Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

K2019Jun18

2015. Március 16., Hétfő 10:19

BÉKA szimbólum

Írta:  Dobos Csanád
Értékelés:
(15 szavazat)
BÉKA szimbólum az ókori egyiptomi sírkamráktól a Grimm meséken át a gyimesi tojásfestésig.

A béka segge és a húsvéti feltámadás

BÉKA szimbólum Pap Gábor az Egyiptomról szóló előadásának vége felé (https://www.youtube.com/watch?v=lnzxJl0vFos 2.49.20) az alábbi érdekes mondatokat említi: „Ne tessék kérdezni, hogy az Ibisz fejű vallató előtt miért van ott a béka! Mert a „béka alatt” és a „béke veled” összekapcsolódik, ahogy nálunk a sírfaragványokon és -bármely furcsa- a hímes tojások hímzésmintájában is. De miért kerül a „béka segge” egy sír jelre? Mert magyar nyelven ez békességet jelent, csak nem merjük magyarul olvasni… ”

Ez egy olyan érdekes gondolat amit mindenképpen érdemes továbbgondolni. Amit Pap Gábor a képírás szintén megfogalmazott, azt Czuczor-Fogarasi páros már száz évvel korábban a magyar nyelv elemzése kapcsán részben szintén megállapított. Szótárukban a segg kifejezést a „szék, ül, ülep, szügy” szavakkal hozzák kapcsolatba. A szügyet viszont (a lónemű állatok két melső lába közötti részt) a „szű, szív” gyökből származtatják. És valóban, a “béka segge” erős formai hasonlóságot mutat mind a szívvel (mint a szerelem áltlános jelképével), mind a fenék és a szügy (mellkas) formájával is.

Ezek szerint mind nyelvileg, mind képirásilag SZíV kell a békességhez ugyanúgy, ahogy a túlvilági utazáshoz is? Bármi erős a kapcsolat e két kifejezés között, mégis mindez továbbra sem jelenti azt, hogy a „seggfej” megszólítás a „szeretettre méltó” megfelelője lenne - de mégis elég érdekes ahhoz, hogy egy húsvéti tanulmány kiinduló témája legyen. 

A „béka-béke” „segg-sség” párosból érdemes az első párossal kezdeni a vizsgálódást, mivel ez a kapcsolat tekinthető alapnak, amihez a toldalékok csak később kapcsolódtak. Ahogy a nyelv, úgy az egyes korszakok vallása is folyamatosan változik. Ha az egyes változások ugyanolyan formában egyszerre felismerhetők mindkettőben, a jelképeiben is nyomonkövethetően akkor ez már több, mint figyelemre méltó.

Ahogy már láthattuk, a béka SEGGe és a SZíV forma között mind a képírás szempontjából a kapcsolat adott. Nem nehéz belátni, hogy a gyimesi hímes tojás „béka segge” ábrázolásban négy szív összeforgatott körábrája rejlik. De ez a négy szívforma joggal emlékeztethet minket a szerencsét hozó négylevelű lóherére is! Ne felejtsük el, hogy a kiinduló pont a halál utáni BÉKESSÉG, a feltámadás kapcsolata volt a béka seggével. Tehát a békességhez az út a szereteten és a szerencsén át vezet?

(Csak emlékeztetőül, a lóhere Szent Patrick legfontosabb atributuma, azé az ír Szent Patrické, akit a magyar származású Szent Mártonnal családi kötelék köt össze, továbbá akinek a neve az M-P mássalhangzó cseréje és az M T R mássalhangzók együttes megjelenése révén a MiTRász kultuszhoz köthető. (Lásd: www.naput.hupont.hu/85)).

A szív és a békaSzinte mindenkiben felvetődött már a kérdés, az emberi szívet – a valóságnak megfelelően- miért nem krumpli formában ábrázoljuk? Talán e szimbólika kialakulása is ide köthető történetileg?  

De a béka nemcsak a feltámadással van kapcsolatban, hanem a termékenységgel is. „Pl. Közép-Afrikában a nők az esküvőjükön békát ettek, hogy nagy családjuk legyen.” De nemcsak Közép Afrikában, hanem Mezopotámiában és Egyiptomban is. “A zöld leveli béka nagy számban jelenik meg a Nílus áradása előtt, ezért az élet megújulását jelenti. Egyiptomban van egy békafejű istennő is, Heket, akihez azért imádkoztak, hogy siettesse a szülést. Templomai voltak Elephantinén, Esznában és Her-Verben, a későbbi Antinoupoliszban. A halottnak is újra kell születnie a túlvilágon; ehhez meg kellett mártóznia Heket béka-istennő és Heper skarabeusz-istenség tavaiban. Az egyik egyiptomi legenda elmondja, hogy Heket és kosfejű férje, Khnum alkották meg sárból az embereket és az isteneket.”  http://bhaktipedia.org/magyar/index.php?n=rohiniprija.napkelet_rejtett_010

Nézzük meg újra a „béka segge” ábrázolást. A férfiaknak nem nehéz az ábrában felismerni a termékenységet, hiszen a ω formája ugyanúgy emlékeztethet minket a női fenékre, ahogy a női mellekre is, melyek a női nemi szelekcióban –a humán antropologusok véleménye szerint is - a legfontosabb jegyeknek tekinthetők.

HEKET az egyiptomi béka istennő

„A magzat méhbeli fejlődéséért volt felelős, segédkezett a szülésnél is. Kultusza már a korai dinasztikus időkből kimutatható;II. dinasztia idején élt… Ozirisz és Ízisz története szerint mint a szülés utolsó perceinek istennője, ő lehelt életet az újszülött Hórusztestébe. Ahogy Hórusz születését egyre inkább összefüggésbe hozták Ozirisz feltámadásával, Heket is egyre inkább a feltámadással kapcsolatos istennő lett. Innen ered, hogy amulettjein megjelent az Én vagyok a feltámadás felirat, ami miatt később a korai keresztények is használták… “ -wikipedia

A denderai templomegyüttesben látható ábrázolása kétszeresen is elgondolkoztató. A békafejű Heket

A békafejű Heket életet lehel, a Khnum isten fazekaskorongján agyagból és sárból gyártott emberbe.

