Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

K2018Dec18

2013. Február 12., Kedd 19:58

PUniós környezetvédelem, OH!

Írta:  Plósz Sándor
Értékelés:
(9 szavazat)
Ha te TUNGSRAM, én Tungok rád!

Környezettudatos polgár vagyok, egyesek szakembernek is tartanak, meg spórolni is akarok. Lecseréltem lakásom összes villanykörtéjét.

Konzervatív is vagyok, ezért halogattam ezt a vásárlást, nem csak az ára miatt. Most gyermekeim sem tudnak lebeszélni, ugyanis nincsenek most itthon. Gyors cselekedetre volt szükség.

Baráti, egykor honos TUNGSRAM szakboltban kezdtem. Rövid magvas baráti beszélgetés után elmondtam igényemet. Minden égőt kipróbáltak. A pulton egy tálka, félig rossz égőkkel. Visszahozzák? Nem. Ezek a mi kiégett égőink. Betoldás: Amúgy mindenki fizet 60Ft termékdíj többletet minden égőért, amikor vásárolja, ha visszahozná, újra kérnénk tőle 60Ft-ot a veszélyes hulladékért, de csak akkor, ha ép. Ha törött, vigye máshová. Akkor veszélyes.

Vettem:

1 db 200W-nak megfelelőt, ezután csak 40W-ot fogyasztok,
5 db 100W-nak megfelelőt, ezek darabonként 20W-ot fogyasztanak,
5 db 70W-nak megfelelőt, ezek fejenként 15W-ot fogyaszt.

Összesen 1050 W helyett, ezentúl 215W-ot fogyasztunk. Azt mondják, a fényét is megszokom majd. Most fizettem tizenötezer forintot.

Otthon bontogatom a dobozokat, csereberélem a régieket és figyelmesen elolvasom az új égő dobozán minden betűt és jelet. A három ország gyártója, Francia,- jelzése márkája Magyar - és a Kínai dobozán a piktogramok szinte azonosak. Van rajta az égő képétől a kukába ne rajzocskáig minden. 99% oda kerül, - majd.

Egykor, a kémiában is jártaskodtam és figyelmes leszek betűkre és számokra. Először jogosan arra gondoltam, - ezért nem lehet kapni tisztességes pontos hőmérőket -, köszönet az EjU bürokratáknak! Azután elkomorodtam, - nem kicsit, nagyon. Vettem 27+4-nél több!, azaz 31mg-nál több HIGANYt. Ivóvízben maximum 1mikrogram lehet. Egy törött 20W-os, 3000 m3 vizet szennyez el.

A mai napi hírre gondolva, ez a mennyiség, biztos elég lenne egy bolgár esernyőre, néhány ezer m3 víz elmérgezésére és vagy más hasonló brutális cselekedetre. Mindezek elkerülésére, van egy jelecske, amit véletlenül vettem észre, egy áthúzott kuka, a KUKÁTÓL (gyártó), ő már nyugodtan alhat.

Tovább gondolva az ügyet, micsoda hasonlóság van a foszfátmentes mosóporral.
Kérem! Nem hülyültem meg.

1, A foszfát mentes mosóporban nincs foszfát, - hurrá környezetvédelem. Ott kapja a tonnákra az állami támogatást a gyártó. A Csillag-, meg más vízlágyítókban amit veszel hozzá, hogy fehér legyen a ruhád, abból kevés kell, meg kőtelen lesz a géped is, - annak mintegy 40%-a foszfát. Környezeti átverés, mert a bírságot tonnák után fizetik, és ez meg, kicsi is, meg koncentrált is, meg mérgezi a tavakat.

2, Ezek a csodalámpák szintén takarékosak az árammal, meg drágák is, meg darabonként néhány embert halálba tudnak mérgezni.

3, Vagy nem tudják, mit tesznek, vagy nagyon is tudják. A higanyról nekünk azt mondta a tanító bácsi az elemiben, „gyerekek, ha eltörik a hőmérő, kénport kell rá szórni és úgy kell feltakarítani." Erre nincs ráírva. Azt még nem értem, hogy sem az unióban, sem az un. nemzeti környezetvédelmi szakértők között, ezt senki nem vette észre. Olvasd el a PUniós „stratégiát"!

tungsram

A foszfátmentes mosószerek, Henkel -, vagy a drágább RBCK – minőség?

