Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Szo2019Dec14

2014. Szeptember 29., Hétfő 11:11

Kérjük, a nyomozást szíveskedjék hivatalból elrendelni. - 2, rész

Írta:  Kásler Árpád
Értékelés:
(6 szavazat)

Márpedig pénzkölcsön adáskor az Adós szabadon rendelkezhet a pénzkölcsön összege felett..

De ha deviza helyett forintot folyósítanak a számára, de deviza összeggel tartozik, akkor CHF formájában sem eladni, sem befektetni, sem elkölteni nem tudja, vagyis nem rendelkezik a kölcsön összegével, holott a törvényi előírásoknak megfelelően, a kölcsön összegét rendelkezésre kell bocsátani.

Ahhoz, hogy a nyilvántartásba vett kölcsönösszeggel rendelkezzen, először újra át kell váltania, és azért a forint összegért, amit a folyósítás napján a devizáért kapott, nem ugyanazt a CHF összeget fogja kapni már aznap sem, mert csak eladási árfolyamon tudja átváltani a kapott forint összeget CHF-re, mert a követelt kölcsön összege CHF.

A vételi árat valamiért kapták az adósok, itt a devizáért, tehát azt át kell adniuk – de akkor ehhez adásvétel jogcímen jutottak, és nem kölcsön jogcímen s emiatt nem vehető tartozásként fel hitelszámlára, hanem adásvételből eredő követelést írhat elő a vevő(pénzintézet).

A jogcím nem más, :

“(justus titulus), oly cím, mely az igénybe vett jognak a jog által elismert alapját képezi, tehát a jog szerzésére alkalmas. Épp úgy a tulajdonjog megszerzésére alkalmas cím a kölcsön, mert a kölcsönvevő a kölcsönvett érték tulajdonosává lesz, de a haszonkölcsön nem az, mert haszonkölcsön címén tulajdont szerezni nem lehet.”

Forrás: Pallas Nagylexikon

A jogcím az a cím, amellyel a pénzösszeg, az ingatlan, az áru tulajdon jogához hozzájutunk.. Ebben az esetben a devizához jut hozzá a Bank azon az áron, ami annak vételi ára, azaz a forintösszeg.

Itt a vételi ár kifizetésével jut birtokba a Bank, mi meg az ellenértéket megkapjuk érte, a forintot.

A Bank ellenben a deviza vételi árának folyósítása helyett a deviza névértékét követeli, ami magában hordozza a deviza árfolyam változása miatt az árfolyam különbözet Adóstól történő követelését, miközben a deviza névértéken nincs rendelkezésre bocsátva az Adós részére.

Ez speciális adásvétel, két azonos rendeltetésű dolognak, a kétféle pénznemnek az adásvétele.

Itt a vevő a Bank, célja a deviza tulajdonjogának megszerzése.

Ez adásvétel jogcím.

Kölcsön jogcímnél a deviza át kell legyen adva az Adósnak, és azt kell visszafizesse.

Az Adósok pedig nem kölcsönt kaptak, mert amit kaptak, a forint összegét, azt nem kell visszafizessék, ellenben mint eladók, a deviza NÉVÉRTÉKÉT kell átadják, mert a Bank a deviza névértékét veszi a hitelszámlán nyilvántartásba, hiszen a rendelkezésre bocsátás napja szerinti devizaösszeget követeli megfizetni.

Tehát az Adósok az eladók az ügyletben, akiket kifizet a Bank, miközben ő válik a deviza tulajdonosává a10-20-30-év alatt.

A KERESKEDELMI ÁRRÉS, KIZÁRÓLAG AZÉRT KÉPZŐDIK, MERT DEVIZAKERESKEDELEM FOLYIK a kereskedelmi árrés az adós terhe, ami igazi devizahitelnél nem merül fel, ha az Adós magát a devizát használja fel, és csak törlesztéskor vesz devizát, AZ ADÓSNAK RENDELKEZÉSI JOGA KELL, HOGY LEGYEN A KÖVETELT DEVIZA FELETT, MERT EZ A TULAJDONLÁS LÉNYEGE, ha nincs tulajdonlás, nincs követelési lehetőség sem, kölcsön jogcímen.

A REÁLFOLYAMAT ÁTÜLTETÉSE A KÖNYVELÉSBE .

