Print this page
2014 október 23, csütörtök

Kiút a bankárkaszt diktatúrájából

Szerző: Király B. Izabella

Ha a kiutat keressük, talán szükséges pár mondattal vázolni, milyen is az a helyzet, amelyből kiutat kell találnunk. Ha „kiutat' keresünk, nyilvánvalóan a helyzetet rossznak értékeljük. Ahhoz azonban, hogy értékelésünk a valóságnak, a tényeknek megfelelő legyen, objektivitásra kell törekednünk.

A pártelkötelezettség, politikai lojalitás, túlbuzgó vallásosság elfogulttá tesz, míg az egzisztenciális függőség kiszolgáltatottá. Ezek mind-mind a tisztánlátást és az igazság kimondását nehezítő körülmények. Esetemben egyetlen elfogultság róható fel, ez a magyar nemzeti elkötelezettség.

Helyzetértékelésem dióhéjban:

A magyarság (és az emberiség) mai helyzete nem érthető meg a valódi magyar őstörténet-történelem ismerete, általában a különböző vallások – nekünk magyaroknak a zsidó- és a zsidó-keresztény vallások –, valamint a pénz valós történetének ismerete nélkül.

Drábik János óta mindannyian tudjuk, de nem árt emlékeztetni: a babiloni aranyművesek, pénzváltók kitalálták a fedezet nélküli papírpénzt. A maguknál tartott aranyról, letétbe helyezett pénzről elismervényt – papírt – adtak, később adtak elismervényt arany- vagy pénzfedezet nélkül is. Kezdetét vette kíméletlen, telhetetlen és lelkiismeretlen emberek magánpénz-hatalmának a kialakulása, birodalmak (államok, magánszemélyek) tudatos eladósítása. Adók, hitelek, kamatok, infláció elterjedése, értelmetlen háborúk sora, világméretű elszegényedés, környezetpusztítás. (Lásd az ősi civilizációk hanyatlását, az ókori nagy birodalmak – mint Róma – pusztulását, a Habsburg Birodalom, az orosz cári birodalom, a Szovjetunió... stb. összeomlásának valódi okait, az amerikaiak iraki invázióját, napjaink történéseit!)

A pénz-maffia működésének politikai alapja:

A megvesztegethető, zsarolható, kihasználható, ha ellenáll meggyilkolható magánemberek, egyeduralkodók (királyok, fejedelmek, pártvezérek, elnökök) által irányított országok, birodalmak, államok politikai rendszerei (abszolút és alkotmányos monarchiák, képviseleti demokráciák), félrevezetett, megfélemlített, elbutított, hagyományaitól, közösségi vagyonuktól, ellenálló képességüktől, saját véréből való hűséges vezetőitől megfosztott népekkel.

(A szkíta-magyarság közösségi államformáját, a NEMZETGYŰLÉS-t, az idegen hódítók felszámolták. A magyarság ezt az ősi, kipróbált, igazságos, becsületes politikai rendszerét adhatja ajándékba a világ kisemmizett, tönkretett, útkereső népeinek a harmadik évezred küszöbén. Az úgynevezett (Rátki-féle) tizedes-rendszer alapján kiválasztott vezetőkkel, alulról szerveződve egyszerű alá-, fölé-, mellérendelő viszonyban működő szerves társadalom külön előadás témája lehet.)

A pénz-maffia működésének ideológiai háttere:

