Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Szo2017Nov18

2017. Február 05., Vasárnap 15:39

Csillagjáró betyárok

Írta:  Péterfai János István
Értékelés:
(6 szavazat)
A magyar papi és tudós rendek nevei sincsenek feltárva, amint az egész magyar szupercivilizáció nevezéktana sincs felderítve. Legjobb gondolkodóink abba a csapdába estek, hogy egyenrangúnak vélték az ókortól ismert nagy civilizációkat a magyarral, ezzel kátyúba is jutottak, ahonnan nem volt menekvés. Másik súlyos hibájuk a magyar nyelv teljes és tökéletes félreértelmezése, konyhanyelv szintjén való ismerete.

            Legfőbb feladatunk az igazság felderítése, aminek kellő alapot biztosít a magyar nyelv viszonylagos ismerete. A magyar nyelv viszonylagos ismeretéhez hosszú kutatómunka vezet, amit a kutatók általában nem végeznek el, mondván, magyar az anyanyelvem, ismerem a magyar nyelvet. Ez a fennhéjázó látásmód az egyik legnagyobb csapda, amibe a fennhéjázók, kivétel nélkül, beleesnek, és a csapdából nem szabadulhatnak.

            Ősi korok magyar tudós kasztjainak a neveit feltétlenül fel kell dolgozni, de előbb meg kell találni a neveket. Mivel a magyar mitológia a világ legnagyobb, legterjedelmesebb mitológiája, a magyar történelem pedig a leghosszabb történelem, a kutatás nem könnyű feladat. Most azonban csak a Kárpát-medence két jellegzetes eseménysorozata kerül vizsgálat alá, de csak néhány aspektusból.

            Fehér M. Jenő tollából lehet megismerni talán a legjobban az inkvizíciós pereket. A perek a XIII. század elejétől 1498-ig zajlottak, ekkor volt az utolsó per. A Liber Inquisitorum, az Inkvizítorok Könyve, foglalta össze a pereket, amit Syngrapha Dominicana címen Czeglédi Péter domonkos szerzetes 1556-ban adott át Kassa városának. A Syngrapha elveszett, pontosabban ellopták, mert a benne szereplő erdők, szőlők, malmok stb. új tulajdonosai eltüntették az eredeti birtokleveleket és határjárásokat, hogy régi tulajdonosai, a szerzetesek, vissza ne követelhessék azokat.

            Később a kódex meglett, de II. József császár feloszlatta az ujjá alakult domonkos rend kolostorát, a császári biztosok elrabolták a kódexet. A bécsi császári levéltárban később ráakadtak a Syngrapha egyes részeire, de a Liber inquisitorum nem lett meg.

            Már 1941-et írtak, amikor Fehér M. Jenő ráakadt a kódex egy másolatára Miszlóka falu plébánosánál, amit magával vitt Argentínába. Ebben a másolatban az Inkvizítorok Könyve is szerepel, amit Fehér M. Jenő azután kutatni kezdett.

            Sajnálatos módon Fehér M. Jenő a perek vádlottjait módszeresen átnevezi sámánoknak, amihez nem volt joga. Ugyan elismeri, hogy az eredeti szövegekben egyetlen alkalommal sem szerepel a „sámán” szó, mégis ezt cselekszi. Mivel Fehér M. Jenőre nem lehet követ vetni, arra lehet gondolni, hogy keresztény gőgből használja a magyarokhoz nem illő „sámán” szót, amivel súlyos hibát követ el régi vallásunkkal szemben.

            IV. Béla idején az eretnekség erősödni kezdett, elsősorban Dunántúl déli részein. Lombardus  eretnekségnek nevezték, másképpen Patarenus vagy Bogumil eretnekségnek. IV. Béla és öccse, Kálmán herceg is nagy buzgalommal üldözte az eretnekeket, még a tatárjárás előtti években.

            A tatárjárás után a szétzüllött országban a nép a régi hithez menekül. A betelepülő kunok magukkal hozzák őseik hitét, aminek a hatására a magyarság között is erősödni kezdett a régi hit. De az alkimisták ellen is folynak perek. Legfőbb bűnük az alkohol lepárlása. Az Anjou-korban a tömegjárványok okozóit keresik, azután sok a „flagelláns”, az „önostorozó” szekta, később a husziták és a kelyhesek az ellenség. Mátyás korában a hitviták és a reneszánsz világnézete az, ami aggodalommal tölti el az inkvizítorokat. Látható, hogy a perek tárgya meglehetősen sokféle volt.

            Fehér M. Jenő a csonka szövegből 289 pert tudott rekonstruálni.

            Martinuzzi Fráter György mecénásságával megjelent Váradi regesták is inkvizíciós pereket tartalmaztak.

            A régi vallást Pogánynak nevezik, de kevesen ismerik a szó jelentését. Mindenfélét mondanak, pedig a szó magyar nyelvű. Két elemből tevődik össze, ez a két elem a Pog és az Ány. A Pog a Nap neve, az Ány nem más, mint Án isten neve, aki maga az Ég, illetve Menny. A pogányok tehát nem barbárok, nem sámánhitűek, hanem a Napistent imádták, a pogány vallás valójában Napvallás volt. A latin Paganus kb. Elmaradott Keresztény, vagyis Napvallást követőt jelent.

            A Pogány vallás töredékei mind a mai napig élnek, bár azt is mondhatjuk, maga a kereszténység is fejlettebb napvallás.

            A perekben legtöbbször a Magus címet említik. Idősebb Magusok a Pontifex Magorum címet viselik. Háromszor a Magoc forma is előfordul. A név összefüggésben van a Magor és Magyar nevekkel. A Mag első jelentése Csillag, amiből az következik, hogy Mag-Us jelentése Csillag-Ős. A Magusok rendje sok ezer éves, voltaképpen a magyar mágusok tanították meg a görögöket és a rómaiakat a magasabb tudományok ismeretére. Öltözékükön a csillagokat viselték, csúcsos kalapjukon pedig a Napot és a Holdat. A Magoc valószínűleg Mágusocska, Kismágus értelmű. A Pontifex etruszk-magyar szó, amit a rómaiak is alkalmaztak. A Fönti és Fesz szavakat láthatjuk az ősi rangnévben. A Fesz természetesen a fönti távolságot jelenti, vagyis az égbolt ismeretét.

