Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

V2017Sep24

2010. Augusztus 01., Vasárnap 19:39

Siófokon kívűl még mindig van lejjebb.

Írta:  Dr. Léhmann György
Értékelés:
(3 szavazat)
Ha ezt a hírt nem újságban olvasom, hanem úgy hallom, akkor olyan mértékű butaságnak tartom, hogy nem is foglalkozom vele, de mivel a 20 fős siófoki képviselőtestület áldását adta a cikk szerint az ötletre, vettem a kabátomat és mentem a Víztorony felső szintjére terepszemlét tartani.

Siófokon kívűl még mindig van lejjebb

Sokszor gondolja úgy az ember, hogy ennél lejjebb már nincs.
Aki nem Siófokon lakik, annak azért érdemes alábbi írásomat elolvasni, mert meggyőződhet arról, hogy Siófokon kívűl még mindig van lejjebb. Idén elmaradt a Forma – 1 siófoki roncs derbije annak ellenére, hogy tavaly még a vonatközlekedést is több órán át leállították a Balaton déli partján csak azért, hogy két darab 10 évesnél idősebb gépkocsi rohangáljon körbe-körbe a Fő u és Batthyány u. egy km-es szakaszán, illetve ezeket összekötő úton. Felettük helikopterrel.

Úgy tudom, hogy a helyi önkormányzat szokásának megfelelően támogatta ezt a fajta primitív szórakozási lehetőséget a további évekre is, talán meg is térítette valamilyen módon hosszú évekre előre a szervező költségeit, de ez évre mégis másfajta szórakozást biztosít a Siófoki Önkormányzat a Siófokra tévedőknek a roncs derbi rajthelyén.

„Siófok Víztorony kilátó” címmel táblát készíttetett, a táblán építtetőként feltüntetve a „Siófok Város Önkormányzata” nevet, építkezés kezdő időpontjának „2010. 02. 24.” időpontot, illetve az építkezés befejezésének időpontját a táblán előbb megjelölve, majd az időpontot fekete színű sávval áthúzva feltehetően úgy gondolták, hogy a szórakozás egyik lényeges része ez évre a nyaralóknak a Fő téren az lesz, hogy ki kell találni az építkezés végső időpontját.

A másik része pedig az lehet az Önkormányzat által biztosított mulatságnak, hogy a Fő téren lévő Víztorony köré kialakított OSB lapokból álló 40x50 m-es kerítésen kell találni egy olyan egy cm-es nyílást, melyen egy szemmel betekintve gyönyörködhet a nyaraló a víztorony melletti 30x40 m-es frissen kiásott gödör látványában. A siófoki Fő tér közepén.

Ettől délkeleti irányban 40 m-re pedig tovább borzonghatunk a gyönyörűségtől egész nyáron egy betonmonstrum egyes építési fázisait látva, míg északi irányban Siófok múltjához nem, de a Város vezetéséhez mindenképpen méltóan a szórakoztató látványt egy évek óta megszokott 60x80 m-es 4 méter mélységű gödörben májusban megkezdett olyan alapozási építési tevékenység látványa nyújtja, ahol az egyetlen árnyékolási lehetőséget egy lengedező toronydaru adja.

Mindezt csak azért ismertettem, hogy a Víztoronynál elhatározott barbárságot ne tekintse senki elszigetelt jelenségnek Siófokon. Egyébként ezt már 2002-ben is elhatározták a Siófoki Önkormányzatnál, aztán 2006-ban lehet hogy az alábbi írásom miatt is, lehet, hogy más okból, de a megvalósítástól elálltak:

„2002. október 2-án adta hírül Somogyi Hírlap „A képviselőé lehet a víztorony” című írásában azt, hogy

„Még a jelenlegi képviselő-testület mandátumának lejárta előtt bérbe veheti Nagy Sándor képviselő cége a víztornyot. Ennek a felső szintjén úgy tervezik, hogy kávézót alakítanak ki.”

