Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Cs2017Jun29

2009. Március 17., Kedd 13:37

Fennmaradt a Kárpát-medencében a hun lovasság indulója

Írta:  Samu Pál Attila
Értékelés:
(7 szavazat)
Az ősi lovassági-induló fennmaradásának helye összhangban áll történelmi tudásunkkal, hiszen a Kárpát-medence mindig is az egyik legjelentősebb hun központ volt. A dallam előkerülése mégis megrendítő, mert az általános vélekedés szerint eredeti műveltségünk végérvényesen a múlté, szinte alig valami őrződött meg belőle.  

 Fennmaradt a Kárpát-medencében a hun lovasság indulója

Tűzzel-vassal pusztított ősi műveltségünk egy egészen egyedülálló szilánkja került pár hónappal ezelőtt a nyilvánosság elé, de a szkíta és hun gyökereinket tagadó hivatalos álláspontra jellemzően teljesen visszhangtalan maradt.
A Hír TV Különkiadás című műsorának vendége volt Juhász Zoltán, az MTA kutatómérnöke és elismert népzenész, aki egy rendkívül meglepő dologról beszélt. Érdemes először az adás részletét meghallgatni: Letöltés Mp3 (1.7 MB)
http://magyartaltos.info/mth/hangtar/honlap/cikk/ostortenet/hun.lovassagi.indulo.mp3

A zalavégi Badacsonyi Lajos az apjától tanulta a különleges dallamot, és ahogy neki akkor hozzáfűzték, hogy ez „a régi magyar lovasságnak az indulója”, ugyanúgy járt el ő is később, amikor megmutatta Juhász Zoltánnak. Megtartva ezt a szokást, a kutatómérnök szintén nem mulasztotta el felemlíteni a nézőknek a dallam eljátszása előtt.
A népzene személyes emberi kapcsolatokon keresztül maradt fenn, ezért minden további nélkül elfogadható, hogy a hozzá tartozó címke együtt öröklődött a dallammal nemzedékről nemzedékre, évszázadokon át. Sok zenének a megszólaltatása kötődik valamilyen ünnepélyes alkalomhoz, rítushoz, élethelyzethez. A régi lovasságnak és hadrendnek a letűnése után a hagyományőrzők idővel már csak szóban tudták továbbadni azt a tudást, hogy a dallam milyen helyet foglalt el egykor ősi műveltségünkben.

Külön tisztázást igényel, hogy jogosan érthető-e a „régi magyar lovasság” kifejezés alatt hun haderő, ahogyan az a címben olvasható. A hunok önmegnevezése a magyar volt (Grandpierre Attila: Királyi mágusok ősnépe a magyar. 2007. 73. old.), a több oldalról bizonyított szkíta-hun-magyar folytonosság alapján is kijelenthető, a különböző népnevek leginkább korszakolást jelentenek. A magyar dallam előtt hallható, kísértetiesen hasonló - csak valamivel rövidebb - kínai változat legalább másfél ezer évre, a hun-korig viszi vissza ezt a motívumot. A két nép Belső-Ázsiában élt olyan hosszú ideig egymás mellett, amivel magyarázható a népzenéik közti ilyen nagyfokú egyezés. A dallamnak attól a kortól már biztosan léteznie kellett, ha mindkét műveltségben megtalálható. A „régi magyar lovasság” ezért vonatkozhat sokkal inkább Atilla nagykirály harcosaira, mint mondjuk Mátyás király Fekete Seregére. A történelemben nem a kínaiak, hanem a hunok-magyarok szerepelnek lovasnépként, a vágtázást idéző dallam tehát nagy valószínűséggel nem a kínaiaknál, hanem őseinknél született meg, de érdemes ezt is körültekintőbben megközelíteni.

Juhász Zoltán a különböző népzenék számítógépes vizsgálatával kapott eredményeit A zene ősnyelve című,  2006-ban megjelent könyvében foglalta össze. A számítógépes elemzés kimutatta, hogy a magyar népzenének olyan egyedülálló kapcsolatai vannak más népek zenéjével, amit csak a több ezer éves kárpát-medencei helyzetével lehet magyarázni (uo. 142. old.). Ezzel a népzenekutatás is felzárkózott a kárpát-medencei őshonosságunkat bizonyító többi tudományág mellé. A matematikai alapú zenekutatás másik jelentős lépése, hogy végérvényesen eldőlt, a magyar népzene sokszínűségét, gazdagságát nem idegen minták átvétele teremtette meg, hanem belső fejlődés hatására alakult ki. Az eddig vizsgált népzenék közötti átfedések arra utalnak, hogy komolyan kell számolni a Kárpát-medence zenei magasműveltségének a kisugárzásával a keleti és a nyugati területekre egyaránt. A dallam kora másfélezer évnél jóval több lehet, mert valószínűleg innen került az ókori Kína határának a Nagy Fal védte vonalához.

Az ősi lovassági-induló fennmaradásának helye összhangban áll történelmi tudásunkkal, hiszen a Kárpát-medence mindig is az egyik legjelentősebb hun központ volt. A dallam előkerülése mégis megrendítő, mert az általános vélekedés szerint eredeti műveltségünk végérvényesen a múlté, szinte alig valami őrződött meg belőle. Erre a beidegződésre cáfol rá ez a harci induló is, ami nyílván másként szólt egy sereg kobzos előadásában, a lovak két oldalára szerelt üstdobok kíséretével, csontgolyós, fütyülő nyílvesszők zajával aláfestve.

Mátyás király török indulója néven fennmaradt a Fekete Sereg hadi muzsikájának egy dallama, sajnos szintén szöveg nélkül. Meghallgatható furulyán eljátszva az Egyszólam együttes Zöld erdőben táncolnak című albumán.


A teljes interjú Juhász Zoltánnal

Juhász Zoltán Népzenei összehasonlító elemzések mesterséges intelligenciákkal című tanulmánya
Grandpierre Attila a magyarság önmegnevezéséről

Samu Pál Attila
 Magyar Táltos Honlap

Megjelent: 2955 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 387 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.3%Canada 1%
Romania 6%Serbia 0.8%
United States 3.9%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3.1%Kuwait 0.3%
Germany 2.8%Australia 0.2%
Ukraine 2.7%Czech Republic 0.2%
Slovakia 2.2%France 0.2%
United Kingdom 1.8%Italy 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.6%Greece 0.2%

Today: 15
This Week: 1854
Last Week: 4884
This Month: 23636
Last Month: 24083
Total: 1548553

Belépés