Minden egy hegyvidéki kisvendéglőben kezdődött. Ott ült asztalhoz négy fiatal. Két huszonéves srác, mindkettejük keresztneve János, valamint barátnőik, Anna és Ildikó. Kirándultak a hétvégén, egy régi vár romjait járták körbe.
Szóba került, hogy Magyarország visszalépett a 2024-es olimpiai pályázattól.
– 2019-ben mégis lesz olimpia Budapesten – szólalt meg egyikük. – A Maccabi, a zsidó olimpia. Több mint kétmilliárd forinttal támogatja a Kormány.
Hazamentek, utánanéztek, csodálkoztak, felháborodtak. Másnap estére már készen is volt a petíció. Átnézették egy tanár barátjukkal, aztán szelíd mosollyal feltették az internetre.
A sajtó, a közösségi portálok egy ideig növelték az érdeklődést. Háromezer volt az a bűvös határ, amikor a petíció átlépte a liberális véleményformálók ingerküszöbét. Azonnal antiszemitizmussal és szociális demagógiával vádoltak bennünket. Parlamenti képviselők is elítélték a kezdeményezésünket. Mintha az aláírókon kívül senki nem értette volna, hogy mit akartunk.
Azt, hogy ne legyen kettős mérce!
Ha Magyarország egy rossz momentumában úgy döntött, hogy nem rendezhet olimpiát, akkor ne adjon otthont mások olimpiájának se. Főleg ne úgy, hogy a Kormány kétmilliárddal támogatja az adófizetők pénzéből. Annak a pénznek valóban jobb helye lenne másutt, és ennek kimondása nem szociális demagógia.
Március 5-én az alábbi közleménnyel fordultunk támogatóinkhoz és bírálóinkhoz:
| Petíciónk pártoktól független tiltakozás egy szélsőséges, kirekesztő és nemzetbiztonsági kockázatot jelentő rendezvény ellen, amelyet éppen a baljós emlékű tanácsköztársaság századik évfordulóján, 2019-ben kívánnak megrendezni Budapesten. Nem kívánunk népszavazást kezdeményezni, azt ebben a kérdésben nem is lehetne. Csak abban bízunk, hogy a tiltakozók nagy száma láttán a Kormány visszavonja az 1783/2015. (X. 30.) Korm. határozatot a 2019. évi Maccabi Európa Játékok Budapesten történő megrendezésének támogatásáról. Nem kívánunk párttá alakulni, de ragaszkodunk ahhoz, hogy a véleményünk szabadon eljuthasson mindenkihez. A tiltakozást március-áprilisban szeretnénk kiszélesíteni. Ehhez szervezőkre és támogatókra lesz szükségünk, de a politikai pártok egyikével sem kívánunk szövetkezni. A Maccabi2019 elleni tiltakozás túlmutat mindenféle választáson, mert az egész magyar nemzet ügye. Éppen ezért igényel pártok feletti összefogást. Köszönjük az eddigi aláírásokat! |
A VÁLASZOKBÓL
Április elején az érdeklődés alábbhagyott. Őszintén szólva: a petíció agytrösztjének lelkesedése is. Ennek okáról azonban majd később szólunk.
4718 aláírásnál összegeztük a válaszokat. Ennyien volnánk? Avagy ennyien se.
A vártnál több volt a kettős, hármas aláírás. Új e-mail címet létesítve többször is aláírhatták ezt a petíciót. Ezeket, valamint a nyilvánosság elől rejtett, de egyértelműen kamu neveket (pl. Rákosi Mátyás, Pontius Pilatus, stb) kiselejteztük. Nagyon örültünk, amikor megláttuk, hogy két neves újságíró, egy színművész és egy válogatott sportoló is csatlakozott. Pártpolitikust egyet sem találtunk. A politikai elit nyilván megkötötte már a maga alkuját ebben a kérdésben is.
