Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Sze2020Apr01

2020. Március 22., Vasárnap 07:44

Óbecse a történelemben

Írta:  ismeretlen
Értékelés:
(7 szavazat)
Becse egy mezőváros amely a Tisza jobb oldalán helyezkedik el a Duna-Tisza-Duna csatorna torkolatánál. Északról a Holt-Tisza, keletről a Tisza, délkeletről a Duna-Tisza-Duna –(Ún. Ferenc) csatorna övezi. Szomszédos községek: északra Péterréve, délről Bácsföldvár, nyugatról Nádalj és Túria, keletről a Tisza baloldalán Törökbecse és Vranjevo. Becse tengerszint feletti magassága 82 m. Jól termő feketefölddel ajándékozta meg a sors.

Becse vidéke

A településen akkori adatok szerint 1971-ben 26.470 polgár lakik. Ennek többsége magyar még pedig 15.728 és akkoriban kisebbségnek számító szerbek létszáma mindössze 9.048. Kb 16.000 katolikus volt. Két plébániai közösség (Belvárosi és alsóvárosi) és két vikária ( Újfalusi és a Szent József) gyűjti egybe a híveket.

A század elején szépen gondozott, hatalmas, kertkinézésű bájos város volt Becse.

A város neve egyes források szerint Bechtől, Szent Gellért kortársától ered. Mások szerint a francia Beche családnévvel hozzák összefüggésbe. Hasan Rebac szerint “becs” várost jelent törökül , helyesebben várost a vízen míg az “ej” szép. Így a város nevek török eredetű lenne és vízen lévő szép várost jelentene. Ez az állítás viszont nem valószínű mivel már 1238-ban az itteni hűbéri birtok neve: Becse, Becső. Ekkor még nem éltek törökök a vidéken de a vár és lakossága már nevet adott a településnek. Valószínűbbnek tartható hogy a honfoglaláskori Bancsa-nemzetség Becse névadója. A mai Bácska első birtokosai ugyanis a Bancsa, Botond, Haraszt és a Vaja ősmagyar nemzetség. A Bancsa-nemzetség birtoka a vidékünkön húzódott, székhelyük pedig a mai Verbász területén volt található néhány évszázadon át. A Bancsa név változatainak tarthatjuk a Beke, Bese, Becse ősmagyar férfineveket. A Becse férfinév az okmányokban 1199. 1200. És 1216-ban már szerepel. Eszerint Becse jelentése kánya lenne.

Becse vidéke a népek országútja.

A Duna-Tisza köze, a Pannon-tenger medre lápos, vizenyős terület. Évezredekkel ezelőtt csak a kimagasló Telecsaki-dombok és a Titeli-fennsík volt járható. Az emberek csak lassan terjeszkedhettek és apró lépésekkel hódíthatták meg ezt a vidéket. Feltárt neolitikum kori település nincs egész Bácskában, de elszórtan találtak leleteket az őskorból. Ismeretes pl. Hogy a Tisza szabályozásakor, nem messze Becsétől, két neolitkori kőbaltára bukkantak. Kár hogy nem mondhatunk semmi megbízhatót Becsének eme több ezer éves lakosságáról és életmódjáról.

Kr. e. a II. században a Tiszántúlon dákok, a bácskai oldalon pedig gyéren kelták telepedtek le. Becse vidéke Krisztus előtt I. században római uralom alá került de helyüket még ugyan azon évszázad utolsó évtizedében át adták a szarmatáknak (szarmatajazigok) Valószínűleg ezektől származnak a Becse alatti sáncok és az eredeti “Földvár” is ( Bácsföldvári “csonthalom”) melynek falait a Tisza-gát építésekor hordták szét. Egyesek római eredetűnek tekintik a sáncokat és a földvárakat. Innen a szokásos elnevezés: “római sáncok”. Más történészek pedig azt hangoztatják, hogy a germánok vagy az avarok építették ezeket a védelmi erődöket. Egy bizonyos, a népvándorlás előtti időből maradtak ránk.

Kr. u. a II. században a rómaiak elűzték a szarmatákat. Traján császár valahol Becsen vidékén építi meg a Tibiscum erődítményét. Mivel a Tisza-Duna köze akkor még mindig nagyon nádas és vizenyős ezért a rómaikat csak őrhelyeket állítottak fel de településeket nem létesítettek Becse és vidékén. Ilyen őrhelyek voltak Titelnél, Begecsnél stb. Becse területén is tartózkodtak római őrök. Itt tartózkodásukat igazolja a pénzérmék és használati tárgyak amiket városunk Botra nevű részén találtak. Különös figyelmet érdemelnek Hadrianus császár (uralkodott 117-138) pénzei valamit a Tisza-kanyarban lelt korsó II. Constantinus császár (IV.sz.) érmeivel.

