Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

K2019Jul16

2013. Április 16., Kedd 14:53

A Magyar Nemzet kodifikált szokásjogrendje

Írta:  Farkas József
Értékelés:
(10 szavazat)
Az ember önmagát a Teremtőtől származtatja, még akkor is, ha az evolucionista elméletre hivatkozik. Mert, bár az anyag felépítését magyarázni tudja, a még ismert legapróbb összetevő, a színtöltés viselkedését és az összetartó erőket is ismerni véli, a kiindulási pont eredetét értelmével felfogni képtelen.

Fentiek okán, az ember magának jogokat önnön erejéből csak olyan forrásból tud meríteni, amelynek tartalmát ismeri, és hatását uralni képes. A Teremtő, aki az ember által belátható világot megtervezte és hatásait vezérli, az ember megteremtése után hagyta, hogy az ember a Kozmikus Rend szabályait megismerve, életterének rendezését, és közösségeinek irányítását önmaga végezze. A bölcsek azt mondják, hogy a Teremtő, a döntési szabadság fejében, egyetlen kötelmet rakott az ember a vállára:

A Kozmikus Rend sérthetetlen!

A jog tehát döntési szabadság, ugyanakkor tőle elválaszthatatlan a kötelem, aminek folyománya, hogy a kötelem nem teljesítése azonnali jogvesztéssel jár.

E posztulátumból kiindulva minden emberi közösség szabadon megválaszthatja a saját életvitelét szabályozó Rendet. Azonban, az emberi faj fennmaradását csak az a jogrend biztosítja, amelynek forrása a Kozmikus Rend. Minden más forrás olyan hatásokat enged működni, amik sértik a Kozmikus Rendet, következményként pedig az ember pusztulását idézik elő.

Az ember születésekor tanulatlan. Felnőtté akkor válik, amikor szüleitől, tanítóitól elsajátítja saját léte fenntartásához szükséges ismereteket. Miután az ember társas lény, önnön döntési szabadságát korlát közé szorítja, amely korlátot törvénynek mondanak. Ezek a törvények a Kozmikus Rend szabályit kell, hogy hordozzák, és a közösség fennmaradását, gyarapodását kell, hogy szolgálják. Az írott történelem ezt a szabályozást szokásjogként tartja nyilván. Amelyik emberi közösség másként szabályozza létét, annak evilági fennmaradása korlátozott.

A feledékenység és a tudatlanság számolatlan közösséget emésztett fel. Az elmúlás veszélyét elkerülni csak a Kozmikus Rend állandó tanulmányozásával lehet, ugyanakkor a megismert törvények írásba foglalása az utókor biztos támasza lehet (lásd az ókori törvényoszlopokat, az őskori ménhíreket). Az írott törvényeket a szokásjog kodifikációjának (írott törvénybe foglalásának) mondják. A jog alapítása, mint az ember szabad döntésének megnevezése, csak jogforrásból meríthető azzal, hogy csak, és csakis a joggal járó kötelem teljesülése esetén leend hatása. Mindezekből következik, hogy minden emberi közösség saját jogrendet alkot, amit Alkotmánynak neveznek. Országnak tehát alkotmánya nincs, csupán közösségbe szerveződött emberek egyező elhatározásából születetten létező alkotmány van. Úgy nevezik, hogy Társadalmi szerződés, amely létrejött egyrészről a közösség minden tagja, másrészről a Kozmikus Rend között. Az emberi közösség magára veszi a szabad döntését korlátozó szabályokat, a Teremtő pedig biztosítja közösség evilági fennmaradását. Ha a Kozmikus Rend szabálya változik, a közösség tudósai erről tudomást szereznek, és a közösség felkészülten várja a változást. Ha közösség szabályai sértik a Kozmikus Rendet, a Teremtő tekintet a szabályt érvényre juttatja.

