Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

P2018Nov16

2014. Szeptember 22., Hétfő 10:04

A játszma az általános iskolákban dől el.... 

Írta:  Radics Géza
Értékelés:
(14 szavazat)
A nép, a nemzet kizárólag ifjúságán keresztül újulhat meg. A gyermek szellemi nevelése, tudatának formálása a családban kezdődik. Legalábbis ott kellene, hogy kezdődjön. Azonban, nem szabad elfelejteni, hogy a magyarság 1945 óta egy nép/nemzetellenes időszakon esett át, amely még napjainkban is velünk van.

IskolábanA fiatal párok nagyobb százaléka, akik családot alapítanak, magyarságismeretüket illetően, nem kapták meg ama nevelést, amely alkalmassá tenné őket gyermekeik magyarságtudatának megalapozására. A hiányosságot az iskoláknak kellene pótolni, de amint tudjuk, az iskolák felülről irányítottak, és ezen irányítást az antimagyar beállítottság jellemzi. Ezzel magyarázható a mai magyartalanság, és a nemzet egyedeire bomlása. E bomlás olyan színtű, hogy két évtized után, a legjobbak se ismerték fel, hogy a jövőépítés céljából nem elég beszélni, és a világhálón eszmecserét folytatni arról, hogy mit kellene tenni azoknak, akik hatalmon vannak, hanem meg kell/kellene keresni a hiányos iskolai nevelés kiegészítésre a gyakorlati megoldást.

13 évig foglalkoztam fiatalokkal, és 1999 óta kb. 70-75 előadást tartottam általános és középiskolában. Észrevételeim és tapasztalataim alapján mondhatom, hogy magyarságtudat szempontjából ama fiatalok érdemelnek megkülönböztetett figyelmet, akiknek született érdeklődésük van a történelem iránt. Belőlük lesznek a történelem- és magyartanárok. Nem mindegy, hogy milyen nevelést kapnak, és milyen ismeretekre tesznek szert. Történelem iránti érdeklődés ugyanolyan született adottság, mint a zenei érzék, a kiváló hangképesség, vagy a kézügyesség, stb. Az élet, a tudományok bármely területén azok emelkednek az átlag fölé, akiknek született adottságuk van egy bizonyos ismeret elsajátításához, mely nélkül csak a középszerűséget lehet elérni, kemény munkával.

Nos, megfigyelésem alapján – e szempontból - a fiatalok három főcsoportba sorolhatók: 1. A történelem iránt határozott érdeklődést mutatók, 2. A történelmi témákat elszívelők, de iránta nem rajongók. 3. A történelmet ki nem állhatók. E három csoport az általános iskolákban még nagyjából azonos százalékot képvisel, bár a történelem iránt érdeklődők érdeklődésfoka nem azonos szintű. E kb. 30-33 százalék a középiskolákban 15 százalék körülire csökken. Az egyetemeken pedig 5 százalékra. Ez azért van így, mert az antimagyar tananyag a fiatal lelkületébe gázol, aki ezért elfordul kedvenc tantárgyától, a történelemtől, ennek következtében magyarságától is. Ez a cél! Miután a fiatal kikerül az élet forgatagába, már csak a legjobbak maradnak meg. Ezek lengetik a magyarzászlókat, de legtöbbjének nincs szilárd történelem- vagy magyarságismerete. Hol is tanulták volna meg, ha az iskolákban és a szülői házban nem tanították meg velük?

Nyilvános előadásaim során történt néhány példajellegű eset: 1. Néhány éve Cserkeszölösre voltam hivatalos. Korán megérkeztem, és a kocsiban várakoztam. Röviddel a meghirdetett időpont előtt megérkezett egy motorkerékpáros egy kislánnyal, aki 12 év körüli lehetett. Az előadás után a kislány kérte, hogy dedikáljam a könyvet részére. Megkérdeztem tőle: Édesapád beszélt rá, hogy jöjjél az előadásra? „Nem – hangzott a válasz –, én mondtam apunak, hogy jöjjünk!”

2012-ben, egy másik nyilvános előadásomon, szintén egy 12 év körüli kislány az első sorban foglalt helyet, és végig hallgatta a kb. másfélórás előadásomat. Ő is dedikáltatta a könyvet, mikor megkérdeztem tőle, hogy érdekli-e más, hasonló témájú olvasnivaló? Mondta, hogy „igen”. A kocsimban mindig van más szerzőktől is néhány könyv. Megkértem ismerősömet, hogy adja át a kislánynak, aki megcsókolta a könyveket.

