Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Szo2017Mar25

2016. Szeptember 09., Péntek 10:21

Kinek, hol és mikor készült a Szentkoronánk?

Írta: 
Értékelés:
(17 szavazat)
A szerző kérelmére az eredeti tartalom törölve !

A mai napon 2016-09-28.-án a szerző kérelmére " A Szentkorona-tan és a Természetbiblia című könyv tartalmi azonosságai " című tanulmánya és hozzászólásai törölve lettek! (amennyiben bárkit továbbra is érdekelne ez a tanulmány megtalálhatja az eredeti honlapon vagy más internetoldalakon.

A többi hozzászólások többségében megmaradnak. méghozzá annak érdekében, (is) hogy legalább a mások által írt számomra nagyon is fontos hozzászólások különösen a történelmi adatok végett megmaradhassanak. Megváltoztattam az oldal címét is, hogy mégis valamennyire a már itt felvetett fontosabb témánál maradhassunk. Nem szeretném az ide felvázolt fontos történelmi szálakat elveszíteni, sőt ha ebben a témában lenne még valakinek adatai, feltevései, esetleg kérdései, azt magyar módra kérdezze illetve közölje le és aki tud majd válaszol. Úgy írjál te is mint ahogyan az elvárnád, hogy neked írjanak.


Szeretettel: >Zoli<

Megjelent: 842 alkalommal

Hozzászólások  

 
JWolfy
#16 ElismerésJWolfy 2016-09-30 14:01
Teljesen korrekt eljárás!
Zoli, minden elismerésem az ügy kezelésért!

Joe Wolfy
Idézet
 
 
cartwright
#15 sajnálatoscartwright 2016-09-30 10:00
Ez így nagyon sajnálatos ...
Idézet
 
 
JWolfy
#14 Kedves cartwrightJWolfy 2016-09-28 11:14
Gaius Sollius Modestus Apollinaris Sidonius, közismertebb, vagy inkább többször idézett nevén Saint Sidonius Apollinaris 431 körül született római költő, politikus, filozófus. Még élt, amikor Odoaker elzavarta Romulus Augustulust.

A kazárok, feltevésem szerint, a turk összefoglaló néven nevezett népcsoport csuvas törzse. A ma élő csuvasok a hikszoszokra (fehér hun-magyarokra) hivatkoznak, mint eredetre.

Salamin Anton bolgár történész összefogja a Chuvash, Akhvan, Avarin, Aver, Khosar, Kasar népeket közös eredetet sugalmazva, és észak-Kaukázusi jelenlétüket már IV. századra teszi. Bár egyes szír források csak 550 körüli feljegyzésekben használják a kazár nevet, már ha elfogadjuk a kazár nép „kaszar” névalakban történő megjelenését.
Egy sejtés alapján – ha elfogadjuk a szófejtést mint érvet, a khos-kas-kús átvezetés a hikszosz-kasszú-magyari törzsek mezopotámiai jelenléte a gergely-féle időszámítás előtti időkre tehető, ami valószínűsítheti a kazár név korábbi megjelenését, a fentebb említett valamelyik formában.

Fentiek okán merészkedtem használni a kazár népnevet az adott korhoz kötve.
Idézet
 
 
cartwright
#13 egy kötőjel nullacartwright 2016-09-28 09:28
Tisztelt Joe Wolfy!

Köszönöm a válaszát, még ha annyit kérhetnék, hogy a Sidonius Apollinaris forrást jobban behatárolná, mert eddigi ismereteim szerint a "kazárok" kifejezés a 6. századnál előbb nem jelenik meg a főleg arab nyelvű forrásmunkákban. A Kazária elnevezés is inkább a 7. században terjed el, így érdekes lenne megtalálni, milyen népet is hódoltattak meg a hunok kazár elnevezés alatt.
Németh Gyula szerint a török szabir és a perzsa kazár ugyanazt a jelentést hordozza, eltévedt, bolyongó, vagyis bármelyik pusztai nép egyik elkülönült része lehetett.
Régi magyar közmondás pedig, a jó pap holtig tanul.

köszönettel: BÍZ
Idézet
 
 
Zoli
#12 Nincs mit fontolgatnomZoli 2016-09-27 20:48
"Kérem a tisztelt honlaptulajdonost, fontolja meg javaslatomat."

Mint már több helyen is leírtam, hogy valamikor ennek a honlapnak is volt egy fóruma ahol bárki bármiről indíthatott vitát, de az is már a múlté. Aki teljesen szabadon szeretne vitázni azoknak is megadatik a lehetőség, hiszen vannak ingyenes vitafórumokat nyitható oldalak és oda meghívhatja azokat is akikkel vitázni szeretne.
Itt ezen a honlapon nem lesz változtatás.

