Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

V2018Dec16

2018. November 28., Szerda 07:20

Fönícia és Karthágó

Írta:  Péterfai János István
Értékelés:
(6 szavazat)
Kedves Zoltán! Küldöm ezt a dolgozatomat, de a berber nyelvekhez még nem sikerült közelebb jutni. Nincs kutatható szókincs. Én még nem találtam. De kellene kutatásokat végezni. / Üdv: János

Tartalom:

  1. KARTHÁGÓ NEVÉNEK KUTATÁSA
  2. FÖNÍCIA
  3. UGARIT
  4. EREDETMONDÁK
  5. KARTHÁGÓ VÁROSRÉSZEI
  6. APPIANOSZ ELBESZÉLÉSE
  7. NŐK NEVEI
  8. MÁS VÁROSOK
  9. ISTENEK KARTHÁGÓBAN
10. PUN NEVEK
11. AZ URALKODÓK
12. KARTHÁGÓ NEVE

 

1. KARTHÁGÓ NEVÉNEK KUTATÁSA     tartalom ↑

Egyes nyelvészek a XX. században eljutottak annak felismeréséhez, hogy a nyelvek jelentős része közelebbi rokon annál, mint azt előtte gondolták. Az elmélet neve Nostratikus elmélet, és egyértelmű, hogy helyes úton járnak kutatói. Mások az elméletet nem fogadják el, kisebb nyelvcsaládokról írnak. Teljesen bizonyos, hogy még nem jutottunk el az igazsághoz, mivel kevés az ismeretünk a fontos kérdések eldöntéséhez.

A makronyelvcsaládok létezésének felismerése önmagában is ragyogó teljesítmény. Ezt azárt állítom, mert a magyar nyelv felől könnyű követni a nyelvek fejlődését, mert a magyar nyelv a nyelvek őse, de egy mai modern nyelvet beszélő nyelvkutató már nagyon nehezen tud visszafelé lehatolni az ősibb korok nyelvébe, éppen saját nyelvi gátjai miatt. Akik pedig ezeket a nyelvi gátakat képesek ledönteni, kiváló kutatók. Holger Pedersen dán tudós nagyon jól látta meg, hogy a nyelvek egy gyökérről erednek. Aaron Dolgopolszkij és Vlagyiszlav Iljics-Szvitics tovább fejlesztette az elméletet. Mario Alinei kiváló nagy nyelvész is az ősnyelvet kutatja. Sajnos, egyikük sem jut el annak felismeréséhez, hogy az ősnyelv a magyar nyelv, a mai magyar nyelvnek egy archaikusabb változata. Segíteni is szeretnék e nagy tudósoknak, de hogyan? Nem ismerem az eljárások mibenlétét, és nem fogadom el a mai nyelvészet állításait, sem a magyar nyelvről, sem egyéb, különösen az ősibb időkről szóló meglátásait.

A Biblia arról ír, hogy kezdetben egy nyelve volt az emberiségnek. Nagyon fontos közlés, amit legalább 3.000 éve vetettek papírra az ókori tudósok, akik valószínűleg jobban ismerték saját koruk nyelvi viszonyait, mint a jelen kor nyelvészei. A jelen kor nyelvészei sokat tévednek, képtelenek lehatolni pár ezer éves nyelvi korokba, mert gátolja őket a saját mindenekfeletti nyelvi viszonyuk.

A magyar rovásírás ismerői azt állítják, hogy az emberiség első nyelve, amelyet bizonyítottan ismerünk, a magyar volt. A rovásfeliratok ideje beláthatatlan, első megjelenésük 200.000 év, de 40.000 év után gyakorivá váltak. A feliratok száma szintén megdöbbentő, 1 milliónál már több feliratot ismerünk. Földrajzi elterjedtségük szintén lenyűgöző, gyakorlatilag az egész Óvilág területén megjelennek, de Dél-Amerika és Óceánia is rendelkezik feliratokkal. Ráadásul a feliratok többsége betűkból áll, de van a véseteknek képjel csoportja is. Ebből az következik, hogy az a kultúrnyelv, amely irdatlan idők óta létezik, a magyar nyelv volt. Ez a megállapítás nem elmélet, hanem tény. A magyar nyelv létezése azonban nem zárja ki más nyelvek létezését.

Nagyon úgy néz ki, hogy a Nosztratikus (Miénk) nyelvcsalád mégis létezik, azok a nyelvcsoportok tartoznak bele, amelyek a magyar nyelvből erednek. Vigyázat, a magyar nyelvet beszélő népeknek sok neve ismert. Tehát rengeteg esetben a magyar nyelvről beszélünk, amikor a "magyar" szót nem is használjuk.

Vannak nagy magyar tudósok, akik az igazságot kutatják. De sajnálatosan nagyon sok azoknak a száma, akik hatalomhoz jutnak, és támadják a magyarokat, a magyar nyelvet, a magyar írást és mindent, ami a magyarokhoz köthető. Hihetetlen, de ezeket az embereket a magyarok pénzéből fizetik, hogy lejárassák a magyar nemzetet.

Állítólag Horvát István, Otrokocsi Fóris Ferenc után, Karthágó nevét "kardhágó" alakban értelmezte. Egy Ligeti Lajos nevű író, aki minden magyar rokonítási kísérletet megtámad, írhatta le ezt a "kardhágó" értelmezést, bár nem olvastam dolgozatát. Szigeti Attila adja az értelmezést "Harkályostól Kardhágóig" című kis cikkében.

Horvát István az egyik legnagyobb magyar kutató, óriási tudással rendelkezve. Mivel minden munkája rendelkezésre áll, amennyit elolvastam hatalmas életművéből, az alapján azt állítom, hogy nincs közöttük a Kardhágó értelmezés. Az értelmezés természetesen helytelen, hiszen a városok alapításukkor kapják nevüket, ami nem lehet kard által hágott város. Mások, akik ismerik Horvát István munkásságát, állítják, hogy a nagy kutató sosem írt ilyen téves véleményt.

Megjegyzendő, Horvát Istvánt egyfolytában gyalázzák ellenségeink, más nagy magyar kutatókkal együtt. Nyilvánvalóan azért, mert eredményeiket nem képesek belegyömöszölni a finnugor elméletbe. Horvát István óriási tényanyaggal dolgozik, alapvető meglátása hasonló más szerzőinkéhez, aminek a lényege, hogy a magyar nyelv az első a világ nyelvei között. Talán ezért gyűlölik annyira, és olyan sokan.

Ha Karthágó neve nem magyar eredetű, akkor a városnevet adók nem magyarok voltak. Ha viszont a név magyarul érthető, akkor a városalapítóknak kapcsolatban kellett lenniük olyan ókori magyarokkal, akik magyarul beszéltek. Ennek kikutatására teszek most kísérletet, talán eredményre lehet jutni. A nevet írják Karthago alakban is, a rómaiak, tehát ne ragaszkodjunk a Karthágó formához kizárólagosan.

 2. FÖNÍCIA     tartalom ↑

Általános vélemény, hogy Karthágó városát föníciai telepesek alapították. Fönícia ókori népessége vegyes volt. Általában nyugat-séminek tartják a nyelvet, amelyet Fönícia városaiban beszéltek. De a kiváló Baráth Tibor is foglalkozik a témával, meghatározásai nagyon megfontolandóak. Egyes feliratokat a belsőbb területekről magyarul olvas, az olvasatai hibátlanok. Egyes feliratait bárki elolvashatja, mint magam is elolvastam néhányat, a feliratok magyar írással magyar nyelvű szövegeket közölnek. Edom és Ammon nagyon régi királyságairól van szó, abból a korból, amikor még nem léteztek izraeliták. A térség városairól azt állítja, hogy a lakosság fele magyar, másik fele sémi. A városnegyed kialakulásáról van szó, amely nevet ma is használunk. A mai városokban nem négy, de sok rész is lehet, mégis a negyed szót használjuk a városrészekre. Régen a városok egy része kör alakú volt. A várost két fő út szelte négy részre, egymásra merőleges irányban haladva. A népesség fele magyar volt, két negyedben lakva, a másik két negyedben sémi nyelvűek laktak. Mivel a hadsereget a két nép közösen adta, fontos volt az összefogás, a sereg létszáma is nagyobb volt, jobban tudtak védekezni ellenséges támadások ellen. Továbbá a városnak két uralkodója volt, ami a kettős királyság tipikus példája. Az egyik a magyar, a másik a sémi népesség uralkodója volt.

A terület, Fönícia ősi népességének neveit nem ismerem. A Karmel-hegy barlangjaiban 40.000, izraeli tudósok által mért idő szerint 120.000 éve a mai ember és a neandervölgyi ember temetkezett. A mai ember temetkezéseinek jellege magyar hagyományokat mutat. A halott mellé bakfej, kosfej, szarvasfej kerülhet, mindig szarvval vagy aganccsal, amely jelképek a magyaroknál a megistenülést és a feltámadást jelképezik. Az izraeli tudósok adata megdönti azt a hipotézist, ami szerint a mai ember Afrikából csak 70.000 éve vándorolt át Ázsiába. Sokkal későbbi időben városok épültek a területen, majd a tengerparton kikötő telepek alapultak.

Levante területén legalább a Kr.e-i 7. évezred idején halásztelepek alapultak. A halásztelepekből fejlődtek ki azután a későbbi városok, városállamok. A régészet szerint Kr.e. 7.000 táján Ciprus és az Égei-tenger szigetei felől bevándorlókérkeztek a térségbe. Sokkal később, Kr.e. 2.500 idején szemita csoportok szivárogtak be a területre, mint Mezopotámiába, ismeretlen területről érkezve.

A tengerparti városállamokat a III. Ur-i dinasztia meghódította, majd az asszirok terjeszkedtek a területen. Az egyiptomiak délről, a hettiták északról támadtak, majd váratlanul a Tengeri Népek inváziója érte az egész partvonalat. A Tengeri Népek az Alpokból és a Kárpát-medencéből érkeztek, többségük magyar törzs volt. Ezután ismét az asszirok dúlásai következtek, majd a perzsák hódították meg az egész területet. A perzsákat Nagy Sándor verte meg, utána a rómaiak következtek.

Fönícia mellett a Levante nevet használjuk ma a területre. A Levante olasz szó, jelentése Napkelet, Napfelkelte, ami a Földközi-tenger keleti partjaira érvényes. A nevet azonban Liguria tengerpartjaira és még nyugatabbra lévő partokra is használjuk. A Földközi-tenger keleti partjai csak 1.200-1.300 körül kapják a Levante nevet, olasz hajósoktól.

Baráth Tibor jeles magyar történész szerint a magyarok Etiópiában is államot hoztak létre. Ez az állam Kr.e. 13.000 táján is már létezett, amit a magyar rovás feliratok bizonyítanak. Ezután egyes törzsek Jemenbe jutottak, mint Sza-Beus törzsek, azután északra nyomultak, és Kánaánt, meg Föníciát alapították, ahol rengeteg ma is a magyar név. A területet sokkal később délről a zsidók foglalták el, ők is magyar eredetű népesség volt. Az északabbi földeket a tengerparton Föníciának, a belső területeket Kánaánnak nevezték, ami később Szíriához csatolódott.

Baráth Tibor tényeit teljesen megbízhatónak kell tartani. A délről északra áramló nép azonban, hajóival abban a korban, a Níluson is tovább haladhatott volna, mert akkor létezett a Pitomi Nílus-ág. Ezért az Evilathi kikötés helyes, ma Eilat a város neve, de azt is tudni kell, hogy több Evilath helyünk volt, és a délről érkező magyarok, kusok vagy fekete magyarok, a Nílus élő ágán is hajózhattak volna. Az események régen történtek, teljesen bizonyosan azon magyar invázió előtt, amelyik a Kárpát-medencéből indult ki Kr.e. 5.500 körül, majd Kréta megalapítása után átkeltek Afrikába, ahol a libyai rovásírás a bizonyíték, és megalapul Egyiptom is hamarosan. Hierakonpolisz nagy város, Kr.e. 3.850-ben már létezett, amit német régészek ásatásai igazolnak. De Egyiptom ennél a kornál is régebbi volt.

