Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

V2017Dec17

2016. November 08., Kedd 21:57

Dárius és a magyarok rejtvénye

Írta:  Péterfai János István
Értékelés:
(8 szavazat)
NYELVÉSZETI ÉRDEKESSÉGEK - A perzsák nagykirálya, Dárius, akinek a nevét a perzsák Dárajavaus, a görögök Dareiosz formában írták, elhatározta, hogy leigázza a szkítákat. A szkíták országa egészen a Duna torkolatvidékétől a Donig húzódott, de ma már tudjuk, hogy a Dontól keletre is szkíták éltek, akik közül több népnevet ismerünk, mint a szakákat, szarmatákat, szakaurakat, szauromatákat, masszagétákat és másokat. Közép-Ázsia és az Altáj is hozzájuk tartozott. Óriási területről van szó, a keleti részeken hunok éltek, akiket sok szerző azonosnak tart a szkítákkal, mindkettőt pedig a magyarokkal.

De kik voltak a szkíták, hogy ilyen hatalmas területen laktak, és hova tűntek mára? Lassan becsontosodik a tudomány azon álláspontja, hogy a szkíták indoeurópaiak voltak, közelebbről az irániakhoz tartoztak Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy szinte az összes fontosabb ókori közép-ázsiai népet a történészek indoeurópainak, azon belül iráninak minősítik, és a kérdést lezártnak tekintik. Az indoeurópai történészek súlyosan tévednek, ezáltal tévútra vezetik a történelem szerelmeseit, és megakadályozzák, hogy az emberek jelentős része megismerhesse őseinek valódi történetét. A jövőt a múlt alapos ismeretére lehet csak építeni, az egészséges jövő a múlt helyes ismeretén építkezik, így lesz szilárd.

Az iráni elmélettel szemben áll a szkíták magyar nyelvűsége. A két elmélet között, úgy tűnik, antagonisztikus ellentét van. Valószínűleg az indoeurópai kutatók nem ismerték fel a magyar > indoeurópai nyelvevolúciót, ami szerint minél jobban visszamegyünk az időben, annál jobban előbukkan egyes nyelvek esetében a magyar nyelvi jelleg.

A történelmi és régészeti háttér igen sok területen, így Közép-Ázsiában is, magyar jelleget bizonyít. A magyar szétvándorlások iránya jelzi a magyarok szétterjedését a Földön, és azt is bizonyítja, hogy nagy területeken miért élnek ma „indoeurópai”, másképpen a saját szóhasználatommal neomagyar népek. A magyarok szétvándorlását elsősorban az írásos, főleg kövekre rótt bizonyítékokra kell alapozni.

Dárius perzsa király megtámadta a szkítákat, mert meg akarta törni az erejüket. Azt is olvasni lehet, hogy a háttérben a dicsőségre való törekvés volt az igazi mozgatórugó. Ugyanis Nagy Szeszosztrisz, akinek hadjáratát nagyjából Kr.e. 3.600 körülre lehet tenni, két nagy hadjáratot fejezett be sikeresen. Az egyik déli irányú volt, a másik északi. Az északi hadjárat alkalmával Egyiptomból Kis-Ázsiába vonult, majd onnan a Fekete-tengert nyugatra indulva keleti irányban haladva kerülte meg. A Kaukázusoknál dél felé vonult, három hadosztály fiatal katonát itt letelepített, majd sikeresen Egyiptomba tért vissza. A három hadosztály fiatal katona utódairól több elképzelés született, egyesek a georgiaiakat tartják az egyiptomiak rokonainak. Nagy Szeszosztriszt még Kr.e. 2.800, azután a Közép Birodalom, sőt a Ramszeszek korára is helyezik.

