Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

K2017May23

2014. Június 28., Szombat 17:22

Ami a kiállításból kimaradt / A bécsi Kunstkammer felújítása után…

Írta:  Ötvös Nagy Ferenc
Értékelés:
(1 szavazat)
A bécsi Kunstkammer évekig tartó – 2002 – 2012 – felújítási munkálatai után, újra látogatható. Köztudottan a Habsburgok kincseskamrája a bécsi Kunstkammer, Bécsben 2162 ilyen kiállítási tárgy található. Húsz teremben több száz rendkívüli arany- és ezüst ötvösremeket, műkincset csodálhatnak meg az érdeklődők.

A nagy művészettörténeti esemény nem feledtetheti, hogy az összesen mintegy nyolcezer darabból álló különleges gyűjtemény háromnegyede továbbra is rejtve marad a nagyközönség elől, mint ahogyan az a tény is, hogy ennek a világviszonylatban is rangos kollekciónak egy részét a XVI –XVII. századból származó páratlan magyar kincsek alkotják. A tárgyak többségének beazonosítása mára lehetetlen, hiszen a Habsburgok évszázadok óta gondosan ügyeltek arra, hogy az eredetet bizonyító megkülönböztetéseket eltüntessék.

Ez a mérhetetlen gazdagságú gyűjtemény csak töredéke annak, amit a Habsburgok évszázadokon át tartó gyűjtőszenvedélyük révén összehordtak, s ezek legnagyobb részét – melyek e múzeum legmélyén, trezorokban tartanak – soha sem láthatja a nagyérdemű, mert tudják, hogy döntő többsége bizonyíthatóan magyar vonatkozású műkincs.
Feltehetjük a kérdést, hogy a Kunstkammer világhírű gyűjteménye mennyi, Magyarországról eltulajdonított értéket rejt, amit még a hivatalos magyarországi szakemberek sem láthatnak hiába is, kérnénk?

A magyarság eredettörténetének meghamisítása és az európai hegemóniájuk biztosítása érdekében cselekedtek a Habsburgok. Ki merem jelenteni, hogy a Magyar Szent Koronán ők hajtották, vagy hajtatták végre a szakszerűtlen beavatkozást. Azért szakszerűtlen, mert nem egy ötvös szakember végezte az átalakítás munkálatait. Őt ugyanis a szakmai etika – amihez tartotta magát nagyon helyesen – kötötte és nem tette lehetővé számára, hogy egy szakrális koronán elvégezze a kért műveleteket. Ezért az átalakítást biztosan kontárral végeztették, aki viszont gátlások nélkül végre is hajtotta a barbár műveletet, vagy elég csak a Képes Krónika nekik nem tetsző részeinek kikaparásaira gondolni. (A kontár képcsere a Szt. Koronán, Dukasz Mihály)

„Egy szerencsétlen órában a Habsburgok becsempésztettek az országba. Nem hívattak, hanem a szó szoros értelmében becsempésztettek. És e pillanattól kezdve ránk zúdult az elnyomás, a nyílt erőszak és alattomos ármányok összes  Dukász Mihály kép eszközeivel a szenvedések végtelen sora..." „...Sohasem volt uralkodóház a világon, melynek a korlátlan uralmi vágy annyira vérében lett volna, mint az osztrák-háznak. Náluk ez természet, családi jellemvonás, mely, mint a vastag ajk nemzedékről-nemzedékre örökbe szállt" – írta róluk Kossuth Lajos.

← A meghamisított Szent Koronánk, Dukász Mihály kép 

Hazánk már az Árpádok korában kincses ország hírében állt, s amikor Habsburg Alberttel megjelent a család a magyar trónon, héjaként vetették rá magukat az aranyra és a páratlan műkincsekre. Már megjelenésük is a magyar történelem színpadán önmagáért beszélt, 1440. február 22-ére virradó éjszaka Albert özvegye, Luxemburgi Erzsébet királyné kilopatta a visegrádi fellegvárból a Szent Koronát. Évszázados uralmuk és elnyomásuk tehát egy gigantikus lopással kezdődött. Zsigmond király javai – benne az Anjouktól örökölt kincsekkel – leánya, Erzsébet révén Habsburg Alberthez kerültek.