A földi egyeduralkodók, diktátorok az égi egyeduralkodótól – kezdetben a Naptól (a kozmológikus – azaz a világmindenséget, mint összefüggő, egységes egészet szemlélő –, ősi napistenhit Atyaistenének romlott, torz felfogása), majd a mindenható, büntető istentől, Jahvétól – származtatták megkérdőjelezhetetlen hatalmukat: „Féld az Istent és teljesítsd parancsait!" A földi egyeduralkodók (világi és vallási) hatalmának valódi forrása azonban a „bank" volt, irányítója a „bankár", a pénz valódi tulajdonosa. A legkártékonyabb dogma, tévtan, tévhit, mellyel a mértéktelenség, a telhetetlenség, az önteltség tönkretette a világot, az emberiségre szabadította a pénz-istent: zsidó-keresztény tanítás szerint az ember a teremtés koronája, a kommunista és liberális tanítás szerint az ember a természet ura. Végül is az a gondolatrendszer, amelynek lényege, hogy a „pénz"-zel az ember ténylegesen, a valóságban a világ ura lehet, hogy az egyes ember „megvalósíthatja" önmagát, minden (láz)álmát, vágyát megvalósíthatja – joggal nevezhető ideológiának. Az egész emberiség – filozófiai, vallási, gazdasági és politikai értelemben – ennek a pénzvallásnak a rab(szolgá)ja lett.

A pénz-fétis győzelmes terjedésének pszichikai alapja az ember alaptermészete. Minden emberben benne van a jóra és a rosszra való hajlam. (Ugyancsak külön előadás témája lehet az ősi kérdés: mi is a jó és a rossz?) Ha a korszellem – amit természetesen emberek irányítanak – a rosszra való hajlamot erősíti, akkor a gondolkodásra és munkára való restség, lustaság, a kényelemszeretet legyőzi a jóra és egyáltalán a gondolkodásra való késztetéseket. („... és áll a hajsza, áll a bál a pénz körül, járja koldus és király, a sátán örül!") Nem véletlen, hogy a sátán célpontja az ifjúság. Az iskola.

Az objektivitásra törekvő szubjektív helyzetelemzésem után ismertetném a Visegrád-mogyoróhegyi 108 pont idevágó pontjait. Ezek a magyar érdek megfogalmazásával kezdődnek, majd a magyar érdekeknek megfelelő ideális rendező elveket tartalmazzák. Ezek megvalósításához természetesen politikai hatalom kell. Azonban, rögtön az elején nem árt hangsúlyozni: a jelenlegi magyar társadalom nincs, és a közeljövőben nem is lesz abban a helyzetben, hogy bármit tenni tudjon, akár a saját érdekében is. A média-falanszter szinte áttörhetetlen, a magyarság szellemi-lelki-anyagi-fizikai elnyomása minden elképzelést felülmúló. A legjobb, legreményteljesebb, őszinte szándék is megbukásra van ítélve az eszmék zűrzavarában és a bizalmatlanság légkörében. Gondoljunk csak a nemzeti rendezvények spirituális lepusztulására, lezüllésére, zavaros-misztikus átalakulásaira... erőtlenségére... eleve elvetélésre ítélt, gyermeteg ötletekre, melyek több kárt okoznak, mint hasznot. A véleményformáló embereknek, legalább a vezérelveket illetően, egy húron kellene pendülni... Egymás véleményét megismerni, egyeztetni... Én a Visegrád-mogyoróhegyi 108 pontot tudom felajánlani vita-alapul.

A 108 pont először 1996. június 22-én, Visegrád-Mogyoróhegyen hangzott el, a Magyar Múltban Magyar Jövő Alapítvány és a Magyar Érdek Pártja rendezvényén. 220 hallgató és 32 előadó kétéves közös munkáját szerkesztettem, gondoztam, és elláttam magyarázó szövegekkel. Szellemiségére jellemző a bevezető Jókai-idézet: „A magyar bálványt nem imádott soha. Egy istenség volt, melyre áldva tekinte föl, mely templomba be nem fér, melynek áldását legközelebb érzi magához minden, ami él, a Nap és a csillagos ég."

A 108 pont a magyar érdekről:

52. Magyar érdek: a nemzeti egység megteremtése a közös célok megvalósítása érdekében.

53. Közös nemzeti cél: A szabad Magyarország. A Kárpát-medencei magyarság területi, gazdasági, politikai pozícióinak, valamint önellátó- és önvédelmi képességének a helyreállítása, fajta- és kulturális sajátosságainak megőrzése és védelme.

