Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

H2017May29

2014. Június 29., Vasárnap 14:30

Homérosz és János Vitéz a Napúton

Írta:  Dobos Csanád
Értékelés:
(14 szavazat)
Homérosz és János Vitéz a Napúton, 3500 éves krétai szuper-naptár "Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen már nem!" Iliász a napúton? Odüsszeia, mint vízöntő-paradoxon tanulmány? Kitalált-e a Képes Kor-nika? Phaisztoszi korong, mint szupernaptár? Vénusz bolygó és a János vitéz kapcsolata  

Vénusz bolygó és a János Vitéz – tanulmány

janosvitez1Mi is a János Vitéz? Alkimista, spirituális, esetleg sátáni alkotás vagy éppen gyerekeknek szóló tündérmese? Kemény indító kérdés, de nagyon is van valóságalapja. Ahogy Mozart személye és a Varázsfuvolájának csodálatos zenéje sem választható el a szabadkömművesektől, valamint azok beavatási szertartásától, úgy Petőfi személye, versei és a János Vitéz sem az alkimiától, tarottól, sőt ...

„Ha Toldi a magyar Heraklész, akkor János vitéz a leleményes, a horgaseszű, a magyar Odüsszeusz.” Kosztolányi Dezső

„Ez a legtöményebb, leghódítóbb magyar mű.” Illyés Gyula

„A magyar irodalomnak vannak sokkal nagyobb szabású alkotásai, mint a János vitéz. De a János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg jellegzetességét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szív verését. Ebben a műben csodálatosan együtt van a magyar föld valósága és a magyar lélek álma. Ilyesmi, mint a János, a legnagyobbaknak is csak egyszer sikerül." Szerb Antal

Ezeket a véleményeket általában ismerhetjük, hiszen ezeken alapul az iskolai oktatási tematika is. Azonban jóval több rejlik ebben a remekműben.

„És amint a lombikban lezajló folyamat egyszerre jelképe a természetben, az ásványok szintjén és a planéták szférájában, valamint az alkimista lelkében végbemenő történéseknek, úgy válik az Opus Magnum receptjét magában foglaló irodalmi alkotás (jelen esetben a János Vitéz) az önmegvalósítás, a romantikus Költői énteremtés, egyszersmind a személyiséget átformáló szerelem és költészet halhatatlan szimbólumává." Hamvas Levente Péter - Tündérasszony vitriolban - Alkímiai és rózsakeresztes vonatkozások a János vitézben

De Pap Gábor, a neves kutató is hasonló gondolatokat fogalmaz meg a youtube-on is elérhető Pap Gábor János vitéz és a Nagy Titok, a Nagy Arkánum előadásában. Pap az alkímista Rosarium philosophorum kártya helyett a másik spiritiszta kártya, a Tarot kártya Nagy Arkárnum lapjaival felelteti meg a János vitéz egyes fejezeteit.

De mégis mit keres ez az elbeszélő költemény a honlapomon?

A János vitézben fellelhető szimbólumok egy része a már korábban vizsgált alkotásokban is fellelhető, így ezek újbóli vizsgálata –immár a János vitéz- oldaláról újabb érdekességekkel is szolgálhat a korábbi művek (pl: Odüsszeia) minél alaposabb megértésében. Előzetesen érdemes ezeket a hasonlóságokat csak megemlítés szintjén felidézni:

A francia királylány megszabadítása, az óriás király legyőzése, huszárok Francia-országba menetelésének ábrája, sőt még az Odüsszeusz bolyongása is némi hasonlóságot mutat János vitéz sorsával.

Vénusz-Pentagram mozgásVénusz-Pentagram mozgás

Nos hát ment a sereg, csak ment, csak mendegélt, Tatárországnak már elérte közepét; De itten reája nagy veszedelem várt: Látott érkezni sok kutyafejű tatárt...

Tatárország hegyes-völgyes tartománya Messziről nézett a seregnek utána, Mert jól bent vala már nagy Taljánországban, Rozmarínfa-erdők sötét árnyékában. Itt semmi különös nem történt népünkkel, Csakhogy küszködnie kellett a hideggel... Leszálltak s hátokra vették a lovokat...