CsillagEz nem reklám! Az összetételt nézd!

A Csillagnak ismerjük 50-65%-át, mármint az összetételnek, meg tudjuk, hogy van benne valami felületaktív anyag 5%. Ebben van egyébként a polikarboxilát!
(Mintegy 400 Ft/450g)
De a foszfát az 30%, bevallottan!
„Henkel – minőség"!

A CALGON borítója már többet takar el a valóságból!
RBCK gyártmánya! Mintegy 1000.-Ft/500 g)
Drágább, - több a reklám költség. (Ezért nem vettem belőle, e bemutatóra.)
Ott az összetételnél csak azt mondja:
Polikarboxilát 5% (ez egy folyósító szer, amit a betonadaléktól a szappangyártásig használnak.
Zeolit 30% (Felületaktív ásvány, vulkáni, posztvulkáni tevékenység során keletkezik. Zempléni hegységben nagyon gyakori.)

Mi lehet a 65%?
(A zeolit-polikarboxilátot használják vízlágyítónak, de nem ez van ráírva, és nem önállóan.)

Nem jelzi, hogy foszfátmentes, tehát ugyanúgy lehet benne nátrium-tripolifoszfát, mint a Csillag-ban.
(Mások szerint van benne!
Az eredeti gyártói honlapokon sem nyilatkoznak a –mentességről, vagy a foszfáttartalomról!)

A trisó ami zeolitmentes hatóanyag (nátrium-tripolifoszfát) vízlágyításra is jó, kb. 200.- Ft/500g
És nincs benne svindli!
Egyébként különböző vízlágyítók a nem hamisított mosószerekben benne vannak. Olvasd el!

Ennyit a környezetvédelem támogatta, foszfátmentes mosószerről, és a mosószergyártók által támogatott környezetvédelemről.
És a CALGON reklámjáról.

Egyébként van foszfátmentes vízlágyító, nagyon jó, de azt most nem árulom el.
Te is készíthetsz, olcsón.
Mindezek az asszociációk csak a mosószer-hamisítás ügyén jutottak eszembe.

Az EjU-s és más hatósági szakemberek nagyszerűen végzik dolgukat. Környezetbarát csirizzel ragasztják a székhez az ülepüket.

Budapest, 2013-02-10
Plósz Sándor

52005DC0020

A bizottság közleménye a tanácsnak és az Európai-Parlamenthez - A higanyra vonatkozó közösségi stratégia {SEC(2005) 101} /* COM/2005/0020 végleges */
Brüsszel, 28.01.2005
COM(2005) 20 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

A higanyra vonatkozó közösségi stratégia
{SEC(2005) 101}

1. BEVEZETÉS
2002 decemberében a Bizottság egy jelentést adott be a Tanácsnak a klóralkáli-iparból származó higanyra vonatkozólag[1]. Ez az iparági feldolgozás higanycellás technológiájából származó 12-15 ezer tonnányi fölös higany sorsát tárgyalja. A Tanács erre felkérte a Bizottságot, hogy alakítson ki „egy következetes stratégiát .... az emberi egészség és a környezet védelmét szolgáló intézkedésekkel együtt a higanykibocsátások egész élettartamára vonatkozóan, a termelésre, felhasználásra, hulladékkezelésre és kibocsátásokra figyelemmel". A stratégia egyben alapul szolgál a Közösség álláspontjához az UNEP Kormányzótanácsának 2005 februárjában tartandó nemzetközi vitájában.

E közleményhez egy, a higanyproblémát és a lehetséges politikákat részletesen taglaló Kibővített Hatásvizsgálat (Extended Impact Assessment — ExIA)[2] is mellékelve van. Ez figyelembe veszi az ExIA-ban ismertetett, a stratégiáról, a technológiákról és az eredményekről az érdekeltekkel folytatott konzultáció során hangoztatott cselekvést sürgető véleményeket is.

