Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

K2019Sep17

2015. Március 14., Szombat 15:23

Pártok, frakciók! "The hungarian exodus"

Írta:  Nincs megadva
Értékelés:
(34 szavazat)
 

A szerző töröltette nevét és írását

Megjelent: 1525 alkalommal

Hozzászólások  

 
leszerelt
#19 Lélek és szellem: egyben, vagy sehogy.leszerelt 2015-03-28 18:13
A vitába magába nem akarok belekotyogni, Zoli barátom azt különben is már lezárta, de az alábbi, mint egy kívülálló meglátása és észrevételei, talán a kedves vitatársak megfontolására is méltó.

Számomra kétségtelen, hogy ebben a vitában Nikoletta szívéből beszél, míg Gábor az eszével. Ez nem azt jelenti, hogy Nikoletta nem hallgat az eszére, vagy, hogy Gábor nem hallgat szívére. Csak azt, hogy melyik erő győzött e két ember belső világában.

Lélek és szellem, szív és ész, mint a két kéz, egymást segíti, kiegészíti, még akkor is ha úgy látszik, hogy ellenkeznek egymással. A kisgyerek úgy veszi föl a nagy labdát, hogy azt a bal kezével jobbra nyomja, a jobbal pedig az ellenkező irányba, balra, és a két kezét egyszerre emeli föl. Így lesz 1+1=3. Ekként teremt ember. (A test csak eszköz.) De 1+1=0 lesz, ha az összeadandók a közös cél felé törekvés helyett egymás ellen viaskodnak. Ha a kisgyerek nem jön rá, hogy csak annyi erővel ellenezze a másik keze nyomását, amennyi kell a labda megfogásához, akkor az elvörösödésig szorítja azt, vagy egyszerűen föladja próbálkozását. Ekként bénul meg ember. Többek között, az efféle megbénítással, úgy a médiában, az oktatásban, a szórakozás-iparban, mint a szószékről, kerültek ellenségeink hatalomra. És ennek a hadjáratnak vagyunk valamennyien áldozatai ma is, kisebb-nagyobb mértékben. (Lásd pl. magyarmegmaradasert.hu/.../...

E két erőny végtelen kölcsönös viaskodásának egyik oka az a (szándékosan terjesztett) tévhit, miszerint életünk működtetését csak eszünkre bízhatjuk. Ez a tétel azért hibás, mert szellemünk önmagában képtelen működtetni bennünket. Az csak céljaink felé törekvéseink irányítására, azaz a "hogyan csináljuk" kidolgozására, meg a lelki nyomások szabályozására alkalmas. A szellemnek nincs hajtóereje. Ugyanakkor hibás az a tétel is, miszerint életünk működtetését csak szívünkre bízhatjuk. Ez a tétel is hibás, mert lelkünk csak céljaink meghatározására, azaz a "mit tegyünk" eldöntésére, meg a szellemi munkák szabályozására alkalmas. Magára az irányításra alkalmatlan, de nyomása - az érzés, megérzés, ráérzés - törekvéseink hajtóereje. Aki csak az eszére hallgat, az vagy megbénul, mert nincs mit irányítania, vagy sodródik a sors tengerén, mert céltalan. Aki pedig csak a szívére hallgat, az tébolyog, rosszabb esetben jobbra-balra csapkod, mert képtelen lépteit kidolgozni céljai felé.

A lélek és a szellem együttműködése részben egy gépkocsi működéséhez hasonlítható - az anyagi világban. A gépkocsit annak motorja hajtja. Motor nélkül a gépkocsi sehova sem megy. Így, embert is szíve hajtja. Szív nélkül semmit sem tehet. A magyar kozmikus világszemlélet szempontjából nézve, embert lelkiereje hajtja. Lelkierő nélkül legföljebb létezik, mint a kavics a parton. De nem él. Bár képes anyagi erőnyt fölfogni - fény, hő, stb. -, csak akkor és úgy mozdul, ha és ahogy valaki vagy valami löki. Másképp mondva, képtelen cselekedni. Minél több lelkierőnyt képes ember fölfogni, annál nagyobb benne a tenniakarás. A magyar istenfogalom szerint ez a lelkierőny az Anyaisten ember által fölfogható megnyilvánulása. Más szemszögből nézve élet, illetve érzés. Valahányszor „nem férünk a bőrünkbe”, azaz „valamit tenni akarunk”, a lelkierőny hajtóerejének hatását tapasztaljuk. Ez különösen az ifjakat jellemzi. Ugyanezt az erőnyt továbbítjuk lelkierőhiányban szenvedő szeretteink felé valahányszor „lelkesítjük” őket. Megfordítva, a fásultság a lelkierőnyhiány tünete.

Ám egy gépkocsi-motor önmagában iránytalan. Tehát ahhoz, hogy a gépkocsi egy megadott irányba haladjon, kormánykerék kell. Így embernek is szüksége van lelkiereje irányítására. Ezt a föladatot pedig esze végzi el. Továbbá is a magyar istenfogalom szerint, ez a szellemierőny az Atyaisten ember által fölfogható megnyilvánulása. Más szemszögből nézve öntudat, illetve gondolat-teremtés és kezelés képesség. Valahányszor megoldást vagy másfajta tudást keresünk, szellemierőnyünk kifejtésének hatását tapasztaljuk. Ugyanezt az erőnyt továbbítjuk szellemierőhiányban szenvedő szeretteink felé valahányszor gondolkozásra buzdítjuk illetve tanítjuk őket. Megfordítva, az eltompultság (elmebajokat kivéve) a szellemierőnyhiány tünete.

Itt érdemes zárójelben megemlíteni, hogy az ész, úgymint a kormánykerék, csak irányításra alkalmas. Az irány maga a vezetőben - aki a kormánykereket forgatja - együttműködő lelki- és szellemierőny munkájának a terméke.

Egy néhány észrevétel...

1. A hit a szellemi munka terméke (tudás), de a tudás iránti érdeklődés a lélek nyomásának a következménye. "A hit valójában nem más, mint az igazság ismeretéből származó öntudat" (Badiny). Így az (igazi) istenhitek is lélek-hajtott szellemi munkák eredményei. (Itt szándékosan nem a vallásokat említek, mert azok hazudozások is lehetnek - pl. az ibériai zsidó "converso" katolikusnak "vallotta" (hazudta) magát. Vagy az emberiség leigázására kiagyalt kitalációk - pl. a júdaizmus, krisztiánizmus, meg a többi ábrahámista szekta.) Mindenkinek joga van olyan istenben hinni, amilyenben akar. De nem mondhatja önmagát őszintén magyarnak az, aki, bár lehet tisztességes, hazafias, jóságos, bátor, kegyelmes, szorgalmas, szeretetteljes, megbocsájtó is, elveti a magyar műveltség egyik sarokkövét, a magyar istenhitet, mert a magyar istenhit a magyar értékrend és erkölcs, gyakorlatban, a magyarul gondolkodás, egyik forrása.

