Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

K2019Jun18

2014. Február 21., Péntek 20:07

Nyílt levél Dr. Orbán Viktorhoz

Írta:  Botos László
Értékelés:
(9 szavazat)
Tisztelt Miniszterelnök Úr, Dr. Orbán Viktor!   -   Február 5-én egy kéréssel fordultam Miniszterelnök Úrhoz az alábbi levélben, hogy mentse meg hazánkat és annak népét a pusztulástól. Majd 6-án e levelet levélpostán is megküldtem, de mivel a villámpostára választ még nem kaptam, és ha válasz rövid időn belül nem érkezik, úgy kénytelen leszek e levéllel a nyilvánosságra jönni.

Dr. Orbán Viktor Kelt Groton, NY 2014. február 5.

Magyarország Miniszterelnöke
Budapest Országház
1357 Budapest, Pf. 6.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Nem tudjuk, hogy eljutott-e Önhöz és kormányának embereihez a szlovák történelemhamisítás eddigi legdurvább „csokra", amely tavaly 2013. december 20-án látott napvilágot a Jobbegyenes blogján (lásd melléklet 1).

Jól ismerve évszázadokon át végbement, a magunkért szóló irodalmi tunyaságunkat, mind a MTA, mind a mindenkori magyar kormányok részéről, azt hisszük sorsunk nehéz idők elé néz. Minden attól függ, hogy hogyan, milyen tömegben, milyen összeállításban tudjuk a kezünkben, birtokunkban levő ellenbizonyító dokumentumainkat, a vádakra cáfolhatatlan bizonyítékokat összeállítani és a befolyásos helyekre megküldeni. Ha ezt nem tudjuk elvégezni, kormányunk érdemtelennek, vagy jelentéktelennek találná a fent említett szlovákok által közzé adott szlovák nyelvű, teljesen a szlovák érdekeket szolgáló, magyar történelmet tárgyaló könyvsorozatot, és azt nem tudjuk a tudományos világ egyetemeihez, könyvtáraihoz, a kormányok követségeihez és a Vatikán tudomására is hozni, akkor elveszünk.

Ilyen cáfolhatatlan valós történelmi dokumentációk megküldésével, tisztelettel és bizalommal kérjük Miniszter Elnök Urat és kormányát, hogy mentse meg hazánkat és annak népét a pusztulástól.

Mindezt a külföldre szakadt magyarul érző és gondolkodó magyarság kezdeményezésével az otthoni népünk összedolgozásával kérjük. A siker hathatósabb reményével küldöm a jól ismert cseh politológus Rudolf Kučera véleményezést František Palacký írásából a 2008-ban kiadott: Közép-Európa története egy cseh politológus szemével c. könyvéből (70-71 o., lásd melléklet 2).

A közbéke érdekében 2000, április 28-án, az Associated Press Washington Times-ban, Karam Zeina részéről egy cikk jelent meg Israel Urges Syria to rewrite its Anti-Zionist History Books címmel. (Izrael sürgeti Szíriát újra írni a Zionista-ellenes történelmi könyveit.)

Shraga Rivka, az izraeli kultuszminisztérium szószólója írja, hogy Szíria és Izrael béke kialakítása érdekében, Szíria írja újjá a történelmét, mint azt Egyiptom és Jordánia tette, miután békét kötöttek Izraellel. „Mind az ideig, amíg meg nem valósul egy békeszerződés, a legkevesebb, amit elvárunk ez a szíriai iskolakönyvek 'pontossága' a történelmi valósághoz."

Ugyan ebben a szellemben mi magyarok is elvárjuk – sőt követeljük – a szlovákoktól, szerbektől, románoktól és az osztrákoktól is, hogy állítsák le a magyarellenes iskolai oktatást és a magyarellenes újságjaikban való gyűlölet szítását, mert mindaddig, amíg ez fenn áll, Európában nem lehet hosszantartó megbékélésről beszélni.

Soha nem volt olvasható ilyen mennyiségű történelmi hamisítás, ilyen sok magyarellenesség. Így lehetetlen Magyarországnak és az utód-államoknak barátságos államként élni az Európai Unióban. Az EU érdeke, hogy megszüntesse a magyarellenes hírveréseket ezen országokban. A szlovákoknak kellene újra írniuk a valós történelmet, mint Szíria, Jordánia és Egyiptom tette a béke érdekében.

Fennmaradásunk érdekében szükséges mindkét idézetet figyelembe vevő, egy ugyanilyen, kormány általi felszólítás.

