Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

P2017Sep22

2017. Február 04., Szombat 22:22

Egyiptomról másképp

Írta:  Péterfai János István
Értékelés:
(7 szavazat)
Amikor az egyiptomi kultúra csodálatos alkotásait vizsgáljuk, ritkán jut eszünkbe, hogy a csodálatos alkotásokat magyarul beszélő emberek hozták létre. Sokaknak nem érdeke, hogy ez a nagy misztérium kiderüljön, ami mögött alacsonyrendű emberi érdekek állnak.

A PIRAMIS TETEJE 1

Ezeket a primitív szándékokat a hatalom, a nemzeti sovinizmus, a mások eltiprásának akarata mozgatja. A tudománytalanság, a nyelvi evolúció ismeretének teljes hiánya, a rablási vágy már nagyon régóta működő erők. A testvér letiprása nem mai keletű cselekedet, ha anyagi haszonhoz juthat az egyik fél a többi fél rovására, egyesek meg is teszik. Az előítélek, bármilyen oldalról érkezzenek, nem teszik lehetővé az ősi korok eredményes vizsgálatát. Az előítéletek a félrevezetés melegágyai, amit mindenkinek világosan látnia kell.

Levetve magunkról az alacsony rendű emberi indulatokból eredő előítéleteket, az egyiptomi kultúra alkotásait a maguk eredeti pompájukban igyekszünk vizsgálni. A tények számunkra megdönthetetlen igazságok, jellemtelen emberek számára azonban a csalás eszközei is lehetnek. A mai kor emberének manipulációs eszköztárában a tények meghamisítása az egyik legfontosabb harcászati eszköz. A tények hamisításával számtalan nép szerzője él, jól megfontolt szándék alapján. A tudománytalan, előítéletektől hemzsegő nézeteken igyekezzzünk átlépni, a hamisat elvetni, az igazat támogatni. A tudománytalanság elvetése, a politikai jellegű előítéletek elvetése nem hozhat számunkra jelentős sikert, mert a hamisítás sok száz éve, sok ezer éve zajlik, az ismeretek minden területén. Azonban mégis érhetünk el sikereket, az egyiptomi nyelv és kultúra esetében is, mert a hamisítók leleplezhetőek, az igazság mindig fényre derül. A becsületes emberek száma mindig sokkal nagyobb, mint a nem becsületeseké, ezért lehet az emberiségben bízni.
Egyiptom, a magyar kultúra egyik központi övezete, legcsodálatosabb alkotásai a piramisok. Megfigyelhetők a világűrből, mint a Mars-béli piramisok, létrehozásuk óriási emberi tudást és munkamennyiséget feltételez. De az első piramisok nem egyiptomiak, nem is mezopotámiaiak. Hanem európaiak, jelenlegi ismereteink szerint.

Egyiptom magyarokkal való benépesülése nem teljesen tisztázott, bár a folyamatok jól körül írhatóak. Az egyik fontos elmélet szerint Egyiptomot a magyar népesség dél felől érte volna el. Ez az elmélet Baráth Tibor nevéhez fűződik, akit több jeles kutató is követett. Baráth Tibor Afrikából származtatja a magyar népesség jelentős részét, amely dél felől észak felé hatolva Szudán, Kus, Núbia és Egyiptom országait hozta volna létre. Egyiptomból őseink átléptek Ázsia földjére, ahol további jelentős kultúrák megalkotói lettek. Ezek közül az egyik a szumer kultúra, amely kicsi területű, sokak szerint, nem lehet a további magyar államok őse.

Véleményem szerint Baráth Tibor téved, amikor Afrikából származtatja a magyarokat. A magyarok egyik ága, a fekete magyarok, valóban Afrikából származhatnak, de a magyarok többsége európai eredetű, továbbá más része Ázsiából származik, de europid jellegű.

A történelmi léptékkel mérve újabbnak nevezhető magyar államok legtöbbje, mint a Hun birodalmak, a Kusán állam, a Parthus birodalom, a kelták hatalmas törzsszövetsége, a szkythák államai, a pannónok, károk országa, az etruszkok országai, a pelaszgok állama, a minószi birodalom, Trója, Szpárta népe, kétségtelenül magyar, vagyis europid, illetve kaukázusi származású.

