének háttérbe szorulása?

- Kikapcsolta közösség önvédelmi rendszerét, megzavarta a barát-ellenség felismerő rendszert, (addig ugyanis aki a törzshöz tartozott, az a mondák ismeretével igazolta azonoságát) az azonos módon történő gondolkodást. Megteremtette a feltételeket a fogalmak értelmezésének változtatásához. Indokolhatóvá vált az írásbeliség elterjesztésének követelménye, ami viszont a hamisítások előtt nyitott tág teret. Végeredményben ezeken a hatásokon keresztül megerősítette azoknak a rétegeknek a helyzetét, amelyek a népirtásokért is felelősek voltak. Atomizálta a társadalmat, megbontotta a népek közti egységet, következményeiben pedig az embert elkülönítette a természettől és teret nyitott a tudat manipulációja számára.

"Korunk tudósai egyetértenek abban, hogy a mai ember egyetlen vidékről rajzott ki ebben az időszakban. (...) A hozzánk közelálló évtízezredek emberét Turánból származtatják a mai szakemberek. Bármilyen embertípust képvisel ma, akkor is.(...) Van egy közös vonásuk. Ugyanahhoz a fajhoz tartoznak. Nem csupán rokonok. Testvérek.(...)Turáninak tartják az északi népeket, de a germánok és a kelták őseit egyaránt. Turáni a koreai, amely létrehozza a mai kínai és japán népességet. De turáni a mongol, a magyar.(...) van egy érdekes jelenségsorozat, ami régészeti, nyelvészeti bizonyítékokból áll össze. Ez arra mutat, hogy Turánba, vagyis az új fennsíkra a Pannon medencéből kerültek át az emberek.(...)a turáni és a Kárpát-medencei őskori kultúrák között van egy állandó kapcsolat, amely még a középkori államhatárok megjelenésével sem szakadt félbe teljesen."

ad 2.)

- Kérdésed kételkedést sugall. A történelemkönyvekben megtalálhatod azoknak a népeknek a neveit, akik az asszír és júdeai hódítások áldozataivá váltak.

Dr. Zakar András pápai prelátus és szumirológus írja ‘A sumér hitvilág és a Biblia’ című művében:
"Valószínű, hogy a hikszoszok (szkíták) Egyiptomra mért súlyos csapásai tették lehetővé a zsidó nép Egyiptomból való kimenekülését és az elpusztított városokban talált aranytárgyak magukkal vitelét. Ezt a lovas szittya népet követték, azután a zsidók a pusztai vándorlásuk után Kánaánba is, ahol már addig a szittyák jól berendezkedtek, városokat építettek. Hogy miképpen írtották ki fokozatosan a zsidók a szittyákat, arról elég bőséges adatokat közölnek a szentírás könyvei." (www.hazankert.com/tkal18.html)
Idézet
 
 
Ködszurkáló
#8 Kedves Leszerelt!Ködszurkáló 2012-12-08 22:42
Három kérdésed közül az elsőre próbálok - a magam módján - válaszolni. A többi sem fog elmaradni.
Idézet:
1. Kik szerinted azok a mágusokkal szembefordított népek akiknek "a végső megoldás alkalmazása" megfordította az erőviszonyokat? Kik, mikor, hol éltek azok "a rabló népek" akik "nem elégedtek meg a javak elvételével, hanem arról is tettek, hogy tanúja se maradjon a bűnténynek, ezért áldozataikat megölték és egész népeket irtottak ki"?
ad 1.)
A mágusok népének kilétét kell először tisztáznunk! Grandpierre Atilla lesz ebben segítségünkre:
„Az elmúlt néhány évben olyan rendkívüli régészeti, történelmi és természettudományos bizonyítékok sora bukkant fel, amelyek jelzik a királyi mágusok tízezer évekre és az egész Földre kiterjedő civilizáció-alapító és irányító szerepét. Részletesen alátámasztjuk, hogy ezek a királyi mágusok hozták létre a vízözön előtti ősidőkben az emberiség első királyságát, a Napkirályság intézményrendszerét, és hogy ezek a királyi mágusok alkották a magyarság magvát. A királyi mágusok népe a „rendkívüli teremtmények” népe (Tarih-i-Üngürüsz, 1982, 41, 402) a magyar nép különleges nemzetségcsaládja volt. (hungar.gportal.hu/.../

- A mágusokkal szembefordított népek azok, akik ma is a magyarság nemzeti, nyelvi, kultúrális és erkölcsi megsemmisítésére, felszámolására, illetve ezen értékek kisajátítására törnek! Ugyanis a mai magyarság a mágusok népének nem csupán történelmi, hanem máig hatóan gyakorlati örököse is, amint azt megőrzött nyelvünk felismert jelentősége, tudósaink és feltalálóink népességünk aránya feletti kimagasló szerepe mindenki számára egyértelműen bizonyítja. Ahogy a mágusok történelmi folytonossága a magyarságban él, úgy a mágusokkal szembefordult/szembefordított népek jelenleg is itt élnek mellettünk és magukat indoeurópai gyűjtőnévvel azonosítják. A történelmi folytonosság bizonyítása Grandpierre Atilla: Királyi mágusok ősnépe: A magyar című művében található meg.

Mi a bizonyítéka annak, hogy a magyarság felszámolása a cél?

- A magyar nép jelenleg is folyó diszkriminációja saját hazájában minden más nép fiaival szemben, életlehetőségeink nehezítése, az ország gazdasági tönkretétele, kiárusítása, idegen kultúrájú népek tömeges betelepítése, történelmünk meghamisítása, anyanyelvünk elsorvasztása és az idegen nyelvek tanulásának erőltetése, értékeink rombolása, a kivándorlás buzdítása.

Mi a bizonyítéka annak, hogy a fenti cél az indoeurópai népek számlájára írandó?