Ekképen jutottak át Lengyelországba, Lengyelek földéről pedig Indiába; Franciaország és India határos,De köztök az út nem nagyon mulatságos... Mentül beljebb érték a francia földet." (János Vitéz 8-10.)

Kukorica János a huszárokkal előszőr Keletre, Tatárországba érkezik (1), onnan fordul vissza nyugati irányba, Taljánországba (2), a mai Itáliába. Ezt követően Északra haladnak Lengyelországba (3), majd Dél-Keletre, Indiába (4), hogy onnan nyugatra, észak-nyugatra fordulva, most már ténylegesen Franciaországba (5) érjenek.

janosvitez3

 Aligha lehet véletlen, hogy – az alkímiai transzmutációt jv.pngbeteljesítendő – ennek a mágikus jelnek a körvonalán kell végigmennie Kukoricza Jancsinak is, míg János vitézzé lehet. Vessünk csak egy pillantást az alább bemutatott térképre! Jól látszik, hogy Kukoricza Jancsi világkörüli utazásának még iránya is azt követi, ahogyan az ember egy ötágú csillagot rajzol: Budától Tatárország, azaz Mongólia közepére, onnan Itáliába,  fel Lengyelországba, onnan ismét vissza Ázsiába, India közepére, majd vissza Párizsba, hogyvégül oda jussunk, ahonnan  elindultunk: az emberforma alakzat szívéhez, a két szerelmes falujához, az Iluska sírján nőtt rózsához…”  Hamvas Levente Péter - Tündérasszony vitriolban - Alkímiai és rózsakeresztes vonatkozások a János vitézben tanulmánya (http://hu.scribd.com/doc/97960727/Hamvas-Levente-Peter-Tunderasszony-vitriolban-Alkimiai-es-rozsakeresztes-vonatkozasok-a-Janos-vitezben )

De ne szaladjunk túl gyorsan előre. Kukorica Jancsi evilági útvonalát érdemes tűzetesebben megvizsgálni Pap Gábor értelmezésében is.

(http://www.youtube.com/watch?v=8exXrKGReFU). Pap Gábor a huszárok útvonalát tisztán K-Ny, É-D tájolásúnak tekinti, valamit a tényleges öt eltérő irány számára csak néggyel ér fel? Az előadásában Kukorica János és a huszárok menetelését így összegzi:

„Ha elindulok Párizs felé, először keletre majd nyugatra, aztán északra, majd délre. Tehát az egész világot be kell járni, hogy megtalálják a valódi célt.” (1.32)

Az öt irány néggyé egyszerűsítése szemetszúró, mintha Indiából Franciaországba menetelés már nem is számítana önálló iránynak. Továbbá a Lengyelországból Indiába irányúló Dél-keleti mozgást, lehet-e egyszerűen csak déli irányúvá minősíteni? Ezek a szemetszúró „hibák”, pont Pap Gábortól, aki aztán minden apró szimbólumra, elejtett szóra nagyon is odafigyel! Vajon mi lehet ennek az oka? Pusztán csak figyelmetlenség?

Ahogy már említettem, míg Hamvas Levente Péter az alkímia és a Rosarium philosophorum („kártya”) képsorozatával összevetve vizsgálja Petőfi művét, addig Pap Gábor a Tarot kártya Nagy Arkánum lapjaival teszi mindezt. És vélhetően mindketten helyesen!

Míg Hamvas számára a huszárok útja egy csillag formát ír le (vitathatatlan módon), addig Pap mégis a Nap égi útjához a K-Ny D-É féle mozgásához kívánja erőltetni a huszárok menetelését: „Napút leképződése a huszár útra”. Mindezt annak ellenére teszi, hogy a költemény ezen részét Ő is -a tarot kártya logikája alapján- a Vénusz hármasságához sorolja:

„Harmónia teremtésnél vagyunk, ez a Vénusz hármassága. Tarot, mint kártya nagyon mostohán bánik a Vénusszal. Ne felejtsük el, hogy itt van a Halál és az Ördög is.”  Pap 1.26

Hogy megértük, miért is helyes Hamvas azon feltételezése, hogy Kukorica Jancsi és a huszárok útvonala a Vénusz „csillag” égi mozgásához igazodik érdemes elolvasni az idevágó rövid magyarázatát is:

 „Akozmikus harmónia szép megnyilvánulásaként, ember és teremtett világ egységét sugallva az arra fogékonyaknak, a ragyogó Vénusz csillag is egy majdnem szabályos pentagrammát (ötágú csillagot) ír le nyolc évente az égen. Aligha lehet véletlen, hogy – az alkímiai transzmutációt beteljesítendő – ennek a mágikus jelnek a körvonalán kell végigmennie Kukoricza Jancsinak is, míg János vitézzé lehet.”

