Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

H2017Apr24

2017. Március 27., Hétfő 22:51

Szkíta igazságok

Írta:  Péterfai János István
Értékelés:
(10 szavazat)
Nagyon ősi nép a szkíták népe, amit ismertet Hérodotosz is. A szkíták annak az Európába bevándorló népességnek az utódai, akik valamikor 40.000 éve tűntek fel Kelet-Európa síkságain. Illetve néhány tízezer évvel előbb, akik a Homo sapiens fajhoz tartoznak. Nevezzük őket egyszerűen magyaroknak, amire igen sok bizonyíték áll rendelkezésre. Egyszerűen azért, mert Európa ősi népessége tudott írni, a magyar rovásírást alkalmazta a magyar számírás mellett, az írást magyar nyelven lehet olvasni. Manapság a szkíta nevet alkalmazzuk, a görögök szkytha alakban írták ezt a népnevünket.

I. A Szkűthák ősisége

Nagyon ősi nép a szkíták népe, amit ismertet Hérodotosz is. A szkíták annak az Európába bevándorló népességnek az utódai, akik valamikor 40.000 éve tűntek fel Kelet-Európa síkságain. Illetve néhány tízezer évvel előbb, akik a Homo sapiens fajhoz tartoznak. Nevezzük őket egyszerűen magyaroknak, amire igen sok bizonyíték áll rendelkezésre. Egyszerűen azért, mert Európa ősi népessége tudott írni, a magyar rovásírást alkalmazta a magyar számírás mellett, az írást magyar nyelven lehet olvasni. Manapság a szkíta nevet alakalmazzuk, a görögök szkytha alakban írták ezt a népnevünket.

        A szkítákat minden magyar krónika, egyéb régi írott forrás, továbbá számtalan magyar szerző a magyarok ősei közé sorolja. Se vége, se hossza a bizonyítékoknak. Van egy másik csoportosulás, akik viszont tagadják a szkíták magyarságát. Egy harmadik szerzői tábor azt állítja, hogy sokféle szkíta nép élt, akik nem egy nyelvet beszéltek, de a pusztai népekre általánosan a szkíta nevet ragasztották, mint a görögök. E sorok írója azt állítja, hogy a krónikáknak, a magyar hagyományoknak van igaza.

Mintegy Kr.e. 5.500 körül a Dnyepertől nyugatra déli eredetű népesség élt. Ez a népesség Kis-Ázsián keresztül érkezett az Égeikumba és Thesszáliába, majd innen a Balkánon keresztül Erdélybe és Nyugat-Ukrajnába. Már a Kr.e. VI. évezredben akcióban voltak, és sok közük van a mükénéi, atlantiszi és trójai magyarokhoz. Göbekli Tepe e nép indulási körzete Kr.e. 8.000 körül, de azt kell gondolni, hogy ez a rendkívül fejlett nép más területeken is élt, amire régészeti bizonyítékok vannak.

A Dnyepertől keletre a Kaukázusig, Kr.e. 5.000 körül kezdetleges törzsek éltek, a földművelést nem ismerték. Ebbe az övezetbe Kr.e. 5.500 körül, tehát viszonylag igen régen, törnek be a területszerző magyar jellegű csoportok, nyugati irányból. Az ősibb lakosságot hamarosan kiszorítják, de kelet felé terjeszkedve a Dnyeper mentén megállnak. A régészet a Kukutyin-Tripoljei kultúra népeként ismeri a terjeszkedőket.

Blagoje Govedarica (Hamburgi Egyetem) a Zeptertrager-Herrscher der Steppen – 2004, a Jogarhordozók – A puszták urai című művében azt írja, hogy Kr.e. 5.100 körül Erdélyből indultak vándorlásra, igen nagy lélekszámú népesség volt, és öt központtal álltak kapcsolatban. Az öt központ a Kárpát-medence, a Duna torkolatvidéke, Etelköz, a Volga-Kaszpi körzet, és az Észak-Kaukázus. Polgár-Csőszhalom lelőhelynél, Kr.e. 4.800-ban, zsugorított, guggoló testhelyzetben való temetkezés történt.