- A magyar történelem indoeurópai érdekek szerint történt meghamisítása a Heribert Illig által felismert időszámítási tévedések tudatos és célzott kihasználása a magyarság múltjának elvétele érdekében.
- A magyarság idegenként történő kezelése Európa közepén és ehhez az elidegenítéshez a magyar tudomány és közélet képviselőinek megnyerése - történelmi távlatban is!
- A magyarság népi minőségének lejáratása és rossz hírünk keltése szerte a világban.
- A Magyar Királyság területén élt nemzetiségek szembefordítása a magyarsággal.
- Történelmi emlékeink rombolása és pusztulásuk tétlen szemlélése - gazdasági okokra hivatkozva.
- Történelmünk meghamisítása a finnugor nyelvrokonságra alapozott, koholt eredettörténet kizárólagossá tételével.
- Nemzetünk megsemmisítésére irányuló törekvések Atilla halála óta.
- Újkori forradalmak kirobbantása a fejlődés megakadályozására. (1848-49.; 1918-19.; 1956.)
- Az első világháború igazi célja Magyarország felszámolása volt, amint azt a trianoni békediktátum és országcsonkítás gazdasági és politikai következményei megmutatták.
- A második világháború (mely az elsőnek tervezett következménye, folytatása volt) célja és eredménye az első háború hatásának megerősítése, a talpraálló nemzet ismételt megrogyasztása volt. Előkészítette a nemzet öntudatának végleges megtörését és a fogyasztói szemlélet szerinti átformálását az emberek gondolkodásának. Megteremtette az ország kiárusításának személyi és gazdasági feltételeit, miközben hatástalanította az esetleges népi ellenállás lehetőségét a nyugati jólét vágyképének felkeltésével.
- Az életfeltételeink ellehetetlenítése olyan mértéket öltött, hogy a szomszédainkhoz képest is jelentős életszínvonalbeli csökkenést lehet kimutatni.
- Életkilátásaink a várható életkor tekintetében rosszak, magas az öngyilkosságok száma. A magyar nép létszáma és számaránya csökken saját országában!

Mi a bizonyítéka annak, hogy ezek az indoeurópai népek azoknak utódai, akik a mágusok népével szembefordultak?

- Saját eredettörténetük és a mágusok népével szembeni - történelmi folyamatként megnyilvánuló - fellépésük.
Idézet
 
 
leszerelt
#7 Kedves Ködszurkáló,leszerelt 2012-12-03 23:33
Köszönöm mindkét válaszodat. Siralmas magyar nyelvismeretem miatt többször el kell olvasnom a velős hozzászólásokat, koptatnom kell szótárakat ahhoz, hogy azokat megértsem, nem beszélve válaszaim megfogalmazásáról. Ezt a hiányt, sajnos, kedves eszmecseretársaim is megszenvedik, amit sajnálok, de nem szégyellek, hisz ezt a sorsot szabta ki számomra a Jóisten. Emiatt, viszont, egyelőre nem próbálom követni terjedelmes gondolatfuttatásodat, hanem inkább korábbi kérdésemre adott válaszod kifejlesztésére szomjazom.

Bár most már tisztábban látom miféle tettekre utalsz "végső megoldás" kifejezéseddel, sajnos továbbá sem értem kik, szerinted, azok a mágusokkal szembefordított népek akiknek "a végső megoldás alkalmazása" megfordította az erőviszonyokat? Kik, mikor, hol éltek azok "a rabló népek" akik "nem elégedtek meg a javak elvételével, hanem arról is tettek, hogy tanúja se maradjon a bűnténynek, ezért áldozataikat megölték és egész népeket irtottak ki"? És kiket öltek meg, melyik népeket irtottak ki? Továbbá, ki, vagy kik fordították ezeket "a rabló népek"-et a mágusok ellen?

Itt a bibliai Dávid-király korabeli héberekre gondolsz, akik a héber és a zsidófelkent bibliák (2 Sámuel 12:31) szerint egész városok lakósságát kemencékbe hajtottak? Ha igen, akkor ez az állítás egyelőre alaptalan, mert az izraeli kutatók évtizedekig (70-es és 80-as években) tartó kétségbeesett kutatásai semmiféle Dávid király vagy bármiféle héber királyság nyomait sem találtak (Yigael Shiloh, Héber egyetem). Tehát ez a kitaláció valószínűleg csak egy 2. században vagy azután leírt zsidó vágyállom terméke.

Vagy talán valamelyik későbbi népirtásra gondolsz? Pl. a nyugati zsidóság-pénzelt (Loeb, Khon, Schiff, Rothschild, stb.) bolsevizmus vértengereire, melyeket az oroszországi zsidó Blank család ivadéka Vladimir Lenin és szintén kivétel nélkül zsidó bűntársai (Zinoviev eredetileg Radomysiski Áronovics Ovsel-Gershon, Trotzki eredetileg Bronstein Lev Dávodovich, stb.) töltöttek föl ártatlan vérrel miután kirabolták áldozataikat? Vagy tán e gonosztevők utódai gonosztetteire gondolsz, a továbbá is a nyugati zsidóság-pénzelt kommunizmus népirtásaira - pl. 10 millió Ukrajnában sínylődő testvéreink halálra éheztetésére? Ezekben a korokban, viszont, már nehezen beszélhetünk mágusokról (akikkel valaki(?) szembefordította volna ezeket a gonosztevőket), mert a mágusokat a zsidófelkent római egyház hóhérjai már a középkorban megölték.

Vagy talán a palesztinok szisztematikus kiirtására gondolsz, ami 1948-óta folyik? Az izraeli kormányt és helybeli, európai és amerikai zsidó bűnrészeseit - bár kétségtelenül "rabló népeknek" nevezhetjük - itt sem tekinthetjük a mágusok ellen fordított népeknek az előbbi okok miatt.

Tehát, alkalom adatán légy szíves tisztázd:

1. Kik szerinted azok a mágusokkal szembefordított népek akiknek "a végső megoldás alkalmazása" megfordította az erőviszonyokat? Kik, mikor, hol éltek azok "a rabló népek" akik "nem elégedtek meg a javak elvételével, hanem arról is tettek, hogy tanúja se maradjon a bűnténynek, ezért áldozataikat megölték és egész népeket irtottak ki"?