2. Epikurosz, bár elvetette az ógörög jutalmazó-büntető istenhiteket, látszólag leragadt az akkori, ottani istenképek vágányában, ahonnan sohasem tudott kivergődni. Bár gyermekkorában állítólag megismerkedett Platón gondolkodásával, képtelen volt annak lényegét fölfogni, s emiatt egy (vagy több) közömbös emberfölötti lény istenképet alkotott magának - de másoknak is -, ember testi halálát pedig létezése végének hitte - és tanította. (Platon emlékeiben írja, hogy a legértékesebb tudást a [szkíta] mágusoktól kapta, így azt is, hogy a szellem (öntudat) túléli a testi halált).

3. A magyar instenhitben Isten maga a lét, egy élő, teremtőképes (és teremtő), gondviselő, jóságos (görög "krestos", de nem "christos") erőnyösszesség, a létezés okozója, azaz minden ismert és ismeretlen szellemi, lelki és testi jelenség forrása (lásd, pl. Badiny, Grandpierre, stb). Eszerint, aki nem hisz Istenben, az magában a létben nem hisz. A lét okozataihoz tartozik az ember által „természetnek” nevezett jelenség is. Eszerint, Isten egy „temészetfölötti” lénynek tekinthető. Továbbá, minden úgymondott „isteni segítséget” „lét-segítségnek” is nevezhetünk - ha úgy tetszik. És mivelhogy a mindenség fogalom magába foglalja saját okozóját is, a létet, Isten ésszerűen csak egyetlen egy "egységként" szerepelhet egy Világegyetem fogalomban. Tehát kétségtelen, hogy a magyar istenhitet magáévá tevő ember egyistenhívő. Ez az valódi kereszténység alapja, melynek semmi köze sincs a saul rabbi-alapított (júdeo)krisztánizmushoz, szófejtésben, "(zsidó)felkentséghez". Sőt, lényegében avval szöges ellentétben áll. (Lásd, magyarmegmaradasert.hu/.../...

4. Elismerem, hogy tágabb fogalomban, a „szkíta” népnév minden kaukázusi (europid) fajhoz tartozó eurázsiai őslakót címkézhet, Kínától az Atlanti Óceánig. De ez az elnevezés leginkább bennünket, a magyar-hun nemzet gyermekeit, illet meg. Tehát a szkíták nem rokonaink, hanem azok leginkább mi vagyunk. Még a 16. században is hun-szkítáknak neveztek bennünket, magyarokat (hungárokat) szomszédaink (pl. az idegen küldöttek a Székely Nemzeti Gyűlésre, 1554).

Záróban...

Kedves Nikolettának azt merészelem tanácsolni, hogy ne a szívével irányítson, mert az nem arra való. Arra az ész alkalmas. Viszont elismerem, hogy ő az aki helyesen alkalmazza istenadott tehetségeit, és a szívével dönti el mit kell a magyar embernek tennie a magyar megmaradás érdekében. És ez a belső béke kulcsa. (Arról, hogy döntése helyes-e vagy sem, nem akarok most itt vélekedni.)

Kedves Gábornak pedig azt, hogy tegyen különbséget a gondolkozás és a gondolkodás közt, és a gondolkodást válassza a nem kizárólag tárgyi kérdések megválaszolására. A gondolkozás (kizárólag szellemi munka) önmagában nem hallja a megérzések csöngetését - és emiatt, mondanivalójukat sem -, míg a gondolkodás tudatosan figyel a lélek üzeneteire is. Viszont elismerem, hogy gondolkozásával olyan tudásra is tehet szert, amivel képes megoldást találni a megoldhatatlannak látszó gondokra is. Ennek a módszernek viszont az a veszélye, hogy (lelki vészjelzések nélkül) az ember észre sem veszi, hogy amit megoldott, az esetleg nem az, amit eredetileg meg akart oldani. A döntések visszamenőleges megindokolása pedig az önámítás kockázatával jár.
Idézet
 
 
Zoli
#18 A vita lezárvaZoli 2015-03-27 18:49
Kedves közvetlen érintettek és olvasók is. Sajnos közölnöm kell veletek, hogy ezt a vitát (innen) a mai naptól lezártnak ítélem meg.
Már a kezdetben érezni lehetett, hogy a cikk tartalma nem éppen a Magyar Megmaradásért állt ki. Talán a kissé elhamarkodott döntésem eredménye, de azt gondoltam ez egy elkeseredett ember döntése és mondanivalója és talán a honfitársakat arra serkenti majd, hogy kedves és igaz magyar módra megpróbálják a maradásra ösztönözni a cikk íróját. Viszont ami ezek után történt pl. az utolsó napokban feltett mondanivalókat nagyon is beszámítva, már nem korlátozhattam (moderálhattam) a hozzászólásokat így szinte egy az egyben engedem fel a nem idevaló mondatokkal együtt azzal, hogy itt már megálljt kell intenem! Még az sem lehetetlen, hogy az egész cikk a hozzászólásokkal együtt törölve lesz. Ezt majd mi ketten (szerkesztők) eldöntjük.

Nem mellékesen még azt is megjegyezném, hogy egyik fél sem figyelt fel szerkesztőtársam figyelmeztetésére, hogy a tegező viszonyra összpontosítsunk. Ezen a honlapon ez az egyik elsőrendű kérés legalább a hozzászólóktól.


Szeretettel: >Zoli
Idézet
 
 
Szatmári Nikoletta
#17 Elég voltSzatmári Nikoletta 2015-03-27 17:56
Elég érdekes, hogy a korábbi hozzászólásában Kossuthtal és Rákóczival példálózott annak okán hogy úgymondd ők is itthagyták az országot, s ezzel mintegy azt sugallta Ön hogy Kossuthék példája követendő, most meg, tiszteletlül, mocskolja őket.
Ebből a szempontból teljesen mindegy hogy igaz-e az Ön állítása vagy sem, mivel nem az a lényeg! Viszont felvetődhet, hogy talán Ön is hasonló ok miatt kíván távozni?
Ne feleljen, már előbb is sejlett a válasz, de a mostani hosszas (és egyébként válaszra érdemtelen) ömlengése nyomán több mint derengeni látszik, hogy maga körülbelül annyira magyar mint a betelepülni vágyók, avagy Önt megvették.
(Igen uram, a magyarokat így-úgy de negatívan feltűntető mondatait tekintve (és egy kicsit a sorai között is olvasva,) egyre inkább testet ölt a gyanú.)

