Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

H2019Nov18

2018. November 08., Csütörtök 15:56

Záhonyi aljas hazugsága Forrai Sándorról

Írta:  Friedrich Klára
Értékelés:
(20 szavazat)
Elnézést, hogy levelemmel zavarok, de a napokban akadtam rá egy kiadványra, melynek szerzője Záhonyi András és többek között a már halott Forrai Sándorra tesz egy aljas és hazug megjegyzést.

Forrai Sándor tisztelői részére

forraisandorA lejáratásokkal, idegen szavakkal, tévedésekkel telezsúfolt „műalkotás" címe: A tények azonban makacs dolgok. 2014-ben került kiadásra, a Rovás Alapítvány (Hosszú Gábor-Rumi Tamás-Sipos László) kiadásában, akik mint kiadók, bizonyára egyet értenek Záhonyival.

Záhonyi a 42. oldalon melegíti fel újra a Forrai Sándor elleni, az évtizedek alatt már többször cáfolt rágalmat, hogy Forrai egy Kr. u. 1000-ből való okiratot hamisított Szent István ellen. Ezt híreszteli „művében" Forrairól, a látását ekkor már elvesztett, keresztény, református presbiterről, az életét szorgalmasan végigdolgozott gyors és gépírás tanárról, aki ezen a területen is maradandót alkotott, de még maradandóbbat a rovásírás területén. Tette mindezt az aljas kommunizmusban, amit a hozzá hasonló becsületes emberek nagyon megszenvedtek. Ebben a kommunizmusban nem kedvelték a keresztény-hazaszerető, hazájukat felemelni akaró okos embereket. Ezernyi gonoszsággal igyekeztek őket tönkretenni. Volt, aki elmenekült előlük, pl. Fehérné Walter Anna kiadó-szerkesztő és Fehér Mátyás Jenő volt domonkos rendi történész Buenos Airesbe.

Innen Forrai elmondása nyomán folytatom: Forrai levelezett a rovásírásról a Buenos Airesben élő Fehérné Walter Annával, egy nagyszerű mű írójával (Az ékírástól a rovásírásig, 1975). Ezért a kommunista titkosszolgálat figyelni kezdte, sőt felszólította, hogy fejezze be a levelezést. Forrai erre nem volt hajlandó. De nem csak ez nem tetszett a kommunistáknak. Forrai levelezett Dr. Csallány Dezső régésszel, múzeum igazgatóval, szintén keresztény, nagyszerű magyar emberrel is, aki nagyszerű műveket írt a rovásírásról. Az avar rovásemlékeket pl. ő gyűjtötte egybe.

A kommunisták a következőt eszelték ki, hogy szétugrasszák a levelezőtársakat: 1969-ben Forrai nevében küldtek egy levelet Csallány Dezsőnek, benne egy gépírásos cetlit a Szent István rendelettel a rovásírás ellen. Csallány azt hívén, hogy Forrai küldte, lehozta a Nyíregyházi Jósa András Múzeum 1969-71-es évkönyvében (Nagyszerű írások vannak ezekben az évkönyvekben). Óriási
botrány kerekedett, Csallányt is sikerült lejáratni, Forrait is. Csallány nemsokára meghalt, Forrai ellen pedig két-három évente feldobja valaki az okirathamisítás vádját, főként azután lángolt fel ellene a gyűlölet és irigység, hogy Szakács Gábor többszöri beadvánnyal, több év alatt elérte, hogy a munkássága megkapja a Magyar Örökség Díjat.

Forrai sajnos ezt már nem érhette meg. 2007-ben elhunyt. És hét évvel később, 2014-ben Záhonyi leírja „művében" ezt az aljas mondatot: FORRAI ÁLLÍTÓLAG HALÁLOS ÁGYÁN BEVALLOTTA A „HAMISÍTÁST".

Nem azért írom ezt a levelet, mert Záhonyi a rovásírás szabványosításánál azok mellé állt, akik az arámi és kazár rovásírásból eredeztetik szkíta-hun-avar-magyar rovásírásunkat és a W, Q, X, Y-al szerették volna felhígítani. Nem azért írom, mert Záhonyi évek óta fosztogatja az írásaimat hivatkozás nélkül, ennek ellenére hazudozik rólam és most is abból él, hogy a Fríg Kiadóval kiadatott saját és Mandics György neve alatt egy könyvet, amely 75%-ban az én Torma Zsófia és Tatárlaka tanulmányomból, fényképeimből áll. Ezt a levelet nem ezért írom, hanem kizárólag Záhonyi halottgyalázó mondata miatt.