Hérodotosz nagy történetíró szintén azt állítja, hogy Kánaán lakossága délről érkezett honába, a nyelvük pedig nem volt sémi. Ez a közlés sem igazolja a magyar nyelv afrikai eredetét, hanem azt, hogy a magyarok egykor, nagyon régen, pl. Kr.e. 17.000 éve mélyen behatoltak Afrikába, Európa felől kiindulva. Onnan pedig könnyű volt újra északra haladni.

Phönícia neve tehát a délről északra vándorló magyar törzsek nyelvéből ered. A történészek, sajátos elmei alapokon azonban azt állítják, hogy ez a név görög eredetű.

A Phoiniké (Phoníké) formából származik a Phoenice. A "to phoinikoun" jelentése bíbor, de ez sem perdöntő, mert a görög nyelv igen későn jelenik meg szintén magyar nyelvjárásokból, ami nem lehet a Phonicia névre hatással. Semmi esetre sem lehet a Fönícia nevet a görög nyelvből eredeztetni, mert akkor még semmilyen görög nyelv nem volt, amikor már az egyiptomiaknál a tengerpartot megnevezték.

Nem tudom elégszer hangsúlyozni, bizonyítani, felvetni az Idő roppant fontos szerepét. Számtalan mai tudósnak nevezett alkotó van, aki azt gondolja, hogy a mai nyelvi helyzetet visszavetítheti az őskorba, de nem számol a nyelvek fejlődésével és mozgásával, sorozatosan hibákat halmoz egymásra. Az ilyen eljárások teljesen értelmetlenné teszik a történetkutatást. Az ősibb nyelvi helyzet nem az volt, mint a mai nyelvi helyzet!

A görögök előtt is volt fejlett tengerhajózás, mégpedig olyan, ami az egész bolygóra kiterjedt. A görögök megjelenése Kr.e. 1.500 körül Mykénében nem bizonyított, inkább egy olyan nép jelent meg, akiknek nyelve átmenetet képezett a magyar nyelv és a későbbi acháj nyelv között. A szavak magánhangzóit kimondták, de megkezdődött a szavak rövidülése, ám még nem fejlődött ki teljesen a rövidülés. A lineáris A után jött a lineáris B írás, a phaisztoszi képjel írás, valamint a lémnoszi magyar írás, ami a trójai közvetlen párja volt. A Minoszi Birodalomból ered a ciprusi írás is, rovás jelekből felépülve, meg a Líbiai írás.

A lineáris B írás szerint Ponikijo volt az ország neve. Ismert továbbá a Poeni, a Pnu név is, valamint a mesés Punt, ahonnan kijöttek azok az ősi magyar törzsek, amelyek tagjai, valószínűleg Kr.e. 4.000 előtt Evilathon, vagyis Eilaton keresztül Kánaánba és Föníciába nyomultak.

Punt ismeretlen helyen van, nem ismerni elhelyezkedését. A túlzottan fantasztikus elképzeléseket nem lehet figyelembe venni. Egy ilyen elképzelés szerint keletre kellett hajózni, egészen Amerikába, ott volt Punt. Az elmélet szerint zsidók laktak ott. Valószínűbb, hogy Punt Afrikában volt. Hat-Sep-Szut fáraónő hajósai eljutnak Puntba, és ritka kincsekkel térnek vissza Egyiptomba. Eszerint Punt az Etióp-felföldtől délre helyezkedett el.

Nagy Szeszosztrisz fáraó valamikor Vezér, vagyis Ozirisz után élt. Mitikus hős, aki megpróbálta megismételni Vezér négy nagy kulturális expedícióját. Egy déli, és egy északi útja sikeres volt, de a keleti és nyugati útra nem került sor. Nagy Szeszosztrisz uralkodásának idejét nem ismeri a történészet. Egyesek II. Ramszesszel keverik, mások az egyik Amenhotepnek vélik. Kutakodásaim során egy nagyon halvány nyomot találtam a nagy fáraóról, ami Kr.e. 3.600 körülre vezetett. Ez a kor lenne Gilgames-Izdubar kora, amit szintén a mítoszból lehet kikövetkeztetni. Unug falait a régészet szerint Kr.e. 3.600 körül építették, mégpedig Gilgames volt az építő. A szakkönyvekben mégis Gilgames uralkodási idejét Kr.e. 2.850 körülre teszik. Tehát valami nagy baj van a régészeti és történészeti adatok meghatározásában! A két tudomány különböző adatokat ad meg rendkívül fontos kutatások esetében is. Úgy tűnik, Gilgames és Nagy Szeszosztrisz kortársak voltak, az én szemléletemben ezt bizonyítottnak vélem.

Amikor az egyiptomi hadsereg északra indul, a föníciai városokat egymás után elfoglalja. Azok a városok, amelyek hősiesen küzdöttek, kapnak a fáraótól egy obeliszket. Azok a városok, amelyek gyáván megadják magukat, szintén kapnak obeliszket, de a kőre a női szeméremtest nemzetközi egyezményes jelét vésik, jelezve, hogy a városban asszonyok laknak. Mivel a nők nem gyávák, csak Nagy Szeszósztrisz képzeli őket annak, a jel bevésése meglehetősen helytelen. A jel régi, 15.000 évesnél biztosan régebbi, tehát sokan ismerhetik jelentését. A jel neve magyarul Puna. Ebből a szóból könnyű levezetni a Pun nevet, amit a karthágóiakra is használtak. Amint látjuk, a Pun a Punt szónak is a rokona, amit ma lehet magyarul Fönt alakban is írni. Ez a Fönt azonban Etiopia neve lehet, ahol ténylegesen volt egy nagyon ősi magyar birodalom. A Punti névalakra nincs szándékom kitérni. A Fönt a felső hátság neve, mert Etiopia valóban egy hatalmas Felföld.

Fönícia neve egyiptomiul fnkh.w. Ez lehet kiolvasva Fönikhu, ahol az U többes szám. Sokan állítják, hogy Fönícia neve az egyiptomi Fonikhu névből származik.

Érdekes, de a Fönix nevet, ami a felkelő Napistenhez csatolható, általában elutasítják a tudósok. Pedig a Levante is ezt jelzi, a Napistenhez köthető név, ami a legrégebbi korokból ered.

Mivel sok kutató a nevet a görögökhöz, és nem a magyarokhoz köti, elmerészkednek a Phaiak néphez is, akik Korkyra szigetén éltek. A Phaiakok a Fa, a Világfa népe, nevüket képtelenek megérteni a mitológiában járatlanok serege. Ők nem föníciaiak. Alkinoosz és Nauszikaa magyar, különösen a hölgy neve érthető a magyar nyelven.

Van még egy rejtély, Kadmosz, akinek testvére Phoiniksz. Kadmosz ugyanis valahonnan keletről hajózott Görögföldre, amiből a történészek legtöbbje azt szűrte le, hogy Kadmosz valamilyen sémita volt. Csak az a baj, hogy Kadmosz neve magyar, és nem szemita. A Kad a Ház, Kád, a Mosz az Ifjú, mint sok névben ezt láthatjuk. Kad-Mosz tehát a Ház-Ifja, egy Ifjú-Ház, aki házat alapít Görögországban, de neve tipikusan magyar név. Ha a Phoiniksz név alatti testvér Kadmosz rokona, akkor Phoiniksz a Főnix, a minden reggel felszálló Napmadár, aki a magyar mitológia alapján Fő, Főn és Izz.

A tengerpart városai közül Rafa nevében a Rá Fője értelem van. Rá Fája a Tejút, természetesen. De a Rafa név mögött az Óriások fogalma is feltűnik, akikről sokat írtak az ókoriak. A Raffai magyar családnév az egykori óriások mai utódainak a neve.

Az Ain-Maghar név a Maghar-Forrást jelöli. A Sínai-félszigeten volt a Wadi-Maghara, a Magyarok-Vádija folyó, ahol nagy bányák voltak. A Magora folyó északabbra van, de az egész területen gyakoriak a magyar földrajzi nevek.

Arwad városa nevét Árvád formában adják vissza a magyar kutatók. Az Árva megye, és az Árva szó, ami folyó is, a Hegy-Folyója értelmet tartalmazza. Ar a Hegy, a Va víz, folyó, sőt Isten, a D a névben magyar helyképző, esetleg kicsinyítés.

Tripoli a Három-Polisz, megjegyezve azt, hogy a Tri-Három, a magyar Tiri szóból ered, a Polisz is magyar, Sok-Fény a jelentése.

Aradosz város neve Arad, a görög toldalékot nem kell figyelembe venni. Arad tehát régebben is volt, Arad városunk alapításának idejét nem ismerjük. Lehetséges, hogy sokkal régebbi város, mint a föníciai Arad. A név jelentése Hegyi Hely, vagy Hegyi Atya. Arad sziklaszirten épült.

Byblosz nevével foglalkozott Badiny Jós Ferenc is, kitűnő eredménnyel. Bebizonyította, hogy a Biblia magyar eredetű név, és kapcsolatban áll Byblosz nevével. A város kapcsolódott Egyiptomhoz. A Tengeri Népek nem támadták meg.

Beritosz (Berütosz) neve ma Beirut formájú, Libanon fővárosa. Volt egy még régebbi neve is, a Ber-Uta. Ez a név magyar, a Te-Uta, Hadak-Uta nevekkel rokon. A Ber Férfi és hajós, a Bor ugyanis Víz, vagyis tenger. Ezért Ber-Uta a Vizek-Útja, fontos kikötő lehetett egykor.

Sidón nagy város volt. A Szaida formában a Szai az uralkodó neve. Szidón többször is vezetője volt a Levante parti városoknak.

Sarepta városa a Szár-Ép-Ta alapján Királyi-Épületek (Város) Tája. Szidón déli külvárosa lehetett.

Tyrosz városa jelentős volt. A Tyr a Tor, vagyis magyar Torony névvel rokon. Két részből állt, egy szigeti, és egy szárazföldi részből. Nagy Sándornak ellenállt, de a makedonok feltöltötték a tengert a sziget felé, majd gyors ostrommal bevették a várost, ami után senkinek sem volt kegyelem. Az arab Sur, vagy Cur jelentése Szikla, ami fontos, de Tyr neve nem az újabb nevekből keletkezett, hanem a régiekből. A Tengeri Népek kikerülték a várost. A mai nyelvészek természetesen a mai fogalmakat rakják rá a sok ezer éves régebbi fogalmakra, de ezzel az eljárással semmilyen eredményt nem lehet elérni. Tur tehát Torony, Tur, ami elpusztult Nagy Sándor ostroma után.

Acre városa a tengerparton épült. Akkra a másik neve.

Simirra talán a Szemere névvel azonos.

Marati városa talán Maráci, vagyis Fényes Ifjú Úr jelentésű. A Maraci nevet nem tudták leírni, ezért a Marati nevet használták helyette.

Dor városa neve az akkád Dur (Toronyváros) nevével rokon, az akkád név viszont a magyar, szavárd Tur, Dur nevekből ered.

Akko egy magyar város, a Teker (Nap-Úr) nép építette, amikor nagy vereséget szenvedtek az egyiptomi hadseregtől a Nílus egyik ágában, ahol a kárpáti magyar mélymerülési hajók nem tudtak mozogni az egyiptomi könnyű hajók ellenében. Így ölte a magyar a magyart, dinasztikus elképzelések miatt. A Teker harcosokat Akkoba telepítette az egyiptomi magyar fáraó. Ez a város tehát ugyan fönícei, de a Tengeri Népek előtt valamilyen föníciai nép lakta, nem teker.