Maga azt állítja, hogy "1956 után a menekülők többsége gazdasági volt".
Uram, ez valótlanság. Ugyan, nem vitatom hogy volt olyan is köztük. De azt állítani hogy a többségük, már megbocsásson!

Olyat nem mondtam hogy nincs közünk a buddhizmushoz. Csak azt, hogy az nem a mi vallásunk. S azután Ön ismét, olyasmiről hadovál ami nem (illetve nem közvetlenül) kapcsolódik ide.
Suhajda úr, én úgy látom, hogy Ön, vagy képtelen a dolgokat úgy felfogni, amilyenek valójában, és azért hoz fel újra meg újra a tárgyhoz szorosan nem tartozó dolgokat, avagy maga tudákos ember. (A félreértések elkerülése végett: Tudákos az, aki sokféle dolgról, holmi felületes ismeretekkel bír, s azokat fitogtatja.) Azonban még ennél is nagyobb a valószínűsége, hogy maga összeollózza az "ismereteit". Ennek persze nincs illetve nem volna különösebb jelentősége, ha nem világlana ki, hogy Ön ilyen eszközzel próbálja a maga tudását többnek mutatni.
"Nem nagy könyv, talán Ön is el tudja olvasni." Írta Ön. Hát, köszönöm szépen. Suhajda úr, olyannyira tudok olvasni, hogy feltehetően maga nem látott annyi könyvet és egyéb írásanyagot egész életében amennyit én elolvastam. Nem elsősorban azért mert maga közel két évtizeddel fiatalabb, hanem mert a foglalkozásomhoz tartozott. Részben ezért van rettenetes mélységben a maga rálátasa (és az ítélőképessége) az enyémhez képest. Persze ha Ön bomlasztó szándékkal írta a cikkét, akkor más megvilágításba kerül itt minden.

A következő bekezdésében, ("Egyébként úgy látom, hogy nem tudott elszakadni, kivonulni ebből a világból,") továbbra is a pénz fontosságát, mi több nélkülözhetetlenségét szajkózza. És megró, hogy akkor én miért használom. Uram, ez a buta replika, jellemzi Önt.
Én arról beszélek Suhajda úr, hogy a pénz a gyeplő a hatalom kezében. Netalán Suhajda úr nem tudja hogy ez alatt mit kell érteni? Értehetőbb az Ön számára ha gyeplő helyett póráz-t írok(?).
Meg azt is írtam hogy a pénz, fegyver is a hatalom kezében. S bár az is igaz hogy (a pénz) nem boldogít és aki akar, ha nagyon akarja, meg tud élni nélküle is, de egyáltalán nem ez volt a mondandóm lényege!

Hogy a pénz fegyver, neméppen újkeletű vélekedés. Jelesül, idézek Önnek egy keveset József Attila: Gyönyörűt láttam című verséből.

„El voltam keseredve. Hát.
Minden sötét és szomorú lesz.
Állat védheti otthonát;
hanem másfajta háború ez.

Fegyvert ragadni gyengeség:
megöl az ellenség és megver
s elszáll rólam a kedves ég.
Jogállamban a pénz a fegyver.

A hadviselés itt ma más.
A hős a kardot ki se rántja.
Bankó a bombarobbanás
s mint fillér, száll szét a szilánkja.”

Persze, már nem várom el hogy értse Ön. Ennyi értetlenkedés után...

Az eddigiekhez hasonlóan, a Petőfikutatásról írt véleménye is híven tükrözi az Ön gondolkodását.

A Nárai Úr helyett nem válaszolhatok, de természetesen elolvastam a neki szóló részt is, és megvallom, derültem rajta. Suhajda úr, maga azt hiszi hogy aki hozzászólást ír, nem olvassa el az előzményeket? Dehogyisnem. S ha netalán a cikk alapján valakinek nem sikerült volna képet kialakítania, (ha valakinek a cikk még nem lett volna elég ahhoz,) de az itteni előzmények garantáltan hozzásegítik a helyes megítéléshez. Ezt bízvást mondhatom Önnek.

"Ön azt írja egyik hozzászólásában, hogy Önt érdekli a szkíta múltunk is."
Kedves Suhajda úr! Az Ön kifejezésével élve, engem tényleg "érdekel" a szkíta múltunk. (Erről a tanítványaim tudhatnának bizonysággal szolgálni.) Csakhogy a mondandóm Önnek, teljesen más volt. Maga (újfent) elferdítette a mondandóm értelmét!
Azután megismételte a (szerintem eléggé el nem ítélhető) mocskolódását Rákócziról Kossuthról meg az 56-os kivándorlókról. Nonszensz.

"A kép sosem fekete vagy fehér, sokkal összetettebb az élet". - Írta Ön.
Igaza van Suhajda úr! Magának legyen mondva!

Suhajda úr! Nem azt írta előbb hogy "utolsó válasz"? Ugye azért írt megen, mert mindenképpen a magáé kell legyen az utolsó szó...?
Ám legyen, nem válaszolok többé. Nincs semmi értelme.

Sok sikert Önnek külföldön! Ég áldja Suhajda úr!
Idézet
 
 
Suhajda Gábor
#16 Válasz Nárai úrnak és kiegészítés Szatmári úrhölgynekSuhajda Gábor 2015-03-27 11:23
Suhajda Gábor töröltette írásait
Idézet
 
 
Suhajda Gábor
#15 Válasz Nárai úrnak és kiegészítés Szatmári úrhölgynekSuhajda Gábor 2015-03-27 11:11
Suhajda Gábor töröltette írásait
Idézet
 
 
Suhajda Gábor
#14 Szkíták vagyunk-e kedves Nikoletta?Suhajda Gábor 2015-03-26 10:54
Suhajda Gábor töröltette írásait
Idézet
 
