Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

V2019Oct20

2016. Március 22., Kedd 22:23

Bálint Miklós Bendegúz versei és elbeszélő költeményei - További versek

Írta:  Bálint Miklós Bendegúz
Értékelés:
(32 szavazat)

 

 

Él a remény?

Göröngyös a hadak útja,
melyen vezér is eltéved.
Szomjúság és éhség sújtja,
miközben a had elszéled.

Mókuskerék magyar sorsunk,
kereszttűzben épp, hogy élünk.
S az igazságkeresésben,
észrevétlen mind elégünk.

Hunor homlokain bélyeg,
Magor szívében a bánat.
Mindkettőjük büszke, délceg.
Koppány népe megint lázad.

Ajkakról száll kuruc nóta,
s várunk magyar megváltóra.
István király kora óta,
irányt szab a héber Tóra.

Ha az egység szertefoszlik,
s tönkreteszi hatalomvágy,
a szebb jövő is elporlik,
s elemészti a haszonvágy.

A szívekben él a remény,
s jövő szüli majd a választ.
Magasztosul, aki szerény,
idő rostál, és kiválaszt.

Csak az Istenedben bízzál,
az emberben mindig csalódsz.
Szeretetben élj, és izzzál,
s megváltásban vigasztalódsz.

2016. június 9.

 

 

hagyományôrzô

Hagyományőrző
/Konzervatív/

A hagyomány múltból mentett,
néprészekből építkező.
Századokon átívelő
szokás, s tudás védelmező.

Lehet szép tárgy, faragott fa,
ringó bölcső, öreg csárda.
Tulipános kézi hímzés,
cifraszűr, vagy gyöngyös párta.

Hangszálakról röppenő dal,
lélek-mélyről szálló szavak.
Hazafias szent fohászok,
'mik hű szívben felizzanak.

Mondák, regék, színes mesék,
s a múlt valós története.
Isten kézzel teremtett nép
üdvözítő elmélete.

Nap és Hold-test által nevelt
MAGban tárolt ősi érték.
A Teremtés kezdetétől,
génben örökített épség.

A Szent Korona Értékrend
megújító kincsestára.
Égre-törő Életfának
nemzet-termő alkotása.

Melynek ékes lombozata,
s öt fő ága tőről metszett.
Sötét erők viharában,
ezredévig vért levedzett.

A jó erkölcs, Teremtő-hit,
nehézségeken átmentő.
Igaz szó, és ép lelkület,
szebb jövőnek őrizendő!

Ősi vitéz cselekedet,
bajtársakhoz sírig hűség.
Ésszerűség talaján kelt,
s megtapasztalt gyönyörűség.

Az anyanyelv, amely tiszta,
nem kölcsönöz, s nem üzletel.
Isten Ige tartalommal,
kialakít, és felemel.

Lépkedjünk a lépcsők fokán,
s ápoljuk az ékességet!
S nyugodt hangú párbeszéddel
őrizzük a békességet!

Mert a jövő akkor biztos,
ha hagyomány alapzatú.
S külső, belső létformákban
hun, és magyar alakzatú.

Békés Gyula-Csaba, 2016. Napisten hava
Június 04.

 

 

Kiáltónak szava
/Dr. Mihály Ferenc emlékére/

Életfánkat vihar tépi,
gyökerét a féreg rágja.
S tudatvesztett állapotban,
önkezével törzsét vágja.

Ébredj, ősi, magyar világ,
nemesedjél vissza, magyar!
A judeo-kereszténység
butít, ámít, majd elkapar.

Rontott rajtad ezer ármány,
s járt utadról eltérített.
Erényeid kővárából
bordélyházakat épített.

Szítsd fel szittya fényességed,
nemes-lelkű szívtörvényid!
Fújjad meg a szittyakürtöt,
azt a régit, azt az égit!

Csak keressük önmagunkat,
s az énünkre nem találunk.
Ha nem leljük tudatunkat,
Honban, hontalanná válunk.

Templomot nem építettünk,
a Magyar Lélek templomát.
S felekezetek aprózzák,
magyar egység dúlt otthonát.

Rontott, romlott nemzettudat,
fája gyümölcsöt nem terem.
Pusztító hit árnyékában,
csak sorvad az árva jelen.

Sir John Bowring nyelvész szerint,
a magyar az Ige nyelve.
Melyet beszélni dicsőség,
s mámorító megízlelve.

Ősvallásunk egyetemes,
hisz' nékünk Isten segített.
Teremtéskor szellemünkbe,
tudás cseppeket vegyített.

