Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

V2017Apr30

2012. Július 19., Csütörtök 21:47

Nándorfehérvárra emlékezve / Időszerű

Írta:  Bóta László
Értékelés:
(23 szavazat)
Magyarország kapuja - 556. évvel ezelőtt 1456 július 14-én Szalánkeménről Hunyadi és Kapisztrán megindul a szárazi csapatokkal és a királyi hajósnéppel, hogy áttörje II. Mohamed oszmán hajóhadának blokádját és a segélycsapatokkal Nándorfehérvár felmentésére sorakozzon.

Nándorfehérvári Diadal 1456 videó

Nándorfehérvári Diadal 1456
 

Nandorfehervar_300A megerősített al-dunai magyar flottacsoportosítás és a nándori hadikikötőből, ár ellenében kifutó naszádok közrefogják a Baltoglu admirális vezette, Zimonynál a Dunán horgonyzó és összeláncolt oszmán flotta erődöt és több órás közdelemben a blokádot áttörve megnyitják az utat a segélycsapatoknak az élelem és hadianyag szállításhoz, az ostrommal meggyötört Nándorfehérvárhoz.

Ez a magyar hajózás, a királyi hajósnép páratlan, mondhatjuk, legnagyobb teljesítménye és szolgálata.

(A királyi hajósnép a keresztény magyar állam egyik legrégibb intézménye. A középkori iratokban az elnevezés nemcsak a hadihajósokat és más hajósokat közvetlenül, hanem a hajózáshoz kötődő többi mesterséget – hajóvontató, révész, hajóács stb. – a hajósnép szolgálatára, fenntartására rendelt falvakat is átfogta.)

Előzmények

1453. II. Mehmed vezetésével az oszmánok elfoglalják Konstantinápolyt – az Új Rómát, a Kelet Római Birodalom, valójában Római Birodalom fővárosát melynek nyugati részét a népvándorlás csapásai megsemmisítettek.

A fiatal, tehetséges és sikeres szultán nagyot gondol:

Egyesíti a Római Birodalmat és kiterjeszti a mohamedán vallást Európában.

Nagy erővel készül a megvalósításhoz.

A terv megvalósításának útjába a Magyar Királyság és „kulcsa" Nándorfehérvár áll:

Szentkláray:

„A szultán, hogy annál könnyebben s hamarabb juthasson még több hajó birtokába, mind a Dunán mind annak mellékfolyóin akárminő, csak hasznavehető hajót erővel elszedetett, azokat Viddinnél mind összegyűjtette és hadaival megrakatta.

A különféle nagyságú török hajók száma tehát 200 volt, azok közt 65, a tengeri hajók mintájára a hadjárathoz készített két- és háromsorevezős hadigálya a Duna torkolatából."

A növekvő veszély elhárítására 1455. május 15-én III. Callixtus pápa, keresztes hadjáratot hirdet. Megbízta a kasztíliai Don Juan de Carvajal bíborost, hogy keresztes hadat toborozzon a Német-Római Birodalomban, Lengyelországban és Magyarországon.

1455. szeptember 8-án Carvajal felvette a keresztet és megbízatást a Szent Péter Bazilikában a pápa celebrálta misén.

A magyarországi keresztesek toborzását Giovanni da Capestrano / Kapisztrán János ferences szerzetes vitte véghez. Neki köszönhető, hogy 25-30 000 keresztest sikerült toborozni Magyarországon a török elleni hadjáratra.

Kapisztránnak még Nürnbergben, istentisztelet közben volt egy látomása, amelyben megvilágosodott, hogy Magyarországra kell jönnie, mert nagy feladatok várnak itt rá.

1455-ben a Zala vármegyei Alsólendvánál lépett Magyarország földjére. Innen Győrbe ment az 1455-ös GYŐRI ORSZÁGGYŰLÉSRE.

December 1-én kapta meg a pápa 1455. július 20-án kelt brévéjét amiben Callixtus felszólította, hogy buzdítson a keresztes hadjáratra, s további pápai parancsig ne hagyja el Magyarországot.

1456

"Ez évben két üstökös csillag jelet meg, egyik nyugaton másik pedig keleten."

Török történetíró –(1486-i névtelen) írása:

1456 februárjában Kapisztrán Pestre, majd Budára érkezett.

február 6-án Don Juan de Carvajal a pápai legátus V. László kíséretében Budára érkezik.

február 15-én nagymise keretében Carvajal kihirdi a keresztes hadjáratra felhívó pápai bullát, s megbízza Kapisztránt a kereszt hirdetésével.