Unku tartománya északon volt, Un Ég Királynője Földje lehet a név értelme. Van még itt Naharina, Mitanni, Paddan-Arám, Urartu-Hurrita, Széria, Hatti-Hettita és sok egyéb név, amelyeknek a többsége csakis magyarul érthető.

Még meg kell említeni a Libanon nevet. A Libanon mellett az Antilibanon hegység húzódik, észak-déli irányban, köztük egy fontos völgy van, amit Bika-völgynek is neveztek őseink. Itt terelték nyári legelőre a szarvasmarhákat, majd a tél közeledtére a csordákat északra terelték a Bika-völgyön keresztül. Ma Beeka-völgy néven ismert, a Tehenu tartomány Tehenek értelme a Delta nyugati részére vonatkozik. A magyar nevek Kr.e. 4.000 előtti időkről szólnak. Libanon nevét a szumerok Lib.Nan formában írták. A név jelentése Lib Hercegség, ami miatt a Nan szót érdemes rokon szónak felfogni. Kínában a Nan Dél, tehát a két fogalom nem keverendő össze.

A Lib szó adja a Libben alapját, de a Liba is magyar szó. A Li-Ba értelme Király-Gyereke. Mivel a madarak közül sok szakrális tulajdonságokkal bírt őseink szemében, fontolóra kell venni a Lúdak szakralitását is. A Lud finnségi nép, a karélokhoz tartoznak. Lydia ókori állam. A Lívek lassan kihaló finnségi nép, országuk Lívland, ma Lettországhoz tartoznak. A Lívek népneve megfelel a Libek népnevének. A Liba a Lúdhoz tartozik, természetesen. A kisliba azt mondja, hogy Lili-Lili. Máris En-Lil istennél vagyunk, meg Lilithnél, a harcos nőnél, aki Éva előde volt. Több madárfaj neve Lile, azután ismert a Nagy Lilik és a Kis Lilik, Lél és Lehel neveink is ide tartoznak. A Tengeri Népek hajóinak orrát réce fejek díszítették, a Réc-E jelentése pedig a Nap-Háza (A Nap Házából való, vagyis a levegőég madara).

Afrikában van Libya, az egyiptomi Libu jelentése Libek. Tehát a Lybia alak kérdéses, úgy tűnik, a Libya forma a helyes. A kiváló Várkonyi Nándor kutatónk ír a libiaiakról, bemutatva több europid csoportjukat. Libia régebbi népei magyar eredetűek, mai népessége is eredendően europid magyaroktól származik.

 3. UGARIT     tartalom ↑

Egy városállam északon Levantéban, több vonatkozásban nem fönícei. Népessége állítólag kevert. Van hatti, hurrita-urartui, amorita, asszir, egyiptomi és más írása. A romok között 8 írást találtak, amiből hetet azonosítottak, egyet nem sikerült, amit Ugariti írásnak neveztek el. Az egész vizsgálatot a héber nyelv alapján végezték, ami alapján sokat tévedhetnek a kutatók, ha az a vizsgált nyelv nem szemita származású volt. Ezt a héber eljárást sok nyelv esetében végezték, ami miatt nagyon sok ókori nyelv megfejtése nehézkes.

Ugarit legrégebbi létezése a Kr. e-i 7. évezredhez kötődik, amikor semmilyen szemita nyelv még nem létezhetett. A szemita nyelvek lényege a kitérés, a magánhangzókban lévő ragozás, ami a magyar nyelvekből ered. Ugarit egy városállam, területe mindig kicsi volt. Legalább négy alkalommal kiürült a város, de aztán újra benépesült.

Neve Ugrt formában nagyon hasonlít az Ugar és Ugor magyar nevekhez. A városnév végén a -t valószínűleg a nő nem jelzője, a Ta, mint Ország jelenik meg benne. Az Akeret egyiptomi, az Akurita akkád név. Az A-Keret jelenthet Víz-Keret fogalmat, ami a kikötőre vonatkozhat.

Nagyjából Kr.e. 2.000-től virágzik. Főistene Él, ami magyar ige is, van Élő Istenünk is. Él fia Jamm, a tenger istene, a magyar Ja lehet víz, A-Ja-Jó a sorozat. Baál-Hadad nevében a magyar Bál, változata Bél, van jelen, magyar jelentése Nagy és Ragyogó. A Hadad név szerepel az akkádoknál is, ő nem más, mint a Had Atya, az Ad magyar ige, van Atya jelentése is. Mót isten legyőzi Baál-Hadadot, és megöli. Baál-Hadad felesége Anat, aki megöli Mótot. Anat természetesen Ana istennő, kicsinyítve Anya, szerepel Ana-Hita nevében is, a -t végződés itt is nő nem jelző. Baál visszatér, és megöli Él felesége Atirat (Aséra) fiait. Mót hét év múlva visszatér. Van még Dagan templom is. Dagan nevében a Dag hegy, a Dagad ige töve, az An Ég. Dágonnak is írják nevét.

A Tengeri Népek Kr.e. 1.180-ban elfoglalják Ugaritot, és földig rombolják. A város többé nem épül újjá. A város flottája és hadserege nincs a városban, a hettita király parancsnoksága alatt vannak. A hettita birodalmat a Tengeri Népek seregei szintén megsemmisítik.

4. EREDETMONDÁK   tartalom ↑

Karthágó alapításáról két eredetmonda maradt ránk. Az egyik a Kr. e. 4. századból fennmaradt Timaiosz, Platon műve, a másik az Appianosz által megőrzött változat.

A Timaioszban elmondott változat különböző ókori források többféle változatát igyekszik összeötvözni egyetlen történetté. A különböző változatok eltérnek egymástól a város alapításának ideje, és az alapító személye szempontjából.

Az alapítót királynőnek tartják. A neve Elissza, Didó és Thiosszó alakokban maradt fenn. A legelterjedtebb nézet szerint a várost az első olimpia, a Kr.e-i 776 előtti 38. évben, tehát Kr.e. 814-ben alapították.

A Timaiosz-változat lényege röviden a következő. Libüa partjának egy jól védett öblében türoszi telepesek szálltak partra Kr.e. 814-ben. Vezetőjük Elissza királynő, Mutto türoszi király leánya volt. Elissza bátyja Pygmalión, aki apjuk halála után király lett Türoszban, megölte Elissza férjét, a gazdag Akherbasz főpapot.

Az özveggyé lett Elissza híveinek, jórészt a város előkelőinek egy nagy csoportjával együtt elmenekült, és kalandos utat bejárva egészen a mai Tunéziáig jutott. A városban már hosszabb idő óta villongások voltak, a nép párt sok embert megöletett. A kikötőben éppen egy nagy flotta állt indulásra készen, értékes rakománnyal megrakodva. Erre a flottára menekültek Elissza és hívei, és kihajóztak a tengerre. A városban már sok év óta hatalmi harcok dúltak a gazdagok és a szegények között.

Először Cipruson akartak megtelepedni, de Pygmalion keze messzire elért, ezért tovább menekültek. Cipruson csatlakozott hozzájuk a szintén föníciai származású ciprusi főpap, aki majd az új város papi arisztokráciájának az őse lesz. Továbbá Asztarté istennő papnői, továbbá vagyonos föníciai telepesek is részt vettek a vállalkozásban.

Cipruson magyarok is laktak. A Ciprus név a Kű-Piros, vagyis a rézérc nevéből alakult ki. Cipruson nagy rézbányák voltak. A Kű-Piros rövidült görög Küprosz, és latin Cuprum alakra. A sziget másik neve Alasija, ami Al-Ászia értelmű. Itt az Al szó tényleg alsó, déli, mint a Perzsa-öböl is Al-tenger volt egykor, az Aszia pedig Kis-Ázsia neve, amitől Ciprus alsó irányban van ma is. Itt van Paphosz, Pap-Ház, a város előtt a tengerben született Aphrodité, A-Fodorít-É, Víz-Fodorít-Háza, gyönyörű szépségistennő, akit csodálatos festményeken úgy ábrázolnak a művészek, hogy a fodros tengeri hullámokból kagylóhéjban kilép a valóságba.

Amikor Libüa földjén kikötöttek a menekülők, némi furfang és gazdag ajándékok segítségével földhöz jutottak. Akkora területet kértek a helyiektől, amekkora földdarabot be lehet takarni egy ökörbőrrel. Az ökör bőrét hosszú és vékony csíkokra vágták, a csíkokkal bekerítettek egy területet, amelyen felépítették városukat. Ez az esemény adja meg a város nevének valódi jelentését.

Elissza királynő, és Pygmalion király viszálykodása egyfajta nő uralmi-férfi uralmi vetélkedést tükröz. Ha az utódlás rendje egyértelmű lett volna Türoszban, Mutto király halála után nem lett volna lehetséges a testvérek összeütközése.

Elissza valószínűleg a menekülő főpapnő, aki a férfiuralmi rend elől menekül. Az is elképzelhető, hogy férjével, Akherbasz főpappal puccsot készítettek elő Pygmalion ellen. A puccs nem sikerült, Pygmalion megölette Akherbaszt, de Elisszát nem, a húgának egérutat adott. Vagyis száműzetés van a háttérben.

Képzelegni jogunk van, de csak a valóságos eseményeket számításba véve. Nem tudni pontosan, hogy mi történt Türoszban, de azt tudjuk, hogy nagyon csúnya dolgok zajlottak. A néppárt akkoriban erős volt, az arisztokrácia háttérbe szorult. Ebbe a közegbe helyezhető Elissza története is. A lázongó nép túlzottan ki volt zsákmányolva, talán ezért törtek ki az ellentétek. Mivel nem ismerjük a valódi helyzetet, ezért csak logikus elképzeléseket alkothatunk a kevés tényadat alapján.

Érdemes megemlíteni, hogy Szumerban a patriarchális rend megerősödése kb. a IV/III. évezred fordulóján mehetett végbe. Kr.e. 3.000 előtt a területet magyar népek uralták. A magyar társadalmakban a nők és férfiak mindig egyenlőek voltak, sok tízezer év óta, a mai napig. Ekkor Mezopotámia déli részén idegen bevándorlók jelentek meg, belőlük lettek a szumerok. A nők ebben a társadalomban még szabadok voltak, örökölhettek szüleik után, de enyhén már háttérbe szorultak, a magyar teljes férfi-női egyenlőséghez képest. Az akkád uralom idején aztán rabszolgák lettek a nők, és ma is rabszolgák az összes iszlám területen.

Valószínű, hogy a szemita nőellenesség teret nyert Türoszban is, ahol harcok után, de uralomra került később. A déli arab területeken egykor magyarok éltek, a szabeusok, ahol nem volt nőellenesség. Sába királynője erre a bizonyíték. Sába királynője Etiopiával is kapcsolatban van, bizonyára ókori hagyományok alapján. Az elbeszélések alapvetően nagyon régi korokból eredhetnek, messze a Kr.e-i 1.000 évnél. Sába királynője megérkezett Salamon királyhoz, majd egy fia született, aki a későbbi birodalom ura lett.

Elissza királynő neve magyar kifejezés, nem éppen szép jelentést visel. A férfiakra fogjuk rá, akik "elisszák" a család vagyonát, a gyerekek meg nincstelenek lesznek. Ezek az Elisszák, de főként férfiak, akik nem gondoskodnak saját gyerekeikről. Nagyon nem igazi férfiak, hanem olyanok, akik a saját gyerekeiket is mások hatalma alá rendelik.

Elissza királynőt a helyi libüai király, Hiarbasz is feleségül kívánta venni. Elisszának gazdagságánál csupán szépsége volt nagyobb. Az ilyen kifejezések arra mutatnak, hogy a történet szereplőinek egyes tagjai tényleg ragyogóan szépek voltak. A szépség meg isteni tulajdonság.