A magyar nyelv iránt érdeklődő ismerőseimnek rendszeresen a KöR szóbokrot szoktam példaként felhozni: a KöR, KeRék, KaRika, KeRt, KeRités, KoRmány… szavak mellett a KoRong,  a KeRámia és a KeRek szavainkban is ott van a KÖR szavunk. És mi történik a falfestményen? Khnum a KeRámia KoRongján életet teremt, akibe a békafejű Heket a kopt ankh KeReszttel életet lehel belé. A kereszt szimbólumunkat hajlamosak vagyunk csak Jézus keresztre feszítésével összetársítani, pedig ennek vannak sokkal ősibb jegyei is. Elég legyen csak a keresztszemes hímzés KöRKeResztes alapegységének magyar nevére az „igére” gondolni. És ugyanez az „IGE”- jelenik meg az ankh keresztben is, bár itt még különvállasztva a KöRt a KeReszttől. IGE, mint a teremtés eszköze ismert, hiszen a János evangélium kezdő sora is erre utal: „Kezdetben vala az IGE”.

“A legősibb forma a kör és a kereszt, ezeket hagyta legelőször jelként az ember. A kör az öl és az ölelés, vagyis a Boldogasszony jelképe. A Boldogasszony a Teremtő fényének örök óhajtása és a fény őrzése. Az egyenlő szárú kereszt felel meg a Szónak, az Igének. Ahol él még a hagyomány, és keresztszemes hímzéssel díszítenek asszonyaink, ott a hímzés egy öltéskettősét igének nevezik. Az Ige pedig nem más, mint a kiáradó szeretet. Népünk hite szerint ahol a kereszt szárai metszik egymást, Isten ott lép be világunkba.”  Molnár V. József

Ennek végiggondolása után már nem is olyan elvetemült Jásdi Kiss Imre kijelentése, aki a KeReSZT- KRiSZTuS szavakban a KöRoSZTóSt véli felismerni.

A béka szimbolikája

"Fekete alapon három aranybékát tulajdonítottak Pharamund királynak, a Merovingok ősének. A legenda szerint Pharamund Clovis dédapja volt és egy folyóisten leszármazottjának tartották. A Clovis által alapított Meroving dinasztia misztikus értelmet tulajdonított a békának. Innen eredhetnek azok az ősi mesék is, melyekben a királyfi békává változik, majd újra herceg lesz

Béka volt Hápi Nílus-isten állati kísérője. A korai kereszténységben is továbbélt mint az újjászületés jelképe. A kopt békaformájú, kereszttel, Isten bárányával, olykor félholddal díszített feltámadás-mécseseinek felirata "Én vagyok a feltámadás" volt. Az indiai altaji és kínai hiedelmek szerint a világot egy nagy béka hordozza a hátán és ő az anyag szimbóluma.

A béka még a 16. században is előfordul feltámadási jelképként, noha IX. Gergely pápa már 1233-ban fellépett a "békázó" eretnekek ellen... A levelibéka a magyar néphitben a szerelmi varázslásban játszott szerepet, a női nemi szerv állatjelképe volt"(http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9ka_%28heraldika%29)

Nézzük meg részleteiben a kiemelt mondatokat:

Magyar népmesék„Fekete alapon három aranybéka” – mintha a népmeséinket olvasnánk, ahol este a falatozók előtt háromszor jelenik meg a béka. 

← SZEGÉNY EMBER SZÖLŐJE youtube 

A Merovingokról sem kell többet mondani, mint hogy joggal feltételezhető, hogy a sose létezett Frank Meroving dinasztia inkább a hun Attila és fiának, Aladárnak egyik történelmi „klónozása”, amivel a fantom időszakot fel lehetett tölteni – ahogy a nagypolitikai érdek megkívánta (Lásd: Tóth Gyula http://maghreb.blog.hu/2012/04/20/hosszu_haju_merovingok)

“A királyfi békává változik, majd újra herceg lesz” – már sokkal érdekesebb. Ez a mesei fordulat inkább emlékeztet a már sokat emlegetett vízöntő paradoxonra és az újjászületés a halál legyőzésének vágyára. A kopt békalámpások “„Egó eimi anaszteszisz” – “Én vagyok a feltámadás” sora szintén erre utal. De ezzel egyenlőre még ne szaladjunk annyira előre.

 De mik is ezek a békalámpások? Kákosy László egyiptológus az alábbiakat írta ezekről a mécsesekről:

“Heket egyiptomi béka-istennő, a szülő nők egyik patrónája keresztény agyaglámpásokon, az ún. béka-mécseseken él tovább. E típusból igen sok maradt fenn, egyes darabokon a János evangélium szavai (11:25) olvashatók: „Én vagyok a feltámadás”. A békához tehát pogány és keresztény időkben egyaránt az új élet szimbolikája kapcsolódott.

 békalámpásokAz egyiptomi hieroglifák közül az élet jele, az anh (†) a kopt művészetben a kereszt képévé lett. A külső forma és a jelentés egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy az élet-hieroglifa – amelyet hajdan az istenek tartottak kezükben és amulettként is használtak – a kopt sírköveken az örök élet, a mennyország reményét fejezhette ki. Mellette gyakran az alfa és az ómega, a kezdet és a vég jelképe látható.”

Pál József, Újvári Edit Szimbólumtára egy további érdekességet is megemlít, miszerint Izisz személye is összekapcsolódik a feltámadás béka szimbólumával:

Az I.sz.-i pannóniai Ízisz-kultusz egyik emlékén, az egyedi rézkancsón az istennőt övező, lóháton ülő békák láthatók (Bp., MNM).” www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tkt/szimbolumtar/ch02.html#b

Majd ezzel zár: a béka Ördögi jelentése az Ótestamentumból veszi eredetét“.

De kik is lehettek a wikipedia által emlegetett: "békázó" eretnekek ? Talán a manicheista tanok követői?