Ha nyelvedet megtagadod,
elhagyod a magyar vallást.
Elszakítod gyökereid,
s taszítod az égi áldást.

Hazánk az ígéret földje,
mely föld, Istennek országa.
Hunniából fog áradni
Szent Lelkének bő áldása.

Egyetemes Magyar Egyház,
szerveződj meg! Ébredezzél!
Az isteni igazsággal
lelket harcra felvértezzél!

Kiáltónak szava csendül,
s messze száll a néma éjben.
Elvegyül a pusztaságban,
s tavaszt bont a fagyos télben.

2016. Ígéret – Pünkösd hava
Május 25.

 

Kedves Magyar Testvéreim!
Alábbi versemmel kívánok Számotokra áldott, békés ünnepet.
Tisztelettel és szeretettel: Miklós

PÜNKÖSDI FOHÁSZ

Isten óvja szép Hazánkat,
S a Szentlelke hassa át!
Buzgó imánk erősítse
Piros Pünkösd hajnalát!

Illatozzék pünkösd' rózsa,
Nyelvek tüzesedjenek!
Jézus mennybemenetekor,
Népek nemesedjenek!

Tegyünk újabb fogadalmat,
Hogy egymásnak szolgálunk.
S embertársainknak többé,
Rosszasággal nem ártunk.

2016. Ígéret – Pünkösd hava
Május 12.

 

 

 „Az 1956-os hős temetésén a Jobbikot csak Murányi Levente és Novák előd képviselte, a pártelnök inkább az amerikai nagykövettel való találkozást választotta."

https://kuruc.info/r/2/158429/

Sorskerék

A vezérlő hibát jelzett,
s egy vágással eret metszett.
Gennyesedik az ártalom,
nem csitul a szívfájdalom.

A sorskerék tovagördül,
henger alatt fű nem zöldül.
Kik egy irányba haladnak,
most öntestükbe harapnak.

Gőztől feszülnek a pántok,
örvendeznek ellenpártok.
Gennyet fröcsög hiénahad,
fontolgatják, mikor szakad?

Jeleznek a tiszta elmék:
EGY AZ ISTEN, S BENNE EGYSÉG.
Hol működik sok ép elem,
ott nem bénít a félelem.

Pártos kór a hatalmi harc,
melyből ered végső kudarc!
Ha a kuruc, kurucra csap,
testvérétől sebetek kap.

Unokái 'Ötvenhatnak,
harcostársat búcsúztatnak.
Tiszta szívvel megfogadják,
a sérelmet elhantolják.

Mit kíván a magyar nemzet?
Jóakarat tegyen rendet!
Mert ha nem lesz összefogás,
kezdődik a végpusztulás.

Ősi átok a széthúzás,
önpusztító sorsrombolás.
Kell az okos önmérséklet,
s nyeritek az aranyérmet!

Hunor s Magor a jó példa,
kéz a kézben értek célba.
Közös a cél Gábor, s Előd,
„A (HUN) HAZA MINDEN ELŐTT."

*

A sorskerék tovaszalad,
szeretetből élet fakad.
Munkálkodjon a Szentlélek,
s örvendezzünk a békének!

2016. május – Ígéret hava 07.

 

 

Megbocsájtás

A sötétség igen makacs,
vágod törzsét, s nő ezer kacs.
Ha bosszúvágy szívben lakoz,
a sorsrontás holttá tapos.

Jó erény a megbocsájtás,
nemes tetten lesz majd áldás.
A béklyókat feloldozzuk,
a sebeket így gyógyítjuk.

Ha haragvás tovatűnik,
a háborgás is megszűnik.
Megtisztul a szíved, s elméd,
s béke költözik majd beléd.

Ezért térdre ereszkedve,
nézz fel bátran a Keresztre!
Mondj el értünk szívből imát,
s magasztald az Isten Fiát!

2016. április 30.

 

 

Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Hegedűs Lorántné, Novák Előd, Apáti István, és Szávay István!

Testvéreim az Úrban!

Adjon Isten Apafia!
mért haragszik Apátira?
S mért lett szálka a kis Novák,
mert szavai villámcsóvák?

Mért van útban Hegedűsné,
ki a tüzes vasat ütné?
Vagy a derék, jó Szávay,
kinek hasonlók vágyai?

Önfia vágja a sebét?
Elvesztette józan eszét?
Ez egy vihar előszele,
a felbomlás előjele?

Hatalomnak ez az ára,
értékhaszna lesz, vagy kára?
Beúszunk sok szavazaton,
vagy valós népakaraton?