De a vénuszi mozgás János Vitéz további vándorlásánál is kimutatható, melyet sajnos Hamvas sem vette észre. Nemcsak a vénuszi ötösség, hanem a vénuszi nyolcasság is jelen van János vitéz vándorlásában – ráadásul többször is. Nem véletlenül a Vénusz csillagot 5 vagy éppenséggel 8 ággal ábrázolták évezredeken keresztül.

Újra vizsgálva Kukorica Jancsi sorsát, rögtön szemetszúr mindez: Falujában és annak közvetlen közegében (1.) indul az elbeszélő költemény, majd a juhok elvesztése után ered útnak és érkezik el a Zsiványok tanyájára (2.), onnan tovább haladva csillan meg már a napfény a huszárok kardján, akik be is fogadják maguk közé (3.). Majd az ezt követő menetelés 5 helyszínéről már szó volt (Tatár-, Talján-, Lengyelország, India, francia föld  4-8.). Tehát Kukorica Jancsiként egy vénuszi 8-es sorozatot tölt ki a sorsa, ahogy majd János vitézként is ez történik újra:

Iluska halálhírét követően újra útnak indul János Vitéz a falujából, de immár, mint János vitéz és nem Kukorica Jancsi. Az elbeszélő költemény újabb részei, a Faluból elindulása (1), a fazekas sárbaragadt szekere (2), az kőevő óriások (3), a boszorkányok (4), a temető (5), az Óperenciás Tenger- révésze (6), a Tündérek szigete (7), és az Életvízű tó (8) nyolc újabb állomást jelentenek az elbeszélő költemény és János vitéz sorsában is.

Minthha Iluska halálhírét követően, a sírról szakasztott rózsával a mellén már nem a tér-, hanem az időbeli nyolcas pályáját folytatja olyan helyeken, ahol „még a madár sem jár”. Mintha ekkor tényleg kilépne a tér-idő szerkezetből az esemény és megkezdené a másfajta létdimenziók közötti utazását. (Az 5x8-as rendszer fedezhető fel az elbeszélő költemény napokban mért cselekményében is, de erről majd a későbbiekben külön fejezetben.)

Ez a 5x8-as kapcsolat viszont visszavezet minket pár, korábbi érdekes megállapításunkhoz is:

A 3500 éves phaisztoszi naptár-korong a 40 éves ciklusához (http://www.naput.hupont.hu/57/phaisztoszi-korong-ivresz), továbbá az Odüsszeia szerkesztésében fellelhető tudatosan szerkesztett, többletjelentéssel bíró 40 napos időtartamra. (http://www.naput.hupont.hu/30/odusszeia-naput-elemzese-iv). Hogy mennyire nem megalapozatlan ezen azonosság feltételezése, arra a „napokban mért” cselekmény fejezet szolgál újabb érdekességgel.

Trencsényi-Waldapfel Imre,  a Antigoné fordítója is érezte, hogy a János vitéz több szálon kapcsolódhat az antik drámákhoz: „bizonyította antik párhuzamokon keresztül, hogy János vitéz a második részben valójában az Alvilágba, onnan a Boldogok szigetére jut. Amikor a Tündérországba vezető úton kísértetjárta temetőben elalszik – ennek előképe szintén megvan: vándorlása legelején vakondtúrásra hajtja fejét, és Iluskáját látja, de mikor ölelné, a kép elillan – 

halálos álomba merül, tulajdonképpen meghal. „Nem háríthatjuk el magunktól a következtetést: János vitéz, amikor Tündérországba jut, valójában az üdvözült halottak közé, a boldogok szigetére kerül. És itt találja fel Iluskáját is: a túlvilági tó az élet vize, amelybe beveti a mesehős kedvese sírjáról szakasztott rózsát, és a rózsa, amely Iluska porából nőtt, megelevenedik,”

Ahogy János vitéz az Alvilágba, onnan a Boldogok szigetére jut”, ahol a vágyai végre beteljesülnek, úgy Odüsszeusznak is a régen óhajtott vágya és boldogságának beteljesülése szinten egy szigethez, Ithakához, az otthonához kötődik. Ráadásul, ahogy János vitéz, úgy Odüsszeusz is megjárta az alvilágot.