Magam azt állítom, hogy a magyaroknak nincs őshazája, mert az egész, emberek lakta ősi tájakat magyarokhoz közel álló emberek lakták, kb. 100.000 – 20.000 évvel ezelőtt. Az őshaza, nem mai értelemben, mégis létezhetett, de ezt a területet ne nevezzük őshazának, hanem más névvel illessük. Jó kifejezés a géncentrum, ami esetleg a Kaukázus környékén létezett.
A Kaukázus területe europid központnak fogható fel. Legalább két millió éve ember jellegű ősök lakták a területet.
Az emberiség kialakulása összetett folyamat, ma még nem ismerjük kellő mértékben a részleteket.
A mai embernek nevezhető ős első megjelenése szintén kérdéses. Szinte teljesen bizonyos, hogy a nehéz környezeti viszonyok hozták létre a modern embert, aki legyőzve a nehézségeket, szétterjedt az egész bolygón.
A Kárpát-medence sok százezer évtől kezdve emberféléktől lakott. Az Avas-hegy kovabányáját egy olyan emberi csoport nyitotta meg, amelynek tagjai mai emberek voltak. A bánya 140.000 éves, 70.000 éve volt a kőkitermelés csúcspontja. A kőkitermelés hővesztéses eljárással történt, az eljárás feltételezi, hogy a kova kitermelői modern emberek voltak.
Európában 40.000 évvel ezelőtt szaporodnak meg az modern emberi maradványok, amelyek kétségtelenül mai ember maradványainak minősülnek. Ezek a csontok, nagy valószínűséggel, ősi magyarok maradványai. Olyan emberek csontjai, akik életükben magyar nyelven beszéltek. Az emberfélék Európát már több millió éve lakják, de a Homo sapiens csak mintegy 40.000 éve jelent meg, a tudomány álláspontja szerint.
A népesség tudott írni, a magyar rovásírást használta. Rendelkezett számírással, ami azonos a magyar számírással. A feliratok mai magyar nyelven olvashatók, ezért bizonyítottnak kell venni, hogy Európa első mai emberei magyar nyelven beszéltek. Genetikai kutatások bizonyítják, hogy a mai magyar népesség 72 %-a azonos az első európai modern emberekkel, a cro-magnoniakkal.
Ez a magyar nyelven beszélő népesség Ázsiát is benépesítette. Az északi részeken tudjuk nyomon követni legjobban hagyományaikat. De Dél-Ázsia térségei is az ősi magyarok nyomaitól csillognak. Dél-Ázsiában talán még sokkal több a magyarok ősi nyoma, mint Észak-Ázsiában, csak eddig kevesebbet kutatták a déli területeket.
Mintegy 32.000 éve jelent meg a magyar írás Európa nagy térségeiben. Az írás megjelenése nagyon fejlett társadalom létezésére utal. A magyar írás ráadásul az írások legfejlettebb változata, ami miatt sok kutató nem akarja elfogadni még a létezését sem. Az Üveghegyektől délre, vagyis a hatalmas jégpajzsoktól délre, az emberek bőre kifehéredik, a hosszú idő során. Az emberek bőre olyan lehetett, mint a születő csecsemők bőre, a sötét pigmentáció a trópusi sugárzás védelme miatt alakult ki. A mai legfőbb emberi csoportok a magyaroktól erednek, ami ellen azért nem érdemes fellépni, mert ez az igazság.
Ebbe az ősi történeti közegbe kell belehelyezni Egyiptom magyarjainak is a megjelenését. Akik tehát jöhettek délről is észak felé, és jöhettek észak felől is dél felé. Egyiptomba több alkalommal is érkeztek olyan emberek, akik a magyar írást használták.
Ha a rovásírás ritka előfordulásait nézzük, akkor a mai Franciaország déli részén került elő az első felirat, amit 200.000 évesnek határoztak meg. A Kaukázustól délre 24.000 éves feliratról olvashatunk. Közép-Afrika első magyar felirata 17.000 éves. Sajnos, a feliratok terjedéséről még nem készült jó összefoglaló munka, amire lehetne támaszkodni a kutatásokban.
A Kárpát-medencéből déli irányba Kr.e. 4.000 körül népmozgás zajlott. A népmozgás elérte Krétát, ahol a krétai lineáris A írás magyar nyelvű írás. Krétáról Afrikába hatoltak előre az írást alkalmazók, a Szaharában 800-nál több olyan sziklarajz van, amely gigeket, két kerekű kocsikat ábrázol. Ők a gigászok, a gigen ülő ászok. A Szahara felől a Nílus-völgy felé is terjeszkedtek magyar őseink. Mezopotámiából a hajók az Azúr-tengeren Kuu kikötőjébe értek, ahol a harcosok kiszálltak, és a Nílus-völgy felé indultak. A sziklákon ezrével vannak vésetek, amelyek a hódítókat ábrázolják. A hajók Kr.e. 4.000 körül még átmehettek a Nílusra, mert a pitomi Nílus-ág az Azúr-tengerbe, vagyis a Vörös-tengerbe, ömlött. De jöhettek bevándorlók Ázsiából, a mai Izrael irányából is. Továbbá délről is.
A déli származtatás, északi származtatás fogalmak abban a korban, amikor őseink mozogtak a kérdéses területeken, teljesen értelmetlenek voltak. Ha délen is, északon is magyar nyelvű népek élnek, akkor hol az a hely, ahonnan a nép származik? Kétségtelenül sokkal régebbi adatok adhatnak csak erre a kérdésre választ, de ilyen adatokkal nem rendelkezünk.
Lényeg, a magyarok olyan nyelvet beszélnek, amely százezer évnél sokkal régebbi, minden mai nyelvvel rokonítható, szógyökeinek jelentése határozza meg az összes mai nyelv gyökeinek jelentését, a mai nyelvek minden formája levezethető a magyar nyelvből, a költői formák mind magyar nyelvi eredetűek. És még sok bizonyíték igazolja a magyar nyelvek ősiségét.
A piramisok egyértelműen északról, Európából, az ősi magyarok központi övezetéből származnak. A piramis eszme megértése nélkül nem érdemes a piramisokat úgy kutatni, mintha már tudnánk, miért építették őseink a piramisokat. Az lenne a legfontosabb, hogy megértsük, mik a piramisok, miért építették e hatalmas építményeket őseink, mire szolgáltak. Nehéz kérdések, választ talán most sem fogunk találni.
Hol épültek az első piramisok? Ma még nem tudjuk pontosan, de a kutatások lassan újra írják világképünket. Amit a felejtés, a hanyagság, a felületes beszéd, az írás elfelejtése, az önös érdekek, az ősök tiszteletének elhanyagolása és sok hasonló ok, elvett tőlünk, azt a modern tudomány segítségével esetleg újra fel lehet fedezni. A Boszniában megtalált magyar piramisok, egyes időmeghatározások alapján, 30.000 évesek. Egészen biztosan sokkal több piramis van Európában, mint azt gondolhatnánk. A Pilisben, Kalotaszegen és Székelyföldön is valószínűleg vannak piramisok. De lehetnek Európa más területein is.
Mezopotámia fontos területe a piramis építészetnek. A kutatók két emeletes, három emeletes, majd több emeletes piramisokat tártak fel, a növekedést a fejlődéshez kötik. De a piramisok nem Mezopotámiában épültek először. Nagyon úgy tűnik, a piramisok egységes világkép alapján jöttek létre, az egész Földön. A magyar világkép lényege a csillagvallás, az emberek egyenlősége, a Nap tisztelete és az egyistenhit. Mezopotámiában a piramisok neve Szikkuratu, vagyis Szikkurat, ami magyar nyelvű szó. A Szikkuratu nevet Ziggurat, Zikkurat és hasonló formákban írják át, így a szó értelmetlenné válik.
A név helyesen Szik-Kur-At, magyarul, de sok változatát is feljegyezték. A Szik, a Kur és az At nevek magyar nyelvet igazolnak. A Szik egyértelműen a Nap egyik magyar neve, szumer és magyar változata a Szig. A Szí ige, ami Nap jelentésű, az összes szótani származék alapja. Van belőlük bőven, lásd Szib és Szip, Szít és Szid, Szin és Szim, Szil és Szir, és egyéb alakok. A Szi és Szí alapszavakból hatalmas szóország fejlődött ki.
A Kur szó jelentése Hegy. De a Hegy sok fogalomban lehet benne, mint a fegyverek hegyében, a magas hegységek formáiban, a golyóstoll hegyében, a fogak és szarvak hegyében, stb. A férfiak hegyesek, a nők begyesek, ez az alaptétel is ide tartozik, amit őseink gyakran ábrázoltak szobrokon.
Végül azt érdemes megnézni, az At önálló szó-e, vagy csak a Kurat magyar szó része? Ha önálló szó, akkor Atya a jelentése. Ha a Kurat a helyes megoldás, akkor az At csak egy magyar képző, de így is értelmes a név.
Szik-Kur-Atu jelentése Nap-Hegy-Atyu, de az U lehet többes szám is, vagy a magyar Ó jelző ősibb alakja. Ha Szik-Kuratu formában értelmezzük a nevet, akkor Szik-Kurató jelentést kapunk. A Szik, mint Nap, lehet gyerek is, mert minden gyerek csillag vagy Nap. Az elemek megfordításával Kurató-Szék formára bukkanunk, ami valamilyen szertartásra utal, amit ezeken az építményeken hajtottak végre a szumerok. E nevek többféle következtetésre adnak lehetőséget, ezek egy része termékenységi rítusokra utalnak. Minket most azonban a Nap-Hegy-Atya, vagy Szik-Kör-Atya (Szik-Kur-Atu) fogalma érdekel elsősorban.
A Szikkuratu név tehát magyar nyelvű. A Nap hatalmának idejét jelképezi, ezért jelent a név Nap-Hegy-Atyát. Szent helyekre építették ezeket a piramisféléket, a hely kiválasztásának megvoltak a sajátos szempontjai. Minden toronytemplom egy meghatározott terület felett őrködött, a terület átmérője 50 – 100 km körül lehetett.
Amikor a Nap lement, akkor a démonok, a rossz lények és a Sátán uralkodtak, őseink képzelete szerint. Ezért igyekeztek az éjszaka szörnyeinek uralmi időszakát megrövidíteni azzal, hogy magas épületeket szerkesztettek, amelyek tetejét arannyal vonták be. A Nap sugarai ezt az objektumot reggel hamarabb érték el, mint a talajszintet. Amikor a Nap sugarai az aranyra vetültek, az arany szikrázva csillogni kezdett, jelezte a Nap hatalmának visszatértét. Egyes ártó lények, mint a trollok (torollók), kővé dermedtek, ha a napsugár rájuk esett. A démonok a fényt nem bírják elviselni, a fényben elpusztulnak.