54. A magyar érdekek érvényesülését gátló akadályok békés, türelmes, de elszánt és tántoríthatatlan felszámolása minden magyar szent vállalása, feladata, kötelessége és küldetése. (Ez a feladat hagyományozódott évezredeken keresztül a magyarság egymást követő generációira. Ennek a feladatnak a vállalása tehet igazán magyarrá, és teheti „magyarrá" akár a nem magyart is.)

A 108 pont 55-78. pontjai foglalkoznak a magyar gazdasággal és a pénzrendszerrel. Ezeket időkorlátok miatt most nem ismertetem. Viszont ismertetem az Azonnali rendelkezéseket, és részletesebben a témához tartozó 101. és 103. pontokat.

A 108 pont azonnali rendelkezései:

101. Magyarország állami függetlenségének a helyreállítása: az 1982. évi 6. sz. törvényerejű rendelet (a Nemzetközi Valutaalap Alapokmányának a kihirdetéséről) hatályon kívül helyezése, valamint az EU- és a NATO-tagság felmondása.

102. Általános nemzeti vagyonleltár.

103. A külföldi államadósság fizetésének felmondása.

104. A gazdaság és hírközlés stratégiai ágazatainak, intézményeinek nemzeti köztulajdonba vétele, államosítása.

105. Helyreállítani a "törvénysértés jogot nem alapíthat" jogelvet, a magyar jogrendet.

106. Az idegen bevándorlás és betelepülés leállítása: határzár. A nem magyarok részére 1990-től kiadott magyar állampolgárság felülvizsgálata.

107. A közvagyon eltűnésének, elherdálásának, rosszhiszemű megszerzésének, valamint az ország és az egyes magyar állampolgár tudatos eladósításának vizsgálata. Elszámoltatás. Büntetés.

108. Az élet, a család és a nemzet ellen uszító, az állampolgári kötelességek megtagadását hirdető politikai, vallási, kulturális és civil szervezetek betiltása.

A témához tartozó rendelkezések elemzése:

101. Magyarország állami függetlenségének a helyreállítása: az 1982. évi 6. elnöki tanácsi törvényerejű rendelet (a Nemzetközi Valutaalap Alapokmányának a kihirdetéséről) hatályon kívül helyezése, valamint az EU- és a NATO-tagság felmondása.

Az 1982. évi 6. törvényerejű rendelet felülírja a magyar alkotmányt. Teljhatalommal ruházza fel a Valutaalapot és annak ügynökeit. Bármely párt, vagy politikai szervezet, amelyik új alkotmányt ígér, alkotmányozó nemzetgyűlést emleget, csak akkor lehet hiteles, ha a fenti törvény hatályon kívül helyezésével kezdi a magyar alkotmány helyreállítását. Érdemes különösen figyelni a dátumra. Az eladósításunk tehát még a régi rendszerben kezdődött! Antall Jóska sem, és azóta sem lépett senki, csak hazudoztak! Emlékszem arra a balatoni frakció hétvégére – amikor Matolcsy György (folyamatos szakfelügyelő) elmagyarázta az MDF-es képviselőcsoportnak, hogy miért nem szabad még csak felvetni sem az államadósság kérdését! Emlékszem! Az italszámlával majdnem csődbe vittük a vendéglátó Adenauer Alapítványt! No, ez is érdekes! Német pénzen győzködtek bennünket! Pedig nincs más út, mint:

103. A külföldi államadósság fizetésének felmondása.

Az államadósság összetevői: a politikusok, főhivatalnokok, médiaguruk kenőpénze, a választópolgárok alkalmi megvesztegetésére szánt juttatások, indokolatlan, igazságtalan állami kifizetések (pl.: végkielégítések, főhivatalnokok – köztársasági elnökök! – életfogytig tartó luxus-ellátása, tanácsadói pénzek, felesleges nagyberuházások, zsidó kárpótlás, érdemtelen, élősködő tömegek segélyezése... stb.), az exportbevételek haza nem hozatala, átutalások nem létező importért, alacsonyabb import, vagy magasabb exportárak megadása. Ugyancsak Drábik János jóvoltából egyre szélesebb körben ismert adat, hogy a világban forgalomban lévő pénz mennyiségének mindössze 3%-a működteti a világgazdaságot. Nem igaz az a dogma – amit Antall József mindig hangsúlyozott és egyetlen közgazdász se cáfolta legalább a mundér becsületének a védelmében –, hogy ha nem fizetünk, akkor a szegény német, japán „kisbetétesek" spórolt pénze veszne el! Szóval: Jó lenne megakadályozni, hogy a pénzcsinálók – akik tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy a piramisjátéknak egyszer vége lesz – megkaparinthassák a nemzetek valódi vagyonát! Mert nem a pénz, a ház, a bútor, kocsi, drága ékszer a vagyon! Mindez egy katasztrófa, vagy egy banki csőd miatt egy pillanat alatt megsemmisülhet, és nem alapfeltételei az életnek. A valódi vagyon, a valódi érték: azok a természeti kincsek – a nemzet szellemi kapacitását is beleértve –, amelyeknek hozadéka, haszonértéke az egész népnek folyamatosan, évezredeken keresztül megélhetést, szabadságot, az országnak függetlenséget biztosít. Erre a történelmi Magyarország a legmagasabb szinten volt képes.

Az államadósság fenntartásában, növelésében érdekelteknek az a lényeg, hogy ne legyen kiegyensúlyozott kereslet-kínálat a piacon. Ha ez jó a politikusoknak, főhivatalnokoknak, bankároknak – a formális logika törvénye szerint is –, nem is lehet jó senki másnak.

Az eladósodás, eladósítás módszere, technikái, és az hazaáruló kormányok felelőssége ennek az óriási, világméretű piramisjátéknak a fenntartásában egyre ismertebbek, de a megoldást nehéz megtalálni. A médiumok gondoskodnak arról, hogy minél tovább kómában tartsák a népeket, és lehetőleg senki se tudjon arról, hogy hol, mely országok, milyen úton-módon szabadultak meg az adósságcsapdából. Az adósságcsapda egy keszonbetegség, melynek egyetlen orvossága az adósságfizetés megtagadása.

A „humanitárius bombák", gazdasági embargó és bojkottok annyiban függenek össze a külföldi államadóssággal, hogy azoknak, akiknek az érdekeit sérti a fizetés felmondása, ezeknek a bombáknak a bevetésére is megvannak az eszközeik. Ennek a kivédésére szolgálnak a tartalékok, a kölcsönösen előnyös kétoldalú gazdasági kapcsolatok, az árucsere-kereskedelem, az önellátó-képesség helyreállítása, és a hasonló sorsra jutott országok szoros összefogása. (Megjegyzem: az embargó és bojkott könnyen kijátszható, mert ezek kétélű fegyverek!) Az IMF és a Valutaalap röpke fél évszázad alatt az egész világgazdaságot a tönk szélére sodorta. Ahová ügynökei betették a lábukat, kő kövön nem maradt. Ők határozzák meg a bekebelezett ország népének minden létfeltételét, csak épp a spekuláción kívül semmihez sem értenek. Ha a pusztításon kívül értenének valamihez, akkor tanácsaik, útmutatásaik nyomán virágzó életnek kellene lennie a földön. Ha valóban a jólét, emberségesség, az igazságosság globalizálódna, senki sem bánná. Ám nem így van. Egyre több országban ismerik fel ennek a pénz- és gazdasági rendszernek az aljasságát, és az ehhez szorosan kapcsolódó képviseleti demokráciának nevezett politikai rendszer tarthatatlanságát. Ha minden erőszakkal és csellel eladósított ország megtagadná a további fizetést, fogná magát és egyszerűen kisétálna az adósságcsapdából, nagy meglepetés érne mindenkit: nagyszerűen működne a világ. (A luxusigények kielégítése nem feladata sem a világgazdaságnak, sem a nemzetgazdaságnak.)