Hérodotosz tudósítja az utókort a hadjáratról, beszámolója realisztikus, részletekre kiterjedő és nagy pontosságú. Tisztában van a szkíták és a perzsák viszonyaival. Élt kb. 484-től 426-ig, a hadjárat Kr.e. 513-ban zajlott. Hérodotosz járt a szkíták földjén, értesüléseit közvetlenül a szkítáktól szerezhette, de ismerte az asszírok hatalmának megdöntését is, a kimmér és szkíta betörést Elő-Ázsiába. Kitűnő korképet rajzol a VI. sz. végéről.

A szkíták, amint tudjuk, megtámadták az asszírokat. A leírások szerint a kimmérek a Kaukázus nyugati, a szkíták a Kaukázus keleti végeinél hatolnak dél felé. Nagyon úgy tűnik, a szkíták nem a kimméreket üldözik, ahogy Hérodotosz is írja, hanem jól kigondolt átkaroló támadást hajtanak végre, egyszerre nyugatról és keletről támadják az asszírok birodalmát. Betörnek az asszírok központi területeire, szövetségben a médekkel és babiloniaiakkal, majd 612-ben elesik Ninive, később 606-ban Harránnál utolsó döntő csapást mérnek az asszírokra a szövetségesek.

A kimmérek rokonságban álltak a szkítákkal. A Krím-félsziget neve, vagy a Krém és a Címer népnevükből ered. Szerintem a német Zimmer – Szoba szó is, mert a kimmérek terjesztették el a szobákból álló házak építését.

A szkíták nevének értelme nincs kellően felderítve, csak annyi bizonyos, hogy magyar nyelvű népnév. A „szkytha” nevet lehet olvasni Csuda-Csutha, az Askuta névformát Ász, vagyis Isten Kutató, a Sza-Ka nevet Menny Fiai-Háza (népe, törzse) értelmben. Szelényi Imre megemlíti a Skutas névformát is. Ez a név bizonyára Isz-Kuthas lehetett, jelentése Fény-Kutyás nép. Az Isz az Iz, Is, Ész stb. Közvetlen rokona, az izzás a csillagokra vonatkozik. Az Izzó Kutyák a Nagy Kutya és a Kis Kutya, vezetőjük Vadász, akinek lassan másfél tucat nevét sikerült már összeszedni. Tehát égi csillagképekről van szó a Skutas név mögött, amit Szelényi Imre a pannonokra ért. De a pannonok és a szkíták egyaránt magyarok.

A Szármata népnév Királyi Mata, vagy Mada jelentésű. A Szár lehet Sárga, vagy Fehér is, a Mada-Mata sok esetben a terület, ország neve, magyarul Matu a Germatu névben, akkádul Matu. Gyakran a Magyar nevet is jelenti. A mai Származni a Szár-Mada közvetlen rokona, a Származa a Szármada szóból eredhet, rövidülve Származ. Meglehetősen beszédes név. A Szár és Szer Király értelmű sok nyelvben, szabályos utóda a Cár. A Szarvas szó pl. Sárga-Fehér, vagy Arany-Ezüst, mivel az éji égboltot jelenti, a sárga és fehér csillagokat, aminek a jelképe a szarvas.

Dárius átkelt a Dunán, seregei élén behatolt Szkítiába. Megjegyzendő, hogy a magyar Szik Napot is jelent, ezért egy esetleges Szik-Ta Nap-Táj értelmű, amiből egyszerűen keletkezett a görög Szkíta, vagyis Szkytha. A szkíták több hadsereget állítottak fel ellene. Hadviselésük alapvetően azonos a későbbi Árpád-házi vezetők hadviselésével, pl. az ellenséges sereg felvonulási területének elpusztításával.

Dárius és hadserege jelentős létszámfölényben volt a szkítákkal szemben. Katonái hétszázezren voltak, a lovassággal együtt. Ezen kívül 600 hajóból álló hajóhad is kisérte csapatait. A védekezők felégették a legelőket, eltömítették a kutakat, elhajtották a nyájakat, megmérgeztek mindent, amit lehetett. A perzsák azonban csak törtek előre.