Este, amikor a Nap lenyugodott, sugarai még sokáig elérték az építmények tetejét. Az arannyal bevont tető addig ontotta a fényt, ameddig a Nap tényleg a látóhatár alá nem süllyedt. A Nap idejének meghosszabbítása függött az építmények, szikkuratuk, piramisok magasságától. Könnyű belátni, minél magasabb volt az e célból emelt épület, annál tovább tartott a Nap hatalmának ideje.
Összeadva a reggel és este nyert perceket, amelyekkel a Nap idejét sikerült megnövelni, tekintélyes időmennyiséget kapunk. Mivel a Fény és Setét időszaka nagyjából egyenlő a Föld felületén mindenhol, ha egy teljes évet veszünk figyelembe, az emberi beavatkozás, a piramisok megépítése és arannyal való bevonása legfelső részének, segítség a Fénynek. Átvitt értelemben segítség Istennek, a Fény Urának, akinek idejét az emberek megnövelték, ezzel erejét is gyarapították a Setét rovására. Így avatkozhat be az ember, Isten teremtménye, a kozmikus harcba, segítve Atyja győzelmét a sötét felett.
A Nap, a Fény javára elvett idő, hosszú távon, a sötét vereségét okozza. Az így nyert energia, mint gondolhatták, az emberiség haladásának és nemesülésének javára fordítódik. Mivel ez az eszmeiség a magyar népek minden tagjára kihatott, a népesség bármely tagja önszántából végzett jelentős munkát a piramisok építésekor. A Viszokoi piramisok építése is hatalmas és erős szándékot feltételez, mint a sokkal fiatalabb szumer, egyiptomi és egyéb piramisok építése.
Nagyjából megérthettük, a fentiek alapján, a piramiseszme lényegét. Ezért épültek piramisok. Igaz, a piramiseszme egy régebbi magyar szokásból ered. Ugyanis őseink, minden este, felmentek egy magas hegyre és ott aludtak. Reggel, a felkelő Nap a hegyen találta őket. A tábortüzek maradványait feltárta a régészet. Ez a régi szokás a hírneves Csíksomlyó mellett ma is megtartott búcsúban él tovább. Őseink minden áldott reggel felmentek egy magas hegyre, hogy onnan köszönthessék Isten részét, a Napot. Ez a szokás már 30.000 évvel ezelőtt is létezhetett.
Egyiptomban a munkásokat megfizették. Rabszolgák nem léteztek Egyiptomban a piramisok építésének idejében, amit a csillagvallás eszméje is tiltott. Sok más helyen nem ismert a piramisépítők ellátása és fizetése, de belátható, egyetlen király sem építette saját szakrális, örök életet biztosító sírhelyét nem teljes értékű emberekkel. A rabszolgaságot később találták fel, akik az embereket nem tartották egyenlőeknek.
Fontos építészeti objektumok a Kurgánok. Hegy alakú építmények, amit a Kur is jelent, továbbá Kör alakúak, a Kör a Nap neve és a Kur közeli rokona. A Gán a Han változata, ami An isten nevét idézi elénk, de már ellenséges átértelmezéssel. A vallásharcok gyakran ugyanannak a névnek jó és rossz oldalát mutatják. Mindig a régebbi jelentése igaz egy névnek, és mindig az újabb jelentése utólag rárakott. Így An isten is mindig megmarad az Ég istenének. Emiatt Kur-Han nem más, mint Hegy az Égbe, temetkezési hely. A halott lelke a magas kurgánból könnyebben jut át Istenhez, mint egy lapos veremből.
Ebbe a szótani körbe tartozik Korány nevünk is, amit a tündék népével is összefüggésbe hoznak. Éjkorány népe a tünde nép. Csakhogy ők a magyarok ősei. A Korány szó Hajnalt jelent, helyes értelmezése Kor-Ány, vagyis Kör-An, az Égisten, An isten köre, aki nem más, mint a Nap. Amikor a Nap kel, ez a Kor, akkor az arany kör a Horizont (magyar szó!) fölé emelkedik. A Korány szó él a híres orvos, Korányi nevében. A Korán is a Korány változata, amikor reggel korán felkelünk, vagyis hajnalban munkához látunk. Az arab Korán kétségtelenül a magyar Korán szóval azonos alakú. Ismert még a Kurányi családnevünk is.
Korhány a neve a Kurgánoknak, de a Korhány és a Kurgán egy szó, csak sok évszázad választja el a beszélőket, akik ezeket a magyar összetételű szavakat használják. A Kor-Hány névben a Kor jelentése Hegy, de összefügg az időt jelentő Korral, meg a Körrel is. A Hány ige azt is jelenti, hogy nagy földkupacot hányunk fel heggyé, amibe a királyt temetjük. A Hány kérdő szó, a Hány ige az ördöghöz is tartozik, amint a Han is. Ez az ördög jelentésfelvétel nagyon régi, jóval Jézus kora előtti.
Ezeknek az építményeknek, amelyek temetkező helyek lehettek eredetileg, a magyar nép Kunhalom nevet is adott. A Kun Napot jelent a magyar nyelvben, ami szerint ezek a halmok a Nap tiszteletére emelt Naphalmok. A Kun népet is napnép fogalommal illettük. Az építmények nevei magyar nyelvűek, jelentésük Hegy-Menny, Mennyei-Hegy. Ott emelték őseink, ahol magyarok éltek. Jó indikátorok az ősi magyarok jelzésére.
A Földön sok piramis épült, de mindet hasonló eszmeiség talaján álló népesség hozta létre. Az építmények terjeszkedésüket, illetve a piramiseszme terjedését jelzik, de sajnos nincs olyan jó összefoglaló könyv, amely a piramisokkal foglalkozna. El kell ismerni, nem könnyű az őskorban, ókorban kutatni, mert az emberek teljesen másképp gondolkodtak, mint ma.
A maya, tolték, mexikói, óceániai és egyéb piramisok mind egy közös piramiseszméből erednek. Továbbá magyar jelenlétet feltételeznek az adott területeken, mert az építők igen magas szintű szakmai színvonala kizárólag magyar mesterek jelenléte alapján képzelhető el. A tudás átadása után sok évszázaddal, az eredeti eszme deformálódhatott, ha nem volt szüntelen utánpótlás.
A mayáknál, majd az aztékoknál torzult, rettenetes eszmei hajtások keletkeztek. Ezek az elképzelések életellenesek voltak, a Napnak embert áldoztak. Sok kegyetlen uralkodó volt, köztük sok volt a beteg. A kegyetlenség az emberi fejlődés sajátos és taszító jellemzője.
Peru piramisai is rokoníthatók a régi magyar piramiseszmével. A kérdéses történeti adatok, amelyek arról szólnának, hogyan került a piramiseszme Peruba, nincsenek feltárva. De a mitológia sok adalékkal szolgálhat a rejtély megfejtéséhez, továbbá a nyelv nyújthat biztos adatokat az ősi események kibogozásához.
Egyiptom piramisainak egyiptomi neve Per-Em-Es. Ez a szó magyar nyelvű, Peremes az olvasata. A Perem magyar szó „S"-el jelzett alakja, minden magyar szemében, aki magyarul beszél. Csakhogy a Peremes szónak több értelmezése is kínálkozik. A Peremes eredetileg egy peremekkel ellátott építmény, lépcsős piramis, vagy toronytemplom. Peremei vannak, amelyek az emeleteket jelentik. Egyiptom első piramisai tényleg peremes kőépítmények. Sokan Szumerból származtatják az építési forma eszméjét, de valószínűleg Európából érkezett a lépcsős piramis eszméje Egyiptomba, nem Szumerból.
A peremes kőépítmény lakója, ha volt ilyen, szintén Peremes volt, mert az emberi maradvány, a múmia, szintén Peremmel bír. Meg kell magyarázni a magyar Per szót, mert igen fontos ősi szócsoport egyik tagja, továbbá sok rokona van, hasonló jelentéssel.
A magyar Per szó közeli rokona a Pur, Par, Pir és Bur, Bar, Ber, Bir. E nevek sok változata azt mutatja, hogy jelentésük elsődlegesen Nap, azután Ház, Hajlék, azután további materiális jelentések jönnek elő. A Per fontos jelentése tehát Ház, az egyiptomi magyar Per-Em egy nyelvtani lehetőség. Állítólag a Per-Em jelentése Házamban, vagyis az én Perem, az én Hajlékom, az én Házam. Világos az is, hogy e szócsoporttal közeli rokon a Bőr is, a Perem és Bőröm közeli rokon szó.
A Bőr is az én Házam, amiben a testem lakozik, vagyis a Perem, Berem, a Bőröm.
A Per-Em azonban más irányba is tájékoztat. Az egyik a Per-Em, tükrözve Em-Per. Ez az Em-Per önálló szó, és az Em-Ber változatának látszik. Az Em-Ber az ősi Eme-Ber elemekből jött létre, jelentése Anya és Férfi, vagyis Em és a Férfi.
A másik lehetőség a Perem, ami lehet birtokos eset is, a Per birtokos esete a Perem. Per a Ház, Hajlék, amiben az Ember lakik, az ember háza, hajléka a Perem. Ez a Perem az én Berem/Bőröm, amiben lakom. Ez a világkép, az emberi lény leírása, szintén nagyon régi lehet, olyan régi, hogy még sosem találkoztam hasonló értelmezésekkel az emberiség szövegeiben. A Perem szó két irányú fejlődést vett. Elől rövidülve Prém alakhoz jutunk, hátul rövidülve Perm alakhoz jutunk. Az első alak indoeurópai jellegű, a második alak finnugor jellegű, megjegyezve, a magyaroknak mindkét népességhez közük van. A Prém az elejtett állatka Pereme, a bőre, ami igen értékes volt néhány faj esetében. A finnségi Perm viszont úgy Perem, hogy a finnségiek keleti Peremén élő finnségiek megkapták ezt a nevet. Perm városa ezt a régi magyar Perem nevet viseli, mint a Perm időkorszak, vagy a Permjákok népe. Így képződött a germánok Prém, és a finnségiek Perm neve.
Említsük meg Priamosz nevét, amit a görögök teljesen félreértelmeztek. Aztán ráfogták a népi etymológiára, ami még súlyosbította hiányosságukat. Mert Priamosz magyar név, a trójai magyarok (tarjánok) neve. Helyesen Piramosz, Piramisz a név alakja, ezt torzította a felületes kiejtés Priamoszra. Ő a tarján, vagyis trójai hatalom csúcsán álló személy. Király, aki a hatalom csúcsán van, alatta sok kisebb király helyezkedik el, akik a csúcskirály hatalmát is biztosítják. A király neve klasszikus szépségű magyar név, amellyel sok kutató játszadozott különféle megfontolásból.
Piramosz, vagy Piramisz nevének elemei a következők: Pi, Ra, Mosz/Misz. A név azonos a Piramis névvel, amit egyiptominak gondolnak sokan, de nincs igazuk, mert magyar név, azzal a megjegyzéssel, hogy az egyiptomiak magyarul beszéltek. Pi a Csillag, Ra a Nap, Pira tehát Csillag-Nap, vagy Fiatal-Nap. A hajnali, fiatal Nap. A Mosz, Misz értelme Ifjú Hős. Ezzel pontosan meghatároztuk Piramosz, Piramisz király nevét.