Demokrata ne diktáljon,
megoldásokat kínáljon!
Ám, meggyőzően érveljen,
egységerőt így érleljen!

A bumeráng visszavághat,
s célzójára rátalálhat!
Kieshet a tisztogató,
mély igazság mondogató!

Legyen egység és alázat,
a széthúzás most gyalázat!
Legyen szeretet, tisztelet,
önmérséklet, önismeret!

Ha elvesztek, mi is veszünk,
csúszó-mászó férgek leszünk.
Ököljogon szolganemzet,
kinek ura, néha csenget.

Legyen tiszta, világos kép,
jó irányról döntsön a nép!
Lengyelország legyen példa,
önerőből érjünk célba!

Áldás!
2016. április 21.

 

 

MAGYAR ŐSNYELV

Világ ősnépe a magyar,
Istenkézben melengetett.
Nyelve, világ anyanyelve,
mely általa neveltetett.

Abban rejtett ősteremtés,
agysejtekben búvó emlék.
A jelenből visszafutó,
rendeződő Isten-egység.

Teremtő alkotta nyelve,
hangok által rendeltetett.
S magánhangzók dallamával
érzéseket kifejezett.

Rendszer által szabályozott,
s létrejövő hangváltozás.
Egyhangú szó, mely értelmes,
ám kezdeti szóalkotás.

A teremtés őstanúi
nyelvben hordozták a titkot,
melyet Te is megismerhetsz,
ám értelmét meg kell nyitnod!

A hangok ősjelentése,
kutatással megfejthető.
S jellé válásának útja,
a tudatba átmenthető.

Magyar nyelvünk a természet
hangalaki jelentése.
Legyen a mi feladatunk,
e képződmény elemzése!

Á hangban van az ámulat,
anyag lassú ébredése.
Kelő nap-fény áradása,
világosság térnyerése.

É hangja az élet hangja,
a G gőzerő, s gömbölyded.
Ég az Életnek bölcsője,
mely pormorzsákat gömbölyget.

Ég áldjon, az Isten áldjon,
aki magas menny-égben él!
Csillagtermő nagy kohóban
anyag fortyog, s lángolva ég.

Az I hang az igazságé,
melynek alapja az IGE.
Gonosz tőle megsemmisül,
mint a tűzön a venyige.

Az Ó hang a meglepődés
a teremtés csodálata.
A régi nagy alkotások
lenyűgöző káprázata.

Ő a nagy Ő, Isten neve,
lényünk mélyéből induló.
Teremtőre emlékező,
s tanításától tisztuló.

Magban szunnyad minden élet,
A hangban, az anyag hangja.
G-ben Élet melegsége,
a belsejét jövő lakja.

Minden egyed Isten része,
s a magyar magja nagy remény.
A Szentlelke hordozója,
erre lett ő „megteremt vény".

Hangjainknak eredete,
Istenünkhöz vezet minket,
mely a természetből lesett,
s merítgetett minden kincset.

Magyar nyelvi őstörzseink,
szerves nyelvalapunk része.
A teremtés ütemének,
fontos életösszegezése.

Beszélt nyelvünk ősidőben,
a Teremtő száján eredt.
Építkező, emelkedő,
szóvégeken raggal szegett.

„Egy nyelv van, és az a magyar!"
Szólt az atomtudós Teller.
S ez a bátor kijelentés,
meghökkentett minden embert.

Mások szerint is a magyar,
múltban fakadt ősrégi nyelv.
Az ókori nyelvépítmény,
magyar szógyökalapból kelt.

Ezek az új „leánynyelvek,"
össze-vissza dobva, hányva,
a fejlődés zöld útjától,
régen el lettek már zárva.

Ha a nyelvük forrásáról,
kellő ismeretük volna,
a fene nagy öntudatuk,
a tényektől meghajolna.

Jakob Grimm, a meseíró,
tudós emberként ezt mondta:
„A magyar nyelv szép, logikus!"
Szavát emígy tovább fonta:

„Szerkezete tökéletes,
s minden nyelvet felülmúl.
Tárolva a jelen, jövő,
s a köd által eltakart múlt.

Van Őbenne szabályosság,
összhang, lágyság és tömörség.
Világosság, titok, rejtély,
és dúsgazdag nagy örökség.

Az emberi értelemnek
különleges szóterméke.
A teremtő alkotásnak,
észlelt tökéletessége."

Anyanyelvünk emlékező,
s logikusan gondolkodó.
Szellem-testnek, s a léleknek,
szabadságról gondoskodó.