Meggyőződéssel állítom, hogy az elmúlt évtizedek legártalmasabb sarlatánjai a közgazdászok. Bármely iskolához is tartoznak, ugyanazt a szakmai nyelvet használják, és tovább szövik a pénz-mítosz titokhálóját. Ez a nyelv nem alkalmas a világ valós közgazdasági állapotainak az elemzésére. Az az ember érzése, hogy maguk se tudják, mit akarnak mondani! Magyarázzák a megmagyarázhatatlant, védik a védhetetlent. Még a helyes megállapításaik is csak lebegnek, így továbbéltetik a rendszert, a társadalomban a bizonytalanságot, a kilátástalanságot, a reménytelenséget. Hipokrita tolvajnyelven űzik a fekete mágiát. (Több oldalon fejtettem ki véleményemet még 2001-ben a Kötött Kévében „Röpirat a fekete mágia globalizációjáról, a globalizáció fekete mágiájáról" címmel.)

Mivel ennek a globalizálódott pénz-, gazdasági- és politikai rendszernek a legfőbb ellensége a nemzeti gondolat s az abban rejlő erő, ezért az úgynevezett nemzeti oldalon jelentek meg – oda helyeztettek – a legveszélyesebb szemfényvesztők. (Az elmúlt 25 év tapasztalatait felsorolni, ugyancsak külön előadást igényelne.) Ma is a kétharmados, nemzetiként reklámozott hatalom alatt – vagy még inkább –, Kolozsvári Grandpierre Endre szavaival élve: „...roppant mandragórafák, beléndekpáfrányok éjsűrű bozótjai között vergődik a magyar gondolat." Mert hiába a nemzeti színű köntös, agyagba döngölve, lebunkózva vívja élet-halál harcát a nemzeti gondolat. A nemzeti gondolat a szülőanyja a nemzeti öntudatnak, ami természetesen politikai küldetést jelent, politikai cselekvést követel, politikai cselekvésre sarkall, jelen esetben a leghatározottabb rendszerváltásra!

Azért az érzékelhető, hogy fordulóponthoz érkezett a világ. Platónt idézve: „Minden kormányforma az irányban halad, hogy elpusztuljon saját alapelvének túlzása miatt." Ez érvényes a világkormányra is. Az emberi társadalom mélyponton van, de minden szélső pont, egyúttal fordulópont is. A kor embere ezt nem igazán érzékeli, mert a történelem az egyes ember számára felfoghatatlan, történelmi ismeretek híján megérthetetlen. Annál is inkább, mert a fordulat évtizedekig eltart.

A pozitív változást siettetni lehetne, ha a hatalom elszánná magát a (magyar) nemzeti érdekek védelmére, és a (magyar) társadalom megszervezésére. Nálunk a kétharmad birtokában mindezt meg lehetne tenni. Erre a magam részéről semmi esélyt nem látok. Miniszterelnökünk – úgy általában – maga sem érti, mi történik vele egyáltalán. Egy azonban biztos: hatalmának forrása nem a népakarat. A hatalom ellenében, vagy inkább arról tudomást sem véve kell megoldani a magyar nemzet megmentését. A legfejlettebb információs technikák lassan mindannyiunk számára elérhetők. A fontos az, hogy mi legyen az az információ és szellemiség, eszme, amit ezek segítségével továbbítani érdemes! A felvilágosításban óriási szerepe van a dezertőröknek. Egyre többen vannak, akik nem bírták, bírják tovább egyeztetni a lelkiismeretükkel mindazt, amit munkahelyükön tapasztalnak pl. a CIA, vagy a NAV munkatársaként és megszólalnak. (Lásd: a WikiLeaks-es Edward Snowdent, a NAV-os Horváth Andrást. És emlékezzünk csak Borgulya Gyula rendőr-őrnagy Magyarok, sírjatok! című, cigánybűnözéssel foglalkozó cikksorozatára, az 1991-es Pesti Hírlapban! És vannak jó szemű, bátor, tisztességes újságírók is! Internetes TV-stúdiók....stb.)