Még a középkorban is játszottak a magyar színészek Pirámus királyról színjátékot, amelyben a nevét helyesen ejtették Trója urának. Priamosz tehát egy igazi Piramisz király, akit Piramosz, Pirámus, Pirámis névvel illettek őseink. A nyelv begyorsulása hozta magával a Piramosz – Priamosz fejlődést. Ezt a nyelvi jelenséget nevezzük szó eleji mássalhangzó torlódásnak, ami a magyar nyelvből indoeurópai nyelveket hozott létre. Fiatal nyelvi jelenség, alig 4.000 éves.

De mi az oka a Peremes szó elváltozásának, miért lett belőle Piramis? A legújabb kutatások erre a kérdésre is igyekeznek pontos választ adni.

Az első piramis jellegű épületek Egyiptomban is peremesek voltak, mint a szikkuratuk. Később alakjuk megváltozott, és gúla alakot vett fel. Építészetileg az események jól adatoltak. Médum piramisa lépcsős szerkezetű volt, de a IV. dinasztia első királya, Sznofru, iletve zseniális építőmesterei, átalakították gúla lakúra. A régebbi piramis lépcsőit kitöltötték és gúla alakot hoztak létre. Sznofru ezen kívül még két gigantikus piramist is épített, a két dahsuri piramist.

A régebbi Peremesekből Piramisok fejlődtek ki.

A Gúla magyar szó két értelmezési lehetőséget biztosít. A Gu-La és Gul-A jelentést. A két értelmezésnek kevés köze lehet egymáshoz. Azért fontos ez a magyar szó, mert nagyon ősi elemekből áll, ( Gu, La, Gul, A), továbbá a modernebb értelmezések is régebbiek, mint a latin Julius családnév, amely magyar, vagyis trójai családot jelöl. A Julius családnévből sok kutató igyekezett a Gyula (Gula) családnevet levezetni, ami lehetetlen feladat. A római Juliusok tényleg a magyar Gyulákból származnak.