2. A HIGANYPROBLÉMA

2.1. A higany veszélye

A higany és vegyületei erősen mérgező hatásúak az emberre, az ökológiai rendszerekre és a vadon élő növényekre és állatokra. A kezdetben akut és helyi problémának tekintett higanyszennyezést ma már egész világra kiterjedő, diffúz és krónikus problémaként tartják számon. A higany nagy dózisban halálos lehet az emberekre, de még viszonylag kis dózisok is súlyos idegrendszer-fejlődési károsodásokat okozhatnak, és újabban a szív-érrendszerre, az immunrendszerre és a szaporodási rendszerekre gyakorolt lehetséges káros hatásokról is beszámoltak. A higany emellett gátolja a mikrobiológiai aktivitást a talajban, és elsődlegesen veszélyes anyagnak minősül a Vízügyi Keretirányelv[3] szerint.

A higany a környezetben tartósan megmarad és átalakulhat metil-higannyá, amely a legmérgezőbb formája. A metil-higany könnyedén áthatol a méhlepény-határfelületen és a vér–agy-határfelületen, és az értelmi képességek fejlődését már megszületés előtt gátolhatja. Ezért a szülőképes korú nőkre és a gyermekekre gyakorolt hatása igen veszélyes.

A higanybehatás legnagyobb forrása a fejlett országokban az amalgámos fogtömésekből származó higanygőz belégzése. A metil-higany behatás többnyire étkezés útján történik. A metil-higany különösen a vízi élelmiszerláncban gyülemlik fel és koncentrálódik, különösen veszélyeztetve a sok halat és tengeri élelmiszert fogyasztó népességeket.

Közép- és Észak-Európában a bioindikátorok az emberek többségénél a metil-higanyra nemzetközileg elfogadott biztonságos szint alatti expozíciót jeleznek. Ugyanakkor a mediterrán országok parti vidékeinek lakosságánál és a közép- és észak-európai lakosság mintegy 1-5%-ánál e szint körüli értékek mutatkoznak, a mediterrán halászfalvak és az arktikus népesség körében pedig ezt jelentősen meghaladóak.
2.2. Globális perspektíva

Bár higanyt természetes források, mint pl. a tűzhányók, is kibocsátanak, az olyan antropogén forrásokból származó kibocsátások, mint a széntüzelés és a termékekben való alkalmazás, jelentős növekedést okoztak a környezeti expozíció és a lerakódások terén. A múltbeli kibocsátások emellett létrehoztak a környezetben egy „globális higanykészletet", amelynek egy része folytonosan mobilizálódik, lerakódik, majd újra mobilizálódik. Ehhez a globális készlethez további kibocsátások adódnak, a levegő, a víz, az üledékek, a talaj és az élővilág között cirkulálva.

Kiugró higanykoncentrációk a világ számos részén előfordulnak. Egyesek főleg helyi források, különösen a dél-amerikai, afrikai és ázsiai kisipari aranykitermelés, következményei. De országhatárokon átlépő szennyezőanyagként a higany globálisan forrásától messze eső régiókba is eljuthat. Ez azt jelenti, hogy egy — rövid távon nézve — helyi jellegű szennyezés hosszabb távon hozzáadódik a globális higanykészlethez. Ez olyan, higanyforrásokkal nem vagy csak csekély mértékben rendelkező régiók szennyeződését is előidézte, mint az északi sarkvidék.