A Cucuteni-tripolje kultúrában a tripoljei gyékény ábrázolása az életfával, rendkívül hasonlatos a magyar hasonló ábrázolásokra, ezért a legjobb magyar népművészeti szerzők magyarnak mondják az ábrázolást. Kukutyin magyar várostól keletre a Kukutyin-Tripolje kultúrában Kr.e. 4.000 táján 4.000 települést szándékosan felégettek. Ez a mozzanat nagyon hasonlatos a Göbekli Tepe népének viselkedéséhez, akik a kőépítményeiket nagyjából egy precessziós fok idejének, vagyis 72 évnek megfelelően, szintén betemették. Kukutyin neve magyar nyelvű, a Ku Kő, Ku-Ku Kövek, a Tin Isten neve. Tin az etruszk főisten, amely név a magyar Ten névvel közvetlenül rokon. Még megemlítendő, hogy a térségből éppen Kr.e. 4.000 körül messze keleti irányba jelentős népmozgás történt.

Közép-Ázsia felé déli emberek expanziója már legalább a VI. évezred óta tart, de ez nem biztos. Lehet, hogy a szumer centrális övezet lakossága esetleg éppen Közép-Ázsia felől, vagy más tájról érkezett Szumerba, több hullámban. Götz László ír a szumerok terjeszkedéséről Közép-Ázsia irányába. Az andronovói kultúra kb. 1800 körül fejlődik ki, szumer alapokról, de ennek a hatalmas és egységes kultúrának az alapjai már nagyon régóta szumeri törzsek által lakott területeken szilárdult meg. Annyi bizonyosnak vehető, hogy az andronovói kultúra megalakulásában szumer csoportok is részt vehettek.

Az ukrán és közép-ázsiai síkságok lakói Szaka nevűek, ami egységes eredetüket bizonyítja. A Szakák nem mások, mint az ide vándorló magyarok. Általában azt tartják, hogy „szaka” név alatt az irániak nevezték a szkítákat.

A régészet bizonyítékai megdönthetetlenek és végtelen számban bizonyítják a Szaka nép  szkítákkal való azonosságát.

Vannak, akik úgy gondolják, hogy a Szakák indoeurópai népesség, bár ezt bizonyítani nem tudják. Mások azt képzelik, hogy a Szakák valamiféle kaukázusiak, de ők sem tudják bizonyítani elképzelésüket. A Szakák, és persze a Szkíták iránisága is elterjedt hipotézis, de ezek a kutatók sem tudják bizonyítani igazukat.

Manapság könyvekben és nagy tudáshordozó eszközökön, mint az interneten, általánosan elterjedt vélemény, a Szkíták és Szakák iráni beállítása. A Szkíták és Szakák nem irániak természetesen, hanem magyarok, a szumérokkal is kapcsolatban álltak.

A Wikipedia azt írja a szkítákról, hogy indoeurópaiak. Az arimaszpu szó Egy-Szemű értelmű, a Szpu pedig indoeurópai szó. Bár a Pu kapu, az akkádban is, a Pupilla szóban is szerepel, ami a Fény Kapuja jelentést tartalmazza.

Grandpierre Atilla: A Kárpát-medence hamisított történelme című előadásában a Kárpát-medence lakóit, mint magyarokat sorolja fel. A következő népneveket említi: Székelyek, Szkoloták, Szkíták, Hunok, Avarok, Ungarok, Hungárok, Magyarok, Ugrok, Utigurok, Kutrigurok, Kazárok, Alánok.

     A Kr.e-i I. évezredben Szkíták, Agatürszok, Szikanok, Szikamberek és Sziginnák, az I.u. I. évezeredben Jászok, Szarmaták, Szkíták, Hunok, Magyarok, Ugrok, Avarok lakják a Kárpát-medencét.

Táncsics Mihály írja, hogy Sesotris Kr.e. 1485-ben hunmagyarokkal szövetkezik. Mivel több Szeszosztrisz fáraó volt, az adatot igaznak kell elfogadni. Szintén Táncsics Mihály írja, hogy Ninus Kr.e. 1232-ben a szkítákat szűk határok közé szorítja.