Hunyadi Mátyás üres kincstárat vett át, de színültig megtöltve hagyta utódaira. A budai palota termeit freskók, faliszőnyegek, csodálatos festmények borították, s drágakövekkel kirakottak az ajtók és az ablakkeretek. Szobor remekek álltak a palota udvarán és a termekben, az ötvösművészet tenger kincse alatt roskadoztak a polcok. Világhírű könyvtárának, a Bibliotheca Corvinianának a kor humanistái csodájára jártak. Mátyás minden fellelhető kincset, tudást – értékmentés céljából – összegyűjtött, a kereszténység jegyében akarta a neoplatonikus filozófia felhasználásával a deszakralizált európai elit kultúráját újraértelmezni. A budai könyvtár fénykorában, 1490-ben kb. 3000 kötetnyi kódexből, kéziratból állt. Mátyás halála után hatalmas műve széthullott, Jagelló II. Ulászló és II. Lajos uralkodása idején külföldi humanisták szerezték meg és Philostratus corvina borítójahordták el a könyvtár legértékesebb darabjait. Német humanisták (Brasicanus, Celtes, Cuspinianus) – a Habsburgok megbízásából – lopták ki a kódexeket Bécsbe, pár évvel később Faber János bécsi püspök már pénzt is hajlandó volt áldozni a további kötetekért.

← A visszajuttatott Philostratus corvina borítója

A mohácsi csata után Szulejmán háromszor vonult be Budára, 1526-ban, 1529-ben és 1541-ben. 1526. szeptember 3-án lóháton érkezett, megtekintette Buda várát, s onnan szemlélte a túlsó parton felgyújtott Pestet. A zsákmányolt kincseket hajókon, valamint 1400 tevével vitette Konstantinápolyba. Oláh Miklós kancellár tudósított a mérhetetlen pusztulásról... „1526. szeptember 8-án a törökök betörve a palotába leszaggatták az ezüstláncokat a könyvekről és elpusztították az értékes köteteket." Azokra a Corvinákra, melyeket Szulejmán elvitt Konstantinápolyba, enyészet várt. 350 év múlva Abdul Hamid szultán ajándékaként került vissza 16 Corvina hazánkba. Ma Mátyás egykori világhírű könyvtárának 216 kötete ismert, köztük 52 kötet van Magyarországon, 41 került Bécsbe, a többi 43 külföldi város 47 könyvtárát gazdagítja.

A bécsi udvari gyűjtemény kezdetét III. Frigyestől számítják, e gyűjtemény első tápláló forrása Mátyás páratlan gazdagsága volt. Utóda, I. Miksa folytatta apja kincstárának gyarapítását. A bécsi udvari könyvtárat 1495-ben alapították, máig emléktábla hirdeti, hogy a császár Corvin Mátyás könyvtárának nagy részéből hozta létre az intézményt. Miksa szenvedélyesen gyűjtött minden kincset amely Mátyásé volt. Megszerezte kardját, pajzsát, ezek ma is láthatók Bécsben. I. Miksa abban is ravasz volt, hogy háborúkkal és házassági szerződésekkel (16 gyermeke született három feleségtől és számtalan ágyasától) kiterjesztette a Habsburg-befolyást: Németalföldre, Spanyolországra, Csehországra, Lengyelországra, Itáliára és Magyarországra. Fiát, Ferdinándot és lányát, Máriát II. Ulászló magyar király gyermekeivel házasította össze. Ferdinánd felesége Jagelló Anna, Mária férje II. Lajos magyar király lett. Jagelló Anna, amikor a mohácsi veszedelemről értesült, ami kincset csak felpakolni tudott, hajókon Pozsonyba szállíttatta. A drágaságokkal megrakott dunai uszályok közül azonban kettőt elsüllyesztettek (?) Esztergom – Párkány (Parkáňy) körül. Ami még ezután is megmaradt, azt vagy Zrínyi Miklós sisakjaNémetalföldre vitte a művészetkedvelő királyné, vagy pedig fivére, I. Ferdinánd király (1526 – 1564) révén a Habsburg-ház kincstárába került. Ami Habsburg Máriához került, azt vitte magával Németalföldre. (Zrínyi Miklós sisakja, Bécs)