3. CÉLKITűZÉSEK

A fő cél a környezetben található higanyszintek és a — főleg a halakban lévő metil-higanyból származó — emberi expozíció csökkentése. A halakban lévő metil-higany problémájának megszüntetése azonban feltehetően több évtizedet fog igénybe venni, minthogy a jelenlegi szintek múltbeli kibocsátások következményei, és csökkentésük további kibocsátások nélkül is hosszú időt vesz igénybe. A Közösség már több intézkedést hajtott végre a higanykibocsátások és a higanyfelhasználás csökkentésére. Ez nem jelenti azt, hogy többet már nem lehet tenni, de kiemeli a meglévő intézkedések tagállamok általi teljes körű végrehajtásának és a globális szinten történő előrehaladásnak a fontosságát.
A stratégia ezért a következő célkitűzéseket tartalmazza:
- A higany kibocsátások csökkentése.
- A higany társadalmi körfogásba kerülésének csökkentése a kínálat és a kereslet lecsökkentésével.
- A higany feleslegek és (még használatos vagy tárolt termékekben lévő) társadalmi tárházaik hosszú távú sorsának megoldása.
- Védelem a higany expozíció ellen.
- A higanyproblémával és megoldásaival kapcsolatos ismeretek fokozása.
- A higannyal kapcsolatos nemzetközi intézkedések támogatása és előmozdítása.
Az egyes célokkal kapcsolatos előrehaladás, a hiányosságok és a megteendő kiegészítő intézkedések ismertetése az alábbiakban található. A rövid illetve középtávra történő utalások a következő 3 illetve 4-6 évre vonatkoznak. A hosszú távú intézkedések meghatározására a stratégia felülvizsgálatát követően kerül sor.

4. A KIBOCSÁTÁSOK CSÖKKENTÉSE

A higanykibocsátások az iparosítással párhuzamosan általában növekednek. A légkörbe történő globális kibocsátás kb. 20%-kal nőtt 1990-től 2000-ig. Az európai kibocsátások ez idő alatt mintegy 60%-kal csökkentek, de mégis Európa marad a többi földrészen és az Északi-sarkon lerakódott higany fő forrása.

Az egyik fő higanyforrás a széntüzelés. Az 50 MWth feletti széntüzelésű erőművekre — hasonlóan olyan egyéb fő forrásokhoz, mint a fém-, a cement- és a vegyipar — az IPPC-irányelv[4] és a 2001/80/EK[5] irányelv vonatkozik

Ezért az IPPC-irányelv a fő közösségi eszköz a higany- és egyéb szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésében. Az IPPC-létesítmények engedélyezése, néhány új tagállamra vonatkozó kisszámú kivétellel, 2007. október 30-ával befejeződik. A Bizottság egy sor BAT referenciadokumentumot (BREF) tesz közzé az IPPC végrehajtásának támogatására.

1. intézkedés. A Bizottság felméri az IPPC higanykibocsátásokra történő alkalmazásának hatásait, továbbá — az IPPC és az EPER[6] jelentési kötelezettségek szerinti szolgáltatott adatok és egy szélesebb stratégia-felülvizsgálatra figyelemmel — 2010 végére megvizsgálja, szükség van-e további intézkedésekre, mint pl. közösségi kibocsátási határértékekre. Ebbe beletartozik a nagy tüzelőberendezésekből származó kéndioxid-kibocsátások csökkentését szolgáló, a 2001/80/EK irányelv szerint 2008. január 1-jére végrehajtandó rendelkezések együttes hatásának felülvizsgálata.

2. intézkedés. A Bizottság ösztönözni fogja a tagállamokat és az ipart, hogy több adatot szolgáltassanak a higanykibocsátásokról, valamint a megelőzési és ellenőrzési technikákról, hogy ezekből a kibocsátások további elősegítését szolgáló következtetéseket lehessen levonni a BREF-ekben. A klóralkáli-BREF második kiadása információkat fog tartalmazni a higanycellák leállítása során keletkező kibocsátási veszélyek kezelését illetően.
A kis tüzelőberendezések és a lakossági széntüzelés szintén jelentős higanyforrás. Az ilyen berendezések szabályozása várhatóan költséghatékonyabban valósítható meg, ha nem egyetlen anyagra, hanem több szennyezőre terjed ki. Ennek vizsgálata a Clean Air for Europe (CAFE = Tiszta levegőt Európának) program keretében már folyik olyan „klasszikus" légszennyezőkre, mint az ammónia és a kéndioxid.