2. Kiket öltek meg, melyik népeket irtottak ki ezek a gonosztevők? Hol? Mikor? Hogyan?

3. Ki, vagy kik fordították ezeket "a rabló népek"-et a mágusok ellen? Hol? Mikor? Hogyan?

Előre köszönöm válaszodat.
Idézet
 
 
Ködszurkáló
#6 Kedves Leszerelt!Ködszurkáló 2012-12-03 21:32
"A Magyar Nyelv Értelmező Szótára a "faj" szónak 5 értelmet ad, melyekből 2 vonatkozhat emberre: "1 biológiában: a rendszer illetve rendszertan alapegységet", és "2 irodalomban, sajtóban: Nép, népcsoport, nemzet"."

- Ehhez nem tudok mit hozzátenni, hacsak azt nem, hogy én az 1. szerinti értelemben használtam a meghatározást. Sajnálatosnak tartom, hogy a publicisztikai használathoz társított értelmezések a MÉKSZ szerint is ennyire felhígítják a fogalom jelentését, miközben a felsorolt szinonímák egyáltalán nem állnak távol a hétköznapi nyelvtől, sőt megkockáztatom, hogy közelebb vannak, mint a tudományosság igényét sejtető "faj" kifejezés.

"A "rassz" (vagy "rasz") szót nem szeretem használni, mert az még jobban megzavarja az eszmecserét: Ennek a szónak egyik értelme "fajta", egy másik a magyarosítva kiejtett közép-francia (14-18. sz.) "race" szó, ami hasonlóképp élettanban "fajtát", irodalomban pedig "család, törzs, nemzet, [vér]" fogalmat címkéz (Dictionnaire Larousse)."

- Kettő nyúl a javadra, mert én a rassz szót a "fajta" értelmében használtam és a "Larousse-on kívül is van világ" - főleg magyar nyelvterületen - jegyében csak sajnálkozni tudok azon, hogy a fogalmak ennyire felhígultak mióta az általános iskolából kikerültem. Lassan - de biztosan! - elfogunk jutni odáig, hogy a képzeletbeli család minden tagja külön fajhoz fog tartozni az értelmezési sablonok szerint. A nemzetállamok megszűnésre vannak ítélve a pénzoligarchia tervei szerint. Az úniós törvényhozás és úniós erőszakszervezetek kialakítása pontosan ezt a célt szolgálja. Az elvonások és támogatások rendszere a gazdasági mozgásteret szűkíti és irányítja. A nagycsaládok közösségszervező szerepe megszünt, csak formális az esetleg még működő kapcsolat. A kiscsaládok szintén felbomlóban vannak és a jelek arra mutatnak, hogy ez szintén előre tervezett folyamat. Az egyén már nem családtag, hanem elsősorban önálló egzisztencia. Úgy látom, hogy a fogalmak relatívizálódása pontosan leköveti ezt a tendenciát, hogy ezáltal is atomizálja a társadalmat az értelmezések minél kisebb egységre való szűkítésével. Én még a "faj" értelmét az egymással szaporodásra képes egyedek halmazának meghatározásában vélem megtalálni, ahogy azt annak idején megtanították nekem. Ebben az értelemben pedig a jelenlegi emberiség Noé családjának leszármazottaiból áll! Ezt alátámasztja, hogy a jelenlegi emberiség legkülönbözőbb fajtáihoz tartozó egyedek képesek egymással életképes utódokat nemzeni! Sőt, arról is van halvány (bár bizonytalan!) ismeretem, hogy a sokáig kihaltnak tekintett neandervölgyi ember a cromagnonival is keveredhetett. De ne menjünk ennyire messzire, hiszen arról is van értesülésünk, hogy az istenek az emberek asszonyaival hálva utódokat nemzettek, akik aztán az emberiség tanítói lettek.
Tehát, a félreértések elkerülése érdekében fontosnak tartom kijelenteni, hogy minden bibliai és egyéb ókori forrás tanúbizonyságát elutasítva nem tartom azonos fajnak az emberiséggel elkeveredett isteneket! holott biológiai értelemben kétségtelen az együvé tartozásunk! Látható, hogy a faj fogalmának értelmezési tartománya a történelem folyamán folyamatosan szűkül! Márpedig ennek az értelmezésszűkülésnek a vége az Új VilágRend elképzelései felé mutat! Ezért nem elég a történelmünk meghamisítása ellen felemelni szavunkat, hanem ugyanilyen fontos a meghamisított közismeretek ellen is felszólalni!

"Ma már ott tartunk, hogy fajok, fajták és etnikumok százai - ha nem ezrei - árasztják el a szakirodalom és a szakirodalmat megjátszó irományok lapjait,"

- Ha azt akarom, hogy ne lásd meg az erdőt, akkor elkezdem neked mutogatni a fákat és elkápráztatlak a sokféleségükkel. Ha elég ügyes vagyok, akkor csak napok múlva veszed észre, hogy egy erdőben jártunk.

"bár a Nyugat hatáskörébe kényszerült források a "faj" és a "fajta" kifejezéseket emberre vonatkozóan nem alkalmazhatják megvetés vagy szigorúbb büntetés veszélye nélkül."

- Ez is oda mutat, hogy a faj szerinti megkülönböztetés diszkriminációnak minősül, mivel pusztán elméleti kategória. Azzal is tisztában vagyok, hogy ennek a tabunak komoly manipulációs szerepe is van. Mert egyébként mivel lehetne indokolni, hogy pl. Gipsz Jakabnak nem említhetjük meg a nemzetiségét, ahogy az az irodalmi és publicisztikai értelmezésből következhet? Ebből is az látszik, hogy itt többről van szó.

"(...)A különbség a kettő közt finom, de jelentős."

- Elfogadom.

"A föltételezett "egyetlen közös gyökér", viszont, szintén csak egy bizonyításra váró elmélet."