Szeretettel: >Zoli
Idézet
 
 
JWolfy
#11 Nagy a feje ...JWolfy 2016-09-27 14:07
Tisztelet a gondolkodónak!
Részemről a „tollcsörtét” lezártnak tekintettem, és csak „cartwright” olvasónk felkérésének eleget téve írom le azokat a forrásokat, amelyekre támaszkodva tettem kijelentéseimet. Az előre borítékolt eredményekkel manipuláló felszólításokat, lásd:
idézem Tácsi István bejegyzését: „Ahelyett, hogy a négy állításomra becsülettel megválaszolna, mert nem tudja cáfolni őket, vitazárást rendel el másnak az oldalán. Milyen alapon?”
figyelmen kívül hagyom. Jómagam tiszteletben tartom a kutatás íratlan etikáját, és vallom, hogy a tudományos munka nem becsület kérdése, legfeljebb annyiban, amennyiben a bizonyító érvek előtti főhajtás kötelező, ugyanakkor minden polémia biztosítja a vitázó felek mindegyikének, hogy belátása szerint kilépjen az érdemtelenség köréből.
1. Legjobb tudomásom szerint: arab és perzsa szerzők említik, hogy Varachan a hunok egyik központja, miután a kazárok behódoltak Atillának. 682-ben Israel albán püspök lejegyzi, hogy Belendjer (Balandjar) a kazár kaganátus egykori fővárosát, a hunok joghatásuk alá vonták, egyúttal megjegyzi, hogy a helyet régebben Varachan királyságként említették. (William Hearth: Ormus the Secret Alhemy of Magdalene, Ormus, digitális másodlat.)
440-ben Atilla felügyelete alá vonja az észak-Kaukázust és a perzsákkal szövetségre lép (ezt több krónika is leírja). Még ebben az évben a heftaliták (fehér-hunok) az altáji területeikről dél felé vonulnak, és annektálják teljes Perzsiát, aminek folyománya, hogy Atilla délről fedezve érezheti magát, ennek okán a fekete-hunokkal 441-ben a Duna mellé (Singidum környékére) vonul, ahonnan megalapítja Buda városát, és hun fővárossá teszi. (Subdivisions and ethnic affiliates BC3000-1293AD)
Más szerzőknél az észak-kaukázusi terület 124-től szabír-hun fennhatóság alatt volt, sokáig a szasszanida perzsákkal szövetségben.
Sidonius Apollinaris szerint a kazárok 434-ben Atilla fennhatósága alá helyezték magukat, és követték őt az európai hadjáratain. szerinte 452-ben Katalóniában harcoltak a fekete hunok és az alánok vezetése alatt.
Az említett kor még az örmény krónikákban sem hozza fel Varacha helységnevet, mint hun fővárost, ami számomra kétségessé teszi az ötvös-technikai tudás ottani jelenlétét, ami pedig elengedhetetlen a Szentkorona megalkotásához.
2. Mikor készült el a Szentkorona? Nos, erre művészettörténeti elemzésekre, és krónikák lejegyzéseire lehet hagyatkozni. Török forrásokra hivatkozva állítják, hogy a „… korona 3000 esztendős; Iszkendertől (Nagy Sándor) örökölte Nusirván (Kürosz), kinek anyja török leány volt, s ettől szállott mi reánk. Továbbá Mohammed Emin nagyvezír 1768-ban azt írta Kaunitz herczegnek, hogy az osztrák császár – mint a Nusirván idejéből maradt korona örököse egyedül érdemli meg az "imperator" czímet." Forrás: Thúry József: Török történetírók. Török-magyar kori történelmi emlékek. (1893-96) (fordítás).
Ugynezt állítja 1529-ben Ibrahim pasa nagyvezír, továbbá 1578-ban Kátib Mohammed, majd 1642-ben Pecsevi, és 1768-ban Mohammed Emin Nagyvezír is.
Ha csak a mai naptól nézünk vissza 3000 esztendőt, akkor sem jön össze a 445-ös dátum. Egyes kutatók szerint a Szentkorona női minőséget megjelenítő korona, ami azt valószínűsíti, hogy nő számára készült. Nem lehet kizárni azt a lehetőséget sem – különös tekintettel a méretére), hogy Anyahita – Nagyboldogasszony extra terrestriál volt – részére készült, akiben a sumer mitológia, illetve a mezopotámiai népek Istennőjét tisztelhetjük.
Tácsi István kijelentését, amely szerint, idézem:
„… e korona alatt kívánták újra egyesíteni Európát, és a magyari népeknek. …”
(az idézet pontos!)
nem tartom elfogadhatónak, a hun birodalom nagy víztől-nagyvízig való kiterjedését tekintve.
Lehetséges magyarázatot a már idézett műben: Dr. Farkas István József A Szentkorona és jogrend című írásában lehet találni. Ezzel a 3. és 4. pontra is megadtam a választ, ugyanis kinek és mi célból készülhetett a Szent Korona.
Tisztelt Olvasó!
Kérem, tekintsen el minden sértőn megfogalmazott reagálástól. Értelmes és jobbító szándékú kritikát örömmel vitatok meg, csupán a cáfolhatatlan, ex katedra kijelentések áradatára fordulok el, de arra végleg.

Áldás legyen a gondolkodó ember minden gondolatán
Joe Wolfy
Idézet
 
 
cartwright
#10 csak tiszta forrásbólcartwright 2016-09-27 09:03
Tisztelt Uraim!

A heves tollcsörtékből visszavéve, kérem osszák meg forrásaikat, amikből a következő állításokat tették. Ilyen szövegtartalmú munkával ugyanis még nem találkoztam, de hát jóval több az ismeretlen anyag, mint amibe eddig betekintést nyertem.

Tácsi István – „A Magyar Szentkorona elkészültének helye, a kaukázusi Hun Birodalomnak a Varachan (ma: Varsány olvasatú) nevű fővárosa.”
„Már az is tudható a könyvemből, hogy a korona Kr.u. 445-ben készült el, a hun uralkodó család elrendelésére.”
„Bizony még az első magyari világkorszakban, és sorrendben az első királyának, az ezzel megkoronázott hun uralkodó családban ATILLA társfejedelem fejére.”

Joe Wolfy – „De tegyük fel, létezett Varachan városa, azt azonban semmiképpen sem tudom elfogadni, hogy a Szentkorona (már ha erről ír Tácsi István) 445-ben, Atilla nagyfejedelem elrendelésére készült. Meglátásom szerint Mevr oázis-városban, Szilsárkány, Atilla anyja számára készült.”

Lehet, hogy másokat is érdekelne az információ, ugyanis krónikáink szerint Attila már 445-ben elhalálozott, miután a hunok 373-as megindulása után 28 évvel királlyá emelték. A történészek szerint 445-ben Buda halála esett meg, és Attila csak 453-ban távozott az élők sorából, de mindkettőjüket már 434 körül uralkodóvá tették.