 
Nárai Etele
#13 ElképesztőNárai Etele 2015-03-25 11:23
A cikkíró rendre nem az igazi okot vagy kiinduló pontot jelöli meg. Rosszul következtet. Úgy tűnik éppen mintha nem látná a fától az erdőt. Alig van a cikkében olyan állítás amely ne ezt mutatná.
A cikk és a hozzászólások egyébként hűen tükrözik a mai, 45-50 évesnél fiatalabb korosztályok látásmódját, a helyesen következtetni tudás hiányát képességét. (Tisztelet a csekély számú kivételnek.)
A nyugdíjasokról festett képe is kiábrándító. És sajnos jellemző a nyugdíjasok ilyen megítélése, a szomszéndomban például az egyébként nagyon kedves aranyos fiatalasszony mondta nemrég, hogy összeveszett a szüleivel, amiatt hogy azt mondja, neki azért nincs munkája mert a mai idősebbek és a mégidősebbek, akik a kommunizmust építettük, olyan jólétben éltünk, és elherdáltunk mindent, hogy most neki, az ő korosztályának meg a még fiatalabbaknak, most ezért nyomorban kell élni illetve felnőni.
Lejjebb az egyik hozzászólásban található link (mely ide a magyarmegmaradásért.hu oldalra mu8tat éppen,) tartalmaz több utalást, amelyek közül az egyik egy video, amelyen egy valószínűleg semmiérő ember uszít a nyugdíjasok ellen. (Sajnos a videót azóta elérhetetlenné tették.) Mindezek aztán betetőzik a hatalom szándékát. Ezeknek az eredménye az a "nyugger" ellenesség ami a facebookon megy.

Elképesztő hogy mivé lett az értelem. Dívik a tudatlanság és gondolkodni nem tudás. Az oktatás és a médiák, a butító reklámok, számítógépes játékok, filmek, videoklipek, stb. által közvetített, sugallt direkt megtévesztő, hamis szólamok a mai fiatalság látásmódját ennyire eltorzították tönkretették. Persze, az idősek többsége sincs képben hogy így mondjam. A butítás oly mérvű, oly jól sikerült, hogy az eredménye egyszerűen elképesztő.
Idézet
 
 
Szatmári Nikoletta
#12 Önvédelem? Békétlenség. Befejezés.Szatmári Nikoletta 2015-03-24 18:32
Mi szerintem a megoldás? De hiszen leírtam... Tessék csak figyelmesen olvasni a hozzászólásaimat.

A buddhizmus, elsősorban vallás és csak azután filozófia. Hogy ki mit képvisel, az ebben az esetben mellékes. (Márai, stb..)
A továbbiakban azt kérdezi tőlem, (a vallásokkal kapcsolatban) hogy "mi benne a felsőbbrendű"? Megkérdezhetem, hogy hol mondtam vagy írtam én ilyet?
A felsorolásai alapján maga igazán olvasott ember lehet, a baj csak az, hogy ennek ellenére, nem lát tisztán.

Ön mintha a számba adna olyasmit amit pedig nem mondtam. Pl. nem állítottam hogy a fiatalok tehetnek bármiről. (Azt, igen, hogy Ön szapulja a nyugdíjasokat.) Uram, kettőnk közül nem Ön az, ki felcserélte az okot az okozattal?

"Pénzre pedig szükség van, mint közvetítő eszközre a gazdaságban, mint a vérre a testben. Gondoljon bele, most meddig maradna életben anélkül, miből fizetné ki a hozzászólásainak költségeit? A baj vele az, hogy ..."
Nem! A baj az, hogy pedig világosan fogalmaztam, Ön előtt nem dereng.

"A fiatalokkal sem vagyok elégedett, de erről leginkább az előző generációk (szülők, nyugdíjasok) tehetnek, mert ezt a példát adták át nekik, ebben nőttek fel, ezt szívták magukba (és meg), ők a legkevésbé hibáztathatók. Ők akkor lesznek hibásak, ha a gyerekeiknek is ugyanezt adják tovább, amit ők kaptak a szüleiktől. Tudja, nem az okozat hozza létre az okot."
Egy fenét, Suhajda Úr! Előbb már írtam hogy Ön az ki nem jól ítéli meg az okot. S ez ebben az idézett gondolatában is megjelenik.
Ugyanis. Az 1945 előtti Magyarországon a gyerekek nem bölcsődékben s óvodákban nevelkedtek ahol ~10 gyerek jut egy nevelőre, hanem az otthon szeretetét élvezték, ahol egy gyerekre két szülő jutott s sok helyen még két nagyszülő is. Így a gyerekek igazi nevelésben részesültek, ami által igaz magyar emberekké váltak. Ma a szülők kénytelenek az előbb említett intézményekre és az iskolára bízni a csemetéiket, ahol csupán olyan nevelésben részesülnek mint ami ma meglátszik. Mondhatni, hogy a mai fiatalságot az utca neveli. S Kedves Suhajda Úr, erről nem a szülők, (semnem a nyugdíjasok) tehetnek, hanem az 1945 óta a nyakunkon ülő zsidó vezetés, akik kiváló "intézkedéseikkel", rendeleteikkel, elérték hogy a családok minden tagja kénytelen legyen munkát vállalni. (Hogy ne haljanak éhen.) Persze hogy nincs idő gyereknevelésre, hiszen munka után valamennyien szinte beesnek az ágyba.
Olvasson csak vissza Ön, mit írtam?: A PÉNZ a gyeplő, meg fegyver is egyben. Még mindig nem érti, Suhajda Úr?

"Ha a történelmünk utolsó ezeréves időszaka nem kudarc, akkor mivel magyarázza azt, hogy a X. században még Európa vezető katonai és - igen - gazdasági nagyhatalma mára egy jelentéktelen, zsebkendőnyi folt a térképen".
Kedves Suhajda Úr! Maga felsorolt (és ajánlott) egy halom olvasnivalót. Ám valami azt súgja, hogy Ön nem olvasta azokat. Vagy, nem azokat kellett volna, hanem olyan irodalmat amely által megvilágosodik Ön előtt, hogy Szent István óta min ment keresztül a népünk, az országunk, ami által az is előtűnik hogy mi miatt zsebkendőnyi folt ma Magyarország.

Végezetül, köszönöm az Ön ajánlatát. (Homonnay könyve.) Azonban higgye csak el Kedves Suhajda úr, én kiválóan tisztában vagyok a valósággal. A tükörbenézésre való felszólítása pedig egy picit sértő, nem gondolja Ön?

Ezen a ponton én is szeretném befejezni a diskurzust, főleg, mivel elbeszélni egymás mellett, nincs sok értelme.
Az olvasóknak pedig azt ajánlom, hogy tekintsék a hozzászólásokban elhagzottakat is, és csak azokkal együtt vegyék figyelembe a Suhajda úr fenti írományát.