A Gu etymon nagyon ősi magyar szó, bármely nyelvben felismerhető. Jelentése Nyak, aztán Fej, aztán Szarvasmarha. Mivel a Nyak, amelynek a Nyakára lett helyezve a járom, Gu nevű volt, ezért a Gu egyben Szarvasmarha is. A szarvasmarhák, vagyis a tehenek, a nyakukon hordják a jármot, a mai napig is. A nyakukkal, a Gu-val, húzzák a szekeret, az ekét, vagy bármit. A Gu Nyak és Szarvasmarha jelentése már egy mezőgazdasági kultúrából eredhet, amelyben a szarvasmarhák a nyakukkal ekéket húztak. A Gu Fej jelentése onnan eredhet, hogy a terhet gyakran a Nyakra (Gu) helyezték őseink, majd egy idő után a Fejre.
A Gu-Lya magyar szó jelentése Szarvasmarha-Folyó, vagy a Szarvasmarhák-Helye. A rokon nevek is arról beszélnek, hogy a Gulya ősi magyar szó, és nem Szumerban keletkezett, hanem északra Szumertől. A Kárpát-medencében, vagy Nyugat-Európában.

A Gyu-La szó is a Gula szóból származik. A Gu tehát Fő, Fej értelmű lett, ami a Gú-La mellett a Gyu-La szóhoz is elvezet bennünket. A Gu-La, Gyula, Jula (Julius) „Hadvezér" jelentése a névben van benne. Julius Caesar is ősi magyar vezéri nemzetségből származtatja magát, mert azt állítja, a családja trójai, a trójaiak viszont a magyar tarjánok népe. A Caesar szintén magyar név, Cé-Szár alakban Fényes-Király a jelentése.

A Gúla szóban rejlő Gyúl-A fogalom a reggeli Nap fénygyúlására irányul. Nem kétséges, Gyú igénk, amelyet ma inkább Gyúl alakban ismerünk, rokon a Gú-La fogalmával. A Gyújt ige is vonatkozhat a piramis tetejére, mivel a Napisten ott gyújtott először fényt, minden reggel. De a Gyopár, eredetileg Gyú-Pár, vagyis a Gyulladás-Háza, a jégkorszakba viszi a Gyú szót. Amikor még nem volt Gyu-Fa, ami nyelvújítási szó, akkor a szöszös és száraz gyopárral és hasonló növényekkel gyújtottak tüzet őseink. De a gyopár csak a jégkorszakban terjedt el Európa szerte, ma már visszaszorult a hegységekbe. A Gu-La összességében a Fej-Helye, a király nyugvóhelye, ahová a király temetkezik. A piramisok egy része emiatt biztosan temetkezési hely volt. A Gúla mértani formára utaló magyar szó is ezt fejezi ki. A mediterrán övezetben élő népek magyar eredetűek, amit nyelvük, génjeik, kultúrájuk, stb. bizonyítanak. A Gúla a Piramisok mértani alakjának neve.

A Piramis név rejtett tartalma a Sima-Pir. Őseink zsenialitása sokkal magasabb rendű volt, mint azt képzelnénk. Nem is fogjuk felderíteni őseink zseniális nyelvészetét soha, mert nem is akarjuk. De, ha megjönnek a hun csillaghajók, akkor mi lesz? A Sima szó az Amis fordítottja. A Pi-Ra-Mis szószerkezet átalakul Pir-Amis formára. A Sima jelzi a piramisok oldalának simaságát. A Piramisokat fehér márványtáblákkal fedték le, amelyek megadták a piramisok tökéletes alakját. Egy súlyos földrengés leverte a piramisokat borító sima mészkőlapokat, amelyeket az arabok felhasználtak Kairó mecsetjeinek építésénél. Sima szavunk pontos jelentése Si-Ma, vagyis a Nap-Helye. A Simogat ige azt jelenti, hogy a Nap folytonosan simogatja a bőrünk. Ha ehhez hozzávesszük a Pir szót, ami a felkelő Nap egyik fontos neve, akkor megértjük, hogy a Pir, a pörögve előbukkanó reggeli Napisten egy sima felületű építményt látott meg először, amelynek arany teteje szórni kezdte a fényt.

A piramisokat 'színes sávokban díszítették', mint írja W.R.Lethaby egy görög szerző után, a csúcs aranyozott volt. Ez azt bizonyítja, a magyar piramiseszme színvilága megjelenik az egyiptomi piramisokon is, nem csak a mezopotám szikkuratukon. Az asszír hét emeletes piramisok őrzik a régebbi színkódot, amit az egyiptomi építők is alkalmaznak. A színek az ég hét szféráját jelképezhették.

Sok szerző a piramisokat a Masztaba síremlékekből származtatja. Ebben az elképzelésben van valamennyi igazság, amennyiben piramisok is lehettek temetkezési helyek. A származás helye azonban Európa, amiről azért felesleges vitát nyitni, mert jelenleg még nem ismertek az európai piramisoknál régebbiek. A masztabák közel-keletiek.

A Masztaba állítólag arab szó, ami félig igaz. A holtaknak épített Masztabán mindig hagytak egy kis ablakot, hogy a testből kiszálló lélek kimehessen a világba, majd visszamehessen a testbe, ha kiröpködte magát. Ezen a nyíláson, ablakon a lélek kimászik, majd bemászik, és visszaszáll a testbe. Amikor engedélyt kap, akkor elindulhat az égbe, de addig a masztabában kell maradnia. A szó három része a Mász ige, a Ta, mint hely, és a Ba csillaglélek, amit Bá alakban idősebb férfiakra használunk, akik majd elindulnak Istenhez, az Örök Fény birodalmába. Ez a Mászta-Bá valódi jelentése, ékezés nélkül Masztaba. Az arabok átvették ezt a magyar szót a Másztabá, vagyis Mász-Ta-Bá építményekre, és ma is használják.

Ha Mászta-Be formában mondanánk a szót, még jobban értenénk.

A piramisok nem a masztaba típusú építmények fejlettebb alakjai, hanem a hegyek közül érkezett magyarok Hegyeket utánzó építményei. A Hegy az Ég szóval közvetlenül rokon, őseink hegyeken laktak, hegyektől körülvett medencéket kedveltek, szakrális okokból ragaszkodtak a hegyekhez. Képesek voltak százezer évnél régebbi idő óta minden este felmászni valamilyen hegy csúcsára. Azért, hogy közelebb legyenek Istenhez. A modern régészet sok lelettel igazolja ezt a nagyon fontos tényt. Azt is mondják, talán a fenevadak elől mentek fel a hegyekre. Vagy vadászati megfontolásból, mert másnap reggel messzire elláttak a hegyről, látták, hol vannak vadak, amelyek irányába aztán elindultak szerencsét próbálni. Biztosra vehetjük, hogy a csillagok miatt mentek fel a hegyre, elvégre csillagvallást követtek, amelynek az egyistenhit volt az alapja.