A szkíták előörsei a Dunánál várták a perzsákat, majd folyamatosan visszahúzódtak előlük. A perzsák először a Dunától a Donig haladtak, ahol Dárius, átkelve a Donon, az Oarosz folyónál nyolc erődöt kezdett építeni. A szkíták visszafelé kezdtek haladni, ezért Dárius is elindult visszafelé, otthagyva az erődöket.

A szkíták egyik seregének a vezére Szkópaszisz király volt, akihez csatlakoztak a szauromaták is. A másik sereg vezére Idanthürszosz volt, akihez csatlakozott Taxakisz király serege, valamint a gelónoszok és a budinoszok csapatai.

A szkíták a folyamatos visszavonulás mellett kezdték megtámadni a perzsákat. Az élelemért kiküldött perzsákat megsemmisítették, zaklatták, zavarták Dáriust. A perzsák számára egyre kilátástalanabb lett a helyzet. Az ellenséget nem tudták csatára kényszeríteni és erejét megtörni.

A hadjáratot Dárius 60 naposra tervezte állítólag. Nem tudni, hány nap alatt jutott el a Dunától a Donig, illetve Oaroszig, majd onnan visszafordulva, hány napig üldözte a szkítákat, de nagyon valószínű, hogy a hadjárat tovább tartott két hónapnál. Amikor elindult a Dunától, azt mondta a nagykirály, hogy 60 napig őrizzék a hidat a görögök. Ha a 60 nap elmúlik, le lehet bontani, de egy embere meggyőzte, hogy 60 nap után se bontassa le. A híd fontos stratégiai pont volt, amit perzsák őriztek, akik mellé görög segédcsapatok is be voltak osztva. A szkíták megpróbálták lerombolni a hidat, de nem jártak sikerrel.

A háború folytatódott, a perzsák egyre jobban fáradtak, Dáriusnak egyre jobban fogyott a türelme. Levelet írt a szkíta királyhoz, amelyben felszólította, vagy álljon ki seregével csatára, vagy ismerje el őt, Dáriust, urának. A szkíta király azt válaszolta, hogy urának csak Zeuszt ismeri el, és Hesztiát, a szkíták királynőjét. „Azért pedig, hogy uramnak mondtad magad, sírva fogsz még megfizetni!” (Mert így szeretik kifejezni magukat a szküthák.) - teszi hozzá Hérodotosz. Tipikus magyar kifejezésmód.

A szkíták váratlanul döntő ütközetre sorakoztak fel. Azonban egy nyúl felugrott a mezőn, és az egész sereg a nyulat kezdte üldözni. Dárius erre azt mondta: Ezek az emberek csakugyan semmibe vesznek bennünket.

Később több juhnyájat hajtottak a szkíták a perzsák táborához. Dárius nagykirály is tanácstalan volt, miért teszik ezt a szkíták? Nem akarták, hogy éhen haljanak a perzsák?

Azután a szkíták királyai követet küldtek a perzsákhoz, Dáriushoz. A követ ajándékot adott Dáriusnak, egy madarat, egy egeret, egy békát, és öt nyilat. A követ azt mondta, a perzsák, ha elég okosak, megfejthetik az ajándék értelmét.

A perzsák tanácsot tartottak a követ távozása után. Dárius úgy vélekedett, hogy a szkíták meghódoltak előtte, de Gobrüasz perzsa főúr más véleményen volt. Gobrüasz így értelmezte az ajándékot: „Ha nem repültök el a levegőben, perzsák, mint a madarak, ha nem bújtok a föld alá, mint az egerek, ha nem ugráltok be a tavak vizébe, mint a békák, akkor sose tértek haza, mert ezek a nyílvesszők fúrnak át benneteket.”

Sem Dárius, sem Gobrüasz nem értelmezte helyesen a rejtvényt, amit az ajándékba rejtettek a szkíta királyok. A perzsák a valóságban megfejtették az üzenet valódi mondanivalóját. Ezt onnan tudhatjuk, hogy a bekövetkező események pontosan úgy zajlanak, mint amit a rejtvény mond.