Jó egészséget kívánok. Szeretettel: Szatmári Nikoletta
Idézet
 
 
Suhajda Gábor
#11 Utolsó válasz NikolettánakSuhajda Gábor 2015-03-24 11:01
Suhajda Gábor töröltette írásait
Idézet
 
 
Szatmári Nikoletta
#10 Önvédelem? Békétlenség.Szatmári Nikoletta 2015-03-24 10:34
Szeretnék beszúrni egy szót az előbbi hozzászólásomba, de nem lehet, ezért így külön hozzászólásban próbálom korrigálni.
A harmadik bekezdés utolsó mondata így hangzik helyesen:

Mert némelyek kezében gyeplő, illetve fegyver.
Idézet
 
 
Szatmári Nikoletta
#9 Önvédelem? Békétlenség.Szatmári Nikoletta 2015-03-24 02:39
El kell ismernem hogy van némi igazság abban amit utóbb leírt. S hogy ne raboljam senki idejét feleslegesen, csak azokra a felvetéseire reagálok amikkel nem értek egyet.

Azt nem mondtam hogy nincs szükség anyagi javakra. Csak azt, hogy az élethez nincs szükség pénzre.
Van ismeretem a buddhizmusról. Is. Ha magához közel áll, az a maga dolga. Csak annyit jegyzek meg, hogy az nem a magyarok vallása.

A pénz szerepét Ön roszul értelmezi. A pénz önmagában(!) rossz. Mert némelyek kezében fegyver.

Külföldön dolgozni nem kényszer, hanem választás. Rákóczival, Kossuthtal példálózni pedig, szerintem abszurd, mert a körülmények nem azonosak, s mert sem Ön, sem azok akik ma külföldre menekülnek dolgozni, nem Rákóczik, semnem Kossuthok. S az 56-os menekültek sem azért menekültek külföldre mert ott jobb volt a megélhetés.

Az hogy az utóbbi ezer évünk túlnyomórészt kudarc, egyrészt nem teljesen igaz, másrészt, ezen idő alatt szinte mindvégig mások szabták meg a lehetőségeinket. Nem a stratégiai érzékünk hiánya akadályozott bennünket. Homonnay művét olvasnom érdektelen, mivel igazság annyi van ahány nézőpont. (Már mondtam.)

A nyugdíjasok ha felkészültebbek lettek volna, akkor sem tehettek volna többet mint a ma nyugdíjasai. De látom, szereti szapulni a nyugdíjasokat. Vajon a fiatalokkal elégedett?
Sem az Ön személyes helyzetéről, sem arról hogy az ország idejutott nem a nyugdíjasok tehetnek, hanem az ország vezetése!
Valamennyi parlamenti párt egytőről fakad, mindegy melyik nyeri a választást, zsidók ülnek a nyakunkba. Miután ők bitorolják a hatalmat, (karhatalmat is,) ő áltauk van avagy nincs munka, a különféle hatóságok, a bankok s a PÉNZ által ki vagyunk szolgáltatva, nekik. Valamennyien, (beleértve a nyugdíjasokat is,) akkor hibáztunk (hibáztak) amikor elmentek szavazni!
Tűntetni, háborogni, levelet írni, felesleges. (Írta hogy maga mennyi mindent tett. Pl. írt a Fidesznek, Orbánnak, stb.. S mit ért el vele?) A hatalommal szemben ilyesmiknek nincs foganatja. Ezért értelmetlenek.

Ön azt írta, tisztában van a "nép elbutított jellegével" és hogy erről a nép saját maga tehet. Ez sem egészen így van. Egyrészt, az idősek ugye, butulunk a TV által (és a többi média által). A fiatalok, számítógéppel, internettel. Mi a különbség? De tény hogy erről magunk is tehetünk v. tehetnénk. Másfelől, függetlenül attól hogy akarjuk-e vagy sem, olyan hatások is érnek bennünket amik ellen teljesen védtelenek vagyunk. (Nemcsak mi, hanem az emberiség egésze.)
Uram! Értelme csak a csendes ellenállásnak van. Annak hogy akkor is érdekel minket a magyar múlt ha nem akarják, annak hogy akkor is érdekel minket Petőfi holléte ha eltántorítanának tőle és hasonlók. Annak hogy a gyerekeink iskolai oktatását "kiegészítjük" a mi szkíta hagyományaink ismeretével, azzal hogy nem vagyunk finnugorok, stb.. Megtaníthatunk nekik fortélyokat melyekkel túl lehet élni inséget, háborút, megtaníthatjuk nekik, hogyan kell a víz hátán is megélni. (Képletesen szólva.) Ellenállhatunk, megakadályozhatjuk a gyerekeink kényszer-beoltását. Stb., stb..
Ilyenek a szülők és az idősebb nemzedék lehetőségei. A fiataloknak is tudnék tippeket adni buli, internet, semmittevés helyett.
Ám ehhez mindannyian kellünk. Már eddig is rengetegen elhagyták az országot, s ez nem vezet jóra. (A hatalomnak pont ez a célja, már írtam.)

A "buta" TV-nézőket pedig nem kellene kigúnyolni, sem Izaurával sem mással. Elsősorban azért nem, mert a tisztelet így kívánja meg. Másrészt, maga úgy állítja be mintha csak Magyarországon esett volna meg az Izaurás történet. (Akarom mondani, ahhoz hasonló történet.) Pedig nem. Alighanem, nincs olyan nemzet amely ne követett volna el valami hasonló butaságot. Maga lealacsonyít minket. Nem kéne.
Idézet
 
 
Zoli
#8 Suhajda Gábor válasza Sz. NikolettánakZoli 2015-03-23 11:38
Kénytelen vagyok a közvetítő szerepét játszani mert Gábor technikai okok végett nem tudta feltenni válaszát. >Zoli<

T. Nikoletta

Ön téved, anyagi javakra igenis szükség van. Az én világnézetem egyébként a mahajána buddhizmus "üresség" (mielőtt leszólná, kérem olvassa el a XIV. Dalai láma könyvét, a Tibeti buddhizmus - Kulcs a középső úthoz című kis könyvet, abban közérthetően le van írva, mi is az az üresség) és karma (egy népen belül, nemzedékről nemzedékre feltétlenül működő) tana, de közel áll hozzám Epikurosz mentalitása is, nevezetesen hogy az élet egy véletlen baleset, nincsen lélek test nélkül, és az emberiség úgy fogja végezni, ahogy elkezdte: a kozmikus közönyben. Az emberiség csak saját magára számíthat, nem lesz külső (Ufo), sem "természetfeletti" isteni segítsége.