            Gyakori még a Boksa, a Harsan, a Bachus, a Furcus, a Bou, vagy Bow (Bő) kifejezés, ritkább a Duru és az Ulu. Nagy kérdés, hogy ezek a nevek személynevek-e, vagy pedig a rejtőzködő ősi magyar papság hierarchikus fokozatait jelezték-e? A kérdés nem kérdés, a nevek kétségtelenül papi fokozatokat jelentenek.

            Boksa olyan rangnév, amely eredeti, ősi magyar név. A Bok a Nap neve, értelme Kör. Az angol Book azért Könyv, mert régen a papírra, pergamenre írt könyveket összetekerték, aminek kör alakja volt, mint a Napnak. A Boka testrész és családnév, a Napot mintázza, hiszen gömbszerű, körszerű kiemelkedés a lábszár alsó és a lábfej felső része között. A Sa értelmei közül az egyik Uralkodó. A perzsa Sah is innen ered. Hatti és kaukázusi szó, sokkal régebbi, mint a perzsák létezése. A magyar Sza változata, a Sa mellett még a Csa is ebbe a körbe tartozik. Bok-Sa tehát Nap-Uralkodó jelentésű rangnév. A Sa a szumerban Arc is, ezért lehetne a Bok-Sa Nap-Arc is, de nem valószínű ez a jelentés, mert a szumer ugyan magyar származék, de már romló félben volt akkoriban, amikor a nyelv beszélői létrehozták csodálatos kultúrájukat.

            A boksa olyan faszénégető farakás, amelyet betakarnak, és belül lassú égéssel faszenet nyernek. A Boksafa nagy, hosszú fa, ami kör alakjával a Naphoz hasonlít, meggyújtva pedig a Nap-Uralkodó jelképe is lehet. A mai gyakori tábortüzek, amelyeket főleg gyerekeknek gyújtunk, halványan felidézhetik a boksarakások lobogó lángfolyóját.

            Harsan, vagy Harsány a Mágus, vagy Boksa segédje. Mivel több, egymástól független perben is szerepel ez a név, kétségtelenül hierarchikus papnév. Szövegeket olvasott fel, vontatott éneklés volt a feladata. A Har-San mindkét eleme Hegyet is jelent. A Harsány olyan hang, amely erősen hegyes, erős, akár hegyről is jöhet.

            Bachus nevét Bácsnak is értelmezi Fehér M. Jenő. Bács magyar szó, és egyszerűen Napot jelent. Igen formagazdag a magyar nyelvben. Egyesek az alig 1.600 éves török nyelvből származtatják, számukra a 40.000 éve írott magyar nyelv nem számít. A Bá magyar etymonból ered. De a Bachus lehet Bátyus és Bakus olvasatú is. Bacchus, vagy Bakkhosz isten a magyar Bak és Kus, Kos nevekből állt össze. Mivel a görög mitológia és nyelv magyar eredetű, ezért a magyar Bachus kétségtelenül magyar név, és Bá-Kus, vagyis Kus Bácsi a rangnév értelme. A Kusok népe az égbolt népe, voltaképpen egyik népünk neve. Fehér M. Jenő azt írja, hogy a Bachus rangnév azonos szintű a Harsán rangnévvel.

            Furcus talán Furkus olvasatú. Egy fúró ember, aki akár koponyát is lékelhet, vagyis fúrhat. Furfangos is, vagyis nagyon okos. Furkálhat, vagyis sebészi feladatokat ellátó pap lehetett.

            Bou vagy Bow lehet a Bő. A Bo jelentése lehet Tehén, a görög Bosz Szarvasmarha, a Bu Ökör. Aki Bő, annak sok szarvasmarhája van, mivel a magyarok egy része nagyállattartó pásztor volt néhány évezrede. Ez a magyar név a keltában és indoeurópai utódaink nyelveiben is gyakori.

            A Duru rangnév kisebb szerpapot jelenthet. Duru volt a neve Hanis mágus egyik segítőjének. Talán a segédeszközöket cipelte, amit Fehér M. Jenő gondol.

            Ulu kétségtelenül nagyon ősi név. U-Lu jelentése Magasságos-Ember, aki az ég titkait ismerte és az orvosságokat állította össze. Nem akárki lehetett egykoron. Az Ulu név írott formája nagyon régi, szumer, majd később akkád emberek is viselték ezt a nevet. Egy akkád király Ululu nevet viselt, ami Ölő-Ló is lehet, de a Magasságos-Emberek-Embere jelentést is tartalmazhatja neve.

            A magyar szegények, a parasztok őrizték az ősi mitológia csodáit. Az őskultúra magas rendű volt, magasabb rendű, mint a mai lepusztult, szellemileg agyondögönyözött kultúra. De a hatalommal bírók mindig saját érdekeiket akarták érvényre juttatni, és nem törődtek a magyar néppel és az ősi magyar szupercivilizáció eredményeivel. Többnyire analfabéták voltak, nem csak a magyar írást, de még a latin írást sem ismerték.

            A pákászok, pecérek, madarászok, hódászok, a vadászok, a parasztok másként élték meg életüket, mint a nagyurak. Szegényen éltek, a nagyurak meg folyamatosan elárulták népüket, kifosztották és halálra dolgoztatták. A pásztorok népe titokban tovább éltette az ősi magyar vallást, tudományt és világnézetet.

            Papkirályok voltak a nép titkos irányítói. A hatalom üldözte őket, de a papkirályok, a nagyon ősi magyar világuralom örökösei, jól rejtőzködtek. Öt papkirály irányította az országot, Árpád uralkodása után egészen 1950 tájáig. Ekkoriban a magyar papkirályság intézménye kihunyt, a régi életforma elpusztult. Újra lehetne éleszteni, még nem késő. Még élnek nagy tudású pásztorok, gyógyfüves asszonyok, akiktől el lehetne tanulni őseink fantasztikusan magasrendű tudományát.