Száraz György „Hun nemzetiség” című írásában sok adatot közöl, ami az interneten elérhető. Regino prümi apát Chronicon-jában írja 889-ben: A királyi szkíták a legrégebbi nép.

Nicolas Mysticos (852-925) ír a királyi szkítákról. Anonymus a szkítákról, II. Szilveszter pápa 10-11. sz. szintén a szkítákról értekezik. VI. Leo pápa azt állítja, hogy a magyarok és bulgárok szkíták, amiben tökéletesen igaza van. Anna Komnene (1083-1153) szerint a dákok magyarok. Dio Cassius és Zosimus szerint a Basztarna nép szkíta.

A Magyarok Világszövetsége történeti füzetek sorozatában a 3. címe: Letagadott eleink a szkíták. A 9. számú Grandpierre K. Endre emlékezete című. Grandpierre K. Endre egyik legnagyobb történészünk, aki sokat foglalkozik a szkítákkal, és bizonyítja könyveiben magyar nyelvűségüket.

A Szaka szóban a Szák, Szág is benne van, ami magyar szó, de a szumer nyelvben is jelen van, és Főség az értelme mindkét nyelvben. Továbbá rokon a Sák, Ság formákkal, amelyek csak az előbbiek változatai. Sőt, a Szék, Szég, Sék, Ség és egyéb formák is csak alaki módosulások. A Sák, Szág egyben jelent Északot is, ami a Dél Országától északra esik. Az Éj-Szak és É-Szak, Éj-Szaka, továbbá a Dél-Szak nevekben is felismerhető a Szak szó, ami a Szaka rokona.

Főség értelmű a Csákó is, ami a fejet védő eszköz, és Ságó lehetett a formája régebben, de az S - Cs evolúció miatt átalakult Csákóra. A Csák nemzetség is Sák volt régebben, a név jelentése Fő, Főség. Ehhez társul a Sakk, mint Fők, Királyok játéka, és a Sah rangnév, ami a Sák szumer szó származéka. Tokarev nagy orosz mitológus a Sah és Sakk neveket indoeurópainak véli, amit azonban cáfolnak a magyar és szumer szavak. A Sakk-Matt jelentése a Király-Halála.

A Sisak értelme Si és Sak, a Si tkp. Aranyos, a Sak a Főség ősi magyar neve. A földrajzi neveken kívül közneveinkben is tömeges ez a névcsoport. Van is sisak, amely aranyból készült, Mezopotámiában fedezték fel. A Szi a Nap neve is lehet, ami pl. a Szi-Bar-isz városnevekben is előfordul.

Szakasz, Szakos, Szák, Szakad és még több magyar szóban is jelen van. Régebben nyelvészeink a Szak szót két jelentésre tagolták, az egyik „rész, darab”, a másik a szakmányból származó szakma fogalmára.

Valójában az alapszó a Sza, jelentése Menny Fia és Száj. A Menny Fia fogalomból vezette le Tokarev a Sah és Sakk szavakat, ami helyes, csak éppen magyar eredetűek. Az Orr-Sza > Orca > Arc világosan bemutatja, hogy a Sza szónak van Száj jelentése is. Maga a Száj a Sza j-vel való kicsinyítése, de a Szák halászeszköz is Száj, csak itt a kicsinyítés a k-val valósul meg. A király beszélhet először, ezért a Sza két jelentése szorosan összefügg. De eredetileg a Sza népet jelölt, tehát a nép minden tagja Menny Fia volt.

A Sza-Ka jelentése Menny Fiainak a Háza. A Sza-Várd, Sza-Bin és Sza-Beus népek mind viselik a Sza jelentését. A Sza-Ud arab királyi nemzetség szintén viseli Menny Fia népnevünket. A Szabeusok Jemenben éltek, ahol sok magyar felirat van, Sába királysága szintén viseli Sza nevünket. A Sza külön magyar nép volt, Sza-La a Sza nép Helye, ma Zala megye a neve. Földrajzi neveinkben elterjedt a Sza népnév.