A folyamat leírható a pénzmozgás a valósan történt események szerint. Ehhez hozzá kell rendelni a hatályos magyar jogszabályi rendelkezéseket. Ezek után, a számviteli törvény megsértésével bekövetkező hatásokat szükséges megvizsgálni, hogy melyek is voltak azok a más jogszabályok, amelyeket a számviteli törvény ír a 165.§ (2) bekezdésében, és aszerint volt-e könyvelve.

Számviteli törvény

165. § (2) A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.

Adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan mindig van más jogszabály, mert a számviteli törvény az magának a könyvelés menetének a leírása.

De ezt arra felhasználni nem lehetséges, hogy nem azokat a jogszabályi rendelkezéseket használja, amelyek a reálfolyamatot leírják, mert azáltal hamisítás, csalás történik.

Mint ahogyan történik is.

PACTA SUNT SERVANDA

A megállapodás kötelez.

De nem lehetséges mást lekönyvelni, mint amire a megállapodás kötelez.

Nem lehetséges az, hogy ha valakinek vételárat adnak át, akkor arra kötelezzék, hogy kölcsön jogcímen fizesse meg az általa eladott árut, mert ez egy adásvétel. És nem vonatkozhat rá a pénzkölcsön adásról szóló jogszabály.

A könyvelés van felhasználva arra, hogy a valóság meg legyen hamisítva.

Márpedig a könyvelést a “más jogszabályok “szerint kell végezni, mert a könyvelés csupán egy váz, amibe bele kell helyezni a valós folyamatokat.

Olyan ez, mintha valaki a más nevében, személyi irataival vesz fel kölcsönt.

Megvannak a pénzösszegek, megvannak a papírok, de nincs kin követelni, ha kiderül, hogy csalás történt, előbb meg kell találni az elkövetőt.

Adósok pénzt kaptak, vannak papírok, de nem azon jogszabályokat alkalmazza a Bank, amelyek vonatkoznak a jogügyletre, mert ami történt, az nem kölcsön adás, nem felel meg a kölcsönadásról szóló jogi követelményeknek és rendelkezéseknek.

És nem elegendő a szerződést nézegetni és arra hivatkozni, mert a szerződésben foglalt dolgok kötelezik az Adósokat, de csak akkor , ha a folyamatokat a valóságnak megfelelően írták le.

Ha ez nem így történik, tisztelt Legfőbb Ügyészség, akkor a “MEGJEGYZÉS” rovatba bele kell írni, hogy CSALÁS”

És ebben az esetben nincs gond, mert a könyvelés a megjegyzéssel együtt leírja a valós folyamatokat.

Ptk. 523. § (1) „A kölcsönszerződés alapján a hitelintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

(2) Ha a hitelező hitelintézet – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az adós kamat fizetésére köteles.”

A Hpt. szerint a kölcsönszerződés:

„Pénzösszeg rendelkezésre bocsátása a hitelintézet részéről, melyet az adós a szerződésben megállapított időpontban, kamat ellenében köteles visszafizetni.”

A jogviszony keletkezése:

A kölcsönszerződés érvényességéhez nem szükséges annak írásba foglalása. de a jelentős hitelezői kockázat miatt jellemzően, ezt is a hitelintézetek által egyoldalúan kialakított blankettaszerződésekbe foglalják.

A jogviszony alanyai:

Egyik alanya a hitelező, aki a kölcsönt nyújtja. A Polgári törvénykönyv szabályozása alapján bárki lehet, míg a Hpt. értelmében csak hitelintézet nyújthat ilyen pénzügyi szolgáltatást.

Másik alanya az adós, aki szintén lehet bárki, jogi személy, egyéb gazdasági társaság és természetes személy.

A jogviszony tartalma:

A hitelező legfőbb kötelezettsége, a szerződésben meghatározott összeg adós rendelkezésére bocsátása. Ez alól csak a clausularebus sic stantibus esetében mentesül, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után akár az ő, akár az adós körülményeiben olyan lényeges változás állott be, amely miatt a szerződés teljesítése többé el nem várható, vagy ha a szerződés megkötése után olyan körülmények következtek be, amelyek miatt azonnali hatályú felmondásnak van helye.

Az adós főkötelezettsége a kölcsön összegének visszafizetése és a kamat megfizetése. A kamat a pénz használatának ellenértéke, mivel az adós azzal sajátjaként rendelkezik. A kölcsönügylet tehát egyrészről nem más, mint pénzösszeg tulajdonba adása.

Az adós a kölcsönösszeg szerződés szerinti visszafizetésétől annyiban térhet el, hogy azt előbb is visszafizetheti.