köszönettel: BÍZ
Idézet
 
 
JWolfy
#9 VitazárónakJWolfy 2016-09-26 09:28
Tisztelet az Olvasónak!
Sajnálom, hogy a „Recenzió (TI.)A Szentkorona-tan és a Természetbiblia című könyv tartalmi azonosságai című írására” bejegyzésem már-már parttalannak tűnő vitát gerjesztett. Célom nem ez volt. Szerettem volna felhívni Tácsi István figyelmét arra, hogy minden közzétett megnyilatkozás egyéni gondolatiságot világít meg, amelynek megítélése az olvasó kizárólagos szabadsága. Minden egy-én lehet olyan tudás birtokában, ami ellentmondani látszik egyes kijelentéseknek, és a véleményformálás két (vagy több) közlés összevetésének eredménye. Ahogyan a „recenzió” (könyvbírálat, bírálat) alcímében is szerepelt: „Az ex katedra kijelentések enyhítésére” fogalmaztam meg gondolataimat. Valószínűleg nem oktalanul, tekintettel a fent leírt címmel szereplő írás minősítésére. Nem első alkalommal, most is hangsúlyozni szeretném, hogy a nyilvánosságra kerülő írások stílusa és helyes magyarsága értékmérő. Csupán két momentumot emelek ki nem dehonesztáló szándékkal (!), igazolandó felvetésemet:
1.) Idézem:„… valószínűség szerint az egyedi is elpusztulnak, …” –
helyesen: egyedei.
Majdnem bizonyos, hogy a szó leírásakor szerző a helyes változatra gondolt, erre azonban az olvasó csak gondolhat! Mégpedig a döntési szabadsága maradéktalan birtokában.
2.) Idézem: „… a leghatékonyabb módokon, a médiákon keresztül az internetig, …” – helyesen: … médiumokon, … vagy … médián keresztül …, ugyanakkor a pillanatnyilag általánosan elfogadott értelmezés szerint az internet is médium – ha a tömegtájékoztatás fogalomkörében gondolkodunk.
Fenti elírás arra világít rá, hogy a szerző nem ismeri a latin nyelv ragozási szabályait, ennek okán kétségessé teszi szerző jártasságát a latin nyelvű források terén.
Mivel ilyen és hasonló elírások szerepelnek Tácsi István dolgozatában, úgy gondoltam, hogy felhívom a figyelmet néhány, általam tárgyi tévedésnek, helytelen következtetésnek és félrevezető gondolatmenetek következményeire.
A nem várt reakció, és a rendre utasító kifakadások után úgy gondolom, hogy jelen témakörben ilyen stílusú és minőségű szópárbajban nem vagyok vitaképes. Egyúttal jelzem, hogy az értelmezhető és etika szempontból elfogadható érvelések ütköztetését bármikor felvállalom.
Legyen áldás minden gondolkodó összes gondolatán.
Idézet
 
 
Zoli
#8 Ki miröl gondolkodhat és ki mondja meg?Zoli 2016-09-25 22:38
"Mert az igaz, hogy a gondolkodás emberi képessége az minden egyed vele született adottsága. De az már nem, hogy miről is gondolkodhat."

Szerzőnk elég furfangosan vagy inkább kissé "sodrottan" fejezte e mondatát is mivel a többi mondanivalója is (már egyesek által is észlelt az) "én mondom, te vegyed" alapon fogalmaz. Az igaz, hogy nem ismerem az idevázolt köteteinek részleteit, mert nincsen meg nekem sem, de most a hozzászólásaiban nem is abban van a lényeg, de talán innen is sejtetni lehet a könyvek többi részleteit is. A fenti mondat alapján is figyelembe ajánlanám mindenki számára a napokban feltett cikk Dobos Csanádtól a "A fejre húzott tölcsér" magyarmegmaradasert.hu/.../... című figyelemre méltó írását, de különösen az ide idézett részt ajánlanám elgondolkodásra:

"A kioperált tárgy nem kő, hanem egy növényi hajtás! Ráadásul, ha egy ilyen korona, virágszirom forma a fejtetőn van, akkor ez szellemi kihajtást szimbolizál! És azt operálják ki könyörtelenül, amihez a keresztény egyház részéről még egy pap is segédkezik. Ez beszélő kép a javából! Így már érthető, hogy miért van tölcsér a fején az operálónak, csak Pap Gábor már idézett gondolatait érdemes újra felidézni. De miért asszisztál mellette egy katolikus pap is? Miért tesz ilyen BAL-gaságot? magyarmegmaradasert.hu/.../... Talán amiért a judeo-egyház is az ószövetség túlhangsúlyozásával? Hisz azt a hitet vallja, mely az ószövetségi Jahvét összemossa a Jézusi Atyaistennel. De akkor kinek is a célját szolgálja ez a „agyműtét”? (kiemelés >Zoli< Mit is jelent a szellemi hajtás kimetszése? Talán, hogy ne legyenek önálló szellemi gondolataink? Hogy ne merjünk és akarjunk önállóan gondolkodni, és főleg ne akarjunk az Istennel közvetlen kapcsolatot teremteni, hisz csak az számít, amit készen kapunk, „ami meg vagyon írva” – a szentiratokban vagy éppen a történelem, művészettörténeti könyvek lapjain!

Szellemiség kihajtása, ez a magyar és a szkíta népművészet egyik sajátossága, ahogy" ... / idézetnek vége!

- Ne akarjuk mi szittya - hun testvérek, (igaz nem is tudnánk) a Teremtönk által nekünk adott szabadgondolkodás jogát és módját feladni valaki (vagy valakik) "negatív" megítélése végett; liberális, zsidónak stb nevezett taktikának, holott ahhoz semmi köze.

Szerintem itt szó sincs gyűlőleletről csupán a szittya - hun nép virtusáról, hogy nekem is lehet és van saját gondolataim saját meggyőződéseim, melyeket csak közös egyeztetések útján talán lehetséges lenne úgy módosítani amennyiben a meggyőződésem közös nevezők által változna. Ezt így követeljük egymástól is. Másképp nem működik. Ilyen lehetett az igazi vének tanácsa is. Nem a legidősebb vén mondta meg a "tutit" hanem ezt megvitatták szittya - hun módra. Tegyünk így továbbra is!
Szeretettel: >Zoli
Idézet
 
 
cartwright
#7 minden ember másként gondolkodikcartwright 2016-09-22 09:49
Miért hiszi T. I. , hogy csak az az igaz, amit ő írt le és cáfolhatatlan?

Rékabea hozzászólása
Ime Tácsi istván válasza erre az irományra :
"Megmondom, nem nagyon hatnak meg az ilyen dátumverziók. Átnézve az anyagot, semmi támpontot sem találtam arra, hogy az általam is feldolgozott, a Nap égi járásának megfelelő tudományosan cáfolhatalan időmérés ügyében valami új dologra is találtam volna."
Idézet
 
 
Harmati Zoltán
#6 Nem kellene vitázniHarmati Zoltán 2016-09-19 06:56
(Második rész.)