Ekkor vette fel Kapisztrán a keresztet.

Giovanni da Tagliacozzo ferences szerzetes, Kapisztrán kísérője és egyik krónikása:

,,Kaliszt pápa keresztet küldött neki, melyet a sz. Angyalokról címzett bibornok és pápai követ kezéből a legnagyobb ájtatossággal, sűrű könnyhullatások között vett át Budán 1456. február 14-én, böjt első vasárnapján. A kereszttel együtt pápai brévét, s azonkívül a pápai követ által szóbeli meghatalmazást is kapott a keresztes háború hirdetésére, keresztesek gyűjtésére, a kereszt jelvényének kiosztására. A tejhatalmú megbízást buzgó készséggel vette át, kész levén bármely pillanatban meghalni azért, ki értünk a kereszten meghalni kegyeskedett. Jól tudta ugyan, hogy nem adatik meg neki, vérének hullatásával megszerezni a vértanúság koronáját, mégis iparkodott odaadni életét barátaiért, s elnyerni a vértanúi pálmát."

Kapisztrán így ír a pápának:

"Én teljes alázattal vettem át a tisztelendő legátus úrtól a Szentséged által megáldott keresztet. A feltűzött keresztet utolsó csepp véremig hordani fogom, még ha naponként százszor kellene is a véremet kiöntenem érte."

- Carvajal, a Német-Római Birodalomban és Lengyelországban is kihirdette a keresztet.

A birodalomban Regensburg vált a keresztesek gyülekezőhelyévé.

1456 március a budai országgyűlésen érkezik a hír; II. Mehmed Nándorfehérvár ellen készül.

Megkezdődik a munka a várható támadás elhárítására

- Hunyadi 10 000 katonának a maga, és 20 000-nek a király nevében való kiállítását vállalta.

- Az országgyűlés különadót is megszavazott, egy megelőző háború költségeire. Ennek mértéke telkenként 1 aranyforint.

Az összeg végül a Felvidéken garázdálkodó cseh zsoldosok ellen lett felhasználva.

V. László megerősíti Hunyadi Jánost a birtokaiban és kinevezi Temesi Ispánnak.

Temesvár várát is átadja zálogba!

1456. április 7-én Budán Kórógyi János macsói bán és a raguzaiak értesülései hitelt érdemlően bizonyították, hogy II. Mehmed szultán Nándorfehérvár ellen jön.

V. László azonnal elrendeli a haderő mozgósítását.

A gyülekezés nehézkesen megy.

A király segélykérő levelek sokaságát írja Európa keresztény fejedelmeinek

– segítsék a nagy veszélybe került Magyarországot.

Kéri III. Callixtus pápát, hogy küldje flottáját mielőbb a török ellen és ő is sürgesse Európa keresztény fejedelmeinek a segítségét

Április 15 Kapisztrán Budán tartózkodik.

Április közepén távozik Budáról, hogy meginduljon Magyarország déli tartományai felé.

Egyelőre Baranyában, Bácsban és a Szerémségben hirdette a keresztes háborúra való felhívást.

Ebben a munkában segítői voltak Nicola da Farra, Giovanni da Tagliacozzo és Gabriele da Verona, Gabriele Rangoni a magyar ferencesek mellett.

Korát meghazudtoló energiával fáradhatatlanul kezdte meg a keresztesek toborzását. Sokan sokfelé hívták.

A következő időszakban rengeteg keresztest gyűjtött össze, de az élelmiszerhiány és az, hogy egyelőre nem tudtak mit kezdeni az önkéntesekkel azt eredményezte, hogy Kapisztrán hazaküldte katonáit.

Az általa toborzott keresztesek mindenben engedelmeskedtek János atyának, így e parancsának is. Azt azonban meghagyta az önkénteseknek, hogy amikor majd hívja őket, akkor a megadott helyen és időben jelenjenek meg.

Az esztergomi érsek és Vitéz János váradi püspök jelenlétében Hunyadi tájékoztatja Carvajalt a hírekről, kéri, eszközölje Őszentségénél a pápai flotta a Boszporuszhoz vezényelését.

A legátus tájékoztatja a Szentatyát a fejleményekről, felhívja a figyelmét, hogy Magyarország segítség nélkül végveszélybe kerülhet.

"Nagy a veszedelem. Napok, sőt órák késedelme olyan veszteségeket okozhat, melyeket a kereszténység örök időkön át siratna, mert azokat, akiktől mi kérünk most segítséget maguk is kénytelenek lesznek segítségért folyamodni"

- Hasonló levelet írt Zsigmond osztrák hercegnek is.