BÉKÁK Grimm fivérek és Benedek Elek meséiben

A korábbi Nap-Hold-Csipkerózsika tanulmányban (Lásd: http://www.naput.hupont.hu/71) igazoltuk a népszerű Csipkerózsika mesében a Nap-Hold-Vénusz ősi asztrológiai hármasságát jelenlétét, valamint a mesének a gnosztikus-manicheista gondolkodásmóddal a kapcsolatát. Amire akkor a külön nem tértem ki, ideje most ideje megemlíteni: A Csipkerózsa mese indításánál egy béka jósolja meg a királylány fogantatását.

Egyszer, ahogy megint ott szomorkodik a kőpadon, váratlanul loccsan egyet a víz, egy öreg béka ugrik ki a partra, odatotyog a királyné elé, és azt mondja:

- Ne búsulj tovább, szépséges királyné; azért jöttem ide hozzád, hogy a tudtodra adjam: betelik végre a szíved vágya; nem múlik el egy egész esztendő, és lányod fog születni.

Úgy is lett minden, ahogyan az öreg béka megjósolta: a királynénak lánya született: hanem az olyan gyönyörű volt, hogy a király azt sem tudta, hová legyen örömében. Nagy lakomát rendezett, és nemcsak rokonait, barátait, jó embereit hívta meg rá, hanem az ország javasasszonyait is.” (Részlet: Grimm Csipkerózsa meséjéből)

Talán az eddig elmondottak alapján nem nehéz kitalálni, miért az öreg (örök-örökéltű) béka (egyiptomi béka istennő) jósolta meg a gyermekáldást, hiszen a fogantatással együtt az a békafejű Heket istennő munkaköre.

De további Grimm mesékben is megjelenik a béka:

“Ebbe a kategóriába tartozik a Grimm testvérek „A három nyelv” című meséje… A történet így kezdődik: „Élt egyszer Svájcban egy gróf, akinek csak egy gyermeke volt, egy fiú, de ez a fiú buta volt, és semmit sem tudott megtanulni. Ezért apja ezt mondta neki: – Ide hallgass, fiam. Akárhogy próbálkozom is, semmit se bírok a fejedbe verni. El kell menned innen. Elküldelek egy híres tanárhoz; ő tegyen veled próbát.” A fiú egy esztendeig tanult ennél a tanárnál. Amikor hazatért, apja elszörnyedve hallgatta, hogy mindössze azt társulta meg, „mit ugatnak a kutyák”. Miután a fiú újabb egy évet töltött ezután egy másik tanárnál, hazatért, és elmondta, hogy megtanulta, „mit csicseregnek a madarak”. Apja mérgében, hogy még egy évet elpocsékolt, megfenyegette: „Elküldelek egy harmadik tanárhoz is, de ha most sem tanulsz semmit, többé nem leszek az apád.” Amikor ez az év is eltelt, a fiú arról számolt be apjának, hogy megtanulta, „mit brekegnek a békák”. Apja mérhetetlen haragra gyúlt, kidobta a fiút, és megparancsolta szolgáinak, hogy vigyék ki az erdőbe, és öljék meg. De a szolgák megsajnálták a gyermeket, és egyszerűen ott hagyták az erdőben.”  Bruno Bettelheim A MESE BŰVÖLETE ÉS A BONTAKOZÓ GYERMEKI LÉLEK (1975) https://docs.google.com/file/d/0Byj0eI6M7YAvYmJYRDlSbHFab28/edit?pli=1

A fiú először KUTYA, majd MADÁR, végül BÉKA nyelven tanul meg. E három nyelvet a három létsíkhoz (középső, felső és alsó világhoz) társítja Bettelheim. Ez az első megközelítésre helyes, de ennél van egy mélyebb asztrálmitoszi kapcsolat is. A keleti zodiákus rendszer alapján a Kutya a KOS jegynek, míg a Madár, a HALAK jegynek felel meg. A sorrendiség alapján a Béka talán a VIZÖNTŐ jegyhez illik? Egyenlőre hagyjuk nyitva a kérdést és nézzünk meg egy olyan Grimm mesét, ahol a békának jut főszerep.

A BÉKAKIRÁLY

Élt egyszer egy király; annak a legkisebbik lánya olyan szép volt, hogy még a nap is elcsodálkozott, ha rásütött, pedig az már látott egyet-mást, mióta fent jár az égen.

(Az indítás vélhetően az Oroszlán-Vízöntő tengelyt idézi meg, ahol a Nap “száműzetésben”, a precessziós mélypontjában található.)

A királyi palotától nem messze egy rengeteg nagy erdő sötétlett; sűrű lombos kerek hársfák álltak a szélén, a legvénebb, legterebélyesebb hársfa alatt pedig volt egy kút. Ha nagyon meleg volt, a királylány kisétált az erdőszélre leült a kút kávájára, úgy pihent a mélyből áradó hűvösségben. Volt úgy, hogy elunta magát; ilyenkor fogta az aranygolyócskáját, földobta meg elkapta, ez volt a legkedvesebb játéka.

(A folytatás hasonlít a görög mitológia aranyalma történetere, hiszen ott is három nő vetélkedik egy arany gömbért/almáért. Ettől függetlenül, a mély kútba hullott aranylabda, akár a vízöntői időhasadékba zuhant Napot is jelképezheti.)

Történt egyszer, egy szép nyári napon, hogy amint így játszadozott, túl magasra találta dobni a golyót; nem tudta elkapni, a fényes aranygömb leesett a földre legurult a kis lejtőn, be egy lyukba, azon át a kútba. A királylány már csak a loccsanását hallotta, ahogy elmerült a vízben. Ijedten hajolt át a káván, de hiába: a kút olyan mély volt, le se lehetett látni a fenekére. Egy ideig csak nézett, nézett a fekete semmibe, aztán nagy búsan leült egy kőpadra, szeméből kibuggyant a könny, egyre hangosabban sírt-rítt, sehogyan sem tudott megvigasztalódni.

Hát ahogy ott sírdogál, egyszercsak azt mondja valaki:

- Mit búslakodol, szép királykisasszony? Olyan keservesen zokogsz, a kőszikla is meglágyulna tőle!

