Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

V2019Aug18

2012. Augusztus 17., Péntek 05:46

Kiáltvány

Írta:  Plósz Sándor
Értékelés:
(17 szavazat)
Tisztelet és hódolat Magyarország Szent Koronájának, Történeti Alkotmányának, amelynek jogfolytonossága 2012-01-01. Újév napján újra megtestesült, jogerőre emelkedett az Alaptörvény erejénél fogva!

 Tisztelt Magyarország!

Tisztelt Köztársasági Elnök, Dr. Áder János úr!
Tisztelt Miniszterelnök, Dr. Orbán Viktor úr
Tisztelt Országgyűlés Elnöke, Dr. Kövér László úr!
Tisztelt Kúria Elnöke, Dr. Darák Péter úr!
Tisztelt Alkotmánybíróság Elnöke, Dr Paczolay Péter úr!
Tisztelet és köszönet mindazoknak, akik 2011. április 25.-i Alaptörvényünk alkotásában közreműködtek, szavazatukkal megerősítették és elindították Magyarországot a demokrácia, a magyarság, a jogok helyreállításának útján.

„Isten, áldd meg a magyart!

NEMZETI HITVALLÁS

Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.

Ez azt jelenti, hogy a Történeti Alkotmányunk jogfolytonosságát a diktatórikus évek megszűntével, közös akarattal, a Szent Korona vezérletével és általános hódolatával helyreállítjuk.

„Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.

Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.”

Nem lehet az, hogy a főszabály érvénytelen és az arra épülő alrendszer érvényes! A következő idézet meghatározza a törvényen kívüli időszakot, amely idő alatt a diktatúrák rendeletei (törvénynek nevezettek, törvényerejű rendeletnek, stb. nevezettek) szintén érvénytelenek.

„Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.”

„R) cikk

(1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.

(2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.

(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.”

Jogkövetkezmények: (értelmezés)

A kommunista kor törvényeit és rendeleteit megsemmisíti a jogfolytonos, korábbi Alaptörvény: 1920. évi I. törvénycikk az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről.

„9. § Az úgynevezett népköztársaság és tanácsköztársaság szerveinek néptörvény, rendelet vagy más elnevezés alatt kibocsátott mindennemű rendelkezései érvénytelenek. Hasonlóképen érvénytelenek az úgynevezett nemzeti tanácsoknak és szerveiknek mindennemű rendelkezései és határozatai is.”

Mivel az 1920. évi I. törvénycikk mint Alaptörvény, annak erejénél fogva jogfolytonos a Történeti Alkotmány 1944. március 19.-ig és innen a 2011. április 25.-i Alaptörvény teszi jogfolytonossá 1990. május 2.-tól, a másodiknak mindazt tartalmaznia kell, amiben alapjaiban eltér az elsőtől, pl. államforma, stb. Mivel a 9.§ -ra nem hoz semmisségi határozatot, ezért az jogérvényes.

Érvénytelen minden kommunista törvénnyel, törvényerejű rendelettel elkobzott tulajdon államosítása. Ellentétben a korábbi (1989.-ben alapított) Alkotmány Bíróság határozatával, amely aljasul azt állítja, hogy az államosítások az akkori törvényeknek megfeleltek. - Nem feleltek meg, mert minden államosítási törvényben, törvényerejű rendeletben ott volt a kártérítési passzus, amit kezdetben hosszabbítgattak, azután már nem törődtek vele. Szerződésszegésnek is tekinthetők, amelynek csak az egyik fele teljesült, a másik nem. Tehát! Érvénytelen.

Érvénytelenek a mai napig tartó kitelepítések, otthonaink, személyes tulajdonaink elkobzása.

Érvénytelen 1990. május 2. előtti minden, az un. rendszerváltást érintő törvény, privatizáció, privatizációs és más politikai paktumok és határozatok.

Mivel érvénytelen, az előbbi időpont 1990. május 2. előtt, 1989.-ben létrehozott Alkotmány Bíróságnak nevezett társulat, érvénytelenek annak későbbi határozatai is, például az igazság tételre, a földre, ingatlanokra, üzemek, stb. annak vissza nem adása tulajdonosának, hozott határozatai, a törvények megsemmisítése. Az AB a kommunista diktatúra kinyújtott ökle volt a rendszerváltás megakadályozására, egészen az Alaptörvény jogerőre emelkedéséig.

Tisztelt rendszert-váltó Nemzettársaim, akik a Történeti Alkotmányunk tisztelői, a magyarok Szent Koronájának alattvalói vagytok a csonka hazában! A harc még csak most kezdődik!, most már törvényes a követelésünk.

A földnek, az üzemnek, a háznak, az útszéli korcsmának, stb. tehát megvan a tulajdonosa és megvannak a mai birtoklói. Megvan, mi megvan, megvan mi átalakult és megvan mit elpusztítottak.