Az i, ü, é magánhangzók
igen rövid időközben,
s gyorsan rezgő hullámokként
mozognak a lágy légtérben.

Ezek igen magas hangok,
melyek figyelemfelkeltők.
Hideg, kék, és fehér színként
használják az írók, s költők.

Az e, ö, á, magánhangzók,
mint lusta víz hullámzanak,
s narancssárga meleg színként,
jó barátként megnyugtatnak.

Hangszálakon kelt zörejek
gyorsan rendeződnek szóban.
S gondolatok jelennek meg
értelem-dús mondatokban.

A sok hangalak betűkké,
s formázott jellé merednek.
Szavainkról azt is tudjuk,
hogy mely nyelvtörzsből erednek.

Írásunk volt; ősi rovás,
jobboldalról, balra menet.
A rótt jelek gyors ütemben
mozgatták a kezet, s szemet.

A nyelvtörzsek neve sorban,
számuk szerint van tizenöt.
Táplált szóval avar, kabar,
ismerős kun, jász, ős-török,

besenyő, körös, szemere,
kéz a kézben székely, s magyar,
hun, palóc, a furcsa szolim,
pannon, s a rejtélyes marmar.

A nyelvtörzsek hajtásain,
termő élet duzzad, rügyez.
A nyelvész, mint régész kutat,
s biztos talál, hiszen ügyes!

Van, aki e névsort kétli?
Álljon elő nyíltan, bátran,
s vitatkozzon pontról-pontra,
tudós Magyar Adorjánnal!

Védelmet kérünk e nyelvre,
s magyar népünkre oltalmat,
mert a mocsokáradattól
e nyelv velünk, együtt halhat!

Világöröksége legyen,
Édes Magyar Anyanyelvünk!
Egyetemes segítséget,
és megértést kell most lelnünk!

Tomory Zsuzsa és Magyar Adorján munkái nyomán
2016.április 11.

 

 

A MAGYAROK ISTENE

Őshazában ősmag nép kelt,
hol ősmag nyelv Istenre lelt.
S természetben együtt éltek,
haragjától ők nem féltek.

Nyelvben nőtt a hit tétele,
Isten törvény átvétele.
Mely rendszabály természeti,
Szellem, anyagot vezeti.

Számukra Ő nem volt elvont,
együtt védelmezték e hont.
Az emberlét ősbölcsőjét,
emberiségnek jövőjét.

Nap-mag ember itt alkotott,
ismereteket halmozott.
S egység alkotta a rendet,
ki gáncsolta, sokszor vesztett.

A magyarok Jóistene,
e földi lét teremtője.
Ő a Világ Fényvirága,
szellemagyag valósága.

A Szentlelke csupa jóság.
Benne nem munkál gonoszság!
Ő nem személyválogató,
átölelő, mindenható!

Számára nincs kiválasztott,
csak egy van a Feltámasztott!
Kitől távol áll a bosszú,
béketűrése nagy, s hosszú.

Vissza kéne hozzá térni,
segítségét újra kérni!
Szeretete egyetemes,
jelölt utunk célegyenes.

A magyar út Jézus útja,
ki segítő kezét nyújtja.
Ha bűn ellen fellázadunk,
akkor mi is feltámadunk!

2016. Kikelet – Böjtmás – Március hava 28.
Húsvét hétfő

 

 

Nagypénteken

Emléknapon, Nagypénteken,
gondolatban sem vétkezem.
Jézust látom szegezetten,
haldokolni a Kereszten.

Teste megtört, Lelke feszes,
halál rántja, amely kegyes.
S Emberfia kiszenvedett,
ahogyan elrendeltetett!

Ám harmadnap feltámadott,
s győzelmet Ő, így aratott!

Tudatos volt vállalása,
engedelmes kiállása.
Vérpecsétes verejtéke,
irtózatos szenvedése!

Fellángolt az Úrszeretet,
s a sötétség megtöretett.
Teljesült a megváltása,
az emberlét megáldása.

Van, hogy néha elárulom,
s fullánkjaim belészúrom.
Tetteimben is vétkezem,
s kísértéssel megegyezem.

Most áthatol tekintete,
és felemel szeretete.
Szégyentől ég, lángol arcom,
s tovább vívom örök harcom.

Bűneimet kitagadom,
s Jézust szívembe fogadom.

B. M. B.
2016. Kikelet – Böjtmás – Március hava 25.

 

 

A MAGYAR ZÁSZLÓ

Zászló lebben, felénk jelez,
s kérdéseket nekünk szegez.
Mit jelképez a három szín,
melyre dobban a magyar szív?

