Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

P2017Jul21

2008. Augusztus 07., Csütörtök 17:09

Mit, és mit nem mondott Toroczkay László Trianonról Torontóban?

Írta:  Kaslik Péter
Értékelés:
(3 szavazat)
Mit mondott, és mit nem mondott Toroczkay László Trianonról Torontóban? A fenti kérdésre a rövid válasz az, hogy Toroczkay László nem mondhatta el beszédét Torontóban. Vagyis az érdeklődők nem hallgathatták meg Toroczkay László beszédét, mert az Amerikai Egyesült Államok terrorizmus elleni harcának vakbuzgó részeseként serénykedő kanadai biztonsági szervek emberei a torontói repülőtéren letartóztatták Toroczkay Lászlót, és közölték vele, hogy személyében veszélyezteti Kanada biztonságát.

A trianoni békediktátum igazságtalansága olyan mély sebeket ejtett a magyarok érzelemvilágában, amelyeket nemzeti síkon nem lehet mellőzni. A rendszeresített emlékezés rítusa, és a remény életben tartása gyógyít, még akkor is, ha a remény önmagáért van. Trianonra emlékezni kell. Ennek ellenére, a hivatalos felfogás ma is Kovács László, volt külügyminiszter és jelenlegi európai parlamenti képviselő „Tanuljunk meg kicsiknek lenni” intelme alapján viszonyul a Trianonra való emlékezés jogához és kötelességéhez. Újabban Novák Attila: „Kis Magyarország mennyország” című írása adja tudtára a magyaroknak, hogy mit kell gondolni Trianonról. Novák Attila több alapvető nyelvtani hibát tartalmazó, széteső és elemi fogalmazási zavarokkal küszködő írása a Trianont megelőző magyarellenes propaganda közhelyeinek tárháza. Érthetetlen, hogy Novák Attila, kihívóan sértő írása mit keres egy, a Magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium (vagyis a magyar adófizetők pénzéből) támogatott közhasznú folyóiratban.

A Chomsky-Herman propaganda modell - „méltó, és méltatlan áldozatok” mintájára–Trianon tragédiájának évfordulójára való emlékezés ma is a méltatlan emlékezések sorába tartozik.
Hivatalos rendezvény hiányában az idén Trianoni megemlékezést szervezett a torontói magyarok egy „nem hivatalos” csoportja. A megemlékezés kezdeményezői erre az alkalomra Toroczkay Lászlót, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tiszteletbeli elnökét hívták meg díszszónoknak Magyarországról. Toroczkay László a Torontói Magyar Házban rendezett vacsora keretében mondott volna beszédet az érdeklődőknek.

Mit mondott, és mit nem mondott Toroczkay László Trianonról Torontóban? A fenti kérdésre a rövid válasz az, hogy Toroczkay László nem mondhatta el beszédét Torontóban. Vagyis az érdeklődők nem hallgathatták meg Toroczkay László beszédét, mert az Amerikai Egyesült Államok terrorizmus elleni harcának vakbuzgó részeseként serénykedő kanadai biztonsági szervek emberei a torontói repülőtéren letartóztatták Toroczkay Lászlót, és közölték vele, hogy személyében veszélyezteti Kanada biztonságát. Toroczkaynak két lehetősége maradt: a legközelebbi repülőgéppel visszatér Magyarországra, vagy pedig fogva tartva megvárja az egy hétig tartó érdembeli kivizsgálás eredményét. Vagyis, ha a középkori jogszokás alapján kiállja a tűzpróbát, illetve ha bebizonyítja hogy ártatlan, akkor (egy hét múlva) beléphet Kanadába, és megtekintheti Torontó nevezetességeit– lefényképezkedhet a városszerte elhelyezett méla, mű-jávorszarvasok egyikével.
Toroczkay nem volt hajlandó a törvényesség elvét kiforgató, bírósági ítélet nélküli fogva tartás intézményének alávetni magát, ezért a legközelebbi járattal visszarepült Magyarországra. A fentiek következtében Torontóban a Trianonról szóló megemlékező beszéd elmaradt.