Elissza még mindig gyászolta meggyilkolt férjét, Akherbászt. Kísérete, tehát a nagy flotta serege, a helyi király, Hiarbasz melletti eskövő mellett volt, hogy a Hiarbasz népe, és a bejövő hajósok népe, királynője, Elissza, házasodjon össze.

De Elissza ellenszegült. Nem akart a helybéliekkel harcot, de nem volt hajlandó a helyi királyhoz feleségül sem menni. A helybéliek népe egykori magyar leszármazottak népe, amire sok bizonyíték van. De most erre ne térjünk ki.

Azt írják az ókori szerzők, hogy Elissza királynő, az újonnan elkészített királyi palotája csúcsáról, az előre elkészített máglyára vetette magát, hogy égő áldozat lehessen. Ezáltal megmentette önmagát a gyűlölt házasságtól, és a népét a libüai király bosszújától. Ezt meséli a mítosz!

A történet erősen zavaros, mert a menekülők hűséggel tartoztak királynőjüknek. A kiválasztott földdarab megfelelő volt, két kikötővel is rendelkezett. Ha Elissza és Hiarbasz házasságra lép, a menekülők nyakukba veszik az idegen igát, önállóságuk elszáll, új királyuk azt tesz velük, amit akar. Ezért a házasságot a menekülők nem támogathatták. A tűzhalál amúgy elterjedt volt a szemiták között, de nem csupán köztük, mégis Elissza máglyára vetését kitalációnak lehet tartani. Szinte teljesen bizonyos, hogy Elissza természetes halála után került máglyára, amit aztán a későbbi görög szerzők kiszíneztek.

Az új haza alapításakor egyes esetekben, a királyt nem engedték be az elfoglalt területre, erről mesélnek ismert történetek. Igaz, vagy nem igaz, nem tudni. Elissza esetében is erről van szó? Nagy valószínűséggel nem, mert ha megölték volna a királynőt, átkot vontak volna a fejükre, és elvész az önállóságuk.

Az emberáldozás irtózatos szokását a karthágóiak egyértelműen Türoszból vitték be új hazájukba. Pusztulásuknak egyik oka lett ez az undorító ókori hagyomány. A holocaust "égő áldozat" jelentésű, és görög szó. A rómaiak mérhetetlenül felháborodtak a gyerekek elégetése miatt, és bár a pun háborúk oka a hatalmi vetélkedés volt, a kisgyerekek elégetését is a karthágóiak bűnei közé sorolták.

Az új település neve, Karthágó, állítólag a türoszi Kart-Hadast szárazfüldi városrész nevét örökíti át az új afrikai településre. Türosz szigeten feküdt, az Óváros, az Újváros a sziget mellett, a tengerpartra települt. Ennek lenne a neve Kart-Hadast. Van Kart-Kadaszt változata is. De Karthágó, vagy Carthago nehezen alakulna ki a Kart-Hadast névből. Ráadásul érthető a város neve magyar nyelven, ami egyértelművé teszi, hogy a város neve magyar eredetű.

Kart föníciai nyelven Város. Hadast lenne az "új" neve. De nagyon zavaró a Kart-Hadast, vagy Kart-Kadaszt átalakulása Karthágó formára. Ki lehet jelenteni, ilyen átalakulás nem is történt, mert van a város nevének egy sokkal jobb kialakulási lehetősége.

Latinos alak a Carthago, görögül Karkhédon a város neve. A görög névben a Hédon esetleg a hedonistákat jelöli, bár a név inkább Kar-Khédon összetételű. Az Ökörbőr által bekerített rész neve Kóthon. Azt állítják, hogy a Kóthon ökörbőrt jelent. A magyar Kothen, a mai Kötény. A férfiak kothenje mindig bőrből készült, mégpedig marhabőrből. Volt a harcosoknak is köthenje, és a mészárosoknak is, meglehetősen hosszú. A kunok vezérlő fejedelme Köthen volt, a Kötés Enje, akit olyan galádul, hitszegő módon és orvul egyes magyar urak meggyilkoltak. Ezután következett a tatárjárás, a Tartaroszból kiözönlő pokolkutyák vérengzése Magyarországon.

A föníciai Kart – Város, szoros rokonságban van a magyar Kar szóval, ami egy gyönyörű flexiós sorozat egyik tagja. (Lásd: Kur, Kor, Kar-Kár, Kör, Ker-Kér, Kir,Kür). Kiemelve a Ker szót, a Kert, Keret és hasonló szavaink mind "körül kerített hely" jelentésűek. E szavaknak a képzett alakjai igen számosak a magyar nyelvben, akár több ezer is létezik. Magát a Kereket is magyarok fedezték fel, mégpedig a régészet szerint Torontál vidékén, Kr.e. 6.000 környékén, ahol a magyar rovásfeliratok ennél az időnél is sokkal régebbiek. E nevek elsősorban a Napisten nevei.

A Kert lehet Város is, amint a Kart. A csecsen Kert város és kert, a magyarban is ismertek ezek a szavak.

A magyar Kar "karoló testrész". A Fal körbe veszi a települést. Finnugoroknál a Kar – Város. Néhány példa: Jos-Kar-Ola, Sziktiv-Kar, messze északon, Izs-Kar (Izsevszk), vagy Kar-El (Karélia).

A germán Gard a magyar Garád, Garód rövidülése. A Gard is Kert, körül kerített lakhely. A Gardedám olyan Dáma, aki Kerteli, keríti, gondozza a gyerekeket. Ász-Gárd az Istenek Lakhelye, (kertje), Mid-Gard a Középső Világ. Az Ász a magyar hősöket jelenti, akik a germánok ősei is, a Mid a Mező, vagyis Középső, a Megyer nép neve. A magyarok ugyanis nem csupán ősök, hanem középsők is, jelezve, hogy az emberiség jelentős része egy középső részről áramlott szét, ahol az alapnépesség a magyar volt.

A Kerta is város, lásd Manzi-Kerta, vagy Styepana-Kerta.

Kérta a Kérek, vagy Károk országa, a Ta jelentése Ország, kicsinyítve Táj, helyképzőként -ta, vagy -t. Hatodik népünkről van szó a hetes rendszerben. Megjegyzendő, a hét nép bizonyára nyolc nép, de a Kurtu és a Gematu összevonásra került, hogy kijöjjön szent királyi hetes rendszer. Kér-Ta nevét gyorsabban kimondva kapjuk a Kréta formát. A víz védi körben a szigetet, de azt se feledjük, hogy a Nap is Kör, tehát Kér-Ta egyszerűen Nap-Ta. A Kérek még tündérek is, jelezve a kér magyarok régiségét. Kária Kis-Ázsiában van, a Karpathosz sziget pedig Kária és Kréta között. A térséget Kr.e. 4.000 körül érte el egy nagy kárpáti terjeszkedés,, ami nem állt itt meg, hanem tovább terjedt Kis-Ázsiába és Észak-Afrikába.

A Garád egy csehországi város nevében is megvan, Uherszké Hradistye nem más, mint Magyar Garádics. Uherszké az Ugorokat jelöli. Uruk egyéb neve Urog, és Unug. Az Urog szó szerint Úr-Óriás értelmű, változata az Ugor és Ugar, ami megjelenik Ugarit nevében. Az Urgosz és az Urogosz népek tehát magyarok, bár a történészek indoeurópainak minősítik e magyar, vagy esetleg magyar-sumer népeket. És akkor ne is dohogjon az őseit kutató ekkora hibák láttán. A Hrad cseh kifejezés a Garádból ered, Prága központja, a Hradzsin szintén magyar eredetű név.

Az orosz Gorod nem más, mint a Garád. Nov-Gorod nevét Új-Gorodnak értelmezik, de a Nov a magyar Nap szóból ered, a Napisten mindig megújul, vagyis reggel felkel, ezért Nov-Gorod egyben Nap-Város is, jelezve a város nevét adók napvallását. A Gorodiscse kis város, erőd, a Garád nevének kicsinyítése. A Garád rövidül Grád alakra, ami Vár, és több város nevében is megjelenik.

Vise-Grád neve Magas-Vár, de a Grád a magyar Garád rövidülése, a Vise pedig lehet Vize értelmű is, mivel a város a Duna mellett van. A Garád mellett magyar a Karád, a Kórógy, a Koród, és a Korond. Korond híres a korongolásról, bizonyára cserépművességéről kapta a nevét.

A hírneves Gordion, ahol Nagy Sándor átvágta a gordiuszi csomót, szintén a Gord szóból ered. Van magyar király is, aki viseli ezt a nevet, Gordász, nevének pontos jelentése Kard-Ász, a kard hőse. A szkyta Gord amúgy a magyar Kard változata, tehát "kard" a jelentése.

A magyar Kurtu népnév ma Kürt alakban elterjedt. A római történelemből ismert Curtiusok szintén Kürti nevet viseltek, mivel magyarok voltak. A Kürti ma is magyar családnév. A Kürt a Naphoz is közel áll, mert a Kör lehet Nap is.

A Ka és Ga egyaránt jelent Házat, ami legtöbbször város vagy törzs. Ezekből ered a Kar és Gar, valamint sok rokon szava. Mivel a Ger a Germatu szóban Gyerek, valószínű, hogy a Gar is rendelkezik a Gyerek fogalmával. A Gyerek szó a Gyer és Ek szavakból tevődik össze, az Ek Csillag, Ék, ami szintén a gyerek fogalmához tartozik. Ezért a Ger és Gar lehet egy adott nép gyerekeinek a neve. Hun-Gár a hunok gyerekei, a Bul-Gár a tűz gyerekei, Kan-Gár a kán, király gyerekei, vagy Ger-Man gyerek-emberek, a mi gyerekeink. A Gyarmat valóban egyezik a régi Germatu nevünkkel. A Gar lehet Nagy is, pl. Garral jő, az egész ország teljes seregével jő.

Felvetették kutatók, hogy Tartesszosz városa esetleg azonos lehet a mai Cadízzal. Szerintem nem. A föníciai Gadeira jelentése "körülkerített, megerősített hely", változata a Gades, ebből lett a mai spanyol Cadíz. Ez a régi Gad-Kad szó van az Agadír, Mogador, Gadara városnevekben. Az akkád A-Gad-E városnévben is szerepel, amiből lett az akkád népnév. A magyar Kád a víz Háza, vagy víz melletti Ház (város) jelentésű. Kades városa Kad-Es formában a Kád-Háza, jelezve, hogy mind a két szó magyar nyelvű.

A Gát szintén kapcsolatos a város fogalmával. A város falai egyben gátak, a víz ellen is gátak védenek. A Gat/Get gyakorító képző is a magyarban, pl. for-gat/pör-get, de az angolban is, get no. Indiában a Ghatok nagy peremhegyek. Szintén Gátak.

Tartesszosz helyét régi brit térkép pontosan megmutatja, nem azonos Cadízzal, de közel van hozzá. Valószínűleg ősi város, messze a görögök létezése előttről, abból a korból, amikor ide bronzműves telepesek érkeztek Kárpátiából, mintegy Kr.e. 4.000 táján. A térségben más rendkívüli városok is léteznek.

Hadast jelentése "új" lehet. A magyar Hadas haddal bíró értelmű. A Had pedig Ház!

5. KARTHÁGÓ VÁROSRÉSZEI tartalom ↑

A városnak ismert néhány negyedének a neve. Az egyik Khoton volt, amely név feltűnően hasonlít a Coton, vagy Koton névre. A koton hártya, vékony bőr, ami kapcsolatban lehet a mondában leírtakkal. A Köt, mint szerződés kötés, is jelen lehet a szóban. Khoton délre van a központtól, egy kikötő irányában. Kothon "ökörbőr" elsősorban.