A királylány körülnézett, kereste honnét jő a hang, de senkit nem látott. Hanem amint így kémlelődik, észreveszi, hogy egy csúnya, kövér béka mászik ki a kút repedezett kövei közül.

- Csak nem te szólítottál meg, öreg sárdagasztó? - kérdezte csodálkozva.

- De bizony én! - felelte a béka. - Azt tudakoltam, milyen bánat nyomja a szívedet.

- Úgyse tudsz te azon segíteni! - sóhajtotta a királylány. - Beleesett az aranygolyócskám a kútba, azt siratom.

- No, csak csendesedjél; inkább azt mondd meg, mit adnál nekem, ha visszahoznám a játékodat.

- Amit csak akarsz: királyi ruhámat, gyöngyömet-gyémántomat, még az aranykoronát is a fejemről!

- Nem kell nekem sem a ruhád, sem gyöngyöd-gyémántod, sem az aranykorona a fejedről. Csak egyet kívánok: hadd legyek a játszópajtásod; ültess asztalodhoz, etess tányérodból, itass poharadból, altass az ágyadban; ha ezt megígéred, leszállok a kútba, fölhozom az aranygolyócskádat.

- Mind megteszem, amit kívánsz, csak hozd vissza a golyómat! - mondta örvendezve a királylány, magában azonban ezt gondolta: "Ugyan mit fecseg ez a buta béka! Csak nem képzeli komolyan a dolgot? Hogy lehetne pajtásom, ha egyszer odalent kuruttyol a vízben?"

(A Kút a Vízöntő, a kőpatka Bak jegyre emlékeztethet minket. Nem véletlenül, hiszen a sírás-rívás a Vizöntő jegy egyértelmű atributumai. Sőt mintha a vízöntő paradoxon, a szomszédos jegyekre ráhullámzó “rácsobbanó” vízöntő jegy is megjelenne a “loccsanás-csobbanást” követő hullámmozgásban. A béka, az öreg sárdagasztó szintén fontos asztrálmitoszi beazonosítást tesz lehetővé, hiszen a BIKA (keleti disznó) jegyre is utalhat. A BéKa-BiKa hangtani összefüggés mintha ezt erősítené meg. Ez azért is elgondolkoztató, hisz ugyanezen mese egyik Benedek Elek változatában, a Sündisznó mesében a királyt a sünDISZNÓ kötelezi a lányai felajánlására. A bevezetőben a béka-segge és a szív kapcsolatról szó volt. Ezért is nem véletlenül a béka érti, hogyan kell a zokogó lány szívfájdalmán enyhíteni a szeretettel. Talán nem szükséges említeni, hogy Aphrodité (Vénusz) olümposzi trónja is a Bika jegyhez kapcsolódik - lásd: www.naput.hupont.hu/16)

A béka pedig, amint az ígéretet megkapta, lebukott a kútba, s alighogy a királylány a gondolata végére ért, máris előbukkant; szájában az aranygolyóval; odatotyogott vele a gyepre, és a lány elé gurította. Annak nagyot dobbant a szíve az örömtől, amint kedves játékát viszontlátta; fölkapta, és elszaladt vele, ügyet se vetett többet a békára. Az nagy brekegéssel kiáltott utána:

- Várj csak! Várj csak! Vegyél az öledbe; én nem tudok olyan gyorsan futni, mint te!

De hiába hajtogatta, ahogy a torkán kifért, hogy "Kvakk! Kvakk!" meg "Várj csak! Várj csak!" - a királylány dehogyis várta meg, örült, hogy megszabadult tőle. Attól fogva, hogy hazaért, eszébe sem jutott többé a csúnya jószág. Hanem másnap, mikor éppen ebédnél ültek, és a királykisasszony jóízűen falatozgatott az aranytányérjából, egyszerre csak valami furcsa placcsogás hallatszott odakint a márványlépcsőn, pliccs-placcs, pliccs-placcs, aztán - egypercnyi csend után - kopogtattak az ebédlőterem ajtaján, és valaki azt kiáltotta:

- Kis királylány nyiss ajtót!...

(A királylány nem menekülhet a békának tett ígérete elől, ahogy a király sem Benedek meséjében a sündiszónak adott ígértek elől. Míg Benedek Elek Sündisznójában a király a saját ígéretének betartására önmagát kötelezi, addig a Grimm mesében a lányát kötelezi erre. A Grimm mesében végül a királyleány kénytelen egy tányérból enni és egy ágyban aludni a békával.)

A béka befeküdt a szép fehér selyemágyba. S abban a szempillantásban híre-nyoma se volt többé békának; a királykisasszony egy takaros, szép szemű, mosolygó királyfit látott maga előtt.

(De a Grimm mesének van még egy érdekes zárórésze is, mely a békává változtatott királyfi szolgájáról szól. Nagyon nem illik a Grimm mesébe ez a rész, aminek a szimbólikáját csak a béka segge-szív kapcsolat ismerete esetén tudunk igazán értelmezni.)

Ez a derék szolga úgy elbúsult, mikor a boszorkány békává varázsolta a gazdáját, hogy hármas vaspántot kellett a szíve köré kovácsoltatnia, nehogy szétrepedjen bánatában… Pedig csak a vaspántok pattantak le a hűséges Henrik szívéről.

(Hosszú mondat, de mennyi aszrálmitoszi logika rejlik benne! Az emberi mikrozodiákusban a szív az Oroszlán jegy területe (lásd: www.naput.hupont.hu/7), mindha valami precessziós FIX tengely rajzolódna ki a mesében. A Béka-BIKA, a Kút-VIZÖNTŐ, a Selyemágy (nemi aktus) - SKORPIÓ évköri helyét idézné meg és végül a Szívről lepattanó vaspántok- OROSZLÁN jegyhez kapcsolódnak, ahol a vízöntő paradoxon feloldása is megtörténik a precessziós évkörben. A selyemágy és a sexualitás kapcsolata talán elhamarkodottnak tűnhet, de erre Bettelheim is felfigyelt, sőt... 

Anne Sexton a művész költői szabadságával és tudattalanba hatoló éleslátásával azt írja a „Békakirályfi” című költeményében (mely a Grimm-mese feldolgozása):

„A béka érintésére a mimózák felrobbannak mint villanyos csigák” és

„Béka apám nemi szerve”.