De a Szaka szónak belső jelentése is van, mivel a Sza Arany-Fény, a Ka Kapu és Főség, Király értelmű is. A Sza-Ka ezért Arany-Fő is egyben, ami a Szarvas fogalmát idézi, akinek Arany Főség a feje. A Szika szarvasnév szintén ezt támasztja alá. A Szarvas az éjszakai égbolt, vagyis a Világegyetem megtestesítője. A Világegyetem képe és neve ment át a Szarvas állatokra, és nem fordítva történt az elnevezés, amint azt gondolják egyes kutatók. Ka „kapu” a szumerban, Ka Ka lélek, Király és Bika az egyiptomiban.

Szkíta nevünk görögös alak, állítja sok kutató. A helyes forma lehetne Szikta, ami nem népnév, hanem országnév. A Szik értelme a Nap, a Ta Táj, ezért a Szik-Ta értelme Nap-Táj, Nap-Ország. Az a terület, amelyet a Napot követők birtokolnak, és ellenségei a sötétség imádóinak, ha vannak ilyen emberek. Ismert egy etymológia, ami arra épül, hogy a Szaka görög többese Szakat, értsd Szakák, és ez a Szakat alakult át Szkata, majd Szkíta alakra. Ez a levezetés nem megbízható, mert nem magyarázza a hangugrást, és az A - Í változást. A görög nyelv hajlamos a szó eleji mássalhangzó dúsulásra, de eszerint a Szaka nem görög, nem is indoeurópai szó. Ez azonban így nem teljes, mert a görögök, mint az összes indoeurópaiak, mind a magyarokból származnak, ilyen értelemben a Szaka lehet magyar eredetű indoeurópai szó.

A Sza és rokona, az Ász népnévről több magyar kutató is ír. Baráth Tibor és Dr. Nagy Sándor említhető meg. Az Ász nép is eredetileg magyar, talán éppen azonos a Sza néppel. Igen sok a bizonyíték, ami kifejezetten nem indoeurópai nevekre vonatkozik, de a germán Ászok is egyértelműen az Ász nevet viselik, és az istenek egyik csoportját alkotják.

Szelényi Imre közli, hogy Hérodotosz a IV. kötet, 6. fejezet utolsó sorában írja: „SKUTAS dé Hellénes énémason”, ami azt jelenti, a „Skutasz nevet a görögök adták ennek a népnek”. Szelényi Imre szerint a Skutaszok Pannoniában éltek, és Dárius őket támadta meg. Lehet, hogy Pannoniában is éltek szkythák, mivel Pannonia lakói magyar nyelvűek voltak, azonban Dárius nagy támadása a Fekete-tenger északi partjait érte. A Skutas névforma a Kutasok fogalmat is felvetik, az Ász-Kuta név az Isten-Kutatók jelentést is tartalmazhatja.

Ismert a héber Askenáz népnév, a szkíták neveként. E névben az As az Ász, a Kenáz a Kenéz lehet. A Kenéz a Kende, Kened magyar uralkodói névből ered, tehát magyar rangnévből alakult ki pl. az oroszoknál. Más nyelvekben is szerepelnek a szkíták, amely névalakok segítenek meghatározni a népnév jelentését. Minden névnek pontos jelentése van, csak elfelejtettük a jelentéseket az idő múlásával.

Ha az Szk hangcsoportot Csé-nek minősítjük, akkor a Szkytha helyett a Csuta, vagyis Csuda szót kapjuk. Csu a Csillag és Víz, a Tha és Da az Ország, Föld. Így a szkytha népnévben a Csudák népe fogalmat ismerhetjük fel. Ez a Csu-Da a Csillagok Földje, vagyis az égbolt. Az égboltról származás az ősöknél erőteljes képzet volt. Ez a csillagvallás alapja. Az Szk-Cs rokonságra mutat pl. a Szkarabeus-Cserebüj szópár.

A Szaka-Szkíta népesség hatalmas tömegei több új államot hoztak létre, ezeknek az államoknak a nyelvei ma már elég messze állnak egymástól, de a közös eredet, a magyar nyelv felismerhető bennük. A nyelvek fejlődése elválasztja őket egymástól, de az alapszókincsben megdöbbentően nagy magyar szókincs ismerhető fel nagyon sok nyelvben.