            Ősi pusztarohangálók hagyományai, vagy a táltosló kultusza meglehetősen jól körülrajzolható, a fennmaradt perszövegek alapján.

            A magyar hagyományok legnagyobb ellenségei között IV. Béla, fanatikus katolicizmusa miatt, Bánza nembéli István és a hihetetlenül kegyetlen Theuton János említendő meg. Theuton János Magyarország, Lombardia és Németország területén elmeháborodottként kegyetlenkedett. A Theuton név Tejuton értelmű, de ezt Theuton János nem tudta. Erős germanizáló törekvéseivel a magyarokat pusztította, ahol tudta.

            A Katharus és Bogumil eretnekség egykor rohamosan terjedt, az elnyomó feudális urak ellen lázadt a nép.

            A Kathar eretnekség kiindulópontja a Pireneusok északi övezete. Azt kell tudni, hogy Atilla királyunk Catalaunumnál, másként Mauricumnál, szétverte az egyesült nyugati hadakat. Edekó Lyon térségében érte utol a menekülő Aetius római seregét, amire megsemmisítő csapást mért. A római hadsereg teljesen megsemmisült, de a nyugati gót sereg nem, mert elmenekültek a csata helyszínéről. Ekkor Atilla Katar királyt küldte a nyugati gótok megsemmisítésére, erős hadsereggel. Katar természetesen keresztény volt, mint a hunok, vagyis magyarok mindnyájan. A magyar kereszténység nem Mani kereszténysége volt, amit néhány kutató a hunokra akar aggatni. A Hun a magyarok csapásmérő része, vagyis a katonaság. Katar nevét írták Kattar, Kadar és Kádár alakban is. A Kathar eretnekség a Pireneusok térségéből ered, Katar király ősi magyar vallásából, ami szerint minden ember egyenlő, mert minden ember csillag, a Nap csak a csillagok királya, a legnagyobb csillag. Vagyis a király csak egy nagyobb csillag, nincs joga a többi csillag kirablására, eltiprására. A Katharusok Lombardiában tehát Katar király eszméit követték. Van egy további jelentése is a Katar szónak, amit tudós nyelvészek vettek a latin nyelvből, Katar király létezését is tagadva. A Katalán nemzet létezése Katar király idejétől (Kr.u. 453) kezdődik. Kata-Lán jelentése Hatalmas-Oroszlán. A Katarzis szintén latin szó. A Kat Király a magyar nyelvben, elvégre a Hétpettyes Katica király, mert a Hét a számok rendjében Király jelentésű. Ezért minden Katalin királylány, az angol Cat Macska szintén király, mert annyira jó dolga van.

            Látod fia Hanis mágus perében a gyógyítók Hakit nevében űzték el a betegséget. Hakit bizonyára egy isten neve. A gonosz lelkek fejének tartották a bírók. Hakit egy olyan ősi magyar isten neve, akiről már nem tudunk semmit.

            A Hanis elleni perből kiderül, Duru gyógyfüveket kevert, segédeszközöket adott a mágus kezébe. Harsan Bács egy folyadékot, gyógyitalt készített, amit a nép nyelvén Somának neveztek, és megízlelte, mielőtt a betegnek adták volna.

            Soha, semmilyen pénzt nem fogadtak el a mágusok a gyógyításért. Az orvoslás terén 83 jegyzőkönyv szerint a táltosok egyszer sem fogadtak el pénzt. Ez a tény magyarázat arra is, hogy a nép miért hívta a mágusokat, vagy táltosokat a hivatásos orvosok helyett.

            Egyetlen esetben egy Degesd nevű táltos, fizetségképen, az elhullott állatok szarvát kérte. Kétségtelenül az értéktelen szarvak a táltosnak Isten jelképei voltak. Gondoljunk a szarvkoronára.

            Érdekes nevek bukkannak fel a perekben. Mócs fia Márk, Ubad fia Jakab, Janka, Márkus felesége, Katalin, Márton úr özvegye, stb.

            Az orvoslás terén a mágusok, vagy táltosok elképesztően magas színvonalú tudást mutatnak, a korhoz képest. A nép hihetetlen tudású, vagy thaumaturgus – csudatévő, néven nevezi őket. Nagy tekintélyűek a nép között a pásztorkodó, halászattal, vadászattal, madarászattal foglalkozók, a hódászok, csíkászok mesterei.

            Alacsonyabb rangokat neveznek meg a Harsány – Harsan, Bács, Regus, Magoc, Ulu, Kám, Daruc Boksa, Bő és egyéb nevek. E nevek közül a Regus, Kám, Daruc nevek még ebben az írásban nem fordultak elő.

            Regus a Regős névvel lehet azonos. Régi mondákat, legendákat, gyógyító verseket regölhetett a Regus. Voltaképpen nem a Mágusok osztályába tartozhatott, hanem a Regősök osztályába. Nagyúri udvarokban, palotákban meséltek a régi idők történéseiről, központi figurái voltak az estélyeknek.

            Kám szavunk a hunok vezetői között is előfordul. Olyan vezető a Kám, aki vallási dolgokban járatos elsősorban. A Kam szó igen régi, lásd etruszk Campania, de számtalan változata is létezik. A Kám a Lélek Helye is lehet, ami miatt a Kám papi vezető. Ka Lélek, az M végződés speciális magyar nyelvi helyképző, ebből a Ka-M.

            A Daruc nevet, azt gondolom, teljesen félreérti Fehér M. Jenő, és sokan mások. A Daróc nevű takaró szövetféleség valójában a vándorló, egész nap mozgásban lévő emberek takarója. Jól bírta a hideget és az esőt. A neve is ezt jelenti. A Dar Csillag ugyanis, a Daróc meg olyan durva szövetféle, ami a Csillagok alatti alvást segíti elő. Ebből eredően a Daruc értelme Csillagocska, vagy Csillagfigyelő, aki a mágusnak jelezte az égi változásokat. A Daruc és Daróc ugyan mást jelent, de hasonló jelentéstani közegből ered.

