Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

K2019Aug20

2011. Október 07., Péntek 05:37

Most retteghetnek csak igazán a bankok

Írta:  Léhmann György
Értékelés:
(5 szavazat)
Az ítélet indokolása szerint ezek az érvénytelen intézkedések a Partiscum általános szerződési feltételeinek alapján történtek és azért érvénytelenek, mert az intézkedés alapjául szolgáló szerződési feltételek lehetőséget adnak arra, hogy a pénzintézet bármikor, saját érdekei szerint módosítsa a hitelszerződéseket, -és ezért tisztességtelenek.

Most retteghetnek csak igazán a bankok

A Legfelsőbb Bíróságonfelülvizsgálati eljárásban szeptember 27-én elbírált Partiscum XI. Takarékszövetkezetnek szerződéseivel kapcsolatos bírósági vizsgálat terjedelmére a Legfelsőbb Bíróság Sajtótitkársága a részitélet kihirdetése után az alábbi mondatokkal fejezte be közleményét:

 Végezetül a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a per tárgya kizárólag az egyoldalú szerződésmódosításra okot adó körülmények felsorolásának érvényessége. Amennyiben az okok közül egy, több, vagy akár mindegyik tekintetében az új eljárásban az érvénytelenség megállapításra kerül, az azzal a következménnyel jár, hogy az adott körülményben bekövetkezett változásra hivatkozva nem lehetett jogszerűen a konkrét szerződést egyoldalúan módosítani.

Amennyiben az okok közül egy, több vagy akár mindegyik érvényesnek bizonyul, az még nem jelenti azt, hogy az érvényesnek minősített, az ÁSZF-ben, illetve a blankettaszerződésben szereplő körülményben bekövetkezett változás minden további feltétel teljesülése nélkül alapul szolgálhatott a múltban, illetve alapul szolgálhat a jövőben a jogszerű egyoldalú szerződésmódosításra, mivel az egyoldalú jogszerű szerződésmódosításnak további feltételei vannak, melyeket részben a Hitelintézeti törvény 210. § (4) bekezdése részletez és a feltételek egy része jelen részítéletben is rögzítésre került.

Ebből tudhatta meg mindenki azt, hogy az alperes egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatának teljes körű vizsgálatára a Legfelsőbb Bíróság előtt ugyanúgy nem került sor, mint az eljárás korábbi szakaszaiban sem, és állapíthatta meg azt, hogy a tárgyalás napja előtt túlzóak volt a sajtóban az olyan megállapítások, hogy „Ettől a pertől rettegnek a bankok”, majd tárgyalás napja után a hatályon kívül helyezés miatt az is, hogy „Fellélegezhetnek a bankok”.

Én ezt éppen fordítva látom. Hiszen a másodfokú ítélet helybenhagyása esetén mindösszesen a Partiscum XI. Takarékszövetkezetnek valamennyi szerződésmódosításairól lett volna végérvényesen megállapítva azt, hogy érvénytelen, de ettől még a többi banknak rettegni szerintem azért nem kellett volna, mert más alperes ellen indított perben a bíróság ítéletét azzal mégsem indokolhatta volna, hogy a perben nem vizsgált, Partiscum XI. Takarékszövetkezet egyoldalú szerződésmódosítását elbíráló bírósági döntések szolgáltak alapul más Pénzintézet elleni per elbírálása során.

Ellenben azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Partiscum XI. Takarékszövetkezet elleni per felülvizsgálati eljárásában hozott határozatában a hatályon kívül helyezett ügynek újra tárgyalása során vizsgálandó szempontokat ismertette, irányt adott minden devizaalapú kölcsönszerződés érvénytelensége miatt perelhető pénzintézet elleni hasonló tárgyú bírósági eljárásban követendő szempontokra.

Ugyanis nem kell ahhoz feltétlenül jogegységi döntésnek születni, hogy más bíróságok határozatukban más perekben a Partiscum XI. Takarékszövetkezet elleni perben hozott Legfelsőbb Bíróságnak határozatában olvasható szempontokra, megállapításokra hivatkozzon. A jogalkalmazási gyakorlatban az alsóbb fokú bíróságot köti a Legfelsőbb Bíróság döntése, és ilyen módon egyfajta precedens jog a hazai jogalkalmazásnál létezik.

Mindezeket előrebocsátva és a Legfelsőbb Bíróság határozatának ismeretében annak meggyőző szakmaiságát, érvelésének tökéletes logikáját állítva szerintem most már tényleg retteghetnek a bankok.
Hiszen az alperesi pénzintézet milyenségétől függetlenül az adósok által indított, vagy indítandó egyéni perekben nincs más dolga az alsóbb fokú bíróságnak a jövőben mint az, hogy a Legfelsőbb Bíróság határozatát, az ott írt szempontokat szem előtt tartva értékelje az egyéni perben beszerzett bizonyítékokat.

Az pedig immár teljesen mindegy lesz az egyéni perek bírósága számára, hogy a Partiscum XI. Takarékszövetkezet alperes elleni közérdekű peres eljárás a jövőben a hatályon kívül helyezést követően miként alakul.

Ezek után ez kit érdekel?

II.

És akkor nézzük meg most konkrétan is azt, hogy miért is látom banki rettegés kiváltására alkalmasnak a Legfelsőbb Bíróság döntését.