A pénzt egyébként a föníciaiak találták fel, a zsidók csak szemfülesen rátelepedtek, mert rájöttek, hogy a pénz birtoklása és annak közvetítésének ellenőrzése sokkal jobban jövedelmez, mint a munka. A pénz önmagában nem rossz, mert közvetítő a gazdaságban, ami nélkül ma is a középkori szint alatt élnénk. Olyan a szerepe, mint a vérnek a testben. A magyar helyzet azért rossz, mert "vérszegény" a gazdaság, és nagy a különbség a társadalmi rétegek között. Ahogy a kés sem rossz önmagában, hiszen kenyeret lehet vele vágni, és hátba is lehet vele döfni valakit: a felhasználás módja szerint káros vagy hasznos valami. A pénzügyi helyzet ma Magyarországon az utóbbi: kevés gazdag hátba döfi a sok szegényt.

Külföldön dolgozni nem hazaárulás, csak kényszer. Tudja például, hogy az a kb. 500 000 ember, aki külföldön él és dolgozik, évente 2-3 milliárd Eurót (600-900 milliárd FT-t) utal haza az itt maradt családtagoknak, rokonoknak? Ez évente fejenként 1-1,5 millió Ft hazautalókként. Enélkül az itthon maradottak sokkal rosszabb helyzetben lennének.

Azért sem hiszem, hogy külföldön élni és dolgozni hazaárulás, mert akkor az volt pl. II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, az ötvenhatos menekültek, és még hosszan lehetne sorolni, hogy ki mindenki.

Az, hogy az utóbbi ezer évünk túlnyomórészt kudarc, a történelemből veszem. Ne vegye dicsekvésnek, de a történelmi (benne sok magyar őstörténettel foglalkozót), filozófiai, vallástörténeti és filozófiai művek száma, amit eddigi életem során elolvastam - például a tv sorozatok nézése helyet, amire az emberek napi 3-4 órát áldoznak - meghaladja az ezret is, de pontosan nem tudom a számát. Ebből 100-120 volt az igazán remek könyv, köztük Homonnai Ottó János műve, A rideg valóság és Az ezeréves haláltusa (de Magyar Adorján, Torma Zsófia, Bobula Ida és még sokan mások is). Az előbbi magyarul is megjelent az Ősi Örökségünk Alapítvány kiadásában, ajánlom Önnek is olvasásra. A magyarokra erősen jellemző, hogy nem mer szembenézni a hibáival, ebben segít az említett remekmű.

A magyaroknak már ezer éve nincs taktikai és stratégiai érzéke, és miután elolvasta Homonnay Rideg valóságát, talán Ön is elgondolkodik ezen, hátha tényleg így van. Utoljára Árpádtól Zsoltig volt, Géza már hanyatlás, I. István pedig a maga magyarirtásával, kultúrájának pusztításával pedig az ezeréves haláltusa elindítója. I. István egy agymosott zsidó-keresztény ember volt, aki kiiktatta a Vezérek Tanácsát és a Nemzetségfőket is a döntéshozatalból, majd a belháborúban elpusztult a magyarság harmada. Mondhatnák, hogy ez polgárháború volt, de nem, hiszen két világnézet csapott össze, és István a régi magyar kultúrát, rovásírást és a táltosokat is kiirtotta, ez pedig a mai fogalmaink szerint népirtás, hiszen azt fegyverek mellett gazdaságilag és kulturálisan is el lehet követni egy nép ellen a nemzetközi egyezmények szerint, és a népirtások sohasem évülnek el. Egy másik példa a stratégiai és taktikai érzékre a velünk rokon szkíták (a volt Szovjet Tudományos Akadémia is még így tudta) részéről a perzsa Dáriusz története: a szkíták a felperzselt föld taktikáját alkalmazták velük szemben, anélkül, hogy megütköztek volna velük. Dáriusz serege éhen halt, különféle betegségekben hullottak el, de a váratlan és szabálytalan időközönkénti éjszakai apró rajtaütések sem tettek jót az idegeiknek, demoralizálta őket. Dáriusz szégyenkezve elkullogott a csekély maradékkal. A szkíta vezetők is hazaárulók voltak az Ön szemében, hiszen időlegesen feladták a területet?

A nyugdíjasokról pedig az a véleményem, hogy nem csak azt kell ebben az esetben nézni, hogy mit tettek, hanem azt is, hogy mit nem, mert az utódok ellen mulasztással is lehet vétkezni. Nemcsak a sok munka, hanem a lerobbant ország az adóssággal együtt is az ő örökségük. Hogy miért? Én amikor 1989-ben Németh Miklós a Parlamentben bejelentette, hogy az ország adóssága 22 milliárd $, akkor azt mondtam például a munkahelyemen is - tehát nemcsak otthon pufogtam -, hogy meg kellene tagadni a visszafizetést, mert azt a pénzt egy diktatúrának adták kölcsön, mi nem is tudtunk róla, ezért kérjék azoktól, akiknek az aláírása szerepel a szerződésen: Kádár János, Fekete János. 1990 ebből szempontból kegyelmi időszak volt, mert ha az emberek foglalkoztak volna vele, például tüntetésen sokan (1-2 milla) követelték volna az adósság elengedését, a Nyugat nem tehetett volna mást, minthogy elengedi. Hol voltak akkor a mai, akkor még aktív, életerős nyugdíjasok (a politikusokat most nem említem, mert azokról a véleményem benne van az írásomban)? Ezen véleményem miatt (adósságelengedés) volt is igaz nem nagy, de kisebb kellemetlenségem. Egyébként most is az a véleményem, hogy nem kellene fizetni, csak akkor a nemzetközi pénzvilág 1-2 hónap alatt felkelést szítana Magyarországon (lásd Ukrajna), és mi is olyan szegénységbe süllyednénk. Természetesen az én személyes helyzetemről nem a nyugdíjasok tehetnek, de hogy az ország ide jutott, arról ők is.