            A magyar táltosoknak komoly felkészülési évei voltak. Úgy látszik, háromszor hét, vagyis 21 évig tanultak a mesterek mellett. A magyar népmesék egy részében is megtalálható a háromszor hét, vagyis 21 éves tanulmányi idő. A magyar mesék döntő része a jégkorból ered, amit még az akadékoskodók is kénytelenek elismerni.

            A táltosnak volt egy előre kiválasztott, predesztinációval megerősített lényege, amit mai eszünkkel meg nem érthetünk. Aki egy családban hetedikként született, és fiú lett a neme, az a táltosokhoz tartozott, a gyereket a táltosoknak kellett átadni, hogy tanulmányait a táltosok iskoláiban végezze el. A Táltos egy öreg, hírneves mester mellett készült fel, háromszor hét évig tanult, majd a tanítvány is Táltos lett.

            Rendkívüli a Siger gyógyítása. A Siger a tisztátalan, a gonosz eltávolítása. Fehér M. Jenő is azt mondja, hogy a Siger a Zsiger szóval azonos. A Siger gyógyítására a mosakodások, öblítések, bél átmosások  javasoltak. A tisztátalan így eltávozik a testből. Az eljárás egészen rendkívüli, mert ma is gyakorolják a gyógyítók.

            Maga a Siger szó is elképesztő jelentésű. A Sig a szumer nyelv alapján a délutáni Nap, az Er pedig a Férfi neve. Sig-Er tehát a Nap-Úr értelmével azonos. A Zsigerek valamilyen ok folytán a Nap hatalma alá tartoztak, őseink szerint.

            Az orvosok pénzt szedtek gyógyító tevékenységük után. Semmilyen ismeretünk nincs arról, hogy milyen gyógyításért mennyi pénzt kértek. A királyi orvosok, mert minden királyunknak volt saját orvosa, rendkívül sok gyógyító szert szedtek össze.

            II. András orvosa Sándor orvos, aki sok arab arkánummal tért vissza a Szentföldről. Aztán jelentős orvos volt János fráter, aki tudós és ferences létére gyógyított, azután IV. Béla családi orvosa, Gellért mester is orvoslással foglalkozott. Rajtuk kívül még számtalan orvos foglalkozott gyógyítással az országban, a számuk egyre nőtt, Livornóban és Párizsban végeztek egyetemet magyar ifjak, de külországból is érkeztek hozzánk diplomás orvosok.

            A táltosok áldozati szertartásokat, sorskutató jövendöléseket, szakrális jellegű énekléseket végeztek, de fontos feladatuk volt a gyógyítás is. A XIII. században már csak szinte kizárólag gyógyítottak, a perek jegyzőkönyvei erről beszélnek.

            Mivel a táltosok, mágusok ingyen gyógyítottak, ősi, természetes módszerekkel, természetesen kivívták az orvosok ellenszenvét. Szinte minden perben feltették a kérdést: a mágus fogadott-e el pénzt? A válasz mindig nem volt, kivéve Degesd mágus esetét a szarvakkal.

            Boksa fia Boksa vádlottról kiderül, vízbe forró köveket dobál és a gőzzel gyógyítja valószínűleg a reumát. A gőzölés után a gyógyításban nagy szerepe volt még a szénapakolásnak.

            A Deleng magóc elleni perből kiderül, hogy a mágust egész csapat követte gyógyító útjain, tanulás kedvéért.

            A periratokból megtudjuk, hogy a diagnózis helyes megállapítása érdekében teljesen mai eljárásokat végeztek. Győri Jaka a beteg ütőerét tapogatta, lázát mérte. Fülét a betegek meztelen mellére hajtotta, figyelve a szív és a tüdő hangjait. Torok vizsgát tartott, sőt, a szem szivárványhártyájából igyekezett a betegség okát meghatározni. Olyan módszereket alkalmaztak a táltosok, amelyeket az egyetemeken sem ismertek. Petra és Paula mágusnők vizelet-vizsgálatokat tartottak, amiből a betegség okát próbálták meghatározni. Lőrinc fia Tuba szintén vizelet-vizsgálatokat tartott, mint Bardus mágus is.

            Chitar fia Boksa, aki a szivárványhártya diagnózist alkalmazta, olyan eredményeket érhetett el, hogy az országos inkvizítor, a budai domonkos kolostor főnöke, Simon mester rávette, lépjen be a rendbe és fejlessze tovább tudományát és tanítson. A mágus be is lépett a rendbe.

            Káldon Badhur mágus vizespakolásokkal és zuhanyokkal gyógyított. Tuba mágus a betegének vizespakolást és gőzölést rendelt. Vizpakasz Harsány Sárospatak híres hidegvizes gyógyító mágusa volt.

            Néhány betegségnév is fennmaradt. A Yik a torokgyík neve volt. A Qorsag valamilyen bélbajt jelölt, bizonyára a Kórság szóval azonosítható. Yuz volt a neve valamilyen fülbajnak. A Purke égési seb vagy bőrbaj lehetett, Pörke lenne a mai neve. A Zamug kifejezetten az öregek betegsége volt, Fehér M. Jenő Camog? formában azonosítja. Suklan a terhes asszonyok betegsége, talán a Csuklán formának felel meg. Niéva az a bortusz népi szava, kétségtelenül Éva és a Ni szavak összetétele. Az Arta vagi naszűkület miatti med dőség, Árta formában ejthették.

            Egy mágusnő is viselte az Arta nevet.

            A szemhályog gyakori betegség volt. Egy Erwag (Érvágó) nevű mágus arra vetemedett, hogy szemhályogot operált, kitűnő eredménnyel. Chene fia Furrkus Sáros megyében operált nagy sikerrel, sok embernek visszaadta a látását, csodatévőnek is nevezték. Furrkus mágus Yoltenri nevében gyógyított, arcanumait botra róva őrizte, mindenkitől féltve.

