Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

K2017May30

2009. Október 12., Hétfő 14:12

A lelkileg is összetört nemzetnek kiutat mutatott

Írta:  Hencz Péter
Értékelés:
(3 szavazat)
"A magyar anya, aki világra hozza az újszülöttet és a magyar tudós, aki kutat és tanít, ugyanazt a célt szolgálja: Magyarország feltámadását." (...)

 

A lelkileg is összetört nemzetnek kiutat mutatott - 77 évvel ezelőtt hunyt el Klebelsberg Kunó

"Mert miből fakadt mindaz, amit tettem? Egy politika alapmeggyőződésből, abból, hogy mostani helyzetünk javulását, sorsunk jobbra fordulását csak attól várhatjuk, hogy művelődési téren fajsúlyosabbak leszünk, s hogy ezt a világ irányadó nemzetei elismerjék... Lehetséges egy másik alternatíva is, amelyre a magyar nemzet nem is mer gondolni, az, hogy kitörölnek bennünket az önálló nemzetek sorából. Ha kultúrfölényünket elveszítjük, ez be is fog következni. Ez adta meg nekem a kétségbeesés elszántságát, hogy küzdjek azért, hogy a nemzet minél szélesebb rétegeit hassa át az a végzetszerű meggyőződés, hogy lenni és művelődni, vagy nem lenni ez nálunk teljesen egyértelmű! Meggyőződéses embert el lehet pusztítani, de meggyőződésétől eltávolítani nem lehet!"

Ekképpen búcsúzott gróf dr. Klebelsberg Kunó, a Bethlen-kormány legendás kultuszminisztere (1922-1931) a szegedi egyetem professzori karától 1931. október 5-én. Ezeréves államiságunk kiemelkedő politikusa tízéves minisztersége alatt az egyetemes kultúrtörténetben is kiemelkedő programot valósított meg, többek között három egyetemet, huszonegy klinikát, három főiskolát és ötezer népiskolát épített fel, minisztersége utolsó évében a nemzeti jövedelem 15 százalékát (!) fordította kultúrára, oktatásra, tudományra. Szent István-i léptékű alkotása üzenet a harmadik évezrednek, és iránytűül szolgálhat napjaink útkeresésében.

A kultúra nemzetmentő szerepe

Klebelsberg Kunó küldetéses ember volt. A vesztes világháború és a trianoni tragédia után katasztrofális helyzetben lévő ország számára kiutat talált és mutatott, felismerte a kibontakozás módját, a kulturális építkezés útját:

"Mert lehet egy nemzetet szegénnyé, koldussá tenni, de ha a nemzetben lakozó szellemi és erkölcsi erőket megtartani és gyarapítani képesek vagyunk, akkor a nemzet nincs elveszve, és mindent vissza lehet szerezni."

Az európai nemzetek karakterológiai jegyeit tanulmányozva jutott arra a megállapításra, hogy a legfontosabb tulajdonság a művelődési képességre való hajlam. Történelmi példákon keresztül mutatott rá, hogy politikai és gazdasági felemelkedésünket mindig a kulturális felemelkedésünk előzte meg, bukásunk a kultúra elhanyagolását követte: ha a politikai demokráciát nem előzi meg kulturális demokrácia, akkor annak a hatása katasztrofális.

Szent István az ország megszervezése előtt felvette a kereszténységet, Mátyás nagyvonalú nyugati politikájához szükség volt a reneszánsz művészet behozatalára. A magyar múltból azt olvasta ki, hogy nemzetünk, "a katasztrófák nemzete" a legsötétebb helyzetekben is megtalálta önmagában a talpra álláshoz szükséges forrásokat. Ezer év megtanított bennünket, hogy miként kell a mostoha sorsot tűrnünk és a katasztrófákat túlélni. Vallotta, hogy pesszimista hangulatú nemzet nem tud emelkedni. Rendíthetetlen optimizmusa átsugárzott környezetére. Emelkedésünkhöz sok munka, erőfeszítés és alkotások kellenek.

"Egészséges nemzetek, mint a visszanyesett fa, a katasztrófák után kétszeres erővel fejlődnek."

Ahhoz, hogy a Nyugat rokonszenvét vissza tudjuk szerezni, a térség kiemelkedően legműveltebb országává kell válnunk:

"Ne feledjük, hogy a nemzetközileg ellenőrzött és elismert magyar tudományos és művészeti munka a leghatalmasabb eszköze a jó értelemben vett propagandának!"

Politikai hitvallása

Klebelsberg politikai hitvallásában a legfontosabb erkölcsi elem a jogok és a kötelességek összhangja (Tőkéczki László). A hatalommal bíróknak, a vagyonosoknak erkölcsi kötelességük, hogy többet teljesítsenek, a vagyonhoz csak akkor van jogalapjuk. (...)

A tudománypolitikus

Klebelsberg dolgozott ki először hazánkban tudománypolitikai koncepciót és valósított meg kultúrdiplomáciát. A kutatások összehangolt fejlesztésére hozza létre az Országos Természettudományi Tanácsot (1934), az anyagi támogatás biztosítására az Országos Természettudományi Alapot, a Széchenyi Tudományos Társaság (1927) megalapításával az üzleti világ befolyásos embereit hozta kapcsolatba a tudósokkal, a kutatások támogatására. Az Akadémia politikától való függetlenségét és támogatását törvénnyel biztosította. Megsokszorozta a kutatói állások számát: 1913-ban 839 volt, a harmadára zsugorodott országban 1926-27-ben 1165. (...) Klebelsberg óta beszélhetünk tudatos és tervszerű kutatáspolitikáról:

"Azok a nemzetek, amelyeknél nem folyik eredeti kutatás, amelyek főiskolái is csak arra szorítkoznak, hogy az idegen népek által felkutatott igazságokat tovább terjesszék, nagy nemzetnek nem nevezhetők. Egy nemzet naggyá csak akkor lehet, ha kebelében önálló kutatás folyik" - írja.

