Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Cs2017Mar30

2011. November 12., Szombat 07:46

Csáktornya és más várak a Mura mentén

Írta:  Nadilo, Branko
Értékelés:
(4 szavazat)
A Zrínyiek hősies török ellenes harcaik okán, Csáktornya és a Muraköz híre az egész akkori Európában elterjedt. Mások mellett, a Zrínyiek játszották az egyik legragyogóbb szerepet a horvát nép gazdag történetében. A Zrínyiek horvát főúri családja, a bribiri Subichoktól ered, akiket már a 11. századba is megemlítettek. Eme Bribiriek egyik ága utóbb, megkapta Zríny birtokát és attól kezdve a Bribiriek ősi horvát családjának ezen ága, Zrínyiként neveztette magát.

 Csáktornya és más várak a Mura mentén 

Az északon és északkeleten a Mura, míg délen a Dráva folyó által övezett, Muraköznek nevezett térség, ma Horvátország legészakibb részén található. Ennek a háromszög alakú, viszonylag kisterületű (729,50 km2) síkvidéki tájéknak a legnagyobb részét, alluviális üledéktalaj alkotja (a legmagasabb pontja a Mohokoš, 374 m). A térség a területét tekintve, Horvátország legsűrűbben lakott (164,2 fő/km2) és a legtöbb településsel rendelkező része. Noha Muraköz évszázadokon át a magyarországi Zala vármegye részét képezte, ma zömében szín horvátok, lakta területnek minősül, mivel az itt élő nemzeti kisebbségek (magyarok, szlovénok, albánok, romák) alig éri el a 4 százalékot.

A Muraközre nagy hatással vannak a térséget övező folyóvizek is, melyek gyakran kiáradnak és megváltoztatják folyómedrüket, különösen a Mura, melynek folyása a geológiai jellemzők és a számos talajcsuszamlás miatt, mindinkább északi irányba távolodik.

A muraköz számos különlegessel rendelkezik, de különösen gazdag népzenei hagyománya, pld. Joseph Haydn a német himnusz megalkotásánál, egy régi és ismert muraközi dal a "Stal se jesem" egyik motívumát is felhasználta. A Muraközt, Horvátország parkjának (Hortus Croaitae) is nevezik. Számunkra azonban van egy szokatlan jellemzője, mégpedig az, hogy gyakorlatilag egyetlen fennmaradt vára sincs. A múltat csak néhány kastély és néhány újonnan épített kúria képviseli. Ebből a szempontból a Muraköz jelentősen eltér a közeli horvát Zagorjétől és a Dráva mentétől. A várak eltűnésének a legvalószínűbb oka, a 18-19. századi, magyarországi rendszerszerű várrombolásokhoz köthető. Gjuro Szabo, a horvátországi és szlavón várakat alaposan kitárgyaló áttekintésében, egyetlen muraközi várat sem említ meg, aminek az lehetett az oka, hogy a munkáját még az I. világháború előtt írta meg, amikor a Muraköz még Magyarországhoz tartozott.

Csáktornya vára (grad Čakovec)

Az egyetlen kivétel, Csáktornya (Čakovec) és Öregnek nevezett vára (Stari grad), mely azon ősi várnak a helyén fekszik, melyről a település is a nevét kapta. Ezt az ősi várat nevezték Csaka-Tornya-nak, Csak-Thurn-nak, Scakerturm-nak, Tschakertornia-nak, vagy Chaktornya-nak is. A vár neve ahhoz, a Hahót nembeli Csákhoz köthető, aki magas méltóságokat viselt IV. Béla király udvarában, és aki utóbb horvát bán is lett. Állítólag ez a Csák nevű főúr építette 1266-ban az első várat itt, mely egy árokkal övezett toronyból állt. Úgy különben a Muraköz elnevezés első említése még a 13. században (1203. és 1226.) történt meg, mégpedig a veszprémi és a zágrábi püspök oklevelében, aki számunkra valójában csak azért érdekes, mert itt is földelték el.

Csák án előtt, a Muraköz számos kisebb nemes kezében volt, akik közül a legjelentősebbek az Atyusok (Očić) voltak, aztán (talán Hahót nb. Buzád és fivére Mihály. Miután 1241-ben a tatárok lerohanták a Magyar királyságot, és a Sajó mentén tönkreverték IV. Béla magyar-horvát király seregét, a tatárok a királyt üldözve, a kemény tél miatt befagyott Duna, Mura és a Dráva jegén átkelve, rácsaptak a Muraközre is, ahol raboltak, gyújtogatta és szinte az összes templomot, elpusztították.