„... egy kutató nem tehet olyan cáfolhatatlan állítást, amely más, bármilyen beállítottsággal vezérelt ugyancsak kutató már bizonyította annak lehetetlenségét”. (Joe Wolfy)

Felmerül a kérdés hogy a "bármilyen beállítottsággal vezérelt kutató" "bizonyítéka", min alapszik: tudáson, avagy ember általi, tudományosnak tekintett, vélt-igazságon. A "tudomány", csupa teória, Kedves Wolfy. (Hogy mi a "tudás", azt korábban már leírtam.)
A kutatás olyan terület, ahol látszólagos tények állnak szemben vélt igazságokkal. A múlt kutatása pedig, nem tud (eleve nem tudhat) 100%-os eredményt produkálni. Így, tökéletes bizonyíték, semmilyen állításra sincsen. Éppenezért arra hivatkozni hogy más kutatók már bebizonyították valaminek az ellenkezőjét, hamis és igaztalan. - Elsősorban azokkal szemben (igaztalan), akik nem vetik alá magukat a fősodratú (akadémikus) "kutatási eredmények tényszerűségének", hanem valóban azon fáradoznak hogy fény derüljön az igazságra.
Tácsi, lehet hogy téved valamely vonatkozásban, (hisz' ő is, ember,) de egy biztos: ő legfeljebb téved, s nem szándékosan állít mást. (Nem úgy tesz mint a fősodratú ellenlábasok.)
Tácsi írásaiból, süt a hazaszeretet. Az Ön "recenziójából", ilyesmi sajnos nem érződik ki. Ne haragudjon de én csupán okvetetlenkedésnek tartom az Ön írását.

Mindebből következően, amaz irány melyet Ön követ, Kedves Wolfy, nem vezet jó eredményre. Ugyanis először mindig a nagy dolgokban való egyetértésre kell törekedni. S ha az megvan, azután lehet finomítani, az apróbb nézetbeli különbségeket közelíteni egymáshoz. Csakis ez az út vezet célra. S még véletlenül sem az, hogy egyből nyilvánosan cáfolom valaki állításait, a mielőtt elmondtam volna neki a meglátásaimat, megpróbáltam volna megbeszélni, közös nevezőre jutni vele. Ismét azt kell írjam, ne haragudjon. Mert aki nem így tesz, az vagy tudatlan, (híján van a legelemibb illemnek,) vagy mindenáron fel akar tűnni. (S megint csak azt kell mondjam, hogy többségben a fiatalabbak között akadnak ilyenek. - De természetesen, tisztelet a kivételnek.)

„"Valamint nem biztosít rálátás-képességet sem". Ezt a kitételt nem értem úgy, ahogyan Harmat Zoltán szeretné. Ennek okán nem is utasítom vissza, csak hangsúlyosan kijelentem, hogy nekem ez nem ingem. Azzal, hogy több írásom jelent már ezen az oldalon, amelyből kövezhetne a tudás és a helyes nézőpont hiánya személyemet illetően.” (Joe Wolfy)

Ezt meg én nem értem. Mert vagy tudja valaki hogy mit jelent a rálátás-képesség, vagy nem tudja. Olyan nincs hogy "úgy ahogyan Harmati Zoltán szeretné", mivelhogy csak egy értelme van.
A magyar, képekben gondolkodik. Innen a képesség, mely azt jelenti, hogy "képünk van róla". Képesek vagyunk megoldani valamit, mert tudjuk hogyan kell. Van róla elképzelésünk. "Kép"-zelni, elképzelni, csak az tud, aki birtokában van a tudásnak. ("Hogy mit tudsz elképzelni, az csak attól függ, hogy mit tudsz." - Daniel C. Dennett)
A rálátás-képesség vagy meglátás-képesség, olyan képesség, melynek birtokában "rálátunk" összefüggésekre, meglátunk észreveszünk összefüggéseket (az élet valamely területén).

Wolfy Úr, abból hogy Önnek több írása is megjelent ezen az oldalon vagy másutt, nem következik sem tudás, sempedig a helyes nézőpont megérzésének megtalálásának a képessége. Hadd ne írjam le újra hogy mit jelent a "tudás", a miután az előbbi hozzászólásban már kifejtettem.

„Sajnálattal veszem tudomásul, hogy a valóban segítő szándékú recenziómat olyan olvasattal értelmezik, amilyet nem állt szándékomban kinyilvánítani.” (Joe Wolfy)

Kedves Wolfy Úr! Én nem kétlem hogy Ön jószándékú. De rossznak tartom ahogyan gondolkodik. Ugyanis a "recenzióból" segítőszándék helyett csak ellenvetési szándék "cáfolniakarás" érződik.
Egy írás "olvasata", nem azt jelenti hogy átfutjuk az írományt, hanem azt kell alatta érteni, hogy úgy olvassuk el, hogy megértsük a mondanivalóját, össze tudjuk foglalni pár mondatban a lényegét. Sőt, az "olvasat" még ennél is többet jelent: Azt hogy kiolvassuk belőle azt is amit az olvasmány egésze sugall. (Azaz a sorok közt is olvasunk.)
S ha az írónak nem állt szándékában olyasmit közölni ami (a szándéka ellenére) kiolvasható az írásából, akkor az illető (író,) nem hivatkozhat mások általi "a magyar nyelv ismeretéből fakadó értelemzavaró szórendre", (mások általi) "értelmezési problémákat, önellentmondást okozó" megfogalmazásra.

Itt azonban én befejezem a vitát.

Kiváló tisztelettel: Harmati Zoltán
Idézet
 
 
Harmati Zoltán
#5 Nem kellene vitázniHarmati Zoltán 2016-09-19 06:39
Kicsit hosszabb lett a hozzászólmányom, egyben nem lehet feltenni...
(Első rész.)


Én a következőt írtam: "az Ön megfogalmazásában megbújik ama gondolatom, mely szerint maga jóval fiatalabb Tácsinál". E megállapításom pedig nemcsak arra az egyetlen idézett mondatra vonatkozott: az Ön valamennyi itteni írománya ezt tükrözi.