Az egyetemépítő

Klebelsberg amerikai gyorsasággal építtetett fel három egyetemet: a Pozsonyból menekült pécsit, a Kolozsvárról menekült szegedit és a debrecenit, 21 klinikát, továbbá három főiskolát: a testnevelésit Budapesten, a szegedit és a soproni erdészetit, valamint a Tihanyi Biológiai Intézetet.

Az egyetemek felépítését mindenütt a gyermekklinikákkal kezdte:

"Nincs sürgetőbb, mint az itteni szülészeti és gyermekklinikákat kiépíteni, amelyek a gyermekhalandóság és gyermekbetegségek ellen
veszik fel a harcot... hiszen Magyarországon egyenesen megdöbbentők
a csecsemőhalálozásra vonatkozó statisztikai adatok." (...)

Az iskolaépítő és iskolareformer

A tudományok fejlesztése mellett kultúrpolitikájának másik pillére a tudományok terjesztése, a népoktatás és népművelés:

"Nem népiskola vagy egyetem, hanem népiskola és egyetem" - mondja
Szegeden az egyetem alapkövének letételekor 1926. október 5-én.

Kultuszminisztersége idején és irányítása alatt zajlott le a magyar közoktatás egyik legnagyobb és legsikeresebb reformja az óvodától az egyetemig, a tanügyi reformtól az iskolaorvosi rendszer kiépítéséig, melyek hatása még ma is érezhető. Klebelsberg óriási népiskola-építési programot indított el az Alföldön, kevesebb mint három év alatt 5784 tantermet és 2278 tanítói lakást, összesen 8062 új iskolai objektumot építtetett. (...)

Az iskolaépítéssel párhuzamosan új, modern, az európai reformpedagógiai törekvések minden pozitívumát érvényesítő tantervet vezet be, mert iskolarendszerünknek alkalmasnak kell lennie az európai műveltségű polgári értelmiségi középosztály felnevelésére és kiképzésére (Mészáros István). Az 1924. évi XI. törvény biztosítja, hogy:

"a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, hazafias
szellemben, általános műveltséghez juttassa". (...)

Vidékfejlesztés

Klebelsberg "decentralizációs" kultúrpolitikájában a vidék, a Dunántúl és különösen a töröktől sokat szenvedett és hátrányos helyzetbe került Alföld elmaradottságának mérséklése meghatározó elv volt. Ennek érdekében hozta létre a vidéki egyetemeket is, melyeknek feladatául szánta az Alföld speciális problémáival (gyermekhalandóság, tuberkulózis, öntözés, csatornázás, árvizek, kubikoskérdés, tulajdonviszonyok, munkanélküliség stb.) való tudományos foglalkozást. Ekkor indulnak el a Duna-Tisza-csatorna előmunkálatai, melynek megépítésével a magyar búza versenyképességét lehetne biztosítani a nemzetközi hajózásba való bekapcsolódással. Szeged élelmezését halastavak építésével akarta segíteni. A népiskola-építési program is az Alföld elmaradottságát kívánta enyhíteni. Ekkor épült a vidéki múzeumok, sportpályák és uszodák nagy része. Szegeden építteti meg Közép-Európa legszebb terét, a Dóm teret és a Nemzeti Panteont, kezdeményezésére indulnak el a szabadtéri játékok stb.

A magyar gyermek és a sport minisztere

Klebelsberg életművének központi eszménye a gyermek. A gyermek oktatása, testi és lelki egészségének megőrzése.

"A magyar anya, aki világra hozza az újszülöttet és a magyar tudós, aki kutat és tanít, ugyanazt a célt szolgálja: Magyarország feltámadását." (...)

Klebelsberg valósította meg először hazánkban a tudatos sportpolitikát és sportdiplomáciát, felismerve a sport testi és jellemformáló erején kívül a sportteljesítmények propagandisztikus értékét. A testnevelés mint kiemelt kormányzati ág a költségvetésben külön keretet kap. Létrehozza a Testnevelési Főiskolát, a Magyar Olimpiai Bizottságot, megrendezteti az első testnevelési kongresszust, megépítteti a margitszigeti Nemzeti Sportuszodát, a középiskolákban bevezeti a harmadik testnevelési órát, a kiváltságosok balatoni fürdőzését demokratizálni akarja. Sportpolitikájának eredménye hamarosan megmutatkozott: a berlini olimpián a harmadik helyen végzett az ország a nemzetek versenyében. Ettől kezdve éri el a magyar sport máig is tartó sikersorozatát.

Hencz Péter - barikád.hu

Forrás: http://barikad.hu/node/38263

Megjelent: 1601 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 259 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.7%Canada 1%
Romania 5.9%Serbia 0.8%
United States 5%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3%Kuwait 0.3%
Germany 2.7%Czech Republic 0.2%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.2%France 0.2%
United Kingdom 1.7%Italy 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Belgium 0.1%

Today: 43
This Week: 942
Last Week: 6755
This Month: 22505
Last Month: 21472
Total: 1523541

Belépés