Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Cs2020Jun04

2019. December 16., Hétfő 07:43

„Idegen”, „másik nyelv” lett a magyar!?

Írta:  Bozóki Antal
Értékelés:
(18 szavazat)
Nem alkalmazzák a hatályos törvényeket! Gyülemlenek a panaszok a magyar nyelvnek a hivatalos használatban való nem alkalmazása, megkerülése, mellőzése, vagy éppen a kiszorítása, illetve „másik" vagy „idegen" nyelvé minősítése miatt.
Legutóbb a zentai Thurzó Lajos Általános Iskola igazgatói állására kiírt pályázatban az szerepelt, hogy
„da zna srpski i mađarski jezik na kome ostvaruje obrazovno-vaspitni plan”, vagyis ismerje a szerb és a magyar nyelvet, amelyen az oktatói nevelői munka folyik, addig a Stevan Sremacban az illetékeseknek sikerült ugyanezt a követelményt úgy megfogalmazniuk, hogy
„da zna srpski i drugi jezik na kome ostvaruje obrazovno-vaspitni plan”, vagyis ismerje a szerb és a másik nyelvet, amelyiken az oktatói nevelői munka folyik – közölte a Szabad Magyar Szó.[2]
Vajon kit vagy kiket zavart az a szó, hogy magyar nyelv, egy olyan városban, ahol magyar a polgármester (Czegledi Rudolf) és magyar az oktatással megbízott tanácsos (Perpauer Attila)? Ha így néz ki az erős magyar érdekérvényesítés egy hetven százalékban magyarok lakta városban, akkor milyen lehet máshol? – tette fel a kérdést a közéleti portál.[3]
 
Októberben arról érkezett hír, hogy „a szabadkai kataszteri hivatal is elkezdte alkalmazni azt a központi utasítást, hogy amennyiben valamelyik ügyfél idegen nyelven nyújt be szerződést tulajdonjog átírása céljából valamelyik kataszteri hivatalhoz, akkor az adott kataszteri hivatalnak azt le kell küldeni Belgrádba. A kataszteri hivatalok központja kiadja azt hivatalos fordításra, majd miután az elkészül, akkor kerül vissza az eljárásba az ingatlana-átruházásról szóló szerződés”.[4] Ebből aztán különböző (jog)hátrányok keletkezhetnek a szerződésben részes felek számára.
Józsa László szabadkai ügyvéd, a Magyar Mozgalom elnökségének a tagja a szabadkai kataszter eljárása miatt, amely „közvetlenül sért több törvényt és az alkotmányt is”,[5] beadvánnyal fordult a Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Bizottságához – melynek maga is tagja – és kérte a bizottság sürgős összehívását, valamint intézkedések foganatosítását javasolta a hatalmi szerveknél.
Józsa beadványától elmúlt legalább két és fél hónap, de nem találtam egyelten információt sem, hogy az Magyar Nemzeti Tanács (MNT) vagy annak a Nyelvhasználati Bizottsága állást foglalt volna ez ügyben.  
 
Rácz Szabó László, az ugyancsak zentai székhelyű Magyar Polgári Szövetség elnöke már huzamosabb ideje hadakozik a Szerbiai Villanygazdaság Közvállalat (SZVK) újvidéki központjával.
A SZVK ugyanis „a havi áramszolgáltatásra vonatkozó számlák és egyéb dokumentáció, figyelmeztetések és felhívások kézbesítésekor nem alkalmazza a községi „alapszabály javaslatának” 6. szakaszát, miszerint a „község területén hivatalos használatban van a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód, valamint a magyar nyelv és írásmód”.[6] 
Ez azt jelenti, hogy a közvállalat, amikor a polgárokkal vagy szervezetekkel kommunikál – pld. számlát ad ki – akkor közmegbízást végez és köteles alkalmazni a magyar nyelvet is.
Az alapszabály szerint, Zentán a hivatalos használatból száműzték a szerb latin betűs írásmódot, amit a lakosság túlnyomó többsége eddig hivatalosan i használhatott!?
 