A vízöntő paradoxon megemlítése nagyon is megalapozott, hiszen ha megnézzük a mese korábbi változatainak nevét, melyet Bettelhein is megemlít a már hivatkozott könyvében, akkor alig lehet kétségünk e kijelentés jogosságában:  

“A békakirály egy változatát már a XIII. században említik bizonyos források. Az 1540-ben íródott Complaynt of Scotland-ben (Skócia panasza) szerepel egy hasonló történet, „A világvégi kút” címmel.”

„Világvégi kút” vagy éppen a vízöntő-paradoxon időszakadéka – szinte ugyanazok! De a Grimm mese eredeti, ma már nem használt címe is elgondolkoztató:

„A mese teljes címe „A békakirály vagy a vasabroncsos Henrik”, de Henrik a legtöbb változatban nem szerepel. Nagy hűségéről csak a mese végén értesülünk, mintha a szerzőnek csak akkor jutott volna eszébe, hogy Henrik hűségét ellentétbe állítja a királykisasszony kezdeti árulásával. Semmi lényegeset nem ad hozzá a történet jelentéséhez, ezért itt nem foglalkozom vele. (Iona és Peter Opie a „vasabroncsos Henrik”-et mind a címből, mint a történetből kihagyta, teljes joggal)” (Bruno Bettelheim: A mese bűvölete…)

Miért olyan fontos a vasabroncsos Henrik nevének a megemlítése, ha csak egy mondattal szerepel a mesében? Mert ahogy azt már említettem, az az egy mondata jelzi a vízöntő paradoxon feloldását az Oroszlán jegyben.

Pap Gábor egy régebbi előadásában említette, hogy Grimmék vélhetően évszakok rendszerében gondolkodtak. E mese alapján talán érdemesebb úgy pontosítani, hogy néha inkább asztrológiai keresztekben?

A Grimm változat ismertetése után érdemes elolvasni a Benedek Elek BÉKA-KIRÁLYKISASSZONY változatát is (http://mek.oszk.hu/04800/04833/04833.htm#45), melyből most csak egy részt idézek:

Tündérkirály leánya voltam. Sok embert megvarázsoltam, csak meggondoltam valamit, már meg is csináltam. De egyszer mégis megjártam. Feleségül akart venni egy lidérc, s hogy nem mentem hozzá, békának varázsolt, s arra ítélt, hogy békának maradjak, amíg olyan királyfival nem találkozom, aki nyílvesszővel keres magának feleséget.

Ennek nyoma sincs a Grimm változatokban, pedig újabb érdekes asztrálmitoszi támpontot adhat a számunkra. Azt az asszonyt, aki saját kénye-kedve szerint, öncélúan varázsolgat azt a népmeséink BOSZORKÁNYnak nevezik. Boszorkány pedig a SZŰZ jegyhez kapcsolódik. A nyílvesző viszont a NYILAS jegyet idézi meg. Mintha az ÉLET- és HALÁLTENGELYt idéznék meg ezek így együtt.

Benedek változatában melyek is a főbb különbségek? A királynak 3 lány helyett 3 fia van, akiknek ideje már megházasodni. Az udvar közepéről kilőtt három nyílvesszőt követve kell feleséget találniuk. Az első kettő azonnal feleségre talál, de a legkisebbnek egészen az Óperenciás-tenger partjáig el kell vándorolnia. Ott a tenger közepén lévő szigetre csak egy –a tenger mélyéből előbukkant- béka segítségével tud átjutni. De ahogy a Grimm mesében, itt is sír a hős a tehetetlenségtől míg a béka meg nem vigasztalja. De a béka segítségének itt is ára van – konkrétan a házasság ígérete. Itt is, hasonlóan a Grimm változathoz, mást gondol és mást mond a leendő béka-házastárs, aki aztán hiába próbál elmenekülni az ígérete elől. Akárhányszor megpróbál szélsebesen elvágtatni a királyfi, minduntalan a lova farán csücsülve találja az undorító békát. Ezek a logikai menetek nagyjából igazodnak a Grimm változathoz. Ami mégis különbség Benedek változatában, hogy amint a királyfi az apjának bemutatja a béka mennyasszonyát, a király mérgében gurul és azonnal elzavarja a fiát. (Grimmnél itt lezáródna a történet, de Benedek mintha a Grimm fivérek Három nyelv meséjének logikáját vinné ezt követően tovább. Ott a kutya, madár, béka nyelvén megtanult fiút zavarja világgá a felháborodott apja, itt meg a béka-hitvest hazahozó fiút).

Akinek még ezek után is kétségei lennének a Grimm mesék gnosztikus/manicheista hátterével kapcsolatban azoknak a már idézett Három nyelv mese további története legyen rá a bizonyíték szintén Bruno Bettelheim: A mese bűvölete… könyvéből:

„„A három nyelv” hőse tehát világgá megy. Az első ország, ahova megérkezik, nagy bajban van, mert az ott élő vérszomjas kutyák vad ugatásától senkinek sincs nyugta; és ami még ennél is rosszabb, bizonyos időközönként egy-egy embert kell kiszolgáltatni nekik, akit fölfalnak. Mivel hősünk érti a kutyák nyelvét, a kutyák beszélni tudnak vele, és elmondják neki, miért olyan vadak, és mivel lehet őket megbékíteni. Ez meg is történik, a kutyák békében eltávoznak, és hősünk egy időre letelepszik az országban.

A fiú néhány év múlva, már idősebb fejjel elhatározza, hogy elmegy Rómába. Útja közben brekegő békákkal találkozik, akik elmondják neki, mit tartogat számára a jövő, és ez nem kis fejtörést okoz neki. Rómába érve megtudja, hogy a pápa éppen meghalt, és a bíborosok nem tudják eldönteni, ki legyen az új pápa. Amikor a bíborosok elhatározzák, hogy ezt a kérdést csak valamilyen csoda döntheti el, két fehér galamb telepszik a fiú vállára. Megkérdezik tőle, akar-e pápa lenni, de ő nem tudja, hogy méltó-e a nagy megtiszteltetésre; a galambok azonban azt tanácsolják neki, fogadja el a kitüntetést. így hát fel is szentelik, ahogy a békák megjósolták. Amikor misét kell celebrálnia, és nem tudja, mit kell mondania, a galambok, amelyek továbbra is a vállán ülnek, fülébe súgják a szavakat.”