Az adós a kölcsön felvételére nem köteles, ekkor természetesen a kamatot sem kell megfizetnie. Arra az időre azonban, mely alatt a hitelintézet – akár hitelszerződés alapján, akár anélkül – a kölcsönösszeget a rendelkezésére tartotta, jutalékot köteles fizetni.

Az adós pedig köteles a kölcsön összegét visszafizetni.

VISSZAFIZETNI, semmi mást nem lehetséges, mint amit az Adós meg is kapott, megfizetni igen, de visszafizetni NEM.

Összefoglaló:

A szóban forgó hitelintézetek, a Ptk.231.§ – ra való hivatkozással kölcsön jogcímen tartanak nyilván olyan névértékű összegeket amelyek névértéken nem lettek rendelkezésre bocsátva, a kölcsönszerződésekre és a pénzkölcsön nyújtásra vonatkozó hatályos magyar jogszabályok értelmében, amelyek kötelező jelleggel rendelkeznek. Ezzel szemben egy deviza adásvételből származó pénztartozással rendelkeznek az Adósok, de nem adásvétel jogcím van feltüntetve az adósságot tartalmazó közokiratban, hanem kölcsön jogcím. Így a pénzintézet a kölcsönadáskor felszámolható kamatot, az adásvételkor felszámolható kereskedelmi árrést és az árfolyam különbözetet is felszámolja úgy a havi törlesztő részletre mint a tőkehátralékra,, a hamis jogcím mögé rejtőzve, amellyel becsapta és megtévesztette a vele szerződő adósokat. Azoknak a jogügyleteknek amit a pénzintézetek lefolytattak Magyarországon nincs jogszabályi háttere, vagyis jogszabályi háttér nélkül, félrevezették és becsapták az Adósokat. Erről a tisztelt legfőbb ügyész úr így vélekedik a Kúriának címzett szakmai véleményében:

„A szerződés elsődleges tárgya a magyar joggyakorlatban nem szokásos fogalom, önmagában nem is értelmezhető, ezért célszerű a hivatalos magyar fordítást az eredeti angol szöveggel összevetni.”

Az Adósok, csakis a magyar hatályos jogszabályokban foglalt és rögzített feltételek mellett kívántak pénzkölcsönhöz jutni, de nem azt kapták, hanem valójában egy deviza adásvétel részeseivé váltak, kölcsön jogcím álcája alatt úgy, hogy a deviza adásvétel további járulékos költségeit és kockázatait (deviza csere ügyletek) is ők fizetik meg a pénzintézetek részére. Az Adósok nem kölcsöntartozásból származó pénztartozással rendelkeznek, hanem deviza adásvételből származó pénztartozással. Viszont a közjegyzők által ellátott közokiratokban és a végrehajtási záradékokban KÖLCSÖN jogcím van feltüntetve.

Mivel azonban kölcsön jogcímen a valóságban nem keletkezik meg az adósook tartozása, mert nem kölcsönadás történt, hanem deviza adásvétel, ezért a közjegyzői okiratokban foglalt kölcsön jogcím szerint nem áll fenn tartozásuk az adósoknak, így a közokiratok végrehajtási záradékkal nem láthatók el.

A tartozáselismerő közjegyzői okiratokban , éppen úgy, mint a kölcsönszerződésekben  a szerződés tárgya pénzkölcsön adás minden esetben .

A Bankok a hitelnyilvántartási számlákon  nyilvántartásba vett devizaösszeg megfizetését követelik az adósoktól és kölcsönkamatot számítanak fel az át nem adott devizaösszegekre.

Ezért az erősödő , pusztán  nyilvántartásba vett  devizatartozásra  felmerülő árfolyam különbözet és az arra  jogellenesen felszámolt kölcsönkamat miatt a Bankok közjegyző előtt rendre   felmondják.

A közjegyzőknek lehetőségük lenne a Bankok  jogtalan követeléseinek okiratba foglalását visszautasítani, de ezt nem teszik meg .

Így válnak a magyar családok, önkormányzatok kifosztóivá a Bankokkal együttműködve ahelyett, hogy a közjegyzőkről szóló törvény adta lehetőségükkel élve pártatlan jogi szolgáltatást nyújtanának az előtte megjelent feleknek .

1991. évi XLI. törvény  a közjegyzőkről1

1.   §2(1) A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak.

(2)3 A közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban – a felek esélyegyenlőségének biztosításával – kioktatással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében.

(3) A közjegyző folytatja le a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárást és egyéb nem peres eljárásokat.
(4) A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez.

