Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

V2017Dec17

2017. Október 07., Szombat 07:07

A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma

Írta:  Varga Géza
Értékelés:
(8 szavazat)
A Szent Korona születéséről és történetéről az elmúlt évtizedekben egyre többet tudtunk meg.

Bevezető

Tisztázódott, hogy a korona abroncsát és keresztpántjait egy időben készítették, hogy stílusa alapján az avarhun kincsek sorába illik, hogy zománcképeinek legközelebbi párhuzamai a Kaukázus vidékén maradtak fenn. 1992-ben a stíluspárhuzamok és más, elsősorban történeti adatok alapján egy szegedi előadásomban már hangot adtam ama felismerésemnek, hogy a Szent Korona mervi ötvösök alkotása, Irán hunok által uralt északi vidékéről származik. Ezt részletesen kifejtettem az 1999-ben megjelent A magyarság jelképei c. kötetemben is, valamint néhány további tanulmányban és cikkben.

Történetírók a Szent Korona születéséről     Időközben újabb adatokat is találtam, amelyek a korona mervi születéséről alkotott tételemet alátámasztják. Amíg az egymásnak is ellentmondó akadémikus eredeztetés-elméletek puszta feltételezéseken alapszanak, és a Szent Koronán ellenőrizhető ötvöstechnikai stb. tényekkel sincsenek összhangban; addig az ismert történeti források egybehangzóak a Szent Koronát szülő folyamat leírásakor: a Szent Korona születését az avarhun korba teszik. A török kútfők tanúvallomása nem érthető másik koronára, korra vagy földrajzi területre. Nincs ezeknek ellentmondó további forrás sem, amely máshová tenné a Szent Korona készítésének helyét és korát, ugyanakkor a török adatokat más források megerősítik.

     Ezeknek köszönhetően ma már a Szent Korona készítésének körülményeit és Kárpát-medencébe vezető útját nagy biztonsággal meg lehet rajzolni. Bizonyosnak látszik, hogy ez a fejedelmi ékszer az első avarhun honfoglalókkal érkező szabírok féltett kincse volt. A magyar krónikák szóhasználatával élve úgy is fogalmazhatunk, hogy Csaba királyfi idősebb fiának visszatérő népe hozta magával.

Történetírók a Szent Korona születéséről

Ibrahim Pecsevi török történetíró „azt állítja, hogy ő hallotta a magyaroktól ezt a nyilatkozatot: a korona 3000 esztendős; Iszkendertől (Nagy Sándor) örökölte Nusirván (Kürosz) s ettől szállott mi reánk. Továbbá Mohammed Emin nagyvezír 1768-ban azt írta Kaunitz herczegnek, hogy az osztrák császár – mint a Nusirván idejéből maradt korona örököse – egyedül érdemli meg az ’imperator’ czímet.” (Thúry/1893/343, 344) Nagy Szulejmán 1529. évi hadjáratának leírása szerint a Tas falu melletti állomáson a pasa lóháton összegyűjtvén a bégeket, előhozatta a magyar királyoktól viseltetni szokott koronát s megmutatta nekik, ezt mondva: „Ez a korona Nusirván idejéből maradt fenn.” (Katona/1989/127).

     Bár a török történetírókat az akadémikus kutatásban nem szokás komolyan venni, Nusirván és kora nem vethető el, amikor a korona eredetét kutatjuk. Közismert tény, hogy a finnugrizmus egyik  legfontosabb célkitűzése a hun-magyar azonosság tagadása. Ha ezt a tudományon kívüli attitűdöt levonjuk a szerzők állításaiból, akkor csak az marad, amit a források világosan elmondanak, miszerint Perzsia hunok-járta határterületein született meg a Szent Korona. 

     Fontos, hogy a török kútfőkben az ékszer azonosítása kétségtelen. Nem valamilyen másik koronáról van szó, mert ezek a török adatok világosan a Szent Koronáról beszélnek. Amint az is bizonyos, hogy a magyarok szabírhun elei valóban kapcsolatban voltak Nusirvánnal és e távoli, a magyar akadé- mikus őstörténetírásban nem sok nyomot hagyó iráni uralkodónak volt oka és alkalma is arra, hogy koronát ajándékozzon eleinknek.

     Néhány, a történettudomány előtt régen ismert adat lehetővé teszi, hogy mindkét fenti kérdésre igennel válaszoljunk. A tudományellenes finnugrista prekoncepciók fenntartása érdekében figyelmen kívül hagyott források a Szent Korona születéséről tanúskodnak.

     Ezzel – úgy véljük – a tudományos igényű koronakutatás kétszáz évének legnagyobb kérdése oldódott meg. Több forrás alapján nagy biztonsággal azonosítható a Szent Korona készítésének ideje, helye és alkalma.