Kérdéseim:
Honnan tudja Záhonyi, hogy Forrai mit mondott halálos ágyán?
Csak nem hallgatták le Forrait még a halálos ágyán is?
És ha igen, akkor ennek eredményét hogyan tudhatja Záhonyi?


Üdvözlettel: Friedrich Klára 2018. Halottak Napja idején

Beküldte: Ballán Mária

Megjelent: 852 alkalommal

Hozzászólások  

 
Záhonyi András
#7 Makkay János régész Forrai (Feckánics) Sándor tréfájárólZáhonyi András 2019-09-09 17:16
"Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ... Forrai Sándor magyarázata Eszes István szerepéről megfelel a valóságnak" -- írja Makkay János. "Hiszen felvetődhet az is, hogy utólag egy ilyen közbeiktatott személlyel próbálta saját, nagyon durva (és a saját tábora szerint a becsapott Csallány pusztulásához direktben elvezető) „tréfáját" menteni. Mivel Eszes István úr már eltávozott az élők sorából, erre a feltevésre aligha fogunk beismerő választ kapni Forrai Sándor úrtól."
Idézet
 
 
Záhonyi András
#6 Forrai SándorZáhonyi András 2019-09-09 15:03
MAKKAY János elismert régészünk írja Forrairól (Csallány Dezső megkísértése a rovásírással. In: JAME, 2002, 355-358. o.):
A Jósa András Múzeum Évkönyvének XII-XIV. -- összevont -- kötetében jelent meg a múzeum hajdani igazgatójának, Csallány Dezsőnek az egyik tanulmánya rovásírásos régészeti leletekről (CSALLÁNY 1972.).
A cikk első két bekezdésében egy korábban soha és sehol nem olvasható forrásadatot közöl a szerző, egyben a kötet szerkesztője (István király rendelkezései a rovásírással kapcsolatban).
Az első látásra már primitív hamisítást PÜSPÖKI NAGY tette védhetetlenné tudományos érvekkel (2001).
Ha Forrai formailag korrekt ember, akkor (Püspöki leleplező írása után) ő is közzé tette volna: hamisításról van szó.

Makkay írja még:
"...hogyan jutottak Forraiék a pogány hagyományok kiirtásának ötletéhez?
Fehér M. Jenő szerint „eddig magyari berkekben hallgattak... IV. Ince 1252-ben kiadott híres bullájáról (Ad extirpanda). Marcellust, a magyar domonkos-rendi tartományfőnököt erre alapozva bízták meg a 'félkeresztények extirpálásával'. Forrai levele valamikor 1969-ben, tehát az első Fehér-könyv után két évvel kelt. Rekonstrukcióm szerint a Fehér-könyvet nyilván ovációval fogadó hamisítók innen vették a megkeresztelt pogányok ('félpogányok') kiirtásának ötletét. (Bátorítást adhatott nekik az, hogy a Fehér-könyv nagyszabású hamisítás-gyűjtemény, telis-tele hasonló szamárságokkal.)"

Csallány Dezsőt egyébként 1971. december 31-edikével, 69. életévében nyugdíjazták -- tehát még a Jósa András Múzeum Évkönyve XII-XIV. kötetének megjelenése előtt!
Idézet
 
 
Záhonyi András
#5 Záhonyi aljas hazugsága Forrai SándorrólZáhonyi András 2019-09-09 11:38
Badiny Jós Ferenc védelmében (Friedrich Klára levele)
A Demokrata 45. számában Varga Géza a Badiny Jós Ferenccel készített interjúra hivatkozva azt állítja, csupán ostoba rágalom, hogy István király törvényt hozott a rovásírás ellen.

Ezt a határozott kijelentését arra alapozza, hogy Püspöki Nagy Péter nem találta az iratot a levéltárban. Én viszont találtam otthon két bizonyítékot arra, hogy a törvény igenis létezett. Az egyiket Grandpierre K. Endre Aranykincsek hulltak a Hargitára c. könyvének 74. oldalán, a másikat Ruffy Péter Bújdosó nyelvemlékeink c. könyvének 6. oldalán.