(5)4

2. § (1) A közjegyző az eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható.

(2) A közjegyző az ügyekben részrehajlás nélkül, hivatását személyesen gyakorolva köteles eljárni.

3. § (1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.

(2) Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.

A hitelező Bankok, pénzintézetek a jelzálogalapú hitelezés során a kölcsön folyósításának feltételeként előírták a kötelezettségvállaló nyilatkozattételt a szerződések szerinti kötelezettség fennállásáról és a bank követeléseinek a szerződések alapján történő kielégítésének  tűréséről .

A szerződések szerinti kötelezettségek fennállása azonban nem független a Bank szolgáltatásától, mivel a devizaalapú hitelszerződésekben  a szerződés tárgya minden esetben pénzkölcsön adás.

Ezért a pénzkölcsön rendelkezésre bocsátása  hozzátartozik a Bank tevékenységéhez , anélkül nem állhat fenn  kötelezettsége az adósnak a bankkal szemben .

Hpt.

10.2. Pénzkölcsönnyújtás

a)a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni;

A szerződésekben mint előfeltétel szerepel a kötelezettségvállaló nyilatkozat aláírása, és nem a kötelezettségvállaló nyilatkozat aláírása maga a pénzkölcsön nyújtás.

Ellenben a közjegyzők kizárólag a kölcsönszerződések és a kötelezettségvállaló nyilatkozatok szerinti kölcsönösszeg , a devizaösszeg hitelintézetek általi nyilvántartása alapján készítenek  ténytanúsítványt a Bank által történő felmondás esetén  az Adós tartozásáról, és ez a ténytanúsítvány az a közokirat, amelynek elkészülte esetén a tartozáselismerő közjegyzői okiratot a közjegyzők végrehajtási záradékkal látnak el, s ez által valóban megelőzhetőek a jogviták .

A Bank felmondása miatt bírósági végrehajtás mellőzésével végrehajtás történik az Adóssal szemben a Hitelező Bank követeléseinek Adóstól történő   behajtása érdekében    .

Közjegyzőkről szóló törvény :

112. §251(1)252 A közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza

a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,

b) a jogosult és a kötelezett nevét,

c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,

d) a teljesítés módját és határidejét.

(2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.

Mivel a tartozáselismerő közjegyzői okirat a kölcsön folyósításának feltétele, ezért egyetlen esetben sincs követelhető kölcsöntartozása az Adósnak a közokirat aláírásakor, így a  közokiratba foglalt jogcímen,  kölcsön jogcímen a kötelezettség vállalásakor még nem áll fenn a tartozása az adósoknak . A kölcsön nyújtásának  igazolásául szolgáló bizonylat az Adós Bankszámla kivonata , amely a rendelkezésre bocsátást igazolja , vagy bármely más bankszámla, amely a kölcsönszerződésben meg van jelölve  mint amelyre a kölcsönfolyósítás történik ( közjegyző, ügyvéd bankszámla száma, eladó bankszámla száma ) .

Ellenben a közjegyzők  a   szerződés felmondásakor  a Bankok devizatőke nyilvántartását foglalják ténytanúsítványba , mint az adós kölcsöntartozását,  miközben ezen nyilvántartások nem az adós és a Bank között történt gazdasági műveleteket hivatottak igazolni .

Mivel pénzkölcsön nyújtás a szerződés tárgya, ezért az Adós bizonylatai és a Bank nyilvántartása a kölcsöntartozás fennálló összegéről nem lehet a törvény értelmében eltérő, mert az Adóst visszafizetési kötelezettség terheli a rendelkezésére bocsátott pénzösszeg vonatkozásában , s ezért nem lehet más összegről szó mint az Adós rendelkezésére bocsátott pénzösszeg és a már visszafizetett tőkeösszeg különbözetéről .

A Bankok nyilvántartása mégis más kölcsöntartozásról tanúskodik, mint az Adósok bankszámlái .

A Bankok nyilvántartása szerint a nyilvántartásba vett devizaösszegek az árfolyam változása következtében forintban kifejezve függenek az árfolyam változásától, mert nem a folyósított forintösszeg szolgál alapul a tartozás devizában történő nyilvántartására, hanem a folyósított forintösszeg ellenében nyilvántartásba vett devizatartozást követelik a  Bankok az Adós által megfizetni . Ez által a bankok nem a pénzkölcsön nyújtás törvényi rendelkezése szerint követelik az általuk rendelkezésre bocsátott pénzösszeget visszafizetni kamatokkal együtt .