A felülvizsgálat tárgyává tett Szegedi Ítélőtáblai ítélet szerint a Partiscum XI. Takarékszövetkezetnek 2008 június 9-től minden olyan hiteldrágítási intézkedése érvénytelenné vált, melyeket Magyarország hitelbesorolásának és ország kockázati felárának változásával, a jegybanki alapkamat módosulásával, vagy a bankközi hitelbesorolásnak és ország kockázati felárnak változásával és a lekötött betéti kamatok változásával indokolt. Valamint a hitelintézetekre kötelező szabályozók megváltoztatása, vagy valamilyen jegybanki rendelkezések miatti, az ügyfélnek kedvezőtlen kamat-, díj vagy költségváltoztatást is semmisnek nyilvánította az ítélet.

Az ítélet indokolása szerint ezek az érvénytelen intézkedések a Partiscum általános szerződési feltételeinek alapján történtek és azért érvénytelenek, mert az intézkedés alapjául szolgáló szerződési feltételek lehetőséget adnak arra, hogy a pénzintézet bármikor, saját érdekei szerint módosítsa a hitelszerződéseket, -és ezért tisztességtelenek.

Az Ítélőtábla a döntéshozatalkor abból indult ki, hogy a magánjogi szerződésekben a felek egyenjoguak, és ebből fakadóan ha a Partiscumnak jogában állt az egyoldalú módosítás, akkor a felek közötti egyenlőség elve csak akkor érvényesülne, ha adott esetben az adósok is egyoldalúan módosítanának a hitelintézettel kötött szerződés kamat és díjköltségein akkor, ha az adósokra vonatkozó jogszabályok, közterhek, közszolgáltatási díjak, például az elektromos áram, vagy gáz díja, illetve megkélhetési költségeik hátrányosan változnak.

Az Ítélőtábla szerint a Partiscum formai szempontból megfelelt a törvényi előírásoknak, maradéktalanul betartotta a vonatkozó jogszabályokat és az Etikai Kódexet, illetve tartotta magát az egyoldalú módosítások lehetséges rögzítő úgynevezett oklistához, mindebből nem következik az, hogy „azok a feltételek, amelyek az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét előre biztosítják, tartalmuk szerint ne lehetnének tisztességtelenek”.

--------------------------------

Azonos jogi alapból indul ki az ítélőtáblai ítélet is, mint az általam terjesztett, perindítási szándék esetén alkalmazható keresetlevél mintáim – a tisztességtelen szerződési feltételekkel kapcsolatos Ptk. 209. §, 209/A § és 209/B § rendelkezéseiből –, de a bankok számára lehetséges egyetlen „menekülési” utat biztosító alábbi jogszabályhely alkalmazhatóságával nem foglalkozott kellőképpen:

209. § (6) Nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg.

Megfelel ez a rendelkezés egyébként a 93/13 EGK tanácsi irányelv rendelkezéseinek is.

Az Itélőtáblai ítéletnek ezt a hiányosságát észlelte felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróság, és a hatályon kívül helyezés oka a bizonyítási eljárásnak ezzel kapcsolatos kiegészítése, pótlása.

-------------------------------

A mellékletben olvasható Legfelsőbb Bírósági részitéletben többek között az alábbiak is olvashatók:

„A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a Hpt. 210. § /3/ bekezdés utolsó mondatában írtak alapulvételével a hitelező csak az alábbi feltételeknek megfelelő okokra hivatkozva gyakorolhatja az ügyfélre kedvezőtlenül az egyoldalú szerződésmódosítás jogát:

Objektív okként a nyelvtani értelmezés szerint is csak olyan külső körülmény vehető figyelembe, melynek előidézésében a felek sem külön-külön, sem együttesen semmilyen szerepet nem játszhatnak, melynek bekövetkeztére a feleknek semmiféle befolyása nem lehet. Ezt az álláspontot erősítik meg a Hpt. szempontjából háttérjogszabálynak minősülő Ptk. 228-229. §-ainak rendelkezései is.

A tételes meghatározás követelményének csak akkor felel meg a szerződés, ha az ok-lista teljes körűen és nem példálózva jelöli meg az egyoldalú szerződésmódosításra alapot adó körülményeket, tehát ha az ok-lista egy olyan zárt rendszer, amely a figyelembe vehető tények és körülmények taxatív felsorolását tartalmazza.

Az okokat pontosan, egyértelműen, ellentmondásoktól mentesen kell megjelölni, ahogy azt a Ptk. 228. § /3/ bekezdése a szerződési feltételek vonatkozásában is megkívánja.

Ezek a legfontosabb elvárások az ok-lista tartalmával, azaz az egyoldalú szerződésmódosítás okainak meghatározásával kapcsolatban.”

Ide kapcsolódóan az OTP-nek 2008. február 15-én közreadott „Üzletszabályzat” névvel kiadott Általános Szerződési Feltételei 4.2. pont alatt pedig a következőket írja:

„A Hitelező jogosult a Devizahitel ügyleti kamatát, egyéb költségét és az erre vonatkozó szerződési feltételt egyoldalúan módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, a fogyasztói árindex, a jegybanki alapkamat, az állampapírok hozama, a lakossági hitelek kockázati tényezőinek alakulása és a Hitelező forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költségei változnak.”

Az egyéni perek bírósága számára jövőben ezekből kiindulva az utóbbi szövegnek alaposabb vizsgálata nélkül is megállapítható lesz az, hogy a törvényi követelményeknek az Általános Szerződési Feltételek említett pontja alatt közöltek nem felelnek meg.

-----------------------------

Ezt követően a Legfelsőbb Bíróság ítéletének indokolása a következők szerint folytatódik:

“Ugyanakkor annak megállapításához, hogy egy konkrét esetben az egyoldalú szerződésmódosításra alapos okból került-e sor és erre tekintettel az jogszerűnek minősül-e, az alábbi feltételeknek is teljesülniük kell:

Csak olyan körülmények változása adhat alapot a kamat, a díj, a költség tekintetében az egyoldalú szerződésmódosításra, mely körülményeket a szerződéskötéskor is figyelembe vettek a kamat, a díj és a költség meghatározásakor és mely körülmények változása tényleges hatást gyakorol a kamat, a díj, a költség mértékére.

