Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

P2017Oct20

2016. Január 08., Péntek 17:57

A királyok királya Etele-Atila-Atilla-Attila

Írta:  Száraz György
Értékelés:
(11 szavazat)
Vízkereszt másnapja, Fergeteg hava 7. napja ATILLA - Ez Atilla neve napja a Régi Magyar Naptárban. Nem véletlen, nem volt az, ha ma nem is vélt, hogy miért, tehát véletlennek is tűnhet sokak számára.

AtillaA nagy király alakja fölül az évszázadok óta sulykolt torz kép eloszlik lassan, de biztosan. Lassan lejár az írásbeliség korlátozottsága révén végrehajtott történelemhamisítás kora. Ez talán korunk globalizmusának emberromboló oldala melletti jó oldala. A világháló révén kuszálódik össze a vélemény és valóság, azonban általa tárul fel az elhomályosított források megannyi kapuja.

Atilla, a szakrális király valódi portréja

A történettudomány elfogultságain, a szándékosan meghamisított, démonizált hun vezér képén és az egyéni értelmezéseken túl létezik Atilla király valódi mivolta. Vegyük számba a fellelhető valamennyi történelmi és spirituális kútfőt, miközben a megismerés őszinte szándéka vezérel bennünket!Arra most külön nem térek ki, hogy szerintem miért írják át rendszeresen, teljesen elfogultan a történelmet az aktuális hatalmak. Erre mindenkinek egyénileg kell rájönnie.

Buda és Atilla

Buda és Atilla (forrás: Islanews)
Önmagát is eláruló napnyugati torzítás, hogy Budára, merengő testvérére a vezérlő fivér, Atilla kezet emelt volna!

A történelem valóban egy színpad, amelyet nézve egy képzelt világba csöppenünk. Atilla akkoriban lépett az európai történelem színpadára, amikor a Római Birodalom megérett a leváltásra. Ez a hanyatlás korszaka volt, s Atilla mint végrehajtó, mint a Sors küldötte nyilvánvalóan szerepet játszott ebben. Ebből az következik, hogy Atillát nem mindenki szerette, sőt kijelenthetjük, hogy egyesek kifejezetten gyűlölték. Olyannyira így volt ez, hogy Atillát a testvérgyilkosság vádjával illették.
(Ezzel szemben, amíg Buda élt, Atilla megosztotta vele hatalmát.)

A germán mondák sokkal árnyaltabb leírást adnak Atilláról. Ekképpen Etzel a Nibelung-énekben, valamint Atil a Völsunga Sagában és az Edda-énekekben nemes és nagylelkű szövetségesként kerül bemutatásra.

A hunok viszont istenítették és tisztelték a bölcs Atillát, mivel a szent királyuknak tartották, akinek olyan társadalmat sikerült felépítenie, ahol rend, jólét uralkodott és nem elsősorban az ő személye. Természetesen az ő karizmatikus erejére szükség volt mindezek fenntartásához, de Atilla nem önmagát tolta előtérbe, hanem egy eszmét, egy küldetést képviselt. Ezért létezik a mitikus Atilla-alak. A nép ajkán keletkezett igaz szó túlélte az évszázadokat, s idővel bekerült néhány krónikába is, melyek ellentmondani látszanak más korabeli dokumentumoknak. Például Jordanes történetíró állításainak, aki soha nem találkozott Atillával, mivel halála után született.