A felmondáskor  a közjegyzők nem veszik figyelembe, hogy a tartozáselismerő közjegyzői okiratokba foglalt devizaösszegeket az adósok kölcsön jogcímen vállalták visszafizetni , ezért elfogadják a bankok nyilvántartása szerinti kölcsöntartozást mint az adós kölcsöntartozásának bizonyítékául szolgáló adatot, miközben ez a nyilvántartási számla nem bizonylata az Adós és a Bank között zajló pénzmozgásoknak .

Ezen pénzmozgásokat az Adós banki kivonatai rögzítik.

A tartozás elismerését követően a polgári törvénykönyv az alábbiak szerint rendelkezik az Adós tartozását illetően  :

242. § (1) A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen.

(2) A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.

A tartozás jogcíme az aláírás pillanatában pénzkölcsön, mert az adós kölcsönszerződést írt alá. Ebben a pillanatban a kölcsöntartozás nem lehet más összeg, mint nulla forint, mert nem a tartozáselismerő aláírása  jelenti a kölcsön rendelkezésre bocsátását.

A folyósítás bizonylata szerinti forintösszeg nem egyezik a tartozáselismerőben vállalt kötelezettség szerinti devizaösszeggel, ezért pénzkölcsön nyújtásra nem került sor az adósok részére. A kötelezettségvállaló nyilatkozat szerinti devizaösszeg nem kerül átadásra, ezért kölcsön jogcímen nem állhat fenn az Adósnak tatozása.

A Ptk . 242. §-a  szerint az tartozás elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn.

Ezt a közjegyzők nem veszik figyelembe. Az Adóst nem idézik be, hogy a szerződések  Bank általi  felmondásakor leellenőrizzék , hogy a tartozás elismerését követően történt-e pénzkölcsön adás, ezért nem tudják megállapítani azt, hogy a tartozás elismerését követően a tartozás jogcíme , a szerződés és a tartozáselismerő közjegyzői okirat szerinti  kölcsön jogcímen keletkezik-e tartozása az Adósnak .

Ezzel az eljárással bekövetkezett, hogy a közjegyzők a Bankok devizatőke nyilvántartását foglalják közjegyzői okiratba mint az Adósok Bankkal szemben fennálló kölcsöntartozását , mert elfogadják a tartozáselismerő közjegyzői okirat szerint nyilvántartásba vett Banki követelést , miközben a Bankok a tartozáselismerő közjegyzői okiratok aláírását követően nem adtak pénzkölcsönt az Adósoknak.

A devizaösszegek forintban számolt ,  folyósítás napi vételárát folyósították, s ezért az Adósoknak nincs kölcsöntartozásuk a hatályos törvényi rendelkezések értelmében.

Amennyiben a közjegyzők a Ptk. 242. §-a szerint járnának el, amely a tartozáselismerésről törvényi szinten  rendelkezik ,  nem állíthatnának ki a Bankok nyilvántartása szerinti kölcsöntartozásról ténytanúsítványt, és ezért nem tudnának végrehajtási záradékot tenni az Adósok tartozáselismerő közjegyzői okiratára.

De mivel nem veszik figyelembe azt, hogy a tartozás jogcíme a tartozás elismerését követően nem változik meg, és a tartozás elismerőjét terheli a bizonyítás a tartozás fennállására vonatkozóan az Adósok bizonylataival alátámasztva , ezért bekövetkezett az Adósok teljes ellehetetlenítése a közjegyzők által készített valótlan tartalmú közokiratok kiállítása miatt.

Az Adósok az ilyen módon , jogtalanul  kiállított végrehajtási záradékok miatt indított végrehajtási eljárás során  elveszíthetik a jelzáloggal terhelt ingatlanjukat, elveszíthetik az egyéb ingatlanjukat is, ha a jogellenesen felduzzasztott tőketartozás kielégítéséhez ezt a Bank igényli, , megterhelhetik a fizetésüket, nyugdíjukat, az Adóstárs fizetését , nyugdíját a jogellenesen kiállított végrehajtási záradék miatt.

A közjegyzők felelőssége vitathatatlan, az Adósok helyzete tűrhetetlen, a hatályos törvények figyelmen kívül hagyásával történik meg a teljes ellehetetlenítésük , miközben a közjegyzők feladata a törvény értelmében a pártatlan jogszolgáltatás volna a jogviták megelőzése érdekében.