Tudod, azt a siófoki víztornyot veheti bérbe kávézó kialakítása céljából a cikk szerint Nagy Sándor önkormányzati képviselő, amelyik Siófok Fő terének közepén van és Siófok egyik jelképe. Mintha a budapesti Lánchíd oldalára hullámvasút engedélyezését kérné, vagy a tatabányai turulmadár farkára parabola antenna elhelyezését tervezné.

Ha ezt a hírt nem újságban olvasom, hanem úgy hallom, akkor olyan mértékű butaságnak tartom, hogy nem is foglalkozom vele, de mivel a 20 fős siófoki képviselőtestület áldását adta a cikk szerint az ötletre, vettem a kabátomat és mentem a Víztorony felső szintjére terepszemlét tartani.
------------------------
A víztorony földszintjén lévő táblán olvastam, hogy az 1912-ben elkészült építményt Guth Árpád tervezte és Gergely Jenő építette, míg az ott szolgálatban lévő hölgytől megtudtam, hogy a Magyarországon épült első hat vasbetonszerkezetű építmény egyike a siófoki Víztorony.

A lépcsőn felfelé menve kizárólag az érdekelt, hogy a külső tartóoszlopokon milyen méretű és irányú repedéseket észlelek, ugyanis ekkor már tudtam azt, hogy minden vasbetonszerkezeten egy idő múlva repedések jelennek meg és ezek iránya, mennyisége határozza meg a vasbetonszerkezet elhasználódásának fokát.

A vizsgálat céljára beszerzett „Vasbetonszerkezetek” című egyetemi tankönyvből megtudtam, hogy a betonon jelentkező repedések oka az a vasbetonszerkezeteknél, hogy mivel a hőtágulási együtthatója a betonnak és a vasnak egyforma, de a betonból annak gyártását követő évtizedek múlva is folyamatosan víz szabadul fel, a beton eredeti térfogatához képest a vízveszteség miatt zsugorodik, ennek következtében reped, hiszen a vas közben változatlan térfogatú marad.

Minél több vasat tesznek a vasbetonba annál jobban jelentkezik a repedés, hiszen a több vas kevésbé engedi a beton zsugorodása miatt összenyomását, de ha kevés vasat tesznek a vasbetonba, akkor pedig a vas alakváltozásra inkább alkalmas és összenyomódása következtében a szilárdsága csökkenhet a folyási illetve rugalmassági határfeszültség elérését követően.

A repedésnek pedig az a következménye, hogy a beton által jól körülvett, víztől és így rozsdásodástól védett betonban lévő vasszerkezetekhez a repedéseknél bejut a víz és ettől a vas elrozsdásodik, később eltörik.
------------------------
Ez a repedéssel kapcsolatos probléma a vasbetonszerkezetek tervezésének legfontosabb szempontja. Azt pedig még gépésztechnikusi múltamból tudtam, hogy egészen másként kell tervezni dinamikus igénybevételre, mint statikus terhelésre, így például a gépkocsikban lévő főtengely maximális feszültségadatait legalább 25-szörös biztonsági tényezővel kell felszorozni a dinamikus igénybevételre tekintettel a geometriai méret-meghatározás során. A Vasbetonszerkezetek c. tankönyv is az eltérő követelményekre utal a különböző igénybevételek esetén az alábbi közlése szerint:

„Általában a statikai igénybevételek felvételére vasalást alkalmaznak, s ezzel együtt a zsugorodási feszültségek felléptével is számolni kell. Ilyenkor tehát az a teendő, hogy a zsugorodási repedések koncentráltságát meggátoljuk.”

Világos. A víztornyot, a benne lévő víz tartására, tárolására így méretezték, azaz statikus igénybevételre, míg a tetején építendő kávézó, oldalán le-fel közlekedő akár 10 mázsás liftkabinra a hozzátartozó alkatrészek egyoldalú terhelésére, azaz dinamikus igénybevételére pedig nem így kellett volna. 1912-ben.

Ez a víztorony 2002-ben éppen kilencven éves volt, és a tankönyv természetesen az építmények élettartamára nézve is közöl leírásokat, adatokat.