A bekövetkezett változásnak meg kell haladnia a normálisan vállalható üzleti kockázat mértékét, jelentéktelen, érdemi hatást nem kiváltó változás nem adhat alapot a szerződés módosítására. A módosítás mértékének arányban kell állnia a bekövetkezett változás hatásával.”,

Ebből a szempontból nézve a problémát pedig nem lesz más dolga az egyéni perek bíróságának mint az, hogy a hitelező egyoldalú szerződésmódosítása esetén vizsgálja tehát azt, hogy mondjuk a kamatmódosítás közlését ténylegesen mely és milyen mértékű változás idézte elő azoknak az okoknak alapján, amit az Általános Szerződési Feltételekben fentiek szerint egyébként nem a törvény előírásainak megfelelően fogalmazott meg, illetve arányos volt a módosítás a hitelező által bizonyított, adósokkal korábban soha nem közölt változásokkal.

Néhány bekezdéssel később pedig a Legfelsőbb Bíróság szigorúbb megállapítást azzal tesz az Ítélőtáblai ítélethez képest, hogy formai szempontból is vitatja az egyoldalú szerződésmódosítás törvényességét annak ellenére, hogy az Ítélőtábla ezt nem vitatta:

A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint nem lehet tételes vizsgálat nélkül azt kimondani, hogy az ok-listákban foglaltak "formai" szempontból megfelelnek a törvényi előírásoknak. Vannak ugyanis olyan feltételek, melyekkel kapcsolatban felmerülhet például, hogy nem felelnek meg a tételes meghatározás követelményének, hogy bekövetkezésükre az alperesnek esetleg ráhatása lehet, vagy nem eléggé egyértelműen meghatározottak, szubjektív elemeket tartalmaznak, sőt olyan közgazdasági fogalmak is megjelennek, melyek vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság szerint azok jelentésének, tartalmának felderítése lehet szükséges.

A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a fent kifejtettekre tekintettel a megalapozott döntés meghozatalának alapfeltétele az ok-listákban felsoroltak egyenkénti megvizsgálása abból a szempontból, hogy azok a Hpt. 210. § /3/ bekezdésében meghatározott, jelen részítéletben részletezett követelményeknek megfelelnek-e. Erre a vizsgálatra a per során nem került sor. A kereset is csak általánosságban hivatkozott a rendelkezések tisztességtelenségére arra alapítottan, hogy az ok-listában felsorolt körülmények nem voltak kellően világosak, átláthatók, kiszámíthatók. Az alperes is csak általánosságban adta elő a kereseti kérelemmel kapcsolatos védekezését. Sem az első, sem a másodfokú bíróság nem vizsgálta tételesen az ok-listában foglaltakat.

Egyenkénti, tételes vizsgálatot lát eszerint indokoltnak a Legfelsőbb Bíróság, és eközben egy további érdekesnek mondható problémára utal az „olyan közgazdasági fogalmak is megjelennek, melyek vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság szerint azok jelentésének, tartalmának felderítése szükséges” szavakkal. Ugyanis az esetben, ha még a Legfelsőbb Bíróság számára is indokolt az általános szerződési feltételeknél használat egyes közgazdasági fogalmak vizsgálata, akkor miként tudta értelmezni a szerződés aláírásakor ugyanezeket akár a közjegyző, akár a laikus szerződés fél.

Sehogy. Ebből pedig az következik, hogy a Legfelsőbb Bíróság utal a szerződésnek akaratnyilvánítási hibáira is e peres eljárás kereteit meghaladó értékeléssel.
-------------------------------
Ezt követően a Legfelsőbb Bíróság utasítást ad a hatályon kívül helyezést követően közérdekű peres eljárás további menetére, kijelenti azt, hogy

„Legfelsőbb Bíróság fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy jelen per tárgya kizárólag annak eldöntése, hogy a keresettel támadott ÁSZF-ek, illetve blankettaszerződések ok-listáiban felsoroltak érvényes feltételek-e. Amennyiben a megismételt eljárás során bebizonyosodna, hogy egy vagy több, esetleg valamennyi feltétel nem felel meg a Hpt. rendelkezéseinek, és ezért érvénytelen, akkor ez a körülmény önmagában kizárja, hogy az adott ok alapján jogszerűen sor kerülhetett, illetve sor kerülhessen egyoldalú szerződésmódosításra.”

Végül kitér az azonnali hatályú felmondással, és biztosítási szerződéssel kapcsolatos problémákra, majd ismerteti a Szegedi Ítélőtáblai ítéletnek helybenhagyott rendelkezéseit, és utal felperesnek 3/4-ed arányú pernyertességével járó perköltség viselésre is.
 =====================

Ezek után állítom azt, hogy a bankoknak mos már igazán van okuk rettegni.

Nem azért, mert a Partiscum XI. Takarékszövetkezettel kapcsolatosan milyen bírósági határozatok születtek és várhatóan fognak születni, hanem azért, mert a devizaalapú kölcsönszerződések egyes szerződési feltételeinek semmiségére alapított egyéni peres eljárásokban a Legfelsőbb Bíróság útmutatása alapján lefolytatandó bizonyítási eljárás, valamint ezek alapján a szerződések értékelésének szempontjai a helyi, vagy megyei bíróságok számára immár adottak.