- 1456. április 17-én Carvajal – B Francesco Sforza milánói herceget levelében kéri, segítsen a Magyarországot fenyegető török ellen, mert az ellenségnek Nándorfehérvár, vagyis az ország kulcsának elfoglalása a célja. Felhívja a figyelmét arra is, hogy nemcsak Magyarországot, hanem a keresztény világot is fenyegeti az oszmán hódító, mert ha II. Mehmed szultán győz, akkor Európa is végveszélybe kerül.

- Carvajal a lengyel királynak, a Velencei Köztársaságnak és a brandenburgi őrgrófnak is segélykérő levelet írt.

A szentatya felszólítja III. Frigyest és IV. Kázmér András (1447-1492) lengyel királyt, hogy nyújtsanak segítséget Magyarországnak.

VII. Károly francia király a pápai bulla és a tized török elleni harcra való szedésének kihirdetését is megakadályozza.

A burgundiai uralkodó az összegyűlt pénzt nem küldte el.

A pápa kéri, hogy legalább egy részét adja a török ellen.

A milánói herceg nem tud segítséget adni, itáliai gondjai miatt - ezt V. Lászlónak 1456. június 1-i levelében írja -, de a pápának megígért 3000 katonát kiállította már.

Velence és Firenze még erre sem volt hajlandó.

A dán, a portugál és a kasztiliai királyok sem tettek semmit.

V. Alfonz aragóniai-nápolyi király 10-12 hajót küld az Adriára Villamaris kapitány vezetésével, hogy a török partokat veszélyeztetve segítségen Szkander bégnek, akinek célja, hogy 30 000 katonával jöjjön Magyarország támogatására, a török ellen.

Az albán készülődés leköti II. Mehmed erőinek egy részét, hiszen Szkander béget – Kasztrióta Györgyöt – kénytelen elvágni attól, hogy Magyarországnak segíthessen.

A pápa 5000 fegyveressel és 300 ágyúval 25 gályát készített a török ellen.

A pápai flotta parancsnoka az aquileiai pátriárka Lodovico di Scarampo, aki Kapisztránnak írt április 25-én levelében beszámol, hogy már készül a flottaparancsnoki négyevezős gályája s a többivel is igyekeznek elkészülni.

Ezek a hajók Ostiában várakoznak a pápa parancsára június 30-ig.

Hunyadi János főkapitány készül a küzdelemre.

Budát elhagyva az Alföldre megy. Sereget toboroz.

A déli végvárakat és réveket a királyi parancs értelmében megerősíti. A helyőrségeik létszámát felemeli.

Nándorfehérvárat erősíti, Geszthy János kapitány parancsnokának Szilágyi Mihályt nevezi ki, 5000 katonát küld.

Április végén a pápai legátus Szegeden talákozik Hunyadival, aki a határvidéken a török portyák kivédésével foglalkozik

Májusban biztos hír érkezik a török elindulásáról:

II. Mehmed szultán felkészült és hadserege Magyarország ellen indul hadjáratra.

"S miután a császár jól, s a szerint a mit szándékozott, föl vala készülve, Drinápolyból megindúlván, a belföldön Thrákén és Makedónián keresztül felső Műziába s a Haimón szorosához mene, melyet most Szophiának neveznek."

"Az ágyúkat Üszküb (Szkopje) városából gépek segítségével vontatták." majd onnan a Vidinben összegyűjtött hajókon tovább.

- Don Juan de Carvajal bíboros Hunyadira bízza a hadjárat vezetését

- május 14. Carvajal gyülekezőt rendelt el Péterváradra a keresztes hadaknak, ahová Francesco assisi püspököt küldi azok fogadására.

A korábban összegyűlt és hazaküldött önkéntesek lassan szállingóznak vissza, Hunyadi eléri Carvajalnál, hogy elengedi az öt aranyforintot, amit a bűnbocsánatért követelt attól, aki felveszi a keresztet.

Külhonból

600 fős bécsi egyetemistákból álló csapat érkezik, (akik hősiességükkel tűntek ki az ostromban. )

Steyer városából (Ausztria), továbbá Lengyelországból 300 íjász, Cseh- és Morvaországból is érkeztek keresztesek.

május 23-án levelében Tagliacozzo egy Hawlud nevü településrő1 Kapisztrántól kérdezi, hogy mit tegyen a hajókkal és a keresztesekkel, pénze elfogyott és nem tudja, mitévő legyen. Kéri Kapisztránt, hogy menjen oda, mert ott sok keresztest össze lehetne gyűjteni.