Ha Püspöki egy reggel nem találja a zokniját, az még nem bizonyíték arra, hogy a zokni soha nem is létezett. Lehet, hogy valamilyen okból eldugta valaki ... (Friedrich Klára, Demokrata, 1999/50)

Csontos Péter válasza Friedrich Klára "gúnyolódó" levelére a Demokratában:
Tréfából hamisítva
Friedrich Klára a Magyar Demokrata 50. számában olyasmivel próbálkozik félrevezetni az olvasókat, amivel csak önmagát teszi nevetségessé a híresen-hírhedt ún. „októberi decretummal” kapcsolatos megszólalásával. A hozzáértő, aki olvasta, rögtön látja, hogy a szöveg és a „keltezése” önmagát leplezi le, és -- helyesen -- tréfának véli!

Mellesleg Forrai Sándor „beismerte” nekem is, többek között, hogy még a ’60-as évek elején egy Eszes István nevű jó barátjától kapta a kitalált „turanista szöveget”, és csak viccből küldték meg Csallánynak, aki komolyan vette és leközölte a Nyíregyházi Jósa A. Múzeum Évkönyvében. Innentől aztán a dilettánsok hada nyakra-főre idézgeti ... Hasonló a helyzet, mint a szegény Horváth Istvánnak tulajdonított Nabukodonozor Ne bolondozzon az úr-féle tréfák esetében, amelyekkel egyszerűen le akarták járatni a komoly kutatót -- mellesleg bárki ellenőrizheti Horváth István műveit a könyvtárakban -- nyomát sem találni ennek a neki tulajdonított szófejtésnek. Ezt sajnos még a hivatásos történészek sem tudják, mert nekik is kényelmetlen az eredeti szövegeket ellenőrizni, inkább tekintélyelven tovább idézgetik mások szövegeit.

Ha Badiny leírja, hogy friss narancslét kapott a marslakóktól, amit Grandpierre Endre „lehivatkoz” és megtámogatja mondjuk egy újságíró szintű Ruffy, vagy az a maglódi Dr. X. Y., aki Horváthot akarta lejáratni egy szintén Demokratában megjelent olvasói levélben -- akkor komolyan kezdek aggódni Friedrich Klára miatt, mert egy reggelen, felébredvén „nem találja” a józan eszét, akkor ez azt jelenti, hogy volt neki, vagy nem volt neki? (Csontos Péter, Demokrata, 2000/4)
Idézet
 
 
Varga Géza
#4 forraiVarga Géza 2019-09-09 08:02
Záhonyi András minden idézett érve és a végül a linkkel elérhetővé tett flag magazin cikk is teljes egészében az én írásom, illetve az abból vett idézet. Illett volna megemlítenie a nevemet. Záhonyi András a nekem írt levelében elismerte, hogy a nevem megemlítésével "nem akart új frontot nyitni"(?!) s hogy a megemlítetteket velem ellentétben egyesek "elismerik". Nos, a szerzői jog és a becsület alapvető kritériuma, hogy az idézett szerző nevét közölni kell. Ha a hamisítással kapcsolatos tisztázó munkát én végeztem el (mert a Szent Istvánt az ezer éves évfordulón ünneplő országban egyedül én éreztem ennek fontosságát és én tettem érte) és én szerveztem meg és publikáltam, akkor azt minden rendes embernek korrekt módon közölnie is kell. A sunnyogók pedig, akik azért "nem ismernek el", mert lelepleztem a hamisítókat is, meg őket is, nyugodtan magukba nézhetnek.
Idézet
 
 
Varga Géza
#3 ForraiVarga Géza 2019-09-08 18:15
Friedrich Klára most Záhonyi Andrást osztja ki
.../friedrich-klara-most-zahon yi-andrast.html
Idézet
 
