Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

P2017Nov17

2011. Július 02., Szombat 11:45

Időszerű-e Trianonról beszélni?

Írta:  Balogh Sándor
Értékelés:
(5 szavazat)
A nyugati szakirodalom általában elismeri az elszakadás jogát végső eset­ben, ha semmi más megoldás, köztük az autonómia kérése is, eredménytelen a kisebbségi panaszok orvoslására. Brilmayer szerint azonban a jelenlegi állapotokra vonatkozó pa­naszok nem elegendők az elszakadás indoklására. Az elszakadás. illetve határváltoztatás követeléséhez “területi panasz (territorial grievance) amely va­lamilyen igazságtalan történelmi esemény eredménye" (result of some unjusti­fiable historic event, l. 189. old.) is szükséges.

TRIANON KALENDÁRIUM, 1999, 66-67 o

Vannak, akik úgy gondolják, hogy nemcsak nem időszerű “Trianonozni", de egyenesen káros a nemzeti érdekekre Tria­non emlegetése. Ugyan­akkor Lea Brilmayer, a híres amerikai Yale egyetem jogi karának nemzetközi jog professzora, a területi igények fenntartását és hangoztatását tanácsolja, mint az emberi jogok megszerzésének egy hatásos eszköze. 1990-ben Yale egyetemen tartottak egy szemináriumot ..Nemzetiségi elszakadás es nemzetközi jog” címen, aminek eredményét 25 oldalas cikkben írta meg Brilmayer a Yale Journal of lnternational Law című jogász szakfolyóiratban. (1991. vol.. 16. 177-202) ..Elszakadás es önrendelkezés: egy területi értelmezés (..Secession and Selfdetermination: A Territo­rial Interpretatiom”) címmel.

A nyugati szakirodalom általában elismeri az elszakadás jogát végső eset­ben, ha semmi más megoldás, köztük az autonómia kérése is, eredménytelen a kisebbségi panaszok orvoslására. Brilmayer szerint azonban a jelenlegi állapotokra vonatkozó pa­naszok nem elegendők az elszakadás indoklására. Az elszakadás. illetve határváltoztatás követeléséhez “területi panasz (territorial grievance) amely va­lamilyen igazságtalan történelmi esemény eredménye" (result of some unjusti­fiable historic event, l. 189. old.) is szükséges.

Mielőtt továbbmegyünk. néhány megjegyzést kell tenni. Brilmayer véleménye jelentős jogi vélemény, de nincs törvény ereje (még). De ha és amikor, az ENSZ az egyre erősödő nemzetközi nyomás hatására, a kisebbségi elnyomás következményeként kialakult globális menekült kérdés (több mint 30 millió ilyen menekültet tartanak számon) megoldására új határozatokat hoz, valószínű, hogy ilyen szakvéleményeket is figyelembe vesz majd.

Ez persze nem jelenti azt, hogy okvetlenül a régi trianoni határok visszaállítását kell követelni. Azonban azokat feladni sem szabad minden ellenérték nélkül! Ha a határkiigazítás jogáról lemond a nemzet es az érintettek. akkor az egyszer s mindenkorra elveszik, es meg tárgyalási alapnak sem használható a kisebbségi jogok kikényszerítésére! A kormány lemondása népszavazás es az érintett lakosság megkérdezése nélkül csupán politikai gesztus, minden jogi következmény nélkül. Ugyanak­kor az elmenekült lakosság is fenntarthatja az igényt a jogsértés orvoslására!

Végül, ha mi nem hangoztatjuk Trianon igazságtalanságát. akkor ellenfe­leink hivatkozhatnak Brilmayer érvelésére. hogy tudniillik a magyarok feladták a jogukat minden határkiigazításra es nem lesz jogunk Trianonra. mint igazságtalan történelmi eseményre hivatkozni, legálabb mint tárgyalási kiindulópontra. amiből lehet majd engedni, hogy egy elfogadható autonómiát kapjunk, mint kompromisszum.