Toroczkay László személyi meghurcoltatásáról, a szólásszabadság elleni súlyos sérelméről, és a polgárok tájékozódásra való jogainak semmibevételéről, sem a kanadai angol nyelvű sajtó, sem a torontói magyar újságok ez idáig nem tájékoztatták a nyilvánosságot. Maradnak tehát a találgatások, a suttogás, a pletykák, a megalapozatlan vélemények, - és marad Toroczkay kilétének és viselt dolgainak tetszés szerinti kiszínezése. („Toroczkay MOSSAD ügynök”, „román kém, saját zsebére dolgozó szédítő …” Azt azonban senki sem gondolja meg, hogy ha „mindenki tudja”, hogy Toroczkay titkos ügynök, akkor a külföldi ügynökségeknek nincs semmi hasznuk belőle. Ennyire azért senki ne nézze balgának az izraeli, vagy a román titkosszolgálatot. Mindennek roppant közösségromboló ereje van, és ez önmagában is győzelmet jelent a demokratikus szabadságjogok elleni rendszerek számára.

Tekintettel arra, hogy Toroczkayt Torontóban nem volt alkalmam személyesen meghallgatni, sem magáról Toroczkayról, sem Toroczkay nézeteiről semmi mondanivalóm nincs. Ennek ellenére, roppant fontos a „Toroczkay eset” néhány kísérő jelenségére felhívni a figyelmet. „The medium is the message” – „A közeg az üzenet”, hangzik a kanadai Marshall McLuhan egyik sokat idézett mondata. Lévén a „közeg” a jelen esetben maga az esemény, illetve a buktatók sorozata, amelynek során a szólásszabadság és a közvetlen értesülésekre való jog kisiklik.

Toroczkay meghiusított torontói fellépésének elemzése, tehát nem is Toroczkay személyisége vagy politikai nézetei miatt fontos, hanem a miatt, mert a fenti eset összességében magába foglalja a neoliberális értékrend hazug és részrehajló mivoltát, és rámutat a „terror elleni háború” belső, önkényuralmi indítékaira.
A jelenlegi írás a továbbiakban olyan alapvető megállapításokat tartalmaz, hogy az értelmes emberektől bocsánatot kell kérni, de a következő okokból mégis írni kell róla:

- Toroczkay László beszédének meghiúsítása durván sérti az érdeklődő kanadai magyarok legalapvetőbb demokratikus polgárjogait, elsősorban a közvetlenül és önállóan ellenőrizhető értesülésekre alapozott véleményformálás jogát. („The public’s right to know”)
- Toroczkay László Kanadába való belépésének meghiúsítása szemléltetően példázza azt úgynevezett terror elleni háború bizarrságát, és annak a tényleges bajokról való elterelő szerepét. Toroczkay László esete továbbá rávilágít a jelenlegi kanadai kormány Amerika iránti szolgalelkűségére, és a „terror elleni háborúban” való részvételének túlbuzgó igyekezetére.
- Toroczkay Trianoni beszédének a meghiúsítása megdöbbentő bizonyítéka a trianoni hatalmak mai napig tartó magyarellenes magatartásának, és a trianoni nagyhatalmaknak az utódállamok (utódállamaival) való elfogult szolidaritásának.
- Toroczkay László torontói fellépésének meghiúsítása híven tükrözi a magyar emigráció egymás ellen forduló, akadékoskodó, és közösségromboló jellegét. Azt is mondhatnánk, hogy a fenti eset magában foglalja a magyar emigráció minden betegségét. (Toroczkayt ÁLLÍTÓLAG a torontói magyarok jelentették fel.) Ez a viselkedés rombolja a közösséget, sorvasztja az egyéni kezdeményezést, és elbizonytalanítja az önálló gondolkodást.
- A kanadai magyar követség képviselőinek a fenti eset kapcsán történő mellébeszélése, és a szuverén államhoz méltatlan, meghunyászkodó, semmittevése és vállvonogató magatartása híven tükrözi a jelenlegi magyar diplomácia pártpolitikai jellegét. A politikának az igazsághoz való viszonya alapján addig semmit sem szabad elhinni, amíg azt meg nem cáfolják. A kanadai magyar követség roppant hivatalosan hangzó kijelentésében cáfolja, hogy köze lenne Toroczkay meghurcoltatásához, tehát valószínűleg részük van benne.

Ide tartozik az is, hogy a kanadai magyar emigráció nem csak magyarországi magyarokból tevődik össze. A határon túli magyarok a kettős állampolgárságáról szóló népszavazást követően a magyar diplomatáknak nincs sem erkölcsi, sem tényleges joguk a határon túli magyarok lelki gondozására, és ezt a magyarországi magyarok többsége sem igényli Kanadában.