A torzított kép Atilláról és birodalmáról

A torzított kép Atilláról és birodalmáról. Atilláról, mintha mongolid lett volna. Birodalmáról, mintha csak a római birodalom korábbi határáig terjedt volna. Holott Atilla birodalma körülölelte a Földközi tengert miután mind Bizánc, azaz Új Róma és mind Róma behódolt Atillának, s a magyar krónikások alapján római szokás szerint is megkoronázták, azaz Róma királyának is. Atilla a királyok királya címet viselte, nem mongol, vagy hun kánit (szerkesztői megjegyzés)

Atilláról az a torzított kép él ma sokakban, hogy ő volt „Isten ostora", aki büntetni érkezett. De aki ezt helyesen értelmezi, tudja, hogy nem az ostort kell barbársággal vádolni, ha lesújt, miként nem az ostorozót, aki lesújt, s nem Istent, aki küldi. Ehelyett önmagunkba kéne nézni, akiben az ostorozás oka és miértje található, szerintem.

atilla4

← Than Mór: Attila lakomája (1870)

Az isteni igazságszolgáltatás letéteményese volt Atilla, s nem egy barbár horda zsarnok vezére. Mi sem példázza ezt jobban, mint hogy a védtelen Rómát sem dúlta fel, amikor pedig a lehetőség felkínálta magát. Atilla nem használta ki a győzelmét, azaz meg tudott állni. Eleve Rómáig sem véletlenül ment el: hadjáratainak oka valószínűleg az önmagából kifordított keresztény egyház irányította Róma válsága volt. De erre a kérdésre még visszatérünk.

Sajnálatos tény, de egyes történészi körökben szokás mellőzni és kigúnyolni például Priszkosz rétor állításait, holott ha valaki, akkor ő a görög követség tagjaként első kézből kapja az információkat. Priszkosz (Priscus) II. Theodosius 448-ban a hunokhoz küldött, Maximosz által vezetett küldöttségnek volt a tagja. Ő árulja el azt is, hogy kik a hunok és milyen nyelven beszélnek. Antonio Bonfini szerint is a hunok szkíták voltak.

Tőle tudjuk például, hogy a hunok szkíták, miként nyelvük is szkíta – ez az a mondat, amivel sok történész a nem korabeli szerzőkre hivatkozva szembeszáll. De ugyanez a helyzet a hun-magyar, sőt a hun-avar-magyar viszonyokkal kapcsolatban, amelyek szintén elfogadhatatlanok a mai történészet egy részének szemében.
Mielőtt a hazabeszélés és az elfogultság vádja felmerülne, jegyezzük meg, hogy számos külföldi forrás a magyar királyt a hunok királyának tartja. Atilla palotájaPéldául: Henrik német császár Hunnorum ellen vezette a seregét, 1113-ban II. Bélát rex Hunnorumnak hívták. De bárki utánanézhet és találhat hasonló dokumentumokat

Atilla palotája Priszkosz rétor bizánci követ leírása és régészeti kutatások alapján. Háyde Tibor építész tervezte eredeti helyére, Tápiószentmártonba →

A bizánci történetíró leírásából kiderült, mennyire csodálta Atillát alázatossága és egyszerűsége miatt. Atilláról a szem- és fültanútól megtudhatjuk, hogy mértéktartó életet élt. Atilla serlege fából készült, míg vendégeinek kupái ezüstből és aranyból. Ruhája egyszerű volt és tiszta. Öltözete puritán volt, nélkülözte a kirívó nemesfémdíszítést.
Ami az életszínvonalat és a hunok barátságosságát illeti, Priszkosz beszámol a találkozásáról egy keletrómai fogollyal, aki már annyira hozzászokott a hunok életéhez, hogy egyáltalán nem kívánt hazatérni régi hazájába.

Visszatérve a hun vezérre, Atilla mindig is tisztában volt abbéli küldetésével, hogy az Isteni Akaratot szolgálja. Atilla rendelkezett olyan természetfeletti képességekkel, amelyek révén rendszeresen informálódhatott az Isteni Akaratról. Ne felejtsük el, hogy Atilla táltosi kvalitásokkal bírt, amelyek képessé tették őt a szakrális küldetésére. Mi volt ez a küldetés?