- Tökéletesen egyetértek, bár a Noétól való származást nem én találtam ki. Nem ismerős ez napjainkból esetleg? Van három fiútestvér, Sem, Kham és Jafet. Egy család, még akkor is, ha esetleg csak féltestvérek. És mindegyik leszármazottai külön fajt alkotnak? Mintha ma is ebbe az irányba mennénk, mint azt fentebb már jeleztem! Te is megállapítottad, hogy "Ma már ott tartunk, hogy fajok, fajták és etnikumok százai - ha nem ezrei - árasztják el a szakirodalom és a szakirodalmat megjátszó irományok lapjait," Normális ez?

- A bizonyításnak van egyenes és közvetett módja. Az egyenes/direkt bizonyítása az egyetlen közös gyökértől való eredetnek valószínűleg lehetetlen, amint arra te is utaltál. Közvetett bizonyítása viszont nem lehetetlen. Ezt a bizonyítási kísérletet mutatja be Grandpierre Atilla a hivatkozott műben, indoeurópai tudósok megállapításaira hivatkozva. Gondolatmenetének ismertetése is meghaladná a hozzászólás adta kereteket, ezért egy külön írásban fogom megtenni.

"Nem hiszem, hogy a szemitákról megállapítottuk volna,(...) "
- Jól hiszed, mert te csak a zsidókról állapítottad meg ezt. Én viszont kiegészítem azzal, hogy - ha egyébként sem származási kategória hanem szocializációs - akkor a gondolkodás elszemetesedése/elszemitásodás a ugyan olyan joggal és érvrendszerrel minősíthető, ahogyan te azt korábban egy hozzászólásodban megtetted. Ugyanis mindkét esetben azonosak a folyamatok és azonos az eredmény is, csupán más a cimke. Márpedig a zsidóellenesség szinonímája az antiszemitizmus. És ha Sem, Kham és Jafet testvérek voltak, akkor esetükben sem származási a különbözőség oka, hanem szocializációs, amely az utódok nemzedékeiben nyert határozott jelleget. Egyébként pedig a zsidóság kánaáni történelméből tudjuk, hogy az ott uralmuk alá hajtott szkítákat prozelitáknak tekintették, akiknek a sorsa az elzsidósítás volt. Akkor ők már Sém utódaivá váltak, vagy csak a gondolkodásuk szemitásodott el?

"A népek összekötése, viszont, csak ott ésszerű ahol az érdekek közösek, az együttműködés kölcsönösen előnyös, és ahol egyik nép sajátos erkölcse sem alapszik mások bántalmazásán vagy megkárosításán. Ahol az egyik nép érdeke az élősködés a többin, ott nincs közös érdek, sőt, az egyiké szöges ellentétben áll a többiével."

- Nagyon jól és hatásosan fogalmaztad meg a véleményedet. Azonban, ha a te véleményed szerint keressük a megoldást, akkor csak az ószövetségi ajánlásokig juthatunk el, mivel megváltoztathatatlannak tekinted az érdekek és erkölcsök különbözőségét, ami pedig szöges ellentétben áll a tudati tényezők szerepéről korábban - általad - megfogalmazott tétellel. Ha a jelenség gyökere szocializációs és nem kizárólag genetikus, akkor a megoldás is a tudati módszerek alkalmazásán keresztül vezethet. A büntetőjogi felelősségrevonás az ettől független és szükséges!

"Aki képességei határain belül nem különíti el önmagát, hozzátartozóit, hazáját ettől a fertőzéstől - vagy e fertőzést önmagától, stb. - az nem csak kötelességmulasztással vádolható, hanem e gyilkos járvány terjesztésével is."

- Ez is jól hangzik. De akkor ki ápolja a pestisest, ki ad vizet a harctéren a sebesültnek, ki hozza ki az égő házból a nyomorék nagymamát? Ki az, aki csak önmagára képes gondolni, amikor ég a ház? A szkíta erkölcs szerint még a párviadal is a másik felemelésével nyer értelmet, mint a japán szumó birkózásban.

Ettől még nem értek egyet azzal a napjainkban divatos jelszóval, hogy minden ember felelős minden emberért! Ha mindenkiért felelős vagyok, akkor senkiért sem vagyok igazán felelős. Tehát ez egy hangzatos, de üres jelszó, aminek több kára van mint haszna. Nem a felelősség a lényeg, sőt az csak elriaszt, hanem a tenniakarás. A szellemi mérgezések ellenszere a gondolkodás és másoknak ösztönzése erre.
Idézet
 
 
Ködszurkáló
#5 Kedves Leszerelt!Ködszurkáló 2012-12-03 09:19
Köszönöm a témát nagy körültekintéssel és alapossággal megvilágító válaszodat!

Részletesebb elemzés után szeretnék bővebben válaszolni, de addig az utolsó kérdésedben a végső megoldás néven elhíresült közhelynek az értelmezését kérted. Talán félreérthető a XX. századi kifejezésnek a használata, ezért kérdeztél rá, jogosan. Azt kívántam kifejezni használatával, hogy a rabló népek nem elégedtek meg a javak elvételével, hanem arról is tettek, hogy tanúja se maradjon a bűnténynek, ezért áldozataikat megölték és egész népeket irtottak ki. Erre utalt a cikk írója is a bevezetőben, erre kívántam rámutatni én is.
Idézet
 
 
leszerelt
#4 Kedves Ködszurkáló,leszerelt 2012-12-03 07:28
Hát, igen: a különböző, politikai célokat szolgáló, embertani meghatározások, átnevezések, faji bontások és egybemosások, kifejezés tilalmak, stb., elég zavarossá tették ezt a vizet is. A tudományokban még itt-ott olvasható a "faj", "fajta" megkülönböztetés, de a hatalmakat bitorló elemek ott is nagy erővel fojtják vissza a politikai korrektséget elutasító hangokat.