Földünk legősibb népe a szkíta, az egyiptomi mellett, de a két nép közös származásáról már alig szólnak adatok. Az ókorban vita folyt, hogy a szkíták, vagy az egyiptomiak-e a legrégebbi nép? A szkítáknak ítélték oda a legrégebbi nép kitüntetést. Az egyiptomiak legnagyobb bevándorlása Kr.e. 4.000 körül történt, vagyis nem is a Nílus mellett laktak eredetileg.

            A szkíták Eurázsiában vándorló, az egyiptomiak déli irányban mozgó magyarok, tehát bizony nagyon közeli rokonok egymással. Ezt a görögök nem tudhatták, továbbá azt sem, hogy ők maguk is attól a néptől származnak, mint amelyből az egyiptomiak, vagy a szkíták.

Származástanilag érdemes főbb vonalaiban felvázolni a magyarok szétvándorlását és elterjedését a Földön. Ebből a nagy radiációból azután elkülöníthetjük azt a csoportot, amelyet szkítának vélhetünk, és bizonyos sajátos jegyei alapján felismerhetjük őket a régészeti anyagban és a nyelvi tényezőkben.

Álláspontunk lényege, hogy a magyarok populációja sok tízezer éves, talán a százezer évnél is régebbi. Nyelve ennek megfelelően hasonlóan igen régi. Mintegy 19.000 évvel ezelőtt tetőzött a jégkorszak, amikor a magyarok népe a nagy hegységektől, az Alpoktól, Kárpátoktól, Pontusztól, Taurusztól, Kaukázustól, Örmény-felvidéktől, Kopet-dagtól, Zagrosztól stb. északra és délre élt. Itt alakult ki az őskultúra, amely élelemtermelő alapokon nyugodott.

A X. évezredben, tehát közel 12000 évvel ezelőtt Lukiában megjelent a token írás. Innen Kilikia felé haladt a terjedése, ahonnan Szíriába került át, majd a Transzkaukázusba és a Zagrosz területére. Ez egy magyar birodalom szíve, ahonnan egy-két évezred múlva az Indus és a Kék-Nílus mellett is megjelent a magyar ősi írás. Ebből azt láthatjuk, hogy a magyar területek kb. tízezer éve már óriási kiterjedésűek, de azt nem állítjuk, hogy ezen a hatalmas földségen csakis a magyar népesség élt, mégpedig homogén elterjedtséggel. A birodalmat Nimrúd országának vélhetjük.

Feltétlenül ki kell emelni, hogy a felvázolt írásféleség a Token-írás, amely félig kiégetett agyagfigurákat használt jelkészletnek. Ez az írás szótagírás, és mintegy 500-600 jelet használt. Ebből a Token-írásból alakult ki a képírás, majd belőle az ékírás, állítják a nemzetközi nyelvészek. Csak azt felejtik el hozzátenni, hogy ezek az írások magyar szövegeket rögzítettek a kezdetekben.

Újabb tudományos eredmények azt igazolják, hogy az írás 30.000 évesnél régebbi, és a magyar rovásírással azonos. Varga Csaba jeles kutatónk a dél-francia és észak-spanyol barlangok rajzain rengeteg magyar írásjelet és szöveget fedezett fel. Az egyik szöveget magam is elolvastam, egy ló oldalán az Igyes Paciii felirat látható. Igyes Paci az Isteni Paci, ez kétségtelen. Egy másik ló orránál a magyar 17-es szám látható, a számozás az ősi Pont, Pont, Vesszőcske technikával készült, amit Varga Csaba íráskutató bemutat egyik könyvében.

Rengeteg újabb felfedezés ledöntötte a Termékeny Félholdról kialakult mítoszt, azt az elképzelést, hogy a kultúra legfőbb központja Transzkaukázia lett volna. Kiderült, hogy Európában szintén volt magaskultúra, aminek a központja a Kárpát-medence volt. Ráadásul sokkal régebbi, mint a Közel-Kelet kultúrái.