Elfogadva Trencsényi-Waldapfel Imre gondolatmenetét, miszerint János vitéz az „üdvözült halottak közé  érkezik, méghozzá Iluska halála révén, hasonlóan Odüsszeusz is a társai halála árán érkezik azon kérők közé, akik az üdvözülésüket éppen az ő keze által fogják elnyerni. Így végeredményben mind János vitéz, mint Odüsszeusz a boldogságra éppen az üdvözült halottak között lel.

Kosztolányi többször is idézet gondolata, hogy „János vitéz a leleményes, a horgaseszű, a magyar Odüsszeusz” - hihetetlen telitalálat.

Megjelent: 1950 alkalommal

Hozzászólások  

 
Dobos Csanád
#3 http://www.naput.hupont.hu/60/venusz-bolygo-es-a-janos-vitezDobos Csanád 2014-07-03 21:42
„19-es számhoz fűzött megjegyzés kétszer szerepel” – Való igaz, de erről Petőfi tehet.

A János Vitéz 19. egysége “Már sokszor telt s fogyott a változékony hold” sorokkal indul, azaz az időmúlása ezen egység indulásakor nagyobb sebességben zajlik. Majd a fazekas szekerének kiemelése után az idő menetrend visszatér újra a napi araszolgatáshoz.
És valóban mindez egy egységen belül, ami a 19-es számhoz füződik, hiszen mindegyik jelenet a 19. részhez kapcsolódik. Ezért szerepel duplán a mellékelt táblázatban.
Idézet
 
 
Dobos Csanád
#2 http://www.naput.hupont.hu/59/venusz-bolygo-es-a-janos-vitezDobos Csanád 2014-07-03 15:22
Tisztelt Kovács László, A Tatárországgal kapcsolatos (Ön által is említett) észrevételt Pap Gábor is említi az eltelem is jelzett előadásában.

Úgy gondolom még sincs értelme ezen tépelődni, hiszen ez nem befolyásolja a pentagram forma létét, vagy nem létét, sőt még a huszárok menetelésének földrajzi irányát sem! Elég csak jobban megvizsgálnia a mellékelt ábrát. A Mongólia irányában rajzolt csillag ág lényegében áthalad a Fekete-tenger északi pati sávján, azaz a krími tatárok földjén is.
Így Hamvas Levente és az én álláspontom továbbra is helyes (akár Mongóliát, akár a Krím félszigetet is tekintem a tatárok hazájának), hiszen a pentagram kelet felé irányuló ága mindkettő területet lefedi/ lefedheti.
Idézet
 
 
kovacs.laszlo
#1 5213 Szapárfalu Angolkert út 2.A.kovacs.laszlo 2014-06-30 17:04
Akkor, amikor Petőfi a János vitézt írta, az óriási Tartárország már nem is létezett, mert az újonnan alakult USA és a Romanovok-féle Oroszország felosztotta maga között ezt a hihetetlenül nagy és számunkra rejtélyes világbirodalmat 1785-ben. (Korábban India is hozzájuk tartozott.). Fomenkó bebizonyította, hogy Tatárországban több orosz volt, mint magában Oroszországban. Ezért óriási hiba Mongóliával azonosítani. Így a pentagram egyik sarkával azonosítani önkényes. ÉS Pap Gábor bírálata (e téren) is alaptalan. Egyébként ez a tanulmány is értékes más vonatkozásokban. Bár apró hibák vannak, pl. a 19-es számhoz fűzött megjegyzés kétszer szerepel. De elismerést érdemel.
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 277 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.7%Canada 1%
Romania 5.8%Serbia 0.8%
United States 5.1%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3%Kuwait 0.3%
Germany 2.7%Czech Republic 0.2%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 1.7%France 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Belgium 0.1%

Today: 718
This Week: 718
Last Week: 6755
This Month: 22281
Last Month: 21576
Total: 1523317

Belépés