Nem lehet kétséges a jövőben az, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeire vonatkozó, bíróság előtt érvényesíthető kérelmek eredményre vezetnek.

A Szegedi Ítélőtábla és Legfelsőbb Bíróság tette a dolgát úgy, ahogy tisztességes bíróságtól elvárható.

A többi pedig már nem ezeknek a bíróságoknak dolga.

Vegye mindenki tudomásul, hogy keresetlevelet megírni, vagy a pert kezdeményezni a bíróság a károsultak helyett nem fog.

Siófokon 2011. október 2. napján.

Léhmann György

Megjelent: 3466 alkalommal

Hozzászólások  

 
Rékabea
#13 Rékabea 2012-01-04 09:08
Már a cim sem más mint megvezetés ! Nem-nem rettegnek tölünk a bankok ! Sz.....k ránk a bankok !!
Rettegni majd akkor fognak tölünk, ha beszüntetjük az állitólagos aósság visszafizetését, ha nem adunk pénzeket
olyan egyháznak nevezett bünszövetkezetek támogatására, mint a "Hit gyülekezete", hanem fizetünk
holokaust pénzeket.
Ha bevezetjük a saját fizetöeszközünket !!
Idézet
 
 
mehecske
#12 mehecske 2012-01-03 20:13
ennyi penz tortenelmi siker
Idézet
 
 
mehecske
#11 mehecske 2012-01-03 20:12
:sad:
Idézet
 
 
Fonix
#10 Államadósság !Fonix 2011-10-18 23:43
De kik "ők"?

Egy idézet a MAGYAR NEMZETI BANK-ról szóló törvényből:

I. Fejezet
A MAGYAR NEMZETI BANK JOGÁLLÁSA, ELSŐDLEGES CÉLJA ÉS ALAPVETŐ FELADATA


1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Köztársaság központi bankja. Az MNB a Központi Bankok Európai Rendszerének tagja.

(2) Az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai e törvényben foglalt
feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során
függetlenek, nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el utasításokat az
Európai Központi Bank kivételével a Kormánytól, az Európai Unió
intézményeitől és szerveitől, tagállamainak kormányaitól vagy
bármilyen más szervtől!

Magyarul: mi magyarok választjuk a PARLAMENTET. A Parlament
(országgyűlés) ellenőrzi a Kormányt*, a Kormány NEM ellenőrzi a
jegybankot. Következésképpen mi magyarok nem ellenőrizzük a
jegybankot, és a pénzkibocsátást.

A jegybankot, a MAGYAR NEMZETI BANK-ot az Európai Központi Bank ellenőrzi.

És mit gondolnak: kik a tulajdonosai az Európai Központi Banknak?

Hát a jegybankok, akikre a saját nemzetük semmilyen befolyást nem
gyakorolhat. Azok diktálnak, akiket oda vezető pozícióba helyeznek.

És őket kik rakják oda?
David Rockefeller
Nicholas Rockefeller
Soros György


"Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!"
Idézet
 
 
Fonix
#9 Államadósság !Fonix 2011-10-18 23:41
1. Adat.

A jegybank (a MAGYAR NEMZETI BANK) az ország tulajdonában van.

2. Adat.

A jegybank kizárólagos joga, hogy pénz bocsásson ki.
Kérdés: Mi van, akkor, ha egy ország költségvetése hiányt mutat?
A logikus válasz: A jegybank bocsásson ki pénzt a hiány fedezésére.

Most minden olvasó fejében az előre beprogramozott sziréna megszólal,
és elkezd villogni a vészfény.
TILOS!!! NEM SZABAD!!! NEM LEHET PÉNZT KIBOCSÁTANI, MERT INFLÁCIÓ LESZ!
(Ne lepődjön, meg, ha Ön is erre gondolt, mert Ön is a rendszer része,
és Önt is beprogramozták).
A programozás része továbbá az is, hogy eddig tudjon a dolgokról. Itt
álljon le a gondolkodása, fagyjon le, mint a Windows a számítógépen.
És lám, az emberek nem is gondolkodnak tovább. Az előre beprogramozás
nem engedi.

ITT ÉS MOST MI PROGRAMTÖRLÉST HAJTUNK VÉGRE!

3. Adat.

Az elmúlt 80 évben mindig hiány volt a költségvetésben.

4. Adat.

Mégis még mindig működünk.

Kérdés: Hogy' lehet ez? Nos, programozóink azt megtiltják nekünk, hogy
pénzt bocsássunk ki, de azt már nem, hogy ők adjanak nekünk pénzt.

Magyarul: a PLUSZ PÉNZ a hiány fedezésére mindenképpen bekerül a
gazdaságba, mert az különben azonnal összeomlana.
Miért nincs sziréna és vészfény?
NEM LEHET! PÉNZT KIBOCSÁTANI TILOS, MERT INFLÁCIÓ LESZ!
Pedig ez ugyanannyi mennyiségű pénz, mint amennyit mi magunk is
kinyomhatnánk, és valóban lesz is egy kis infláció 4-5%, - de akkor
miért nem mi adjuk ki a saját pénzünket? Hiszen látszólag ugyanaz a
folyamat.
Pénz rakása a gazdaságba a hiány fedezésére.

DE CSAK LÁTSZÓLAG AZONOS A KÉT PÉNZ!
A mi általunk kibocsátott pénz okoz némi inflációt és ennyi!

A ő általuk kibocsátott pénz okoz némi inflációt (ugyanannyit) és....
KAMATOT KELL RÁ FIZETNI!

Ezért programoztak be minket arra, hogy ne tegyünk fel kérdéseket
erről a témáról.