Ez mesének ugye elég bugyuta történet, de egyházi példázatnak, sőt egyházpolitikai célnak annál inkább egyértelmű: Róma, pápaválasztás, a vállra szálló fehér galambok… De a békák itt is kilógnak a sorból. Jósolnak és életet lehelnek egy lelketlen testbe, egy egyházi szervezetbe, ahogy a békafejű istennő is tette az egyiptomi mitológiában.

Ami a mese példákból kitűnik, hogy a Béka leginkább a BIKA és a Vízöntő jegyhez kapcsolódik a gnosztikus (nép-) mesékben.

Egy rövid utalás erejéig érdemes azért megemlíteni még egy Benedek Elek mesét, A BÉKÁt (http://mek.oszk.hu/04800/04833/04833.htm#16), ahol a béka csak kétszer jelenik meg a mesében. Először a mese elején, amint a 7 részes ezüst pohárból előugrik és mindent felzabálva hatalmas disznóvá hízik, majd másodszor immár Tündér Ilona palotája melletti tóból kiugorva, ház méretűre dagadva, amint kidülleszkedett a tó partjára, s elkezdett hányni. Hát egyszer csak kikarikázik a száján egy ragyogó gyémántgyűrű.

A mese névadó BÉKÁja először a 7-es számjegyével és az ezüst-HOLD színű poharával, valamint a mérheteten zabálásával azt a BIKA (keleti disznó) zodiákus jegyet idézi meg, ahol a HOLD amúgy is erőben van. De ez a hétrészes, matryoshka doll –t megídéző pohár amiből akár locsolni is lehet, már arra a VíZÖNTŐ jegyre is utal, amit majd a második megjelenésével ídéz meg majd. Az undorító alakja akár egy hatalmas szökőkútnak is tekinthető. Talán ilyen (asztrológiai) meggondolásból is a szökőkutak egyik kedvenc vízköpő állata éppen a béka… 

De legyen most ennyi elég a gnosztikus békamesék elemzéséből ez már elég, hogy a BÉKA SEGGE - BÉKESSÉG kapcsolat tovább tudjuk értelmezni.

Az izgalmas folytatás a köbetkező cím kattintással folytatható:

Khnum, a vízöntő szarvú isten - Genezis / génezés? →

Megjelent: 3673 alkalommal

Hozzászólások  

 
sagi
#8 Dobos Csanádnak!sagi 2015-03-26 23:27
A béka párzásáról leírtak kellemes felfrissítését jelentették mára passzívvá vált - erről való - tudásomnak. A disznó és bika asztrológia jegyek érdekes módon kapcsolódnak a békához.
béka - disznó a párzás jellegében
disznó - bika a csillagjegyben
BiKa = BéKa

A Cz-F szótár hasznosságát nem vitatom, de korábban a RIMA és a KURVA kifejezések magyarázata kapcsán merültek fel bennem kételyek, erre gondoltam fenntartásom megfogalmazásakor. Biztosan lehetne még találni hasonlóan vitatható szócikkeket, melyek a judeai átprogramozás által érintett szavakra vonatkoznak. Sajnálatosnak tartom a reformkori nyelvújítás által megváltoztatott ősi szavaink elvesztését, kihalását! Mivel szókincsünkben már ezek a szavak szerepelnek és legfeljebb csak megértjük régies megfelelőiket, de használatukat már nem tartjuk fontosnak, nem állnak szánkra, ezért használatuk mellőzése gondolkodásunk szegényedését is eredményezi! Talán tekinthetjük a Cz-F szótár megalkotását a nyelvújítási őrület által átszabott magyar nyelv korábbi állapota átmentésére tett kísérletnek is, hiszen mellőzése az Akadémia által ezt a vélekedést alátámasztani látszik!

A B-R-K gyökre épülő szavaink mélyebb összefüggéseire semmilyen javaslatom nincsen, amint azt már jeleztem. BIRKA - BÁRKA - BEREK -BUROK, de BÁRÁNY - BERÉNY ?

Ez a békességes - békasegges gondolattársítás számomra egy hirtelen intuíció eredménye volt, amihez a birka nép bárkasága Géczy Gábortól hallott szerepértelmezésként ugrott be. Hiszen a birka nép tűr a békasegg alatt a békességért, mert tudja, hogy birkasága egy rejtett bárkaság, amely az átmenteni szükséges tudást tartalmazza. A birkaság szükséges a túléléshez, mert ki kardot ránt, kard által vész el! A MAG pedig nem veszhet el! A MAG meglapul és áttelel, várja a kedvező feltételeket a szárbaszökkenéshez!

Meggyőződésem, hogy az azonos gyökökre épülő szavaink kutatása, a gyökök jelentésének a szóalakokból levezethető megfejtése közelebb vihet bennünket az ősi gondolkodáshoz, segíthet megérteni a világot felépítő, összetartó és mozgató szálakat. Hasonlóan a függőleges világképben megfogalmazódó analógiák feltárásához, segíthet bennünket megismerni őseink világlátását!
Idézet
 
 
Dobos Csanád
#7 naputDobos Csanád 2015-03-24 15:02
Kedves Sagi,
Köszönöm, hogy felhívta a figyelmem a “békára-pisilés” módszerére, miszerint a női terhességi hormonok a hím békáknál a spermiumok termelődését váltja ki. Vélhetően ez is sokkal ősibb felismerés volt az őseinktől, nem csodálkoznék, ha az ókori egyiptomban is alkalmazták volna ezt az eljárást!
A "béka“ ördögi jelentése számomra nem szokatlan. Hisz a judeai felfogásban szinte minden szimbólum elvesztette eredeti jelentését, sőt átprogramozásra került. Itt most eltekintenék a hosszú felsorolástól, ennek van bőven irodalma. Vélhetően a béka szimbólum ilyen sorsra jutott.