3. intézkedés. A Bizottság 2005-ben egy vizsgálatot indít a kisebb méretű széntüzelésből származó higanykibocsátások mérséklésének lehetőségeiről, amely a szélesebb körű CAFE-felméréssel párhuzamosan kerül kiértékelésre.
Egyes tagállamok az amalgámos fogtöméseket a — többek közt fogsebészet és halotthamvasztás útján felszabaduló higanykibocsátás jelentős forrásának tartják. A fogamalgám-hulladék kezelésével a közösségi hulladék jogszabály[7] foglalkozik.

4. intézkedés. A Bizottság 2005-ben áttekinti az amalgámos fogtömés hulladék kezelésére vonatkozó közösségi követelmények tagállamok általi végrehajtását, és ezt követően megteszi a helyes alkalmazáshoz szükséges lépéseket.

A krematóriumokból származó kibocsátásokra nincs közösségi jogszabály, de néhány tagállamban van erre vonatkozó szabályozás, és egy OSPAR-ajánlás is létezik erre. Az ajánlás részes felei által a kibocsátásokról készítendő, első ízben 2005. szeptember 30-án esedékes, jelentések meg fogják mutatni ennek hatékonyságát, és hogy szükségesek-e további intézkedések. A Bizottság hasonló szabályozásokra ösztönöz más olyan tagállamokban, ahol hamvasztás folyik.


Még szélesebb értelemben nézve, a vízügyi keretirányelv alá tartozó elsőbbségi anyagokra vonatkozó irányelvjavaslat 2015-re elérendő minőségi előírásokat fog tartalmazni, amelyek — például — mérvadóak lesznek az IPPC-engedélyezés során. Az intézkedések elfogadásával kezdetét veszi a keretirányelvnek a kibocsátások, eleresztések és veszteségek megszüntetésére illetve fokozatos kiküszöbölésére vonatkozó 20 éves időszaka.

5. A KÍNÁLAT CSÖKKENTÉSE

A higannyal szabad kereskedés folyik a világpiacon. A jelenlegi éves forgalom mintegy 3600 tonna. Az EU a fő exportőr, éves szinten kb. 1000 tonnás nettó kivitellel. A higany ára a 60-as években elért csúcsérték óta drámaian lecsökkent, és az előző évtizedben viszonylag stabilan 5 euró/kilogramm körül volt. A higanykereskedelem gazdasági hatása ezért igen kicsiny. Az alacsony ár és a kellő kínálat szintén ösztönzi a higany Európán kívüli felhasználását olyan tevékenységeknél, mint pl. az aranykitermelés.

A peszticidként használatos higanyvegyületek az Egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek nemzetközi kereskedelmében alkalmazandó előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyásáról szóló Rotterdami Egyezmény alátartoznak. Ennek a Közösségben történő végrehajtásáról szóló jogszabály a 304/2003/EK rendelet[8], mely megtiltja a higanyt tartalmazó kozmetikai szappanok kivitelét és előírja az összes egyéb alkalmazásra szolgáló higanyvegyület kiviteli bejelentését is. A fém-higannyal való kereskedelemre nem vonatkozik semmilyen nemzetközi vagy közösségi korlátozás. Az ExIA-ban foglalt elemzés azonban azt javasolja, hogy a higany Közösségből történő kivitelét fokozatosan meg kellene szüntetni.
5. intézkedés. A 10. szakaszban leírt, az elsődleges higanytermelés fokozatos megszüntetésére, illetve a higanyfeleslegek újbóli piacra kerülésének megakadályozására irányuló, világszinten szervezett és javasolt erőfeszítéshez való tevékeny hozzájárulásként a Bizottság javaslatot kíván tenni a 304/2003/EK rendelet módosítására, miszerint a higany Közösségből történő kivitelét 2011-ig fokozatosan be kell szüntetni.

A világ fő higanyszállítója a MAYASA spanyol állami vállalat. Egy 2001-ben kötött megállapodás szerint a MAYASA megvásárolja az EU klóralkáli-iparának higanyfeleslegét újraértékesítési célra. A MAYASA emellett a spanyolországi Almadénben bányászott ércből készült higanyt értékesít. Az Almadénben termelt higany mennyisége mintegy 2800 tonnával 1941-ben volt a legnagyobb, de azóta visszaesett a piac hanyatlásával és újabban azért, mivel a klóralkáli-ipar alternatív forrást talált. A MAYASA által jelenleg szállított éves mennyiség kb. 1000 tonna higany.