És most kapaszkodjon meg, mert rosszul lesz!

5. Adat.

Becsüljük meg, mennyit lopnak a mi politikusaink rátartással!

Nézzük a 20 év "termését":

~ Tocsik 800 millió

~ Tribuszerné 2.000 millió, azaz 2 milliárd

~ Zuschlag 50 millió

~ BKV 3.000 millió, azaz 3 milliárd

~ Autopálya 100.000 millió, 100 milliárd

~ Számoljunk minden képviselőre 100 milliót, az 40.000 millió,
azaz 40 milliárd

Adjuk össze: 145.850 millió, azaz 145 milliárd. Kerekítsünk felfele, Legyen 150 milliárd. És, hogy biztosak legyünk a dolgunkban, szorozzuk be öttel. Az 750 milliárd forint. 20 év alatt ennyit lophattak el, úgy, hogy mi öttel szoroztunk!!!!!

Ez 4 milliárd dollár! Ez persze iszonyú sok pénz, ha tud követni.

DE MOST JÖN E LÉNYEG! TUDJA E ÖN, HOGY 20 ÉV

ALATT MENNYI KAMATOT FIZETTÜNK KI?
30. 000 MILLIÁRD FORINTOT, 162 MILLIÁRD DOLLÁRT!!!

DE LEGALÁBB TÖRLESZTETTÜNK?

20 éve tartoztunk 20 milliárd dollárral, azóta fizettünk 162 milliárd dollár kamatot.

AZ EREDMÉNY: MA 135 MILLIÁRD DOLLÁRRAL TARTOZUNK NEKIK!
Idézet
 
 
Fonix
#8 Államadósság !Fonix 2011-10-18 23:40
Mit tehetünk? Először is el kell érni, hogy ez közbeszéd tárgya legyen
hazánkban, mert azoknak a kezében van a hivatalos és pártmédia, akik a
kamatokat szedik tőlünk. Így soha, sehol nem hangoznak el ezek a
számok.

Az a politikus, aki beszélne róla, holnaptól a süllyesztőben találná
magát. Kik ezek a befektetők?

Kik szedik a kamatokat?
David Rockefeller
Nicholas Rockefeller
Soros György

Kik tolják ki talicskával a pénzt az országból?
A hülyítés és porhintés:

AZ, HOGY LOPNAK!
BKV, Zuschlag, Tocsik, Tribuszerné, autópálya-építés, BAUMAG, Kaya
Ibrahim, Josip Tot, Hunvald, Velence-tavi kaszinó
telek, HAJDÚ-BÉT, stb. Mindenkinek a kedve és pártállása szerint. De,
bármennyit is elloptak, ennek az ezerszeresét viszik ki az országból
teljesen "legálisan" valakik!

Figyelem! Kapaszkodjon meg! Elmondjuk, hol a pénz!

Ahhoz, hogy pontosan megértsük, miről van szó, meg kell néznünk néhány
mondatnak a jelentését, amiket nap, mint nap hallunk a híradókban, de
nem tudjuk, valójában mit is jelent!

1. A monetáris politika. Minden nap 20-szor halljuk. De mi is ez?
A monetáris politika egy gazdaságpolitikai tevékenység, melynek során
az állam a gazdaságban lévő pénzmennyiség mértékét befolyásolja. A
legtöbb országban a központi bank, vagy más néven jegybank a monetáris
politikáért felelős állami intézmény. A monetáris politika
kivitelezésének legfontosabb eszköze a legtöbb modern jegybank
gyakorlatában az irányadó kamatláb szintjének meghatározása.

Az irányadó kamatláb emelését, és ezen keresztül a pénzmennyiség
szűkítését restriktív monetáris politikának nevezik. A restriktív
politika átmenetileg visszafogja a gazdasági növekedést, ugyanakkor
segít megfékezni az inflációt. Az irányadó kamatláb csökkentésével a
pénzmennyiség növelését célzó intézkedéseket expanzív monetáris
politikának hívják. Ez átmeneti élénkülést hoz a gazdaságban,
ugyanakkor infláció-növelő hatású lehet.

Nos, felteszek egy olyan kérdést, amire 100 magyarból 100 ugyanazt
válaszolja, mert gyerekkora óta belenevelték, és ha írni, olvasni nem
is tanították meg, de arra nagyon ügyeltek, hogy ezt beleégessék
belülről a homlokába. De vigyázat! Ez egy hazugság!
Idézet
 
 
Fonix
#7 Államadósság !Fonix 2011-10-18 23:39
2. A fenti tényadatból így könnyen kiszámítható, hogy a magyar
költségvetés 1%-a 255 milliárd forinttal egyenlő. (Sima aránypár: Ha
918,6 milliárd 3,6%, akkor 1% hány milliárd?) Tehát 1%: 255 milliárd
forint!

3. Idén 2010-ben 5,3% lesz az államháztartás elsődleges többlete. Azaz
5, 3-szer 255 milliárd, vagyis 1352 milliárd forint. Ez az elsődleges
egyenleg. Vagyis 2010-ben ennyi pluszt termel MAGYARORSZÁG: 1352
milliárd forintot.

4. A 2. hír szerint mégis tartható lesz a 3,8%-os hiány!!! Ezek
szerint 3, 8-szer 255 milliárd, azaz 969 milliárd forint lesz a hiány.

5. Kérdés: Hová tűnt az 1352 milliárd többlet, és miből keletkezett a
969 milliárdos hiány. Ez összesen 2321 milliárd forint, azaz 11, 6
milliárd dollár. Hol ez a pénz?