Byrsza városrész nevében a Byr teljesen azonos a Bűr (pl. Bűrke), Bőr magyar megfelelőkkel. A Sza a magyarok egyik fontos népneve, Menny Fiai jelentéssel. Szélesen elterjedt név, a Szala (Zala) mellett Sa-Vária, a szabeus, a szabin, a szavárd nevekben is jelen van. A Sza az eredője a Sa formának, ami aztán lett a Sah uralkodó név alapja, egészen a Sakk szóig, ami Király értelmű. Byrsza a fellegvár, talán ezt a területet kerítették először körbe a jövevények.

Karthágó harmadik városrészének a neve állítólag görög névadás eredménye. A városrész Megaron, ami valóban görög név. Van Megara nevű város is, Athéntől délre, de Szicíliában Megaron is, a városok belső tere Megaron nevezetű. A Mega Nagy, a Magar népnév a magyarokat jelöli, akiknek egyik nagyon ősi neve a Nagy Nép. Vajon a karthágói Megaron kapcsolatos a Magar (magyar) népnévvel? A megaron a ház központi, tető nélküli részét is jelenti, ahol az égi Mag, a Nap szabadon süt. A Mag Csillag értelme kapcsolatos a Nappal is, hiszen a Nap is egy csillag. Ráadásul Nagy is, a Naprendszer legnagyobb égitestje. Megaron Byrszától, a központi fellegvártól északra feküdt.

Karthágónak két kikötője volt, a hadi kikötő, és a kereskedelmi kikötő.

A városrészek neveiben felismerhetőek a magyar nyelvi alapok.

Az viszont nagy kérdés, hogy a nevek Föníciából erednek-e, vagy Afrikából? Észak-Afrikában hamita népek laktak, akiknek egy része Kr.e. 4.000 idején kelt át Európából. Ők a magyarokkal rokonok voltak, hiszen többségük a Kárpát-medencéből indult útnak. A magyar krónikák egy része is a magyarokat Hám, vagy Khám fiainak tartja, ami úgy helyes, hogy Hám, vagy Khám fiai magyar eredetűek, Európából származnak.

6. APPIANOSZ ELBESZÉLÉSE    tartalom ↑

Appianosz írása szerint, szemben Platón Timaioszával, Karthágót Trója pusztulása előtt 50 évvel Zórosz és Karkhédon alapították. Mivel Trója pusztulásának idejét csak nagyjából ismerjük, sajnos Appianosz adata nem ad teljesen pontos támpontot. Trójának ráadásul több elpusztulása is volt, amelyekből újra talpra állt, a legsúlyosabb az utolsó felégetése volt. A különböző kutatók Trója utolsó pusztulását Kr.e. 1.275-re, vagy 1.250-re teszik. Ismert 1.287 és 1.237 éves adat is, de az 1.184-es adatot Eratoszthenész adja, aki nagyon megbízható tudós volt. A Trójai Háború abban a mozgalmas időben zajlott, amikor a Tengeri Népek a Keleti-Alpok és a Kárpát-medence területéről rázúdultak a Földközi-tenger keleti részére. Ezért kérdéses, hogy a magyar Trója valóban görögökkel vívta-e csatáját tíz évig, amikor csak úgy nyüzsögtek a magyar nyelven beszélő seregek és flottáik a térségben. Az viszont bizonyos, hogy a szövetségben egy görög sereg, az acháj is szerepelt. Senki ne gondoljon arra, hogy az egyik magyar uralkodó nem támadta meg a másik magyar uralkodót! A magyarok között éppolyan vérengzések voltak a hatalomért, az ókortól kezdve, mint a magyarokból kifejlődő más népeknél. Ahogy növekszik az értékek mennyisége, úgy növekszik az emberi kapzsiság is, mások értékeinek megkaparintására kialakuló vágy.

Appianosz két alapító héroszának nevét a föníciai nyelvből eredeztetik általában. Mégpedig Zóroszt az alapító Türosz város föníciai nevéből, Córból. Karkhedón nevét meg a Kart-Hadast nevéből, ami Türosz újvárosa a parton, a szigeten lévő Türosz mellett.

Appianosz elbeszélése tartalmazza a város alapításának valódi, bár mitikus köntösbe öltöztetett történetét. Tehát inkább elfogadható a Trója pusztulásához, az 1.250-hez hozzáadott 50 év, ami 1.300-at ad számunkra, mint a 814-es év. A Tengeri Népek nagy támadásával összefüggésbe hozott Trója pusztulása, valamint Karthágó alapítása egy fontos korszak volt, ami tele volt magyar vonatkozásokkal. Észak-Afrika népeinek eredete nagyon szoros összefüggésben van a magyarok népeinek létezésével, emiatt is fontos Karthágó alapításának a kérdése. A Hamita népek eredete is erősen beleszól Karthágó alapításának kérdésébe, mivel a hamiták is magyar eredetűek.

Elképzelhetetlennek vélhető, hogy egy olyan kiváló kikötő, mint ami Karthágónak alapítását is meghatározta, ne tűnt volna fel más népeknek. Az öböl ott volt, csak meg kellett szállni a környékét, hogy bázist lehessen alapítani. Stratégiai fontossága teljesen egyértelmű, azt senki sem vitatja.

Tunisz, a mai Tunézia fővárosa, éppen Karthágó geostratégiai jelentőségét örökölte, ezért fejlődhetett nagyvárossá.

Appianosz változata lényegében fél évezreddel kitolja a város alapítását a múltba. A megjelölt évszázadokban, a XIV. és XIII. századokban jelentős föníciai expanzióról nem tud a történettudomány. Ebben az időszakban Fönícia Egyiptomhoz tartozott, nagyon szoros kötelékek fűzték Egyiptomhoz, sok száz év óta.

Asszir források csupán a Kr.e. VIII. századtól jelzik Türosz kiterjeszkedését az Óváros szigetéről a tengerpartra, ahol az Újvárost hozták létre. Appianosz által jelzett időben, tehát Trója pusztulása előtt 50 évvel, Türosznak még nem valószínű, hogy volt jelentős városrésze a tengerparton. Ráadásul a görögök a Cór és Kart-Hadast nevet ebben a korban nem ismerhették, ami azt jelzi, hogy Appianosz elbeszélése mögött egy másik, hitelesebb történeti esemény magja húzódik.

Köztudottnak kellene lenni, hogy Torja>Trója a magyar tarján, trák nép egyik igen fontos központja volt. Trója neve jellgzetes szó eleji mássalhangzó feldúsulást mutat, ami indogermán jellegzetesség, ami viszont mindig az ősibb magyar szavakból keletkezik, amelyeknek pontos jelentése van, az indogermán változatokat azonban már nem lehet jelentéstanilag érteni. A beszéd gyorsulása miatt alakulnak ki ezek a szavak, ezrével, de mind mögött felismerhető az eredeti magyar szóalak. A Turja, Tarja mellett él a Torja, ami aztán Troia formára módosul.

A magyar flexió alapjai: Tur-Tor-Tar-Tár-Tör-Ter-Tér-Tir-Tür, rokonai még a D hanggal kezdődő változatok. A Dúr-Dor-Dar- Dőr-Dér-Dir-Dür sorozat rokona az előbbinek. A Túr jelen van Túr-Keve és Mező-Túr neveinkben, a Tor a germán Thor isten nevében. Rendkívül sok magyar szóelem van ebben a csoportban is, de ezt itt nem tartom kötelezőnek bemutatni. Bárki megvizsgálhatja a kérdést, saját elképzelése alapján. A halotti Tor, és a disznó-Tor torozás, toronyba rakott ételek is, de a Torok-Torka megtömése is. A kelta Torques is a Torok dísze, ezért van a nyakon. Ez a dísz sok helyen előfordult, ma a nők viselnek hasonló ékszereket a nyakukon.

A magyar Tor, és Tur, egyfajta ige is, a Torol, vagy Túr valóban ige. Maga a Torony is egy felfelé hegyesedő építmény, az akkád Dur is hasonló erődítmény, város neve. A Torlasz névben a Lasz is Hegy, a Tor a torlódás neve, ezért a torlasz előtt feltorlódik az előre haladó sereg.

De Torja nevét őrzi a mai Kézdivásárhely is, amely város neve 1.200 körül még Torja-Vásárhely volt. Mai kiejtéssel Trójavásárhely. A székelyek részt vettek a Tengeri Népek nagy inváziójában, ezért sem kell a nevek összecsendülésén csodálkozni.

Megemlítendő továbbá a Kentaur és a Taurosz-Taurus hegység neve. A Taur a Bika. Vissza kell mennünk legalább Kr.e. 6.000 környékére, amikor Kis-Ázsiában a magyar törzseknél a bika amolyan királyi jelkép lett, ereje miatt. Egyiptomban Ka a Bika, tehát a mai magyar szóban is jelen van. Nekem úgy tűnik, hogy a mai Bi-Ka szóban a Bi egy lélek, az Élő, a Ka a Bika valójában. Azért jutottam erre a következtetésre, mert Egyiptomban több bika név is van, mint a Mnévisz bika, de ezek a nevek másféle eredetről tanúskodnak. A Ta Ország, Táj, az Ur egyértelműen a Király, Fejedelem neve, ezért a Taur az Ország, a Táj Ura. Bika jelentése az erejét akarja tudomásunkra hozni, mert az úr a legerősebb. Az Úr magyar szó több jelentésű, Nap, és a Nap képviseletében lévő király, Nyugaton is egyértelműen Nap és Király, gyakran Or a formája.

A Taurosz és Taurus nevek -osz és -us ragja a hím nem jelzője. Valójában mindkét nyelvtani képző magyar eredetű, értelmük az Us-Üs-Ős alapján Ős. A szumer Us ugyanis Halott, Halál, Labat szótárában, a magyarok azonban őseiket nem tekintik halottnak, hanem ősöknek, akik az Ég fényeiben a feltámadásra várnak. Amikor tehát ehhez hasonló szóelemeket fedezünk fel bármely szóban, akkor legyünk meggyőződve, hogy ott magyar gondolatiságot találtunk. A Borysztenész folyónév a mai Dnyeper, régebbi Don-A-Per neve, Hérodotosz írta le a folyó nevét. A Bor egyértelműen Víz, az Yszten az Isten, tehát a folyó neve Víz-Isten értelmű. De az Yszten Ysz neve azonos az Is, vagy Üs szavunkkal is, tehát a Bor-Üs-Ten kiejtés is helyes. Ezzel is bizonyítani lehet a görög és latin hím nem jelzőinek magyar eredetét.

Trója népének eredetére az is utal, fontos bizonyítékot ad, hogy a városnak több neve is volt. Az egyik Ilion, ami Ilona nevünk felé mutat. Az egyiptomi Iluna forma is nagyon érdekes, az egyiptomiak harcoltak a trójai háborúban, ezért neveiket komolyan kell venni.

A másik név a Vilusa, amit a hettiták rögzítettek.

A Tarján magyar népnév is nagyon fontos. Salgótarján egy olyan város, amit Trójából menekülők alapítottak, sok évszázaddal a Trójai Háború misztikus eseményei után. A Duna bal partján kiszálltak hajóikból, és egy új várost alapítottak a hegyek között. Sal-Gó a Fényes-Fő Tarján, ahol a trójaiak még ma is élnek. Trajanusz császár neve voltaképpen Tarjanusz, tehát a császár a nevében őrzi a tarján-trójai nép nevét. Van még ezernyi bizonyíték, amivel most nem foglalkozhatunk, mert Karthágó nevének megfejtése a célunk.

A két városalapító, Zórosz és Karkhédon neve magyarázható a trójai-magyar nyelv segítségével is. Mivel Fönícia, azután Cyprus is abban az időben még nagyon sok magyar nyelvű lakóval rendelkezett, ezért a neveket mindig meg kell vizsgálni magyar nyelvi szempontból is. Ha ezt nem tesszük meg, akkor szabadjára engedjük a képzelgések áradatát.