A magyar küldetéstudat lényege a magyarság Istennel kialakított kapcsolata: a magyarság úgy tűnik fel, mint az Égi Igazság végrehajtója. Ez egy küldetéstudatkülönleges szolgálat, amelynek a legnagyobb terhe a mindenkori szakrális fejedelemre/királyra hárul, de az egész nép osztozik a nagy küldetésben. E hagyomány szerint Róma előtt maga Isten nyilatkoztatja ki akaratát küldöttein keresztül Atillának, aki meghajlik szándéka előtt és visszavonul.

Más források a pápa nagyszerű égi támogatottságának tudják be, hogy Atilla meghátrált. Ezek a beszámolók leírják, hogy a hun vezér egy kardot forgató, lebegő emberalakot pillantott meg, aki kvázi megfenyegette a hun vezért. Ezt veszik át a későbbi krónikák. Kivétel ez alól a Varsói Krónika, amely szerint előző éjszaka álmában jelenik meg egy Angyal Atillának és Krisztus nevében utasítja a visszavonulásra, s jutalmul megígéri, hogy eljön majd az idő, amikor egyik utóda örökké tartó koronát nyer ajándékba.
Micsoda ellentmondás áll fenn a gyűlöletes, félelem ittas nyugati és a tradicionális-szakrális vélemények és életlátások között!

atilla7

← Egy hiteles jelenet: Atilla lovon könyörül a pápaságon A hiteltelen jelenet:

A hiteltelen jelenet: pápa a sohasem lovon Atilla előtt, ám mégsem ő, hanem Atilla látja az égben kirajzolódó jövőt →

Nos, ha tárgyilagosak vagyunk, akkor látjuk, hogy Atilla képviseli a keresztény értékeket mind a birodalmi politikájában, mind a külpolitikájában. Sem Bizánc, sem Róma vezetői nem keresztények a szónak a valódi értelmében. Nézzük meg, mit meg nem tesznek a hatalomért, milyen laza erkölcsűek és kapzsik. Nem így Atilla, aki nem csak vallásában (napkeresztény, szkíta keresztény), hanem tetteiben is gyakorolja az alázatot az isteni akarat előtt és feleslegesen nem ont vért.

Atilla az ősi szkíta-hun hagyaték és szakrális hagyomány őrzője volt, ezen kívül beavatott és király, akinek a munkássága nem ér véget a halálával. Az ősi magyarság mindig is hitt Atilla visszatérésében és halhatatlanságában.
Atilla portréját tehát lehetetlen valósághűen megrajzolni, ha életének egyik legjelesebb pillanatát és tettét nem értékeljük helyesen. Atilla nem meghátrált egy ember (pápa) előtt, hanem alázatosan meghajolt az isteni akarat előtt és elvonult Róma falai alól.

Atilla tette lehetne akár a jelennek szóló üzenet is: egy hatalmas, erős személyiség, aki nem él vissza helyzetével, a sors adta előnyeivel, nem rabol ki másokat, hanem teljesíti a feladatát.
Újabb érdekes kérdés, hogy Atillának megvolt az avatottsága ahhoz, hogy felfogja, megértse és teljesítse az Ég kérését.
Ezek után nem kérdés sem Atilla kiválasztottsága, sem a magyarság feladata a történelemben, amelyet nem szavakban, hanem tettekben mérnek.Ez adjon erőt mindenkoron nekünk!

Száraz György

Forrás: http://fejerszovetseg.blogspot.hu/2016/01/a-kiralyok-kiralya-etele-atila-atilla.html