Kapaszkodjon meg! Ez a pénz a KAMAT, amit mi MAGYAROK, 2010-ben
fizetünk! 2321 milliárd forint, 11, 6 milliárd dollár.

Hogy érzékeltessük mennyi pénz ez, néhány példa:

2321 milliárd forint az:

az öt darab teljes és felépített 4-es METRO,

vagy 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., és 21. havi nyugdíj,

vagy a teljes jelenleg már meglévő magyar autópályák felépítésének
költsége! vagy mintegy
50-szer annyi pénz, mint amennyit az eltörölt vagyonadóból várt a
kormány,
vagy 150 darab Grippen vadászgép,
vagy 2321 darab Combino villamos
vagy 46420 darab Zuschlag és általa ellopott pénz
vagy minden magyarnak a csecsemőtől az aggastyánig 232.000 forint.
Ennyit fizetünk csak kamatra 2010-ben.
Idézet
 
 
Fonix
#6 Államadósság !Fonix 2011-10-18 23:38
Top Secret! Szigorúan bizalmas anyagok!

A lenti adatokat erősen őrzik a nyilvánosság elől. A mi célunk,
viszont az hogy minél több ember tudja meg őket. Küldje tovább minden
megbízható ismerősének! Ha egyetért velünk, segítse munkánkat, azzal,
hogy terjeszti anyagainkat. Az elmúlt egy évben már 2 honlapunk
"fagyott" le "véletlenül". E-mail-kommuniká-ciónkban a Szabad Európa
szóösszetétel használata sokszor az e-mail-küldést megakasztja. Nem
csoda, az adatok megdöbbentőek, és még megdöbbentőbb, hogy egyetlen
magyar politikus sem beszél róla, még évértékelésben sem.

Olvasson a sorok között!

Íme két hír, amit az emberek 99,9%-a el sem olvas, és nem is ért.

1. hír
Az ország államháztartási és külső finanszírozási helyzete látványosan
javult. ... A Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) bankcsoport
londoni befektetési részlege átfogó összehasonlító elemzést állított
össze a magyar és a lengyel költségvetési helyzetről. A ház számításai
szerint a magyar államháztartás strukturális elsődleges egyenlege az
idén (2010) a hazai össztermék (GDP) 5,3 százalékának megfelelő
többletet mutat majd, ...

2. hír
Röntgen alatt Magyarország - elégedett Brüsszel az eredménnyel...
Magyarország tartja a gazdasági program megvalósításának irányát,
javul külső pénzügyi helyzete - állapította meg az Európai Bizottság,
hétfőn közzétett, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együttműködésben
készített helyzetértékelésében. (......) Az elfogadott 2010-es
költségvetés összhangban van a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycéllal,
és jelentős tartalékok vannak benne.

Tényadat:
A vártnál kevesebb, 918,6 milliárd forint lett a 2009-es
államháztartási hiány, azaz a GDP 3,6 százaléka. A Független Szabad
Európa kiszámolta. Akkor most nézzük meg, mit jelent ez MAGYARUL.

1. A magyar államháztartás 2009 és 2010 között stagnál, azaz nem
változik. (Most tekintsünk el a pár tizedszázalékos csökkenéstől, vagy
esetleges emelkedéstől.)
Idézet
 
 
Fonix
#5 Államadósság !Fonix 2011-10-18 23:37
És egy kis ráadás.

"Magyarországon a szocializmusban kilencvennyolc százalék körül volt
az állami tulajdon aránya. Felgyülemlett egy hatalmas vagyon,
amelyet,ha egy olyan típusú privatizációval értékesítettek volna,
amely a bevételeket az államháztartásba vezeti be, az adósságokat
ebből próbálja meg lefaragni, és senki nem lop el semmit, akkor ma
Európa egyik leggazdagabb állama lehetnénk" - mondta Bencze Izabella.
A jogász azt mondja, hazánkban a hivatalos kommunikáció szerint a
reprivatizációt azért nem lehetett választani, mert annak költségeit a
költségvetés és az állam teherbíró képessége nem viselte volna el.

Trianon miatt nálunk tilos volt a reprivatizáció!

Bogár László kijelentette, hogy a reprivatizáció, amelyet
Csehországban megvalósítottak, számunkra tiltva(!) volt. "Trianon
miatt volt globális parancs a reprivatizáció megtiltása. A környező
országok könnyen reprivatizáltak abból a rabolt vagyonból, amelyet
véres koncként Trianon után kaptak, s a magukénak tekintettek. Ezt a
Nyugat, a globális hatalmi rendszer is elismeri. Mi lett volna, ha
Magyarországon visszavezetjük a történelmi reprivatizációt? A
Nyugatnak kényes kérdésben kellett volna állást foglalni: legitim
döntésnek ismeri-e el a trianoni békeszerződést. Ezt a Nyugat el
akarta kerülni" - mondta Bogár László.
Idézet
 
 
Fonix
#4 Államadósság !Fonix 2011-10-18 23:36
De a nagy fölénnyel vezető Fidesz is pofára esett,
mert nem lettek újraválasztva. Eddig Antall (Boross), Horn, és Orbán
is kiszolgálta a nyugatot és Sorosékat, az IMF-t. De mindegyiket
ejtették, és mindig az aktuális ellenzéket segítették helyettük. A
2002 évi választás eredménye fontos volt, mert a Torgyán-féle
mezőgazdasági ámokfutás után már meg lehetett engedni a csatlakozást
az Európai Unióhoz, és ráengedni a halálos ágyán vergődő magyar
mezőgazdaságra a nyugati árukat.
Medgyessynek adtak kölcsönt, hogy megcsinálhassa a 100 napos
programot, és 2004-ben a csatlakozás eufóriájában nem vették észre az
emberek, hogy vége lett a magyar mezőgazdaságnak és kereskedelemnek
is.