Az lehet, hogy a "faj" szót nem az elvárt értelemben használom, és lehet, hogy evvel én is hozzájárulok a vizek zavarosításhoz (vagy tisztításához). Elnézést kérek, ha evvel félreértést keltettem. Na, de hadd tisztázzam: A Magyar Nyelv Értelmező Szótára a "faj" szónak 5 értelmet ad, melyekből 2 vonatkozhat emberre: "1 biológiában: a rendszer illetve rendszertan alapegységet", és "2 irodalomban, sajtóban: Nép, népcsoport, nemzet". A "rassz" (vagy "rasz") szót nem szeretem használni, mert az még jobban megzavarja az eszmecserét: Ennek a szónak egyik értelme "fajta", egy másik a magyarosítva kiejtett közép-francia (14-18. sz.) "race" szó, ami hasonlóképp élettanban "fajtát", irodalomban pedig "család, törzs, nemzet, [vér]" fogalmat címkéz (Dictionnaire Larousse). Tehát, mondhatjuk, hogy az irodalomban mind a két szó nemzetet és, családot, törzset, népet, vagy népcsoportot jelent vagy jelenthet. Jómagam ekként értelmezem itt a "faj" szót.

2000 évvel ezelőtt az emberiség génállományát görögnek, rómainak és pártusnak nevezték (Seneca, BJF nyomán). Meiners a 18. században az emberiséget kaukázus típusra (német és tatár), és mongol típusra (zsidó, szláv és afrikai) osztotta. Blumenbach (antropológus) a 19. században 5 csoportra osztotta, melyekhez később még kettő hozzáadódott. Az európai embertan 4 embertípust ismer el - europoid, mongoloid, negroid és ausztraloid - míg az amerikai 9-et - kaukazoid, indoid, mongoloid, amerindoid, polinezoid, melanezoid, mikronezoid, negroid és ausztraloid. Ezeken kívül több, részletesebb bontást tükröző meghatározásokat is hirdet egyik-másik rendszer támogatója. Ma már ott tartunk, hogy fajok, fajták és etnikumok százai - ha nem ezrei - árasztják el a szakirodalom és a szakirodalmat megjátszó irományok lapjait, bár a Nyugat hatáskörébe kényszerült források a "faj" és a "fajta" kifejezéseket emberre vonatkozóan nem alkalmazhatják megvetés vagy szigorúbb büntetés veszélye nélkül. Az etnikum, görög "ethnos" = "nemzet, születésű", szó értelmét pedig az MTA és a hozzá hasonló szervezetek zsoldos-"szakértői" áthamisították műveltség-nyelv-vallás fogalomra.

Az europid és az europoid kifejezések elemzése külön gondot okoz: Ott, ahol az "Európa" szó vagy annak valamilyen változata szerepel és földrajzi tájra utal, azon táj határai a műveltségek, az évszázadok, és a politikai érdekek szerint mozognak. Pl. a nyugati világ Európát mint földrajzi tájat Kr. e. 500-ig csak Észak-Görögországra vonatkoztatta (Homer). Herodotos szerint, viszont, "Európa" már minden, Afrikától és Ázsiától északra eső terület volt. A középkori muszlimok Európát a frankok országának hívták - a hivatalos Avrupa mellett. Ma "Európa" földrajzilag általában Eurázsia nyugati félszigetére utal, néha hozzáadva egyes, inkább Afrikához (pl. Málta), Ázsiához (pl. Ciprus), vagy Észak Amerikához (pl. Izland) tartozó, szigeteket. Ám, van ahol az "Európa" szó nem egy földrajzi tájra utal, hanem egy személyre vagy hatalomra - pl. a Kréta szigettel kapcsolatos föníciai királylányra, vagy a római vallás hatáskörére. Tehát az europid és europoid szavak fogalma már gyökükben zavaros.

Az europid elnevezés időpontját, forrását, és erőltetői szándékát csak sejtem, de tudtommal a tudomány (pl. embertan) egyelőre még elhatárolódik ettől a világszerte bömbölt, politikai célokat szolgáló, zűrzavart keltő, fajokat (végtelen bontással) egybemosó, az átlag embert megvezető elnevezéstől. Ha az antropológus köteles az "Európa" gyököt alkalmazni a kaukázusi típusú emberre vagy embercsoportra, azt a görög "-oeides", "-eidos", "-oid" = "-féle" "hasonló", "típusú" raggal egészíti ki (pl. anthropoid = emberszabású), s nem a nevekhez csatolt "-id" = "valósi", "eredetű" raggal (pl. a Leon-id(ák) hullócsillagok, melyek az Oroszlán csillagképből látszanak jönni). (Lásd a fönti, "-oid"-dal végződő embertípusok listáját.) A különbség a kettő közt finom, de jelentős.

A Grandpierre Atilla idézettel „Manapság az egész emberiséget egyetlen közös gyökérből fakadónak tartjuk. S ha jogosan, akkor nyilván az europid népek is közös ősre vezethetők vissza” nincs bajom, hisz Atilla ügyel arra, hogy a "közös ősre vezethetők vissza" állítását egy föltételhez kösse ("S ha jogosan"). A föltételezett "egyetlen közös gyökér", viszont, szintén csak egy bizonyításra váró elmélet. Sőt, ha embert természet-alkotóelemnek tekintjük, kimondottan valószínűtlen. (Nem valószínű, hogy a fűszálak Ausztráliában és Afrikában visszavezethetők egy szibériai fűgyökérhez. A politikai célokra létrehozott és népszerűsített afrikai "Éva" elmélet megemlítése is általában diszkrét egymásra tekintést vált ki a természettudomány köreiben.) De ha az emberiség mégis egyetlenegy gyökérből fakadna, akkor több millió évre kellene visszatekintenünk ahhoz, hogy megtaláljuk azt a bizonyos "Éva-Ádám" gyökeret. Jelenleg egy ilyen vállalkozás nem reális, tehát, ez az elmélet egyelőre legjobb esetben elképzelhető, rosszabb esetben alaptalan. (E téma hitbeli megvitatása itt nagyon elterelné a figyelmet.)

Nem hiszem, hogy a szemitákról megállapítottuk volna, hogy nem származási, hanem szocializációs, kultúrális kategória a rassz adta különbségtől függetlenül. Ha jól emlékszem, (szerintem) a zsidó (s nem a szemita) címke ragasztható a júdaizmus követőire, genetikai hovatartozásuktól függetlenül, kiknek túlnyomó többsége, viszont, tudtommal egy szűk, majdnem kizárólag sémi génállományból származik.