Tisztelettel:

A külföldre szakadt magyarul érző és gondolkodó magyarok nevében

Botos László

Magyarságtudományi Intézet elnöke

107 Pasadena Ave. Groton, NY 13073 USA


 Rudolf Kučera véleményezése František Palacký írásából a 2008-ban kiadott: Közép-Európa története egy cseh politológus szemével c. könyvéből (70-71 o.):

František Palacký Az osztrák állameszme című dolgozatában így értékelte a magyar alkotmányt: „A magyar országos intézmények magva magában véve oly egészséges és áldásos, hogy véleményem szerint érdemes volna más országokban is alkalmazni; megvan benne az igazi országos autonómia eleven csírája, amely nélkül a polgári és politikai szabadság sehol sokáig és tartósan meg nem maradhat; jelen van benne a reform és a határtalan tökéletesíthetőség elve is, amely nélkül minden emberi intézménynek pusztulnia és elpusztulnia kell. Ebből lehet megérteni és magyarázni a hungarusoknak (nem csupán a magyaroknak) a maguk ősi alkotmánya iránti közös szeretetét s a rendkívüli energiát, amelyet annak fenntartására és védelmére fordítanak; a hungarusnak bürokrá-cia alatt élnie és boldogulnia nem lehet..."34 Milyen volt hát ez az alkotmány, és mi volt a történelmi jelentősége? Először is állapítsuk meg, hogy a hungarusok ezeréves alkotmányos folytonosságukhoz való ragaszkodása alkotta a történelmi magyar állam létalapját. Ennek az alkotmánynak a fő előnye a hatalommegosztás volt az uralkodó és a rendek közt, miközben a tulajdonképpeni „demokratikusság" a széles körű decentralizáción, az autonóm országos intézményeken nyugodott.

Első helyen említsük meg az országgyűlést, amely minden királyi javaslatot megvitatott, és saját kebeléből választotta a nádort (palatínust), a király helyettesét, s az a Helytartótanács segítségével végrehajtotta a király és a rendek által közösen elfogadott terveket. A decentralizált országos hatalom voltaképpeni alapjai a vármegyék voltak, a királyság egyes területein illetékes közigazgatási egységek, melyeknek élén a comes (főispán), az alispán és a többnyire alulról választott helybeli tisztviselők álltak. Minden vármegye két követet küldött az országgyűlésbe. A vármegyegyűlések, melyeken részt vett az egész szabad lakosság, választották a vármegye ügyeit intéző tisztikart. „Az országgyűlésen elfogadott és a király által szentesített törvényeket ki kellett hirdetni a vármegyegyűlésen, hogy aztán a vármegyei hatóságok végrehajtsák azokat.

A legmagasabb állami szervek intézkedéseit szintén ki kellett hirdetni a vármegyei hivatalok útján, és a vármegyegyűlésnek jogában állt, hogy az olyan rendeletek ellen, amelyeket sérelmesnek tartottak, »tiltakozásokat« nyújtsanak be, és végrehajtásukat a tiltakozások elintézéséig leállítsák. Ha valamilyen népszerűtlen rendeletről volt szó, az egyes megyék közölték egymással tiltakozásuk tartalmát; ez volt az az eszköz, mellyel a történelmi Magyarországon tömegesen fel lehetett lépni a nem tetsző rendeletek ellen, ezek végrehajtását a megyék ellenállása akár meg is akadályozhatta. Ez a széles körű vármegyei önkormányzat volt az a legyőzhetetlen pajzs, amellyel a magyarok megvédték állami önállóságukat, és amellyel győztek az uralkodók egységesítő törekvéseivel szemben."35 A magyarok harca a magyar alkotmányért hosszú és véres volt, mint minden harc, amelyet a politikai szabadságért vívnak.

Ez a harc a közép-európai történelem legfényesebb lapjaira tartozik, s a jövőben minden Közép-Európa történetével foglalkozó tankönyv részének kellene lennie. Az emberi és polgári jogokért folytatott mai küzdelmünk számára ez olyan hagyományt jelent, amit vállalni kellene, a közép-európai nemzetállamok megalakulásának megalapozatlan dicsőítése helyett. A nemzetállamok ugyan ideiglenesen megvalósítottak számos nemzeti törekvést, meghozták némely nemzetnek a nemzeti szabadságot, másoktól viszont elvették azt, s ami a legfontosabb, nem biztosították tartósan a politikai szabadságot, sem a békét nem hozták meg Közép-Európában.

-----

Beküldte Ballán Mária

Megjelent: 1556 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 67.8%Serbia 1.4%
Romania 5.5%Canada 1%
United States 3.9%France 0.4%
Russian Federation 3.3%Switzerland 0.4%
Ukraine 2.6%Netherlands 0.3%
Sweden 2.4%Australia 0.3%
Slovakia 2.2%Norway 0.3%
United Kingdom 2.1%Kuwait 0.3%
Germany 1.9%Spain 0.2%
Austria 1.4%Italy 0.1%

Today: 595
This Week: 1367
Last Week: 4890
This Month: 12228
Last Month: 21888
Total: 2096494

Belépés