„Megjegyzésem a nyelvhelyességről nem a helyesírási hibákra vonatkozott – sajnos jómagam is vétek ilyeneket, bármennyire is igyekszem javítani azokat – hanem a magyar nyelv ismeretéből fakadó, értelem-zavaró szórendre, és/vagy az ex-katedra kijelentésekre, amelyek önellentmondást hordozva logikai hibákkal értelmezési problémákat okoznak.” (Joe Wolfy)

Ebből kisejlik, hogy Ön ügyel "a magyar nyelv ismeretéből fakadó, értelem-zavaró szórendre," "amelyek önellentmondást hordozva logikai hibákkal értelmezési problémákat okoznak.”
Majd így folytatja: „De ezzel együtt is, nem tartom helyénvalónak olyan cáfolhatatlan kijelentést tenni, amiről nincs valóban cáfolhatatlan bizonyíték.”

Kedves Wolfy Úr, Ön e mondatában hasonló hibát követett el mint amit épp az imént rótt fel másoknak. Kérem, olvassa figyelmesen az Ön által írt mondatot!: "Nem helyénvaló cáfolhatatlan kijelentést tenni." Ugyan, miért nem? (A mondat második fele se magyaros, de boncolgatás helyett inkább csak leírom hogyan lett volna helyes: "nem helyénvaló kijelenteni olyasmit, ami cáfolható.")
Ezen túlmenően, az "értelemzavaró" egy összetettszó, amit egybe kell írni, s nem kötőjellel mint ahogy' Ön írta. Bocsásson meg, de ilyen hibát jellemzően azok vétenek akik nincsenek tisztában vele hogy mikor kell kötőjelet alkalmazni. (Természetesen akadnak ilyenek az idősebbek között is, de sokkal jellemzőbb ez a jelenkori oktatási rendszer kárvallottjaira.)

„Harmati úr kijelenti, hogy Tácsi István évtizedekkel korábban tanult helyesen írni, mint én. Nos, bízom benne, hogy nem veszi sértésnek sem T. István, sem H. Zoltán, ha nem tekintem megnevezetteket agg-korúnak, utalva az évtizedekkel korábbi tanulmányokra. Ha Tácsi úr mégis meghaladná a 100. életévét, úgy bocsánatát kérem, a fiatalításért.”

Nem, dehogy veszem sértésnek. Egyébként Tácsi Úr kb hetvenéves, s jómagam nemsokkal vagyok több. Én elhiszem hogy Ön sem fiatal..., csak tudja, a falu végén van egy öreg néni aki kételkedik... (Ez egy a mesékből ismeretes régi szófordulat. Nehogy sértésnek vegye!)

„Azzal egyetértek, hogy idézem Harmati Zoltán posztjából: „... a mai, mániákus mindentkülönírás-t tekinteni "helyes" írásnak nem észszerű, ...”, azonban egy önmagát tudományos kutatónak címző közírónak figyelmen kívül hagyni a szövegszerkesztőbe beépített helyesírás-ellenőrzőt, vitatható álláspont.” (Joe Wolfy)

Ez pedig, önellentmondás. A gépi szövegszerkesztők, a Google, stb. helyesírásellenőrzőibe a mai helyesírási szabályok lettek beépítve. Írjon csak be egy összetettszót. Pl ezt: összetettszó. Rögtön látni fogja, hogy a gép helytelennek ítéli. Az "összetett szó" formát ajánlja. Holott, az "összetettszó", nyelvtani kifejezés. Ugyan, az "összetett szó" is a szavak összetételét jelenti, de egybeírva még azt is kifejezi, hogy nyelvtani kifejezésről van szó. (Az "össze tett szó" nem jelent semmit, magyartalan, nem értelmezhető. Ez utóbbit csak azért említem, mert a neten ilyen formában is fellelhető.)
Ha Ön egyetért velem a "mániákus mindentkülönírást" illetően, de szükségesnek tartja a gépi szövegszerkesztő helyesirásellenőrzőjének használatát, akkor ez önellentmondás.
De az Ön vélekedése még azt is sejteti, hogy Önnek szüksége van helyesírásellenőrzőre, ami pedig az én korosztályomra nemigen jellemző. Illetve nem az én korosztályomra jellemző. S mégvalami: Egy korombeli, "hozzászól" és még véleltenül sem "poszt"-ot ír...

„Kedves Harmati Zoltán! Majdnem igaza van. A leírtaknál több dologgal sem értek egyet Tácsi István munkájával. Amit a recenzióban leírtam, az egy figyelemfelhívás arra nézvést, hogy egy kutató nem tehet olyan cáfolhatatlan állítást, amely más, bármilyen beállítottsággal vezérelt ugyancsak kutató már bizonyította annak lehetetlenségét. Most nem érhet az a vád, hogy az akadémikus áltudományosság érveivel manipulálok, tekintve például a gyök-kereső szófejtést, amit az említett társulat nem ismer el tudományosnak. Itt a „varacha-varsány” átiratva utalok.” (Joe Wolfy)

Kedves Wolfy Úr! Ez egy kissé zavarosra sikeredett..., de sebaj. Azonban ha "figyelemfelhívásnak" nevezi Ön az írományát, (vagy hívja bármi másnak,) az mitsem változtat ama tényen, hogy Ön nem szentel figyelmet annak amivel pedig egyetérthetne, ellenben kiemeli s felrója, amivel nem ért egyet.
Idézet
 
 
Zoli
#4 Kinek adjunk teret?Zoli 2016-09-18 15:02
idézet: "Tisztelt Adminok, nem kellene az ilyennek teret engedni."

Aki olyan honlapot vezet és azzal a szándékkal, hogy a hozzászólások is azt a szellemiséget építsék amit kitűztünk ezen az oldalon (ne rombolják) bizony nagyon - nagyon nehéz eldönteni (egymagamban) melyik az építő és melyik a nem-egészen romboló szándék, ezért az egyszerűség kedvéért vettem azt a jogot, hogy magam döntöm el mit és hogyan engedek fel. Ebben nem is fogok változtatni. Olyan eset is volt már, hogy előző döntésemnek ellenére a felengedett és elmérgesedett vitákat végleg töröltem sőt még a kérdéses írást is amennyiben rájöttem, hogy már eltér a honlapunk szellemiségétől és inkább a széthúzást szítja mint az összefogást. A cikk melyet történetesen bírálat ért " hogy az ex-katedra kijelentéseket enyhítsük " magyarmegmaradasert.hu/.../... abban nem látok olyan kihívó magatartást, sem alábecsülést ami miatt ne jelentetettem volna meg, csupán az a bizonyos "Recenzió" idegen szó használata ami nem tetszett (szerintem bírálat vagy kritika jobban megállta volna a helyét a cím elején). Az érzésem nem csalt mert amint látom maga a bírált szerző is és az őt védelmező hozzászólónk is "cáfolatot" olvasott ki abból, (vagy azt akart kiolvasni) vagy már a szerző által okozott első kirohanásszerű hozzászólás amit bizony nagyon megkellet csonkítanom, hogy helyet tudjad adni a megjelenítésre. Magam is megátalkodtam azokon a minősítéseken és szinte valótlan állításokon, melyeket a szerző kezdte el mondavalóját. Talán már itt kellett volna teljes gátat vetni mert ez inkább sorolható a "méltatlan viták" sorába mint a megjelentett "Recenzió-s" cikk. De nézzük csak azokat a részeket amit bírálat ért a kritikus "Recenzió-s" cikkben:

„...az europid nagyrassz egyenesági leszármazása, az első történelmi embertípus hordozója, és az első emberi világkorszak megalkotója, az első történelmi embertípus hordozója, ..."

Erre az idézetre írja a "Recenzió" szerzője, hogy "Ez így vitatható kijelentés" - majd le is írja az Ő tudása alapján miért... Számomra a vitatható szó nem ugyanaz a cáfolattal.

A másik "észrevétele" pedig: (tehát itt sem a cáfolata)

"Varachan királyság a Hargalaten (Meótisz) ingoványtól délre a Herlagen (Azovi tenger) partjáig, a Nagy Tűzhegyekkel nyugatról, és a Mhrurlagen (Aral) tó által keleten lezárva terült el"

- Majd itt is levezeti saját tudása - kutatása szerinti észrevételeit. olvassuk el a "Más észrevétel;" bekezdéssel a mondanivalóját.

Azután jön a következő bírálat ahol a szerző gondolatait idézi "„Mert közvetve számtalan adatról tudunk, ami az ősi úrnépek államiságáról fennmaradt." - és ezt a "Recenzió" szerzője valóban el is utasítja amit viszont tényekkel indokol meg. Olvassunk utána!

Ezután írt egy bírálatot az „ŐSMAMA" kifejezésre amit szintén megindokolt miért.

A FŐ kritikát viszont a „Magyarország Új Alkotmányának az ősi Szentkorona-tan alapelveiből megfogalmazott ősisége: „ részre írta.

Tehát én nem találok olyan részeket amiért ez a "Recenzió" cikk miért nem jelenhetett volna meg és itt nem a kritika szerzőjét akarom védelmezni, hanem magamat és a honlap szellemiségét. Persze azt is megszoktam már a honlapon is ha csak akár két ellentétes vélemény jelenik meg, várhatóan felbukkan a "megrepedt fatörzsben" az bizonyos "harmadik is" a hasítást elősegítő ÉK, de ezt és az ilyet, a tudásom és képességeim szerint az éket kilököm majd amennyire csak lehet előnyben részesítem a hasadást meggátoló vaspántot az ártó ék ellenében.

Szeretettel: >Zoli
Idézet
 
 
JWolfy
#3 Csak azért írok, mert Harmati Zoltán megszólítottJWolfy 2016-09-18 15:00
Csak azért írok, mert Harmati Zoltán megszólított

Nem védem leírt szavaimat, azoknak nincs szükségük védelemre. Azonban Harmati Zoltán olyat vélt kiolvasni belőlük, ami közel sincs a valósághoz, melynek okán néhány tényt tennék közzé.

Idézem:
„ … figyelmen kívül hagyva, hogy a Tácsi Úr nem Önnel egyidőben tanult helyesen írni, hanem évtizedekkel korábban, …”

Megjegyzésem a nyelvhelyességről nem a helyesírási hibákra vonatkozott – sajnos jómagam is vétek ilyeneket, bármennyire is igyekszem javítani azokat – hanem a magyar nyelv ismeretéből fakadó, értelem-zavaró szórendre, és/vagy az ex-katedra kijelentésekre, amelyek önellentmondást hordozva logikai hibákkal értelmezési problémákat okoznak. De ezzel együtt is, nem tartom helyénvalónak olyan cáfolhatatlan kijelentést tenni, amiről nincs valóban cáfolhatatlan bizonyíték.
Például: Harmati úr kijelenti, hogy Tácsi István évtizedekkel korábban tanult helyesen írni, mint én. Nos, bízom benne, hogy nem veszi sértésnek sem T. István, sem H. Zoltán, ha nem tekintem megnevezetteket agg-korúnak, utalva az évtizedekkel korábbi tanulmányokra. Ha Tácsi úr mégis meghaladná a 100. életévét, úgy bocsánatát kérem, a fiatalításért.

Azzal egyetértek, hogy idézem Harmati Zoltán posztjából: „… a mai, mániákus mindentkülönírás-t tekinteni "helyes" írásnak nem észszerű, …”, azonban egy önmagát tudományos kutatónak címző közírónak figyelmen kívül hagyni a szövegszerkesztőbe beépített helyesírás-ellenőrzőt, vitatható álláspont.

Idézem: „…Másrészt azt is megmutatja, hogy nem arra figyelt amivel egyetért, hanem csakis arra a mivel nem ért egyet. …”
Kedves Harmati Zoltán! Majdnem igaza van. A leírtaknál több dologgal sem értek egyet Tácsi István munkájával. Amit a recenzióban leírtam, az egy figyelemfelhívás arra nézvést, hogy egy kutató nem tehet olyan cáfolhatatlan állítást, amely más, bármilyen beállítottsággal vezérelt ugyancsak kutató már bizonyította annak lehetetlenségét. Most nem érhet az a vád, hogy az akadémikus áltudományosság érveivel manipulálok, tekintve például a gyök-kereső szófejtést, amit az említett társulat nem ismer el tudományosnak. Itt a „varacha-varsány” átiratva utalok.

Idézem: „… Valamint nem biztosít rálátás-képességet sem. …”. Ezt a kitételt nem értem úgy, ahogyan Harmat Zoltán szeretné. Ennek okán nem is utasítom vissza, csak hangsúlyosan kijelentem, hogy nekem ez nem ingem. Azzal, hogy több írásom jelent már ezen az oldalon, amelyből kövezhetne a tudás és a helyes nézőpont hiánya személyemet illetően.