A IV.századtól Európát keleti népek özönlik el a népvándorlásnak köszönhetően. A Duna-Tisza közét elsőként a hunok veszik birtokukba. Becse vidéke a hunok “bázisa” lett. A Becse melletti “római sáncoknál” talált hun sír biztos jele annak, hogy Attila hunjai itt is sátoroztak.

Amikor a hunok rettegett vezére 453-ban meghalt tetemét ismeretlen helyre a Tisza medrébe helyezték. Attilával a hun nemzet csillaga is leáldozott. A vidék egy évszázadra germán kézre került. Ezeket az avarok űzik el 568 körül. Velük érkeznek szövetségeseik a szlávok is: a botrikok és az abotriták. A felszínre került ősi leletek és maradványok igazolják hogy  Becse helyén éltek avarok. Viszont ők sem ihatták sokáig a Tisza vizét mert a frankok legyőzik őket 791-ben. Majd Bácska, tehát, a mi vidékünk is a bolgár törzsek kezére kerül legkésőbb a keresztényüldöző Omortág kán alatt 824-ben, aki a Tisza-Duna közét átvette a frankoktól. Zalán bolgár fejedelem Titelnél állítja fel a székhelyét. A IX. Század utolsó évtizedében ismét gazdát cserél a Tisza-Duna köze: megérkeznek a magyar törzsek.

Becse és vidéke tehát Kr. u. X századig igazán a „népek országútja” volt. Megfordultak rajta kelták, szarmaták, rómaiak, a hunok, germának az avarokkal a szálvok és a frankok szövetségesei a bolgárok, és végül ide telepedtek le a magyarok. Ebben az időben a vidék még nem volt lakható. Komolyabb település nem létezett egész Bácskában. Kisebb-nagyobb földvárakban húzódott meg a lakosság, ilyen volt Becsénél is. A IX. Században a Tisza-Duna közét Alfréd, angol király, és Refinó is csak “pusztaságkan” nevezi.

Magyarok letelepedése

Preszjan bolgár kán oldalán (836-853) keresztül lovagol Bácskán és délnek tart egy magyar sereg. Bizáncban említik őket. Ha maradt is itt belőlük csak nagyon kevesen lehettek. Így Árpád magyarjai csak 895-ben szállják meg a Felső-Tisza vidékét, a kemény tél viszont megállítja őket. Végül a Bancsa, Botond, Haraszt, és a Vaja törzs 896 tavaszén veszi át a Tisza-Duna közét. A kisszámú avar bolgár és szláv lakosság Titel alatt a Dunai révnél menekült a magyarok elől, akik ekkor már Európa rémei voltak. Az akkori már keresztény kultúrával rendelkező népek imába foglalták: „A magyarok nyilaitól, ments meg, Uram minket!” Így őseinknek ezért a vidékért nem igen kellett harcolniuk. Elvétve találtak földvárakat, így Titelnél és Becsénél, de ezeket is könnyedén bevették. Ezzel pedig meg volt a honfoglalás. honvisszafoglalás / (m.m.szerző javaslata)

A Tisza partján már a honfoglalás. / honvisszafoglalás / (m.m.szerző javaslata) első évtizedében megjelentek magyar őseink sátortelepülései. Becse környékén is volt sátorfalvuk. 1921-ben a Bogdán-féle ( ma Jezero ) kápolna építésekor ősmagyar leletekre bukkantak az építők és felnyitottak egy “ősi alagutat”. Valószínűleg itt volt a környék első ősmagyar települése. Talán ez lehetett az a “Becsei Puszta” amit Ajtony, a marosi tartomány nemzetségfője, Tonuzóbának, a besenyők vezérének ígért.

Becse területén a Botrában és a Tisza-parton lehetett ilyen ősmagyar település. Szent István idejében már ismert volt a “becsei rév”. 1029-ben a szent Király a kanizsai és a becsei révné kelt át a csapataival a Tiszán. Maga István ajándékozta a Becsei Pusztát hűbéri birtokként a Beche és a Gregor nevű francia családoknak. 1091-ben a kunok feldúlták a Tisza-Duna közét. Két csapatuk Becsénél találkozott. Szent László Király ekkor Horvátországban időzött, de amint tudomásul vette a kunok betöréséről azonnal elindult seregével. A király a becsei révnél kelt át a Tiszán és üldözőbe vette őket. A Temesnél érte őket utol, ahol legyőzte őket. Majd vissza vette a zsákmányt. Mindeközben annyira megnövekedett a bácskai magyar települések száma hogy László király 1094-ben a Kalocsai Érsekség székhelyét Bácsba helyezte át.