Egyet értek azon véleményeddel, hogy "Nem a megosztás elméleteit kellene ismételgetni, hanem megkeresni azt ami összeköti a népeket" az alábbi fenntartásokkal: Ha jól értem, itt a téma nem a megosztás, hanem a megkülönböztetés, ami csak eszköz, melyet, természetesen, a megosztásra is lehet alkalmazni, éppúgy mint ahogy pl. a betegségek fölismerésére és kezelésére vagy más, fontos és hasznos élettani célokra.

A népeket összekötő elméleteket szerintem nem kell keresni, mert azokat mágusaink már évezredekkel ezelőtt ismerték és vitték Kínába is, Indiába is, más népekhez is, egy halandók koraitól független alakzatban, amit Szent Korona Értékrend néven ismerünk. A népek összekötése, viszont, csak ott ésszerű ahol az érdekek közösek, az együttműködés kölcsönösen előnyös, és ahol egyik nép sajátos erkölcse sem alapszik mások bántalmazásán vagy megkárosításán. Ahol az egyik nép érdeke az élősködés a többin, ott nincs közös érdek, sőt, az egyiké szöges ellentétben áll a többiével. Ahol az együttműködés az egyiknek a többi kárára előnyös, ott ésszerűtlen kölcsönös előnyt föltételezni. És, ahol az egyik nép, szerinte erkölcsös, másokra ható viselkedése a többi értékrendje szerint erkölcstelken, ott azon nép erkölcse igenis mások bántalmazásán vagy megkárosításán alapszik.

A magyar megmaradás egyik föltétele szerintem elszigeteltsége a rajta élősködő népektől, vagy azon népek elszigeteltsége a magyarságtól, mindaddig amíg azon nép érdekei ütköznek a magyarok érdekeivel, amíg az együttműködés magyar szempontból hátrányos, és amíg azon nép viselkedése árt a magyar embernek. Emiatt, jelen helyzetünkben minden összekötés elmélet a magyarokon élősködő népekkel csak azon népek (létfontosságú) érdekeit szolgálhatja.

Abban is egyetértek, hogy a teremtett világ egy "egységnek - egyetlen élő organizmusnak" tekinthető", mint pl. saját testünk vagy Hazánk. Ebben az esetben, viszont, az "organizmus" felelősségei közé tartozik saját egészsége ápolása, a rajta élősködő paraziták korlátozását, a sejtjeit szaporodására kihasználó vírusok sakkban tartását, stb., beleértve. Jelenleg, a zsidó bankárdinasztiák a magyar népet korlátlanul fogyasztják elevenen, míg hittársaik szabadon szaporítják önmagukat a Magyar Haza sejtjeiben. Aki képességei határain belül nem különíti el önmagát, hozzátartozóit, hazáját ettől a fertőzéstől - vagy e fertőzést önmagától, stb. - az nem csak kötelességmulasztással vádolható, hanem e gyilkos járvány terjesztésével is. Igenis, legyünk a világ alkotóelemei összhangban annak többi alkotóelemével: De ahhoz mindenekelőtt életben kell maradnunk. Minden földi lehetőségünk megvalósítása ezen múlik.

(A félreértés elkerülése érdekében légy szíves tisztázd mit jelent számodra "végső megoldás" kifejezésed?)
Idézet
 
 
Ködszurkáló
#3 Kedves Leszerelt!Ködszurkáló 2012-12-01 13:44
- Bár a klasszikus műveltségem nem teszi lehetővé a két látszólag különböző szóalak közti különbségtételt, mégis elfogadhatónak tartottam az észrevételt és hajlottam arra, hogy az idézett szerző nyakába varrjam a tévedést. Azonban a kisördög nem hagyott nyugodni, ezért beírtam a gugliba mindkét kifejezést. És lőn csodálkozás, állaknak leesése, mert az "europid" kifejezésre zömmel magyar nyelvű találatok, az europoid kifejezésre pedig egy kivétellel angol nyelvű találatok jöttek az első lapon. Ez utóbbi találati lista magyar nyelvű eleme két helyen alkalmazta a keresett kifejezést, de nem értelmezte. Az angol nyelvű találatok közül kettő tett különbséget a két szóalak közt, az egyik egy fórumon elhangzó kérdés formájában. A kérdésre adott angol nyelvű válasz így szól:
Idézet:
Europid denotes a Caucasoid type that is specific to Europe. Conversely, Europoid refers to Caucasoid sub-types that resemble European ones.

As genetic inheritance doesn't always equate with phenotype (e.g. Caine being mostly W. Eurasian but appearing far more African-derived, Ashina's hefty Asian DNA not represented readily in her features), and as physical anthropology precedes personal genome testing by decades, the two aren't mutually inclusive and I don't think it's possible.

With that being said, I suppose you could perform a headcount of non-Europid's (e.g. Turanid's, Aralid's, Pamirid's) in places like Turkey, Russia or Ukraine and come up with an estimate (together with an arbitrary threshold of "Europidness" that's bound to be hotly debated), though physical anthropology of that scale's no longer a part of the mainstream conscience anyway.
A válasz lényegi tartalma a gépi fordításból kivehetően a következő:
Idézet:
Europid utal kaukázusi típus, amely specifikus Európába. Ezzel europid kifejezés kaukázusi altípusai hasonlítanak az európai is.
Az europoid kifejezés, mint látható, a válaszban nem szerepel, a nyers fordítás pedig csak a rassz szerinti meghatározásra utal. Ezzel tökéletesen egybevág az europid kifejezésre nyert - zömmel magyar nyelvű - találatok gyors értelmezése, miszerint a fogalom az emberi rasszok meghatározására szolgál.

Leszerelt második felvetésére, miszerint „Grandpierre Atilla azt mondja, hogy régebben (nem mondja meg, hogy mikor, de föltételezem, hogy az V. század után) Európa lakosságát szkítákra (turániakra), árjákra (irániakra) és szemitákra osztották föl, nem azt, hogy ezeket a népeket régebben egy közös ős leszármazottjainak tekintették.” hivatkozott szerző szavaival válaszolok:
„Manapság az egész emberiséget egyetlen közös gyökérből fakadónak tartjuk. S ha jogosan, akkor nyilván az europid népek is közös ősre vezethetők vissza.”

