Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

V2017Sep24

2016. Április 20., Szerda 06:38

A 60. évforduló küszöbén

Írta:  Radics Géza
Értékelés:
(6 szavazat)
A 2010-es választási hadjárat során, Orbán Viktor megígérte, hogy győzelem esetén végre megtörténik az elszámoltatás, és az 1956-os szabadságharc 50. évfordulója napján történt rendőri visszaéléseket is kivizsgálják, és a bűnösöket megbüntetik.

A kétharmados győzelem után felállítottak két országgyűlési bizottságot, melyeket a történtek kivizsgálásával bíztak meg. Az elszámoltatási bizottság elnökének Dr. Budai Gyula képviselőt (FIDESZ) választották, míg a 2006-ban történtek kivizsgálásának elnöke Dr. Balsai István képviselő (FIDESZ) lett.

A két bizottság elvégezte munkáját és megtette a jelentést. Mindkét jelentésben szerepel Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök neve, de Gyurcsánynak a hajszála se görbült meg. Továbbra is szabadon okádhatja a magyarságra a szennyet. El lehet mondani, ha valamit a politikusok nem akarnak megoldani, akkor „kivizsgáló” bizottságot állítanak föl, amivel elhúzzák az időt, és abban reménykednek, hogy a nép időközben elfelejti a gaztetteket. Számításuk rendszerint be is jön. Nos, e bizottságokat szembekötősdi bizottságoknak is lehetne nevezni.

A „Ki emlékszik arra…” ← (legalul olvasható) kérdéseimre egy választ kaptam egy Bajmokról származó testvérünktől, aki emlékszik arra, hogy 1956 nyarán, a jugoszláv-magyar határon valóban lebontották a műszaki határzárat. Na, de miért fontos ennek, és a többi kérdésem mibenlétének ismerete? Azért is, mert a jelek arra mutatnak, 2006-ban Gyurcsány az 1956-ban bevált terv alapján be akarta ugrasztani a magyarságot egy újabb vérfürdőbe. Íme a Balsai-jelentésből az idevágó rész a Magyar Televízió épületénél 2006. szeptember 17 és 19 között történtekről:

* kisebb (rendőr) egységeket küldtek a tömeg ellen, akik hamar felmorzsolódtak;

* védelem nélkül, rossz állapotú és alacsony teljesítményű vízágyú beküldése, melyet a támadók elfoglaltak;

* éles fegyverekkel megrakott rendőrségi járművet „felejtettek” a helyszínen, a tömeg felfegyverzése akár lehetséges lett volna, aminek következményei beláthatatlanok;

* a rendőrségi felszerelés és ellátás csoportosítása nem volt megfelelő;

* az általános rendőri mozgósítást elrendelő riadóra érthetetlenül későn került sor;

* végül az épületből távozó rendőrök védelem nélkül hagyták az épületben rekedt MTV munkatársait és vagyoni javait.

E megállapításokból a kitervelt szándékosságra következtethetünk. Mindenki követhet el hibát, de a sorozatos „hibaelkövetést” meg kell kérdőjelezni. Mindezt az öszödi beszéd „kiszivárogtatás” vezette be, ami szeptember 17-én történt. Előkészület volt a szabadságharc 50. évfordulójának bevezetésére. Évekig azon tanakodtak, hogy ki szivárogtatta ki Gyurcsány öszödi beszédét. Azokkal tartok, akik úgy látják, hogy Gyurcsány saját maga. Fel kellett bőszíteni a tömeget, hogy a megemlékezést emlékezetessé tegye. Az álarcos, azonosítószám nélküli „rendőrök” alkalmazása nem lehetett „tévedés”, mint ahogy az se lehetett „tévedés”, hogy az idegen nyelven beszélő haramiák azokat szemelték ki legszívesebben, akik kezében magyar zászló volt, vagy nemzeti jelképet viseltek. Pigler István rendőr alezredes többször is azt tanácsolta feletteseinek, hogy hagyják abba az „oszlatást”, hogy a tömeg hazamehessen. A felettesek e kéréséket visszautasították, míg végül Piglert váltották le. Az egyik tanárismerősöm hazaigyekvő unokáját is alaposan összerugdosták, aki azt mondta, nem is a rúgások fájtak – pedig kék/zöld volt az egész teste –, hanem amikor a bitang azt mondta neki „te rothadt magyar”! 

Sztálin halála után a szovjet vezetés elhatározta, hogy kibékülnek Amerikával, leállítják az eszelős fegyverkezést, és a könnyűiparra állnak át, hogy felemelhessék népük életszínvonalát. Bármily hihetetlen, de ez őszinte szándék volt, amely kivitelezésében Amerika gáncsoskodott. A gáncsoskodás ellenére, kedvező változások történtek a Szovjet Birodalmon belül.