Ajánlotta: Kunavar

Megjelent: 1080 alkalommal

Hozzászólások  

 
Charles Sucsan
#2 Tisztelt Száraz György Úr!Charles Sucsan 2016-01-10 23:28
Nagy figyelemmel olvastam elemezését Atilla nagy király életéről. Atilláról gyerekkoromba hallottam az iskolába, pár évi magyarországi tartózkodásom idején szüleimmel, mivel a háború végett szüleimet kitessékelték Franciaországból. Visszatérve Párizsba a háború után, megrökönyödve néztem a Pantheonba, Atilláról festett borzalmas képet, ami egyáltalán nem felelt meg azzal a Tisza partján csónakjában elmélkedő halásszal, amiben azt mondja „... Lent a mélyben...lent a vízben... a nagy halott király....”, sajnos nem emlékezem a versre de természetesem emlékeztem, hogy mennyire nagyra becsült volt a magyarság között. Később dilettáns módjára kutattam a magyar történelmet és őstörténelmet három nyelv segítségével, amiből végül is kialakítottam egy magán véleményt Atilla eszméjéről és életéről. Mind azt amit Ön mond a „Királyok királya....” írásában Nagyából megismertem és természetesen egyet értek és öröm látni, hogy nem tévedtem meggyőződésembe.

Elképzelésembe mindig figyelembe vettem az akkori mindennapi élet gyakorlatát emberi szinten, hogy milyen lehetett a pragmatikus élet, mentesítve a mítoszoktól. Hisz az emberi tulajdonság nem sokat változik az évezredek folyamán, így könnyebb felábrázolni az akkori emberi viselkedéseket a hitviláguk alapján. Mert mondjuk meg őszintén, ma is a hitvilág irányítja az embereket és a hitek különbözők. A mai magyarság sem mentes ettől, ezért az igazság nehezen kerekedik fel, de hála istennek az internet sokat segít azon, nem hiába akarják ellenőrizni azt. Mindenesetre egyet tapasztalok, hogy úgy az Atilla kor, vagy Árpád korról szóló hídelemvilágról csak fölényesen beszélnek a történészek nem mernek beszélni részletesen az akkori szkíta, magyar vallásos hiedelem világról, amelyet a Közép ázsiai és Mezopotámiai népek gyakoroltak, ami bizonyítja Atilla és a magyarság Egyisten hitét a mágusi hitvilág fejlődésében.

A Zarathusztra= Zsarátverő Hun mágus által reformált hiedelemvilág egyisteni elképzelését és annak égi paradicsomát, amiben Isten parancsa a császároknak , királyoknak, hogy Őt képviselik a földön és kötelességük megvalósítani a földön az égi paradicsomot. Annak törvényei pedig a becsületen, szereteten, jótékonyságon, emberi tiszteleten, munkásságon stb., alapozódik, ha nem, megbűnhődnek haláluk után. Ezek a fogalmak árnyalatos formákban fejlődtek a népek között, de az alap elvekben nem változtak. Tehát kétségtelen, hogy Atillát ez a hiedelem világ vezényelte, ami teljesen eltért a római „keresztény” világuralmi dogmáktól. Közbe, Atilla már gyerekkorában Ravennába túszként megismerte a római birodalom erkölcstelenségét, megtanulva latinul és görögül.

Amikor a Pápával találkozott Róma előtt és az, bizonyította Atillának a Róma népének egyisteni tiszteletét, Atilla erkölcsi magaslata megmutatkozott és nem foglalta el Rómát. Amit később a Vizigótok nem kíméltek meg, de még a francia király sem. Ennek ellenére a nyugati történészek a legborzalmasabbnak tüntetik fel Atillát még ma is. Az Árpád magyarjait szintén és persze ilyen magyar Glatz Ferencek a katedráról alázzák az ősmagyarságot. Sajnos, úgy, ahogy Jézus történelme körül összetákolt mítoszokat nem könnyű lehámozni, így vagyok az Atilla életrajzával, vagy Árpádéval, nem beszélve a többi nagy magyar személyiségekről. Az Atilla és Árpád kori egyöntetű egyisteni hitvilág tette a népeket erőssé. Ez ma nem létezik és ne csodálkozzanak a magyarok, hogy szétrágták az országukat és ma is ez áll fenn. Hitvilág keveredésben élnek az emberek, nem csak Magyarországon, hanem látszólak a nyugati és az arab világban. Ezért megvagyok győződve, hogy Atilla és Árpád kori egyöntetű hitvilága erősítheti meg a magyarságot, hogy visszanyerje szabadságát és függetlenségét, az Ahirram = Gonosz Világtól, akit az emberiség elvi zavarodásai engedték hatalomra. Reméljük, hogy ez a korszak hanyatlóba van, a tudás világosságának visszatérésével.