Néhány szó a szólásszabadságról

A szólásszabadság, és a polgároknak az értesülésekhez való közvetlen hozzáférhetőségének lehetőségének biztosítása nélkül demokratikus társadalomról nem is beszélhetünk. Ez azt jelenti, hogy a fenti jogok gyakorlásának biztosítása az állam legfontosabb kötelezettségei közé tartozik. Mindez a XVIII. század óta (Voltaire óta) elméletileg nyilvánvaló.

A szólásszabadság és az értesülésekhez való közvetlen hozzáférés joga nem csak az államhatalom, vagy egy hatalmi csoport számára kedvező véleményekre, illetve ismeretekre vonatkozik. A kedvező véleményt a tirannizmus is készségesen engedélyezi. (Lásd a Sztálinhoz és Rákosi Mátyáshoz írt dicsőítő versek százait.)
Igaz-e, hogy Toroczkay László szélsőséges eszméket hirdet? A szólásszabadság szempontjából lényegtelen, hogy Toroczkay szélsőséges eszméket hirdet-e, vagy sem. A tudatlanság, a téves felfogás, vagy a megalapozatlan vélemény nem bűncselekmény. A kedvező véleményt minden tirranus engedéyezi. A szólásszabadság biztosítása éppen a kedvezőtlen vélemény kifejezésének a szabadságára, illetve lehetőségének a biztosítására vonatkozik. A tizenyolcadik század óta, mondjuk Voltaire óta mindez világos, és magátolértetődő.

Ki jelntette fel Toroczkayt?

Steven Harper, Kanada jelenlegi miniszterelnöke a közelmúltban tévesen indiánoknak nevezett Kanada őshonos lakosságát köszöntötte India köztársasággá kikiáltása alkalmából. Felmerül a kérdés, hogy a jelenlegi kanadai kormány mit, és mennyit tud Magyarországról. Valószínű tehát, hogy Toroczkayt vagy a maguk a kanadai magyarok, vagy a magyarországi hatóságok vádolták be. A fenti esemény, tehát nem is Toroczkayról szól, hanem arról, hogy a kanadai magyaroknak nem szabad Trianonról még azt sem hallani, amit mások gondolnak, hogy esetleg Toroczkay gondol, hanem azt kell gondolniuk, amit mások gondolnak, hogy gondolniuk kell. Ezek után más szemmel kell nézni és hallgatni a „megengedett” magyar rendezvényeket és a magyarországi előadókat, amelyekről, illetve akikről helyettünk valahol úgy döntöttek, hogy „megfelelnek a számunkra.”
A torontói trianoni megemlékezés meghiúsításának végső fonáksága abban nyilvánul meg, hogy a Trianoni Békediktátum, egy ma is érvényes, írott és nyilvánosan hozzáférhető hivatalos dokumentum. A fentiek alapján Toroczkay esetleges beszédének igazságtartalmát bárki egykönnyen ellenőrizhette volna. Toroczkaynak az országból való kitiltásával a kanadai kormány lesüllyedt Szerbia, Szlovákia és Románia kormányainak szintjére. Ismeretes, hogy Steven Harper, Kanada jelenlegi miniszterelnöke, ma Tony Blair helyett George W. Bush legjobb tanítványa. Harper az egyedüli államfő, aki ez idáig nem tett lépéseket a saját állampolgárainak az illegális amerikai (Guantanamo Bay, Kuba) fogságból való kiszabadítására. A kanadai szakjogászok véleménye szerint ehhez, csak egy telefonhívásra lenne szükség.*

A repülőtéri GESTAPO, és az Amerikai Egyesült Államok vezető szerepe

Ismeretes George W. Bush, amerikai elnöknek az a kijelentése, mely szerint (a terroristák) „azért gyűlölnek bennünket, mert szabadok vagyunk.” A terrorizmus elleni háború azonban mindinkább jobban kezd hasonlítani az orwelli diktatúrához való szoktatáshoz, mint a szabadság rendje szerinti élethez. Az American Civil Liberties Union (ACLU) jelentése szerint a „terrorista gyanúsak névsora” több mint egy millió nevet tartalmaz. A listán Jim Robinson, az Amerikai Egyesült Államok közvádló helyettesének neve is szerepel, akinek biztonsági papírjai napra készek és teljes egészében rendben vannak. A listára került az amerikai kongresszus néhány tagja, több apáca, háborús hőstettekkel kitüntetett amerikai katonák,** és most már minden bizonnyal Toroczkay László is.
A józan emberek felteszik a kérdést: hogyan lehetséges, hogy a világon egy millió terrorista van, és a „szabad világ” még mindig áll és virul? Ha hinni lehet a hivatalos jelentéseknek, a világ legmagasabb épületének romba döntéséhez mindössze néhány terroristára volt szükség. Ha pedig ma egy millió terrorista van, hogyan lehetséges, hogy 2001. szeptember 11. óta nem történt semmi?

