Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Szo2018May26

2009. Augusztus 23., Vasárnap 12:18

Napjézus, vagy amit akartok?

Írta:  B. KÁNTOR JÁNOS
Értékelés:
(4 szavazat)
„Korszakváltás előtt áll az emberiség”, mondogatják gyakorta, és sokan manapság. Vannak, akik a maya naprendszer ciklusának végére, 2012. december 22-ére, mások az asztrológiai korszakváltás dátumára teszik az átalakulás kezdetét. 

Egy bizonyos, ez a fajta, emberi mohóságra, rablógazdálkodásra épülő civilizáció nem tartható fenn sokáig. Azaz, így, vagy úgy, mindenképpen változások előtt állunk.
 
Mivel, a tudat, a gondolat (mint alkotó energia) mindig az anyag előtt „jár”; vagy történik egy általános, alapvető tudatváltás, ha úgy tetszik tudatmódosulás, vagy végzetes katasztrófába zuhan az emberiség. (Lásd Babilon, és Atlantisz „legendáinak” figyelmeztető üzeneteit.)
 
A „jeleket” érzékelő elmére sokként hatnak ezek az információk, s a kihívásokra adandó „spontán” válaszként aktivizálódnak az eddig elfojtott bugyrai, átértékel, újragondol mindent, akár a világ „sarokköveit” is.
 
Magától érthetően merül fel a kérdés: „Honnan jövünk?”, „Hová tartunk?”, „Hogyan jutottunk ide?”.
 
Valóban, minél mélyebb rétegekbe kezdünk kutakodni, annál inkább világosabban látszik, hogy szinte minden, a történelmünket jelentősebben befolyásoló eseményt elferdítve, nem egyszer gyökeresen átalakítva tálalták nekünk. Magyarán, meg vagyunk vezetve.
(És ne kezdjen az emberfia összeesküvéselméleteket gyártani.)
 
Ennek okán, akár válaszolhatunk is a „Hogyan kerültünk ebbe a helyzetbe?” kérdésre.
Jelentem, ide vezettek minket.
 
A megvezetés eszköztárában pedig a legfelső polcokon foglal helyet a vallás. Esetünkben, a világ folyását leginkább meghatározó hatalmakat „létrehozó”, kiszolgáló zsidógyökerekkel bíró keresztényegyház.
 
A hasonló következtetésre jutó, legnépszerűbb elméletek- nem teljesen alaptalan érvekkel - (Lásd: Zeitgeist, vagy akár az oldalunkon is megjelent „Napjézus” c. írást) a kereszténységet, számos más vallással egyetembe az ősi napkultuszokból eredeztetik.
 
Igen, a történelem állítólag ismétli önmagát, de mégsem illene újra a több ezer évvel korábbi tévedésekbe, hibákba esnünk.
 
Bizonyára, sokunknak hihetetlennek tűnik az ismert ókori kultúrákat, a „hivatalos emberiséghajnalát” jócskán megelőző civilizációk léte, a több millió éves emberi csontok, arany, ezüst, alumíniumláncok felbukkanása, az esetek elhallgatása, elbagatellizálása, a bizonyítékok eltüntetése.
 
Amennyiben igen, kérdezzük meg a geológusokat (a tudomány embereit); Ilyen időintervallumokban elképzelhető-e, akár kontinensnyi területek mélyebb rétegekbe való süllyedése, újabbak felbukkanása?
A válasz, csak egyértelmű igen lehet.
 
Ugye, már adunk némi esélyt a mitikus birodalmak létezésének?
Szóval, maradjunk annyiban; nem mese a népek Atlantiszról, aranykorról, óriásokról, a szellem embereiről, titokzatos emberfajokról szóló emlékezete.
 
Ezen, letűnt társadalmak túlélői (a hét bölcs, a hét risi, a „magvetők”) kapcsolatot teremtettek a mai ember őseivel, és - az arra alkalmasaknak, a kiválasztottaknak -, átadták a tudásuk, (urambocsá) génállományuk egy részét is.
 