Csák után Csáktornyát és a Muraközt, Németújvári (Kőszegi) Henrik gróf kapta meg, akinek Magyarországon voltak hatalmas birtokai. Németújvári Henrik 1267-től, 1274-ig szlavón bán is volt. A IV. Béla utáni időszakban trónviszály tört ki a Magyar királyságban, majd 1301-től a magyar-horvát trónra, az Anjou dinasztiabeli Károly Róbertet hívták uralkodónak, akinek egyik 1333-as oklevelében, először említették meg magát, Csáktornya várát. Az utódja I. Lajos király lett, aki 1350-ben Muraközt egy egész birtokként, Lackfi István erdélyi vajdának adományozta. Az 1351-től horvát-szlavón-dalmát báni címet viselő Lackfi, a Csáktornya közeli Szentilonában (Šenkovec) egy pálos kolostort is alapított. A Lackfi családnak, az 1397-es körösi „véres országgyűlésen” áldozott le. A Muraközt ezután a Kanizsaiak kapták meg, akik Zsigmond király hívei voltak, ám már 1405-ben elvették tőlük, amikor is a király a Cillei grófoknak adta zálogba 40.000 dukátért.

A király soha sem váltotta vissza a Muraközt, így az a Cilleieké maradt egészen 1456-os kihalásukig. A Cilleiek minden birtokát Vitovec János horvát bán szerezte meg, majd miután örökösei minden jószágukat elvesztették, Mátyás király Muraközt az úgy különben svéd zsidó származású, Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta. Ernusztot ezután élethosszig tartó horvát bánná is kinevezték, majd örökösei a Csáktornyai előnevet is felvették. Az utolsó csáktornyai, Ernuszt Gáspár 1540-ben örökös nélkül halt meg. A birtokait Keglevich Péter, egykori horvát bán kísérelte megszerezni. Őt Zrínyi Miklós, a szigetvári hős, 1547-ben ostrommal akarta kizavarni a csáktornyai várból, miután a király Muraközt, váltságként adta oda Zrínyinek, mivel soha nem fizetette ki a Zrínyi által felállított lovascsapat utáni zsoldot. A Zrínyiek Csáktornyára jövetelével, a csáktornyai vár és a Muraköz is, valamint az egész vidék jelentős fejlődésnek indult. A Zrínyiek, számos más Mura menti vár felépítését is ösztönözték, de azoknak mára a nyomuk sem maradt fenn. Jóllehet a Zrínyiek csak öt generáción át, bírták Csáktornyát, de hatásuk Muraköz egészének fejlődésére, ma is megfigyelhető.

A Zrínyiek hősies török ellenes harcaik okán, Csáktornya és a Muraköz híre az egész akkori Európában elterjedt. Mások mellett, a Zrínyiek játszották az egyik legragyogóbb szerepet a horvát nép gazdag történetében. A Zrínyiek horvát főúri családja, a bribiri Subichoktól ered, akiket már a 11. századba is megemlítettek. Eme Bribiriek egyik ága utóbb, megkapta Zríny birtokát és attól kezdve a Bribiriek ősi horvát családjának ezen ága, Zrínyiként neveztette magát. Idővel a Zrínyiek nagy gazdagsághoz jutottak, de a család a dicsőségének csúcsát, valójában Zrínyi Subich Miklós (a szerző által használt névalak, feltehetően a horvátsághoz tartózás hangsúlyozása miatt, egyébként jelen esetben a szigetvári Zrínyi Miklósról van szó, a ford.) korában érte el. A birtokaik kiterjedtek szinte egész Horvátország területére Bakartól egészen Csáktornyáig, de még tovább is a Murán túlra és Magyarországra is. A Muraköz, a Zrínyiek legértékesebb és legnagyobb uradalma volt, míg minden birtokuk székhelye Csáktornya lett.

Szigetvári Zrínyi Miklós (1508-1566.) 1541-ben, azaz bátyja, János halála után lett a család minden jószágának és birtokának egyedüli örököse. Zrínyi Miklós 1542-1557-ig horvát bán volt, majd haláláig Szigetvár kapitánya és Magyarország, Dunától délre eső főkapitánya lett. Miután a király 1554-ben egy külön oklevélben a Zrínyieknek adományozta a muraközi uradalmat, új címert és grófi rangot is kaptak. A Zrínyiek az új címerükbe, Csáktornya előző urainak, a csáktornyai Ernusztoknak a címerét is belevették (1. ábra).