Az ExIA úgy véli, hogy a higanybányászat és termelés negatív környezeti kihatásai és kérdéses gazdasági életképessége miatt — akár a kivitel betiltása nélkül is — elősegíti e tevékenységek megszűnését. Spanyolország bejelentette, hogy az almadéni higanybányászat és termelés átmenetileg már e stratégia elfogadása előtt leállításra került, és várhatóan nem fogják újra beindítani.

A Bizottság elismeri az almadéni higanytermelés és kereskedelem egészen a római időkre visszanyúló történelmi gazdasági és társadalmi jelentőségét. A Bizottság emellett erősen támogatja segítség nyújtását új üzleti tevékenységek és a foglalkoztatás fejlesztéséhez. A térség már egy 1. Célkitűzés régió (Castile-la-Mancha) részeként már jogosult támogatásra és várhatóan az is marad a következő Szerkezeti Alapok programidőszakban.

6. A KERESLET CSÖKKENTÉSE

A higany iránti kereslet a világban mintegy 3600 tonna évente, az EU 15 tagállamában pedig 2003-ban kb. 300 tonna volt. A higanyfelhasználás EU- és világ-szinten egyaránt csökkenő, de mégis fennmarad néhány jelentős alkalmazás. A fő felhasználási területek — az aranybányászat, a telepek és a klóralkáli-ipar — együttesen a fogyasztás több mint 75%-át teszi ki világszinten. Ezek közül jelenleg csak a klóralkáli-ipari felhasználás jelentős az EU-ban, a higanycellás technológia azonban nem tekinthető az IPPC-irányelv szerinti elérhető legjobb technikának (BAT-nak)[9] és fokozatosan megszüntetik. Az aranybányászati higanyfelhasználás Francia-Guyanában (ahol a francia hatóságok tilalom bevezetését fontolgatják) jelentős, az EU európai régiójában azonban nem az. A 91/157/EGK irányelv[10] korlátozza a higany telepekben történő felhasználását.

A higanycellák klóralkáli-iparban történő fokozatos megszűnésével a fogamalgám válik a fő higanyfelhasználási területté az EU-ban. Ezért célszerű újra megvizsgálni a helyettesítés mértékét. Ez különösen azért fontos, mert a tagállamok ösztönözhetik a kiváltást, de fogamalgámnak az orvostechnikai eszközök irányelv[11] alá tartozása behatárolja a korlátozó nemzeti intézkedések hatókörét.

6. intézkedés. Rövid távon a Bizottság fel fogja kérni az Orvostechnikai Eszközök Szakértőcsoportot, hogy fontolja meg a higany használatát a fogamalgámban, és az Egészségügyi és Környezeti Kockázatok Tudományos Bizottságától véleményt kér arról, hogy szükség van-e további szabályozási intézkedésekre.
A közösségi jogszabályokkal le nem fedett fő csoport a mérő- és szabályozó készülékek csoportja. A Bizottság javaslatokat fog tenni egyes orvosi eszközök, valamint megfigyelő és szabályozó készülékek 2002/95/EK irányelv[12] alá vonására, amely már a világító és egyéb elektromos és elektronikus készülékekre vonatkozik. Azonban e termékcsoportba tartozó egyes nagyobb higanyfelhasználások (hőmérők, vérnyomásmérők és barométerek) nem elektromos illetve elektronikus készülékek, így rájuk nem vonatkozna. Az ExIA szerint célszerű további intézkedéseket tenni e területen.

7. intézkedés. A Bizottság 2005-ben javaslatot kíván tenni a 76/769/EGK irányelv[13] módosítására, amely korlátozná a higanyt tartalmazó nem elektromos vagy elektronikus mérő és szabályozó berendezések fogyasztási és egészségügyi célú értékesítését.

