„Akarja-e, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból?”

Indoklás

1.  Magyarország lakosságának túlnyomó többsége számára az ország EU-csatlakozása hátrányos következményekkel járt.

A tömegessé vált szegénység, az ifjúság jövőkép nélkülisége, az egészségellátás, a nyugdíjellátás és a szociális ellátás megoldatlansága természetes módon váltja ki a magyar és nemzetközi közvélemény-kutatásokban nyilvánosságra hozott, a KSH adataival alátámasztott EU-ellenességet, ami ma már a magyar választók többségének véleménye.

Az állampolgárok a saját életükre kiható hátrányokat érzékelik, és értelemszerűen ez ellen lépnek fel, természetes módon az eredményre és nem azt azt kiváltó politikai csoportra koncentrálva.

Az is természetes, hogy a hatalomgyakorlók által birtokolt média félrevezető tevékenysége következtében az állampolgárok boldogulásukat ellehetetlenítő következményeket látják, nem érzékelve azt az okot, amely ezeket kiváltotta.

A hatalom megbocsáthatatlan bűne, hogy a Lisszaboni Szerződés hatását rejtve tartja az állampolgárok elől, ezzel az ok megismerését eredményező, közérdekű adatokhoz fűződő jogának gyakorlását akadályozza meg.

Ennek ismeretében senki számára sem kérdőjelezhető meg, hogy azért kell Magyarországnak kilépnie az EU-ból, mert ezzel szűnik meg az az ok, amely a magyar föld magyar kézben maradását meggátolja, amely a gazdálkodók, a hajdúbétesek, a devizahitelesek életét kilátástalanná tette, összességében az egyetemes magyarság szabadsághoz és önrendelkezéshez való jogát vette el.

2.  Magyarország EU-ból kilépése a magyarság számára minden vonatkozásban előnyös

      Napjainkat érintően néhányat emelek ki ezek közül:

      A tőke szabad áramlásának megszűntetésével magyar tulajdonba kerül vissza a magyar termőföld – ha ez az alap megvan, akkor van értelme a birtoknagyságról beszélni.

     Ugyancsak a tőke szabad áramlásának megszűntetése teszi lehetővé, hogy a magyar ember munkájának eredménye ne idegeneket gazdagítson, sem a multinacionális cégeken, sem a bankokon keresztül.

     A Lisszaboni Szerződés hatályának megszűntével a tiltó rendelkezések is megszűnnek, amelyek meggátolták, hogy a magyar termékek versenyképesek legyenek.

 3.  Az EU-ból kilépésre vonatkozó népszavazás nem tiltható meg a hatályos jogszabályok szerint

      2012. február 9-én már kezdeményeztem az EU-ból kilépésünkre vonatkozó népszavazást. Akkor az OVB nem hitelesítette az aláírásgyűjtő ívet és a Kúria is az OVB véleményét osztotta, az Országgyűlés Alkotmányügyi bizottsága viszont jogszerűnek találta a kezdeményezést.

     Talán az OVB tagjai és a Kúria még nem állt át 2012 elején a népszavazás tiltásának alkotmányos változásáról (elképzelhető, hogy a Jobbik ezért nem vett részt az OVB ülésen?), amit az Alaptörvény 8. pont (3) bekezdés d) pontja és az 1949. évi XX. tv. 28/C § (5) b) pontja közötti különbség jelent.

     a./A Lisszaboni Szerződés I. Cikk (az Európai Unióról szóló szerződés) 50. cikk                    (1) bekezdés a következőt írja:

     „Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Unióból.”

     Ezzel a Lisszaboni Szerződés a tagállamok jogaként határozta meg az EU-ból kilépést. (Nem kötelezettség, mert ha az lenne, akkor a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után azonnal ki kellett volna lépni az EU-ból.)

 b./Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés rendelkezik a népszavazás alól kivett témaköröket. A d) pont szerint nem lehet országos népszavazást tartani „nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;”

     Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi szerződésből eredő jogokkal kapcsolatban lehet népszavazást tartani.