Pontosan tisztában vagyok a nép elbutított jellegével, de erről saját maga is tehet, az egyéni felelősség alól senki nem bújhat ki, mert Izaúra felszabadítása helyett (volt egy sorozat, a Rabszolgasors, ebben a főszereplőt akarták a magyar nyugdíjas nők kiszabadítani a gonosz Leonszió úr fogságából, ezért gyűjtést rendeztek a számára - ez tényleg megtörtént a Kádár-rendszerben) a saját és az ország sorsával kellet volna foglalkozniuk. Az apám az építőiparban dolgozott szakmunkásként, de könyvtárba is járt, tőle tanultam el a művelődést (úgy látszik, tényleg nem mindegy, hogy mi esik gyerekkorában az ember fejére, könyv vagy piás üveg), hogy az ember foglalkozzon a környezete ügyeivel, pedig az ő apja nem ilyen volt.

T: Suhajda Gábor
Idézet
 
 
leszerelt
#7 Hogyan hangzana pl. a hun Miatyánk ha...?leszerelt 2015-03-20 19:06
Miatyánk Istenünk
Bennünk van országa
Előttünk szent neve
S törvény akarata

Mindennapunk gondját magán viseli
Bűneinket, mint másnak, nekünk elengedi

Ön keze vezet kísértéseken át
S lefejté rólunk a gonosz járomát

Öné a nagyvilág összhatalma, üdve
Mindöröktől kezdve, legyen mindörökre


Honfitársak! Szakítsunk egy pár percet a tegezés érdemei megfontolására:

magyarmegmaradasert.hu/.../...
magyarmegmaradasert.hu/.../...
Idézet
 
 
Szatmári Nikoletta
#6 Önvédelem? Szerintem békétlenség.Szatmári Nikoletta 2015-03-20 14:11
(Az előbbi hozzászólásom folytatása.)

Ön: A nyugdíjasok mindig azzal jönnek, hogy ne a fiataloknak vagy a munkavállalóknak adjanak többet, hanem nekik. De miből, kölcsönből?

Ezt honnan veszi? Ennek az ellenkezője az igaz! Olvassa csak el ezt itt: magyarmegmaradasert.hu/.../...

Ön: ha a dolgozók nem keresnek többet, akkor a levont nyugdíjjárulékok, amikből a nyugdíjakat még abban a hónapban kifizetik, nem emelkednek, tehát a nyugdíjak sem nőhetnek.

Ez igaz. De maga alighanem összekeveri a szezont a fazonnal amikor ezt mondja: Olyan nyugdíjasok is állandóan panaszkodnak, akiknek tehermentes lakásuk-házuk van, mellette 120 000 Ft nyugdíj, és azt is szeretnék, hogy legyen még akár 5-10 milla takarékban, vészhelyzetre. Miért, az nem vészhelyzet, hogy sokan, 2,2 millió ember keres ebben az országban a hivatalos létminimum (kb. 88 ezer Ft) alatt, és semmi esélyük önálló lakásra, családalapításra? Ne csak mindig a nyugdíjasokat nézzük, vagyis állandóan hátra, hanem a fiatalokat is, vagyis előre kellene végre tekinteni.

A nyugdíjasoknak esze ágában sincs elvenni a fiataloktól semmit. Éppen ellenkezőleg. A nyugdíjasok azok, akik ha nem volnának, sok sok fiatal éhenhalna. Mert a nyugdíjasok tartják el őket a kis nyugdíjukból! Persze, biztosan vannak olyanok is akiket maga említ. De nem kéne általánosítani, mert az nem fedi a valóságot.
Uram a nyugdíjasok döntő többsége nem akar többet csak ami megjár. Ők egy életen át güriztek azért hogy a fiatalokból ember váljon. Magából is.
A nyugdíjasok többsége tengődik az átlagnyugdíj töredékéből. Az átlagba ugyanis beleszámít minden nyugdíj. A hárommillió forinton felüliek is. Így adódik magas összegű átlag. Akkor mutakozik meg a valóság, ha a 200000-250000 Ft-on felüli nyugdíjakat nem számoljuk bele.

Ön: Persze lehetne mondani, hogy ők már letettek eleget az asztalra, ami igaz, de ezen az asztalon ott van az ország adóssága és a kilencvenes évektől elkövetett szabad rablás is. Akkor miért nem hallatták a hangjukat, hol voltak? Nem csak a sok elvégzett munka az, amit hátrahagynak örökségként, hanem az adósság és a tönkretett, kifosztott ország is.

Úgy vélem, hogy ez már túl megy minden határon. Maga szerint a nyugdíjasok tehetnek a maga jelenlegi helyzetéről? Ez nonszensz!

Menjen csak külföldre uram... Én, mi, maradunk.
Idézet
 
 
Szatmári Nikoletta
#5 Önvédelem? Szerintem békétlenség.Szatmári Nikoletta 2015-03-20 13:58
Tisztelt Suhajda Úr!

Sajnos nekem nincs sok időm, de még ez egyszer válaszolok Önnek.

Ön ezt írta: amit sok embert képvisel ebben az országban. Nevezetesen az, hogy anyagi javakra, pénzre nincs is szükség egy cél elérése érdekében, elég ha "megfogjuk egymás kezét mi, magyar szívűek", ezzel az ellenfél már le is győzhető. Ez sajnos nincs így, az élhető békéhez is három dologra van szükség, ez pedig a pénz, pénz, pénz.

Téved! Pont a pénz az, amire nincs szükség az élethez. A pénz, zsidó találmány. A pénzzel tartanak minket sakkban. (De erről talán hallgassa meg Géczi Gábort. Ajánlom figyelmeébe az előadásait.)

Ön: magyar emberre amúgy is jellemző, hogy nincs stratégiai és taktikai érzéke, hanem fejjel menne a betonfalnak, majd nagyot koppan, és évtizedekre, de akár száz évre is elhallgat.

Kedves uram, a magyarnak van stratégiai érzéke. Ezt a történelmünk messzemenően igazolta. S a magyarok sohasem mentek fejjel a falnak! Honnan vesz Ön ilyen sületlenséget, már megbocsásson!

Ön: az ország elhagyására való felhívás és lépés a taktikai elem. Ugyanis én is itt szeretnék élni, de nem ilyen körülmények között, változást szeretnék ebben az országban, de ahhoz a mindenkori hatalmat rá kell szorítani a változtatásra. Ehhez lehet eszköz (vagyis taktikai elem) a "rabszolgák" elvonulása, hogy ne legyen kin uralkodniuk, engedjenek végre ebből az ocsmány hatalomgyakorlásból.