Mely korban kelt eredete,
színeinek szeretete,
bajban jelző csattogása,
szívdobbantó lobogása?

„Istenfa" volt régi neve,
őskorban kelt eredete.
Meggyfaágból volt faragva,
sereglett a nép alatta.

Gömbben végződött a vége,
mely a Nap-magnak jelképe.
Mag-erőnek is nevezték,
s aranysárgára színezték,

Harcba férfit ezzel hívtak,
ha az ellenséggel vívtak.
Jelképe volt hímerőnek,
a csatákban ütközőknek.

„Felállították a magyart",
mely más jelentést is takart.
Neve volt még gyombó, és gyám,
Napistenként díszelgett fán.

Ősidőkben a „magyaron",
három szalag szállt szabadon.
Piros, fehér, zöld volt színe,
szabadságnak ért az íze!

„Egyszer fagyos, máskor dalos,"
s minden, ami lap, és lapos.
Tiszta nőiséget jelzett,
jobb életre vágyat keltett.

Csend-időben cicomázták,
s gyöngyvirággal felruházták.
Szélben lágyan lengedezett,
fenn az égen ölelkezett.

A meggyfa termése piros,
a virága fehér, csinos.
Levele zöld, élénk, kecses,
nekünk e fa, igen becses!

A zászlórúd nyele fehér,
a csúcs aranygömbje vezér.
Melyen kötött gyöngyvirágok,
illatozzák a világot.

A Piros szín erőt jelent,
mely bizalmat, s rendet teremt.
Fehér a tiszta hűséget,
Zöld, az élő reménységet.

A három szín, fán, s virágon,
szétterül a nagyvilágon.
S lelkünk mélyén beágyazva,
várakozik új tavaszra.

/Magyar Adorján és Tomory Zsuzsa írása nyomán/

2016. Kikelet – Böjtmás – Március hava 20.

 

 

A Magyar Szent Korona
/Tomory Zsuzsa írása nyomán/

Kör által határolt korong.
Létnek tüze benne lüktet.
Földnek égi koronája,
sugarával élőt fürdet.

Kijelölt a hatásköre,
mely örök időkre rendelt.
Megtervezett cselekvése,
alkotójától megszentelt.

Oltalmazó életerő,
fenn tündöklő fényes király.
Szeretete melegében,
feloldódik földi viszály.

Mint körkörös röptű szép sas,
hegyet-síkot átkaroló.
Életforrás, életerő,
mindenségen áthatoló.

Alázatos uralkodó,
gyermekei királyfiak.
S képzelet által szabadon
száguldanak, mint a nyilak.

Testéből kicsordult arany,
félgömbalakzatú csésze.
Ez a Magyar Szent Korona
mennyből küldött égi része.

Amely ősi földi jelkép,
mindenséget megteremtő,
befogadó, s kibocsájtó,
életadó varázserő.

Jelképe az apaságnak,
kiáradó teremtésnek.
A termékeny anyaságnak,
s központja a magvetésnek.

Alkotás, mely égből küldött,
s égi igét testesítő.
Szeretettel felruházott,
nemzet-testet egyesítő.

Isten, s Ember közti kapocs,
élő személy, benne lélek.
Lelkiismeretünk őre,
védelme a magyar létnek.

Magyar és hun birtoklású,
fénykereszttel egyesítve.
Erről tanúskodik minden,
kör és ék-alakú dísze.

Pártán lévő nemes gyöngyök,
mint szűztiszta életharmat,
melytől szépség, jó egészség,
bölcsesség, és bőség sarjad.

Államiságnak alanya,
s minden tulajdon forrása.
A nemzet hitbizománya,
főhatalom birtokosa.

Mérleg nemzet, s király között.
Tejhatalomnak a fője.
Földi küldetése örök,
Ő a jog, és erkölcs őre.

*
2016. Kikelet – Böjtmás – Március hava 19.

 

 

A hiénák dala

Lehet nyár, ősz, vad tél,
Zenghet tavasz dala,
Rablásra készen áll,
A hiénák hada.

Erős testünk vágtat,
Kitartóak vagyunk.
Az éj leple alatt,
Gyarapodik javunk.

A megszerzett zsákmány,
Nem egy könnyű préda.
Szívós elszántsággal
Vetődünk a célra.

Rossz a szagunk, s hírünk;
Az ember a vádlónk.
Hullarabló szóval,
Bűnös megalázónk.

Aljas gondolata
Mások ellen fordul,
S cselvető tettével,
Lelketlenné torzul.