            A gyógyító mágusok a katonaságnál is szerepeltek. A nagyuraknak saját orvosaik voltak, de közembereket főleg a mágusok látták el. Myke fia Márton sárosi comes Halicsban 1287-ben tatárokkal harcolt, vállába nyíl fúródott. Kísérete elveszettnek hitte, magára hagyták, de Miklós fia Borch mágus, aki az íjászoknál szolgált, észrevette, hogy él, kirántotta a sebből a nyíl betörött hegyét.

            Mád nemzetségbeli Rycolf comes elmondta, hogy Baksa György seregében Podolinnál lábába nyíl fúródott, amit senki sem mert kihúzni. Ebed thaumaturgus mágus a nyilat kihúzta, a harc befejeztével sokak életét megmentette azzal, hogy eltávolította a nyílhegyeket a sebekből.

            Voltak olyan betegségek, amiket a mágusok elkerültek. A legrettegettebbek közé tartozott a „morbus sancti Lazari”, másként a lepra. Ipolyi és mások Szent Lázár szegényeit a garabonciások, regösök, és más vándorlegények közé sorolják, de ez helytelen, mondja Fehér M. Jenő. Szent Lázár szegényei a lepra terjedését akarták megakadályozni. A leprával kijelölt kórházak és erre kiszemelt betegápoló rend tagjai foglalkozhattak. A mágusok ezért kerülték a leprások kezelését.

            Szent Illés baja is gyakorta szerepel a jegyzőkönyvekben, mint embert vagy állatot megtámadó kór. Hanis mágus, Káld mágus, Chitar fia Boksa mágus, Magóc fia Bordas, Bő fia Jos, Lattoman fia Leuko mágus gyógyítottak ki embereket Szent Illés bajából.

            Szent Illés kultuszának nyomai vannak őseink kievi telepeiről, ahol temploma állt, és a patkoló kovácsok védőszentje volt, minden jel arra mutat, hogy a mithikus kovács-király hagyományokkal a kultusz Franciaországig terjedt. Azt lehet gondolni, hogy Angliában is elterjedt, ahonnan Atilla kiverte a rómaiakat és mintegy 20 évig birodalmunkhoz tartozott. A kelták egy része kétségtelenül magyar volt, más része pedig romló magyart, vagyis kelta nyelvet beszélt.

            Kiev természetesen Keveháza, a nagy király megerősítette a várost. Nem tudni, ki alapította a területen elhelyezkedő legősibb telepet, neve azonban Kevétől származik, aki központi hellyé tette. Keve neve Kjeve, majd Kijeve lett az idők során. A Szent Illés templom jóval megelőzi Igor és népe kereszténységét. Magam úgy vélem, az orosz nép kialakulása a magyarból történt, nyelvromlással, vagy nyelvfejlődéssel, ahogy tetszik.

            A Szent Illés templom összefüggésben lehet a kazárokat megtérítő Szent Elias tiszteletével, aki azonos lehet a hasonló nevű mervi püspökkel. Merv (Meru) a hunmagyarok egyik fontos városa volt, a név a szumer idők előttről ered, több mitológiában is fellelhető. Kenyában is van egy hatalmas Meru-hegy. A Szent Illés templomban tettek esküt Igor és a bizánciak, ami a templom különös fontosságát mutatja az oroszok számára. Mellesleg Igor jellegzetes magyar név, jelentése Ég-Úr, vagyis szakrális királynév.

            Országos ügy lett Rajag fia Ladumer és Boksa csodatévő mágusok ügyéből. Az inkvizíció már elítélte őket, de valaki értesítette Margit királylányt, aki a Nyulak szigetén élt társnőivel, és rávette, lépjen közbe a mágusok érdekében. V. István, aki nagyon szerette nővérét, Margitot, új vizsgálatot rendelt el. Kiküldte Békásmegyerre Sup (Swp) comest, Nemel királyi tisztet, és Miklós frátert, a Nyulak szigeti domonkos kolostor lelkészét. A felülvizsgálat során kiderült, hogy a mágusok legnagyobb bűne az „incisio”, vagyis műtéti beavatkozás volt. Margit királylány alamizsnát küldött a mágusoknak és kérte őket, gyógyítsák tovább a szegényeket.

            A papi nevek közül, a teljesség igénye nélkül, érdemes néhányat megemlíteni.

            Pap nevünk a nagyon ősi magyar Pa származéka. A Pa név talán százezer évnél is régebbi. A Pa-Fa-Fő-Fej sorozat első tagja, rendkívül gazdag elterjedtségű a különböző magyar és magyar származású nyelvekben. A Pa a család Fője, duplázva Papa. Régen a család fői vezették a szertartásokat, voltaképpen minden Papa egyben Pap is volt. A Csuda nép főistene Papa Jó (Papaiosz Hérodotosznál). A Pápa szintén magyar név, a Papa változata. Van egy Pápa Veszprém megyében is, ahol vagy a pannónoknak, vagy a hunmagyaroknak önálló pápája székelt. A város Pápa neve ezt mutatja. A Pap egyértelműen a Papa szóból keletkezett, hátsó magánhangzó lekopással, ami tudatos szóalkotás is lehetett. Ahol a tiszta „A” hangot nem használják, ott Pop alakot vett fel a név. Az etruszk Populonia városban jelentős főpapság tevékenykedett, mert ezt mutatja a név. Sok rokon alakja van, mint a Bá, Baba, Bab és egyebek.

            Kelta testvéreinknél Druida volt a főpapok neve. A nevet a Tölgy nevéből vezetik le, ami helyes is lehet. A Tölgy (Toldi, Toldy) a Világfa szimbóluma, ezért a magyar megfelelőt is számításba kell venni. Ez a Darida név, aminek a jelentése Csillag-Idő, mert Dar Csillag, az Ida olyan isteni hegy, kettő is van, ahol az Idő uralkodik, vagyis az Isten egyik jellemzője. A Daridák a csillagok idejét mérték és vizsgálták, nevük Draida hangtorlódós alakja nagyon hasonlít a Druida névre. A Druidák kétségtelenül a magyar Daridákkal kapcsolatban lehettek és szintén a csillagok mozgása volt megfigyeléseik központi terepe.