A levél jól mutatja, mekkora nehézségekkel kellett megküzdenie Kapisztránnak és társainak a keresztesek toborzása közepette.

Hunyadi és Kapisztrán hadereje bizony maroknyi az ottomán szultán erejéhez képeset.

Haselbachi Ebendorfer Erasmus fel is panaszolja Ausztria krónikája című művében:

1. „Hol késik a Római Birodalom, hogy megfékezze a barbár népeket?

2. Hol vannak legfényesebb választói, s retteget választófejedelmek?

3. Hol van Franciaországnak királya, aki elvárja, hogy a legkeresztényibb királynak nevezzék őt?

4. Hol késik Anglia, Dánia, Norvégia, Svédország királya?

5. A lengyelek? Meg a cseheké?

6. Hol vannak Germánia és Skócia hatalmasai?

7. De imhol itt vannak a fegyverforgatásban járatlan jobbágyok, a patkoló kovácsok, takácsok, szabók és csizmadiák, tanítók és diákjaik. . . "

Különös sereg gyülekezik ama „dücső lovagkorban" !

Tagliacozzo így írja le őket:

„...mindnyájan, akik összejöttek, a köznéphez tartoztak: parasztok, szegények, papok, világi papok, tanulók, szerzetesek, különböző szerzetesrendeknek laikus testvérei, koldusok; Szent Ferenc rendjének terciáriusai, remeték. Ezeknél – kivéve a várkatonákat – kevés fegyver volt. De már lovaik sem voltak, csak azok, amelyek élelmiszert hordtak. Lándzsákat sem láttunk náluk: Azok, akik páncéllal vagy más fegyverrel ékeskedtek, úgy tűntek, mint a Góliát ellen – Saul által – felfegyverzett Dávid! Azonban bőven ellátták magukat kardokkal, dorongokkal, parittyákkal, dobokka1– olyanokkal, mint amilyeneket a pásztorok hordanak –, pajzsa mindegyiknek volt. Akadt némelyiknél íj, pisztoly, kovás puska (spingardae Plumbatae), vashorog.

Meghatottságodban - írja hazaTagliacozzo

„ Sírtál volna Atyám, ha láttad volna a remeték rendjének perjelét, szerzetének hat tagjával! Ők a hit iránt való buzgalmukban szinte égtek a vértanúság vágyától, és – reverendájuk alatt – vértben, karddal övezetten, fejükön sisakkal, karjukon pajzzsal rohantak az ellenségre..,"

Szilágyi Mihály kérésére Kapisztrán Péterváradról megindítja addig összegyűlt csapatait 2000-2500 keresztest Nándorfehérvárra.

Tagliacozzo:

"Midőn azonban János úrr (Hunyadi) és Mihály Úrr (Szilágyi) leveleiből és hírnökei útján értesült arról, hogy a török nagy hatalommal közeledik a várhoz, s hogy a várat készületlennek fogja találni, és midőn nemsokára üzenetet is kapott, hogy hagyjon fel a szónokIással és a legnagyobb gyorsasággal siessen a keresztesekkel a vár védelmére, mert ellenesetben a vár csakhamar török kézre jut, akkor a legnagyobb buzgósággal, a legszentebb iparkodással telik meg; a keresztesek közül, akiket lehetett, gyorsan magához rendelte, felszerelt öt hajócskát, élelmiszereket szerzett, lelkesítette az embereket, s hirdette az egész kereszténységet fenyegető veszélyt. Abbahagyván a szónoklást, Isten nevében, kevés keresztessel hajóval a Dunán a vár felé ereszkedik le, de szíve telve volt szomorúsággal. Elméjében fontolgatta, hogy mily nagy és mily hatalmas a török sereg, mily kevés és gyakorlatlan a segítségre siető keresztesek serege; s habár nem feledkezett meg arról, hogy Isten a csekély sereget is megvédheti, mégis igen szomorú volt."

I. csoda

Ezután Tagliacozzo taglalja, mennyire bántotta Kapisztránt a magyarországi helyzet, hogy Hunyadin kívül szinte senki sem kelt hadra, majd így folytatja:

"...midőn a tisztelendő Atya oly csekély számú segítséggel lefelé hajózván szomorkodó szívvel Péterváradra jutott, ott szent misét mondott, a melyben a legnagyobb buzgósággal kérte Istent, hogy legyen védelmezője az ő ügyének, s ne tekintse a keresztények rút hálátlanságát."

