Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Sze2020Apr01

2012. Március 12., Hétfő 18:42

A pénztelenség joghátrányai

Írta:  Gavallér János
Értékelés:
(6 szavazat)
Apám még azt mondta, hogy - Aki a süllyedő hajóról elsők közt menekül, az az ellenséged, mert „Sehonnai bitang ember…” és tanuld meg fiam: Mögötted áll a testvéred mindig, aki elfut, azzal többé ne állj szóba, mert hagyja, hogy hátba szúrjanak!”

Nincs vitám senkivel. Ideszülettem, ez a Hazám.

Nem várom senkitől, hogy sorsomon változtasson, mert ideszülettem, dolgom, hogy ember maradjak akkor is, ha mindenki leköp. De ne várja tőlem senki, hogy azokkal cimboráljak, akik a pénzérdek, vagy a tudományos előmenetel alapján beágyazódtak a társadalmi hierarchiába – ezek mind árulói a magyar hitnek, érzésnek. Nem kellett soha egy szegény idős ember előtt bizonyítanom, hogy milyen ember vagyok –az érzés vagy van az emberben, vagy idegen-, ellenben soha nem ereszkedtek le az egyszerű ember szintjére azok, akiknek karrier-vágy folyt az ereikben. Hogy mivé lett nemzetem? –Az okokat a kiváltságosok, a mindegy milyen rendszer elitjei, a pecsenyesütögető egzisztenciákon, számon kellene kérni! Helyette, újra éljük a kiskirályok virágzásait. A magyar lelket nem értitek, csak a testtel foglalkoztok; mert ahol nincs igazság, ott nincs magyar!

Lehet prejudikálni, vizsgálni a múltat, keresni a gyökereket, de többet kérni a néptől, mint amennyit a nép kap, nem lehet. Nem elsősorban anyagiakra gondolok, de magas lóra ültették fel az apák a gyermekeiket akkor, amikor tömegével végezték a 70-80-as években a felsőoktatási intézményeket, -hisz mindenki tudja, pártalapú volt az érvényesülés minden szintje-, és megtörtént a nemzedékváltás a rendszerváltással összekötve, egybefolyva. Az apáinkat tönkretevő, a lelkeket megalázó kultúrfelelősök, cenzorok nem kényszerülnek szemlesütve járni-kelni, még ma is fiaik és unokáik útját egyengetik. A törvényeket tisztelő állampolgárok az 50-es, 60-as, 70-es években (Bárándy úramék) és most is, egzisztenciális biztonságban éltek-élnek, de apám, vagy immár én is, máról holnapra a létperemén őrizzük a lélek igazságát, tapasztaljuk a pénztelenség joghátrányait. Miért is kell nekünk, a liberalizációs világpolgárokkal szemben, a még meglévő erőnkkel, azért harcolnunk, hogy a magyar paraszt, „Az Isten adta nép”, ne kényszerüljön megalázói előtt megsemmisülni?

MERT AZ ELIT, ELFOGADTA ÉS ELFOGADJA A 30 EZÜSTÖT!

Az esélyegyenlőség demokráciája oly hiú ábránd, mint a kommunizmus, vagy a földi Nirvána. Emlékszik még valaki, hogy milyen reményeket táplált a pénzoligarchiák médiája az Európai Unióhoz való csatlakozásunk idején? Bayer Zsolt, Boros Imre vagy Bogár László milyen funkciókat töltöttek be akkor és most, de akár vizsgálhatjuk 90 előtt és most is? Sajnos van az a pénz, amely megváltoztatja az emberek véleményét ugyanarról a dologról. A csalásra, bármilyen kicsi korrupcióra tanított, nevelt ember, csak másokban keresi a hibát és már mindannyiónkban, egy hamis illúzió csírája kezd burjánzani: Szemünk előtt Mammon mannája lebeg! A kutyának az a sorsa, hogy rágja a csontot és ugasson, ne érezze nyakán a láncot és éjjel, a holdnak daloljon! Megfosztattunk önnön valónktól, mert nem fáj a másik baja, magunknak gyártunk új és újabb fájdalmakat. Vagy egyszerűen, egymásra uszítanak? Az igazságnak utána járni nincs időnk, ketrecbe zárt a jog, mert míg az igazság malmai őrölnek munka nélküliek, hajléktalanok leszünk és éhen halunk - „jó merániak… mert az ily szegény paraszt az úr elébe nem mehet be többé” –, a szívetekkel látva lássatok, mert ártatlanokból lesznek holnapra a gyilkosok!

Apám még azt mondta, hogy - Aki a süllyedő hajóról elsők közt menekül, az az ellenséged, mert „Sehonnai bitang ember…” és tanuld meg fiam: Mögötted áll a testvéred mindig, aki elfut, azzal többé ne állj szóba, mert hagyja, hogy hátba szúrjanak!” A „kékcédulás választások” után Veres Péter sokszori kérését visszautasítva, maradt örök segédmunkás Magyarországon és nem disszidált. Hogy fáj, hogy ma is, a valahonnan jöttek, a valamit túl éltek uralják hazánk minden funkcióját és akik meghaltak, akik örök nyomorúságban tengődve őrizték a hazát, azok és azoknak fiai most is kiszolgálni kényszerülnek megalázóik leszármazottait? Hát igen, fáj. De akinek a szívében igazság van, az az életét adja a magyarokért és a pökhendi világ újra rájön:

HOGY MIÉRT HALL MEG AZ EMBER A KERESZTEN!

2012. 03. 12.

Megjelent: 1857 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 70.2%Norway 1.1%
Romania 5.4%Canada 0.9%
United States 3.6%Sweden 0.7%
Ukraine 3.1%Switzerland 0.4%
Russian Federation 2.8%France 0.3%
Germany 2.1%Netherlands 0.3%
Slovakia 2%Australia 0.2%
United Kingdom 2%Kuwait 0.2%
Serbia 1.3%Italy 0.2%
Austria 1.3%Poland 0.1%

Today: 449
This Week: 3173
Last Week: 6099
This Month: 449
Last Month: 22244
Total: 2340024

Belépés