     Nusirván, azaz Khoszró Anosirván, akit Küroszként is emlegettek (de nem volt azonos az óperzsa Kürosszal) a Karnamagban leírja, hogy befogadott országa északi területeire (Azerbajdzsánba, az alán határokra és a mervi oázisba) egy 53 000 fős népet, amelynek 20 000 kitűnő lovasa volt. Hét törzsre osztotta őket, és kagánokat nevezett ki föléjük – amely alkalom lehetőséget kínált a Szent Korona és talán a jogar átadására is.  

     Nusirvánhoz kötik a Kaukázustól északra fekvő két város: Ulu Madzsar és Kicsi Madzsar alapí- tását is – azaz Nusirván bizonyosan kapcsolatban volt magyar népességgel. A Szent Korona a magyar nép számára született meg, amely akkor a szabír nevet viselte.

     Bár a török történetírók egyértelmű feljegyzései nem hagytak mély nyomot a koronakutatásban, Nusirván (Kürosz) és apjának, Kavádnak a kora nem vethető el, amikor a korona eredetét kutatjuk. Vannak ugyanis további adatok és megfontolások is, amelyek alapján bizonyosra vehetjük, hogy Perzsia hunok-járta határterületein született meg a Szent Korona.

A stíluspárhuzamok tanúsága

A kutatás által korábban is figyelembe vett technikai és stíluspárhuzamok arra utalnak, hogy hun-avar ötvösök is készíthették a koronát. Eszerint a Szent Korona annak az új ötvös-technikának kiemelkedő alkotása, amely a Volga-vidéken a IV. század dereka után, tehát a hunokkal együtt jelenik meg. Jellemzői az elsősorban indiai piros almandint7 és színes gránátot meg mervi(?) üvegpasztát8 felhasználó rekeszes kőberakás és a filigránozás. Hasonló tárgyak tömegét tárták fel Kercs kőből épített sírkamráiban (IV. század vége, V. sz. eleje), ahol ez a polichrómnak nevezett stílus már teljesen kifejlett formájában jelentkezett. A polichróm stílus korai előfordulásai II–IV. századi grúz és örmény sírokból ismertek, ahova párthus majd szászánida hódítók vihették. Magát a rekeszes technikát (zománccal vagy kővel) már jóval a hun kor előtt ismerték a szkíták, de a színes kőberakást kiválóan alkalmazták a párthusok és a kusánok is (Bakay/199/159).
A rekeszes kőtechnika eredetileg a Földközi-tenger partján alakulhatott ki, amely terület a Krisztus születését megelőző évtizedekben párthus rokonaink birtokát képezték. A stílus kialakulása minden bizonnyal a párthusok és kusánok mediterrán, sztyeppi és indus területeket összekötő történetének és kereskedelmi kapcsolatainak köszönhető. A kereszténység előtti és keresztény motívumokat egyesítő Szent Koronát a szászánida pusztítások elől Perzsiából a sztyeppi avar törzsekhez visszatérő párthus ötvösök alkothatták meg a hun-perzsa határterületeken. 

***

A folytatás Varga Géza könyvében ITT olvasható.
A szerző előadása pedig ITT tekinthető meg.
Varga Géza könyvei

Ajánlotta: Hajdu Éva / Szilaj Csikó

Megjelent: 450 alkalommal
Tovább a kategóriában: « Megszólal a Korona...

Hozzászólások  

 
nagy lajos
#2 belgium/Andennenagy lajos 2017-10-25 18:23
egy tanácsot, kérést Mindannyiotokhoz :

kellene a koronánk vizsgálatához belevenni a fizikát is. Ugyanis már néhány éve, talán két évtizede is létezik egy olyan mérés-lehetoség, amellyel az arany eredetét meg tudják állapítani
...
szeretettel, Lajos
Idézet
 
 
NTK Horváth Sándor
#1 KaposvárNTK Horváth Sándor 2017-10-17 00:35
Nem régen hallgattam Varga Géza magyar hieroglifákkal kapcsolatos előadásait a Y-T videó megosztón. Fellelkesített és írtam két japán verset.

A Szer etet

Szent ez a véset –
Magyar hieroglifák
Üzennek nekünk.

A Magyar Áldás:
Lelkünk kincseit tárja
A világ elé

Csak lélek és szív
Rovás kör gondolata
Szült most haikut.

******

Nusirván*

A Szentkorona
Ura volt Anosirván
Iráni Kűrosz:

Khoszró Anosirván
Mervi Ős Hérosza.


Kaposvárról, 217. október 17.
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 432 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.2%Canada 1.1%
Romania 6.2%Serbia 0.8%
United States 4.3%Switzerland 0.4%
Germany 3%Australia 0.3%
Russian Federation 2.9%France 0.3%
Ukraine 2.8%Italy 0.2%
Slovakia 2.2%Netherlands 0.2%
United Kingdom 2%Belgium 0.2%
Sweden 1.7%Greece 0.2%
Austria 1.5%Kuwait 0.2%

Today: 20
This Week: 4032
Last Week: 5187
This Month: 11792
Last Month: 25920
Total: 1679316

Belépés