1. Ábra. A Zrínyiek címere.

Szinte rögtön az után, hogy a Zrínyieket bevezették muraközi uradalmukba, a fenyegetett Pounj (a név egy Zríny hegység és Glina környéki régió neve, a ford.) és szlavóniai birtokaikon élő alattvalóik rendszeres áttelepítésébe kezdtek. Ennek okán, a muraközi uradalmuk település hálózata megsűrűsödött és ez, az 1553-1555-ös nagy pestisjárvány ellenére is így maradt, melyben állítólag 12.000 ember halt meg. A térségnek még akkor is sikerült megtartania horvát lakósságának nagy részét, amikor a vidéket háború fenyegette.

A Zrínyiek érkezésekor már álló csáktornyai vár akkori kinézetéről, különböző elképzelések léteznek. Sokak állítása szerint az egykori vár annyira primitív volt, hogy egyszerűen elbontották és egy újat építettek helyette. Csak a történeti források alapos elemzése és a régészeti, műemlékvédelmi kutatások eredményei módosítottak a vár és a Muraköz addig kialakult képén. Hogy a régi vár is nagyon erős védőtornyokkal és védőfalakkal rendelkezett, arról maga Zrínyi Subich Miklós tanúskodik, akinek a hosszas ostrom és a felvonult nagy létszámú sereg ellenére sem sikerült kiszorítania a várba zárkózott Keglevichet. A régi várat, csak a jogi feltételek rendezése után bontották le. Ennek okán, a Zrínyieknek jó alapot jelentett az erős vár ahhoz, hogy egy még erősebb reneszánsz erődöt építsenek ki.

A csáktornyai vár a Zrínyiek uralma alatt, számos építészeti átalakítást élt meg, de erről semmi írásos dokumentum sem maradt fenn. Persze akkoriban egy várnak a védelmi feladata sokkal fontosabb volt, mint a lakófunkciója, ez egyébként azon többi vár esetben is így volt, melyeket ez időben építettek át, vagy bővítettek ki, mint pld. a közeli Varasd. Az építkezésekről csak közvetve tudunk, mégpedig egy olyan oklevélből, melyben a pálosok egyes birtokainak a várépítési kötelezettségen kívül, mindenféle mentességet megadtak. Az építészeti maradványok alapján megállapítható, hogy a 16. század végére, az újonnan épített, egyszintes kastély körül, egy erős védelmi rendszert építettek ki. A külső védőfalak esetében, megtartották az előző védelmi rendszer elemét képező félkör alakú bástyákat, de új, reneszánsz stílusú bástyákkal egészítették ki, melyekből el tudták látni a várárkok állandó védelmét. Az így létrejött csáktornyai vár, egy régebbi vízi-vár (Wasserburg) és egy újabb reneszánsz erőd keveréke lett (2. 3. ábra).


2. Ábra. A csáktornyai vár látképe M. Stier rajzán.

A törökökkel vívott szerencsés kimenetelű harcai miatt, Zrínyi V. Miklós messze földön ismerté lett, még inkább az 1566-os szigetvári ostrom után, melybe, noha odaveszett, de hősiessége miatt a „horvát Leonidász” nevet is kiérdemelte, jóllehet Zrínyit a magyarok is maguknak akarták kisajátítani, de ez nem sikerült nekik (sic!). Mindezek ellenére, Zrínyi Miklós volt az egyetlen, aki Horvátországban kezdeményezően lépett fel a protestantizmus mellett. Feltehetően önmaga sem hitt benne igazán, mert megbízható adatok alapján tudjuk, hogy maga is visszatért. Egyébként ebben az időben terjedt el a kálvinizmus Magyarországon, míg Stájerországban a lutheranizmus.

3. Ábra. Csáktornya várának alaprajza (M. Stier?)

Még ha Miklós, a Zrínyi család egyik legtehetségesebb és leghősiesebb tagjának a vallási hovatartozása vitatott is, örököse, Zrínyi IV. György (1549-1603.) esetében már semmiképpen sem az. Ő nyíltan bevallotta protestantizmusát, és a katolikus papság üldözésébe kezdett. Elzavarta őket a Muraközből, a templomaikat feldúlta és protestáns prédikátorokat hívott be. A katolikus hívők is elhagyták a Muraközt, egyedül a szentilonai, (Šenkovec) Szt. Ilona kolostorának pálosai maradtak itt, akik ezért az üldöztetést és a mártíromságot is vállalták. Ezért a protestánsok nyomására hamarosan, 1580-ban le is bontották a pálos kolostort. Noha maga II. Rudolf személyesen kérte, hogy állítsák helyre a kolostort, sőt a horvát-szlavón szábor is a protestantizmus ellen volt, Zrínyi György mindezt figyelmen kívül hagyta, de ezért senki semmilyen akciót sem indított ellene.

