Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

H2017Dec11

2014. Szeptember 10., Szerda 16:51

Durva cenzúra a Magyar Nemzetben

Írta:  MVSZ Sajtószolgálat
Értékelés:
(5 szavazat)
Sajtótörténeti kuriózum, avagy durva cenzúra a Magyar Nemzetben - Sokszor kérdezik a Magyarok Világszövetségnek elnökétől, hogy miért nem hallani-látni őt évek óta rádióban-televízióban. A kérdezők ritkán hiszik el, hogy ez nem elzárkózásának, még kevésbé tétlenségének tudható be, hanem a Magyarok Világszövetségét és Patrubány Miklóst évek óta sújtó, szervezett, teljes körű elhallgatás következménye. A nyáron ennek a kirekesztésnek egy döbbenetes esetére derült fény.

Egy vidéki magánember tüntetést jelentett be 2014. július 28-ára, az első világháború kitörésének 100. évfordulójára, a budapesti Hősök terére, amelyre első szónoknak meghívta a Magyarok Világszövetségének elnökét, Patrubány Miklóst. Az eseményen megjelent néhány újságíró és fotoriporter is. És csoda történt.

Másnap Bottyán Zoltán, az MVSZ Kárpát-medencei Térségének alelnöke örömmel újságolja Pásztóról, hogy megvette a Magyar Nemzetet, és annak második oldalán, főhelyen nagyméretű fényképen „sztárolják" a lapból évek óta kirekesztett MVSZ-elnököt. Sőt a képhez rendelt szövegben is tisztességesen beszámolnak a nagy világégés kapcsán általa mondottakról.

A Pásztón árusított Magyar Nemzet

1. kép – A Pásztón árusított Magyar Nemzet

Nosza, megvették Budapesten is az újságot, ám annak 2. oldalán híre-hamva nem volt a Patrubány Miklóst ábrázoló fényképnek! Pedig a világháborús cikk a helyén volt.

A Budapesten árusított Magyar Nemzet

2. kép – A Budapesten árusított Magyar Nemzet

A két újságot, a Pásztón és a Budapesten árusított Magyar Nemzetet, az MVSZ augusztusban ülésező Elnöksége látta először egymás mellé téve. A tíz országból érkezett tisztségviselők egyszerre ámultak: ilyet, hogy egyazon napilapnak, egyazon napon, más-más helyen árusított példányai eltérjenek egymástól, még egyikük sem látott, nem hallott! Pedig „csak" a Magyarok Világszövetségét sújtó durva cenzúráról volt szó. Magyarországon ez is lehetséges. Az ügyeletes cenzor, vélhetően a budapesti árusításra szánt példányok nyomása előtt észrevehette, hogy a második oldalon valamilyen szerkesztői"tévedés" folytán ott díszeleg a teljes tilalom alá eső személy fényképe. Gép állj! Képet cserélj! Új nyomólemezt! És folytatható a nyomás. A vidékre időközben már útra indított számokat immár nem vonták vissza. Így kerülhetett a cenzúrázatlan lap a pásztói újságárushoz.

Ezt a történést valószínűsíti az a tény is, hogy a fénykép alatti szövegből is elhagyták a Patrubány Miklós beszédéről írt beszámoló leglényegesebb mondatát, amely a cenzúrázatlan lapszámban még megjelent. A kicenzúrázott mondat így hangzott: "Ha Magyarország olyan politikát folytatott volna előzőleg, mint az angolok vagy a franciák, akkor a Kárpát-medencében senki sem beszélt volna románul, szlovákul, szerbül „És akkor Trianon sincs."

Gondosan átnéztük Magyar Nemzet 2014. július 29-i számának mindkét példányát. A Pásztón és a Budapesten árusított példányok között más eltérést nem találtunk.

A Magyar Nemzet ominózus számának címlapja

3. kép – A Magyar Nemzet ominózus számának címlapja

A fenti sajtótörténeti kuriózum egy apró életkép a Magyarok Világszövetségével szemben Magyarországon alkalmazott bánásmódról.

MVSZ Sajtószolgálat
8367/140908

Forrás: http://www.mvsz-au.com/


Balogh Sándor professzor „vigasztaló" levele

A minap hírt adtunk arról, hogy milyen megdöbbentő módon cenzúrázták a Magyar Nemzet 2014. július 29-i kiadásának egy részéből Patrubány Miklós előző napi, Hősök terei beszédét, annak üzenetét. Az Amerikában élő Balogh Sándor professzor, a Magyarok Világszövetsége Védnöki Testületének tagja „vigasztaló” levelet írt az MVSZ elnökének, amelyben azt bizonyítja, hogy nem csak őt cenzúrázzák, és nem csak a Magyar Nemzet cenzúráz. „Miklós, ez nem csak Magyarországon történik meg. Ki tudja, milyen gyakori, ugyanis csak véletlenül jön rá az ember az ilyenekre. Ez megtörtént a New York Times-szal is, legalább egyszer, amire véletlenül jöttek rá, a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban” – írja Balogh Sándor professzor. Az MVSZ elnöke azzal vigasztalódhat, hogy személyének elhallgatása a Magyar Nemzet és cenzorai számára ugyanolyan fontos, mint volt a Kennedy-gyilkosság ügyében az igazság feltárásának hátráltatása, negyven évvel ezelőtt a New York Times és cenzorai számára… 

Balogh Sándor professzorfelidézi a New York Times (NYT) 1970. december 1-i számának korai és kései kiadása közötti különbséget, a Kennedy-gyilkosság részleteit firtató, kicenzúrázott szövegrészt.1970-ben, amikor még az embereket foglalkoztatta a Kennedy elnök elleni merénylet, John Leonard írt egy kb. 900 szavas recenziót két könyvről, amelyek a Kennedy-merénylettel, illetve annak utórezgéseivel foglalkoztak. A cikk megjelent a NEW YORK TIMES-ban a „Ki ölte meg Kennedyt?címmel. A nem létező cenzor megláthatta, és a következőkiadásban, amit New Yorkban  árultak, a cím megváltozott, és az utolsó 190 szót levágták. Az új cím az átlagolvasónak semmitmondó “A Shaw-Garrison ügy” lett. 