Itt Kapisztrán rövidesen meglátott egy nyilat az oltáron, amelyre ez volt írva arany betűkkel:

"Ne félj János, légy megnyugodva, s ahogy kezdted, iparkodjál tovább is lehajózni a Dunán. Siess, mert az én nevem és a szent kereszt erejével győzelmet fogsz aratni a török felett"

Ezen annyira felbuzdult Kapisztrán, hogy mindent és mindenkit ellátott a kereszttel.

Kapisztrán szavaival:

"Amióta a kereszt erejében a kereszt ellenségei megszégyenítendők és kiirtandók, minden, mi hasznunkra rendeltetett, legyen megjelölve a szent kereszt jelével"

"Sürgetve tehát a várbeliek által, a keresztesek öt hajójával és azonkívül nem csekély számú keresztes csapattal, kik a szárazon kisérték őt, siet Nándorfehérvár alá. Midőn a várbeliek és a váron kívül lakók őt közeledni látták, örömüket a várból jelekkel tudatták, majd meg, különböző hangszerek zenéje mellett eléje siettek s őt a keresztesekkel együtt, lobogók alatt július másodikán, Sarlós boldogasszony ünnepén a legnagyobb örömnyilvánítások mellett a várba vezették. Megérkeztével a várbeliek elfelejtették eddigi aggodalmukat, szomorúságukat s örömtől, vígságtól visszhangzottak aznap a vár ősfalai; az öröm napja volt ez, mert az ő jelenlétében már senki sem félt az ellenségtől, a rossz napok elmúltak s helyökbe a bizalom által szült vígság napjai léptek.,,

A keresztesek első csapatai Nándorfehérvárra így megérkeztek.

Jön Hódító Mohamed szultán és az oszmánok hadserege !

június 9-én a szultán a csapataival elérte Szerbiát.

A Morava mentén, egyenest a Dunához megy, hogy a flottája felvonulását védelmezze.

június 12. Szeged: Hunyadi parancsot küld az erdélyi szászoknak, hogy csapataikat Keresztelő Szent János napjára, vagyis június 24-ére Karánsebesre küldjék.

június 13. II. Mehmed menetből ostromolja a Duna és a Jeszava partjainál Vég-Szendrőt–Smederevo-t, Brankovics György megerősített székvárosát.

Pár nap ostrom után elvonul a szultán Nándorfehérvár felé.

június 15-e körül Hunyadi Temesvárra, majd Kevére vonul.

Június 22-én Hunyadi újra ír az erdélyi szászoknak, hogy 25-ére Kevére menjenek, hűtlenség büntetésének terhe alatt.

június 24-én megjönnek az első keresztesek - mintegy 25-en -Frankfurtból.

Majd több ütemben mintegy 3051 keresztes gyülekezik Regensburgban az egyedül érkezetteken és a város kontingensén kívül.

(Sokan sajnos csak az ostrom után érkeztek meg – Magyarországra pedig még később.)

V. László király a növekvő veszély miatt Cillei Ulrikkal egy vadászat ürügyén Pozsonyba majd Bécsbe menekül:

"Magyarország gyenge gondatlan királya, félénk kegyenczétől vezéreltetve, a bécsiek által fényesen fogadtatott s diadalmi pompával kisértetett ősei lakába."

Thuróczy

" ..az éjszaka sötétjének leple alatt kimentek Buda várából, és haladéktalanul útra kelve, Bécs városába vetették be magukat, és Buda több mint egy fél hónapig nyitva és szükséges őrség nélkül állott.,,

"És noha napról – napra terjedt az ellenség jövetelének a híre, senki sem nyúlt fegyverhez ellenük."

A magyar főurak csak tessék-lássék gyűjtik a sereget

Hunyadival Kórógyi János macsói bán, Újlaki Miklós, Kanizsai László és Rozgonyi Sebestyén készülődik.

Hunyadi főkapitány serege 12 000 fő, amit a külföldről érkezett önkéntesek és az itthon toborzott keresztesek egészítenek ki.

1456. június 29. Róma, Szent Péter III. Calixtus pápa az oszmán veszély miatt, „meghagyja valamennyi főpapnak, a kereszténység védelmében hirdessenek bűnbánatot, harangszóval szólítsák a híveket imára, tartsanak körmenetet"

júliusban Carvajal az ország és a szomszédos államok papjaihoz bocsátott ki egy rendeletet, amelyben búcsút hirdet mindazoknak, akik legalább fél évig harcolnak vagy katonát fogadnak fel hat hónapra a török ellen.