Mindig meghatódom, amikor látom a sok fáradságos munkát, anyagi, szellemi, fizikai áldozatot! Mennyi-mennyi jó magyar követ el mindent, hogy ébren tartsa, élesztgesse a nemzeti gondolatot. Herceg Ferenc a Holdvilág árokban Atilla és Árpád nyomában jár, Elekes Tibor és Nyers Csaba a Pozsonyi csatára emlékeztetnek, Szőke István Atilla verseivel járja a Kárpát-medencét, Magyaródy Szabolcs a Szolidaritás lángját élesztgeti! Tölgyessy Magdi, ha kell, viszi a véres kardot! Drábik János felvilágosító előadássorozata, Kubinyi Tamás Álmos Akadémiája, Orosházi Ferenc Szent Korona zarándok útja, Bene Gábor Szegedi Köre, Kőszegi Laci Hungária televíziója, Szigeti Gábor folyóirata, a Zsarátnok, Gálfalvi Gallik Béla palócpiaca, Budaházy György, az íjászok, a motorosok, a hagyományőrzők... Milyen jó lenne mindezt a szellemi tőkét és energiát összehozni, egy fedél alá! És használható politikai erővé kovácsolni! Politikai hatalom nélkül minden nemzetmentő jó szándék kevés! A felelősségünk meg óriási!

Én a Kolozsvári Grandpierre Endre által még 1991-ben meghirdetett szellemi szabadságharc katonájának tekintem magam. Nagyon fontosnak tartok minden ilyen rendezvényt – mint ez a Verőce-Szer –, mert ezek segítenek gondolatokkal, érvekkel felfegyverezni a nemzeti hadsereget. Rendet kell vágni az eszmék zsibvásárában! Ez kell ahhoz, hogy a népből újra nemzet legyen! Én is ebben a szellemben teszem a dolgom, Kolozsvári Grandpierre Endre szavaival élve: „Tiszteld a tisztelhetőt, tiszteld a germánt, rómait, zsidót és mindenkit, ki arra érdemes. De vérben ázott ősi nemzeted, s az uralmat szent szelleme fölött ne engedd senkinek, ne engedd senkinek."

A Magyarok Világszövetségét látom olyan szervezetnek, amely a Szellemi Szabadságharc központja, minden hűséges magyar gondolat menedékhelye lehetne! Mióta a Magyarok Világszövetségétől az Országgyűlés megvonta a költségvetési támogatást, Patrubány Miklós vezetésével mégis működik. Maga ez a tény már elismerésre méltó! Az MVSZ nagyon fontos szervezet, amit minden erőnkkel támogatva életben kellene tartanunk. Meg kell tölteni élettel, rendezvényekkel! Szomorú, hogy nem csak a támogatást vonták meg, de mindenféle más eszközzel megpróbálják lehetetlenné tenni. A legkártékonyabb, legveszélyesebb titkos fegyver a rágalmazás. Ezekről a suttogókról, bomlasztókról tudomást sem véve, minél több politikai és kulturális rendezvényt kellene vinni nemcsak az épületbe, de a szervezetbe is. Biztos vagyok abban, hogy az MVSZ illetékes vezetői szívesen fogadnák megjelenésünket. Nekünk pedig nagy segítség volna, hogy például ilyen fontos kérdésekben a párbeszéd tovább folyjék.

Illyés Gyula soraival köszönöm meg a figyelmet: Király B. Izabella - (Verőce, Magyar Szer, 2014. augusztus 16.)

„Dolgozz levegőben úszó Kéz!
Működj nemzeti lét szívdobogása erő!
Hirdesd! Veszve a nép, aki lustán mástól,
Akár a mennybeli istentől várja a boldogulást!
Hirdesd! Gyáva a nép, amelyet csak vértanúk óvnak!
Nem hőstett, napi mersz, köznapi, percnyi kurázsi
Ment embert, s honokat!"

Forrás: http://www.mvsz-au.com/2014/10/kiraly-b-izabella-kiut-bankarkaszt.html
Ajánlotta: Bálint Miklós Bendegúz