Sajnálattal veszem tudomásul, hogy a valóban segítő szándékú recenziómat olyan olvasattal értelmezik, amilyet nem állt szándékomban kinyilvánítani.

Tisztelet a gondolkodóknak
Idézet
 
 
Harmati Zoltán
#2 Nem kellene vitázniHarmati Zoltán 2016-09-18 05:13
A Joe Wolfy jelen "cáfolatát" olvasva, nagyon is helyénvalónak tűnik Tácsy István korábbi reakciója.

Előszöris, Joe Wolfy szerint a "tudományos fokozatait nem a magyarnak mondott Tudományos Akadémia mérte ki számára, mindegyik külhoni egyetemek minősítése", ami azonban nem lényeges abból a szempontból, hogy az írományában közreadott véleménye, formájában és az összességét tekintve, rendkívül hajaz a "magyarnak mondott Tudományos Akadémia" álláspontjára.

Azután, a Joe Wolfy szerint "a recenzió nem a Tácsi István munkájának megkérdőjelezése".

Hanem, micsoda? Ugyanis, az írományát olvasva, éppenhogy a megkérdőjelezés tűnik elő belőle.

„[Tácsi] Következtetése, amely szerint az akadémia áltudománya mögé bújnék, logikailag igazolhatatlan, tekintettel arra, hogy a tudományos fokozatok említését tekintélyteremtésnek vélelmezi.” (Joe Wolfy)

A "mögébújás", logikailag igazolhatatlan, - ámde ha Joe Wolfy írományának mondandóját tekintjük, érződik, mi több, csak úgy sugárzik a "külhoni egyetemek minősítése".

„Ha egy, a tudományosságot hangoztató fél nem tudományos érvekkel a személyeskedés ingoványára lép, önmagát minősíti. Meglátásom szerint szükségtelen pocskondiázni olyan intézményt, kutató-közösséget vagy személyeket akár egyenként is, akik egy ténynek bemutatott véleménnyel nem értenek egyet, ráadásul semmi közük a vita tárgyához.” (Joe Wolfy)

A "magyarnak mondott Tudományos Akadémia" jeles képviselői, előszeretettel állítják megalapozatlannak valótlannak a "vidéki senkik" érveit állításait. Szinte úgy viszonyúlnak mint most a Joe Wolfy.

Tácsi "görcsös ragaszkodása a négy pont cáfolatához" nem oktalan és ezt Joe Wolfy az itteni "cáfolatában" állított "tényei" messzemenően alátámasztják.
Wolfy Úr, a Prof., Dr. címek viselésére jogosító dokumentumokat nem szükséges bemutatnia. (Legalábbis én, készséggel elhiszem hogy a birtokában vannak...)

Felrótta Ön Tácsi Istvánnak "a nyelvhelyesség szabályait" is, figyelmen kívül hagyva, hogy a Tácsi Úr nem Önnel egyidőben tanult helyesen írni, hanem évtizedekkel korábban, mely korban a helyesírás sokkal közelebb állt az írás tulajdonképpeni céljához mint ma! (Az írás nem titkolt célja ugyanis, hogy a beszédet minél hűbben tükrözze.) Ennélfogva, a mai, mániákus mindentkülönírás-t tekinteni "helyes" írásnak nem észszerű, másfelől, a mai oktatás minősíthetetlen mivolta, gyakorlata révén elsajátított helytelen helyesírás szabályait, éppen az a "magyarnak mondott Tudományos Akadémia" változtatgatja kényére-kedvére, akinek (v. aminek) a "meglátásaihoz" hasonló észrevételek, érvek, a maga "recenziójából" is kivillannak. (Megeshet hogy Ön nem a szavak egybe- avagy különírására gondolt, de nekem ez az észrevételem.)

Azt írja Ön, „Szeretném újfent leszögezni: A fent leírtak nem Tácsi István munkájának kisebbítésére készült! Állításokat és általam ismert tényeket vetettem össze, a pártatlanság ismérvét szem előtt tartva.”

Egyrészt, e megfogalmazásban is megbújik az iménti gondolatom, miszerint maga jóval fiatalabb Tácsinál. Másrészt azt is megmutatja, hogy nem arra figyelt amivel egyetért, hanem csakis arra a mivel nem ért egyet.
Tisztelt Joe Wolfy, a maga "Recenzió"-ja, a vizet kavarja (bár a cifrább kifejezés jobban illene ide), s legfőképpen magamutogatás a célzata.

Nem tisztem megvédeni Tácsi Istvánt. Azért szóltam hozzá, mert felháborít ez a méltatlan vita. Nemde inkább azokat a pontokat kellene keresni amiben egyetértenek(?), ahelyett hogy marják egymást?!
S tetszik vagy sem, ez jórészt a fiatalabbaknak szól. Meglehet ugyanis, hogy valaki sokat tanult, doktor, professzor lett, azonban a megszerzett titulus csupán ismeretekkel bíró személyt jelent, s nempedig tudást képességet. A titulus nem jelenti azt hogy képesek vagyunk észrevenni meglelni adott esetben a helyes nézőpontot. (Valamint nem biztosít rálátás-képességet sem.) A tudás segíti elő az összefüggések meglátását, csakis a tudás révén van képünk azaz tudás birtokában vagyunk "képesek". S az ismeret, nem egyenlő a tudással! A legmagasabb szintű iskolában is csak ismereteket tanítanak. A tudást, az ismeretet alátámasztó tapasztalat jelenti. Arisztotelész szerint: „Az ismeret arról szól, ami fennáll, a tudás arról, ami fennáll és nem lehet másként.”)

Piszkálódás - segítő-köntösben. Vagy méginkább, méltatlan támadás ez Tácsi István ellen. Megjegyzem, volt már nemisegy hasonló eset itt. Pedig ez a weboldal igazán remek. Tisztelt Adminok, nem kellene az ilyennek teret engedni.
Idézet
 
 
JWolfy
#1 Vitázni csak érvekkel lehetJWolfy 2016-09-17 13:48
Tisztelt (TI)!

A „Sajnálatos” címmel posztolt írásában cáfolatokat vár, miután minősíthetetlen hangvételben teszi közzé sértettségét:
„…mint tudományos ügynöknek fogom tekinteni, akinek az a feladata, hogy minden tudományos újdonság megtelepedését a közgondolkodásban elpusztítson…”

Felhívom szíves figyelmét, hogy
1) tudományos fokozataimat nem a magyarnak mondott Tudományos Akadémia mérte ki számomra. Mindegyik külhoni egyetemek minősítése.