← Zrínyi Miklós sisakja, Bécs

Ferdinánd király már módszeresen végezte az ország kifosztását a műtárgyaktól. Magyar műkincsekből veretett pénzen folytatta háborúját Szapolyai János magyar király ellen! Nem a török ellen, hanem az új zsákmányért, amit még remélt az országból. Majd összeíratta, aztán összeszedette a még megmaradt egyházi kincseket, s hogy ezek miképpen kerültek ki Ausztriába, részben királyi magángyűjteménybe, részben a piacra, zöme pedig beöntésre pénzverés céljából, ez a történet olvasható Siklóssy László könyvében (Műkincseink vándorútja Bécsbe. Budapest, 1919). Ferdinánd, az udvari gyűjtemény megalapítója 1564-ben bekövetkezett halálával három részre osztódott a kollekció fiai: II. Miksa császár, Tiroli Ferdinánd főherceg és Stajer Károly főherceg között. Bécsben, Innsbruckban, Ambrasban, Gratzban létesültek önálló gyűjtemények, majd századokkal később ismét egy helyen, Bécsben egyesültek. Tiroli Ferdinánd volt az ambrasi gyűjtemény megalapítója, hozzá került II. Lajos magyar király fegyverzete és a szigetvári hős, Zrínyi Miklós sisakja is. II. Miksa megszerezte Mátyás és Beatrix domborműves arcképét, de regnálása idején kerítettek sort Zsámboky János magyar polihisztor, orvos, történetíró felbecsülhetetlenül értékes könyvtárának megkaparintása is. Zsámboky 530 kódexet ajánlott megvételre 3000 dinárért, Blotius Hugó udvari könyvtáros pedig tájékoztatta a császárt: „ha Zsámboky János kéziratai is a bécsi könyvtárba kerülnek, a francia király könyvtárát felülmúlja, és a vatikánival lesz egyenlő". Zsámboky könyvtárát a vételár megfizetése nélkül szerezték meg, s az európai viszonylatban is, páratlan numizmatikai gyűjtemény is a Habsburg kincstárba került.

Az ország műkincsállományának kirablása tovább folytatódott az elmebeteg Habsburg Rudolf alatt is. Rudolf császár kabbalista volt, (kabala > kabalista > babonás hit vmilyen tárgyban v. dologban, kabalával kapcsolatos mesterkedések összessége) egy szenvedélyének hódolt, mindenből aranyat akart készíteni, alkimista céljának megvalósítása érdekében pedig fanatikusan gyűjtött mindent. Ügynököket bérelt, akik feltérképezték a régi nemesi családok műkincseit, rendszeresek lettek a vagyonelkobzások. Konkrét műtárgyakra is vadászott, Zrínyi Miklóstól egy pajzsot, Báthory István örököseitől Szent László kincseit kaparintotta meg. Vágyakozott a váradi királyszobrok után is (ezek több méteresek voltak, és arannyal borítottak), azonban ezek a török pusztításának estek áldozatul. Bocskai István híres koronáját, melyet a török szultán nyújtott át neki Rákos mezején 1605-ben, fejedelmi jelvények kíséretében körmönfont ravaszsággal szerezte meg az udvar. A Bocskai Korona, drágakövekkel1606-ban, mikor Bocskai meghalt, nagy riadalom támadt Bécsben. Bocskai ugyanis végakaratában kikötötte, hogy koronája az ország tárházában őriztessék, külföldre ne kerüljön. Thurzó György rávette Bocskai örököseit a homonnai Drugeth-családot, szolgáltassák ki e kincset a nádornak, így került az is a bécsi kincstárba. (Bocskai korona, Bécs)