Cím a korai kiadásban:  Who Killed John F. Kennedy?– Ki ölte meg John F. Kennedyt? 

Cím a kései kiadásban: The Shaw-Garrison Affair  – A Shaw-Garrison ügy 

Az eredeti szöveg, amelyben kékkel jelöltük a kései kiadásból kicenzúrázott szövegrészt: 

Mysteries Persist

Frankly, I prefer to believe that the Warren Commission did a poor job, rather than a dishonest one. I like to think that Mr. Garrison invents monsters to explain incompetence. But until somebody explains why two autopsies came to two different conclusions about the President’s wounds. why the limousine was washed out and rebuilt without investigation. why certain witnesses near the "grassy knoll" were never asked to testify before the Commission, why we were all so eager to buy Oswald', brilliant markmanship in spilt seconds, why no one inquired into Jack Ruby's relations with a staggering variety of strange people, why a "loner" like 0swalld always had friends and could always get a pussport--who can blame the Garri­son guerrillas for fantasizing?

Something stinks about this whole affair. "A Hcritage of Stone" rehashes the smelliness; the recipe is as unappetizing as our doubts about the official version of what happened, (Would then-Attorney General Robert F. Kennedy have endured his brother's murder In silence? Was John Kennedy quite so liberated from cold war clichés as Mr. Garrisan maintains?) But the stench is there, and clings to each of us. Why were Kennedy’s neck organs not ex­arnined at Bethesda for evidence of a frontal shot? Why Was his body whisked away to Washington before the legally required Texas inquest? Why? 

Továbbra is rejtély
Őszintén szólva, én inkább azt hiszem, hogy a Warren Bizottság gyenge munkát végzett, semmint azt, hogy tisztességtelent. Szeretném azt hinni, hogy Mr. Garrison azért talál ki szörnyeket, hogy a hozzá nem értést megmagyarázza.
De addig is, amíg valaki elmagyarázza, hogy két boncolás miért jutott ellentétes következtetésre az elnök sebeit illetően, hogy miért mosták ki és építették át limuzinját vizsgálat lefolytatása nélkül, hogy miért nem hallgatta meg tanúként a bizottság soha a  "füves domb" bizonyos szemtanúit, hogy miért voltunk mindnyájan oly lelkesen vevők Oswald pár másodperc alatt előtűnt jártasságára, hogy miért nem kérdezett rá senki Jack Rubynak egy sor megdöbbentően furcsa emberhez fűződő viszonyára, hogy miért akadt egy olyan „magányosnak”, mint Oswald mindig egy barátja, és miért tudott mindig egy útlevelet szerezni – addig ki vádolhatja a Garrison-gerillákat fantáziálással?  

Valami bűzlik ebben az egész ügyben. "A Heritage of Stone" újra idelengeti a szagot. A benyomásunk ugyanolyan gusztustalan, mint kételkedésünk a hivatalos verzióban annak, hogy mi is történt. (Robert F. Kennedy főügyész csendben viselte volna el bátyjának meggyilkolását? John Kennedy annyira megszabadult a hidegháborús kliséktől, mint Mr. Garrisan állítja?) De a bűz itt van, és mindnyájunkra ránk ragad. Miért nem vizsgálták meg a Bethesda kórházban Kennedy nyakán a sebeket, amelyek az bizonyították volna, hogy szemből lőtték le? Miért rángatták el testét Washingtonba, mielőtt a törvény által előírt nyomozást Texasban lefolytatták volna? Miért? 

A New York Times ominózus számában recenzált két könyv címe:

AMERICAN GROTESQUE. An Account of the Clay Shaw-Jim Garrison Affair  In the City of New Orleand. By James Kirkwood. 669 pages. Simon & Schuster. $11.95. 

HERITAGE OF STONE. By Jim Garrison. 253 page •. Putnam. $6.95. 

Ezek után Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke azzal vigasztalódhat, hogy személyének elhallgatása a Magyar Nemzet és cenzorai számára ugyanolyan fontos, mint a Kennedy-gyilkosság ügyében az igazság feltárásának hátráltatása, negyven évvel ezelőtt a New York Times és cenzorai számára. 

MVSZ Sajtószolgálat

8368/140911

 

 

Megjelent: 993 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 190 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.2%Canada 1.1%
Romania 6.2%Serbia 0.8%
United States 4.3%Switzerland 0.4%
Germany 3%Australia 0.3%
Russian Federation 2.9%France 0.3%
Ukraine 2.8%Italy 0.2%
Slovakia 2.2%Netherlands 0.2%
United Kingdom 2%Belgium 0.2%
Sweden 1.7%Greece 0.2%
Austria 1.5%Kuwait 0.2%

Today: 39
This Week: 39
Last Week: 5187
This Month: 7799
Last Month: 26140
Total: 1675323

Belépés