Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Sze2018Apr25

2014. Február 02., Vasárnap 16:36

ERESZ (Völgyesi Ferenc emlékére)

Írta:  Pásztori Tibor Endre
Értékelés:
(9 szavazat)
                      Ledér könnyelműséget sejtető, hangzatos laza fityfiritty, az esetre, ügyre, életre rá sem hederítő magatartással, megnyílvánulással merő ellentétben áll az eresz mélyhangú, stabititást, oltalmat nyujtó védelem.

                      L’élek konstelláció a felülről - elvileg lezáró, - beborító háztető, azaz a falhoz csatlakozó téralkat legfelső része: az eresz. A fedélszék tartozéka, a talajnak eresz alatti keskeny sávja, az a perem, amely egensúlyi biztonsággal megvéd sok bajtól és veszélytől. Azt a tudatosan megformált célt, életcélt és (élet)hivatást, melyre nézve létesül amindenkori eresz, a csapások és pusztulás fenyegető veszélyét magában rejtő tényezők, ( vihar, szélvész, stb.) igyekszik a természet erőivel szemben féltőn megvédeni, épségben megtartani.

                      Leonardo da Vinci hasonlata szerint egész életünk olyan, mint a gyertya lángja: folytonos változásból áll, melynek dinamikai egyensúlyát a különféle irányban mozgó erők harmóniája biztosítja. Elegendő egy parányi zavar e csodálatosan bonyolult égési folyamatban és máris felborul az egész egyensúly, amit emberi életnek nevezünk. Ez a rejtélyes konstelláció, ami e csodálatos egyensúlyt biztosítani hivatott – amit (akit!) Léleknek nevezünk: mindig csak az agy-idegrendszerünkön nyílvánul meg, akár befelé, saját megunkkal szemben; akár kifelé, a környezettel szemben.

                      Ugyan lehetne a kérdés eldöntésére – szellemi küzdelem – jegyében vitatkozni azon, hogy valamely betegségnek melyik része fontosabb – az orvos szempontjából: vajon a „szervi” (organikus) rész-e, vagy a szorosan vett „idegrendszerbeli” (lelki-komponens” rész? A beteg szempontjából az utóbbi fontosabb, hiszen a beteg minden baját éppen az idegrendszere útján érzi és szenvedi. Ezzel együtt definiálható is: az életprobléma ma idegprobléma.

Úgyszintén a közösség szellemi életének mindenkori vezetői, irányítói, vagy a kultúrélethez való kötelező alkalmazkodás leginkább az idegrendszert vette igénybe, mely az agyidegrendszer hatalmas fejlettségéhez vezetett. Ennek eredményeként a létfenntartás erőfeszítése túlerőlteti az idegaparátust, amikor sérül, rokkan az idegrendszer.Félelmekben, iszonyokban és kényszerérzetekben szenvedők, akiknek „semmi szervi bajuk nincs!” - keresik az oltalmat.

Csakis a társadalmak közé ékelődő elemek: a kapzsi irigység és óriási méretű gyűlölet szüleménye a csalás, csábítás, ámítás, álnokság, hamisság, rablás, gyilkosság, - minden vétek, minden bűn csodálatra méltó pontossággal szerepelnek a Nyilvántartásban. A fegyházak lakói ártatlan fehér bárányok azokhoz képest, kik az irigység és gyűlölet lelki ragályát tudatosan terjestik, beoltják gyermekeink, ífjaink szívébe. A kultúra világában egyetlen háborúnak van csak létjogosultsága, ez pedig az eredendő bűn, az irigység és a gyűlölet elleni irtóhadjárat!

Csak az harcol igazán a békéért, aki az igazi szeretet zászlóját lobogtatva, az irigység és a gyűlölet ellen harcol. Régesrégen megíratott már: „Hálókat hullat a gonoszokra, tűz, kénkő és égető szél az ő osztályrészük.”(Zsoltárok k.11:6) Menedék az, ami a menekülőnek védelmet vagy vígasztalást nyújt. Menedék a hegyvidéki turistaház, az otthontalan szegények számára a nyomorúságos tömegszállás, a politikai menekültnek nyújtott állami védelem a kiadatást kérő állammal szemben... A történelemben az ó- és közép-korban a templomba menekülő bűnös mentesülése a halálbüntetés alól... Bántatlanságot ki biztosít a mindenkori embernek? Az egyszerű pásztornak, a tanult tudósnak: a bűnös embernek?

Inog a föld, - orkánok sivítanak, árvizek öntik el az országokat, kontinensek sorsa veszélyeztetett, minha minden összeesküdött volna, hogy mindazt, amit évezredek, évmilliók óta a civilizáció felépített, rombadöntsék. Az ellentétek valósággal kiélesedtek a szenvedélyeknek ebben a küzdelmében úgy, hogy szemben állnak egymással nemcsak a nemzetek, népek, fajok és osztályok, hanem világnézetek, hivatások, sőt szembekerültek egymással a korok és nemek, de még a családtagok is.

A világrecsegében megrémült embernek, a kultúrembernek is szüksége van, - akár a fecskemadárnak oltalomra, védelemre, a Kegyelem kifeszített függőleges erősségére, az érettünk „bűnné lett” ereszre.

 

A szöveg megállapítását végezte:

         Pásztori Tibor Endre

Megjelent: 986 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 257 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.5%Canada 1%
Romania 5.4%Serbia 1%
United States 4.4%Switzerland 0.4%
Germany 3%Australia 0.4%
Russian Federation 2.9%France 0.4%
Ukraine 2.9%Italy 0.2%
United Kingdom 2.2%Netherlands 0.2%
Slovakia 2.1%Belgium 0.1%
Sweden 2.1%Poland 0.1%
Austria 1.3%Greece 0.1%

Today: 570
This Week: 2381
Last Week: 5982
This Month: 23368
Last Month: 32290
Total: 1800476

Belépés