2016.-03.-16.

 

A Pisannya Gora-i kőkorszakbeli sziklarajz

Az élet edénye
A Pisannya Gora-i kőkorszakbeli sziklarajz
(Tomory Zsuzsa írása nyomán)

 Sziklafalon szép sziklarajz,
üstként ábrázolva egy pajzs.
Mely két oldalán két férfi,
szembetekint, s egymást nézi.

Az üst jelkép, mely befogad,
és ízes ételeket ad.
Jó étel által életet,
mely táplálja a véreret.

Ám lehet egy nagy fémkupa,
melyet küldött az Ég Ura.
Benne Élet italával,
megigazult igazával.

Edény oldalai kötve,
négy vonallal egybeöltve.
Két peremén álló jelek,
s díszként három levél rezeg.

A négy sáv a világerő,
mely egybetart, mely éltető.
A Teremtés négy eleme,
ember-létünknek jelene.

Jobboldali férfikézbe',
eke rajzolata vésve.
Ám látszatra félholdszerű,
ábrázolása nagyszerű.

Mintha Magor ősünk lenne,
s a régmúltból így üzenne.
Éghez kötött a jelleme,
s rendelve föld szeretete.

Másik ember keze végén,
életfának ágát vélném.
Melynek csúcsán két levélke,
nyújtózkodva tekint égre.

Bal kezében ostor suhog,
mellyel jól bántak a hunok.
Csattogott a villámkorbács,
s hullott ellenség, mint forgács.

Angyalok a címerszélen,
égi tartomány, mely éden.
Tölgyfaágak, pálmalombok,
velünk élnek ősi csontok.

2016. Kikelet – Böjtmás – Március hava 13.

 

 

Krónikás ének
(1946. március 12.)

Az öröklét kapujában
áll a szellemóriás.
Test és lélek válni készül,
dicsfény lebeg, glóriás.

Fentről rászáll égi erő,
s ima röppen ajkáról.
Kicsúszik a föld alóla,
s leesik a lábáról.

S mint a gránit zuhan teste,
hite gyémántként ragyog.
S a mennyország kapujában
fogadják az angyalok.

Az igazság mártírjai
száma mától eggyel nőtt.
A sötétség leple alatt,
a gonoszság bakot lőtt.

Ragyog az Igazság, és Élet.
s az Isteni szeretet.
Példamutató volt élte.
Táplálja a kegyelet!

B. M. B.

 

 

NE BÁNTSD A MAGYART!

Mostanában az a divat,
hogy szidják a magyarokat.
Az ócsárlást sportként űzik,
s ahol lehet, őket ütik.

Azt sem tudják, kinek ártott!
Valakiket tán megbántott?
Megsértette a jogukat,
elvette a vagyonukat?

Hej, ha tudnák ki a magyar!
Miért él itt, és mit akar?
Isten milyen magvetése,
s léte, szabott rendelése?

Olyan szelíd, mint a bárány,
áll a megváltásra várván?
Mások szerint, mint a birka,
melynek sorsa meg van írva.

Vannak, akik szívják vérét,
fokozzák a szenvedését,
éjjel-nappal csak gyalázzák,
becsületében alázzák.

Fedik, róják kívül, s belül,
a sok aljas, fölé kerül.
S ott a magyart csak lenyomják,
életszínvonalát rontják.

Éles nyelvvel üt a Bakó,
romlott szívű üres tahó.
Hazug vádja száján pereg,
egész teste dühtől remeg.

A sok álnok, ferde agyú,
zabolátlan, mocskos szavú.
nemzetközi piszkos szemét,
elvesztette józan eszét!

A mi fajtánk béketűrő,
indulatát is legyűrő.
Lelkiségben emelkedett,
kereszténynek neveltetett.

Ezer éve befogadó,
szitkos szájat befogató.
Európát védte kardja,
országa volt, védőpajzsa!

Majd kapzsiság tépte testét,
nyüvek rágták, vágták, nyesték.
Félholtan is marcangolták,
világ előtt meghurcolták.

Most még erős ősi génje,
ám taposva büszke énje.
Ha tudata emelkedik,
térdre sose ereszkedik!

2016.-03.-04.

 

 

HA
(KÁSLER ÁRPÁD–nak ajánlva)

Ha igaz vagy, elismernek,
s tiszta emberként szeretnek.
Szorgalmadat megbecsülik,
a sorsrontást elkerülik.

Ha bátor vagy, bátorítnak,
s erejükkel gyarapítnak.
Hű tanúi lesznek pernek,
s veled hosszú útra kelnek.