Ami a közösségnek az országot a nemzetet jelentő vidéknek a legfontosabb, helyre kell állítani a közösségi tulajdonokat, a közbirtokosságokat, községek földjét, mezejét, erdejét, maradéktalanul. Ez az alapja a falu, az aprófalvas vidék élhetőségének. (Nézd meg a székelyeket!)

Természetesen az elűzöttek, kitelepítettek, tehát akik a TSz-el sem tudták átmenteni földtulajdon-jogaikat, azokat (is) képviseljük. A mai politika nem tüntethet el bennünket, mint történelem! (Hiszen a mi birtokaink a földosztás után, törpebirtokok lehetnének a mai - szisztéma – szerint.)

A tulajdonok többsége ma - privatizátorok, szerencsevadászok, demokratizálódott kommunisták és leszármazottaik kezében van. A tulajdonok másik hányadát az államnak nevezett kótyavetyélte el külföldi és hazai, idegen lelkű csoportoknak, vagy odaajándékozta, mint a házakat, mert nem tudott vele mit kezdeni. A privatizációk bevételei nem az országépítést szolgálták. A tulajdonosok nagyon kis töredéke tudta visszavásárolni elkobzott tulajdonát.

A helyzet tehát legalább annyira zavaros, mint a 150 év török pusztítás után. Akkor is volt megoldás, a Habsburg álságossággal, a betelepítésekkel szemben, azt a törvényt sem semmisítették meg. Aki bizonyította örökségét-tulajdonát, az 10% értékű fegyverpénzzel megválthatta és művelhette tovább birtokát, tulajdonát. A királyi adományoknál is magyarrá kellett lenni, utána szerezhetett birtokot, földtulajdont. Ezt is törvény szabályozza. Ezt csak a rendi Országgyűlés adhatta meg.

A tulajdon, az örökség a (szégyenteljes) kárpótlás során bizonyítást nyert. Elévülés nincs.

Habár a jog és annak szelleme az igazság, bennünket kisemmizetteket támogat, Magyarország felemelkedése, a történelmi kiegyezés, alkotmányos mulasztás megszüntetése érdekében:

Törvényt kell alkotni a tulajdonszerzésről a föld használati jogáról, kártérítésről, az orgazda-társadalom lebontásáról! A törvény határozza meg az állam, a rossz- és jóhiszeműen szerzett birtoklások után járó kötelezettségeket, a tulajdonos kötelességeit és feladatait. (A magyar föld tulajdonosa a Szent Korona, nekünk csak jussunk van rá, használati jogunk.)

A kártérítést nem a „nemzet” általában, hanem aki privatizálta, birtokolja, a jó-, vagy rosszhiszemű orgazdák fizessék. A természetbeni, vagy pénzbeli kártérítés összegét 10% „fegyverpénz” levonásával a tulajdonos kapja. Ez így történt a 150 éves török uralom után is. Vagy a tulajdont, vagy értékarányos járadékot kapjon a tulajdonos.

Ha korcsmája utáni járadékát megissza, Isten éltesse, - a járadék után adózzon,- ha vállalkozik, akkor az állam segítse őt néhány évnyi járadékot megelőlegezve a vállalkozási tőkéhez. Csak így lesz valaki Nemzeti Vállalkozó.

A tulajdonosi birtoklapok a valódi telekkönyv a megyei levéltárakba van. Kamatot csak 1990-től kérünk.

A tulajdon, a tulajdonos és a birtokló azonosítható és nyomon követhető, akár „jogutódban” létező, átalakult, akár megsemmisített annak személye, tárgya.

A földtulajdon vonatkozásában elfogadjuk az 1945-46-os földosztást, eltekintünk a törvényben meghatározott kártérítéstől 1945-90.-ig. De itt megállunk.

Köszönet a magyarok Nagyboldogasszonyának, tisztelet és dicsőség a magyar történelmi jogalkotásnak, az isteni igazság győzelmébe vetett hitnek.

(Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete)

Szerkesztette: Plósz Sándor

Magyarország, 2012-08-15 és 20. Nagyboldogasszony és Szent István király napjára.

Jogforrás: Magyar Közlöny 43. szám. Magyarország Alaptörvénye, (2011. április 25.)

1000-2001 Ezer év törvényei, www.1000ev.hu

Megjelent: 1660 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 68.1%Austria 1.4%
Romania 5.5%Canada 1.1%
United States 3.9%Norway 0.5%
Russian Federation 2.8%France 0.4%
Ukraine 2.6%Switzerland 0.3%
Sweden 2.4%Kuwait 0.3%
Slovakia 2.1%Netherlands 0.3%
United Kingdom 2.1%Australia 0.3%
Germany 1.9%Italy 0.2%
Serbia 1.4%Spain 0.2%

Today: 73
This Week: 3841
Last Week: 3961
This Month: 10050
Last Month: 17275
Total: 2130296

Belépés