Ezek a tények alapján az európai, és valószínűleg ázsiai területek népét Északi Magyar, az Eurázsiai-hegységrendszertől délre élő magyar típusú népeket Déli Magyar névvel kellene ellátni. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a két népcsoport valójában egységes volt, egymással folyamatosan kapcsolatot tartott és cserélődött. Az elkülönítést azért érdemes ma még elvégezni, mert a két terület élelemtermelő gazdasága nem volt teljesen azonos. A Déliek valamikor régen, de legalább Kr.e. 15.000 körül, növénytermesztéssel kezdtek foglalkozni. Az Északiak fejlett hústermelést fejlesztettek ki, a húst télre gödrökben fagyasztották le, majd a tavasz jövetelével bevezették a húsmentes napokat, aminek emléke a mai Húsvét ünnepe, a húsevés tilalmának megszűnése. Fel kell hívni a Hús és Hűs szavak rokonságára is a figyelmet, ami azt jelzi, hogy őseink a két fogalmat hasonló szóval jelölték, ami nem lehet véletlen eredménye. A hústermelő gazdaság igen nagy létszámú népességet tudott eltartani, a jégkorszak elmúltával azonban nagy mennyiségű húst befagyasztani többé nem lehetett, csak a magas hegyekben, ami nem lehetett megoldás a jelentős lélekszámú népesség ellátására. A hústermelő gazdaság összeomlott, helyét a pásztorkodás és növénytermesztés vette át. (K. 4000 körül). Az Északiak növénytermesztése régebbi a délieknél. Ságváron Kr.e. 18.000 táján már kapás földművelés volt, a kemencék, amelyek a kenyérsütéshez szükségesek, már 30.000 évnél régebben megjelentek Európában, pl. a Peloponnészoszon.

A magyarok terjeszkedését és vándorlásait legjobban a magyar írás elterjedésének rögzítése írná le a legjobban. Rengeteg az adat, de ez a nagyon fontos munka még nem készült el.

A fenti tények új megvilágításba helyezik a magyar történelmet.

A magyar kivándorlás fő irányai: l. Európa, 2. Észak-Ázsia, 3. Dél-Ázsia, 4. Afrika, 5. Atlanti-óceánon túlra, 6. Csendes-óceánon túlra. A felsoroltakon kívül több kisebb jelentőségű kivándorlási irány is létezett, amelyekkel itt nem foglalkozunk.

Az afrikai fő irány a Nil (Égi Nyílás) - folyó völgye, errefelé ősi szkítákat nem találunk. Azok a szkíták, akik behatoltak Alsó-Egyiptomba, kétségtelenül északról érkeztek. Az egyiptomi Scythio Regio neve nem régi, az asszírok bukásának idejéhez köthető.

Európa és Ázsia kivándorlási irányait érdemes kicsit részletesebben is figyelembe venni.

Ezeken a területeken döntő többségben ma olyan nyelveken beszélő népek élnek, akiknek a nyelve a magyar nyelv szétterjedéséből, szétbontakozásából keletkezett.

Nagyon sajnálatos, hogy sok hazafias szemléletű magyar kutató sem volt képes megérteni azt az egyszerű tényt, hogy Eurázsia népeinek zöme rokon egymással, mégpedig nyelvileg is, és ezeknek a népeknek jelentős része közvetlenül magyar származású. Pedig Varga Csaba, Magyar Adorján, Baráth Tibor, Táncsics Mihály és még sokan erről írnak. A nagy folyómelléki civilizációk közül kettő, Mezopotámia és Egyiptom, közvetlenül magyar, kettő pedig, az Indus-völgyi és Kína, magyar szellemi ösztönzésre jött létre. Ez utóbbi kettőben is jelentős a magyar etnikum jelenléte a kezdeteknél.

A szkíta, szaka, szarmata, masszageta, hun, avar, kelta, magyar nevek egy népességet jelölnek, mégpedig a magyarokat. Ezek a nevek gyakran nem is népnevek, amit most azonnal megérthetünk. Magyarokat jelölő népnévből, törzsnévből nagyon sok van.