Az itt elmondott minden kijelentésre hivatkozva és annak minden állítását igaznak elfogadva, a Magyar Nemzet kodifikált szokásjogrendje az alábbiak szerint közzé teend, és minden ember, ’ki e rendet meg akarja tartani, törvényként magára vegye:

A Magyar Nemzet kodifikált szokásjogrendje

A múlt tapasztalatai és a mindenkori jelen rendezetlen állapota, valamint a jövő iránti felelősség időtlen parancsa, hogy a Magyar Nemzet kodifikált szokásjogrendje a jogfolytonosság kinyilvánításával, összefoglalt állapotában közzé tétessék.

Mert a Magyar Jogrend kialakulásához közös akarat, a magyar közösség fennmaradását megőrző rend társadalmi és logikai szükségszerűsége vezetett. A Magyar Jogrend a Magyar Nemzet fennmaradását szolgáló három szuverén számára előírt kötelem rendje, a magyar emberek jólétének és töretlen fejlődésének védelmére.

I. cikk – a Magyar Nemzet jogrendjének alapvetései

1.§ Magyar Nemzet kodifikált szokásjogrendjének

(1) jogforrása: a Magyar Korona, mint a legfőbb szuverén.

(2)Jogállása: minden magyar emberre és jószágra kiterjedő, teljes körű hatóság.

(3)Joghatása: minden magyar emberre és jószágra köteles hatályú, tartózkodjék a jogalany az ismert világ bármely helyén.

(4) Jogalanya: minden létező, akit, vagy amit jogviszony szereplőjeként jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek.

(5)Feladata: Minden magyar ember és döntésképes jószág jog szerinti szabad döntésének érvényesülését védelmezni, a magyar nemzet érdekeit szolgálni, és a kiterjesztett jogokat veszélyeztető megnyilvánulásokat megakadályozni.

2.§ A magyar jogrend „jog” fogalma: A jog, a jogalany cselekvési szabadságának meghatározott mértéke, amelyben a jogalany cselekvési szabadságának mértékét a birtokolt jogok összessége szabja meg. A jog tulajdonságai:

(1)     A jog = döntési szabadság,

(2)     a jog egy és oszthatatlan,

(3)     a jog át nem ruházható,

(4)     joggal szemben csak kötelem állítható.

3.§ Magyar Nemzet

(1) alkotmányjogi berendezkedése: kodifikált szokásjogrend,

(2) államformája: királyság,

(3) államszervezete: osztott hierarchikus rendszer, amelyben a három szuverén: a Magyar Nemzet, a Magyar Korona és az Első Jogkiterjesztett egyetértő döntése kormányoz.

4.§ A Magyar Nemzet tagja minden ember, akinek közvetlen felmenője (anyja, apja) magyar, és aki felnőtté válásakor, 21. életévében, Magyar Nemzeti Esküt tett. Az eskü szövege:

Magyar Nemzeti Eskü:

Én, …, a Magyarok Istenére esküszöm, hogy a Magyar Nemzet törvényes rendjét elfogadom és betartom, szolgálatomat a Magyar Nemzetnek szentelem. Esküszöm, hogy Nemzetemet el nem hagyom, idegennek szolgálatomat nem ajánlom és nem is teszem. Úgy legyen.

II. cikk – a Magyar Nemzet törvényalkotási rendje

5.§ Törvényt csak jogalapító hatalmasság alkothat. Jogalapító hatalmasság a három szuverén a Magyar Nemzet, a Magyar Korona, és az Első Jogkiterjesztett. Bármelyik hiánya esetén a másik kettő köteles pótolni a hiányzó szuverént.

6.§ Törvénynek kötelem keletkeztető joghatása csak akkor és csakis akkor van, ha a három szuverén a Magyar Nemzet, a Magyar Korona, és az Első Jogkiterjesztett egyetértő jóváhagyása, egyazon időben megtörtént.

7.§ Minden törvény köteles hatályú a Magyar Nemzet minden tagjára. Mentelmi- és menedékjog nincs.

8.§ Bizonyított törvényszegésért kiszabott büntetés végrehajtása alól az elítélt kegyelemmel mentesülhet.

1.) A kegyelem jogfosztással, a megkegyelmezettnek a Magyar Nemzet tagjainak sorából való kizárásával jár.

2.) A megkegyelmezett a Magyar Nemzet vendégeként élhet a Magyar Nemzet birtokain.