Ha kitartó, Isten-hitű,
állhatatos tekintetű,
következetes elvbarát,
akkor más is tartja szavát.

Ha áruló, kitagadnak,
s ellenségnél befogadnak.
S meglásd, odalesz nyugalmad,
megvetés lesz a jutalmad!

Mert képükre átformálnak,
moslékukba bedarálnak.
S korpák közé keveredve,
éled élted keseredve.

Ha önmagad megtagadod,
s lelked az ördögnek adod,
sújtson a köz, megvetéssel,
sírig tartó szenvedéssel!

Bábu leszel, s tesznek-vesznek,
árulásért jól fizetnek!
Majd tettedtől megijednek,
s hajójukból is kivetnek.

Barátaid elfelednek,
s lelkük mélyére temetnek.
Harmadnapra kihantolnak,
s a pokol tüzére dobnak.

2016. március 2.


 

 

Tájékoztatás
(Kommunikáció)

Valamikor az őskorban,
barlang mélyén, hűs vadonban,
a teremtett első párnál,
életnemző égő vágynál,

ha felvillant egy gondolat,
mely oltani vélt gondokat,
már a torkát köszörülte,
s hangszínekkel megjelölte.

Ingerelte harag, öröm,
s érzéketlen néma közöny.
Gyomrot maró, kínzó éhség,
szívet melengető szépség.

Hangot formált, mutogatott,
jellel üzenetet adott.
S betűhangok által keltett,
kimondható szókat termett.

Célszavait rendbe vonta,
s mondatcsokorba befonta.
S mint a gyöngy, fonálról oldva,
gondolata szállt kibontva.

Ettől kezdve beszélt, közölt,
igazáért harcolt, pörölt.
Ura lelkével lélegzett,
sokszor lett ő megbélyegzett.

Kialakult a kapcsolat,
a szeretetparancsolat.
Addig tart a földi öröm,
míg e parancs visszaköszön.

Hit helyett lett hiszékenység,
terméke a békétlenség.
Mert ha a hír csak kedvezett,
a hírvevő lelkendezett.

Így folyt a hír adás-vevés,
míg megtörtént az átverés.
Elpárolgott a bizalom,
s elcsendesült a vigalom.

Ha önző érdek irányít,
viszonyokat lesilányít.
Megszűnik a jó kapcsolat,
mint vers végen e karcolat.

2016.-02.-27.

 

 

Népi
(Démotikus)

A nép, az egy embercsoport,
mely meghatározza a kort?
Vagy csupán egy metafora,
mintsem János, István, s Flóra?

Régen a nép volt a nemzet,
mit az idő megtört, metszett.
Egy dalt dalolt pap, és inas,
az élet volt lovagias.

Felvilágosodás után,
rétegződött a nép csupán.
Jómódúból lett a magas
műveltségű fennkölt szavas.

Gondolata szárnyalt, s írott,
a hírneve tollal vívott.
Művészete utat nyitott,
vagy csupaszra silányított.

Lehet stílusa egyéni,
ha tehetségét nem bérli.
Ha született szabad ember,
szava zúghat, mint a tenger.

Szegény emberből lett népi,
ki élet súlyát duplán érzi.
Alacsonyan iskolázott,
kit végzete lenullázott.

De a szava elbeszélő,
társaságban továbbélő,
hagyományok művelője,
ősi jelek megőrzője.

Közösség a létforrása,
átörökölt a vallása,
mely a sorsnak lépéseit
szabja, s adja kérdéseit.

Ha szegénynek van szolgalma,
ösztöndíj lesz a jutalma.
S lehet ő is kiváltságos,
feltéve, ha nem álságos!

Mert nagy erény a tisztesség,
ruha színén folt ne essék!
S felemeli az áhítat,
melyet szeretet átitat.

Talán egykor lesz néppárti,
S később lehet királypárti.
Egyszer ő lesz majd a király,
s csendesedik a pártviszály.

2016. február 25.

 

 

H2+O

Vízben született az élet,
az ívó víz táplál, éltet.
Édesvíz már sok helyen nincs,
mely számunkra legdrágább kincs!

Vized óvjad, és becsüljed,
mely fenntartja földi léted!
Ne szennyezzed, ne pazarold,
mulasztásod ne panaszold!

Két rész hidrogén az erő,
egy rész oxigénnel nyerő.
Födi élethez ajándék,
gördül munka, és a játék.

Mozgás, erő, energia,
víztől virul ember fia.
Hűs cseppjétől tested telik,
s alélt lelked éledezik.

