Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

H2017Oct23

2013. Augusztus 16., Péntek 08:27

Újabb vandalizmus Várható volt...

Írta:  Csorba Béla és internet
Értékelés:
(6 szavazat)
Szerbiában megrongálták a szerb és a magyar áldozatok csúrogi emlékművét. Megrongálták a vajdasági Csúrogon a szerb-magyar megbékélés egyik szimbólumának szánt emlékművet, amelyet június végén a magyar és a szerb államfő jelenlétében avattak fel.

A vajdasági televízió tudósítása szerint ismeretlenek letörték a Krisztus-fejet és a glóriát a Szarapka Tibor szabadkai szobrászművész által készített, június 26-án felavatott szoborkompozícióról, amely egy kőfal előtt apjába kapaszkodó fiút ábrázol. A glóriát egy ismeretlen később hegesztéssel pótolta, de a Jézus fejét mintázó bronzdarab továbbra is hiányzik az emlékműről.

Az emlékművet a második világháború alatt és után a vajdasági Csúrogon kivégzett ártatlan magyar és szerb áldozatok emlékére emelték a szerb állam anyagi támogatásával. Az avatáson részt vett Áder János köztársasági elnök és Tomislav Nikolic szerb államfő.

Várható volt...
A VMDP közleménye a csurogi emlékmű megrongálásáról

Nem öröm kimondani, de az előzmények ismeretében várható volt, hogy előbb-utóbb meg fogják rongálni a csurogi magyar áldozatok emlékművét, s attól tartunk, hogy nem ez volt az utolsó eset. Az erkölcsi és politikai kár felbecsülhetetlen, mindazonáltal az anyagi kár viszonylag kicsi, amiből arra lehet következtetni, hogy az elkövetők nem fémtolvajok, hanem vagy rakoncátlan gyerekek, vagy --- ami még valószínűbb -- sanda provokátorok voltak, abból a fajtából, akik a korábbi években is rendre meggyalázták az emléktáblákat, emlékkereszteket. A dilemmára a pontos választ a bűnüldöző szerveknek kéne megadniuk, de ők máris hitelüket veszítették, hiszen talán még mindig bölcsen hallgatnának az esetről, ha arra a véletlen folytán fény nem derül.

De a történet felvet más, korábbi eredetű, megoldatlan kérdéseket is. Többek között azt, hogy az ígéretek ellenére mindmáig miért nem szereltek fel az emlékmű környékén térfigyelő kamerákat? Másfelől: szükség volt-e olyannyira siettetni a csurogi kettős elnöki főhajtást, ha a szerb fél semmilyen tekintetben nem volt kellően felkészülve a nagy horderejű esemény megfelelő előkészítésére. Több jele is volt, hogy Belgrád voltaképpen vonakodik a megbékélési folyamattól, és amit a dologban tesz, azt számára nem az erkölcsi parancs, hanem napi politikai taktikai szempontok teszik kikerülhetetlenné. Ezért van az, hogy a szerbiai médiában alig volt maradandó visszhangja a megbékélésnek, ezért történhetett meg, hogy mérvadó közvélemény-formáló személyiségek az eseményt kommentálva igyekeztek

a magyar áldoztok számát minimalizálni, és ezért történhetett meg, hogy a szerb köztársasági elnök – ellentétben magyar kollégájával – nem kért bocsánatot az ártatlanok ellen elkövetett bűncselekményekért. Arról nem is szólva, hogy a szerb kormány – noha ennek a határozatnak a meghozatalát legkésőbb a csurogi főhajtás napjára megígérte – mindmáig nem helyezte hatályon kívül a magyarok kollektív bűnösségére vonatkozó, második világháború végi állami döntéseket.

Temerin, 2013. augusztus 15.
Csorba Béla elnök

Megjelent: 1222 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 281 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.8%Canada 1.1%
Romania 6.1%Serbia 0.8%
United States 4%Switzerland 0.4%
Germany 3%France 0.3%
Russian Federation 2.9%Australia 0.3%
Ukraine 2.8%Italy 0.2%
Slovakia 2.2%Kuwait 0.2%
United Kingdom 1.9%Netherlands 0.2%
Sweden 1.6%Greece 0.2%
Austria 1.5%Belgium 0.2%

Today: 1218
This Week: 2115
Last Week: 6535
This Month: 19538
Last Month: 22751
Total: 1635194

Belépés