A „lista” egy idő után önmagától is duzzad. Aki a repülőtéren panaszkodik vagy ellenkezik, az a listára kerül. Akli nem azt gondolja, amit gondolni kell, az is listára kerül. A listára kerül az is, aki kifogásolja, hogy mások ok nélkül kerültek a listára. A „lista” arra szolgál, hogy az amerikaiakat szoktassa a diktatúrához. Repülőtéri GESTAPO van kiépülőben. Toroczkay László előzetes és bírósági ítélet nélküli torontói letartóztatása, és az ellene kilátásba helyezett „kivizsgálás” a GESTAPO által alkalmazott „schutzhaft” intézményének pontos mása.
Epilógus

A véget nem érő terror elleni háború egy olyan világot teremt, amelyben soha nincs elég biztonság, mert nem is az a cél. A jogtalan letartóztatások, a kínzások alkalmazása sem hozta meg az elvárt biztonságot. A kémkedések és a merényletek sem teremtették meg a tökéletes biztonságot, és az atomfegyverek sem. Toroczkay László Kanadából való kitiltásának és a maroknyi torontói magyar hithű kezdeményezésének elárulása sem járul hozzá Kanada biztonságához, mert az egész ügynek semmi köze a terrorizmushoz. Trianon igazságtalanságának gyertyafényeitől rezzent meg a pokol. Adja Isten, hogy választott hazámnak, Kanadának, soha ne legyen nagyobb ellensége, mint Toroczkay László.

Forrás: huncor.com
 

Megjelent: 6156 alkalommal

Hozzászólások  

 
charles sucsan
#1 575, Barthélemy, Longueuil, QC J4J 1M5charles sucsan 2016-04-03 17:29
A heti ajánlatot böngészve olvastam Toroczkai László kanadai repülőtéren való kitoloncolást, hogy ne tudja elmondani beszédét a trianoni diktátum megemlékezésén.
Felháborodásomat kifejeztem az akkori bevándorlási miniszternek és a Harper miniszterelnöknek, amire több kibúvó válaszokat kaptam. Tudjuk a a feljelentés kitől jött egy fogadás alkalmával egy gazdag magyar úr panaszkodott a bevándorlási miniszter asszonynak. Nem kellett több és már is intézkedett teljesen szabájtalanul, hogy ne engedjék be Toroczkait.
Igen Trianonról beszélni ma is veszélyes, ha valki tudja az én vagyok, mivel a Magyar Trianon Bizottság elnökeként megingadtuk a bűnös hatalmakat. De a legnagyobb árúló a volt magyar külügyminiszter Kovács László volt . Anyira megfélemlítettük a gazembereket, hogy Kovács László a Vatikánba is repült panaszkodni a bizottság munkája ellen. Rájöttem arra, hogy a magyarság annyira megvan fertőzve, hogy már rég lemondott a trianoni igazságtalanág ellen való jogos és tárgyilagos fellépéséről, azon kívül, hogy megnyugtató emlékezéseket egyes polgári szervek szervezenek, mint a páriszi tüntetéseket feleslegesen, mivel azoknak semmi hatásos jellegük nincsen a fényképezéseken kívül. Nem, Trianon ellen komoly harcott kell vívni, mert attól félnek legjobban. Kormányrészről ez lehetetlen és talán nem is kivánatos, mivel a nép akarat a legerősebb és az, ha kifejezi, hogy már pedig elég volt és felülvizsgálást követel, több millió aláírással, akkor lehetetlen nem figyelembe venni. Ha erre nem képes a jelenlegi magyarság a megemlékezések csak képmutatások kielégiteni a bűnös hatalmakat. Az ifjú magyar nemzedékre hárúl ennek rendezése. Reméljük eljön hamarosan az idejük.
Charles Sucsan
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 331 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.1%Canada 1%
Romania 6.1%Serbia 0.8%
United States 4%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3%Kuwait 0.3%
Germany 2.8%Australia 0.2%
Ukraine 2.8%France 0.2%
Slovakia 2.2%Czech Republic 0.2%
United Kingdom 1.9%Italy 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Greece 0.2%

Today: 7
This Week: 2540
Last Week: 4994
This Month: 13979
Last Month: 27481
Total: 1563729

Belépés