Medgyessy a kölcsönökből osztogatott.

A kölcsönökből megemelt fizetéseket és nyugdíjakat pár év alatt
kiszivattyúzták az országból a multinacionális kereskedelmi egységek
segítségével, a PLÁZÁK-kal, és bevásárló központokkal. A pénz
elfogyott, az adósság maradt, a nemzeti vagyon elveszett.

A 100 napos programra adott kölcsönöket egyből visszaszivattyúzták magukhoz.

Az 1990-ben 22 milliárd dolláros adósság időközben 135 milliárd
dollárra nőtt, miközben évi 5-10 milliárd dollár kamatot fizettünk.
Miután a baloldalt most engedik lejáratni (van is miért), újra a másik
bábot, Orbánt hozzák vissza a hatalomba. De ne legyenek illúzióink,
Orbánt ugyanúgy zsarolják és irányítják, mint
Gyurcsányt. Míg Gyurcsány, Bokros, és Surányi, ugye, a Rockefellerék
és Sorosék által irányított Bildenberg-csoport tagjai, addig ugye
Orbán a szintén Rockefeller érdekeltségű Trilateral Commission nevű
csoport (bábja).
Idézet
 
 
Fonix
#3 Államadósság !Fonix 2011-10-18 23:35
Ez a doktrína még ma is érvényes. Az a politikai erő, mely erről
beszél, halál fia. Ezért nem beszél erről a Fidesz sem. Tudni kell,
hogy a nyugat a hiteleket a 70-es években arra használta, hogy a
szocializmust gyengítse, és adósságcsapdába hajtsa a kommunista
rendszert. Ezért joggal elvárható lett volna, hogy egy
rendszerváltáskor ezek az adósságok, melyeknek eredeti célja a
rendszer összeomlasztása lett volna, eltörlésre kerüljenek, de
legalábbis ütemezési könnyítést kapjunk. De az elnyomó bankárok nem
tudták megállni az újabb pénz szerzés lehetőségét, és Magyarországot
az óta is pénzügyi sarc terepévé tették. Antall Józsefnek azt is
megtiltották, hogy a nemzeti vagyon kifejezést használja. A
statisztikai évkönyvben, 1989-ben szerepelt utoljára a nemzeti vagyon
kifejezés.

Antall halálával és 4 év elteltével 1994-ben a nép visszaszavazta a
volt kádereket. A Kádár rendszer biztonsága sokakat csábított, és Horn
Gyula elsöprő fölénnyel alakíthatott kormányt. A SZABAD EURÓPA
véleménye szerint az IMF és Sorosék a háttérből megzsarolták Hornt.
Vagy privatizál és fizeti a kamatokat, vagy repül, és jön a választás
és a Fidesz. Horn is féltette hatalmát és engedett. Surányi fizette a
kamatokat, Bokros megszorított, és Suchmann Tamás privatizált.
Mindent.

Surányi, Bokros, és Suchmann alatt beindult a nemzeti vagyon kiárusítása.
Így az a faramuci helyzet állt elő, hogy a 22 milliárd dollár
adósságunk megháromszorozódott, pedig évente 5-10 milliárd dollár
kamatot fizettünk, és ráadásul az a nemzeti vagyon, amit Antall nem
adott oda Sorosnak és Sarlósnak, mégis idegen kézbe került.

Miután Hornék elvégezték a piszkos munkát, a nyugati bankárvilág a
Fideszt helyezte hatalomba, mert a mezőgazdaságra és a termőföldre is
rá akarta tenni a kezét. Ennek érdekében megzsarolták Orbánt, hogy
Torgyánnak adjon szabad kezet és pénzt a mezőgazdaságban. Ha nem veszi
be a kormányba a Kisgazdákat, akkor a választást megnyerő és legtöbb
mandátummal rendelkező MSZP-re sózták volna Torgyánt, és jött volna az
MSZP-SZDSZ-FKGP kormány! Így Orbán engedett.

Torgyán alatt megkezdődött a mezőgazdaság szétverése.
A SZABAD EURÓPA újságnál nekünk meggyőződésünk, hogy ennek az volt a
célja, hogy az addig még úgy-ahogy működő magyar mezőgazdaság a
padlóra kerüljön, és fillérekért fel lehessen vásárolni. Ekkor
születtek a zsebszerződések. Mikor Torgyánnal szétverették a
mezőgazdaságot (emlékszünk, működésképtelen családi gazdaságokba
döntötték a pénzt) megengedték Orbánnak, hogy eltávolítsa. Orbán
megzsarolta Torgyánt - akárcsak Antall - az ügynökmúltjával, Torgyán
le is mondott. Jött a 2 éves költségvetés és Szabadi futópórázon.
Idézet
 
 
Fonix
#2 Államadósság !Fonix 2011-10-18 23:34
"Ez becsületbeli ügy!"

Vajon kinek a "becsülete" múlott azon, hogy ezt a szélhámos pénzügyi műveletet elismerjék, amit a megszállók és hű kutyáik a magyar nép
nyakába varrtak?

~ 1989-2010 között felvettünk 50 milliárd dollárt.

~ 1989-2010 között kifizettünk 150 milliárd dollár kamatot.

~ 2010-ben tartozunk 132 milliárd dollárral, plusz kamataival.

Antall József, Horn Gyula, Orbán Viktor, Medgyessy Péter, GyurcsányFerenc is fizette a kamatokat. Mindegyik hazudott erről a magyaroknak!