A piramisok egyik legnagyobb építőmestere Imhotep. Neve magyar név az Im, a Hot és az Ép elemekből áll. Az Im a király isteni mivoltának a jelzője, lásd Ím-E, a Király kifejezésünket, amelyben az Ím-E értelme Isten-Háza. Ennek felel meg az Im-Re, Im-Reh nevünk, ami Isten a Nap jelentést visel. Szent Imre is ezt a csodálatos nevet kapta a keresztségben, továbbá Amerika neve is az Imreh névből származik. A Hot jelentése Ház, az Ép pedig Építő. Imhotep valóban a legnagyobb építő, aki isteni tulajdonságokra is szert tesz a későbbi hagyományban és a görögöknél.

Im-Hot-Ep, a Királyi-Ház-Építő, tervei alapján kezdhették meg felépíteni a piramisokat. Kiváló mai tudósok is azt állítják, hogy a piramisépítők egységes rendszerben dolgoztak. Találtam magam is olyan helyet, ahol a piramiseszme élt, de ez a hely nem Egyiptomban van. Az egyiptomi terveket Imhotep készítette, több kutató szerint, amit aztán nagyszerű tanítványai valósítottak meg. A magam részéről azt állítom, az eszme Európából érkezett a Nílus mentére.

A terv lényege az volt, hogy a Nílus, a Nyíl ige folyója mellé, amely a Tejutat jelképezte, felépítenek egyes csillagképeket. Ezt a tervet kizárólag csakis a csillagvallás népe dolgozhatta ki, mert más eszmeiségben nem is gondolhatnak ilyen csodálatos tervre. Mivel a csillagvallás európai eredetű és a magyarokhoz köthető, szó sem lehet arról, hogy egyiptomiak, ha nem magyar eredetűek, kitalálhattak volna ilyen grandiózus tervet. A nyugati parton ábrázolták az Órion csillagképet, ami az egyiptomi magyaroknál Vezért, vagyis Oziriszt jelentette. Az Órion csillagkép csillagait a felépített piramisok testesítették meg, a piramisok nagysága, nagy pontossággal, hűen ábrázolja az égi objektumok látszólagos nagyságát. Az Órion, vagyis Vezér csillagkép végül nem került felépítésre, mert a terv összeomlott valami miatt. De részlegesen elkészült. Az Órion piramisaitól délre a Bika csillagkép is felépült.

Minket most elsősorban az érdekel, miért építettek őseink ilyen csodálatos és gigantikus építményeket, továbbá ezek az építmények mit jelképeztek? Volt-e gyakorlati funkciójuk, vagy tisztán isteni célokat szolgáltak?

Újabban arról lehet olvasni, hogy 300 máguspap vagy táltos, Magyarországról, mintegy ötezer évvel ezelőtt Egyiptomba ment, az itteni király parancsára. Ők voltak azok, akik a piramiseszmét kidolgozták, és utódaik közé tartozott Imhotep, Jedi (angolosan Dzsedáj, a Jedi rend névadója) és más nagy tudósok.

Az első piramisok lépcsős szerkezetűek voltak. Ilyen a Réteges piramis, az Eltemetett piramis, Jószer piramisa, a Nagy elkerített körzet, Szeila, El-Kúla, Túh (Nubt), Závijet el-Amvát és Médum piramisa. Jószer Lépcsős piramisa hatalmas méretű. Jószer nevét átírják Dzsószerre, mintha Dzsó (Joe) lett volna a magyar fáraó neve. Holott a Jószerivel kifejezésben ma is élő név. Az egyiptomi magyar nyelvet nagy lendülettel átírják, a sémi arabhoz igazítják.

Jószer barátja volt Imhotep, a Királyi-Ház-Építő. Bár a Hotep önálló szó is, meg kell maradnunk a magyar olvasatnál. Imhotep Thoth isten fia, nagy tudós, művész, írásalkotó volt. Thoth (Tod) a Tudás istene, a Tejút, Platonnál Theuth, Hermész Triszmegisztosz, Imhotep pedig Aszklépiosz lesz a görögöknél, akinek az utóda Hippokratész, a hírneves orvos.

Sznofru volt a következő nagy piramisépítő. Befejezte, vagy esetleg ő építette a Médumi piramist, továbbá két hatalmas piramist építtetett Dahsúrban, a Tört piramist és a Vörös piramist. Ezek a piramisok lennének a Bika csillagkép szarvának hegyeit megjelenítő csillagok.

Sznofru nagy építő. Utódai folytatták az építkezéseket. Sajnos, sok piramis nagyon tönkrement, némelyeket betemetett a homok. Semmit sem tudunk jónéhány hatalmas építményről.

Nemsokára megkezdődött az Órion, vagyis Vezér megépítése. Kufu fáraó (Pár-Aó) kezdte az építkezést, bizonyára régebbi tervek alapján. A király Kufu neve mellett ismert a Hufu névforma is, mindkét név magyar nyelvű. Kufu építette a legnagyobb egyiptomi piramist.

Ku-Fu első olvasatban is Kü-Fü, Kő-Fő. Görög neve Keopsz, amely a magyar név fordítása. A görög név helyesen Ke-Opsz, a Ke a Kő változata, lásd a magyar Ke-Mény szó első részét, az Opsz pedig Arc a görögben, szerintem az Opás rövidülése. Ke-Opsz ezért Kő-Arc, amely névforma viszont elsősorban a Szfinxre vonatkozhatott egykoron. A görög Ke a Ge variánsa, a Ki és Gi mellett a Kü és Kű is azonos értelmű. A Kő magyar szónak sok alakja van, de ezekkel most nem foglalkozom.

A nagy király, Kőfő neve formailag hasonló a Lófő névvel is. A Ló-Fő is rendelkezik az archaikusnak látszó Lu-Fu formával, ami a Ku-Fu névalakkal azért vethető össze, mert mindkét névben szerepel a Fu, vagyis Fő név.

Ku-Fu, vagyis Kő-Fő király neve megismétlődik a fiatalabb korokban is. Sok magyar király használta ezt a nevet, különböző formákban. Ilyen nagy király volt Keve, akinek nevéből ered Kjeve, a mai ukrán főváros. Ezt a városnevet Keveháza formában tartottuk számon, alapítása az őskorokba nyúlik vissza. Keve városa a Csepel-szigeten elterülő Keve is, aminek Rác előtagja az 1.700-as években került a városnévbe. Ekkoriban az öldöklő törökök elől sok rác menekült Magyarországra, akiket befogadtunk és keblünkre öleltünk. Ma is szép szerb temploma van a városnak. A szerbektől függetlenül a város Keve nevét viseli, mert Keve alapította. Volt egy Keve megye is a Délvidéken.

Kevét Keinek is mondják, ma is. Kei-Kobád király is ezt a nevet viselte, nevében a Kei értelme Keve.

A Nagy-Kevély és a Kis-Kevély két hegy, Kőfő, amelyek szintén a Kufu nevet őrzik a Budai-hegységben. A Kevély magyar szó helyesen Ke-Vély felbontású. A Ke itt is Kő, a Vély viszont Fej. A Ke-Vély tehát egyértelműen Ke-Fej, Kő-Fej. A Kevély hegyek valóban legömbölyített formájúak, mint az emberi fej alakja. De a Kevély főnév is Kőfejűt jelent, nem hallgat másokra, amit a fejébe vesz, azt véghez viszi.

