Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

V2017Dec17

2016. Május 16., Hétfő 18:19

Benes-dekrétumok elleni petíció célba ért !

Írta:  Práznovszky Miklós
Értékelés:
(5 szavazat)
"A felvetett probléma az eljárási szabályzat szerint elfogadható, mivel az Európai Unió tevékenységi körébe tartozik"

Elfogadható a Beneš-dekrétumok ellen benyújtott petíció

Az Európai Parlament Petíciós Bizottságának elnöke közel két év után írásban értesítette a Beneš-dekrétumok ellen még 2014-ben benyújtott petíció szerzőit. „A felvetett probléma az eljárási szabályzat szerint elfogadható, mivel az Európai Unió tevékenységi körébe tartozik” – ez derül ki Cecília Wikström 2016. április 18-án kelt, a petíció szerzőihez intézett leveléből.

Dr. Práznovszky Miklós, a Nobilitas Carpathiae, magyar nemesi családok felvidéki civil szervezetének országos elnöke és Tajnay Mária, a brüsszeli székhelyű Közép-Európai Emberi Jogi Bizottság főtitkára közös petíciót dolgoztak ki, majd a dokumentumot 2014. szeptember 6-án Érsekújváron megtartott, a Beneš-dekrétumokkal foglalkozó IV. Közép-Európai Emberi Jogi Konferencia elé terjesztették. A tanácskozás résztvevői mellett további bel- és külföldi személyek is csatlakoztak az aláírásgyűjtéshez.

A petíció főleg azt sérelmezi, hogy a Beneš-dekrétumok és a Szlovák Nemzeti Tanács rendeleteinek zöme mindmáig hatályos, amelyek – a szlovák kormány állítása ellenére – ma is új jogokat képesek megalapozni, tájékoztatta a Felvidék.Mát Dr. Práznovszky Miklós.

„A petícióban felsorolt konkrét példák azt igazolják, hogy a szlovák államhatalom él is ezzel a lehetőségével, ezért a dekrétumokat korántsem lehet elfelejtettnek tekinteni. A petíció szorgalmazza, hogy a szlovák állam hetven év után végre kezdettől fogva érvénytelennek nyilvánítsa a jogfosztó jogszabályokat és a károsultaknak, illetve azok leszármazottainak megfelelő erkölcsi és anyagi elégtételt szolgáltasson” – mondta el az érsekújvári székhelyű Nobilitas Carpathiae elnöke, aki szerint a petíció elfogadhatónak nyilvánítása még korántsem jelent végleges döntést.

„A továbbiakban szélesebb körben kerül megtárgyalásra és elbírálásra más bizottságok bevonásával, és ha ott is eredményesnek bizonyul, az Európai Parlament elnöke a plénum napirendjére tűzi. A petíció végső eredménye nagyrészt attól is függ majd, milyen támogatásban részesül a magyar EP-képviselők részéről. Ennek érdekében az volna kívánatos, hogy ha az érdekelt képviselők folyamatosan tájékoztatnák az EP többi, más országbeli képviselőtársaikat a Beneš-dekrétumok tartalmáról, azok jellegéről, hogy minél tárgyilagosabban tudjanak állást foglalni a petíció plénumban való végleges elbírálásakor” – fejtette ki Práznovszky.

A petíció érsekújvári elindítója szerint, amennyiben az Európai Parlament megalapozottnak találja beadványukat, az Európai Unió alapítószerződései értelmében kötelezheti a Szlovák Köztársaságot, hogy szüntesse meg a jelenlegi, emberi jogokat sértő állapotot és hatásos intézkedéseket vezessen be a dekrétumok károsultjai kiengesztelése érdekében, ellenkező esetben Szlovákia ellen szankciókat foganatosíthat.

„Bízunk benne, hogy erre az ultima ratio megoldásra nem kerül sor, és hogy az Európai Parlamentnek – a petíció végső sikeressége esetén – módjában lesz enyhébb intézkedések árán is jobb belátásra bírni a Szlovák Köztársaságot” – mondta Práznovszky Miklós.

 peticio

Az EP Petíciós Bizottsága elnökének levele (Forrás: Práznovszky Miklós)

Beneš 1945 májusa és az Ideiglenes Nemzetgyűlés október végi megalakulása között elnöki dekrétumokkal kormányozta Csehszlovákiát. A 143 rendeletet 1946 márciusában utólag, visszamenőleges hatállyal emelték törvényerőre, s többségük még ma is hatályos. A dekrétumok nagyobb része az ország újjáépítésével foglalkozott, de 33 közvetlenül vagy közvetve a nem szláv nemzetiségek ellen irányult, korlátozva az alapvető jogokat is.

A dekrétumok rendelkeztek többek között a németek, a magyarok, valamint az állam egyéb „ellenségei” vagyonának kártalanítás nélküli elkobzásáról, mezőgazdasági ingatlanjaik cseh és szlovák földművesekkel való betelepítéséről. A tetőpontot az 1945. augusztus 2-án kelt 33. rendelet jelentette, amely augusztus 10-i hatállyal megfosztotta a magyarokat és a németeket állampolgárságuktól, büntetlenséget csak a lojális, 1938 előtt is csehszlovák állampolgárok kaptak. A hontalanná vált németeket és magyarokat ezután közmunkára kötelezték, lehetségessé vált vállalkozásaik kártalanítás nélküli kisajátítása, egy újabb alkotmányrendelet pedig lehetővé tette a hatóságok által megbízhatatlannak minősített személyek őrizetbe vételét is.

A dekrétumok nyomán lehetővé vált továbbá a magyar közalkalmazottak elbocsátása, a nyugdíj, szociális segély, egészségügyi ellátás megvonása, a magyar nyelvhasználat betiltása a közhivatalokban és az egyházi szertartásokon, a magyar hallgatók kizárása az egyetemekről, a magyar kulturális és társadalmi egyesületek feloszlatása, a magyar nyelvű könyvek, újságok kiadásának megtiltása. Magyar nemzetiségű személy még polgári pert sem indíthatott.

(Felvidék.Ma/Práznovszky Miklós/mult-kor.hu)

Forrás: http://felvidek.ma/2016/04/elfogadhato-a-benes-dekretumok-ellen-benyujtott-peticio/

Beküldte: Kántor József

Megjelent: 434 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 270 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.2%Canada 1.1%
Romania 6.2%Serbia 0.8%
United States 4.3%Switzerland 0.4%
Germany 3%Australia 0.3%
Russian Federation 2.9%France 0.3%
Ukraine 2.8%Italy 0.2%
Slovakia 2.2%Netherlands 0.2%
United Kingdom 2%Belgium 0.2%
Sweden 1.7%Greece 0.2%
Austria 1.5%Kuwait 0.2%

Today: 79
This Week: 4091
Last Week: 5187
This Month: 11851
Last Month: 25920
Total: 1679375

Belépés