Ehelyett a Bankok érdekében történnek  végrehajtások az adósok teljes kiszolgáltatottságával, a törvény által előírt  bizonyítási terhük figyelembe vételének mellőzésével , s ez által a pénzmozgásokat kizárólagosan bizonyító bankszámla kivonatok teljes mellőzésével .

Az a tény, hogy a Bankok devizatőke nyilvántartása eltér a folyósítás szerinti kölcsöntartozástól, azt is igazolja, hogy a felmondásig mindvégig jogellenesen követelt a Bank az Adóstól, hiszen az Adósoknak a törvény értelmébe nem keletkezett kölcsön jogcímen tartozása a Bankokkal szemben, mégis a nyilvántartásba vett devizaösszeg megfizetését követelte a Bank és erre számított fel mindvégig kölcsönkamatot anélkül,  hogy azt a Ptk.523§ -nak és a Hpt.2-es számú mellékletének megfelelően rendelkezésre bocsátotta volna.

Ezáltal az adós mindvégig kölcsönkamatot fizet az át nem adott devizaösszegre, miközben annak erősödése miatt felmerülő árfolyam különbözetet is meg kell fizetnie .

A közjegyzők az által, hogy elegendőnek tartják  a Bankok hitelnyilvántartási számlájának felmutatását  ,  az ezen lévő kölcsöntartozást mint az Adósok Bankkal szemben  fennálló tartozását közokiratba foglaltan tanúsítják .

Anélkül teszik ezt, hogy a szerződésbe és a tartozáselismerő közjegyzői okiratba  foglalt , kölcsön jogcímen az Adós által megfizetni  követelt devizaösszeggel kapcsolatosan leellenőriznék, hogy a tartozás elismerését követően leellenőriznék a Bank szolgáltatását .

Mivel a Bankok minden esetben bizonyítottan forintot bocsátottak az Adósok rendelkezésére, ezért a kölcsön jogcímen Adós által megfizetni követelt devizaösszeg nem vált pénzkölcsönné, s ezért kölcsön jogcímen az adósoknak nem keletkezett pénztartozásuk  a Bankokkal szemben.

A felmondásba valótlanul foglalt devizatartozás ezáltalközokirathamisítással történik a felmondást készítő Bankok és a közjegyzők által .

Btk.

342. § (1) Aki

a) hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja,

b) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,

c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt elzárással büntetendő.

343. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve

a) hamis közokiratot készít,

b) közokirat tartalmát meghamisítja, vagy

c) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) E § rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a törvény alapján Magyarország területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni.

A bankok a Btk. 342 .§ -ának (1) bekezdése c) pontja szerinti módon követnek el közokirathamisítást, a közjegyzők pedig a Btk . 343 . §-ának (1) bekezdése c) pontja szerinti módon , lényeges tényt hamisan foglalnak közokiratba, s ez által az Adósok tartozáselismerő közjegyzői okirataira végrehajtási záradék kerül .

A végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okirat végrehajtható okirat.

Az Adósok polgári peres eljárásokkal próbálnak megmenekülni a végrehajtástól, amit ideig-óráig meg tudnak tenni .

A megoldást ez nem jelentheti.

A megoldást a törvényesség helyreállítása jelentheti.

Kérjük ezért a Tisztelt Főügyész Asszonyt, hogy az általunk szolgáltatott információk alapján szíveskedjék hivatalból nyomozást indítani a Magyarországon deviza alapú hitel, illetve lízingszerződést kötő bankok vezetői ellen és a törvénytelenség kivizsgálását megakadályozók illetve azon személyek ellen, akik jogkörrel és törvényi felhatalmazással rendelkeznek, az ügyek kivizsgálására, de nem élnek vele.

2013.szeptember 10 napján

Tisztelettel: Kásler Árpád elnök

TöviskesnéDsupin Judit főtitkár


Ajánlotta Kunavar

 

(2. oldal / 2)
Megjelent: 3199 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 68.8%Austria 1.2%
Romania 5.5%Canada 1.1%
United States 3.9%Norway 0.9%
Ukraine 2.8%Switzerland 0.4%
Russian Federation 2.7%France 0.3%
United Kingdom 2.2%Kuwait 0.3%
Slovakia 2.1%Netherlands 0.3%
Germany 1.9%Australia 0.3%
Sweden 1.6%Italy 0.2%
Serbia 1.5%Spain 0.1%

Today: 504
This Week: 3834
Last Week: 5029
This Month: 9761
Last Month: 18180
Total: 2202382

Belépés