2) A recenzió nem az Ön munkájának megkérdőjelezése, és még csak sejtés szintjén sem utaltam arra, hogy Ön „…egy vidéki senki…”.

3) Következtetése, amely szerint az akadémia áltudománya mögé bújnék, logikailag igazolhatatlan, tekintettel arra, hogy a tudományos fokozatok említését tekintélyteremtésnek vélelmezi. Hozzátéve, mindez azért jött elő, mert megkérdőjelezte személyemet, a nevemet illetően.

4) Tekintve görcsös ragaszkodását az Ön által leírt 4 pont cáfolatához, kénytelen vagyok ismételten lejegyezni, hogy a recenzió nem az ominózus 4 pontról szól, ugyanakkor megfogalmazása és minősítő kifakadása kutatóhoz méltatlan. A recenzióban, és a hozzászólásaimban sehol nem talál minősítő kitételeket Önre nézve, szemben az Ön által közölt, a nyelvhelyesség szabályait is figyelmen kívül hagyó megjegyzéseivel.

5) Négy állításának hiányolt cáfolatát nagyon röviden itt adom meg:

a) A Szentkorona elkészültének helye Ön szerint „…kaukázusi Hun Birodalomnak a Varachan (ma: Varsány olvasatú) nevű fővárosa. … a hunok Levédia országrészének, a fénypompás fővárosában ….”

i. Varachan nem város, hanem királyság volt, a recenzióban megadott területen. A „Varachan” névben „Varsány” olvasatot látni igazolhatatlan állítás – ismerve és tudva, hogy az ősmagyar nyelv előbb létezett írásban, mint ahogyan azt földi ember beszélte volna (lásd Varga Béla: „Fejedelmi rovó-kör” című munkáját. Fonetikai közelítéssel egy tanulmányt jómagam is írtam és adtam elő konferencián, támogatandó Varga Béla felvetését.)

ii. A Kínában történelmi tényként kezelt hun-magyar rokonságot igazolandó kínai kutatók Obruzsánszki Borbálának átadott leírásai szerint, a déli hunok 1600 évvel ezelőtt alapított fővárosa az északnyugat-kínai Senhszi tartományban lévő Tungvancseng település. Nem cseng össze a Varachan név hangzásával.

iii. (TI.) által a kaukázusi Hun Birodalomnak mondott területen az V. században szabír és onogur néven nevezett népeket jegyeznek a krónikák. A magyar népnév ekkor még nem létezett.

iiii. Levédia a kelet-európai pusztán, a Don és Szeret folyók között, valamint a Dnyeper alsó szakaszánál terült el, a Kaukázustól északkeletre. Fentiek alapján a Tácsi István-féle helymeghatározás egy feltételezés, de semmiképpen sem lehet valós állítás.

b) Idézem ”… Már az is tudható a könyvemből, hogy a korona Kr.u. 445-ben készült el, a hun uralkodó család elrendelésére. … ragozó ősnyelven és hunmagyar hatalom alatt. …”

i. Magyar kutatók (Fogarasi János, Munkácsi Bernát, Szentkatolnai Bálint Gábor, stb.) szerint a magyarok nevének első említése (Muagerisz hun király neve után – Moravcsik Gyula, Hóman Bálint, Thúry József szerint, de a bizánci Prokopiusz is tudni véli ugyanezt), a 6. századra datálható. Az idézetben dőlt betűvel jelzett kifejezés: „hunmagyar” nem meghatározható népet jelöl, még akkor sem, ha a helyesírási szabályzat előírása szerint a hun-magyar (kötőjeles) írásmódot alkalmazzuk. Tekintve a jelzett korok egyezhetetlenségét.

ii. Nem kívánom levezetni a „… szemita asszír-latin …” összekapcsolás mibenlétének kérdőjeleit. Ez a kitétel önmagában is dehonesztáló állítás, és sérti a pártatlanság elvét. Ha ez egy vélemény, akkor az állítás egésze is csak vélemény marad.

c) Idézem: „Az előző pontok alapján már az is egyértelmű és megcáfolhatatlan tény, hogy kinek készült ez a korona?”

i. Nem tudom eldönteni, hogy ha valami egyértelmű, sőt megcáfolhatatlan, akkor miért van a mondat végén a kérdőjel?

ii. A hunok vezetőiket, a ma Hahoot városában őrzött hun koronával avatták fejedelemmé. Ez, bár csak közvetve, de bizonyításként használható felvetésnek ad helyt, nevezetesen: a ma ismert Szentkorona női beavató korona.

d) A 4. pontba foglaltakat sem kívánom taglalni. A felvetés, mint egy lehetséges állapot nem tartalmaz többet, mint egy „én úgy látom jónak, hogy így történhetett” kijelentés. Ennél azonban nem több, és mint ilyen, nem fogadható el történelmi tényként, és nem értelmezhető a Szentkorona megalkotásának miértjeként.

Szeretném újfent leszögezni: A fent leírtak nem Tácsi István munkájának kisebbítésére készült! Állításokat és általam ismert tényeket vetettem össze, a pártatlanság ismérvét szem előtt tartva. Azonban, igaznak fogadom el a következőket: ha egy, a tudományosságot hangoztató fél nem tudományos érvekkel a személyeskedés ingoványára lép, önmagát minősíti. Meglátásom szerint szükségtelen pocskondiázni olyan intézményt, kutató-közösséget vagy személyeket akár egyenként is, akik egy ténynek bemutatott véleménnyel nem értenek egyet, ráadásul semmi közük a vita tárgyához.

Tisztelet az gondolkodónak!
Joe Wolfy
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 241 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.1%Canada 0.9%
Romania 5.7%Serbia 0.8%
United States 5.3%Kuwait 0.4%
Russian Federation 3.1%Switzerland 0.4%
Germany 2.6%Czech Republic 0.3%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 1.7%France 0.2%
Austria 1.5%Netherlands 0.1%
Sweden 1.4%Belgium 0.1%

Today: 552
This Week: 4759
Last Week: 5900
This Month: 20678
Last Month: 24616
Total: 1474708

Belépés