Közreadunk néhány mondatot azokból a megjegyzésekből, üzenetekből, levelekből, amiket magyarázatként fűztek döntésükhöz az aláírók.
| MENJENEK IZRAELBE
Nem tudtam, hogy van külön zsidó olimpia. Szép gondolat, de rendezzék meg az anyaországukban. Van nekik. A világon szétszóródott magyarság olimpiáját, a magyarok világtalálkozóját Budapesten kellene megtartani. Magyar város még Budapest? Magyarország a magyaroké. Ennek az eseménynek nem itt van a helye. Megtorpedózták a mi olimpiánkat, azt a nemzetek fölötti sportrendezvényt, ami sok magyar álma volt. Miért kell eltűrnünk és pénzzel támogatnunk az ő külön játékukat? 72 éves vagyok, talán megértem volna, hogy olimpia lesz Magyarországon. Megakadályozták. Gyalázat, hogy ezt kapom helyette, ezt a fajgyűlölő pótlékot. Nem szégyellem, sírtam, amikor meghallottam. Mi sem rendezünk Izraelben "Kurultaj Ősi Gyűlést" vagy "magyar lovagi tornát". Várom a liberális szélsőségesek elhatárolódását a Makkabitól. Azokét, akik hevesen tiltakoztak a 2024-es olimpia ellen. Cinizmusra vall Szamuelyék vérengzésének századik évfordulóján rendezni ezt a versenyt. Az egész konfliktus azért van, mert a magyarországi zsidóság nem tisztázta, hogy nemzetiség akar-e lenni, vallási közösségnek tekintsék-e, vagy beolvadna-e a magyarságba. Mindig azt a választ adják, amelyik éppen kedvezőbb számukra. |
|
KIREKESZTŐ, FAJGYŰLÖLŐ RENDEZVÉNY Súlyosan kirekesztő, fajgyűlölő rendezvény. Ellentétes az olimpiai eszmével, mert származási alapon különbözteti meg az embereket, csak zsidó sportolók vehetnek részt rajta. Kirekesztő és antidemokratikus, ha egy sportrendezvényen csak bizonyos vallásúak, származásúak vehetnek részt. Ha vallási alapon történik a szervezés, akkor nyilván az izraelita hitközségek szervezik. Katolikus, református, unitárius olimpia miért nincsen? És mi lesz a vallásukat nem gyakorló sportolókkal. Ha származási alapon szerveződik, hogyan kell igazolni a származást? Jól pingpongozom. Indulhatok? Milyen zsűri fogja megállapítani, hogy kik indulhatnak? Minek alapján? Ha én indulni szeretnék, milyen vizsgálatokon kellene részt vennem? Ez egy vicc? Ezek szerint minden ország rendezhet magának olimpiát? Vagy csak ők? Az olimpia eredeti szellemiségét sérti. Jézus egyik legfontosabb tanítása, hogy nincs kiválasztott nép, mindannyian egyenlők vagyunk. |
|
KÖLTSÉGVETÉSI SZEMPONTOK Kétmilliárd forintot a közoktatásra hasznosabban elkölthetünk. Nincs elég pénz a kórházak felújítására, az egészségügyi ellátás korszerűsítésére, hosszú hónapokat kell várni egy vizsgálatra, és akkor a Kormány egy idegen nép rendezvényét támogatja? E luxus helyett a hajléktalan és nehéz sorsú embertársaink életén kellene könnyíteni. Mikor kérdezték meg a magyar népet, hogy akarja-e a Maccabit? Szégyenletesnek tartom a magyar néplélek elnyomását ilyen gyalázatos cionista módszerekkel. A Dunától keletre mélyszegénység van a falvakban. Sportolási, művelődési lehetőségek alig maradtak. Az ország anyagi helyzete nem teszi lehetővé. A támogatásra szánt pénzt az egészségügyre kell költeni. Ép testben ép magyar lélek! Budapest közlekedése gyalázatos állapotban van. Inkább azt fejlesztenék ebből a pénzből! |
|
NEMZETBIZTONSÁGI KOCKÁZAT Európában mostanában hemzsegnek az iszlám terroristák. Azt a gusztustalan párizsi vicclapot is megtámadták. Futballmeccsen, karácsonyi vásárban is robbantottak. A budapesti zsidó-olimpia célpont lenne nekik. Szélsőséges merénylőket, terroristákat vonzhat a magyar fővárosba. A TEK nincs felkészülve erre. A verseny idejére megbénulna Budapest közlekedése. Nemzetbiztonsági szempontból pont az a veszélyes, hogy ez egy kirekesztő, fajgyűlölő rendezvény, amelyen csak származási vagy vallási alapon vehetnek részt a sportolók. A stadionokban a nézőket is származási alapon választanák el egymástól? Tiszta gettó! Tiltakozom! Ha neadjisten itt érné őket egy terrortámadás, akkor fizethetnénk emiatt 50 évig a kártérítést. A hírekből tudjuk, milyen indulatok feszülnek egymásnak a Közel-Keleten és milyen sok ártatlan áldozata van az ott folyó élethalál-harcnak. Ezt akarjuk most importálni Budapestre? Nincs elég bajunk? Ha itt valami robbantás lesz, annak magyar áldozatai is lesznek. Senki sem akarhatja ezt! |
Tanulságos olvasni ezeket a véleményeket. Mindből egy-egy újabb kérdéssor nyílik a fejünkben.Látleletté vált ez a petíció. Azt mutatja, hogy nincs semmi kibeszélve. Magyarországon látszólag demokrácia van, de a zsidók és a magyarok viszonya mintha tabutéma lenne. A két nép között nincs bizalom. Legalább másfél évszázada csak vagdalkózunk, a felszínt kapargatjuk szavainkkal és egymástól óvjuk, védjük fiainkat és lányainkat.