            A rómaiaknál Vatesz, a keltálnál Vatisz volt a neve az egyik papcsoportnak, akik talán jövőlátók voltak. Mind a két név magyar. A Va és Ve (Vá és Vé) ma képzőnek van minősítve, pedig eredetileg Isten egyik neve. Valami fölött lévő a jelentése, de a Van/Ván már magas jelentőségű istennév. Zagyva, Szinva, Száva és még sok nevünkben szerepel. Folyónevekben a Lappföldtől Macedóniáig elterjedt, nagyon fontos bizonyítékot nyújtva a szláv folyónevek magyar eredetére. A római Tesz Ten istenünk nevének ragozott alakja, a kelta Tisz Tin istenünk nevéből ered. Ten nevét a székelyek gyakorta Tin alakban írják, még ma is. Ten és Tin azonos. Ezért aztán Va-Tesz és Va-Tisz azonos jelentésűek és minden elemükben magyar nyelvűek.

            A Bárd név keltának van minősítve, de magyar név. A D végződés jellegzetes magyar nyelvű kicsinyítés, a Bár pedig a Fekete Oroszlán (Panthera spalaeus) neve. A bárdok tehát az oroszlánhősökről regéltek, énekeltek, ismerhették a történelmet akár 30.000 évre visszamenőlegesen. Az irodalom, a dalok ápolói. A Bárdolatlan olyan személy, aki nem ismeri régi tudásunkat, vagyis műveletlen. A magyar nyelvészet olyasmiről beszél a Bárd szóval kapcsolatban, ami nem fogadható el.

            A Lantosok eszköze a Lant. De a Lan az Oroszlán neve, ami azt jelenti, hogy a lantosok az egykori magyar oroszlánhősök tetteit zenésítették meg. Az oroszlánnemzetek egész Európára kiterjednek, de számosak Afrikában és Ázsiában is. Amerikában kipusztult az oroszlán, pedig egészen Peruig elterjedt, ma a jaguár és puma helyettesíti a mítoszokban. A Lan T helyképzővel kapja a Lant nevet.

            Kobzos volt a neve azoknak a dalnokoknak, akik kobozzal zenélve adták elő történeteiket. A Kob a Köb változata, a Koboz hasas jellegű hangszer, alakjáról kapta a nevét. A Koboz ige a főnek való eltulajdonítást jelenti, hiszen a Kob Fej jelentésű is.

            A Látók a Hegyről széttekintők, bizonyára csillagokat vizsgáltak. A Nézők neve Nisz és Nesz formában is fellelhető. Nesztor látnok kétségtelenül Néző volt.

            A Fili rend a Filelőket jelenti, ma is van File családnevünk. Hallgatók, vagyis Fülelők voltak, az íreknél 7 évig tanultak.

            Az ír rendszert a Druidh, a Fili és a Baird csoportok alkották.

            A Tudók, Tudorok, Tanítók, Látnokok, Költők, Bűbájosok, Kuruzslók, Gyógyítók, Garabonciások, Boncok és más rendek nevei hatalmas, mára félig eltűnt civilizációt bizonyítanak.

            A magyar nyelvben elképesztően nagy számban rejtőzködnek olyan lények nevei, akikkel őseink a régi világot benépesítették. Mivel ezrével bukkanhatunk ilyen nevekre, a téma külön kutatást igényelne.

Szelestey László, akit barátomnak mondhatok, a betyárvilág legjobb ismerője. A fafaragók gyakran ábrázoltak betyárokat, valamint a betyárok, különösen akkor, ha börtönbe kerültek, gyakran faragtak művészi tudással népi remekműveket. A továbbiakban Szelestey Lászlóra hagyatkozva, tovább bolyongunk a nép rejtőzködő tudásának világában.

            A faragó emberek bizonyára már a jégkor régebbi szakaszaiban is űzték mesterségüket, de a fa könnyebben pusztul el, mint a kő, ezért kevesebb a lelet is a fából alkotott eszközök esetében. Szelestey László kiemeli, hogy a fa volt a népi művészet kedvelt anyaga. Fához könnyebb volt hozzáférni, mint az értékes kövekhez, a fémekről nem is beszélve.

            A Farag magyar ige előtagja a Fa, utótagja a Rag. Tehát a faragó ember a Fával dolgozott, azt Rágta, különböző eszközökkel. Mivel a Rág és Rag közvetlenül rokon, ezért a Fára tett Rag a Rak igével is azonos. A nyelvtani Ragozás is azt jelenti, hogy más szavakat rakunk az alapszóra. A Fára Rakni lehet képeket, jeleket, írásokat, rajzokat, ez a Faragás.

            A pásztorok voltak a faragás legnagyobb mesterei. Az ősi képírás szabályai szerint hozták létre műveiket. Pap Gábor vizsgálódásai szerint monumentális, az irracionalitást is természetesnek elfogadó faragók számára az evilági történések még elválaszthatatlanok voltak a túlvilági történésektől. Ebből a látásmódból fakad a pásztorok faragásainak nagyszerűsége.

            Lőportartók, mángorlók, juhászkampók, állótükrök, borotvatokok, tükrösök, kanászbalták, sótartók, fűszertartók, pipafejek őrzik a remekmívű munkákat.

            A pásztorok kemény életet éltek, nehéz volt őket meghajlítani, ezért gyakran kerültek börtönbe. A fogság idején sokan faragni kezdtek és remekműveket hoztak létre. Kezük munkája a bizonyíték arra, hogy sokkal többet tudtak a világról, mint a nagyképű, tudóskodó urak egy része.