Zrínyi György, miután hatalmas összegekkel járult hozzá Horvátország és Magyarország védelméhez, magas tisztségekbe jutott. Erre a maga érdekében is szüksége volt, mivel Szigetvár eleste után 17 évvel, az oszmán birodalom határa megközelítette a Muraközt. Ezért Zrínyi György feladata lett a családi birtokok megoltalmazása és annak bebizonyítása, hogy apja áldozathozatala nem volt értelmetlen. Ennek okán, befejezte az apja által megkezdett Mura menti védelmi rendszer kiépítését is. A rendszer legkeletibb pontját képező légrádi (Legrad) várnak kiemelkedően fontos stratégiai szerepe volt, mivel megakadályozta az oszmánokat abban, hogy betörjenek a Muraközbe, vagy Stájerországba (4. ábra). Légrádot ennek okán „Stájerország védőbástyájának” is nevezték, sőt fenntartásához a stájer rendek is csatlakoztak, míg II. Miksa király pénzügyi támogatással segítette a vár kiépítését, mely 1567-1572-ig tartott. Zrínyi szerint, Légrád hatalmas és modern erőssége, Nagykanizsa után a térség legerősebb vára volt és maga is mindig viselte a légrádi kapitány címet. Mivelhogy Légrád vára Mura drávai beömlésénél feküdt, a folyóvizek állandóan elöntötték és alámosták.


4. Ábra. Légrád vára, M. Stier rajzán.

Légrád vára csak az első tagja volt annak a Mura menti várvonalnak, melynek részét képezte még Alsódobrava (Donja Dubrava) Kotor (Kotoriba), Goricsán (Goričan), Torony (Podturen), Muraszentmárton (Sveti Martin na Muri), Lapsina (Lapšina) és Sztrigo (Štrigova) vára is. A törökök 1586-ban kétszer is visszatértek, hogy elpusztítsák a Muraközt, melynek során számos falut felperzseltek és majd 2.000 embert rabságba vetettek. Csáktornyát azonban nem merték megostromolni. A Muraköz számára még nagyobb bajt jelentett, amikor több hónapi ostrom után 1600-ban elesett Nagykanizsa is, mely a Mura magyarországi oldalának a legerősebb vára volt. Nagykanizsa ezután a Kanizsai vilajet (elajet) székhelye lett, míg a Muraköz az oszmán felségterületbe beékelődött földnyelvvé vált. A kanizsai várat a keresztény seregek többször is sikertelenül próbálták visszafoglalni, és csak 1690-ben sikerült felszabadítani. Zrínyi IV. György egy kiváltságokat tartalmazó oklevelet adott ki a csáktornyai váralja lakósainak, aminek okán a település egy szabad mezővárosszerűségként fejlődhetett tovább. A kiváltságokat utóbb kiszélesítették, ami újabb lakósok, főként kereskedők és iparosok, betelepülését segítette elő. Zrínyi György példás protestáns főúr maradt és a Csáktornya melletti Drávavásárhelyen (Nedelic/Nedelišće) egy urasági nyomdát is berendeztetett. Abbéli törekvése során, hogy Zala vármegye ispánja lett, a határvidéki magyarsággal is jó kapcsolatokat épített ki. Zrínyi György 1603-ban halt meg, de addig két fiát, VI. Miklóst és V. Györgyöt is protestáns szellemben nevelte.