Zórosz szabályos hangtani előzménye nem a Cór, hanem a Dór, persze, ez a szabály a görög, és így a többi európai nyelvre vonatkozik. Nem szabad a hangtani törvényeket kedvünk szerint forgatni, és éppen mire van szükségünk, aszerint alkalmazni. Az ősi Türosz város neve valamilyen Tyrsz, Türsz, vagy Törzs, Torzs alakból is származhatott, vagy a Tor névből, ami Hegyet jelent. Érdekes, ezt jelenti a Cor is. Tur-Tur a Magas-Tátra neve.

Zórosz Dór neve Gazdag értelmű. Ez megfelel a Türoszból menekülő arisztokrácia nevének. A gazdagok menekültek a Nép Párt gyilkosságai elől. A dórok inváziója a Trójai Háború után történt. Azt is felvethetjük, hogy megtorolták a Trója ellen támadókat, de ez az elképzelés nem teljesen pontos. Azért nem, mert a dórok nem támadtak meg egyes olyan városállamokat, amelyek viszont Homérosz eposzában Trója támadói voltak. A többi városállamot, amelyekTrója ellen voltak, lerohanták és felégették. Nem tudni, mi volt a mozgatórugója válogatásuknek.

Zórosz nevének értelme még nincs kiderítve.

Karkhédón neve szintén lehet magyar eredetű, trójai, vagy a föníciai területen lévő magyarok neve. Ez azért is nagyon fontos, mert a magyar nyelv sok területről visszaszorulóban van, a sok agresszió miatt. Mivel könnyű a magyar nyelvet valamelyik nyelvjárása irányába elvonszolni, azután belőle új nyelvet létrhozni, ezért fokozott figyelemmel kell követni fontos szavainkat, nem mondva le szókincsünkről. A Karkhédon név, mint személy, tehát nem város volt eredetileg, hanem egy városalapító hős neve.

A Karkhédon névben azonnal láthatjuk a Don, mint Úr nevet. A görög nyelvben az -on persze a semleges nem, de sokszor nem lehet eldönteni, mit akartak kifejezni a régi görögök. Nagyon gyakran a Don természetesen Úr, Folyó értelmű a görögöknél, a magyar nyelv hatására. Ezért Karkhédon nevében is a Don értelmét fontolóra kell venni, mint magyar, azután kelta nevet, Úr és Folyó jelentéssel. Ezért azután a Karkhé azonos lehet a Karkha nevünkel, csak a görögök állandóan átírták a magyar neveket, saját írásuk és nyelvük szerint. Pedig mindig a magyar nevek a régebbiek, a görög nevek az újabbak. Ezért a kutatásokat mindig a magyar nyelvfelé kell kezdeni, ha eredményre akarunk jutni.

A Kharka a Harka rangnév változata, úgy tűnik. Kharka-Don a Harka Úr, hatalmas magyar rangnév, aki megjelenik Harkov város nevében is. A Harka a hettitáknál Kr.e. 2.000 után királyi cím. A Horka és a Tárkány az Árpádok legfőbb tanácsadói, a Turul-nemzetség tagjai. A rangnevekkel nem lehet tréfálni, pedig azt teszi az egész európai nyelvtudomány. Nem a nevek gyökereit keresik, hanem csak úgy, a jelentéseket, a saját nyelvük alapján, ami pedig abban a korban nem is létezett.

A Hor a Napisten, a hébereknél Hegy. A Hor Hegy jelentése a Gor Hegy jelentésével szorosan összefügg, ami aszumerban Kur. De a Hegy nem csupán egy Hegység, hanem minden olyan eszköz, aminek hegyes a lényege. A magyar Hegy szó is az Egy szóból fejlődött ki. A Hegy vonatkozik minden hegyes eszközre, kőből pattintott hegyes dolgokra, meg a fegyverekre helyezett hegyekre. Ezek a dárdák, lándzsák, tőrök és kardok, meg sok más hegyes eszköz neve.

A Horka név és a Karkha név összevetése további gondolatokat és tényeket igényel.

7. NŐK NEVEI    tartalom ↑

A karthágói névanyagban, ami nagyon kevés, van néhény női név is. Elsősorban az alapítás idejéből, a későbbi korok nem hagytak ránk női neveket. Ez a tény nagyon szomorú, de behatárolja a nevek felderítését, a kutatás lehetőségét. A nők a későbbi korokban alávetettek voltak.

A híres Didó királynő szerepel Vergilius nagyszerű Aeneisében, Karthágó királynőjeként. A királynő, sok kutató szerint, valójában Istennő. Az teljesen biztos, hogy Vergilius tényleges adatokból merítette eposzának tényeit. Didó kétségtelenül lehet istennő is, a neve a magyar nyelv szerint Did-Ó, aminek formáje a Di Földistennő nevéből alakult ki. A Di jelen van Zamár-Di, Almá-Di, vagy Szöge-Dé neveinkben, jelezve, hogy a D (Da, Dé) a Földanya. A Di Kettő, mert a Földanyának két Di-je van, ez a Di-Di. A Dialógus pl. két személy beszélgetése. A Di nagyon közel áll az újabb görög nevekhez, a görög nyelvjárások természetesen magyar eredetűek, mások nem is lehetnek.

A magyar Dida és Déda is lehet rokona Didó nevének. A Didó név utal a magyar fogalmak szerint a nagy női mellekre, amelyek a babák táplálói. A babákból lesznek a felnőttek, akiknek őse ezért Didó. A Sidó papi rend Mezopotámiában alakult ki, de ma is létezik a magyarok közt, mint Sidó családnév. A Didó magyar istennőnév, a föníciai sémi nyelv előttről eredhet, mint magyar istennő neve.

A Thiosszó névváltozat. A Thio, Dio, Tio "isteni" értelmű lehet. A magyar Diós gömbszerű termés neve, ami isteni fogalom, sok őskori szobron a női mellek megjelenítője. A Dió Isten fájáról eredő termés, a magyar hagyományok szerint. A gömb alakú termések hasonlítanak a csillagok és a Nap formájához. A Ti a magyar, szumer és talán más nyelvekben is Élet, az Élet Adója értelmű, a kínaiban Császár. A név -ó végződése több görög névben is megjelenik, mint Kalypszó vagy Ladó nevében, aki sárkány. Sajnos, a magyar fanaptár összeállítását még nem sikerült megalkotni.

Elissza és Didó nevén kívül talán csak Szalambó nevét köthetjük össze a föníciai és karthágói nyelvvel. Szalambó a Galamb, vagyis Angyal névvel van rokonsági kapcsolatban. Gustave Flaubert regénye Salammbó című volt, amit ma Szalambó alakban ismerünk.

8. MÁS VÁROSOK tartalom ↑

Karthágó környékén több más várost is ismerünk. Ezek a városok talán régebbiek magánál Karthágónál is. Azután nem feltétlenül biztos, hogy föníciai bevándorlók alapították, lehetséges, hogy más népek, pl. a magyar tengeri népek, vagy az afrikai szárazföld szintén magyar eredetű népei alapítottak itt településeket. Számunkra a városok nevei a legfontosabbak. A népnevek, városnevek, istennevek csak a legvégső esetben, a név hordozóinak pusztulása esetében semmisülhetnek meg.

Utica a források szerint 287 évvel Karthágó alapítása előtt született. De melyik Karthágó előtt? A Kr.e. 814 körül alapított, vagy az 1.300 körül alapított Karthágó előtt jött létre Utica (Utika)? Mert, ha a második, a Kr.e. 1.300 körüli évszám az érvényes, akkor felvethető, hogy Utica nem föníciai, sémi-magyar keverék nép alapítása, hanem a Tengeri Népek egyik csapata hozta létre a várost, akik magyarok voltak a Kárpát-medencéből. A Tengeri Népek egy-két évszázadra hatalmas felfordulást okoztak a mediterrán térségekben, az invázió népeinek többsége magyar nyelvű volt a Kárpát-medencéből, és az akkori Keleti-Alpok területéről. A Keleti-Alpokban magyarok éltek a germán agresszióig.

Tunézia szempontjából kulcskérdés, hogy ki alapította az országot. A magyar származású numidák, a trójai magyarok, vagy a tyroszi menekült magyar rokonságú Elissza népe? Persze, sok más nép tört be Tunéziába, mint a görögök, a rómaiak, a vandálok, az arabok, de a nép maradt, ami volt, magyar eredetű.

Utica "régi várost", vagy "óvárost" jelent föníciai nyelven. Ez a jelentés megdöbbentő, mert azt jelzi, hogy a föníciaiaknak fogalma sem volt Utica jelentéséről, ezért aggattak rá ilyen fogalmakat. Ez is perdöntő abból a szempontból, hogy a nyelvészet általában nem tudja, miről beszél, továbbá nem érti a régebbi nevek jelentését.

Utica tehát Uti-Ka értelmű. Az Úton lévő nép Háza, amit alapított. Uti magyar szó, a Ka több jelentésű, de Várost is jelent. Emiatt az Uti-Ka értelme Úti-Város. Az Ut a magyar ősnépnél Nap értelmű is. Ezért az Uti-Ka egyben Nap-Ház, Nap-Város értelmű is.

Az ókor emberei is mindig isteni, fennkölt, nemes fogalmakról neveztek el bármit, így a városokat is. A modernista kutatók ennek az alapténynek nincsenek ismeretében, ezért aztán gyakran tévednek, materiális értelmet fejtenek meg ott is, ahol erős idealista gondolatok vannak.

Utica nem jelenthet Óvárost, és Karthadast, Karthágó nem jelenthet Újvárost! A szavak beszélnek ma is, és nem azt mondják, amit a megfejtők kitalálnak, nagyon rosszul.

Leptis városa is régi.

Hadrumetum város neve is rómainak tűnik. Esetleg szumernak.

Újabban olvasható, hogy az első pun települést Észak-Afrikában sikerült azonosítani, neve Aüza. Kiderült, hogy közel feküdt Egyiptomhoz, Azirisz helyén épült.

A háttérben Numidia állama és népe erős hatalommal bírt. A numidok messze régebbiek a karthágóiaknál. Az a teljesen hiteles történelmi tény, hogy a Kárpát-medence népeinek inváziója elérte Libyát, majd szétterjedt Észak-Afrikában, mintegy Kr.e. 4.000 táján, sokakat nem érdekel. Pedig egy nagy magyar invázió elérte Krétát, magyarul Kértát, azután átcsapott Afrikába, ahol a legnagyobb bizonyíték a libiai rovásírás létezése. Ezen a nagy területen azután sok magyaroktól eredő nép jött létre, a Hamita nyelvcsalád, vagy a berberek népei. Nem véletlen, hogy a magyarokat a krónikáink hamitának, vagyis egyiptominak mondják, meg Japhet népének, akik természetesen az indoeurópaiak ősei. Krónikáink nem tévednek, csak felületes az értelmezés.

A Hamita nyelvcsalád mellett a Kusita nyelvcsalád is közvetlen rokonunk, valamint az egyiptomiak, akiket a magyar ősök hoztak létre. És a Szemiták is magyar eredetűek, ami teljesen bizonyos, ha sémi szótárakat is vizsgálunk. Az is valószínű, hogy a Biblia írói Hám fiai alatt a hamita-berber, a kusita és az egyiptomi népeket értették, akikhez Sém fiai igencsak közel álltak.

Tehát a sokkal régebbi magyaroktól erednek ezek a népek, és nem a magyarok erednek tőlük, ahogy azt némelyek magyarázzák. Legfőbb bizonyítékunk az írás, amiről sokan azt akarják állítani, hogy alig ötezer éves, szemben a kétszázezer éves magyar betűírásos bizonyítékokkal. Valamikor győzni fog az igazság, de addig vajon mennyi időt kell várni?