A Bocskai Korona, drágakövekkel, Bécs

A Thököly–Rákóczi-kor meghatványozta a Habsburgok zsákmányszerzését. A franciáktól következetesen megtámadott Habsburgok európai háborúi nyelték a pénzt, s a bécsi udvar újra meg újra onnan vette a hozzájuk szükséges anyagi fedezetet ahonnan elvehette. A harmincéves háború kezdetén tönkrevert csehek csöndben viselkedtek: a katolizált főurak – részben az elkobzott protestáns javakból meggazdagodva – nem adtak okot még látszatperekre sem. Tőlük tehát nem kobozhattak el műkincset a Habsburg uralkodók. Annál inkább a vallásilag megosztott s a nemzeti függetlenség eltiprásába bele nem nyugvó magyar főuraktól. Kiagyalt pereket akasztottak főuraink nyakába. I. Lipót 1671-ben küldte vérpadra „összeesküvés" címén minden idők egyik legnagyobb magyar műgyűjtőjét a sárvári gróf Nádasdy Ferencet. Nyolc kötetre terjedt elkobzott műkincseinek leltára... Például: egy drágakövekkel kirakott aranyszekér, melyet egy elefántcsontból faragott Bécsi szablya, trébelt aranylemez díszítéssel,Bacchus ékesített a kíséretével s díszítették még szentek ezüst szobrai, köztük Szent István király három láb magas ezüstszobra. A fegyvertár egyik dísze volt a sok között a Szigetvár ostrománál elesett Deli Vid ezüsttel díszített kardja s egy hétszáz rubinnal ékesített pallos. Minden politikai per hátterében ott lappangott a kapzsiság, mely Magyarországot csakugyan koldussá akarta tenni. (Az ún. Bécsi szablya, Bécs)

← Bécsi szablya, trébelt aranylemez díszítéssel, Bécs

A Thökölyek likavai várát Heister császári tábornok fosztotta ki. Ekkor semmisült meg a Thökölyek gyönyörű magyar könyvtára is. Hogy mi arany-és ezüstnemű, éremkincsek és drága perzsaszőnyegek, gobelinek és szövetek vesztek el a magyarság számára azt mai ésszel felmérni sem lehet. Akkor hárommillióra becsülték. Nyílt szekereken, esőben áztatva szállították a kincseket Bécsbe. A költő-hadvezér gróf Zrínyi Miklós könyvtára, gyűjteménye is erre a sorsra jutott, s gróf Batthyány Ferenc műkincsei is. II. József az egyházi javak elárverezésével fosztotta meg az országot ősi kincseinek maradékától. Klastromi könyvtárak java került az udvari könyvtárba. Ami egyházi kincs a múltból csodával határos módon megmaradt, s ami a XVIII. században gyarapodott, azt erőszakos rendeletével II. József bocsátotta kótyavetyére. A művészeteket nem sokra becsülte ez a sok tekintetben jó szándékú, de eszközeiben balkezes császár, mert hiszen magyar király nem volt, mert Nagyszentmiklósi kincseknem koronáztatta meg magát. (Nagyszentmiklósi kincs, Bécs)

← Nagyszentmiklósi kincsek, Bécs

1799. szeptember 18-án Neumann abbé a császári-királyi Régiségtár igazgatója kérte, hogy a császár intézkedjék, mert a Bánátban páratlan aranykincs került elő, s ennek megszerzésére a Régiségtárnak mindenki előtt joga van. A hajdani Torontál megyei Nagyszentmiklóson egy szerb parasztgazda az udvarán árokásás közben aranykincset talált. E kérés következtében szeptember végén a kincs már Bécsben volt. Az aktákból kiderül, hogy a kincs útja meglehetősen kalandos volt a lelőhelytől Bécsig. Görög kereskedők, bécsi kereskedők kezén vándorolt fel Pestre, itt Boráros polgármester szedte össze, s így került a 23 aranyedény Bécsbe. A vizsgálatok megállapították, hogy a kincsből egynek s másnak nyoma veszett. A Pesten 1799. augusztus 3-án felvett leltárban 24 tárgyról van szó, a 24. egy aranyrúd, amely beolvasztásból keletkezett. Kiderült az is, hogy a találók négy korsó fülét letörték. Neumann abbé kéziratos hagyatékában részletesen megírta a kincs megtalálásának történetét.

A kézirat címe szinte summázza az egész históriát: „Goldene Gefässe. Geschichte ihrer Entdeckung. Gefunden 1799 in St. Miklos, einem dem griechischen Handelsmann Nako gehörigen Ort in Banat. Dessen Untertan und Bauer Neru Vuin verheimlichte den Fund und veraufte ihn an zwei giechische Handelleute, die ihn auf den Pestermarkt zum weiteren Verauf mitnahmen."

