Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

V2018Dec16

2013. Február 14., Csütörtök 05:41

Sziporka

Írta:  Pásztori Tibor Endre
Értékelés:
(23 szavazat)
Lemoshatatlan a sérelem a sziporka okozta szégyenfolt a mi ihletforrás teremtette emberszép megvalósításainkról - még akkor is, ha szellemes ötletével megnevettet, csillogóan szerepel, akár civilizációs médiaetika keretben, ékszerbe foglalt kristályban, szexepiles csábításban.

Legközelebb álló különös igazság (a „becsület napján" - mert ez nemcsak a halott hősöké!): a legszebb muskátlik mindig a legszegényebb házak abakaiban nyílnak. De a tüzes testnek sustorgással szétugráló szikrácskái, és a felbolygatott tüzes hamu pernye bántja a muskátli szerénységet. Emberi dolgokra figyelmeztet Rabindranath Tagore is – „apró-cseprő dolgaimat szeretteimnek adományozom, a nagyok mindenkié." Ezért nem leszek kiszolgáltatottja a bűnügyi bohozattal azonos csúsztatásnak, hogy bárki is a közügyet támogató szép megvalósításaimat titkon ügyeskedve a más dicsőségébe csempéssze. Emiatt percekig tartó csöndes agóniába merevedtem, majd éjszakai vádli görcs szorongatott, míg az Ígéből vett bátorsággal „Amit sötétben mondok nektek, mondjátok el a viágosban, és amit fülbe súgva hallotok, hirdessétek a háztetőkről" (Mt. 10:26) - a kiigazítást most, itt megteszem.

„Új utak keresése mellett, régiek iránti tisztelet és megbecsülés az, ami mind a tudományban, mind a művészetben a fejlődés legnagyobb biztosítéka" – csengett szívemben, Zabola községben (Háromszék vármegye) 1970. július hó elsejétől végzett lelkészi szolgálatomban. Döntően - jó idejében! - meghatározott a tudat, hogy mi a különbség a lényeges és lényegtelen dolog között, mi az igazmondás ára, és minden helyzetben felismerni a naptári (történelmi!) napot.Látható és láthatatlan tájakat bevilágító sietséggel igyekeztem a jó cselekvésére. Sok mindenről kellett valamit tudni; egy dologról minél többet, hogy a békesség a lélek egyik legnagyobb kincse. Hiába van mindened, ha békességed nincsen. Pusztító féreg rágta lelkét a kifosztott zabolai népnek. A II.világháburúban a kisebb harangot lőszergyártásra elvitték és áldott emlékezetű Fikker Ferenc lelkész elődöm többszöri próbálkozása dacára sem tudta hazahozni. Ügyködés, közbenjárás, sok-sok imádság után 1971. október 10-én a harang Biatorbágyról visszatért. Ott is sírtak, itt is könnyeztek, a magyarokkal együtt románok. Akkor még egybecsengtek harangok, harangsorsok. Albert Einstein pedig így ír: „Mindent le kell egyszerűsíteni, amennyire csak lehet, - de nem jobban."

Csaknem mindig megbocsátjuk azt, ami sikerrel végződik. Mert, hogy 1975. augusztus 24-én Zabolán a község központjában kapuállítás, monumentális székely kapuállítás volt; arányaival, méreteivel lenyügöző és fenséges mondanivalójával korszakalkotó. A székely nemzeti hitvallást magán viselő jelrendszert és a jó, szent és igaz megóvásra kitárulni, de a védelemre becsukódni is tudó tágas karokat, az égi békét hirdető galambduccal, a kapu -faragók és -állítok névjegyzékét őrző réztáblával én álmodtam meg. És csak akkor pattant közösségi ötletté, mint Pallasz Aténé a Zeusz fejéből, amikor a presbiterekkel (egyházközségi vezető tanácsosok) vívott harcban a „vas-kapu vagy székely kapu?" napirendi pont a gyűlések hosszú során addig szerepelt (na, meddig?), amig a székely győzedelmeskedett! A megyei rendészeti (szisztematizáló) hivataltól írásos engedélyt kértem az épitmény pontos elhelyezésére. ( Az ó-romániai Busnel mérnök népi-kapura adta, én pedig székely kapura kaptam az engedélyt – és már akkor észrevettem, hogy székely vagyok!) Mert az ünnepséget követően óriási támadásba leldült a hatalom. Minden hét keddi napján Sepsiszentgyörgyön le kellett írnom zárthelyi dolgozatban, hogyan is épült a zabolai székely kapu. Ami ott és akkor történt, az még nem tartozik a nyilvánosság elé. Az bizonyos, hogy a szép és Háromszéken az ősiség fájdalmából újjászületett kinőtt első kaput le kellet volna bontani – ha nincsen a figyelmetlenségből kiállított engedély.

Így lett az álmodozásomból közös álom, - életünk egyik szerelme!

A szöveg megállapítását végezte:

Pásztori Tibor Endre

Megjelent: 1257 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 195 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.6%Serbia 1.2%
Romania 5.2%Canada 1%
United States 4.4%France 0.4%
Russian Federation 3.4%Switzerland 0.4%
Ukraine 2.8%Australia 0.4%
Sweden 2.6%Netherlands 0.3%
Germany 2.3%Belgium 0.2%
United Kingdom 2.1%Italy 0.1%
Slovakia 2%Spain 0.1%
Austria 1.3%Poland 0.1%

Today: 133
This Week: 3644
Last Week: 4369
This Month: 9364
Last Month: 18503
Total: 1974603

Belépés