Orbán most megpróbál valamit, de mivel nem őszinte a kommunikációja, kevés az esélye.

Csak akkor vehetjük fel eséllyel a harcot a saját
pénzkibocsátásért, ha nem azzal a porhintéssel foglalkozunk, hogy mennyi a jegybankelnök fizetése, hanem azzal, hogy minden magyar tudja, hogy miért nem nyomtat- hatunk forintot, miért kell kölcsönt felvenni kamatra.

A rendszerváltás és az államadósság.
Ki áll a magyar pártok mögött?

2010-ben hazánk 2321 milliárd forint, azaz 11, 6 milliárd dollárt fog
fizetni csak kamatokra. Sok olvasónk szinte nem tudta felfogni ezt a
számot. Hihetetlen volt számukra ez a tény. Pedig az adat igaz!
Egyetlen egy cáfolat sem érkezett.

Menjünk vissza egy kicsit a rendszerváltás idejére. 1990 elején a
magyar államadósság mintegy 22 milliárd dollár. Zárójelben jegyezzük
meg, hogy ma 135 milliárd dollár. Szóval 1990-ben Soros György és
Andrew Sarlós felajánlja Antall József leendő miniszterelnöknek, hogy
megvásárolják Magyarország adósságállományát.

Soros György
22 milliárd dollárt. Mit kértek cserébe? "Mindössze" a magyar nemzeti
vagyon értékesebb darabjait. Itt gondoljon mindenki, amire akar. (A
magyar energetikai szektort, az infrastruktúrát, a kommunikációs
cégeket, a stratégiai cégeket, közlekedés, pénzügyi szektor,
egészségbiztosítók, stb.)

Antall nem vállalta. Elgondolkodott rajta, de nem vállalta. Mint
mondta: "...ez kommunikálhatatlan, ezzel ő nem tud kiállni a magyar
társadalom színe elé. Nem tudja elmondani, hogy a Nyugat (Soros és
Sarlós!), amelytől a felszabadításunkat vártuk, azzal kezdi a
felszabadításunkat, hogy az adósságunk fejében elveszi a nemzeti
vagyonunkat."
Antall József miniszterelnök

Antallal a nyugati pénzemberek, bankárok tudatosították, hogy mi az,
amiről sem ő és a kormányzati rendszer egy tagja sem beszélhet
sohasem. Ez pedig az államadósság kérdése volt! Amennyiben erről
beszéltek volna, azonnali hatállyal "forradalmat" robbantottak volna
ki Sorosék (lásd: TAXI-s blokád, és a néppel elsöpörtették volna az
Antall-kormányt.) Tilos volt beszélni a fizetési könnyítésről és az
átütemezésről is.
Tilos volt, és ma is tilos beszélni az adósságról!
Idézet
 
 
Fonix
#1 Államadósság !Fonix 2011-10-18 23:33
AJÁNLOM FIGYELMETEKBE!!!

Könyörgöm olvassátok el, és gondolkozzatok el a kirablásunkon
Elképesztő!!! Nagyon jó ez az írás, és a levezetése!!! ha igaz
Egy kiegészítés: A Magyar Nemzeti Banknak semmi köze sajnos a Magyar Államhoz.
A Baseli központi jegybank rendelkezik fölötte hatáskörrel, ami érdekes módon magántulajdon a Rotschild családé, akiknek a becsült osztatlan családi vagyona
500 trillio dollár. A többit lent olvassátok el, és szerintem összeáll a kép.
Ép elgondolkodtam. Nem vitatéma, gondolatébresztő.


Üdvözlet mindenkinek!

A következő néhány napban, részletekben leközlök egy írást, amit, a
magát "Szabad Európának" nevező társaság állított össze.

Az írás figyelemreméltó tárgyilagossággal követi a középkortól (nem
időrendi sorrendben) napjainkig azt a vezérlő elvet, ami
Magyarországot és a világot idáig juttatta. A mi kirablásunk különösen
vérforraló, ki-ki, döntse el, mit érdemel az a bűnös... .De lássuk az
első részt.....

Mi történik ma, Magyarországon:

Egy ország fuldoklik egy érthetetlenül nagy adósság szorításában!
Beszéljenek a számok:

~ 1945-ben, a németek után az oroszok (szovjetek) szállták meg
Magyarországot.

~ 1956-ban a magyar nép megkísérelte visszaszerezni a hatalmat a
megszállóktól és a bábkormánytól..

~ 1957 tavaszára, a "van másik" bábkormány megszilárdította rémuralmát.

~ 1973-1989 között egymilliárd dollár érkezett be Magyarországra.

~ 1973-1989 között kifizetett a bábkormány tizenegy milliárd dollár
kamatot az egymilliárd dollár után.

~ 1989-ben: csődhelyzet, mert összegyűlt húsz
milliárd adósság!

Tehát: kölcsön: 1 milliárd dollár!
Visszafizetve: 11 milliárd dollár!
Maradék adóság: 20 milliárd dollár!
Erre, mondta Antal József: "Az adósságot vissza kell fizetni!"
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 68.2%Austria 1.4%
Romania 5.5%Canada 1.1%
United States 3.9%Norway 0.6%
Russian Federation 2.8%France 0.3%
Ukraine 2.6%Switzerland 0.3%
Sweden 2.3%Kuwait 0.3%
Slovakia 2.1%Netherlands 0.3%
United Kingdom 2.1%Australia 0.3%
Germany 1.9%Italy 0.2%
Serbia 1.4%Spain 0.2%

Today: 27
This Week: 602
Last Week: 4572
This Month: 11383
Last Month: 16753
Total: 2131629

Belépés