A rejtvény kizárólag magyar nyelven érthető, amilyen nyelven beszéltek a szkíták. A perzsáknál kellett lenni magyarul jól tudó személyeknek, mert azt cselekedték, amit az üzenet tartalmazott. Ha nem értették volna meg az üzenetet, akkor a perzsa sereg nagy valószínűséggel elpusztul. Az üzenet magyar nyelvűségére más kutatóink is ráéreztek.

Plessa Elek értelmezése: Magyar Igér Békét Utalj Vissza. Az Utalj Vissza formát Plessa Elek az Öt-Íj-Vessző-ből, vagyis az Öt Nyílből olvasta ki.

A Madár a magyarok egyik jelképe. A szabadság tartozik hozzá. Manapság azt tanítják, hogy a „magyar” népnév nem régi. Még Magor ősapához sincs köze. Egy király nevéből, Muagerisztől származtatják a népnevet. De Muagerisz neve nem „magyar” jelentésű. Ellenben sokkal régebbi írásokban, gyakran megjelenik a Magyar népnév, sok változat formájában.

Az Egér kétségtelenül az Ég-Úr változata, az ókorban tisztelték, mert mindenütt meg tud élni. Bizonyára rokona az Eger, Éger, Igor, és talán más szóalak is. Indiában Buddha beszél a patkányról, hasonlóan az egérhez, a patkány is sok helyen megél.

A Béka rokon a Béke szóval. A Bék, pl. Szent-Bék-Kálla településünk nevében, Fehér, ami az öröklét színe a feketével együtt. A Pék éjjel dolgozik a liszttel, ruhája fehér. Egyiptomban Pek-Hel egy lejárat az Alvilágba. A Baker is Pék, a nagy Bach ősapja magyar volt. A Beke hátsó ember. A Béke „öröklét”, a Bék-A pokol a vízben.

Az Öt Nyíl azt jelenti: Út Nyíl. Az Öt számnév, és Ut Napisten úgy függ össze egymással, mint a tenyerünk a kéz ujjaival. A Tenyér a Nap, az Öt ujj a Napból kiáramló sugarakat jelképezi. Barlangrajzok esetében gyakori a tenyér, ami mindig a Napistent ábrázolja, és nem az ember tenyerét. A Nyíl főnév és ige, az Út Nyíl fogalomban természetesen az igei jelentését kell figyelembe venni.

Madár Egér Béka Öt Nyíl
Magyar Ígér Béke Út Nyíl

Az ajándékok pontos sorrendje nagyon fontos. Hérodosznál pontos a sorrend, mert különben nehezen lehetne megérteni a rejtvényt.

A perzsák felkerekedtek, a gyengéket, sebesülteket a táborban hagyták, meg a szamarakat, és még azon az éjszakán sebesen menekülni kezdtek.

A szkíták, szakák magyar nyelvűségét sok földrajzi név, személynév, törzsnév és istennév bizonyítja. A tárgyi leletek, a régészet hasonlóan magyarokat bizonyítanak. Sok ezer magyar felirat is létezik, amelyekhez nehéz hozzájutni.

A magyarok mindig szerették a rejtvényeket. Az etruszkoknál nagy nyelvi versenyek voltak, amelyek győzteseit a királyok óriási jutalmakban részesítették. Őseink egyik neve a szkíta, íme egy rejtvény, amelyet kizárólag csak a magyar nyelven lehet megérteni.

Megjelent: 575 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 301 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.2%Canada 1.1%
Romania 6.2%Serbia 0.8%
United States 4.3%Switzerland 0.4%
Germany 3%Australia 0.3%
Russian Federation 2.9%France 0.3%
Ukraine 2.8%Italy 0.2%
Slovakia 2.2%Netherlands 0.2%
United Kingdom 2%Belgium 0.2%
Sweden 1.7%Greece 0.2%
Austria 1.5%Kuwait 0.2%

Today: 349
This Week: 4361
Last Week: 5187
This Month: 12121
Last Month: 25920
Total: 1679645

Belépés