Innen eredeztethető az ókori civilizációk hihetetlen ívű fejlődése, és Ekhnaton fáraó mai szemmel nézve is fantasztikus vallásváltása. Aki kísérlettet tett az egyistenhit bevezetésére, valamint a korának viszonyai közepette elképesztő, humanitásra, mondhatnánk a „szeretetre épülő” hit meghonosítására.
 
Amely vallás nem szólt másról, mint a mindent besugárzó, átható, teremtő, és megtermékenyítő princípiumról, az „Isten szeméről”, „magjáról”. A világunkat mozgásban, életben tartó mélyizzásról, a soha ki nem hunyó teremtőrezonancia forrásáról, a „Szentmagról”.
 
Az egy másik kérdés, hogy miként lehetett mindezt „eladni” a fétisizmussal, halott-, és állattisztelettel átszőtt egyiptomi társadalom átlagpolgárának?
 
Magától érthetően, a Napkorong, az Isteni mag földi tükröződésének segítségével.
Hiszen, „Amint lent, úgy fent” tartották a fáraók földjén.
(Egyébként tisztába voltak a Nap gömb formájával)
 
Hasonlóképpen nehéz lehetett elmagyarázni a bikaistent tisztelő lakosságnak az „Isten maga az univerzum” tantételét.
Hacsaknem, a fénytől származó, a csillagos égboltot foltjaiban megjelenítő, homlokán napkorongot tartó, Hápi (Ápisz) bika segedelmével.
 
Vagy az oldalán holdat, szarvai közt felkelő napot, ezer ága-bogán csillagokat viselő „csodaszarvas” képzetével.
Hogy ez már egy másik történet?
Nem, egyazon dologról beszélünk, de egyelőre maradjunk Egyiptomnál.
 
A „Mindenség Urának” Atumnak az ősóceánt megtermékenyítő „magjánál”, Izisz „aranymag” (aranypénisz) által történő megtermékenyítésénél, az „aranymagból” felemelkedő „isteni követnél”, Hórusznál, aki a „szeme” erejével kelti életre Oziriszt.
 
Továbbá, a Szentmag, és kiteljesedésének emlékét őrzik a máig közkedvelt, mágikus, egyiptomi szimbólumok is, az úgynevezett „Élet Kulcsa”, az Ankh, vagy a híres „Hórusz Szem”.
(Egyébiránt, az sem lehet az esetlegesség számlájára írni, hogy az Ankh kirakható a Hórusz szem elemeiből, ami természetesen fordítva is igaz.)
 
Hazai vizekre evezvén megállapíthatjuk, hogy a magyar, mint ősnyelv hűen megőrizte a szem-mag egyértelmű megfeleltetését. Valamint, az iz, is, izsa, isa, ige, igéz szavaink által, a sumer iz (isteni lélek), izi (izzó), igi (szem) szókapcsolatokat, azok értelmét, és - az iz-ből kihajtott szóbokor tanúsága szerint -, azt az aprócska, egyszer izgő-mozgó, máskor izzó, sugárzó valami fogalmát, amely nem más, mint az anyagi világ kovásza.
 
A még mindig kételkedők kedvéért eláruljuk, hogy az egyértelműen magot, szemet ábrázoló „is, us” olvasattal bíró rovásjelünket (ún. bogárjel) rejti a vámfalui „istenszeme”, és a veleméri „isten valamicsodája” hieroglifa, valamint az énlakai „egyusten” ligatúra is.
 
Sőt, mind ezt megtetézvén, nem lehet véletlenszerű az énlakai „egyusten” ligatúra és az egyiptomi Ankh hasonlatossága sem.
 