1955-ben megnyitották az internálótáborokat, hazaengedték a hadi és politikai foglyokat, és kivonultak Ausztriából.

1956 nyarán lebontották a déli és nyugati műszaki határzárakat, és arról beszéltek, hogy hazánkból is kiviszik a szovjet csapatokat. Ez megrémítette Rákosit és bandáját. Mi lesz velünk? Amit még az is megtetőzött, hogy Moszkva szerette volna, ha magyarokat is bevennének a párt felső vezetésébe, és ezzel az egyre fokozódó hangulatot csillapítanák.

Rákosiék úgy gondolták, ha rendeznek egy kis csete-patét, akkor a szovjet csapatok maradnak, és minden megy a maga medrében. Arra nem gondoltak, hogy az lesz belőle, ami lett.

Gyurcsány 2006-ban ezt a receptet alkalmazta az 50. évforduló előkészítéséhez. Van még egy sokatmondó eset is az október 23-án történtekkel kapcsolatban. A Hír TV volt az egyetlen, amely az eseményekről helyszíni közvetítést adott. A TV munkatársa meg is jegyezte, hogy a külföldi csatornák is tőlük veszik át a felvételeket. Hogyan? Hiszen ott voltak Magyarországon! Valamilyen felsőbb utasításra maradtak távol az utcai eseményektől? Ennek nagyon nemzetközi íze van. Kik voltak az álarcos, azonosítószám nélküli „rendőrök”? 

Az 2006. október 23-át megelőző héten izraeli katonák érkeztek Magyarországra, akiknek a Dohány utcai zsinagógában nagy fogadást rendeztek, amit a televíziók is közvetítettek. Azt mondták, hogy látogatóba jöttek, és megnézik az ország nevezetességeit is. Többé nem esett szó róluk, és arról se, hogy mikor távoztak!? A 60. évfordulóra lenne még némi tisztáznivaló.

Radics Géza 


 „Ki emlékszik arra…”

Vajon!? - hányan élünk még az 56-os szabadságharcosok közül, akik nemcsak a dicső napokra emlékleznek, hanem az azt megelőző történtekre is?

Például:

1. Ki emlékszik arra, hogy 1955 nyarán hazaengedték a Szovjetunióból a német és magyar hadifoglyok nagy többségét? Hazaengedtek 1200 politikai foglyot is, köztük Kovács Bélát  Kisgazda Párt volt elnökét?

2. Ki emlékszik arra, hogy megnyitották az iternáló táborok kapuit is?

3. Ki emlékszik arra, hogy 1955 decemberére elhagyták Ausztriát a megszálló csapatok, köztük a szovjet csapatok is?

4. KI emlékszik arra, hogy 56 nyarán az a kószahir járta, hogy a szovjet csapatok Magyarországról is kivonulnak?

5. Ki emlékszik arra, hogy 1956 nyarán, lebontották a jugoszláv-magyar határon a műszaki határzárat, s mikor azzal végeztek, lebomtották az osztrák-magyar határon is, amit szeptember 19-én fejeztek be?

6. Ki emlékszik arra, hogy 1956 nyarán az a kószahir járta, hogy Magyarország és Ausztria között nyugati mintáju határátkelést léptetnek életbe?

7. Végül, de ezt csak évtizedekkel később, diplomáciai iratokból tudtam meg, hogy 1956 júliusában Hruscsov egy levélben tájékoztatta a csatlósországok vezetőit a folyamatban lévő diplomáciai tárgyaásokról, amelynek egyik kiemelkedő pontja volt, mely szerint tárgyalások folytak a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között Németország egzesitése céljából.

Tud valaki olyan munkáról, amely e kérdések mibenlétét kitárgyalta? A 60. évforduló nyakunkon van, jó lenn tudni valamit az előzméyekről is.

Megjelent: 682 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 440 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.9%Canada 1.1%
Romania 6.1%Serbia 0.8%
United States 3.9%Switzerland 0.4%
Russian Federation 2.9%France 0.3%
Germany 2.9%Australia 0.3%
Ukraine 2.7%Kuwait 0.2%
Slovakia 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 1.9%Netherlands 0.2%
Sweden 1.6%Belgium 0.2%
Austria 1.5%Greece 0.2%

Today: 43
This Week: 4530
Last Week: 5161
This Month: 17877
Last Month: 20494
Total: 1609733

Belépés