A magyar nyelv egyenrangú hivatalos használatával kapcsolatos problémák nem új keletűek. 
Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségnek (VMDK) tanácsnoka az MNT előző összetételében, 2016. december 24-én – sürgősségi indítványban – javasolta, hogy a testület tűzze napirendre és foglaljon állást „a kisebbségi nyelvhasználati jogot folyamatosan megsértő nyugdíjbiztosító hivatalosan is kisebbség- és magyarellenes megnyilvánulásai ügyében”.[7]
Az MNT 22. (2016. december 29-i) ülésének elején „elvetették Tari István (VMDK) sürgősségi indítványának napirendre tűzését a kisebbségi nyelvhasználatot folyamatosan megsértő nyugdíjbiztosítóval kapcsolatos állásfoglalásról, amit megelőzően heves vita alakult ki az ügyrenddel kapcsolatban. Végül mégis szót kapott az ellenzéki képviselő, aki szerint a nyugdíjbiztosító megalázza a délvidéki magyarságot azzal, hogy kötelezi a magyarországi bizonylatok lefordítására azokat, akik olyan területen élnek, ahol hivatalos nyelv a magyar. A félévenkénti bizonylatok lefordítása óriási terhet ró azokra, akiknek Magyarországon tanulnak a családtagjaik. Amennyiben a Magyar Nemzeti Tanács pert indítana a kisebbségi nyelvhasználat megsértése ügyében, úgy minden érintett problémája megoldódhatna – indokolt Tari. Szilágyi Miklós (Magyar Összefogás – VMSZ/BMC) szerint a sürgősségi indítványt és annak indoklását írásban kell benyújtani, ezért Tari azzal, hogy az indítványt szóban is indokolta ügyrendsértést követett el, amit a tanács többségi szavazással megerősített. Végül, bár a sürgősségi beadványt megszavazták, mégsem tűzték napirendre a nyugdíjbiztosítóval kapcsolatos indítvány megtárgyalását.”[8]
 
December 12-én Szabadkán tanácskozott „a szerbiai kisebbségek nemzeti tanácsainak koordinációs testülete”, majd „megbeszélést folytattak” Zoran Pašalić szerbiai ombudsmannal is.[9]
Hajnal Jenő, az MNT elnöke, a találkozóról nyilatkozva – egyebek mellett – elmondta: „A Magyar Nemzeti Tanács szempontjából a legnagyobb problémát a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén látjuk. Itt számos észrevétel van, a kataszterben, az állami hivatalokban is. A törvények hiába rendelkeznek, mindegyik a maga eszközével rendez valamit, de ezek fölé kell, hogy emelkedjenek a nemzeti kisebbségekről, az emberi jogokról szóló törvények, s azok írjanak át, alakítsanak át mindent, hogy egy egységes, egyértelmű igazgatási rendszer legyen. Tehát ott, ahol hivatalos nyelv a magyar is, azokban a községekben bármilyen dokumentumot magyarul meg lehessen írni és az állam feladata az, hogy az érthető és kommunikálható legyen bárhol Szerbiában, ott is, ahol nem élnek magyarok és nem értik meg azt a dokumentumot.”[10]
 
Az MNT elnöke ezzel a nyilatkozattal, egyrészt, elismerte, hogy a magyar nyelv hivatalos használatával komoly problémák vannak a gyakorlatban. Másrészt, többéves késésben van. Harmadrészt pedig semmilyen garancia se nincsen arra, hogy a szerbiai ombudsman (aki a fekete-vörös hatalmi koalíció javaslatára került a tisztségbe) bármit is tesz a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos használatát rendező jogszabályok érvényesítésére, hogy majd „szembeszáll azokkal, akik rászavaztak”,[11] akik a tisztségbe emelték.
 
A Hajnal Jenő vezette MNT-nek „a hivatalos nyelvhasználat terén kifejtett tevékenységéről nincs nyilatkozat, közlemény. A külső szemlélőnek úgy tűnhet, hogy ez a terület nincs is a Tanács hatáskörei között” – áll az ellenzéki képviselőknek az MNT munkájáról készült, 2016 év végi értékelésében.[12]
A helyzet azóta sem változott: Nincs magyarázat, hogy Hajnal a nyelvhasználati témákról mindeddig miért nem készíttetett jelentést és tűzte az MNT napirendjére. Az MNT 2018. évi vezetőségében lett ugyan a nyelvhasználattal megbízott Végrehajtó bizottsági tag,[13] de mostanáig úgyszólván még a hangját sem lehetett hallani. Pedig nem lehet mondani, hogy ez a terület nem az MNT törvényes kötelezettsége/az illetékessége!
Az MNT elnöke – a jelek alapján – még nem értesült erről sem: Az ombudsman csak – nem kötelező jellegű – ajánlást fogalmaz meg, amit aztán az illetékes hivatalok vagy elfogadnak, vagy nem. Hajnalnak nem az lenne a kötelessége, hogy a hogy a hatalmi szervektől számon kérje: Miért nem alkalmazzák a hatályos törvényeket?
A magyar nyelv használata a közigazgatásban most már nem csak joghátrányt okoz az itteni magyaroknak, de a többséghez tartozók számára „másik”, „idegen nyelv” is lett!
Ne csodálkozzunk ezen. Folytatódik a látszattevékenység, a semmittevés, a megalkuvó és megalázó politika…  
  