            Az országban, ami az őskultúra utolsó mentsvára, öt papkirály uralkodott. A papkirályokat választották, a többi nagy tudású, mágustudással rendelkező küldött szavazatai alapján. A választásokat titokban tartották, a vezetőket mentették a hatalom pusztításvágya elől. Úgy emlékeszem, a főmágusokat, vagyis papkirályokat a következő rendekben választottak: kanászok vagy kondások rendje, lovászok vagy csikósok rendje, juhászok rendje, csordások vagy tehenészek rendje, az ötödik rend milyensége bizonytalan. A kecskepásztorok társadalma lenne az ötödik rend, de a kecskéket már régóta a juhokkal együtt tartották.

            A szarvasmarha és a ló mellett a juh, a kecske és a disznó volt a legjellemzőbb állatunk. A bivaly és a teve csak egyes korokban volt fontos, külön pásztorrendjük nem is volt. A halászok alkottak még erős népi csoportot, a vadászok, madarászok és mások már nem vethetőek össze a felsorolt rendekkel. Aztán az is lehet, hogy a négy rend közösen választott egy legfőbb mágust, legfőbb papkirályt, aki a négy rendet is felügyelte. Ő lett volna a lugál, aki minden csoport vezetője.

            Felmerül a kérdés, az iskolázatlan, többnyire írni-olvasni nem tudó emberek honnan vették azt a hihetetlenül magasrendű tudást, amit faragásaikban megjelenítettek? A néptől vették, mert a nép köreiben még a XVIII. És a XIX. században is éltek az ősi, pannon, szumer, egyiptomi, szkytha hagyományok, a kelta, vagyis borkus rokonság emlékei, amiről a mai uralmi rendszer nem akar tudomást venni. A hagyományok jelentős része 1950 körül kezd kipusztulni, de némely ágazat még ma is él. A motívumkincs, a technikai eljárások, a képírás ornamentumai, a különféle faragóeljárások régtől fogva ismertek voltak a falusi közösségekben. A parasztemberek hasonló titkok őrizői, mint a pásztoremberek, vagy a halászok.

            Király Zsiga, remekmívű tükrösének két részoldalának egyikén a pásztorból előlépett betyárt láthatjuk. A pásztor még állatokat őriz az Életfa mellett, mellette kutyája és egy bárány, kalapja valójában korona, cifraszűrben áll, egy juhászkampót tart, foglalkozásának jelképeként. A darab másik részén a pásztor már daliás vitéz, fokossal és pisztollyal. A hatalmat megtestesítő pandúr egyszínű fekete ruhában térdel előtte, életéért könyörögve. A fekete színű ruha az ördög jelképe és a halállal kapcsolatos. A pásztor igazságtevő hőssé válik, betyárrá lesz a körülmények hatására.

            Király Zsiga jó cimborája volt Sobri Jóska és Milfait Ferkó.

            Bálint Sándor írja, hogy a szegénylegények már a kuruc időkben, majd a múlt században (XVIII. század) , főleg az abszolutizmus alatt, hibáik és bűneik ellenére is olykor a nemzeti ellenállás népi hőseinek számítottak. A jobbágysorban élő, kiuzsorázott parasztság a maga emberi álmait érezte bennük megtestesülni, akik a fennálló renddel szembefordultak, és a maguk romantikus, szervezetlen módján azt lerombolni igyekeztek. Itt egy hanyatló, kötetlen életformának az összeomlásáról van szó. Ennek a nomád világnak el kellett buknia a kibontakozó technikai civilizációval, és a modern polgári államberendezéssel szemben. Az uralkodó osztály semmit sem tett az ellátatlan rétegekért. A földművelés terjedése a pásztorokat fenyegette a legjobban, nagyon sokan az életükkel fizettek a konfliktusokban. A létbizonytalanság miatt a hajlíthatatlan jellemű emberek szinte rákényszerültek a „szabad” életre. (Bálint 1981: 203-204)

            Dunántúlon 1830-ban jelennek meg az első betyáralakos kompozíciók. Egy faragó, valahonnan az Alföld felől érkezett a Balaton-felvidékre, ahol két mángorlót készített. A faragvány stílusa nem illik a dunántúli faragványok világába, az alakok az 1816-ban felakasztott betyárokat jelenítik meg. Betskereki, Palatinszki és Zöld Marci alakjai így maradtak fenn. Oroszi György lenne a faragások szerzője.

            A betyárokat „kóborlóknak”, „járkálóknak” nevezték, ami perdöntő a Betyár név jelentését illetően. A betyárok szökött katonákból, börtönviselt, vagy az igazságszolgáltatás elől menekülő pásztorokból verbuválódtak, kisebb-nagyobb csapatokká.

            A betyárok legjelesebb képviselőit legendák övezték. Vida Marci a veszprémi börtönből szökött meg, és azt írták róla, hogy száz főt megközelítő csapatával és orgazda hadával a gazdagokat fosztogatta. A gazdagok mindig a szegények kifosztása útján lesznek gazdagok. A száz fős betyárcsapatokat Szelestey László erősen megkérdőjelezi. Nagyjából 4-8 főből állt egy betyárcsapat.

            A nép sok verset, dalt költött betyár hőseiről. Ortutay-Katona 1975 II (Nyitra és Vas) gyűjteményéből, Szelestey László után:

                        Híres vitéz az a Sobri,

                        Bátor gyerek Milfai,

                        Jó vigyázó a Mogor,

                        Strázsát áll a Pap Andor.

                        Ezek négyen akarják,

                        A megyét felforgatják,

                        A gazdagot pusztítják,

                        De a szegényt nem bántják.

            Továbbá:

                        Sem gyújtanak, sem ölnek,

                        Sok emberrel jót tesznek.

            A betyár nem rabol, hanem igazságot tesz. Ez már szinte isteni funkció.

            Sobri Jóska igazi népi hős. Magas, sudár termetű, jóképű, ruházata cifra, vagyis díszes. Szerelme is van, Répa Rozi, akit Szelestey László azonosított egy nemes kisasszonyban. Paár Antónia Krisztína Emerika, nemes Paár Imre és Csákány Antónia leánya, volt Sobri Jóska szeretője. Paár Antonia nevében a Paár a Répa változata, a Rozi meg a Rossz-Lányt nevezi meg, az Antónia helyett. Remek és pontos megfigyelés, helyes névfejtés. A sok régi adat, amit Szelestey László felvonultat, teljesen világossá teszi Répa Rozi kilétét.