3.) A megkegyelmezett élő leszármazottait a jogfosztás nem sújtja.

9.§ Kegyelmet a három szuverén külön-külön is gyakorolhat, a hármas egyetértés a kegyelemhez nem szükséges.

10.§ Törvényt a Magyar Nemzet Országgyűlése, a három szuverén együttes jelenlétében alkot, és a három szuverén egyetértő jóváhagyása léptet hatályba. Bármelyik szuverén egymagában hozott döntésének joghatása nincs.

11.§ Rendkívüli helyzetben két szuverén, a Magyar Korona és az Első jogkiterjesztett egyike rendelettel kormányozhat. A kihirdetett rendelet hatálya a kihirdetést követő első törvényesen összeülő Magyar Nemzet Országgyűlése kezdési időpontjáig tart, és ekkor elveszti joghatását.

III. cikk – a Magyar Nemzet jogrendjének intézményei

12.§ A Magyar Korona és jogai:

(1)   A Magyar Korona a legfelső szuverén, képviselője a Magyar Királyi Koronatanács.

(2)   Minden jog forrása a Magyar Korona.

(3)   A Magyar Korona jogaiból a három szuverén, mint jogalapítók egyhangú egyetértésével és kiterjesztéssel rendelhet jogot vagy jogokat, csak és kizárólag magyar emberhez, amely, vagy amelyek a jogokhoz elválaszthatatlanul tartozó kötelemmel járnak.

(4)   A hatalom egyenlő a joghatással, de csakis a kötelem teljesülésékor.

(5)   Bármely kötelem teljesítésének elmaradása egyenlő minden, a jogkiterjesztéssel átadott jog maradéktalan elvesztésével. Az elveszett jog visszaháramlik a Magyar Koronára.

(6)   A Magyar Korona jogainak kiterjeszthető jogait egyetlen, csakis és kizárólag, arra mindenben felkészített magyar ember, jogkiterjesztő beavatással kaphatja meg.

(7)   A Magyar Korona jogainak kiterjesztésére érdemes embert a Magyar Nemzet jelöli ki és készíti fel.

13.§ Az Első Jogkiterjesztett kötelmei és jogai:

(1)   Az Első Jogkiterjesztett lehet a Magyar Nemzet bármelyik tagja, aki bizonyította felkészültségét, és akit a Magyar Nemzet nyílt szavazással elfogad.

(2)   Az Első Jogkiterjesztett a végrehajtó hatalom minden részletének egyszemélyi felelőse.

(3)   Az Első Jogkiterjesztett, a Magyar Korona által neki rendelt kötelmek teljesítéséhez a Magyar Korona képviselőjét köteles meghallgatni. A Magyar Korona képviseletét a Magyar Királyi Koronatanács látja el.

(4)   Az Első Jogkiterjesztett

a.) rendkívüli helyzetben rendelettel kormányozhat,

b.) törvényjavaslatokat emelhet törvényerőre vagy vétózhat

c.) jogkiterjesztéssel jogot adományozhat

d.) a Magyar Nemzet és a Nemzet élettere védelmére hadat vezethet,

e.) egyházat alapíthat.

(5)   Az Első Jogkiterjesztett csakis olyan

a.) rendeletet adhat ki,

b.) törvényjavaslatot emelhet törvényerőre,

c.) adományozhat jogot,

d.) vezethet hadat,

e.) alapíthat egyházat,

amelyek bírják a Magyar Korona és a Magyar Nemzet együttes belegyezését. Az adományozott joghoz tartozó kötelem nem teljesülése esetén a kiterjesztett jog a Magyar Koronára visszaháramlik.

(6)   Az Első Jogkiterjesztett a Magyar Nemzet közössége közvetlenül választhat, és hívhat vissza.

(7)   Az Első Jogkiterjesztett minden joga visszahívásáig, vagy élete fogytáig kizárólag őt illeti. Minden, az Első Jogkiterjesztettet illető jog az Első Jogkiterjesztett visszahívásakor, vagy életfogyta esetén a Magyar Koronára visszaháramlik.