A hamita, vagy berber népek magyar rokonok. Sajnos, nyelveikről kevés az ismeret. Ezért nagyon nehéz a magyar és a hamita-berber nyelvek közötti összefüggések feltárása.

Hérodotosz leírta az észak-afrikai népeket, a maga kora alapján. Ez a leírás nagy kincsünk, mert sok adatot ad az akkori, tényleges helyzetről. Persze, a még régebbi helyzeteket nem ismerjük, viszont a Szaharai Sziklarajzok adnak sok iránymutatást legalább Kr.e. 6.000 évig.

Azon kívül a Haua Ftea kultúra Kr.e. 8.000 éves, Líbia keleti részén létezett. A Capsi az Atlasz területén virágzott, egyértelműen magyar volt, amit a kagylóhalmok kagylóira rávésett magyar betűk bizonyítanak. A vésett betűk száma százezernyi, olvasottságuk a nullával egyenlő. A vésett kagylókat megemlítik a nyugati kutatók, de a rengeteg magyar betűt fel sem ismerik.

Numidia, vagyis az oroszlánok országa, kétségtelenül egy magyar népcsoport országa volt. Numa Pompilius római király is oroszlán. Azután a Numa sok regényben szerepel, mint oroszlán. A Numa szóban a Király fogalma rejtőzik, mert a Nu a Nő, és az király nem lehetett egykor régen, akinek nem volt nője. Numidia természetesen a Nomádia szóval is közvetlenül rokon. A nomádok oroszlánok. Változata a Nim, ami Szumerban Oroszlán, ur-nim alakban.

A numidokat numisznak is nevezték. Keleti csoportjuk Massylii, a nyugatiak Masaesyli nevűek voltak. A keletiek királya Massinissa volt, a nyugatiaké Syphax. Massinissa Scipióval szövetkezett, és legyőzte riválisát. Ismert Micipsa, akinek utóda volt Hiempsalis és Adherbal. Ismerjük Jugurtha nevét is. A maúriak királya volt Arabia és Juba, valamint I. Bocchus és II. Bocchus.

Maharbal a numid lovasság parancsnoka volt Hannibal seregében. A Mahar feltűnően hasonló a Magar névhez, ami nem lehet véletlen. A Mag-Mak-Mah mind jelent Nagyot, ami a Nap, vagy az uralkodó nevének alapja. Tudni kell, hogy a Magyar jelentése Nap, azután fejedelem és a Nap jelképe, az oroszlán. Ezért Mahar Bal nevének értelme Fejedelem Bal.

A főváros Cirta (Kirta), amely név hasonló a Kerta névhez.

A Mauretánia Maúri-Tanya értelmű, ez a terület a magorok fontos földsége. Ma is létezik Mauretánia ország, akik népe velünk alanyi jogon rokonok. A Mauri népnév megjelenik, mint Mór, ma is van Mór városunk. Armorika tartománya az Ar, Tenger, melletti Mori-Ka, Magyar-Ház földsége. A terület neve régebbi, mint a kelták létezése, akik természetesen magyar eredetűek, sok hatalmas tettet hajtottak végre. Kínáig is eljutottak, a magyarokkal szerves részt alkotnak. Armorika területe volt Bretagne, Normandia és az Ardennek, az a terület adja az Armorikai hegységrendszert.

A mai Marokkó, vagy Morocco nevében a Moroc feltűnően a Mórok magyar többes számot mutatja szemünk elé. Mórok, magyarul. Azután a Moroc-Co utótagja, a Co Kó, vagyis Kő értelmű, ami országot is jelent. Néhány ezer éve a Kő jelentette a szárazföldet, nagyon sok ország nevében, amiről már írtam.

A mai tuaregek, a kabilok, vagy a régi gaetulik a hamitákhoz kapcsolódnak. A Getulus törzsek az Atlasz déli oldalán laktak. A név Het-Ul formában Hét-Fiak értelmű, a hetu-magyarok egyik ágát képezik. A heták az Atlasztól a hun yetákig a fél világot lakták. A hetumagor nevet illik ismerni minden magyarnak.

Az Atlasz hegység területén nyugaton feküdt egy Atlantisz. Ezt az Atlantiszt is magyarnak vélhetjük, neve szerint, de nem azonos a régi, a tenger vízszintje emelkedése miatt elsüllyedt Atlantisszal. Erről is szól egy kelta rege. Lixus városa, ami lehet Lik-Szusz, közelében van a Mzora kőkör. Az emberiség nagy kincse. Jobban kellene rá vigyázni marokkói mór rokonainknak, akik amúgy kedvelik a művészeteket. Mzora kőköre mérhetetlenül nagy titkokat rejteget, amiket illene értelmezni. Lik-Szusz nevében a Szusz a lélek, a levegő. A nagy szuszogó a Sus scrofa, a vaddisznó, akinek az ura az Ursus, a medve. Van is magyar monda, amiben a medve a vaddisznók pásztora.

Mzora egy nagyobb kőkori építményrendszer egyik része. A Nabta Playa szintén Afrikában van, a Nílus mellett, nyugatra. Kora Kr.e. 6.300 év körül van. Egyes kutatók Nabta Playa területén a Világegyetem egy részének térképét olvassák ki, olyan részletekkel, amelyeket csak a modern ember a 20. században fedezett fel.

9. ISTENEK KARTHÁGÓBAN    tartalom ↑

Az istenek nevei föníciainak tűnnek. Melek isten több népnél megjelenik. A név erős magyar eredetet bizonyít. A Meleg magyar szó Me-Leg szavakra bontandó. Me a Fény, a Leg gyakorító képző, ebből lesz a Leges Legjobb is. A szó alapja a Lé, ami a Levegő, Lég alapja is. A Lé szóból ered a Lég, mindkét szavunk jelen van az etruszk szókincsben is, akik régi magyar nyelven beszéltek. Tehát a Me-Lek a Fényes-Legfelsőbb, vagyis a Király.

A Mel, Mál, Mell, Máll szavaink alapján a Melek, Malek, Malik és hasonló változatok Király jelentése mind a magyar nyelvből született.

A Duna mellett fekszik Melk városa, amit Géza adott a bajoroknak. Ismert Melkiszedek neve, de az Amalekiták nevében is a Malek király értelmű. Etiópia sok királyát Maliknak nevezték.

Azt nem tudni, hogy Moloch neve is összefügg a Melek változataival. Úgy tűnik, igen, mert Molochban tüzet égettek, a tűzben pedig kisbabákat áldoztak. A csontok maradványait feltárták a régészek.

Melqart Türosz védistene.

Afrika neve az Afer szóból származik, jelentése "disznó". A terület Libya nevet viselt, de a görög zsoldosok a punokat afernek, vagyis disznónak kezdték nevezni, nagy dühükben. Karthágói zsoldban harcoltak, de amikor nem kapták meg a járandóságot, fellázadtak. Mivel elítélték a pici gyerekek elégetését, valamint a zsold elmaradását, ezért adták az afer nevet a punoknak. A nevet a rómaiak is használták, először csak a legyőzött karthágói provinciára, azután egész Afrikára. Egyesek szerint az afer szó jelentése vörös. A karthágóiak kíméletlenül terjeszkedtek, kiirtották a helyi lakosságot, ami nem tetszett a jobb érzésű embereknek.

A Földimalac tudományos neve Orycteropus afer. Tehát ott az "afer" név, mint malac, ma is a tudományban. A kitűnő Szalambó című regényben szó van a háborúkról.

Líbya az egyiptomi Libu névből alakult ki. A névben az -u többes szám, a nép neve Líb. Nagyon hasonlít a Lív finnugor nép nevére. Libanon neve is kapcsolatos vele. A fennmaradt ábrázolások szőke, fehér bőrű embereket mutatnak.

A karthágói istenekről keveset tudni.

10. PUN NEVEK tartalom ↑

Furcsa, de igaz, a karthágói nagyhatalomnak, amely legalább fél évezredig mégiscsak nagyhatalma volt a Földközi-tenger nyugati felének, alig maradt fenn néhány személyneve. Mutatóba néhány név: Malkhosz, Mago, Hanno, Himilko, Hamilkar, Hasdrubal, Hannibal, Hamilkar Barkasz, Nubal, Azdrubal, Giszkón, Hasdrubal Barkasz, Giszkón fiai Hasdrubal, Bomilkar, Adherbal, és Szofonízbe, (Szalambó), regénybeli hősnő, a Galamb magyar név változata.

E nevek jó része magyar fogalmakat rejt. Az egész szemita nyelvcsoport magyar eredetű, az egész afro-ázsiainyelvcsoporttal együtt. De mi erre a bizonyíték? A nyelvi szabályokon keresztül az ősibb festmények, a hagyományok megértése, amelyek nagyon hézagosak jelenlegi értelmezésük szerint.

A nevek Bél és Bál része a magyar Bala/Bála, vagyis Nagy, Ragyogó fogalmával azonosak. A Bála Nagy, a mai napig is. Ebből ered a Bál és Bél, olyan régi időkből, hogy azt a mai kutatók nem tudják értelmezni.

A Bál név a magyar nyelvből ered, ahonnan azután a Baál szó is kifejlődött a szemita nyelvekben. A magánhangzó szétesett, ezért a Bál Baál alakra módosult. A levezetés hibátlan, felesleges támadni, pl. a Baál formával. A több magánhangzónál régebbi az egy magánhangzó, ráadásul írott formában is a Bala a régebbi, a mai Georgia vidékéről. A pun nevek mai magyarázata talán jó, talán nem jó. Az nem érv, hogy egy akarat ledarálja a többi elképzelést, és uralkodni akar felette. 

11. AZ URALKODÓK    tartalom ↑

Karthágóban kezdetben királyság volt, majd utána köztársaság alakult ki. Az arisztokrácia hatalma mindig erős volt, ami megfelel a mítosz által közölteknek. Az arisztokrácia pénzéhsége gyakran sodorta háborúba az államot. Nem volt elegendő harcos a terjeszkedésre, emiatt sok zsoldost alkalmaztak. A karthágói csapatok kiváló minőségűek voltak, de a létszámuk alig haladta meg a tízezer főt. Ezért jelentős létszámú zsoldos seregeket fogadtak fel.

Numidokat, ibéreket, luzitánokat, később keltákat és másokat. Ezek a csapatok azonban nem voltak hűségesek a nem feltétlenül becsületes arisztokráciához.

A két szuffet volt a vezető, suffes volt a családok neve.

Az egyik a Magonida család volt. A név megdöbbentő, mert a Mago a Magor nép nevére hasonlít, de nagyon. Felötlik a trójai tarján foglalás, Appianosz elmondásából, ami jó 500 évvel előzte meg a tyroszi foglalást. Sajnos, a másik vezető család nevére még nem sikerült rábukkanni.

A név alapja a Mag, ami fordítva Gam. Mítikus nevek. A Makhor szumer királyi-papi nemzetség neve is közel áll a Magonida családnévhez.

A Barkasz névben a Bárka szó magyar és egyiptomi is. A Bar a Víz, az arabban Bahr, de a szumerban és magyarban is Víz. Bar-Kasz nevének utótagja azonos a magyar Kasz törzs nevével, ami Házat is jelent. A Barkasz ezért azt is jelentheti, hogy viselője Víz-Házi eszközön érkezett, vagyis honfoglaló volt. A Barkasz és Bárkás szavak is hasonlítanak egymáshoz.

12. KARTHÁGÓ NEVE    tartalom ↑

Karthágó nevének felderítése azért is fontos, hogy nagyszerű kutatónk, Horvát István nevéről lemossuk a ki tudja, miért ráhordott szörnyűségeket. Ha van lehetőség, nagyszerű kutatóink nevét tisztára kell mosni az ügynökök által rájuk hordott hamisságok eltakarításával. Azt gondolom, hogy Karthágó nevét pontosan értem, és ezt közre kell adni.