A Szkíta név lehet országnév, mert helyesen Szik-Ta, Nap-Táj a jelentése. Ezt jelenti a Székely név is, ami Szik-El, Nap-Hely értelmű. Szik-Ul viszont a Nap-Fia, ami az emberre vonatkozik, és nem az országra. Itália Szikuljai ezért székelyek, akik Szicília nevét is adták, de Székelyek, vagy Szkíták a Tengeri Népek közé tartozó Szekelesek is.

A Szaka valójában Sza-Ka, Ég Fiainak a Háza, Arany-Fej, ez a Csuda-Szarvas neve. A Szár-Vas értelme Arany-Ezüst, ami az éjszakai égbolt neve, amit a Csuda-Szarvas testesít meg. Ezt az éji égboltra vonatkozó Szár-Vas nevet hoztuk a pettyes szarvasokra, mint amilyen a Dám szarvas, vagy a Szika szarvas, de később minden szarvas felvette a Csuda-Szarvas fogalmát.

A Szarmata, vagy Szármada névből ered a Származa fogalma. A Szár Fehér és Király, a Mata a Mada változata, és a magyarok egyik saját neve. Ezért a Szár- Maták a Királyi, vagy Fehér Magyarok.

A Masszageta helyesen Nagy-Géta, Mada-Géta, vagyis Héta-Magyar.

Géta nevünk a Heta változata, amihez jön a hunok Yeta neve is. Ahol ezt a nevet megtaláljuk, ott Hetu Mogerokról beszélhetünk. A Hetita, Hettita, Hatti, Geta, Getu-Lórum, Hetu, Thyssza-Geta, Massza-Geta, Yeta, Khéta, Kéta, stb. mind Hetukat jelöl. Lásd pl. Ra-Kéta a Khéták, Heták Rája, ősi magyar hadieszköz. A rakétákat mi találtuk fel, amit aztán a kínaiak is átvettek.

Hun nevünk értelme Csillag, tehát nem népnév. Un-Ug nagyvárosunk Un előtagja a Hun szó őse. Un magyar istennő az Ég Királynője, az etruszkoknál Uni a neve, akitől ered a későbbi római Junó. Hun a neve a Szfinxnek, Kufu piramisa tetején lévő Kúpnak, és Alsó-Egyiptomnak, no meg Ka-Sumirnak (Kasmirnak), továbbá sok más helynek. A hunok magyar nyelvűek, ami megerősíti a szkíták magyar nyelvűségét.

Az Avar régibb alakja Abar, ami az Apar zöngés változata. Nyelvük nem ismeretes, az akadémiás kutatók törököknek mondják őket, holott a törökök nem régebbiek Kr.u. 220-nál. Mivel egyik águk Hun valószínűleg, ezért egyik részük bizonyosan magyar. Ráadásul Abarisz szkíta bölcs messze Krisztus előtt élt, ezért aztán az abarok, avarok törökök semmiképpen nem lehetnek. Azt kell gondolni, hogy az avarok magyar nyelvűek voltak, és egykor igen nagy nép volt. A törökök létrejöttét sok nagy akadémia tárgyalja, de maguk a török népek is a 220-as évet említik létrejöttük időpontjául. Az abar név az arab népnévvel közeli rokonságban van.

A Kelták, Gallok sok törzsből álltak, mint a magyarok. Több kelta törzs is magyar jellegű nyelvet beszélt.

Magyar nevünk értelme Nap, Fény. Magor alakban Nap, Magyarázni annyit tesz, hogy  Megérteni. A Magor, Magur Oroszlán is, ami Isten Napja jelentésű. A Magyar név arra utal, hogy ez a nép Isten népe. Szintén látjuk, hogy nem népnév. A Mag csillagot jelent, a csillagok ura a Nap, a legnagyobb csillag, tehát Mag-Ur, Magor a Nap.

Érdekes, de Jézus, Buddha, Mohamed, Zarathusztra, Mani és még sokan, akiknek közük van Istenhez, magyar neveket viselnek. Buddha ejtése Buda, a hun Buda és Buddha között természetesen azonos népiség és nyelviség van, mivel Buddha valóban Szaka, édesanyja pedig Maja, ami magyar név, éppen Magyar Nő a jelentése, vagyis Istenasszony.

