Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Sze2017Mar29

2013. Április 13., Szombat 05:34

Berényi bocsánatkérést követel a szlovák törvényhozás részéről.

Írta:  MTI
Értékelés:
(3 szavazat)
Az egyes emberek tragédiájának és Közép-Európa kudarcának nevezte Navracsics Tibor a felvidéki magyarok kitelepítését a deportálásokra emlékező rendezvényen pénteken a komáromi Monostori erőd falán lévő emléktábla előtt.

"Nyolcvanezernél több embernek kellett megélni egy új tragédiát két évvel a második világháború befejezése után. (...) Magyarország nem tudta nemzetközi fórumok előtt kiharcolni azt a védelmet a magyar állampolgárok számára, hogy szülőföldjükön maradhassanak" - mondta a miniszterelnök-helyettes a felvidéki kitelepítettek és deportáltak emléknapján.

A politikus rámutatott, a kitelepítések a soknemzetiségű Közép-Európa kudarcát is jelentették. A folyamat az első világháborúval kezdődött, ebből következett a nemzetiségi viszályok sorozata, amely csaknem száz éve lehetetlené teszi az összefogást annak érdekében, hogy "egymást tisztelve, boldogabb és gyarapodó Közép-Európát építsünk fel" - fogalmazott Navracsics Tibor.

A miniszterelnök-helyettes kijelentette: megbékélésre van szükség, amely az egymás iránti tisztelet alapján a múlt bűneinek feltárásával, az azzal való szembenézéssel történhet meg.

Beszéde után Navracsics Tibor újságírói kérdésre elmondta, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban elkészült egy koncepció, amely a Felvidékről kitelepítettek kárpótlásának lehetőségét tárgyalja. A tervezetet jelenleg a Külügyminisztériumban vizsgálják abból a szempontból, hogy mennyire illeszthető a nemzetközi szerződésekhez, ezután kerülhet a parlament elé.

Az Országgyűlés Molnár Attilának, Komárom polgármesterének (Fidesz-KDNP) javaslatára 2012. december 4-én ellenszavazat nélkül fogadta el, hogy április 12. a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja lesz. A határozatban rögzítették: az Országgyűlés szükségesnek tartja a méltó megemlékezést a benesi dekrétumok miatt a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített magyarságról.

Komárom az elmúlt évtizedben a kitelepítések emlékvárosának szerepét töltötte be. Az itt működő Kecskés László Társaság évekkel ezelőtt felvállalta a felvidéki kitelepítettek ügyét, több könyvet és kiadványt is megjelentettek a témával kapcsolatban.

A városban délelőtt ünnepi képviselő-testületi ülést tartottak, majd családi visszaemlékezésekből hangzottak el részletek.

Répás: a felvidéki magyarság kálváriája volt a kitelepítés

A felvidéki magyarság kálváriájának nevezte a nemzetpolitikai helyettes államtitkár az 1947-ben kezdődött kitelepítéseket pénteken, a fővárosban rendezett gálán.

Répás Zsuzsanna a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján, a 66 évvel ezelőtti történteket felidézve azt mondta: a békés egymás mellett élést elutasítva a keresztény tolerancia és az európai humanizmus útját hagyta el a kollektív bűnösség elvét meghirdető egykori csehszlovák vezetés. Kitelepítés, kényszermunkára hurcolás, munkatáborok, vagyonelkobzás, a reménytelenség évei következtek - sorolta a helyettes államtitkár, hozzátéve: mindeközben a felvidéki magyarság szellemi vezetője, Esterházy János fogságban sínylődött.

Répás Zsuzsanna úgy fogalmazott: ami ekkor történt, az a felvidéki magyarság kálváriája volt. Ugyanakkor azt kérte, induljanak ki abból, hogy "a 21. századra még csaknem félmillió magyar nemzettársunk él a Felvidéken", és a reménytelenség évei után elindulhatott az építkezés.

Megalakult a mai is országos erejű Csemadok (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete), újraindulhattak a magyar iskolák, a felvidéki magyarság az őt ért csapás után újra magára talált, megerősítette és továbbadta kultúráját, nem hagyta el anyanyelvét - mutatott rá, hangsúlyozva: a felvidéki magyar értelmiség meg tudott újulni, és évek óta tartja ugyanazt a szintet a magyar iskolába beíratott gyermekek száma.

A helyettes államtitkár kiemelte: sok minden azonban a mai napig nem került még a helyére, és a Benes-dekrétumok emberiség- és Európa-ellenes cikkelyei "eltörlésért kiáltanak". Szlovákia a saját alkotmányával, a külföldön élő szlovákokra vonatkozó gyakorlatával szemben fellép a kettős állampolgárság ellen. Szlovákia ma a 101 éves Tamás Ilonka felvidéki tanítónő ellen lép fel. "Mindannyian tudjuk, hogy ez tévút" - közölte.

Répás Zsuzsanna úgy fogalmazott: a kitelepítettek ügyében egyaránt várják a méltányos választ, a méltó főhajtást, és a múlt miatti megkövetést. Kiemelte, Pozsony és Budapest közeledését eredményezné, ha megtalálnánk a közös hangot, ami mi más lehetne, mint az emberiesség, a keresztény erkölcsiség, egymás tisztelete és a békés egymás mellett élés.

Répás Zsuzsanna szerint ki kell mondani: "mi soha nem tartjuk helyesnek a másik megvetésének, megalázásának hatalompolitikáját".