Ugyanez az ismerősöm mondta, hogy Nagymágocsban van egy harmadik osztályos fiú, akinek hasonló érdeklődése van. Mondtam, hogy szeretnék találkozni e fiúval. Felkerestük a családot, és a saját könyveim mellett adtam a fiúnak mások munkáiból is. A szülők megvannak rémülve, és nem értik, hogy mi baja lehet gyermeküknek, mert a televízióban is a tudományos műsorokat nézi. Mondtam a szülőknek, hogy gyermekük ilyen irányú érdeklődése született adottság, és támogassák ebbéli érdeklődését.

Szükség van a matematikusokra, az orvosokra, a mérnökökre, és az utcaseprőkre is, de ha jövőt szeretnénk építeni, akkor a történelem iránt érdeklődő, született adottságokkal megáldott gyermekek külön figyelmet érdemelne. Késedelem nélkül meg kell keresni, hogy hogyan tudnánk beleszólni az ifjúság magyarrá nevelésébe. A népfőiskolák elismerendők ugyan, de tudni kell, hogy a játszma az általános iskolákban dől el. Népfőiskolákban azok vesznek részt, akik már rendelkeznek egy bizonyos mennyiségű tudással, és azt szeretnék fejleszteni. Az érdeklődést a kisiskolás kortól kell ápolni, életben tartani. Ellenségeink tudják, hogy miért tartják kezükben az iskolai oktatást. Éppen ezért, már a múltban is javasoltam egy kiegészítő olvasókönyv kiadását, amely tartalmazná azon tudnivalókat, amelyeket az iskolákban nem tanítanak, de elengedhetetlen alkotóelemei magyarságismeretünknek. E könyvet közadakozásból kell kiadni, és a magyarérzelmű tanárok segítségével az arra érdemes fiatalok körében terjeszteni. Ez a legkevesebb, amit meg kellene és lehetne tenni.

Radics Géza

Megjelent: 924 alkalommal

Hozzászólások  

 
nagy lajos
#1 iskolanagy lajos 2018-08-10 09:06
persze, hogy az általános iskola (és már az ovoda is már) a nagyon fontos. Azon keresztül még a 'neveletlen', tudáshiányos szüloket is taníthatná a társadalom …

de hogyan lehet az ilyent megadnia a társadaomnak ? Akkor amikor ezen társadalom egy csaknem kimondottan magyar-ellenes, félrevezeto szellemu ?

talán kellene egy második iskolahálló, egy olyan fél-magán iskolahállózat (nálunk itt Belgiumban van. Ezek -normálisan- az egyházi iskolák eredetileg). Na ha a társadalom engedne egy kis különbséget az oktatásban ezek számára, akkor ez megvalósítható lenne …

ha ezen iskolahállózat jó minoségu lenne (a mellett, hogy nemzeti érdeku is) tanulmányi szinten (Erdélyben a magyar -nyelvu- iskolák szinvonala a tudomásom szerint sokkal magasabb a hivatalos, a román nyelvunél. Na valami ilyenre gondolok), akkor az vonzó lenne a szülok felé és védelem is az ellenük egész biztos ellenkezok, áskálódókkal szemben …

talán a Mo-i különbözo egyházakkal kellene ebben egyeztetniük azoknak, akik ezt magukra válalnák. Együttesen (itt többmilliós állampolgárok kérése, követelése lenne e mögött) egy külön iskolahálózatot, egy félfüggetlent, ahol nem csak az
egyházi oldalon, de más tantárgy, felfogás oldalán is ez független lenne az állami irány-elvekkel. Ezekkel persze egyeztetnének mindenkor, amikor ezt fontos …

hogy Géza bátyánk, vagy valamely más személy … (és persze többedmagával) vegye az ügyet a kezébe ! Teljesen igaza van …, csak a megoldás, a gyógymód és ennek kivitele hiányzik …

szeretettel, Lajos
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 217 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.5%Serbia 1.1%
Romania 5.3%Canada 1%
United States 4.4%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3.4%France 0.4%
Ukraine 2.8%Australia 0.3%
Sweden 2.5%Netherlands 0.3%
Germany 2.4%Belgium 0.2%
United Kingdom 2.1%Italy 0.2%
Slovakia 2%Spain 0.1%
Austria 1.3%Poland 0.1%

Today: 254
This Week: 2786
Last Week: 4185
This Month: 9397
Last Month: 20291
Total: 1956756

Belépés