A Teukroszok, vagy a Taurosz nép Trójai értelmű. A Tükrös név jelenik meg az ősi szumer Tukris ország nevében is, Teukrosz is lehetne Tükrös, mert a Tükör királyi, sőt isteni jelkép, az Alvilág felett is uralmat jelképez. Trója megtámadása után a Teukroszok jogosan bánnak el a hellénekkel, akik emiatt aztán mindenféle csúnyaságot szórnak a Teukroszokra. A Taurosz névben a Ta-Úr, a Táj/Ország-Ura fogalmat láthatjuk. Jelképei közül fontos a Bika, ami Taurusz nevet visel, és uralkodói jelkép. Ez az eszmeiség Catal Hüyük idejéből származik, amely nagyon ősi  város volt. Mellesleg a Teukrosz névben a Te Ukrosz variánsban az Ukrosz az Ugor név változata, és magyarokat jelöl. Van Teukrosz nép Itália északi részén is.

A Sziginnák népe is magyar, a Szik Nap értelmű, Szig alakban is. De a Szigony is rokon a Sziginna névvel, mert Cipruson a Szigony Sziginna, az isztriaiaknál a Sziginna Kereskedő.

Hatalmas és egységes nép a szkíta-hun-magyar nép, ma elsősorban indoeurópai és ural-altáji besorolást kapnak.

A törökökről azt kell megjegyezni, hogy számtalan esetben a török vezértörzsek magyar törzsek voltak. Rengeteg magyar szó van a török nyelvekben, amely szavakat megpróbálnak töröknek minősíteni, és azt állítani, hogy a törököktől vették át e szavakat a magyarok.

II. Európa szkítái →

(1. oldal / 8)
Megjelent: 454 alkalommal

Hozzászólások  

 
Subartu
#2 Te jó ég...Subartu 2017-04-11 16:35
1. A szittya szavunk szkításítása görög szerzők közbeiktatásával történt. (google)
2. Atilla furcsa "király" lenne, hisz a törzsszövetség katonai vezetőjeként császárok adóztak neki (google)
3. Az Atilla (eredeti, v.ö. Atila Etele) szó "t" kettőzése már lerágott csont, ha egy "t" lenne azt a latin c-nek ejtené. (google)
4. Származási kapcsolat??? Ajánlhatom az Arvisura-t ?
A 40.000 ezer meg a 10.000 év a cikk elején természetesen csacsiság, bár valóban több hullámban történt a bolygónk betelepítése a nagyobb katasztrófák után.
Idézet
 
 
nagy lajos
#1 belgium/Andennenagy lajos 2017-04-10 08:05
egy kismegjegyzés ;
a cím "Szkíta igazságok" ... én ebben a megjegyzésemet magunkra teszem ;

honnan jön a nyelvünkbe a "szittya" név és van-e ennek valami köze a "Szkíta"-kal ? Ezt elsosorban a nyelvünk szerint kérdem ...
egy párhuzamot, ha esetleg valaki nem értene meg : A hunok nagykirályának neve (jó 1500 éve) "Athila", Atila", vagy a végül is álltalánossá vált "Attila" szó, név. Honnan jön a mi "Atilla" szavunk ?

végül is ; ha nekünk van, ill. volna valami származási kapcsolatunk ezekkel, akkor nekünk ezeket jobban kellene ismerjük, mint az idegeneknek. Akkor miért használjuk az idegenek nevét ... rájuk ?
ezzel mintha azt állítanánk, hogy oket csak az idegeneken keresztül ismertük meg ..., amely egy alapveto történelmi hamisítás részünkrol ... és egy "Szkíta igazság"-ról értekezünk közben ...
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 221 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68%Canada 1%
Romania 5.8%Serbia 0.8%
United States 5.2%Kuwait 0.4%
Russian Federation 3.1%Switzerland 0.4%
Germany 2.6%Czech Republic 0.3%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.3%France 0.2%
United Kingdom 1.7%Italy 0.2%
Austria 1.5%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Greece 0.1%

Today: 117
This Week: 117
Last Week: 5419
This Month: 16938
Last Month: 25321
Total: 1496359

Belépés