 
Varga Géza
#2 A hamisított rovásüldöző rendeletVarga Géza 2019-09-08 08:57
Nem egészen értem a vitázó feleket. A Szent Istvánnak tulajdonított rovásüldöző rendelet hamissága régen tisztázott és Forrai Sanyi bácsi által ismételten beismert tény. Az egész kérdést már A székelység eredete c. kötetemben tisztáztam és közreadtam. Nem kellene úgy tenni, mintha nem lenne szerepem ebben a tisztázásban. Klárika rám is kiosztotta a gazember jelzőt, azaz tud a könyvemben közöltekről. Záhonyi András hivatkozik Püspöki Nagy Péterre, de azt elfelejti hozzátenni, hogy az előadására én kértem fel és azt én szerveztem meg, a szövegét én jegyzetem le és adtam ki a kötetemben. Azt a kérdést is a könyvem alapján lehet megválaszolni, hogy honnan tudja, Z. A., mit ismert be Sanyi bácsi. Hát onnan, hogy olvasta a könyvemben. Ebből a könyvből Sanyi bácsi is kapott egy tiszteletpéldányt, de nem tiltakozott ellene sohasem, pedig megtehette volna, mert a szomszédban laktam és gyakran átjártam hozzá felolvasni neki. Annyi történt csupán, hogy attól kezdve nem engem tekintett a szellemi örökösének, hanem Szakács Gábort és Friedrich Klárát. Nem felel meg a valóságnak, hogy Csallánynak nem Sanyi bácsi, hanem a nevében egy ismeretlen küldte meg a rendeletszöveget. Ugyanis én Sanyi bácsi könyvtárában láttam (le is másoltam) a Jósa András Múzeum évkönyvének tiszteletpéldányát, benne a kérdéses rendelet szövegével és Csallány kézzel írt, Sanyi bácsinak szóló köszönetét. Azaz Csallány megköszönte Sanyi bácsinak a kéziratot és azt Sanyi bácsi meg is kapta. Éppen erre kérdeztem rá Sanyi bácsitól s ő erre válaszolva mondta el, hogy ő küldte el Csallánynak a rendeletszöveget. Azaz Klárika ebben nem mond igazat. Ha ez az információja Sanyi bácsitól származik, akkor ős sem mondott igazat. Jó lenne már elfelejteni ezt a szégyenletes történetet és nem védeni a védhetetlent.
Idézet
 
 
Záhonyi András
#1 Forrai Sándor tréfájaZáhonyi András 2018-11-19 12:12
Kedves Mária és Klára!
Sajnálom, hogy egy ilyen személyeskedő, lejárató levelet úgy tártok a nyilvánosság elé, hogy nekem el se külditek.

Javaslom, hogy problémátokkal forduljatok Püspöki Nagy Péterhez, aki alapos elemzéssel igazolta, hogy az állítólagos Szent István-rendelet későbbi hamisítvány.
flagmagazin.hu/.../...
Pl.
"Vitéz András rozsnyói kanonok, Gömör és Kishont vármegyék táblabírája ”.
Ha ugyanis kanonok volt, akkor nem volt táblabíró, ha pedig táblabíró volt, akkor nem volt kanonok. Ez a két hivatal kizárta egymást.

„Szilassy család levéltárában 1816-ban"
A Szilassy család az 1750-es években átadta levéltárát a Magyar Országos Levéltárnak, jegyzőkönyv mellett. Nincs benne ilyen oklevél.

No meg vitázzatok Csontos Péterrel, aki ezt írta a Demokratában:
Tréfából hamisítva 
Friedrich Klára a Magyar Demokrata 50. számában olyasmivel próbálkozik félrevezetni az olvasókat, amivel csak önmagát teszi nevetségessé... A hozzáértő, aki olvasta, rögtön látja, hogy a szöveg és a „keltezése” önmagát leplezi le, és -- helyesen -- tréfának véli! 

Mellesleg Forrni Sándor „beismerte” nekem is, többek között, hogy még a ’60-as évek elején egy Eszes István (megj.: inkább Pataky Lászlól) nevű jó barátjától kapta a kitalált „turanista szöveget”, és csak viccből küldték meg Csallánynak, aki komolyan vette és leközölte a Nyíregyházi Jósa A. Múzeum Évkönyvében. Innentől aztán a dilettánsok hada nyakra-főre idézgeti ...

(Csontos Péter, Demokrata, 2000/4)
flagmagazin.hu/.../...

KÉRDÉS: Miért nincs semmi nyoma, hogy Forrai tanár úr még életlben tiltakozott: valakik (a kommunisták?) Forrai nevében küldték volna el a rendelet másolatát Csallánynak?

Tisztelettel:
Záhonyi András
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 68.9%Austria 1.3%
Romania 5.4%Canada 1.1%
United States 3.8%Norway 0.8%
Russian Federation 2.8%Kuwait 0.3%
Ukraine 2.7%France 0.3%
United Kingdom 2.1%Switzerland 0.3%
Slovakia 2.1%Australia 0.3%
Germany 1.8%Netherlands 0.3%
Sweden 1.8%Italy 0.2%
Serbia 1.4%Spain 0.1%

Today: 75
This Week: 75
Last Week: 4304
This Month: 10700
Last Month: 17448
Total: 2184283

Belépés