A faj és a rassz különböző fogalmak. Ha a faj nem lenne azonos, akkor keveredés sem jöhetne létre a negroid és europid vagy szemita népek közt. A szemitákról pedig korábban megállapítottuk, hogy nem származási, hanem szocializációs, kultúrális kategória a rassz adta különbségtől függetlenül. Ráadásul az antiszemitizmus ellen tiltakozó, magukat zsidónak tartók embertanilag sem tekinthetőek egységesnek.

Véleményem: A természettudományok mára eljutottak annak felismeréséig, hogy a természet látszólagos sokféleségét nézőpontjaink különbsége okozza. A holografikus univerzum elmélete pedig arra mutat rá, hogy a legkisebb egysége az univerzumnak tartalmazza az egészet. Ha ezen felismerések birtokában a teremtett világot egységnek - egyetlen élő organizmusnak - tekintjük, amelyben minden mindennel összefügg, akkor egyik ember nem különítheti el önmagát sem a többi embertől, sem pedig a természettől, mert napjaink eseményei a gondolkodó emberek számára egyértelműen jelzik ennek az elkülönülésnek katasztrofális következményeit. A népek megosztása és egymás ellenében történő kijátszásuk a római birodalom rabszolgatartó szellemének máig tartó továbbélése. Nem a megosztás elméleteit kellene ismételgetni, hanem megkeresni azt ami összeköti a népeket. Ennek a kulcsa pedig a magyarság kezében van, mert a mágusok népe tanította az emberiséget annak hajnalán mindaddig, amíg a velük szembefordított népek kegyetlensége és a végső megoldás alkalmazása meg nem fordította az erőviszonyokat, amire Esztán Győző - fenti írás szerzője - is utal bevezetőjében.
Idézet
 
 
leszerelt
#2 "europid" nem = "europoid"-dalleszerelt 2012-12-01 10:00
Idézet - Ködszurkáló:
... Grandpierre Atilla: Atilla és a hunok című tanulmányában Az indoeurópai és szkíta népek hasonlósága és különbsége fejezetet az alábbi gondolatokkal vezeti be:

„Régebben az europid népeket szkítákra (turániakra), árjákra (irániakra) és szemitákra osztották fel. A szkítákat tehát nem árja, nem szemita europid népnek tekintették. Vegyük figyelembe, hogy a mágusok preárja és preszemita papi törzs voltak (Tiele, 1880, 162; lásd még The Oxford English Dictionary, 1989, Magi címszó), s ha sem árják, sem szemiták, akkor szkíták kellett legyenek. És ha preárják és preszemiták voltak, akkor ősibbek kell legyenek az árjáknál és szemitáknál.”

Számunkra ez a rövid idézet elég annak megállapításához, hogy az árja és a szemita népek közös - az europid rasszhoz tartozó - ősre vezethetik vissza származásukat. Ennek a közös ősnek...


Kérem ügyeljünk az "europid" és az "europoid" közti különbségre. Europid európait (európai lakóst) jelent, míg europoid egy embertani meghatározás (kaukázusi faj). Grandpierre Atilla azt mondja, hogy régebben (nem mondja meg, hogy mikor, de föltételezem, hogy az V. század után) Európa lakosságát szkítákra (turániakra), árjákra (irániakra) és szemitákra osztották föl, nem azt, hogy ezeket a népeket régebben egy közös ős leszármazottjainak tekintették. Ezek közül csak a szkítának is nevezett magyar-hun nép europoid. Az árja, meghatározatlansága miatt, egyetlen fajhoz sem sorolható. A sémi, viszont, egy teljesen külön faj, úgy mint pl. a negroid. Valószínűnek tartom, hogy pont a faji megkülönböztetés miatt említették meg külön-külön ezt a három népet. Ki tudja: egy néhány száz év múlva lehet, hogy Európa lakosságát négerekre, szemitákra és kínaiakra osztják majd föl; ők lesznek az europid népek - de egyikük sem lesz europoid.
Idézet
 
 
Ködszurkáló
#1 Árjákról és ÚrnépekrőlKödszurkáló 2012-12-01 06:38
Idézet:
Az ókori Kelet kétezer éves története nem más, mint az árják és szemiták küzdelme, amelyben a szemita az állandóan támadó, az árja állandóan védekező fél. Mivel a szemita katonailag erősebbnek bizonyult, azaz vérengzőnek és kegyetlennek, a küzdelem az árják bukásával végződött.
Több bajom is van a fenti kijelentéssel.

-1.) Az árják fogalma eléggé tisztázatlan.
-2.) Szemitákon Noé Sém nevű fiának leszármazottait, a bibliai zsidóságot és az arabok egy részét szokás érteni.
-3.) Az árják és szemiták küzdelme ezért határozatlan állítás.