A horvát szábor 1609-ben egy olyan rendeletet hozott, hogy Horvátországban és Szlavóniában is, a katolikus egyházon kívül, minden más vallási felekezet számoljanak fel. Ekkor éles reakciók törtek ki a protestánsok ellen. A horvát papság, különösen a pálosok arra törekedtek, hogy Zrínyi V. György - aki jóllehet fiatalabb volt a fivérénél mégis ő örökölte apjuk javait – térjen vissza a katolikus vallásra. Ebben sikerrel is jártak, mivel 1613-ban György nyilvánosan lemondott a lutheranizmusról. Ezután rögtön megkezdték a protestáns papok kiüldözését a Muraközből, míg a pálosok a katolicizmus elterjesztésébe fogtak. A katolikusok hamarosan megkezdték elhagyott ősi templomaik felújítását és felszentelését. Zrínyi V. Györgyöt 1622-ben választották meg horvát bánnak. Jóllehet azonnal kitűnt a törökellenes harcokban, a törökök azonban kétszer is (1623. és 1625.) rátörtek a Muraközre, majd gazdag zsákmánnyal és számos rabbal visszatértek Kanizsára. György, II. Ferdinánd kérésére, a harmincéves háborúban is részt vett, ahol kitűnt bátorságával és katonai hírnevével. Zrínyi V. Györgyöt, 1626-ban egy Pozsony melletti katonai táborban, gróf Albrecht Wallenstein a császári csapatok főparancsnoka, féltékenységből megmérgeztette (csak 27 éves volt ekkor). Két kiskorú gyermek, Miklós és Péter maradt utána.

Zrínyi VII. Miklós (1620-1664.), fivérével együtt, Grazban folytatta humán tanulmányait, majd a retorikai tanulmányait a ferencesek nagyszombati egyetemén. Miklóst már 1637-ben nagykorúsították, majd tíz évvel később horvát bán lett és maradt is az egészen haláláig. Zrínyi VII. Miklós (5. ábra) kétségtelen inspirálta dédapja műve, akinek a nevét is viselte. Ő is harcolt a harmincéves háborúban, ahol a kivételes bátorságáért, a „minden horvát csapatok generálisa” címet kapta. Számos törökellenes csatában győzedelmeskedett, még egy modern és erős, Újzrínyivárnak nevezett erődöt is felépítetett, majd ostrom alá fogta Nagykanizsát.

A következő, nagyobb katonai akcióját 1664. januárjában hajtotta végre, melynek során elfoglalta Berzence és Babócsa várát, felperzselte Szigetvár külvárosát, majd felgyújtotta az Eszék melletti, 6 km hosszú, erősen őrzött Szulejmán hidat. Ez erős visszhangot keltett egész Európában, a tetteiért XIV. Lajos francia királytól 10.000 tallért és francia pair címet kapott, IV. Fülöp spanyol király Zrínyit az Aranygyapjas rend lovagjává tette (ezt addig csak uralkodóknak adományozták), VII. Sándor pápa aranyból veretett képmását adta neki, a német lovagrend is tagjává fogadta a fivérével együtt, míg a törökök egy különös gúnynévvel látták el, ami fordításban kb. „vaskarót” jelentett.


5. Ábra. Zrínyi VII. Miklós bán, Johann Hoffmann rajzán.

Zrínyi VII. Miklós elismert költő is volt és ő írta a 17. század legjelentősebb magyar eposzát, a Bécsben, 1651-ben kinyomtatott „Adria Tengernek Syrenei-t”, melyet dédapja emlékének szentelt. A művet Péter testvére fordította le horvátnyelvre, amit Velencében adtak ki 1660-ban. Valójában e mű alapján akarták a magyarok kisajátítani Zrínyi V. Miklóst, ami különösen a 19. század végén és a 20. század elején erősödött fel. Azonban nemes Lucsich Iván (pl. Ivan Lučić) zágrábi alispán nyilvánosságra hozott egy hiteles levelet, melyben Zrínyi latin nyelven kifejezetten az írja, hogy „Tudatában vagyok annak, hogy horvát, és hogy Zrínyi vagyok és ezen nem is akarok változtatni”. Ez egyébként abból is megállapítható, hogy ő hívta Csáktornyára a ferenceseket, akiknek külön vásárok tartását is engedélyezte. Úgy különben a ferenceseket ekkoriban kiváltképp támogatták Horvátországban, míg a szentilonai pálosok esetében ez gyakran nem így történt. A ferencesek meghívásának az is oka lehetett, hogy néhány helyen (Légrádban és Toronyban), még voltak protestáns maradványok, melyek egészen a 18. század végig kitartottak.

(1. oldal / 3)
Megjelent: 5783 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 507 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.1%Canada 0.9%
Romania 5.7%Serbia 0.8%
United States 5.3%Kuwait 0.4%
Russian Federation 3.1%Switzerland 0.4%
Germany 2.6%Czech Republic 0.3%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 1.7%France 0.2%
Austria 1.5%Netherlands 0.1%
Sweden 1.4%Belgium 0.1%

Today: 57
This Week: 2277
Last Week: 5814
This Month: 24010
Last Month: 23113
Total: 1478040

Belépés