Brilmayer szerint több fontos szempontot kell figyelembe venni. Először a panaszra okot adó esemény időbeli távolsága: minél újabb keletű a panaszra okot adó esemény, annál nagyobb jelentősége van. Például a románok homályos és bizonyítatlan, majdnem kétezer éves jogcíme az 1100 eves panaszra (a magyar Honfoglalás ténye) ami az ő részükről képezte Trianonban a panasz alapját sokkal régibb es kevésbé bizonyítható, mint a történelmileg dokumentált Ma­gyar honfoglalás es a hetven evvel ezelőtt történt trianoni igazságtalanság.

A második szempont az, hogy mennyire tartotta ébren az esetleg elsza­kadni vágyó csoport a panaszt ("the extent to which the separatist group has kept the claim alive " l. 200. old.), Ezért fontos a Trianon Társaság munkája. A szerző ugyancsak hangsúlyozza. hogy a panaszt nemzedékről nemzedékre életben kell tartani. Ha valaki megkérdezné, hogy a fiatalok miért törődjenek vele, Brilmayer azt válaszolja: "azok a te néped, a te őseid voltak, akik ellen ezt az igazságtalanságot elkövették. Te egy vagy közülük. te is osztozol az igazságtalanságban, és küzdened kell annak helyrehozásáért" (1. 192. old.)

A harmadik szempont az időközben mesterségesen betelepített lakosság kérdése, mint pe1daul a regáti románok áttelepítése Erdélybe. Brilmayer válasza, hogy amennyiben a határkiigazítás célja a történelmi igazságtalanság helyrehozása, akkor ezt nem kell figyelembe venni. "Ha a szóban forgó terület nem kerül idegen uralom alá, akkor az újonnan betelepültek nem lennének ott. Az újonnan odaköltözött többségi lakosság jelenléte csak súlyosbítja a jog­talan elvételt" (compounds the original injury. 1. 200, old.).

Végül Brilmayer megjegyzi: egyik kulcskérdés, hogy a status quo-t men­nyire kívánatos megváltoztatni? (l. 199, old.) Ugyanis az sem lenne kívánatos, ha minden határ bizonytalan lenne. Ezért például az emberi-jog sértéseket is figyelembe kell venni ("the existence of widespread human rights abuses." 1. 19i, old.) a területi igények rendezésénél. Ebből a szempontból Burgenland kivételével, sajnos, minden elszakított területen fennáll az esetleges határkiigazítás vagy elszakadás követelésének feltétele.

Itt csatlakozik Brilmayer elmélete az emberi jogokat védők megoldásához: ha semmi más nincs, és történelmileg jogosult, a kisebbségnek az "önrendelkezési jog" alapján joga van a határkiigazítást vagy elszakadást, függetlenséget illetve az anyaországhoz való csatolást követelni.

Ezzel a jelenlegi, elnyomó többség kezében van a határok sorsa: ha de­mokratikusan biztosítják a kisebbségi jogokat, sokkal gyöngébb lesz a határkiigazítást igénylők jogcíme es minél nagyobb az elnyomás, annál nagyobb lesz az esélye a határkiigazításnak illetve a függetlenség elnyerésének.

Természetesen a huszonöt oldalas cikkben sokkal több fontos információ is van, bevezetőül legyen ennyi is elég.

A szerző politologus, nyug. Egyetemi tanar az USA-ban, es az Autonomy and the New World Order c. (Autonomia es az uj vilagrend) nemreg magyarul is kiadott konyv szerzoje. A fenti iras a konyv egyik fejezeten alapul. A konyv letoltheto a Corvinus honlaprol:

http://www.hungarianhistory.com vagy http://www.hungarian-history.hu


Hozzászólások megtekintése a régi honlapról

Megjelent: 7188 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 510 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.5%Canada 1.1%
Romania 6.1%Serbia 0.8%
United States 4.1%Switzerland 0.4%
Germany 3%Australia 0.3%
Russian Federation 2.9%France 0.3%
Ukraine 2.8%Italy 0.2%
Slovakia 2.2%Kuwait 0.2%
United Kingdom 2%Netherlands 0.2%
Sweden 1.7%Greece 0.2%
Austria 1.5%Belgium 0.2%

Today: 565
This Week: 3867
Last Week: 5625
This Month: 13745
Last Month: 25257
Total: 1656107

Belépés