Charles Sucsan.
Idézet
 
 
leszerelt
#1 Két gondleszerelt 2016-01-10 01:00
Egyetértek a szerző mondanivalójával, kivéve azon állításával, hogy Atilla "alázatosan meghajolt az isteni akarat előtt és elvonult Róma falai alól." Evvel az állítással két gond van. Az egyik az, hogy a magyar hitvilágban ember nem alázkodik meg, se nem hajol meg Isten akarata előtt, mintha az valamilyen érthetetlen, következhetetlen, ésszerűtlen vagy nemkívánatos parancs lenne, amivel nem ért egyet de eltűr és, hűséges szolgaként, teljesít. Elsősorban, az alázatosság egy idegen, egy emberiség leigázásra kiagyalt önkéntes alávetettség, ami sohasem volt magyar-hun-szkíta szokás, pláne nem Atilláé (ne tévesszük össze nemes egyszerűségét a megalázkodással). Továbbá, a magyar hitvilágban, ember viszonyát Istennel egy egészséges családban megfigyelhető természetes, gyermek szülei iránti szeretet, ragaszkodás és bizalom jellemzi.(*) Ember nem csak teljesíti, hanem keresi, törekszik megismerni, és meggyőződésből magáévá teszi Isten akaratát, ami szabadakarataként nyilvánul meg benne. Másképp mondva, Isten akarata az igazság megismerésével ember akaratává válik.

A másik gond: az állítás azt sugallja, hogy Atilla leakarta rohanni és megakarta hódítani Rómát, de hirtelen, valamilyen isteni parancsra meghátrált és visszavonult. Ha tanulmányozzuk hadjáratait, azt látjuk, hogy mindenhol csak a Közép-Eurázsiába bepofátlankodó kezdetleges barbár idegenek garázdálkodásai alól szabadította föl hun-szkíta őshonos testvéreit és rokonait. Soha, sehol sem támadott meg, se nem hódított meg más népeket új területszerzés céljából, pedig többször könnyűszerrel megtehette volna. Tehát Róma meghódítása szöges ellentétben állt volna jellemével. Miután a catalaunumi csata megnyerésével fölszabadította a galliai kelta rokonainkat, elcsípte és harcképtelenné tette a római hadsereg megmaradt, hazafelé vánszorgó alakulatait, és azáltal a mai Észak-Olaszország hun-szkítáit - pl. az etruszkokat - is fölszabadította.

Szerintem III. Valentinianus teljesen fölöslegesen hajtotta I. Leót Atillához könyörögni Róma megkegyelmezéséért. Valószínűnek tartom, hogy Atillának esze ágában sem volt lerohanni és meghódítani Rómát, mert ott hun-szkíták akkor már legalább ezer éve nem laktak. Atilla nemességét, persze, az imperializmus eszméi szerint nevelkedett Róma meg a judaizmus világhódító ideológiáját szolgáló római egyház még csak elképzelni sem tudta.

(*) Lsd. magyarmegmaradasert.hu/.../...
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 298 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.8%Canada 1.1%
Romania 6.1%Serbia 0.8%
United States 4%Switzerland 0.4%
Germany 2.9%France 0.3%
Russian Federation 2.9%Australia 0.3%
Ukraine 2.7%Italy 0.2%
Slovakia 2.2%Kuwait 0.2%
United Kingdom 1.9%Netherlands 0.2%
Sweden 1.6%Greece 0.2%
Austria 1.5%Belgium 0.2%

Today: 747
This Week: 4362
Last Week: 5472
This Month: 16304
Last Month: 23130
Total: 1631960

Belépés