Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

P2017Jul28

2014. Április 28., Hétfő 09:58

Hunyadi Mátyás nagykirály és a Szent Kereszt titka (2014) V.

Írta:  Nagykun-Kovács László
Értékelés:
(10 szavazat)
Sorozatunk jelen részében megismerkedünk a Szent Korona keletkezésének hétpecsétes nagytitkával s egyúttal egy csapásra szentté avatjuk Hunyadi Má-tyást és Hunyadi Lászlót.

S bármilyen furcsa, ehhez nem kérjük senkinek a köz­benjárását, még a Vatikán engedélyét sem, hiszen több, mint 540 évig késle­kedett. S még a magyar közmondás is azt mondja, hogy kutyából nem lesz sza­lonna. (A Kos nem keverendő össze a Bikával [1].) Betekintést nyerhetünk a Te­remtés nagy titkába. Megfejtéseink kikövetkeztetésében ezúttal is a „Mia­tyánk” keresztény imádság siet segítségünkre.

1. számú kép Hunyadi Mátyás, a Wikipédia jóvoltából

1. számú kép Hunyadi Mátyás, a Wikipédia jóvoltából

Mindennapi Mátyás Királyunkat add meg nekünk ma!
avagy
A Hunyadiak feltámadása a legújabb kutatások fényében

(Tanulmányunk a szöveg végén: letölthető, de elolvasandó is, megtanulandó is.)

I. Bevezető Hunyadi Mátyás szentté avatási jegyzőkönyvéhez

  • Visszatekintés az időben Buda napjától (II. 26.) Szent György napjáig (IV.24.) tartó tanul­mánysorozatunkra, elemi következtetések

II. A Szent Korona keletkezésének nagy titka

  • A „Vízi Péter és Vízi Pál” precessziós tanmese további elemzése, a magyar nemzet és a Szent Korona keletkezése üdvtörténeti szemszögből a Miatyánk elemzésének segítségével

III. Következtetések, következmények

Amint korábbi részünkben [2] hírt adtunk róla, nagycsütörtöki méhviaszgyertyás virrasztásunk váratlan sikert hozott, felismertük, hogy a „Vízi Péter, Vízi Pál” című s Pap által precessziósként meghatáro­zott mese Csaba királyfi csillagösvényére (azaz a „rejtett magyar évkörre”) íródik, s ez által a magyar történelem – máshonnan ki nem deríthető - titkaiba avat be bennünket.

S nagy örömmel ünnepeltük Buda nagykirály (Hunyadi Mátyás) szellemiségének a feltámadását, ör­vendezvén, hogy a magyar nemzet 540 éves szabadságharca nem volt hiábavaló, s immár van okunk az örömre. S tesszük hozzá – utólag mosolyogva –, gondoltuk, hogy eddig tartott a Húsvét, Krisztus keresztre feszíttetett s – hál’ Istenek - harmad világhónapnyi (540 év = 3-szor 180 év, hiszen a „rejtett magyar évkörben” egy világhónap 180 év) idő múlva immár feltámadott. Halleluja.

De – szerencsénkre – az élet nem ilyen egyszerű. Mint említettük, a Szent Keresztnek önálló élete van. Igaz íródeákként, de mégiscsak nagyszabású vállalkozásba fogtunk (a Nagyhét és a Húsvéti hét napjainak megfeleltetésébe a precessziós Nagyév dekanátusaival [3]), s az nem áll meg Húsvét vasár­napnál, illetve Húsvét hétfőnél, bármennyire fontos is és bármennyire is nem helyettesíthető más napokkal ez a két nap.

Nagyszabású vállalkozásunkat ugyanis Húsvét szerdán egészen váratlan siker koronázta, illetve sok­kal pontosabban fogalmazva, mint majd látjuk, a Korona váratlanulsikerezte”, azaz a Szent Korona további részletekkel segítette ügyünk sikerre vitelét. S csak így utólag visszatekintve érthető meg, hogy milyen nagy fába is vágtuk a fejszénket.

S Húsvét pénteken – ismét csak váratlanul – teljesítettük időközben felismert célunkat, minden rész­let összeállt Hunyadi Mátyás szentté avatásához. Így elmondható, hogy ez a jegyzőkönyv teljes egé­szében elkészült. Vagyis tanulmányunk jelen része nyugodtan akár Hunyadi Mátyás és Hunyadi Lász­ló (s nyilván édesapjuk, Hunyadi János) szentté avatási jegyzőkönyvének is tekinthető. S mivel elér­keztünk a fényfelszabaduláshoz, egyúttal alkalmunk nyílik bizonyos összefüggések levonására is.

Összességében elmondható, hogy tanulmánysorozatunk, amelyet a „Szent Korona és a Miatyánk” cí­mű tanulmányunkkal [4] indítottunk a február 24-i Mátyás és a február 26-i Buda napnak emléket állít­ván, - mint kiderült - kezdettől fogva Hunyadi Mátyásék szentté avatását célozta, furcsa módon a nélkül azonban, hogy ez akkor kezdetben még bennünk, íródeákként, tudatosulhatott volna. Eredeti célkitűzésünk, Buda nagykirály számára az őt megillető állami ünnepnap(ok) kivívása a naptárban ugyanis elvileg egylényegű a szentté avatással. S ha már imával indítottuk nagyszabású vállalkozásun­kat, akkor - amint ilyen alkalmakkor illik - imával (a Miatyánk további elemzésével) is fogjuk zárni azt.

Micsoda, hát az nem a Vatikán dolga lenne?” – halljuk néhány vallásos lelkületű Kedves Olvasóink visszakérdezését. Röviden megválaszoljuk, hogy elvileg igen. Az is lenne, pontosabban lett volna, ha a Vatikán nem a Vatikán lenne, s ha nem telt volna el 540 év.