Kufu király neve egyértelműen vonatkozik a Szfinxre, mert a Szfinx arca is Kő-Fő. Sok kutató arra a nézetre hajlik, hogy a Nagy Szfinx eredeti arcát lefaragták, ami miatt az arc kissé kisebb lett a test méreteihez viszonyítva. Az eredeti tökéletes emberfejű kőoroszlán Oziriszhez tartozott, a Napisten ábrázolta, akinek az egyik fontos neve Maghor, vagy Magor. Kufu állítólag lefaragta Ozirisz arcát, ami miatt a fej kisebb lett arányaiban a törzshöz képest. A Kufu név azonban nem csak ebből a fogalomkörből származhat.

A Kő-Fő fogalmának jobb megértéséhez igénybe kell vennünk Hunu, mai írásban Junu, On (Úr), Heliopolisz, a Napváros egyik legfontosabb jelképének, a Benben kőnek a jelentését. A Benben egyiptomi szó változata a Pen, a Nap, de a Ben és Pen is létezik a magyar nyelvben. A Ben, mint Fia, és a Pen, mint Nap azért fontos, mert azt bizonyítja, hogy az ottani népek is a gyereküket Napnak nevezték egy régi korszakban, mint a magyarok. Ilyen véletlenek nincsenek, a hasonló gondolkodás csak rokonság alapján jöhetett létre. Több hatalmas kőoszlop is volt Egyiptomban, amelyeknek az volt a funkciója, hogy a hegyekből a síkságra leereszkedett embereknek megmutassa a Napisten feljövetelét és lenyugtát, sokkal hamarabb és sokkal később, mint az a valóságban bekövetkezett.

A Benben jelentése Csillagok Csillaga. A kőoszlop csúcsán egy Kúp alakú kő volt, amilyen kúp alakú követ ma is készíthetünk, és többet is találtak a régészek. A kőoszlopnak Obeliszk neve is igen érdekes, mert magyar név, de ezt most nem elemezzük. Nagyon érdekes, az egyiptomi főnix neve bennumadár, amely lény egy kicsi piramis tetején áll egy kicsi padozaton. A Főnix neve a magyar Fönn-Izz, Fön-Isz, Fön-Iz formákból ered. A Fönnizzó a Nap, valami piramis tetején, amely este meghal, pontosabban aludni tér, reggel újra feltámad. A Főnix neve magyar nyelvű.

De a Bennu madár neve is magyar nyelvű. A Ben/Pen a Fény szó régebbi alakjai. Ben-Nu a madár nevének helyes felbontása, ami elénk tárja a Nu ősi szavunkat. A Nő (Nu) főnév és ige, sőt, a tagadás fogalmát is tartalmazza. Itt a Növekedés fogalmát, tehát a Nő igét vesszük alapul. Ebből következik, hogy a Ben-Nu jelentése Fény-Nő, a fény növekszik, a Nap felkelt. A madár a Nap megszemélyesítése, a madarak és a Nap is repülnek. A Ben-Nu tehát tényleg közel áll a Főnix jelentéséhez. Mindkettő csak magyarul érthető meg jól.
Azt kell elfogadnunk, hogy a piramisok, vagy némelyik piramis, csúcsára aranyozott, Kúp alakú, vagy Gúla alakú követ helyeztek el őseink. Ezeket a köveket arannyal borították be. A Kúp magyar szó, a nyitott végű főnevek szabálya értelmében, eredetileg Ku-Pu lehetett, az utolsó magánhangzó lekopásakor az első magánhangzó hosszúvá vált. Így lett a Ku-Pu szóból Kúp szó. Csakhogy a Ku-Pu megfelel a Ku-Fu formának. A szabály igaz, a Ku-Fu ősibb alakja a Ku-Pu. A Kúp mértani fogalom a piramis tetejéhez köthető, a Kő-Fő jelentés ismerhető fel benne. Hasonló hozzá a Gúla szó is. Beszél a nyelv, süket a használója. A hamisító meg örül, de nagyon vigyázzon, mert amikor Isten megunja a hamisítást, akkor leszakadnak az egek. Amit kevesen fognak túlélni.

A Kő a Föld régi magyar neve. Sok változata van, ami a magyar nyelv rendkívüli ősisége miatt alakult ki. A Ku, Ko, Ka, Ke, Ki mellett a Kü és Kő is a csoportba tartozik. A szumeroknál Ki formában olvassák ezt a szót. Látjuk, voltaképpen hetes flexiót ad ki a Kő szó népes tábora, továbbá a Ki a legmagasabb, a Ku a legmélyebb forma. A Ki, mint a Föld bolygó is szerepel őseink szótárában.

Ku-Fu (Küfü, Kőfő) tehát nem csak a Nagy Piramis építője, hanem a Föld ura is volt, vagyis erre a rangra igényt tarthatott. A Kő-Fő aranyozott Kúp, amely szórja a napfényt. Továbbá a Kőfő egyben Kőfejű, sőt Kevély is. Talán a név jelentése miatt mondták később Kufuról, hogy túl szigorú uralkodó volt, ami egyáltalán nem bizonyítható. Éppen a név jelentése miatt foghatták rá a kevély jelzőt.

A szumer Ki szónak s-el jelzett alakja Kis, a Ku szónak s-el jelzett alakja Kus. Ismert még Kes városa is, és sok más rokon szó. Kis városa a Föld ura lehetett egy időszakban. A Ki-Szár istennévben a Ki az egész bolygóra vonatkozik, a Szár itt királyt jelent. A Föld mindig női minőség, szemben az Éggel, aminek egyik neve An-Szár, vagyis Ég-Király. Az Ég neve tükrözve Gé, tömeges a magyar nyelvben. A Földanya nevei etymonok, alapszavak, mint Ki, Kő, Gé, Da, Ma, Né, ami e nevek rendkívüli régiségét igazolják.

Kufu nevének jelentése állítólag „Hnum véd engemet", ami egy hihetetlen elgondolás.

Kufu nevének Hufu változata is csodálatos jelentést tartalmaz. A Hunok Fője az értelme, amiről majd később, egy másik mesében, lesz szó. Kétségtelenül ez a névforma is kapcsolatos a piramis tetejével.
Ku-Fu, vagyis Kő-Fő fordítottja Fő-Kő. Ez a Fő-Kő arannyal volt bevonva, ezért aranysárgán szikrázott a Nap fényében. Rokon vele a Fakó (fackó) magyar szó, amely Sárgát, Szőkét jelent. Még a kunok is, akik nem törökök, viselték a Fakó, vagyis Szőke nevet, pedig többségükben fekete hajúak voltak, és ma is azok. Nevüket magyar eredetük után, és napvallásuk után nyerték el.

Érdemes a Ku szóhoz társítani a szumer Nin-Igi-Ku jelzőt, ami Fénylő-Tekintetű-Úr jelentésű. A névben a Nin Úr, az Igi a Tekintet, többnyire Szem, Égő, a Ku a Fénylő. Ez a Ku kétségtelenül a Kő magyar szóval azonos. Ez a Kő lehet Ku-Fu, vagyis Kő-Fő, a Ragyogó-Fő, mivel a legfelső rész a piramison arannyal volt bevonva. De a drágakövek is Fénylők, továbbá általában a kövek is fényesek. A mészkőből álló szirtek fehéren villognak, a tűzkő szikrákat, tehát fényt ad, számtalan kő csillog. A piramis teteje és az istennév Ku neve azonosnak, magyar nyelvűnek határozható meg.

