Magyar Megmaradásért

A lándzsavégről Ferenczi Géza Székely rovásírásos emlékek c. könyvében (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, 1997) olvastam. A szerző 27 tárgyat, köztük a lándzsavéget a "Gyanús, hamis, tévesen székely rovásírásos szövegként számontartott és nem létező emlékek" c. fejezetben említ. A felsoroltak között azonban vannak olyanok, amelyekről nem szabad látatlanban ilyen határozottsággal elítélően nyilatkozni, mert képzett szakemberek látták, tanulmányozták ezeket, állapították meg valódiságukat. Ilyenek pl. a Csallány Dezső régész által vizsgált és megfejtett leletek. Ezek közül a Margit- szigeti követ a Budapesti Történeti Múzeum restaurátorával és Szakács Gáborral alaposan megvizsgáltuk és mi is arra a következtetésre jutottunk, hogy nem XIX.-XX. századi hamisítvány.

Fehérné, Walter Anna, Az ékírástól a rovásírásig című Buenos Aires-ben kiadott műve két kötetben jelent meg 1975-ben. A számításműszaki átszerkesztést illető jegyzetek mindkét kötet végén jelennek meg. Szerk.

A tanulmány elé elöljáróban csak annyit, hogy mivel a szerkesztő több ponton kiigazítandónak találta az írást és ezt jelezte is a szerzőnek, az ő felhatalmazásával megjegyzéseket fűz a végére. Az olvasó pedig ebből talán a mondanivalón túl tanulságosan szemlélődhet a folyamaton, hogyan sikerül a magyar őstörténeti kutatási ered-mények értékelését összehangolnunk. – A szerkesztő.

Fehérné, Walter Anna, Az ékírástól a rovásírásig című Buenos Aires-ben kiadott műve két kötetben jelent meg 1975-ben. A számításműszaki átszerkesztést illető jegyzetek mindkét kötet végén jelennek meg. Szerk.

I. FÜGGELÉK Az ékiratok Helyes Sumir Hangtanának Új Irányai   Az előadás eredeti címe volt:   NEW LINES FOR A CORRECT SUMERIAN PHONETICS TO CONFORM WITH THE CUNEIFORM SCRIPTS  A szerző előadása Párizsban a Sorbonneon a 29. Orientalista Világkongresszus Keleti szakosztályának megnyitó ülésén 1973-ban 

... minden kísérlet, mely földünkön és történelmünkben ellenállt a feladatok magyar megoldási módjának, csak veszteglést, visszafejlődést, kárt, pusztulást, betegséget és tetszhalált eredményezhetett, jó gyümölcsöt nem termett sohasem, s ezután sem teremhet... Ezen a földön, ebben a sorsközösségben csak magyar élet lehetséges. (Karácsony Sándor: A magyar észjárás, Magvető 1985. 15. oldal)

A magyar őstörténet nyelvészeti alapja. - Magyar őstörténet alatt közmegegyezéssel az Árpádok 9. század végén lezajlott honfoglalása előtti kort értjük. Ez is telítve van bizonytalanságokkal, az ellentmondó elméletek halmazával és soha be nem bizonyított feltételezésekkel. A helyzet magyarázata jórészben itt is ugyanaz mint a hunok esetében: magyar nyelven írt feljegyzések az Árpádokat megelőző időkből eddig még nem kerültek elő.

..."E sorok írója arra kéri az olvasót, hogy mielőtt belekezd e könyv olvasásába - elmélkedjünk együtt egy rövid pillanatig és nézzünk fel - szintén együtt - egy szép, csillagos estén - a ragyogó égboltra. Keressük meg az ORION csillagképét. Kutató szemeinket lenyűgözi az a csodás látvány, amikor felfedezzük, hogy, ez a "hatalmas vadász az úr előtt" uralja az egész égboltot és látható az északi és a déli féltekén is."...

Baráth Tibor, A MAGYAR NÉPEK ŐSTÖRTÉNETE című műve hat, három kötetbe foglalt, Montrealban (1968, 1973, 1974) kiadott könyv. Azóta, több kiadás jelent meg, kisebb-nagyobb átszerkesztésben, egyesített kiadásokat beleértve.

Az elmúlt hetekben több, mint ötven szervezet lépett be a Magyar Szabványügyi Testületbe azért, hogy az ősi székely-magyar rovásírás számítógépes szabványosítása ügyében érvényre juttassa a Magyarok VIII. Világkongresszusa keretében megtartott Élő rovásírás kerekasztal egyhangú szavazattal elfogadott határozatait, amelyeket a Világkongresszus Záró-konferenciája is megerősített. A rovásírás szabványosítása négy éve egyhelyben topog, mert a már 2008-ban kialakult teljes szakmai konszenzust egy szűk csoport – önös érdekeinek érvényesítése céljából – felrúgta, mindmáig fékezve azt. A mostani rendkívüli bizottsági ülés kezdeményezői eljuttatták sajtószolgálatunkhoz az ülés általuk kért napirendjét, amelyet alább közzéteszünk.