Kijelentette: alapvető emberi elvárás a diszkrimináció tilalma, az alapvető emberi jogok biztosítása. Az igazság kimondása, az áldozatok megkövetése szükséges a meghurcoltak becsületének helyreállítása végett, illetve annak nyomatékosítására, hogy az üldöztetés útjára soha többet ne lépjen senki. Fontos tudatosítani azt is a felvidéki magyarság tagjaiban, hogy nem önmagukban állnak, hanem a magyar nemzet közösségének fontos részei - mondta.

Halzl József, a rendezvényt szervező Rákóczi Szövetség elnöke azt mondta: nagy öröm számukra, hogy ezt a régóta óhajtott emléknapot megrendezhetik, és erőt meríthetnek további küzdelmeikhez. Célként jelölte meg, hogy az európai normáknak megfelelő elbánásban részesüljenek a felvidéki magyarok, közlése szerint a szövetség szeretne továbbra is ennek jegyében munkálkodni. A legutóbbi népszámlálási adatokra utalva kiemelte: nem csak a rosszat szabad látni, 48 olyan település van, ahol a magyarság létszámaránya növekedett.

Az emléknaphoz kapcsolódva a Rákóczi Szövetség korábban irodalmi és történelmi pályázatot hirdetett magyarországi és határon túli középiskolásoknak, főiskolásoknak és egyetemistáknak, ennek díjátadóját is pénteken - a rendezvény keretében - tartották.

A magyar Országgyűlés 2012. december 4-én ellenszavazat nélkül fogadta el, hogy április 12. a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja lesz. 1947-ben e napon indult el az első, elűzötteket szállító vonat Magyarország felé.

A határozatban rögzítették: az Országgyűlés szükségesnek tartja a méltó megemlékezést a benesi dekrétumok miatt a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített több mint 100 ezres magyarságról. Mint írták, a parlament tisztelettel adózik azon családoknak, amelyek az állampolgárságuktól, közösségüktől megfosztva, a szülőföldjükről elűzve kemény akarással otthont teremtettek maguknak, és támogatja olyan megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését, amelyek a felvidéki kitelepítéssel kapcsolatosak.

Navracsics Tibor közigazgatási miniszter pénteken a komáromi megemlékezés után újságírói kérdésre elmondta, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban elkészült egy koncepció, amely a Felvidékről kitelepítettek kárpótlásának lehetőségét tárgyalja. A tervezetet jelenleg a Külügyminisztériumban vizsgálják abból a szempontból, hogy az mennyire illeszthető a nemzetközi szerződésekhez, ezután kerülhet a parlament elé.

Rendezvények egész sorával emlékeztek a második világháborút követő kitelepítésekre Szlovákia több településén a Felvidékről kitelepítettek első hivatalos emléknapján pénteken.

Révkomáromban a szlovákiai magyarok legnagyobb kulturális szervezete, a Csemadok a Kossuth téren tartott megemlékezést, amely egy történelmi előadással kezdődött, majd egy, a kitelepítések tragédiáját feldolgozó dokumentum-kiállítás megnyitójával folytatódott.

Pozsonyban, Magyarország pozsonyi nagykövetsége szervezésében az Ifjú Szívek Táncszínház épületében egy, a kitelepítéseket feldolgozó táncjáték bemutatójával, valamint a "Soha többé" nevet viselő kiállítással elevenítették fel a meghurcolt áldozatok emlékét.

Kalondán, a Palóc múzeumban Gróf Esterházy János emlékművének felavatásával hajtottak fejet a kitelepítettek emléke előtt. A rendezvényen Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnökségi tagja arra emlékeztetett: a szlovák törvényhozás közvetlenül a rendszerváltás után parlamenti határozatban kért bocsánatot a második világháborús szlovák állam idején meghurcolt zsidóktól, a második világháború után kitelepített kárpáti németektől, de mindmáig nem kértek elnézést a magyaroktól. "Ha megbékélésről gondolkodunk, akkor ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni" - szögezte le.

A csallóközi Somorján tartott megemlékezésen mondott beszédében Berényi József, az MKP elnöke hangsúlyozta: az évforduló a közelmúlt történelmének fájdalmaival való szembenézésre ösztönöz. Kijelentette: nem lehet elfelejteni azt, hogy milyen fájdalmas és fondorlatos módszereket vett igénybe az akkori hatalom a felvidéki magyarok elűzéséhez és átformálásához. Rámutatott: a felvidéki magyarsággal szembeni eljárásokért eddig senki sem kért elnézést Szlovákiában. A megemlékezésen bemutatták a "Fehérlaposok" című, a tragédiát két család hányatott sorsán keresztül ábrázoló rockoperát.

A Felvidék több magyar lakta településén pénteken napközben tartottak megemlékezéseket, köztük Tornalján és Zsitvabesenyőn is, ahol ünnepi szentmisével kezdődött és kulturális műsorral egybekötött beszélgetéssel folytatódott a megemlékezés. A megemlékezések sora már a hét elején kezdetét vette.


Forrás: http://www.stop.hu/belfold/megemlekezesek-a-felvideki-magyarok-kitelepitesenek-emleknapjan/1138561/

Megjelent: 1208 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 145 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.1%Canada 0.9%
Romania 5.7%Serbia 0.8%
United States 5.3%Kuwait 0.4%
Russian Federation 3.1%Switzerland 0.4%
Germany 2.6%Czech Republic 0.3%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 1.7%France 0.2%
Austria 1.5%Netherlands 0.1%
Sweden 1.4%Belgium 0.1%

Today: 406
This Week: 1989
Last Week: 5814
This Month: 23722
Last Month: 23395
Total: 1477752

Belépés