Kufu/Hufu utóda Kafre. Ebben a névben a Kaf és a Ré nevek szerepelnek. Fej-Ré, Fő-Ré, vagy Ré Napisten Fője a név értelme. A Kaf a Kap szabályos fejleménye, a Kap, Kop pedig Fej jelentésű. A Kap ige is azt mutatja, ki kapja az adományokat, ajándékot, vámot, a zsákmányból a legjobb falatokat. A főnök. Talán a Ka-Pa, Felső-Fő, Kő-Fő, Ház-Fője formából ered a Kap, ami aztán elterjedt utódnyelveinkben.

Menkauré a három piramis közül a legkisebb építője. A név olvasata kétféle lehet magyarul. Men-Ka-Uré formában Menny-Háza-Úré a jelentés. De Men-Kau-Ré, és ez a valószínűbb, Ré-Mennyei-Ká lelkei jelentést mutat. A Kau mai megfelelője Kák, a K-J-U híd mutatja a K és U rokonságát. Ezek a nagyon egyszerű hangtani szabályok mutatják a nyelvek közötti rokonságot. Egy esetleges Menny-Kapujának-Úr-Háza jelentés is kiolvasható a névből, de ez sem tűnik helyesnek.

Menkauré másik neve Mikerinosz, amit a görögök adtak a királynak. Meg kell említeni, számtalan görög név valójában magyar név. Ennek az érdekes jelenségnek több oka van. Az első és legfontosabb, a görög nyelv magyar eredetű, természetes, hogy rengeteg szavát pontosan érthetjük. Második ok, hogy a krétaiak, károk, trójaiak, Kadmosz Thébában, paiónok, thrákok, türszénok, lelegek, makedónok, pelaszgok és még sok nép magyar nyelvjárásokat beszélt. Ezért a görög nevek Egyiptomban, igen gyakran, magyar nevek. Mi-Ke-Rin-osz a név olvasata, Fényes-Kő-Mennybolt a jelentése, végén az –osz hím nem jelzővel. Mike gyakori nevünk volt, olyannyira, hogy hun király is viselte ezt a nevet. Mike szép település Somogyban, továbbá a Mikó is ugyanazt jelenti. Ebből a névből ered a Mika-Él, a Mihály, Miklós, angol Michael, becézése Mike (Májk), ami eredetileg Mike ejtésű lehetett.

A három piramis Vezér övét jelképezi. Mikerinosz nem azért épített kisebb piramist, mert nem volt hatalma nagyobbat építeni, hanem azért, mert a terv szerint pontosan ekkorát kellett építtetnie. A névből nagyon úgy tűnik, a halott lelke a Mikerinosz piramisa által jelképezett Mintaka csillagon keresztül ment (és megy) át Isten örök fénybirodalmába. Más királyok más csillagot építettek meg itt a Földön. Mert ami fenn van, az legyen lenn is. A magyar nyelv arra ad számtalan példát, hogy a fenti fogalmak jöttek le a Földre. Mintha a magyar nyelv az űrből érkezett volna erre a bolygóra. De ezt csak az a kutató veheti észre, aki kutatja a magyar nyelvet.

Graham Hancock és több nyugati szerző, szenzációs felfedezéseket tesznek a történelem kutatásában. Csak arról nem beszélnek, hogy azt a számtalan szenzációt, amelyet ők újra értelmeznek, gyakran pedig felfedeznek, a magyarok hozták létre. Magyarok nélkül nem lenne szabadság eszméje, betűírás, számolás, nyelv, vallás, voltaképpen semmi sem alakult volna ki. Nem lenne civilizáció.

A piramis teteje nagyon fontos hely volt valamikor. Roppant szomorú látni a romokat, a teljesen lepusztult piramisokat, az emberiség legnagyobb kulturális kincsei közé tartozó monumentális építmények mai állapotát. Pedig az arabok is a magyarok utódai, ilyen értelemben saját őseik alkotásait hagyják pusztulni.

Tovább kell kutatni a piramisok, szikkuratuk, korhányok titkait. Mert a titkok még nincsenek feltárva, a rejtélyek nincsenek megoldva.

PÉTERFAI JÁNOS ISTVÁN 2008-01-18.

AZ ENNEADOK (A KILENCSÉGEK) →

(1. oldal / 5)
Megjelent: 1018 alkalommal

Hozzászólások  

 
LEWIS
#1 NAGY SULYOK KOBOZESELEWIS 2017-02-19 03:23
ELNEZEST, NEM OLVASTAM VEGIG,
DE MEG JEGYZEM, A PIRAMISOKAT MA NEM TUDNAK MEG EPITTENI, CSAK A FOLDON KIVULIEK TUDTAK ES AZOK IS DUNANAK MELLE UGYAN OLYAN OLYANOKAT EPITTENI,,
A HATALMAS SULYUK MIATT MIND A LEVEGOBEN HATALMAS URHAJOKKAL HOZTAK LETRE EZEKET A KO HEGYEKET HASZNALVA ELEKTROMOSSAGNAK ELECTRONOK FELVETELERE, A REGI OSOK VALAMIRE HASZNALTAK NEM PEDIG SEMMIRE,
A HATALMAS SZIKLAK SZALITTASA 800 KILOMETERROL MA GOND LENNE, ES EGY ERTELMU A PIRAMISOKAT FENTROL HATALMAS URHAJOKKAL ES AZOKROL ROBOTOK EPITETTEK TERMESZETESEN URLENY IRANYITOTTA GEPEZETEKKEL, A SZIKLAKAT RESZUNKRE ISMERETELEN SUGARRAL UGY FORMALTAK HOGY AKARTAK, LATHATO A TOKELETESSEGE A SZOBROKNAK ES AZ OSZLOPOKNAK, SEMMI BIZONYITEKOT NEM HAGYVA HOGY EPULTEK, ES NEM HAGYVA SEMILYEN TECHNIKAI ISMERETET ANNAK ERDEKEBEN HOGY MEG ERETT AZ EMBERISEG A TECHNIKA MEG KAPASARA, MIRE MEG TOBB EZER EV TALAN MAJD EL TELLIK MIRE MEG LESZ A TUDASA A FOLDI EMBERNEK ARRA HOGY MEG IS ERDEMELJE
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 262 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.9%Canada 1.1%
Romania 6.1%Serbia 0.8%
United States 3.9%Switzerland 0.4%
Russian Federation 2.9%France 0.3%
Germany 2.9%Australia 0.3%
Ukraine 2.7%Kuwait 0.3%
Slovakia 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 1.9%Netherlands 0.2%
Sweden 1.6%Belgium 0.2%
Austria 1.5%Greece 0.2%

Today: 278
This Week: 3215
Last Week: 5161
This Month: 16562
Last Month: 20484
Total: 1608418

Belépés