Sajnos, idő és hely híján, nincs lehetőségünk a kérdéskör maradéktalan áttekintésére, a „Szentmag” világ vallásaira gyakorolt hatásának bemutatására, de mindenképpen figyelmükbe ajánlanám a következő idézeteket.
(A részletesebb információkat a Magyar Kód c. írás tartalmaz)

„Én vagyok a te Istened, akiből minden élő származik.”
(Jelenések Könyve 21.7)
„Akiben nincs meg a Fiú, az élet sincs meg abban.”
(1 J. 5.12)
„Lakozom bennük, és köztük járok”
(Ap. Cs. 20)
„Hogy mindnyájan egyek legyenek; amint te én bennem, Atyám, és én te benned, hogy ők is egyek legyenek mi bennünk…”
„…én ő bennük és te énbennem: hogy tökéletesen eggyé legyenek…”
(Ján 17:21-23)
„Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik…”
(I. Kor. 11: 23-24)
„Isten saját képmására teremtette az embereket; saját szeme fényét helyezte szívükbe…”
(Sir 17, 1-14. Fejezet)
„Ezt mondja Isten Fia, a kinek szemei olyanok, mint a tűzláng,…”
(Jel 2,18)


Igen, az igazi Jézus a Szentmag követe. A határtalan, szinte kézzel fogható vallási révület, a Megváltóba vetett tömeges hit ereje által, a Szentmag sugaraiból megtestesült - Hóruszhoz hasonlatos - Fénylény.
 
Piramisszövegek 606:

 „Megerősödtem, és hatalmasra nőttem,
hogy különbözővé váljak a fénysugarak többi lakójától,
akik velem együtt keltek életre,
és lettem az Isteni Sólyom.”

 
Aki, a kiteljesedés, a megváltás, az emberiség fénnyel történő feltöltése érdekében megtöretett, majd szétosztatott.
 
(Igaz, nem kényszeríttette rögtön térdre a római légiókat, csupán megváltoztatta az egész világot.)
 
Ennek okán értelmetlen minden, a Jézus származását firtató okoskodás, a „történelmi” Jézus nyomainak kutatása, még inkább a Nappal történő azonosítása.
(Bár, amint azt már korábban említettük, a Nap az Isten sugárzó természetének földi tükröződése, és mint ilyen, a legalkalmasabb annak bemutatására, szavakba öntésére.)
 
Ezért nem értették – legalább is a megfeszítéséig, feltámadásáig, fényének „szétosztásáig” - még a tanítványok sem a példabeszédeit.
 
Egyszóval, elérkezett az idő, az ősi tézisek megismerésére.
 
Téveszméink, az egyszeri megismételhetetlen teremtés, a „nagy-bumm”, az „ősrobbanás” doktrínájának, az anyagi test béklyóiba szorított elménk torzszüleményének, a képünkre teremtett, megszemélyesített istenképnek elhagyására.
 
A táguló, vagy szűkülő végtelen világegyetem?
A végtelen, ami tágul, vagy szűkül?
Mi tagadás, meglehetősen bizarr elképzelés, ennek ellenére általánosan elfogadott, „tudományos” dogma.
 
Holott, az egész körülöttünk pulzáló világegyetem arra figyelmeztet minket, hogy minden egyes ledőlt, odvas fa robajára, visszhang egy nyíló mag csendes pattanása.
 

 

(1. oldal / 2)
Megjelent: 3900 alkalommal Utoljára frissítve: 2011. Augusztus 07., Vasárnap 12:52

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 324 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.7%Canada 1%
Romania 5.4%Serbia 1%
United States 4.3%Switzerland 0.4%
Germany 2.9%Australia 0.4%
Russian Federation 2.9%France 0.4%
Ukraine 2.8%Netherlands 0.2%
United Kingdom 2.2%Italy 0.2%
Sweden 2.1%Belgium 0.2%
Slovakia 2.1%Poland 0.1%
Austria 1.3%Greece 0.1%

Today: 6
This Week: 4801
Last Week: 7026
This Month: 23964
Last Month: 28526
Total: 1829779

Belépés