            Híres betyárok az Alföldön is voltak, sőt, az igazi betyárvilág valójában az Alföldön jött létre. Szabadsághősök, közönséges bűnözők és a kettő közti átmenetet képviselők alkották az alföldi betyárok társadalmát. Kelet felé, Erdélyben is éltek betyárok, de Moldvában is, meg még keletebbre is.

            A betyárok közül sokat ismerünk, mint Vörös Miskát és Csillag Miskát. Milfait, vagy másként Dabronyi Ferkó is hős volt. Rusa Sándor az Alföld egyik legnagyobb betyárja volt.

            Amikor a betyárok betértek egy faluba, hihetetlenül díszes viseletükkel tűntek ki a köznép közül. Viseletük az ősi, elpusztult világból származott, Szumer és Egyiptom hagyományainak eredetét őrizte. A betyárok viselete az ősi ellenállók viseletét mintázta.

            A Betyár szó jelentése, a rokon értelmű Járkáló, Vándorló, Kóborló nevekkel együtt, egy ősi társadalomból ered, ami nem régebbi 200 évesnél, de azt hiszik sokan, alapjai sok ezer évvel mai korunk előtt jöttek létre. A Betyár fogalom és név nem régi, de a nyelv, a paraszti és őseredeti magyar nyelv 30.000 évesnél régebbi. A többi név is természetesen nagyon régi, régebbi minden mai nyelv szókincsénél, kivéve a magyar nyelvet, amit már nagyon régen írásba foglaltak zseniális őseink.

            Térjünk rá a Betyár szó jelentésének meghatározására. Első pillantásra is látszik, hogy a Bet és a Yár összetevőkre bontható.

            A Bet és rokonai igen gazdagon elterjedtek a magyar, vagyis az emberiség ősnyelvében. Többnyire Ház, és Birtok fogalommal adhatjuk vissza ennek az ősi szavunknak az értelmét. A Bet és változatai, Bat, Bot, Bit és egyebek, elterjedtek a nyelvekben.

            A Betyár Yár utótagja kétségtelenül a Jár igével azonos. Az angol Year – Év szó azért azonos a magyar Yár szóval, mert a Napisten járása egy évet tesz ki. Amíg a Napisten végig járja az égi utakat, járásokat, addig eltelik egy év. Tavaszponttól őszpontig, Karácsonytól nyári Napfordítóig. A Bet-Yár értelme tehát Ház-Járók. Ők a Járkálók, akik sokkal régebbiek, mint a Betyár fogalom kialakulásának ideje. Van a Bat, Bet, Pat, Pet csoportnak Csillag jelentése is.

            A Bet-Yár tehát Ház-Járó, Csillag-Járó ember. Felette van a köznépnek. Képes az éji égbolt értelmezésére. A házak között járnak, gyakran pandúrok üldözik őket. Gyakran közönséges bűnözők, akik kirabolják a gazdagot és szegényt egyaránt. A Bet-Jár, illetve Bet-Yár szóösszetétel összeolvadt később. A Csillag-Járó fogalomból előbb Ház-Járó, vagy a Járás a Háza, aztán a bűnöző jelentés alakult ki.

            Táltosaink nevének sem ismerjük az értelmét. A Tal-Tas szumer változat értelme Bölcs-Úr, Bunyevácz Zsuzsa tolmácsolásában, de a Tal-Tas, sajnos, nem Tál-Tos. Igaz, a két forma igen közeli egymáshoz, ráadásul jelentéstanilag is hasonlóak. Mégis, jobb keresni a még közelebbi jelentést képviselő szavakat, ha kételkedünk egy szó pontos értelmében. A Táltos változata a Tátos, ami már pontosan értelmezhető. A Tát a végtelenség neve, változata a Tét, Tit és Tut, továbbá a Tud és még sok rokon forma. Tátos a Végtelenség Ismerője. Az éji égbolt Tátong, a Tát-Ra pedig a legmagasabb része a Kárpátoknak.

            A Tál edényféle, homorú medence, mint Toron-Tál nevünkben, és völgy a német Taal esetében. I-Tál-ia akár Háza a Bölcsességnek, de csak magyarul. A Tál-Tos utótagja esetleg a Tűz szó változata? Ha igen, akkor a táltosok tűzvarázslók is lehettek. Mégis azt kell gondolni, az éjszakai ég ismerői voltak, csillagászok mai szóval.

            Az egykori magas kultúra elbukott, a fejlődés elpusztította. A mágusok és táltosok kora lejárt, az inkvizíció kíméletlenül üldözte a régi tudás képviselőit. A betyárok némelyike valódi nemzeti hőssé vált, mint Sobri Jóska, de némelyek csak közönséges zsiványok voltak, mint Savanyú Józsi. Akik értették még az ősi képírás szabályait, pásztorok és faragók, remekműveket alkottak, amelyek szereplői a nép hősei voltak. Akik nem ismerték az ősi hagyományokat, nem is alkottak népművészeti remekeket.

            Tudomásul kell venni, az ősi kor és világlátás elpusztult. De megismerése nagyon fontos, mert történelmünk része. Ráadásul nagyon sokat tanulhatunk őseinktől, amivel a mi életünk is jobbá, gazdagabbá válhat. Mert aki nem gondol az őseire, nem gondol a jövőre se.

Megjelent: 377 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 303 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.5%Canada 1.1%
Romania 6.1%Serbia 0.8%
United States 4.2%Switzerland 0.4%
Germany 3%Australia 0.3%
Russian Federation 2.9%France 0.3%
Ukraine 2.8%Italy 0.2%
Slovakia 2.2%Kuwait 0.2%
United Kingdom 2%Netherlands 0.2%
Sweden 1.7%Greece 0.2%
Austria 1.5%Belgium 0.2%

Today: 46
This Week: 4060
Last Week: 5625
This Month: 13938
Last Month: 25345
Total: 1656300

Belépés