Igen, a petíció elindítói akaratlanul is megmutatták ezeket a mély indulatokat. Közös felelősség, hogy mihez kezdünk velük.
Szomorú eredménye lett akciónknak, hogy két lelkes támogatónkat elbocsátották az állásából.
Egyiküket a közszférából, néhány évvel a nyugdíjaztatása előtt. Munkajogi értelemben megtehették, mert annál az intézménynél bevett szokás, hogy határozott idejű szerződéseket kötnek és azokat hosszabbítgatják meg. Ezúttal nem hosszabbítottak, a döntést telefonon közölték, hozzátéve, hogy a kormányellenes (!) és antiszemita (!) Nomaccabi petíció nyílt propagálása méltatlanná tette a további munkára, sértette egy kollégája érzékenységét.
Másik barátunk egy magáncégnél dolgozott, ahol a főnök-tulajdonos zsidó származású. Itt nem indokoltak semmit, csak annyit mondtak: holnap már ne jöjjön be, itt nem lesz nomakkabizás. Korábban semmi kifogás nem volt a munkája ellen.
Szégyelltük, hogy akaratlanul is gondokat okoztunk két becsületes magyar embernek és családjuknak. Úgy döntöttünk, hogy mindkettejüknek összedobunk 100-100 ezer forintot a munkakeresés első hónapjára. Tudjuk, hogy ez édeskevés, de többre egyelőre nem futotta.
HOGYAN TOVÁBB?
Az első kérdés, amit feltettünk: sok-e vagy kevés a támogatóink száma?
Ha azt vesszük, hogy többezer ember egyetértett velünk, bátran megvallotta magyarságát és elutasított mindenféle kirekesztést, elutasította a kettős mércét, akkor sok, nagyon sok.
Ha azt vesszük, hogy kevesekhez jutott el az interneten a petíciónk és nem mindenki tehette meg, hogy aláírja, akkor sok, nagyon sok.
Ha azt vesszük, hogy olyan kérdést érintettünk, amelyről a mai "polkorrekt" világban nem ildomos beszélni, akkor sok, nagyon sok.
Ha viszont azt vesszük, hogy majdnem tízmillió ember él félgyarmati elnyomás alatt Magyarországon, akkor kevés.
Ha azt vesszük, hogy Magyarország olimpiai pályázatának lejáratására 240 ezer embert sikerült bepaliznia egy agresszív csoportnak, akkor kevés, nagyon kevés.
Ha azt vesszük, hogy milyen hangos és népes falka járja Budapest utcáit, rombolva, sípolva, festékes flakonokat dobálva, akkor kevés, nagyon kevés.
Folytatnunk kell!
Nem tehetjük meg, hogy magukra hagyjuk azokat, akik mellénk álltak.
Folytatnunk kell: kiszélesítve a társadalmi párbeszéd témáját. Kiszélesítve akkor is, ha ez nem polkorrekt, hanem őszinte.
Folytatnunk kell: létrehozni egy olyan tudományos műhelyt és vitafórumot, ahol nyíltan beszélhetünk a zsidóság magyarországi szerepéről, a posztmodern hatalmi technikákról.
Folytatnunk kell: 2019-ben, lehetőleg az akkori Kormány támogatásával megtartani a Kárpát-medencei magyarok sportversenyét és kulturális fesztiválját.
Folytatnunk kell: az évente megrendezendő budapesti Zsidó Kulturális Napok mintájára magyar kulturális napokat, heteket, hónapokat szervezni a mi hazánkban.
Folytatnunk kell: segíteni azokat a honfitársainkat, akik nyíltan megvallották magyarságukat és emiatt a személyes sorsukban, puszta létükben veszélyeztetetté váltak.
Mindez nem nacionalizmus, hanem egészséges szellemi önvédelem.