Az ország elhagyása, az miféle taktikai elem? Abban egyetértünk hogy változásra van szükség, azonban úgy hogy elmegyünk innen, aligha sikerülne változást kieszközölni! A hatalom célja pont az hogy elmenjünk. Szép sorjában hozzák a rendeleteket, amik meg fogják akadályozni hogy visszajöjjön aki elment! (Azért nem egyszerre, hogy a nép ne vegye észre. Az a párszáz vagy ezer aki rálát, az meg nem számít, mert a többi úgysem hisz nekik. Mondtam, a nép el van butítva.) A tömegről írtakkal egyetértek.

Ön: ha Ön esetleg még a 47 000 Ft-nál is kevesebből él, de az ebbe való beletörődés nem hősiesség vagy magyarságmegtartás, hanem öngyilkosság, amit Ön ha akar, végrehajthat, ez az Ön szuverén döntése, de senkit nem kényszeríthet erre, pszichológiai nyomásgyakorlással sem (az ilyen ember nem magyar szívű, stb.). Ismétlem, egy nép megmaradásához anyagi javakra is szükség van, anélkül elpusztul. Azt elvárni pedig, hogy egy mélyen alulfizetett még büszke is legyen állapotára, minimum butaság. Mint ahogy az is az, ha az ember tudja, hogy a munkája legalább nettó 250 000 Ft-t ér (és még ekkor is szépen keres rajta a munkaadó), akkor beletörődik, hogy csak 100 000 kap érte. Ebben a helyzetben nem várható el, hogy egyenes gerinccel élje le valaki az életét. Márpedig rabszolgák csak rabszolga viselkedési mintát tudnak az utódaikra hagyni.

Nem kell beletörődni. És nem kényszerítek és senkit uram. Maga így értelmezte a szavaimat? Megismétlem, mert ez a véleményem: Aki akar csak menjen nyugodtan, mert nagyon valószínű hogy amikor annak jő el az ideje, rá akkor sem számíthatnánk ha marad. Csak aki dacol küzd nehézségekkel mégsem gondol menekülésre, annak szíve magyar.
A megmaradáshoz javak kellenek. Így igaz. Javak. És nem pénz! A megtermelt javak értéke a valódi érték!
A rabszolgákról és viselkedési mintáikról alkotott véleménye is helytelen. Az élet maga az iskola. De a család az igazi nevelő. Való igaz az hogy sok család nem tud elég időt fordítani a csemetéire, viszont a meghitt együttlét olyan nevelést tud adni, amit semmilyen hatalom nem vehet el: Jóságot, szeretetet, megbecsülést, magunk s mások iránti tiszteletet. A Magyar, ilyen!

(Nem lehet egyben feltenni, feljebb folytatom.)
Idézet
 
 
Suhajda Gábor
#4 Menekülőre? - Nem, egészséges önvédelemSuhajda Gábor 2015-03-20 10:45
Suhajda Gábor töröltette írásait
Idézet
 
 
Szatmári Nikoletta
#3 MenekülőreSzatmári Nikoletta 2015-03-20 10:25
Suhajdák mennek, paraziták jönnek-mennek, mihasznák rabolnak ölnek...

Suhajda úr remekül elsorolta a problémákat, de látszik hogy nincs tisztában azzal hogy mi a gyökerük. A nép összefogásképtelen, sznob. El lettünk butítva. (Ma is gőzerővel folyik a butítás - a média által, az iskola által stb..) Ezt tetézi a magyarok jellemző mentalitása, amely szerint a mi hátunkon fát lehet vágni.
Ne higgye Suhajda úr, hogy csak maga és a maga családja egyedül, szenvedtek s szenvednek ebben az országban. Én is sorolhatnám a gondjaimat bánatimat, de minek. Hisz mindannyian ugyanabban a csónakban evezünk, ugyanazt tapasztaljuk.
Suhajda úrnak van igazsága. De igazság annyi van ahány nézőpont. Ha mindannyian Suhajda úr fejével gondolkodnánk, akkor nagyon hamar megvalósulhat drága kormányunk és az őt vezérlő jordánpartiak álma. A betelepülés folyamatos. Kell nekik az országunk, ezért mindent megtesznek hogy mi magyarok eltűnjünk innen. Ezt szolgálja az ellehetetlenítésünk!
Higgye el suhajda úr hogy mások körülményei, lehetőségei sem jobbak itt mint a magáé. De én mégis inkább dacolok a körülményekkel, és ha kell, meghalok. De nem megyek el innen.
Fenntartom amit előbb írtam! A legnagyobb katasztrófa az volna, ha mindenki úgy gondolkodna mint Ön!
Idézet
 
 
Suhajda Gábor
#2 Eddig kitartottam, kedves Nikoletta - Suhajda GáborSuhajda Gábor 2015-03-19 10:58
Suhajda Gábor töröltette írásait
Idézet
 
 
Szatmári Nikoletta
#1 MenekülőreSzatmári Nikoletta 2015-03-18 20:57
Tudja, Tisztelt Suhajda Gábor, a legnagyobb katasztrófa az volna, ha mindenki úgy gondolkodna mint Ön!
A magyar emberre, nem az jellemző hogy megfutamodik a nehézségek elől! Persze Ön, csak menjen ha akar! De mások alá ne adjon lovat!
Tudja, jó sokan vagyunk akiknek a havi jövedelme nem 90-100 és még csak nem is 47000 hanem annál is kevesebb. S bizony nagyon nehéz megélni belőle, ez igaz sőt nem is lehet, ezért mi sokat nélkülözünk. De minden követ megmozgatunk hogy jobbá tegyük az életünket, mert mi innen el nem megyünk soha, mert ez a mi hazánk, így vagy úgy de mi csak itt akarunk élni és meghalni!
Aki akar csak menjen nyugodtan, mert nagyon valószínű hogy amikor annak jő el az ideje, rá úgysem számíthatnánk ha marad. Csak aki dacol küzd nehézségekkel mégsem gondol menekülésre mint Ön, csak annak szíve magyar.
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 68.5%Austria 1.3%
Romania 5.4%Canada 1.1%
United States 3.9%Norway 0.6%
Russian Federation 2.8%France 0.3%
Ukraine 2.6%Switzerland 0.3%
Sweden 2.2%Kuwait 0.3%
United Kingdom 2.1%Netherlands 0.3%
Slovakia 2.1%Australia 0.3%
Germany 1.8%Italy 0.2%
Serbia 1.4%Spain 0.1%

Today: 365
This Week: 988
Last Week: 4655
This Month: 10301
Last Month: 17853
Total: 2148258

Belépés