- Nyugat · / · 1933 · / · 1933. 22. szám
IFJ. NAGY ENDRE: LEGENDA AZ ISMERETLEN ÁRJÁRÓL

Misztikumokra hajlamos korunkban kevés jelszó emelkedett olyan népszerűségre, mint az árjaideál jelszava, anélkül azonban, hogy ennek az ideálnak sikerült volna a legcsekélyebb racionális tartalmat is adni. Legenda az Ismeretlen Árjáról, talán így lehetne legstilusosabban nevezni a manapság annyira divatos elméletet az úgynevezett árja-faj felsőbbségéről, amelyet csak annál ködösebbé, annál misztikusabbá tesz az a körülmény, hogy apostolai nemcsak a demagógia söröshordóiról hirdetik, hanem arra törekszenek, hogy a tudományosság mezébe öltöztessék. Talán nem lesz érdektelen, ha közelebbről megvizsgáljuk ennek a legendának történetét és egyáltalán azt a kérdést, hogy valóban elfogadható-e a tudomány szempontjából az árja-faj fogalma.
(...)
e fogalomnak meghatározására, vagy csak elhatárolására is még csak kísérletet sem tettek. A gyakorlatban arra a különös álláspontra helyezkednek, hogy árja egyenlő némettel és a németséget védik az árja «fajt» óvó tőrvényekkel. E felfogás tarthatatlanságára jellemző, hogy az árja megjelölést még az új Németországban annyira divatos fajbiológia nevű tudomány is tisztán nyelvészeti és nem faji fogalomnak minősíti.
(...)
Először a Rig Vedában, a legrégibb ismert hindu vallásénekekben fordul elő az árja szó. Itt az uralkodó kasztot jelöli. A későbbi szanszkritban értelme jóra, igazságosra módosul. A szónak szabatos, körülhatárolt jelentése már a hinduknál sem volt. A szó eredete azonban nem játszik szerepet az árjafogalom későbbi kialakulásában és legfeljebb csak a nyelvészek érdeklődésére tarthat igényt. Mint ahogy csak a nyelvész számára bírhat jelentőséggel az a tény, hogy a germán név, amelyet olyan önérzettel viselnek évszázadok óta a Rajna és Visztula között elterülő terület lakói, kelta eredetű szó és eredetileg kérkedő, locsogó, hangos volt a jelentése.

Az árja mint minden nemes és jó tulajdonság megtestesülése, modern elgondolás. A XX. század elején született meg és német filozófusok állottak bölcsőjénél. Valósággal Wunschtraum-ja (Vágyálom) volt egy önérzetében mélyen megalázott népnek. Peckes járással, kihívó magatartással igyekszik a nyomorék elfeledtetni testi hibáját - saját magával. A napoleoni időkben annyira megnyomorított német nemzeti öntudat megteremtette saját maga megnyugtatására a német nép felsőbbségéről szóló legendát.
(...)
Fichte, a német nacionalizmus e filozófus apostola az 1807--1808 telén a berlini egyetemen tartott híres tizennégy előadásában a német népet Urvolk-nak, ősnépnek nevezi, amely legértékesebb a világ népei között. Fichte azonban még nem volt a későbbi értelemben vett fajteoretikus, ő a németség alatt még a kor szellemének megfelelően spirituális egységet értett. Ő még nem ismeri a kékszemű, szőkehajú magasabbrendű ember legendáját. E legendát, melynek Fichte csak lelket, egy másik filozófus, Friedrich Schlegel testet adott. Az ő tanításai szerint Európa nyelveinek hasonlósága közös nyelvi és faji eredetről tanuskodik. Az ősi nyelv volt a szanszkrit, az ősi faj a német, vagyis a teuton. A teuton a világtörténelem elhivatott faja, ez mentette meg az emberiséget a degenerált, romanizált kereszténységtől.
(...)
Időközben az árja szó teljesen feledésbe merült és csak a nyelvészek szótárában szerepelt. Az árjanyelvű népek származásának problémája egyre komplikáltabbá vált és ma már egyaránt vannak elméletek, melyek Afrikába, Előázsiába, az Ural vidékére, Svédországba, Magyarországra helyezik az árjanyelvű népek származási helyét. A tudományos kutatás világosságában egyre misztikusabbá vált a legenda, míg végül csak annyi valóság maradt meg belőle, hogy az árja nyelvek valóban rokonságban állanak egymással, de ez a nyelvrokonság még közös történelmi hagyományokat sem jelenthet.
(...)
Árja ma praktikusan annyit jelent, hogy nem zsidó. De ez talán mégsem lehet egy fogalomnak a tudományos definiciója. Ez a fogalom a német törvényekben legalább olyan misztikus, mint aminő a sokezer éves hindu vallásénekekben volt. A hindu legenda megmaradt legendának, még akkor is, ha Berlinben - mint egy amerikai író jósolja - valahol a Potsdamer-Platzon fel is állítják az Ismeretlen Árja szobrát. Az árjáét, akiről mindenki beszél, de akit senki sem ismer.”

epa.oszk.hu/.../17677.htm
---------------
A fenti eszmefuttatás alapján talán elfogadhatjuk, hogy az árja fogalom az önérzetében megsértett német nép szellemi önvédelmének volt egy idolja, vágyképe. Azonban mégsem annyira egyértelmű a helyzet, hogy ennyivel lezárhatnánk az ügyet. Ugyanis felmerül a szanszkrit nyelvből, hindu kultúrából való eredet kérdése is, összefüggésben a germán nép őskeresésének indoiráni irányultságával. (Irán-yultság!!!). Az iráni őshaza keresése a germánok részéről felidézheti Iránnak és Turánnak, a mítikus testvérpárnak a viszályát. Összefüggésben azzal a történelmi ténnyel, hogy a magyar nemzetet alkotó egyes törzsek szintén ebből a körzetből kényszerültek lakhelyet változtatni, felmerül a mitológiai két testvér viszályának aktualizálási lehetősége a germán-hun/magyar viszony ismert történelmi tényeire. Ennek egyik folyománya annak elfogadása, hogy a két nép egykor testvérnép volt, amelyet egy világnézeti ellentét egymás ellenfeleivé tett. Másik folyománya, hogy az árja fogalom használata a magyarságot csakúgy megillet(het)né mint ahogy azt a németség magának kisajátította. Mivel ez a kisajátítás a németség részéről egyúttal a lejáratását is eredményezte a fogalomnak, ezért az árja jelző használata a magyarságra nézve akkor sem lenne kívánatos, ha használatának nem lett volna magyarság elleni éle! A két nép történelmi ellentéte csak alátámasztja azt a tényt, hogy az árja jelző használata részben a magyarság ellenében is történt. Ezért a >kóstoló
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 173 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68%Canada 1%
Romania 5.8%Serbia 0.8%
United States 5.2%Kuwait 0.4%
Russian Federation 3.1%Switzerland 0.4%
Germany 2.6%Czech Republic 0.3%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.3%France 0.2%
United Kingdom 1.7%Italy 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Belgium 0.1%

Today: 154
This Week: 804
Last Week: 5419
This Month: 17625
Last Month: 25574
Total: 1497046

Belépés