Nem érdekes, hogy trójai magyar, tarján, vagy föníciai magyar-szemita adta a nevet, mert a név ma is jól érthető. A mítosznak van igaza, most is, és általában is, mert a mítoszokat az akkor élt emberek hozzák létre, akiknél nehezebb pontosabban magyarázó szövegeket találni. A mi dolgunk viszont az, hogy megértsük őseink szavait, elképzeléseit. Ha egónkat ráhelyezzük őseink szavaira, azzal elvesztjük velük való kapcsolatunkat. Tehát vissza az egóval!

A név két fő elemből áll. A Kartha és a Gó elemből. Előbb vegyük a Gó, latin Go szóelemet. Mivel ismerjük a mítoszt, hogy egy szarvasmarha bőrén vették meg a jövevények a földet, nézzük meg, hogy találunk-e megfelelő szót a földvásárlást illetően? De bizony, hogy találunk!

A magyar nyelvben is több Gu szó jelent szarvasmarhát. Idézem a Gu-Lya szót, ami Szarvasmarha-Folyó értelmű. A Gu a Szarvasmarha, a Lya a Ja, Folyó, a mozgó szarvasmarhák csoportja. Azután vegyük a Gúnya szót. Jánoska, amikor felmegy a Világfára megmenteni a sárkány által elrabolt királykisasszonyt, azt kéri a királytól, hogy a fekete ökörből csináltasson neki hét gúnyát. Mivel tudjuk, hogy a Gú a Szarvasmarha, a Na Ház (pl. város, törzs), de a Nya kicsinyítve van, tehát akár ruha is, ebből láthatjuk, hogy a Gú-Nya az ökör bőréből készült ház, vagyis ruha. A Gulusta az a tej, amit a tehéntől lehet fejni a borjú születése után. A Gu, vagyis a Tehén Lustája, még nem igazi tej. De más nyelvekben is szerepel a Gu. A szumerban Szarvasmarha, Nyak és Fő a jelentése. Az oroszban is a Gu Szarvasmarha (guvesnyica), ami marhahúst jelent. Az angolban a Cow (Kou) a Gu közeli alakja, lásd Cow-Boy. Tehát a Kou, vagy Go a szarvasmarha. Ha az angol azt mondja, hogy Go, Go, akkor valójában az egykori szavasmarha nevét mondja, terelésként, hogy gyerünk szarvasmarhák.

A Kartha név megjelenik a Magna Kartha nevében is. A törvények a Karthára voltak írva. Ennek mai magyar alakja a Hártya. De a Kártya szó is rokon vele, mert egykor a kártyalapok bőrből készültek, amikre ábrákat festettek, úgy játszottak a játékosok. Ezért a Kartha, Hártya, Kártya szavak nagyon közeli rokonok, és mind magyar nyelvi eredetűek.

Arról már volt szó, hogy a Kart-Kert várost is jelent, a finnugor és kelta megfelelők is bemutatásra kerültek. Halikarnasszosz ókori városa nem görög volt. A Hali esetleg Sós, mint a Halys folyó neve is sós folyót jelent. De a Kar Város, a finnségieknél is, a Lüdek meg ma is élnek, a karélok egyik törzse lüd nevű. A finnségiek Kr.e. 6.000 körül uralták a fél világot, majd utánuk az indoeurópai rabszolgatartók következtek, akik visszanyomták a finnségieket északi területekre, mintegy Kr.e. 1.500 táján. Tehát az indoeurópainak nevezett indogermán csoport mindössze Kr.e. 1.500 körül jött létre, bár találhatni ennek ellentmondó, de nem bizonyított adatokat. Az első indogermán szöveg, ha az, Kr.e. 1.260-ra tehető, de senki a szavakat meg nem vizsgálta kritikus szempontból, ami miatt a szöveg nem fogadható el indogermánnak véglegesen.

A Kartha Város, bekerített hely, a Kar a Kör, Város, a Ta a Hely, így keletkezett a Kartha, ebben az esetben.

Kartha-Gu tehát nem más, mint a Gu szarvasmarha bőréből feldarabolt csíkokkal körbe szegett földdarab, aminek a neve Byrsza volt, a város központja. De Byrsza neve is, a fellegvár, a Bűr alapján a Bőr, a szarvasmarha bőre, neve alapján képződött. De mivel a Bőr a Test Felső része, ezért a város Felső része, a Fellegvár is viselheti ezt a nevet. Mivel nagyon úgy tűnik, hogy a magyaroktól eredő sok nép mind használja ezt a nevet, a szumertól kezdve a germánig, a Byrsza neve is magyar eredetű, mint a Kothón városrész neve.

Mivel a Gu (Go) jelentése Szarvasmarha, Nyak és Fő, Fej, a Kartha-Go névnek nem csupán a szarvasmarha bőrével lehet kapcsolata, hanem a Gu Fő, Fej jelentésével is. A nevek száma sok, ezért nem mutatom be a számtalan bizonyítékot, arra gondolva, hogy ennyi is elég. De a "Gu alapszavunk" dolgozatban a témát már bővebben kifejtettem. Tehát Kartha-Go lehet Város-Fő is, vagyis főváros. De, hogy Új-Város lenne, arra a magam részéről nem találok magyarázatot.

Abban az időben a Napvallás volt érvényben. Első az Ég, fia a Nap, gyerekei a csillagok. Ez a világkép nagyon sokáig létezett, töredékei ma is élnek, léteznek, kitörölhetetlenül beivódtak az emberiség emlékezetébe. Ezért Karthágó alapítását akár trójai magyarok, akár tyroszi magyar-szemita vegyes népesség végezte el, az ősvallásnak meg kell jelennie a karthágói polgárok gondolkodásában.

A város kereskedői és földbirtokosai egymás ellen is tevékenykedtek. A belső harcok is hozzájárultak a város pusztulásához.

A Nap a Kör, arany a színe. Amikor a görög az aranyra a Chryzosz szót mondja, látnunk kell, hogy ez a szó a Kűrzós magyar szó rontása, a Kör Nap nevéből Krü alakot hívja életre, ami a Krüzosz szó kialakulásához vezetett. Annyi elég, hogy a beszéd gyorsulása miatt sok ezer szónak az elejét kettős mássalhangzóval mondja, ezzel megveti az indogermán nyelvek egyik alapvető jellegzetességét. Arról azonban nem szólnak a jeles nyelvészek, hogy ilyen szavak egykor nem léteztek, ez a nyelvtani szabály nem létezett, hanem az ősibb magyar nyelvből alakult ki, mint az összes indogermán és afroázsiai nyelvtani szabály.

Karthágó neve tehát nem egy kard által elveszejtett várost nevez meg, amit a titkosszolgálatok akartak beidegelni a magyar nép, és az emberiség szivébe, hanem a város neve teljesen megfelel a mítosz által leírt eseményeknek. Kapcsolatban van az ökör, vagy szarvasmarha nevével, a mítosznak van igaza, a többi kreált elképzelés téves. Az viszont ténylegesen nagy kérdés, hogy a trójaiak, vagy a tyrosziak alapították-e a várost?

Nagyon úgy tűnik, hogy mindkét mitikus történet igaz. Előbb a magyar trójaiak és a Tengeri Népek hajósai hozták létre a várost. Azután 814-ben a haszonlesők tovább erősítették a várost, amely azután nagyhatalommá vált, de egyes sajátos jegyei miatt, mint a gyemekek elégetése, el kellett pusztulnia. Mindenki összefogott ellenük, mert Moloch imádása nem fér bele a normális emberek gondolkodásába.

Karthágó pusztulása sajnálatos. Nem kellett volna embertelen áldozatokat bemutatni embertelen állítólagos isteneknek. Fel kellett volna ismerni Róma, és szövetségesei erejét, akkor Karthágó ma is élne. De erről inkább egy jó sci-fi írás szólhatna. Igaz, a várost a rómaiak újra alapítják és ma is létezik, mintegy 27.000 lakosa van.

      tartalom ↑

Budapest, 2018. november 27.

Kiemelések és a linkelések:>Zoli<-tól

Megjelent: 159 alkalommal
Tovább a kategóriában: « Bűvészköpönyeg

Hozzászólások  

 
R Zoltán
#1 A Rafa város és a Raffai NévrőlR Zoltán 2018-12-01 15:21
Kellemesen meglepődve olvastam János honfitárunk legutóbbi dolgozatában a következő sorokat. Idézem:

"A tengerpart városai közül Rafa nevében a Rá Fője értelem van. Rá Fája a Tejút, természetesen. De a Rafa név mögött az Óriások fogalma is feltűnik, akikről sokat írtak az ókoriak. A Raffai magyar családnév az egykori óriások mai utódainak a neve."

Azonnal írtam is a szerzőnek mivel az én vezetéknevem is Raffai és nagyon érdekelne a tágabb szálak ehhez a névhez. Következö kérdést tettem fel barátunknak:

"Hol található ma ez a város? Ez engem nagyon érdekelne hiszen az én vezetéknevem is Raffai. Eddig azt hittem az olaszországi Raffa városnak lehet valami közünk, de most, hogy nálad feltűnt, hogy Föníciában is volt egy Rafa város ez még-jobban érdekelne. Tudnál erről bővebben tájékoztatni amikor lenne időd? "

A gyors választ pedig mindenkivel megszertném osztani. idézek:


"Kedves Zoltán!

Rafa városa ma is létezik, Gáza közelében van. Az Óriások a magyar máguskirályok neve, természetesen nem voltak túl nagyok, de a csillagképeket tanulmányozták, hiszen tudósok voltak (ma is azok). A csillagképek az Óriások, magyar, kelta, germán és más mondák alapján ezt ki lehet szűrni. A Vadász, aki az Úr előtt uralta az eget, a mi ősünk, sok neve volt, amiről írtam, az egyik Nimrúd. Jéger az Ég-Er, az Ég Ura, ő a Vadász. A Jégermeiszter a Vadászmester, finom itóka.

A Biblia neveinek értelmezése nekem nagyon nehéz, kevés a jó magyar szöveg, amiben megadják a név zsidó értelmét, ami nekem nagyon segít a magyar értelmezés kihámozásában. Több helyen is Rafa a nevük az Óriásoknak, akik 180-240 cm közöttiek. A magas termetű magyarok mellett a kelták, germánok, szlávok, kínai hanok mind magasak, magyar utódok genetikailag. A magyar nemzetségek, törzsek száma nagy, a 108 és 108 bizonyára kevés. Van a Rafflesia, meg egy fű, nem jut eszembe a neve.
Ezt az itáliai lehetőséget is figyelembe kell venni, elvégre Itáliát is mi hoztuk létre. I-Tál Háza a Bölcsességnek, ami arra utal, hogy bizony nem a görögök felől ment a bölcsesség Itáliába, hanem a magyar etruszkok felől.

A Bibliában Mózesnél nézd meg a Rafa, esetleg Raffa nevet. Egyértelműen ősmagyar a családneved. Akarok még írni az Óriásokról, eszemben tartom a nevedet, hogy írjak Neked.

Üdv: János
"

- Izgatottan várom a további dolgozatot az óriásokról.

Szeretettel: >Zoli
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 229 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.6%Serbia 1.2%
Romania 5.2%Canada 1%
United States 4.4%France 0.4%
Russian Federation 3.4%Switzerland 0.4%
Ukraine 2.8%Australia 0.4%
Sweden 2.6%Netherlands 0.3%
Germany 2.3%Belgium 0.2%
United Kingdom 2.1%Italy 0.1%
Slovakia 2%Spain 0.1%
Austria 1.3%Poland 0.1%

Today: 103
This Week: 3614
Last Week: 4369
This Month: 9334
Last Month: 18503
Total: 1974573

Belépés