Hunyadi, Kevénél őrködik, hogy meggátolja felvonuló török had átkelését a Dunán. Nándorfehérvárnál veszély fenyeget, hogy Kapisztrán benn reked a várban, és ezzel lehetetlenné válik az újabb keresztesek toborzása, mivel ő a toborzásának lelke és irányítója.

Hunyadi kéri Kapisztránt, hogy induljon Kevére, nehogy bent rekedjen a várba. Kapisztrán engedelmeskedik s a Kevénél állomásozó magyar csapatokhoz készül.

Szilágyi Mihály két hajót adott Kapisztrán János és a vele tartó további négy ferences számára: vele tartott György és Ferenc testvér a magyar ferencesek közül, raguzai Sándor és aquileai Sándor a külföldi franciskánusok közül. Így ők még az ostromgyűrű bezáródása előtt Péterváradra hajóztak fel Nándorfehérvárról.

A július 2-án levitt keresztesek és a többi obszerváns ferences, köztük Tagliacozzo is a várban maradt, hogy segítse a védőket az ostrom során.

Mielőtt elhajózott volna Péterváradra, Kapisztrán még reggel misézett, s így szólt a várbeliekhez:

„Ne féljetek, bátran álljatok ellen minden rohamnak, mert ha Isten úgy akarja, rövid idő múlva annyi keresztest hozok magammal, hogy bámulni fognak úgy a törökök, mint a magyarok."

Majd rendtársaihoz szólt ekképpen:

"Gyóntassatok, az egyenetlenségeket oszlassátok el, ápoljátok a sebesülteket és a betegeket, temessétek el az elhunytakat s hirdessétek szüntelenül az ellenállást. De ti, kik papok vagytok, óvakodjatok, nehogy saját kezűleg vagy egy törököt megöljetek, vagy a törökök legyilkolásában köveket, nyilakat vagy fegyvereket nyújtva másoknak, közreműködjetek; a ti fegyvereitek Krisztus keresztjének ellenségei ellen legyenek: az imádság, a szent mise-áldozat, a szentségek kiszolgálása és az irgalmasság cselekedetei.

A laikus testvéreknek azonban nem adok parancsot, nem adok utasítást, tegyetek úgy amint Isten sugalmazza nekik.,,

Ezután Kapisztrán elindult a Szilágyitól kapott hajókkal Pétervárad felé a Dunán. Július 2-án a török flotta is a vár közelében cirkál.

(1. oldal / 2)
Megjelent: 4470 alkalommal

Hozzászólások  

 
Rédai István
#3 560 éveRédai István 2016-04-27 12:50
Az idén nyáron lesz pontosan 560 éve Nándorfehérvár diadalának. Mily kerek évforduló! A 60 évvel ezelőtti őszről nem is beszélve. Ennek szellemében éljük az Úr 2016.esztendejét, 560 éve sikerült.Sikerüljön most is!
Idézet
 
 
8s
#2 8s 2012-07-22 20:48
Megnéztem, tévedtem s ezért elnézést kérek!
A következő években volt óra előre hajszolás:
1916. - 1919.
1941. - 1949.
1954. - 1957.
Ezek után
1980-tól állítjuk át az órát nyáron.
Idézet
 
 
8s
#1 8s 2012-07-22 14:43
Délben harangoztak egy jó ideig 1456.07.22. után (még 500 év múlva 1956-ban is),
Vajon mióta harangoznak délutáni 13ó-kor (lehet, hogy 1986-tól, megnézem)...
Azt mondják: nap mint Nap a déli harangszóval megnyílik az Ég kapuja (divatosan csillagkapu) egy pillanatra. Jó érzés tudni, hogy ezt is néhány Hős Ősünknek köszönhetjük.
Éljenek Jánosaink!
Magyarnak lenni Hitvallás!

Köszönöm szépen Bóta úrnak és Mindnyájatoknak!
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 264 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.9%Canada 1%
Romania 5.8%Serbia 0.8%
United States 5.2%Kuwait 0.4%
Russian Federation 3%Switzerland 0.4%
Germany 2.6%Czech Republic 0.2%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.3%Italy 0.2%
United Kingdom 1.7%France 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Belgium 0.1%

Today: 507
This Week: 4445
Last Week: 5419
This Month: 21266
Last Month: 25391
Total: 1500687

Belépés