Oxigén is életnemző,
s párosával már versenyző.
Dioxigén így a neve,
halmozódva nagy a heve!

Gáz, mely színtelen, szagtalan,
életkedved határtalan.
Ha tiszta a földi légkör,
nem kell melléd egészségőr!

2016.-02.-23.

 

 

Magyarázat

Idegen szó kissé rideg,
nem melengeti a szívet.
Használata is álságos,
csak nyelvében valóságos.

Magyar szavunk van helyette,
ám van, aki elfeledte!
A jövevényt már megszokta,
mely a bűvkörébe vonta.

Használják is szorgalmasan,
némelyikük borzalmasan!
Suta szövegkörnyezetben,
sérült mondatszerkezetben.

Magyar legyen elsődleges,
az idegen csak semleges!
Édes anyanyelvünk féltsük,
hogy egymás szavát megértsük!

 

 

Véleményegyeztetés
(Konzultáció)

A véleményegyeztetés,
gondolati szántás-vetés.
Közösségi helye érvnek,
jó szellemi cselekvésnek.

A nép szava, Isten szava,
benne feszül a gond java.
Megszólítják, megkérdezik,
s jó reménnyel felvértezik.

Így születik az a látszat,
hogy a pályán bárki játszhat.
Szabályozva közéletet,
javítva a közérzetet.

 

 

Megvesztegetés
(Korrupció)

Közösséget sújtó romlás,
vesztegetéssel megrontás.
Törvénytelen előnyszerzés,
erkölcstelen pénzmag-nemzés.

Eszköze a fekete pénz,
forgatja a látatlan kéz.
Mammonnak a kapzsi rabja,
aki adja, s aki kapja.

E cselekvés üldözendő,
elzárásra elítélendő!
Sújtsa a köz, megvetéssel,
munkát végző neveléssel!

 

 

Bűnszövetkezet
(Maffia)

Működő bűnszövetkezet,
mely törvény ellen szervezett.
Benne lapul minden tetű,
a szó arab eredetű.

„A mi ügyünk, a mi dolgunk,
minden gondot mi megoldunk!
Minket fedez a hatalom,
uzsorapénz a jutalom."

Kapzsiság a táplálója,
félelem a szolgálója.
Erőszakos, folyton romból,
földet hasít ősi honból.

Mint büdös patkány szaglászik,
zavaros vízben halászik.
S ha más vagyona felé nyúl,
a vétlen lélek is kinyúl.

Rákos szövet, test a testben,
nyakig úszunk szarban, gennyben!
Bűzlő szennyük mindent áthat,
élő létünk holttá válhat!

A hatalom némán tűri,
a trágyalét meg nem szűri.
A közélet velük rohad,
s elemészti a sorsunkat.

Hatalom a hatalomban,
felrobbanok haragomban.
Minden bánat e dalomban,
de jó élni a vadonban!

 

 

Rágalom
(Koholmány)

A rágalom, élő kórság,
irigységből kelt gonoszság.
Tőle retteg a szenvedő,
igazságon a szemfedő.

Hazugsággal másnak ártó,
hamis vádak által vádló.
Más értékére vadászó,
Istent, s embert meggyalázó.

Szülőatyja a gyűlölet,
mely beteg lelki kövület.
Kapcsolatot megmérgező,
hatalmi vágy, sötét erő.

 

 

 

Nemzetköziség
(Internacionalizmus)

Mára minden nemzetközi,
unió is ezt tükrözi!
Egyik barna, másik fehér,
ezt szereti bal-lib vezér.

Ezer sebből vérző világ,
széttaposott nyíló virág.
Keveredő népek, fajok,
égig tornyosuló bajok!

Szabadság és egyenlőség?
Keveseknek jut a bőség!
Legtöbb izmus csak hazugság,
elhinni is nagy butaság!

 

 

Megjelent: 9628 alkalommal Utoljára frissítve: 2018. December 26., Szerda 12:13

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 68.7%Austria 1.3%
Romania 5.4%Canada 1.1%
United States 4%Norway 0.7%
Russian Federation 2.8%France 0.3%
Ukraine 2.7%Kuwait 0.3%
United Kingdom 2.1%Switzerland 0.3%
Slovakia 2.1%Netherlands 0.3%
Sweden 1.9%Australia 0.3%
Germany 1.8%Italy 0.2%
Serbia 1.4%Spain 0.1%

Today: 70
This Week: 3379
Last Week: 3748
This Month: 10721
Last Month: 17173
Total: 2166453

Belépés