14.§ A Magyar Nemzet kötelmei és jogai

(1)   A Magyar Nemzet kodifikált szokásjogrendje jogkiterjesztésre épülő természet alapú jogrend, és a Magyar Nemzet minden tagjára köteles hatályú.

(2)   A Magyar Nemzet minden tagja szolgálatát csakis, és kizárólag a Magyar Nemzet érdekében köteles kifejteni, és a Magyar Nemzet minden értékét, birtokát és jószágát köteles megóvni, és idegenekkel szemben azokat megvédeni.

(3)   A Magyar Nemzet fennmaradásához szükséges szolgálatok irányítását a Magyar Nemzet tagjai közül, nyílt szavazással megválasztott küldöttek, miniszterek és azok segítői (királyi titkárok) végzik. Miniszteri jogkiterjesztést az Első Jogkiterjesztett kinevezéssel ad, a jogokhoz rendelt kötelmek leírásával.

(4)   A közösség fennmaradását szolgáló jogokhoz rendelt kötelmek nem teljesülése a jog elvonásával jár, amely jog az Első Jogkiterjesztettre visszaháramlik.

(5)   A Magyar Nemzet közösségirányítási jogai az alábbi területekre vonatkoznak:

a.) közösségi jogok – igazságszolgáltatás, pénzügy

b.) hadszolgálati jogok – hadsereg, csendőrség

c.) ellátási jogok – mezőgazdaság, élelmiszer feldolgozás, vízügy

d.) iparszervezési jogok – ipar, közlekedés, bányászat

e.) lét jogok – egészségügy

f.) kulturális jogok – oktatás, művészet, vallás

g.) tudományos jogok – Magyar Tudományos Akadémia, kutatás

A területek teendőinek összehangolását a főminiszter végzi és felügyeli, az adományozott jogokhoz rendelt kötelmek teljesülésének vizsgálatával.

(6)   A Magyar Nemzet bármely tagja javaslattal, tervezettel, panasszal fordulhat minden miniszterhez.

(7)   Minden miniszterhez benyújtott javaslatot, tervezetet, panaszt a megkeresett miniszter köteles elbírálni és arra érdemben válaszolni.

IIII. cikk – A Magyar Nemzet közösségi fóruma az Magyar Nemzet Országgyűlése

15.§ A Magyar Nemzet közösségének közösségirányító szervezete a Magyar Nemzet Országgyűlése.

16.§ A Magyar Nemzet Országgyűlését (a továbbiakban Országgyűlés) minden évben legalább egyszer, vagy a Magyar Nemzet tagjai egytizedének igazolt aláírásával, az Első Jogkiterjesztetthez benyújtott kérelem alapján bármikor, az Első Jogkiterjesztett hívja össze.

(1) Az Első Jogkiterjesztett feloldhatatlan akadályoztatása esetén a Magyar Nemzet Országgyűlését a Magyar Királyi Koronatanács hívja össze.

(2) A Magyar Királyi Koronatanács feloldhatatlan akadályoztatása esetén a Magyar Nemzet Országgyűlését a legutolsó, törvényesen megválasztott Országgyűlés főminisztere, annak hiányában a főminiszter helyettese, annak hiányában az Országgyűlés főjegyzője hívja össze.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben felsoroltak mindegyikének feloldhatatlan akadályoztatása esetén a Magyar Nemzet bármely tagja kezdeményezheti a Magyar Nemzet Országgyűlésének összehívását.

17.§ Az Országgyűlés tagjai:

(1) alsóházának küldötteit 2 évre, a Magyar Nemzet minden 50.000 tagú közössége nyílt, többségi döntés alapján választja, és ugyanazon 50.000 tagú közösség többségi döntésével hívhatja vissza. Visszahívás esetén a küldött minden szavazata érvénytelen az aktuálisan teljes országgyűlési időtartamra vonatkozóan.

(2) Az Országgyűlés levezetőjét 2 évre, az összehívott Országgyűlés küldöttei többségi döntés alapján választják meg, és emelik hivatalába.