Ugyanis adott az a világvallás, amely katolikusnak, tehát egyetemesnek hazudja magát, de nem az. S bármennyire szeretetre méltó is, s tényleg az, s bármennyire is arra hivatott, hogy - amint az Pap olyannyira bölcsen felismerte és tudatosította a nemzet körében - egyházként Jézus – teljes értékű - ikre legyen, hiszen Szent Pétertől és Szent Páltól eredezteti magát, súlyos bűnöktől terhelt. Róma püspöke s az általa vezetett egyházközösség - például Hunyadi Mátyás szentté avatásának elmismá­solása miatt - nem állhat meg egyenes derékkal Isten ítélőszéke előtt.

De itt inkább következzen tanulmányunk oknyomozó része.

II. A Szent Korona keletkezésének nagy titka

Előrebocsátjuk azt az íratlan szabályt, hogy még a legszűkebb vallásos (keresztény) közösségeken be­lül sem szokás beszélni a Szent Korona keletkezéséről. Csak nagyon kivételes alkalmakkor adatik meg az, hogy egyáltalán szóba kerüljön, s hogy így a kíváncsi hívő embereknek a Korona keletkezéséről bármilyen apró részlet is tudomására juthasson [5]. A mi esetünkben viszont a tanulmánysorozatunk e­gyes részeiben lépésről lépésre feltárt összefüggések fényesen példázzák azt, hogy a Buda nagykirály által képviselt ún. korrekciós szerep [6] hogyan is működik [7]. Pl. úgy, hogy az esetleg megsérült vagy megcsonkított Korona eredeti állapotát helyreállítja s így biztosítja az eredeti rendeltetésszerű mű­ködését. Jelen esetünkben tanulmánysorozatunk a Korona abroncsának hátsó részén eredetileg sze­repelt – pl. Buda, Atilla és Szűz Mária zománcképét tartalmazó – helyes rendjének helyreállításához hivatott erőt (s nyilván az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat is) mozgósítani.

Legutóbb, Nagycsütörtökön eljutottunk odáig, hogy felismertük, hogy a Pap által elemzett „Vízi Péter és Vízi Pál” precessziós tanmese nem vagy legalábbis nemcsak a 26.000 éves precessziós nagyévet járja körül, hanem az annál nagyságrendekkel rövidebb 2160 éves „rejtett magyar évkörét” (vagy ami vele lényegileg azonos: „Csaba királyfi csillagösvényét”). A rövid idő ellenére Nagyszombatig sikerült néhány alapvető összefüggést levonnunk. Köztük olyat is, amelyből már előre sejthető volt, hogy az egész évkör – geometriai értelemben is vett - középpontjában a Szent Korona áll, s nemcsak az abroncsa, hanem az egész félgömb alakú test, beleértve a keresztpántokat is.

Kutatásaink további járulékos haszna volt annak a szertartásrendnek a felismerése, amely valaha va­lószínűleg Mátyás király udvarát és csillagászai eszköztárát gazdagíthatta. Az ún. „Mátyás-graduálé­ban” feljegyzett, Húsvéthoz igazodó eljárás, ill. saját kutatásaink alapján vontuk le a következtetést.

  •  Mátyás-graduálé” ószövetségi [8] alapon dolgozik, míg mi a 18 napos Húsvéti ünnepkör és az évkör megfeleltetéseit vettük alapul [9].

A 18 napos Húsvéti ünnepkör szertartásrendjének lényege, hogy imával és méhviaszgyertyás környe­zetben az összesen két és fél hetes ünnepkör egyes napjain – a Jóisten segítségével - rá tudunk han­golódni a precessziós évkörben annak az adott napnak éppen megfeleltethető s néha kulcsfontossá­gú jegyeire [10], amely napot akkor éppen megéljük. Ezen keresztül pedig közvetlen kapcsolat létesít­hető a Teremtés központjával, ami felbecsülhetetlen értékű a gondoktól gyötört s ezer sebből vérző világunk, azon belül is a magyarság gyógyulása szempontjából. Nem árulunk tovább zsákba macskát,

  • Húsvét szerdán (Nyilas-Kos) a Szent Korona és az „rejtett magyar évkör” összefüggései vo­natkozásában tettünk szert fontos felismerésekre.
  • Húsvét csütörtökön (Skorpió-Skorpió) a „rejtett magyar évkör” és a Korona hiányzó zománc­képeinek összefüggései vonatkozásában,
  • Húsvét pénteken (Mérleg-Ikrek) az „rejtett magyar évkör” és a Miatyánk összefüggéseiről, Hunyadi Mátyás szentté avatása vonatkozásában, illetve
  • Húsvét szombaton (Mérleg-Vízöntő) (a Korona precessziós működése vonatkozásában ismer­tünk fel dolgokat.

Mielőtt nekifutnánk, idézném az örökkévalóság dicső bajnoka, a Képes Krónika szeghetetlen kedvű kutatója, vitéz mezőkövesdi Szántai Lajos magvas gondolatait a magyar történelemről:


A Nagykun-Kovács László által feldolgozott eredeti olvasmány teljes részletei LETÖLTHETŐ PDF →

Megjelent: 1742 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 272 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.1%Canada 1%
Romania 6.1%Serbia 0.8%
United States 4%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3%Kuwait 0.3%
Germany 2.9%Australia 0.2%
Ukraine 2.8%France 0.2%
Slovakia 2.2%Czech Republic 0.2%
United Kingdom 1.9%Italy 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Greece 0.2%

Today: 397
This Week: 2842
Last Week: 4501
This Month: 18782
Last Month: 25349
Total: 1568532

Belépés