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2019. december 14.

__________
[1] Bővebben lásd a Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata! c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12058, 2019. október 13.
[2] Kit zavart az a rész az igazgatói pályázatban, hogy a jelölt „ismerje a magyar nyelvet”?https://szabadmagyarszo.com/2019/12/03/zenta-kit-zavart-az-a-resz-az-igazgatoi-palyazatban-hogy-ismerje-a-magyar-nyelvet/2019. december 3. 17:3
[3] Uo.
[4] Joghátrányt eredményez, ha a közigazgatási hatósághoz kisebbségi nyelven nyújtjuk be az okiratot! https://szabadmagyarszo.com/2019/10/02/joghatranyt-eredmenyez-ha-a-kozigazgatasi-hatosaghoz-kisebbsegi-nyelven-nyujtjuk-be-az-okiratot/, 2019. október 2. [20:29]
[5] Uo.
[6] A községi képviselő-testület 2018. december 28-án „meghozta Zenta község alapszabály javaslatát”. Most akkor a községnek alapszabály javaslata van? Mikor lesz alapszabálya?
http://www.zenta; senta.co.rs/dokumenti/javna_rasprava_2018/statut/2.%20predlog%20statuta%20opstine%20senta%20-%20madjarski.pdf
[7] Tari István: ELŐTERJESZTÉS ̶ SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY. Napirendipont-javaslat a Magyar Nemzeti Tanács 22. rendes ülésére. Az MNT 22. ülésének anyaga.
[8] Basity Gréta: Félidőben jár a magyar kisebbségi önkormányzat Hajnal Jenő vezetésével
http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/21025/Felidoben-jar-a-magyar-kisebbsegi-onkormanyzat-Hajnal-Jeno-vezetesevel.html, 2016. december 29. [16:09]
Lásd még az MNT 22. ülésének Jegyzőkönyvi kivonatát, 6-6. Az MNT dokumentációjában.
[9] Németh Ernő. Szabadka: Az alapvető jogok biztosa jelenlétében tanácskozott a nemzeti tanácsok koordinációs testülete.
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/24503/Szabadka-Az-alapveto-jogok-biztosa-jelenleteben-tanacskozott-a-nemzeti-tanacsok-koordinacios-testulete.html, 2019. december 12. [16:02]
[10] Uo.
[11] Zaštitnik građana ili zaštitnik vlasti [A hatalom vagy a polgárok jogvédője]. Vreme, 1385, 2017. július 20. , vagy https://www.vreme.com/cms/view.php?id=1516978,
[12] Értékelés a Magyar Nemzeti Tanács jelenlegi felállásának elmúlt kétéves munkájáról a 2014 - 2016-os időszakra vonatkozóan. http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/ertekeles-a-magyar-nemzeti-tanacs-jelenlegi-felallasanak-elmult-keteves-munkajarol-a-2014-2016-os-idoszakra-vonatkozoan, 2016. 12. 28.
[13] Folytonosság és friss lendület. http://www.mnt.org.rs/folytonossag-es-friss-lendulet

Forrás: Bozóki Antal

Egyes kiemelések a Magyar Megmaradásért szerkesztőtől.

Megjelent: 415 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 69.5%Norway 1.2%
Romania 5.4%Canada 0.9%
United States 3.9%Sweden 0.8%
Ukraine 3.3%Switzerland 0.4%
Russian Federation 2.8%France 0.3%
Germany 2.3%Netherlands 0.3%
United Kingdom 2%Australia 0.2%
Slovakia 2%Kuwait 0.2%
Serbia 1.3%Italy 0.1%
Austria 1.3%Poland 0.1%

Today: 337
This Week: 3224
Last Week: 6071
This Month: 3224
Last Month: 41430
Total: 2410994

Belépés