(3) Az Országgyűlés felsőházának 50 tagját 3 évre, az alsóház nyílt szavazással, többségi döntés alapján jelöli, és az Országgyűlés levezetője nevezi ki.

(3) A minisztereket 5 évre, az Országgyűlés összes küldötte és állandó tagjai, nyílt szavazással jelöli és az Első Jogkiterjesztett nevezi ki.

(4) Az Országgyűlés állandó tagjai:

a.) az Első Jogkiterjesztett

b.) a Koronatanács

c.) kettő országgyűlési titkár

d.) három jegyző

e.) 22 tagú vének tanácsa

(5) A küldöttségi megbízatás visszahívásig, vagy a küldöttségi szakasz lejártáig él.

18.§Az Országgyűlésén megjelenni, annak munkájában részt venni, a Magyar Nemzet minden, a 21. életévét betöltött tagja jogosult.

19.§Az összehívott Országgyűlés minden tagja az összehívás napján a törvényalkotói jogkiterjesztésért esküt tesz. Az eskü szövege:

Magyar Nemzet Országgyűlése küldötteinek esküje:

Én, …, a Magyarok Istenére esküszöm, hogy a Magyar Nemzet Országgyűlésén szolgálatomat a Nemzetemnek szentelem, csakis erkölcsében tiszta törvényeket fogadok el, és küldöttként a küldők érdekeiért szállok vitába. Úgy legyen.

20.§ Az Országgyűlés nyílt, hallgatóként a Magyar Nemzet bármely tagja részt vehet, de szavazati joga csakis a küldötteknek van. Az ülést az első jogkiterjesztett nyitja meg, és az Országgyűlés levezetője vezeti. Az ülésvezető nem szavaz.

(1)   Az Országgyűlés felsőháza megvitatja a beterjesztett törvényjavaslatokat, azokat a törvényhozási alapelvek betartásával pontosítja, és az első jogkiterjesztett elé terjeszti szentesítésre.

(2)   A beterjesztett törvényeket törvényerőre a Koronatanács emeli és az Első Jogkiterjesztett szentesíti. az Első Jogkiterjesztett szentesítése nélkül egyetlen törvény sem joghatályos.

(3)   A nem szentesített, vagy törvényerőre nem emelt törvényjavaslatot a Koronatanács indokolással köteles visszaküldeni a felsőház üléséhez. A törvény további sorsáról a felsőház határoz. A felsőház 30 napos eredménytelen működése esetén a levezető javaslatot tesz annak berekesztésére, és az Első Jogkiterjesztett a felsőházat feloszlatja.

(4)   A felsőház feloszlatásával az alsóház 72 órán belül köteles a felsőházi küldötteket újra választani.

(5)   Az összehívott Országgyűlés felsőházának harmadik feloszlatása az adott országgyűlési ciklus lezárását és feloszlatását is jelenti. Az Országgyűlés feloszlatását követő 30 napon belül az Első Jogkiterjesztett új Országgyűlést hív össze.

(6)   A Koronatanács működését a Koronatanács Rendtartása szabályozza.

(7)   Az Vének Tanácsába tagokat a Magyar Nemzet javasol köztiszteletben álló, nagy tudású és tapasztalatú tagjaiból.

Ez a Magyar Nemzet kodifikált szokásjogon alapuló igazságos Alkotmánya. A további szabályozást törvényekben kell megadni.

Magyar Nemzet kodifikált szokásjogon alapuló igazságos Alkotmánya kihirdetésének napján lép hatályba.

Megjelent: 1416 alkalommal
Tovább a kategóriában: « Felvilágosítás Vaktában »

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 68.1%Serbia 1.4%
Romania 5.5%Canada 1.1%
United States 3.7%Norway 0.4%
Russian Federation 3%France 0.4%
Ukraine 2.6%Switzerland 0.3%
Sweden 2.3%Netherlands 0.3%
Slovakia 2.2%Australia 0.3%
United Kingdom 2.1%Kuwait 0.3%
Germany 1.9%Spain 0.2%
Austria 1.4%Italy 0.2%

Today: 451
This Week: 1611
Last Week: 3884
This Month: 8449
Last Month: 19667
Total: 2112199

Belépés