Lehet, hogy igaza van a birka-bárka felvetésemmel kapcsolatban, azonban a túl sok asztrálmitoszi kapcsolódás nagyon is elgondolkoztató:
A birka (KOS) – bárka (MÉRLEG) kapcsolatról már írtam, ahogy a SKORPIÓ-MÉRLEG összefonódásról is. De ez még tovább folytatható. A “békára pisilés” biológiai hátterre a béka megtermékenyülési módszerével van kapcsolatban, melyet a szakirodalom amplexusnak nevez.
“Az amplexus (latinul „ölelés”) az álpárzás egy formája békáknál. Ennek során a hím béka rákapaszkodik a nőstényre, mellső lábaival megragadja (karoló testhelyzetet vesz fel), míg az lerakja petéit. Ezzel egyidőben a hím megtermékenyíti azokat, spermát tartalmazó folyadék kibocsátásával (külső megtermékenyítés).
Az átkarolás… hossza néhány perctől néhány napig is eltarthat.”
Az átkarolás néhány napig is eltarthat – talán a békává változtatott királyfinak ezért is oly fontos az egy ágyban alvás, hisz neki nincs szüksége az emlősöknél megszokott sexuális behatolásra. Amire igazán szüksége van – az az ölelkezési hely és idő.
Akinek szerencséje volt falun felnőni, azok pontosan tudják, hogy a disznó szeretkezése is ilyen órákig eltartó folyamat. Azé a disznóé, mely keleti zodiákus jegy a mi BIKA csillagképünknek felel meg. És itt megint a BéKa-BiKa közös jellemvonására akadhatunk - ráadásul a nemzés kapcsán. Biztosan csak véletlen egyezőség ez is?

A Czuczor-Fogarasi szótárt (az esetleges) hibáival együtt is a legjobbnak tartom ebben a témában. Nem kíván sem “túlmagyarkodni”, sem a magyar eredetet letagadni. Az alapelve és a szerkesztési elve egy nagyon alapos és korrekt munkára utal - ezért is szeretek rá támaszkodni a kutakodásaimban. Lehet, hogy tévedek a BiRKa-BáRKa kapcsolatnál, de mindenesetre elgondolkoztatóak ezek a kapcsolatok, melyek a zodiákus logikai rendszerben is többszörösen megfigyelhetők.

És a BuRoK Ön szerint hogy kapcsolódhat ide?
Idézet
 
 
sagi
#6 előző folytatásasagi 2015-03-24 07:49
ez a "madár" nem csak kiejtésben hasonlít népnevünkre, de a turul-ban, griff-ben hagyományainkban, mítikus őstörténetünkben is megjelenik, tehát valami lényeges összefüggés a hasonló alakon túl is van!
Idézet
 
 
sagi
#5 újra nekifutok!sagi 2015-03-23 20:37
Előző hozzászólásom vége lemaradt, ezért újra beillesztem:

"az öreg (örök-örökéltű) béka (egyiptomi béka istennő) jósolta meg a gyermekáldást, hiszen a fogantatással együtt az a békafejű Heket istennő munkaköre."
- A modern terhességi tesztek elődje a békárapisilés volt. Bármily középkorinak hangzik, ezt az eljárást időnként még ma is alkalmazzák, de anyáink korában még teljesen hétköznapinak számított. pocaklako.hu/.../terhestesztek Tehát a békával kapcsolatos termékenységi kultuszok nem voltak alaptalanok még mai szemmel sem!

"a béka “Ördögi jelentése az Ótestamentumból veszi eredetét“."
- A béka általános tisztelete, melyre Dobos Csanád írása elegendő példát említ, érdekes ellentétben áll a fenti, ószövetségi vonatkozással! Különösen fontos a békának az ősnépek termékenységi kultuszában betöltött szerepe, amely egyben magyarázatot ad az ószövetségi jellemzés okára is! Ugyanis az ószövetségi könyvek szellemiségének közös jellemzője az ősnépekkel szembeni könyörtelen fellépés mind a harctéri események realisztikus leírásában, mind pedig szellemi vonatkozásban! Ennek a szellemi szembenállásnak egyik legfontosabb területe a Magna Mater, az Ősanya, Boldogasszony tisztelet és az ehhez kapcsolódó termékenységi kultuszok elítélése és üldözése. A béka ördögi jellemzése ebben az összefüggésben nyer értelmet! Ennek a vallásilag gerjesztett folyamatnak következményeként alakult ki a keresztény prüdéria, melynek mára "hasznos???" túlkompenzálása a feminizmus és a szexuális szabadosság!

Dobos Csanádnak!

A birka - bárka megfeleltetést nem keresném a Czuczor-Fogarasi szótárban, mert véleményem szerint sok esetben félreviszi a gondolkodást azzal, hogy újabbkori magyarázatokat fűz sokkal régebbi szavakhoz.
Amiből kiindulnék, hogy a régi írásmód csak a mássalhangzókat jelölte, ezért mondható, hogy azok hordozták az igazi tartalmat, a magánhangzók csak "lelkesítették" azaz életet, lelket, hangulatot leheltek az alapgyökök meghatározta jelentéshez. Ehhez az értelmezési kerethez társul annak megérzése, hogy a mássalhangzók az ősidőkben maguk is jelentéssel bírtak. A nyelvfejlődés, a kifejezésmód differenciálódása, a közlés lehetséges céljának bővülése előbb csak a gyökpárok kialakulását, később a szótagok, majd szavak kialakulását eredményezte. Ezzel a fejlődéssel párhuzamosan az építőelemek eredeti jelentései elhalványultak. Ennek a folyamatnak egy riasztó példája, hogy a német nyelvtan szabályai szerint elemzett magyar nyelvben a szótagok jelentését is megkérdőjelezik. Ez az indoeurópai nyelvekben értelmezhető és magyarázható jelentés szűkülés a magyar nyelvben még csak korlátozott mértékben van jelen, de a tendencia látható. A BiRKa - BáRKa összefüggésre nincsen magyarázatom, csak a hasonló alak, amely azonban a magyar nyelv esetében valószínűleg tartalmi - lényegi összefüggést is jelez amit még fel kell tárnunk, magyaráznunk kell!
A képírás olvasása a hasonló kiejtésű szavakon alapul, pl.: madár - magyar. Nem vagyok szakértője a témának, ezért több példát nem hozok fel, csupán arra utalok, hogy ez a >>madár
Idézet
 
 
sagi
#4 lemaradt részsagi 2015-03-22 22:09
Előző hozzászólásom vége lemaradt, ezért újra beillesztem:

>>az öreg (örök-örökéltű) béka (egyiptomi béka istennő) jósolta meg a gyermekáldást, hiszen a fogantatással együtt az a békafejű Heket istennő munkaköre.> a béka “Ördögi jelentése az Ótestamentumból veszi eredetét“.>madár
Idézet
 
 
Dobos Csanád
#3 naputDobos Csanád 2015-03-21 09:41
BiRKa - BáRKa kapcsolat nagyon telitaláló! A csillagmitoszi rendszerben a napéjegyenlőség időpontjai a KOS és a MÉRLEG jegyekhez kapcsolódnak. A BáRKA szimbólum már ősidők óta a Mérleg jegy sajátossága, ahogy a BiRKA pedig biológiai sajátosságai alapján a Kos jegyhez köthető.

A Czuczor-Fogarasi szótárban a Birka kifejezés alatt ez található: "Ezen állatról, midőn nemileg párosodik azt mondják BEREG, honnan valószínű, hogy eredetileg lett a berke, birke... közönségesen BIRKA".

Ez felettébb érdekes, hiszen a nász a MÉRLEG jegy sajátossága, melyett több esetben azzal a Skorpió jeggyel összevontan ábrázoltak (a Skorpió ollójaként). Míg a Mérleghez a nász, a házasság, addig a Skorpióhoz a nemi aktus köthető...
Idézet
 
 
sagi
#2 békesség a béka segge alattsagi 2015-03-20 21:11
békesség a béka segge alatt!

Pap Gábor felismerését a két hasonló alakú és hangzású kifejezés lényegi azonosságáról nem csak a képírás magyar nyelven érthető logikája, de Magyarország mai közállapotai is igazolják!
Ugyanis mi mással lenne magyarázható Magyarország, a magyar nemzet mai, béka segge alatti gazdasági, szociális és mentális helyzete, melyet a "birka nép = a bárka népe" oly békességgel, béketűréssel visel, hogy ez maga egy csoda. Mai közállapotaink igazolják a két kifejezés lényegi azonosságát, azonos jelentését! A béka segge a magyar észjárásban a békességgel jelenti mai is, csak mára az indoeurópai gondolkodás ezt az azonosságot már elfedte! Belegondolhatunk abba is, hogy szkíta eleinket az ókorban még a Föld népének tartották, akiknek szülőanyja Gaia volt. Már pedig a béka segge elég közel van a szülőföldhöz, ami a földműves ember számára a kiszámítható, békességes munkálkodásnak (földművelés) is jelképe volt! A béka segge alatt lenni azt jelenthette, hogy Földanyánk ölén kiszámítható békességben és szerény jólétben élhettek, mert a földművelésnek csak békében van értelme! Ezt a természetes harmóniát rúgta fel az élősködő hatalmak megjelenése, és ezért halványulhatott el a béka segge alatti létezés békesség jelentése! Ugyanis a rabló életmódból következett a munkával meg nem szolgált gazdagodás, ami a béka segge fölé emelte az életszínvonalat. Ennek a gazdagodásnak a forrása más népek kifosztásából táplálkozott, így a békasegg kifejezés értelme eltávolodott a földműveléstől és a békasegg az életszínvonal viszonyítási pontjává változott! Mivel ennek az életszínvonalnak már a békességhez sem volt semmi köze, így teljesen természetes, hogy ez az összefüggés már csak a magyar nyelv belső logikájában maradt fenn! A "birka - bárka" megfelelés is megérdemli az elemzést! Ugyanis a birka nép egyúttal a bárka népe is! Azé a bárkáé amely egy kataklizma túlélőinek lehet menedéke, egyúttal az újjáépítéshez szükséges javak forrása is! Lehet a nyelvi utalásokat játéknak tekinteni, de azt tudomásul kell venni, hogy kimondott szavainkkal alakítjuk valóságunkat! Márpedig a békasegg és a birkaság egyre gyakrabban megjelenik széles tömegek szóhasználatában, ez pedig a békességet és a bárka-ságot erősíti!
-----------------------------

>>az öreg (örök-örökéltű) béka (egyiptomi béka istennő) jósolta meg a gyermekáldást, hiszen a fogantatással együtt az a békafejű Heket istennő munkaköre.> a béka “Ördögi jelentése az Ótestamentumból veszi eredetét“.
Idézet
 
 
nemmécs
#1 lángfalunemmécs 2015-03-19 13:57
ó játék a tisztá(zá)s..... az is jó, hogy iróniával folyik ez a tisztázgatás..... szóval, itt már megtanultam mi az hogy : "illuzió".....(tudom....,hogy hitetlentamást nem itt kell keresni)....most mi jön? ....leckét kapok abból is, hogy mi az az "üresség"?(a kérdés csak költői)... három gyermekem és hét testvérem van....tele a szívem szeretettel és aggódással....."üresség" szóba sem jöhet ebben az életben...nem fáj nekem az égő élet....mese.....???(csak iróniával)....
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 67.9%Serbia 1.4%
Romania 5.5%Canada 1%
United States 3.9%France 0.4%
Russian Federation 3.3%Switzerland 0.4%
Ukraine 2.6%Netherlands 0.3%
Sweden 2.4%Australia 0.3%
Slovakia 2.2%Norway 0.3%
United Kingdom 2.1%Kuwait 0.3%
Germany 1.9%Spain 0.2%
Austria 1.4%Italy 0.1%

Today: 622
This Week: 1394
Last Week: 4890
This Month: 12255
Last Month: 21888
Total: 2096521

Belépés