     Ha ez nem így lenne, akkor az Országgyűlés sem kezdeményezhet népszavazást a kilépésről, és ezzel bezárult a kör: senki, semmilyen szervezet sem kezdeményezhet népszavazást a nemzetközi szerződésekből eredő jogokról, vagyis

-„a nép hatalmának közvetlen gyakorlása” (Alaptörvény B. cikk (4) bekezdés) nem alkotmányos követelmény Magyarországon, ebben az esetben viszont nem igaz az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdés második fordulata, mi szerint Magyarország demokratikus jogállam;

-Magyarország korlátozza a Lisszaboni Szerződés I. CIKK 50. cikkében meghatározott alkotmányos követelményeket.

 c./A 2012-es, azonos tartalmú népszavazás kezdeményezésem hitelesítését az illetékes szervezetek megtagadták, így jelen előterjesztésemre nem vonatkozik az 1998. évi III. törvény 10 §. d) pontja, amely „ugyanazon kérdésben három éven belül tartott érvényes és eredményes országos népszavazást” jelöl meg a hitelesítés megtagadásának okaként.

4.  A népszavazási kezdeményezés ismételt elutasítása után két feladatunk van:

 a./Jogértelmezést kell kérni nemzetközi szervezetektől.

b./Hitelesítés nélkül kell a népszavazás kezdeményezésére aláírást gyűjteni.

Következmény

 A Parlamenti pártok közül a Jobbik az egyetlen, amely szavakban ellenzi azt, hogy Magyarország az EU tagja, de tettekben ez nem mutatkozik meg.

Egység megteremtésére kértem a Jobbik, a Magyarok Világszövetsége, a Magyarok Szövetsége, valamint az Alkotmányosság helyreállítását meghirdető két szervezet elnökeit. Kérésemre nemmel válaszolt Vona Gábor, a többi megkeresett viszont válaszra sem méltatott.

Az egységet nem hozták létre akár két szervezet részvételével sem.

 Az EU-ból kilépésünk iránti lépésem természetessé teszi, hogy kezdeményezzem olyan szervezet létrehozását, amely Magyarország és a magyar emberek szabadságát és az ebből eredő következményeket képviseli, ezért kezdeményezem egy választási párt (vagyis csak a hatalom békés átvételére létrejött szervezet) megalakulását.

 A szervezet alakuló közgyűlését az EU-tagságunk megszűnését kezdeményező OVB ülés napján tartjuk.

 Kelt Szegeden, 2013. május 31-én.

 Tisztelettel: dr. Halász József

Az aláírást-gyűjtő ív letöltése →

Országos Választási Bizottság

Budapest

Arany János u. 25.

1051

Tisztelt Országos Választási Bizottság!

Alulírott, dr. Halász József választópolgár, Magyarország Alaptörvényének 8. cikke szerint

 népszavazást kezdeményezek

 a mellékelt aláírásgyűjtő íven feltüntetett kérdésben.

          Kérem a Tisztelt Országos Választási Bizottságot, hogy szíveskedjék a mellékelt, jogszabályi feltételeknek megfelelő, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény végrehajtására vonatkozó - az országos népszavazásról és az országos népi kezdeményezésről szóló - 34/2002. (XII. 23.) BM rendelet szerint elkészített aláírásgyűjtő ívet, illetőleg a vonatkozó tartalmi követelményeknek megfelelő kérdést, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 117. § (1) bekezdése alapján, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 2. §-ában foglalt hatáskörben eljárva, hitelesíteni.

A népszavazást kezdeményező aláíróív kérdése:

„Akarja-e, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból?”

A kérelem részletes indoklását a Tisztelt Országos Választási Bizottság jelen kérelem tárgyában tartandó ülésén kívánjuk előterjeszteni.

Kelt Szegeden, 2013. május 31-én.

Tisztelettel:

Dr. Halász József

 6724 Szeged, Szilléri sgt. 49/a III/6.

 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., 30/6163894