„Az építmények élettartama a funkcionális igények változására való tekintettel, de nem kevésbé gazdasági megfontolásokból korlátozott időszakot jelent. A szerkezet biztonságát (a kockázatvállalást, ill. a tönkremenetel valószínűségét ) a terhek és hatások, továbbá az ellenállások adott időszakra vonatkozóan becsült változását is figyelembe véve kell a tervezőnek megterveznie.”

Az épített környezet kialakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 15. pontjánál írtaknál az olvasható, hogy :

„Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás, műszaki létesítmények, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások)”,

így a törvény alapján megállapítható, hogy a víztorony műszaki csoportosítás szerint műtárgynak tekintendő, és mivel a tankönyv szerint a vasbetonszerkezeteket műtárgyak esetén 50 évre tervezik, fentieket összegezve

a Siófoki Víztornyot statikus igénybevételre és 1912-ben ötven évi időtartamra méretezték.

Siófok Város Önkormányzatának 20 fős képviselőtestülete ennek az egyébként siófoki jelképnek tekintendő víztoronynak felső szintjén kialakítandó kávézónak és megközelítésére szolgáló, víztorony oldalára tervezett lift szerkezetnek építéséhez adta tehát hozzájárulását.

A víztorony tetejéről kézzel néhány omlásnak indult, rozsdával szennyezett betondarabot eltávolítottam, zsebre tettem, majd miután fentieket kissé részletesebben leírtam, írásomat a betondarabokkal együtt letettem a Somogyi Hírlap szerkesztőségének egyik asztalára. Azóta nem hallottam hírt az építkezés megkezdéséről.

Szerintem ez a történet a siófoki közszereplőknek tevékeny segítségével megvalósíthatóan a pénz, a nagyravágyás és kivagyiság esztelen és határtalan megnyilvánulási törekvéseinek valós lehetőségeit jelzi Siófokon.”

Mára be kell látnom azt, hogy korábbi írásom inkább ártott, mint használt. Hiszen igaz az, hogy írásom után 4-5 évig lekerült a napirendről a Siófoki Víztorony tönkretétele, de amikor egy éve ismét napirendre került, az Önkormányzatnál már úgy döntöttek, hogy nem Nagy Sándor önkormányzati képviselő cége viseli az „átalakítás” költségeit, hanem az a Siófoki Önkormányzat, ahol az egyik alpolgármestert Nagy Sándornénak hívják, illetve 3 milliárd Ft. eladósodást jelentő kötvényt bocsátott ki.

Még egy ilyen írásom, és a Siófoki Önkormányzat közpénzből metrót építtet Nagy Sándorné háza bejáratáig.

Visszatérve a Víztorony átalakítására, a táblán olvasható tervező neve mellett nem olvasható annak a statikusnak neve, akitől csak megkérdezhetné valaki azt, hogy őszerinte hány évre tervezték az 1912-ben épült víztornyot, ismeri-e a korabeli tervek szerinti alapozás műszaki leírását, illetve tud-e arról, hogy az ez évben toronyban megkezdett munkálatokat miért hagyták abba 3-4 hónappal ezelőtt egyes zsaluzási munkálatok után.

Azt javasolva neki, hogy fontolja meg azt, hogy inkább a víztorony elbontását javasolja az Önkormányzatnak. Okozott már nagyobb károkat is ez a képviselőtestület a városnak, a szavazópolgárok pedig ettől is függetlenül még többen fognak ez évben is rájuk szavazni.

Nem egy nyugtalan nép a siófoki. Belenyugszanak ők mindenbe.

Siófokon 2010. augusztus 1. napján.

Dr. Léhmann György Siófok Szűcs u. 1. sz.


Hozzászólások megtekintése a régi honlapról

Megjelent: 1698 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 331 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68%Canada 1.1%
Romania 6.1%Serbia 0.8%
United States 3.9%Switzerland 0.4%
Russian Federation 2.9%France 0.3%
Germany 2.9%Australia 0.3%
Ukraine 2.7%Kuwait 0.2%
Slovakia 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 1.9%Netherlands 0.2%
Sweden 1.6%Belgium 0.2%
Austria 1.5%Greece 0.2%

Today: 878
This Week: 5365
Last Week: 5161
This Month: 18712
Last Month: 20494
Total: 1610568

Belépés