Szabad fordításban: Arany edények, felfedezésük története 1799-ben találták Szt. Miklósban, egy Görög kereskedő muzeum7Vakohcz tartozó helyen, a Bánátban. Az ő alattvalója és parasztja Neru Vuin eltitkolta a leletet és eladta (azt) két görög kereskedőnek, akik (azt) a pesti piacon továbbadnak, további kereskedésre magukkal vitték. (Nagyszentmiklósi kincs, Bécs)

Nagyszentmiklósi kincs, trébelt, zománccal díszített edény

Ezt a világon egyedülálló magyar műkincset a bécsi Kunsthistorisches Museum őrzi. A nagyszentmiklósi lelet 23 gyönyörű aranyedényéből tizenkettőn rovásírásos felirat található, melyet a kutatók máig nem fejtettek meg, csak annyit sikerült megállapítani, hogy azok leginkább a székely rovások jeleihez hasonlítanak. A lelet keletkezésének korát az V–VII. századra teszik, ebből a tényből, valamint az ötvöstechnika és az ábrázolási stílusból kikövetkeztetve állapította meg 1878-ban Pulszky Ferenc, hogy ez esetben Attila kincséről lehet beszélni. A magyaroknak mindez ideig nem sikerült visszaszerezni! (Nagyszentmiklósi kincs részlete, Bécs)
Sokan és sokat írtak már róla, vaskos kötetet tett közzé róla a bolgár Nikola Mavrodinov, és a kincs azóta "ó-bolgár kincs"-ként szerepel a bécsi múzeum nyilvántartásában. Természetes, hogy ez így jó az osztrákoknak, mert a tagdhatatlanul magyar műkincset már nevében is átírták, mintha semmi közünk sem lenne hozzá!

A legjelentősebb hazai szakirodalom;
László Gyula - Rácz István: A Nagyszentmiklósi kincs, Corvina Kiadó, Budapest, 1997
Főszerkesztő: Kovács Tibor: Avarok aranya A NAGYSZENTMIKLÓSI KINCS, Magyar Nemzeti Múzeum kiállítási Nagyszentmiklósi kincs részletekatalógusa, Helikon Kiadó, Budapest. 2002

← Nagyszentmiklósi kincs részlete, trébelt arany

A Monarchia felbomlása után a közös birodalmi vagyont, így a Habsburgok császári és királyi gyűjteményeit, kincstárát is jogszerűen fel kellett volna osztani. 1919 februárjában a békekonferencián a csehek, az olaszok és az ukránok be is jelentették igényüket. 1920 után a magyar kormány is kísérletet tett elkobzott kulturális örökségünk visszaszerzésére, de a tárgyalások éveken át nem vezettek eredményre, így a vitás kérdésben végül nemzetközi döntőbíróság hozott határozatot. 1932-ben a Magyarország és Ausztria közt megkötött velencei kultúr-egyezmény hatására 16 hiteles corvina érkezett haza és került a Széchényi Könyvtárba, köztük olyan ritkaságok, mint a Philostratus, Anonymus, Képes Krónika.
A magyar múlt hiteles tanulmányozásához a XXI. században már elengedhetetlen lenne, hogy visszakapjuk jogos nemzeti örökségünket. A középkori oklevelek, kódexek, valamint az itt fel nem sorolt ötvösremekek, s nem is említve az ötvöszománccal díszített tárgyak Európa sok más múzeumában őrzött ötvösremekeink sorát – Attila kanna, Gizella kincs stb. – és olyan régészeti leletek, mint a nagyszentmiklósi kincs beható tanulmányozása alapjaiban rengetné meg a hivatalos történetírás bevett dogmáit, mind a magyar, mind az egyetemes történelem vonatkozásában.

Ötvös Nagy Ferenc muzeológus
Forrás: http://www.otvosnagy.com/cikkek/ahogyan-en-gondolom-the-way-i-think/a-becsi-kunstkammer-felujitasa-utan---ami-a-kiallitasbol-kimaradt.html

Kapcsolódó elemek: A Habsburgok is belőlünk gazdagodtak →

Megjelent: 1313 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 436 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.8%Canada 1%
Romania 5.8%Serbia 0.8%
United States 5.1%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3%Kuwait 0.3%
Germany 2.7%Czech Republic 0.2%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.2%France 0.2%
United Kingdom 1.7%Italy 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Greece 0.1%

Today: 254
This Week: 1254
Last Week: 4813
This Month: 16062
Last Month: 21985
Total: 1517098

Belépés