Becse vára

Óbecse

Becse vára egy négyszög alakú 231, illetve 500 m területen feküdt. Falainka hossza 280 m. A kikötőnél, kapu mellett egy csárda helyezkedett el. Becse faluban virágzott a kereskedelem és a kisipar. Sóraktára, halpiaca és kb 100-150 háza volt. Mivel a pogány a várból gyakorta kirohant és fosztogatott a falu lakossága elmenekült. Sokan a Tisza jobb oldalára húzódtak és telepedtek le új települést létesítve.

A XIII. században nem csak a “Becsei puszta” és a “Becsei rév” közismert, megemlítik az okmányok “Becse várát” és “Becse falut” is. A becsei vár a mai Becse és Törökbecse közötti tiszai kis szigeten állt, s az 1699-es Karlócai béke értelmében le kellett rombolni. Ki építette a várat? Merül fel a kérdés, sajnos nem tudni. Lehet hogy a székesfehérvári János-lovagok akiknek a vidéket II. Endre (András) király ajándékozta 1228-ban. Lehetséges hogy a várat már itt találták. IV. Béla király elveszi a várat a lovagoktól 1235-ben majd három év múltán vissza szolgáltatja a vitézeknek Csurlak (Csúrog) falu jövedelmét, a tiszai révet, Becse falut (Willa Wechej) és a becsei várat.

Az 1241-42-es “tatárjáráskor” Béla kunjai együtt fosztogatták a vidéket az ellenséggel. Nagy valószínűséggel hogy Becse falu lakói áldozatul estek, vagy a mocsarakba menekültek. Bács-vármegye névjegyzékében a XIV. Században nem szerepel Becse. Ezen a vidéken csak Kőkút (a mai Jezero) Perlek (a péterrévei út végén, a rét fölött Pölleg)

A becsei vár ellenállt a tatároknak. 1337-ben Lajos Király a várat Losonczi László és Losonczi István testvéreknek ajándékozza. Zsigmond kiráky 1402-ben Tatán szerződést köt Stevan Lazarevic, szerb despotával miszerint a becsei várat és környékét neki ajándékozza. Mivel a török nyomás miatt szivárogtak fel a szerbek. Lazarevic utóda Brankovics György is megkapja Becse városát a rév- és vámjogokkal “rokonának” Birini Pálnak ajándékozza 1441-ben. 1444-ben Becse vára a Hunyadiak birtoka. 1500-körül a Geréb és Wingert családok birtokolják. A Mohácsi csata után (1526) Zápolyi Jánostól Verbőczi István kezére került.

Az Árpádházi királyok 8 apátságot és prépostaságot alapítottak Bács földjén. Mátyás korában pl. 12 vár, 28 város és 529 helység volt a tájon. Míg a törökök után ezen a területen 1699-ben az első össze íráskor mindössze 47 apró település bújt meg Bács vidékén.

Török idők előtti időben ez a környék központi helynek számított. A kőkúti apátság (mai Jezero) az egész tájegység szellemi és gazdasági centruma, a kultúra szétsugárzója. Ismeretes hogy az apátságok iskolákat létesítettek a lakosságot pedig korszerű földművelésre és állattenyésztésre tanították. Minden bizonnyal a kőkúti barátoknak köszönhetjük hogy hogy a mai Becse vidéke Kétvilla, Botra, és Perle országszerte ismertek voltak szőlős kertjeiről és nemes boraikról.

Forrás: délhírinfo →

Keresem e történelmi visszatekintő szerzőjét! Kérem aki tudja írja meg a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre.

 A kiemelések a Magyar Megmaradásért szerkesztőtől

Megjelent: 88 alkalommal

Hozzászólások  

 
Pető Imre
#1 Óbecse a történelembenPető Imre 2020-03-29 23:02
A szerkesztő nem tudja, honnan van a szöveg? Furcsa, ki tudja akkor? Egy mondat: Az akkor már keresztény kultúrával rendelkező népek... Ne is tovább, jönnek "a magyarok nyilaitól...Előtte rólunk ír, "akik akkor már Európa rémei voltak", azaz voltunk. -Vajon mikor fejezik már be firkászaink ezt az önszarást? Az ősmagyar vallásunk valamivel régebbi, mint az itteni római kolóniai vallás. Hol van még római katolikus egyház és -vallás?
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 70.2%Norway 1.1%
Romania 5.4%Canada 0.9%
United States 3.6%Sweden 0.7%
Ukraine 3.1%Switzerland 0.4%
Russian Federation 2.8%France 0.3%
Germany 2.1%Netherlands 0.3%
Slovakia 2%Australia 0.2%
United Kingdom 2%Kuwait 0.2%
Serbia 1.3%Italy 0.2%
Austria 1.3%Poland 0.1%

Today: 65
This Week: 2789
Last Week: 6099
This Month: 65
Last Month: 22244
Total: 2339640

Belépés