8. intézkedés. A Bizottság rövid távon tovább tanulmányozza azt a néhány EU-ban még fennmaradó terméket és alkalmazást, amelyek kis mennyiségű higanyt használnak. Közép- és hosszú távon pedig a megmaradó felhasználások engedélykötelesek és helyettesítendők lehetnek a javasolt REACH-rendelet[14] szerint, annak elfogadását követően.

7. A FELESLEGEK ÉS TÁROZÓK KÉRDÉSE

Az EU-ban a legnagyobb higanybirtokos a klóralkáli-ipar. Miután a kivitel fokozatos leállítása eldöntött, e higany nagy részét tárolni és ártalmatlanítani kell. Egyes tagállamok már foglalkoznak politikák kidolgozásával e téren[15]. Az ExIA szerint környezetvédelmi szempontból a végleges ártalmatlanítás volna optimális, de közösségi szinten ez jelenleg túl költségesnek és műszakilag bizonytalannak látszik. A költséghatékony tárolási megoldások felfedezése tehát a további vizsgálatok fontos területe.

9. intézkedés. A Bizottság intézkedést kezdeményez a klóralkáli-iparból származó higany tárolásának megoldásaira, a higanyexport 2011-ig történő fokozatos megszüntetésére vonatkozó időütemezésnek megfelelően. Első lépésként a Bizottság felméri az iparral kötendő megállapodás lehetőségét.

Ugyancsak nagy mennyiségű higany van a már a társadalomban forgalomban lévő termékekben. Az ilyen termékek „hulladékká" válásánál a jelenlegi közösségi politika általában a visszanyerést ösztönzi az ártalmatlanítással szemben. Meg kell vizsgálni a higany még aktívabb begyűjtését és visszanyerését. Egyes tagállamok azonban amellett érvelnek, hogy a higanyt nem visszanyerni kell újrahasznosítás céljából, hanem inkább ki kell vonni a forgalomból tárolás és ártalmatlanítás útján.

10. intézkedés. A Bizottság tovább folytatja a társadalomban már forgalomban lévő termékekben található higany rövid és középtávú sorsának vizsgálatát.

8. EXPOZÍCIÓ ELLENI VÉDELEM

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) az élelmiszerekben található higany veszélyeiről szóló legújabb vizsgálata[16] szerint a sok halat és halászati terméket, különösen nagy ragadozó halakat, fogyasztó emberek elérhetik illetve meghaladhatják a megállapított biztonsági szinteket. A Bizottság a EFSA véleményének fényében felülvizsgálja a kockázatkezelési lehetőségeket, beleértve a 466/2001/EK rendeletben[17] foglalt, a halászati termékekben lévő higanytartalomra vonatkozó határértékeket is. E szintek csökkenthetőségének mértéke azonban korlátozott. Szükség van egyéb megoldásokra is, mint pl. a Bizottság és a tagállamok által kiadott célirányos fogyasztói tájékoztatók[18].

11. intézkedés. Rövid távon az EFSA tovább vizsgálja az egyes halfajták és tengeri élelmiszerek veszélyeztetett népesség-alcsoportok általi étkezési fogyasztását (pl. terhes nők, gyermekek).

12. intézkedés. A Bizottság további adatokat fog szolgáltatni az élelmiszerekben lévő higanyt illetően amint új adatok állnak rendelkezésre. A nemzeti hatóságokat arra ösztönzi, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően adjanak tájékoztatást.

A közösségi jogszabályok az ivóvíz lévő higanytartalmat[19] is korlátozzák A nemrég elfogadott 4. levegőminőségi származékos irányelv[20] nem tartalmaz határértéket vagy minőségi előírást higanyra — a környező levegőben észlelt szintek az egészséget károsítónak tartottak alatt vannak — de előírja a koncentrációk és lerakódások mérését, hogy a földrajzi és időbeli trendek követhetők legyenek.
A munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó érvényben lévő közösségi jogszabályok megfelelő keretet biztosítanak a munkások egészségét és biztonságát fenyegető higanyexpozíció elleni védelemre. A Bizottság e kereteken belül egy foglalkozási expozíciós határértéket dolgoz ki a higanyra.
Szélesebb értelemben, az Európai Környezet- és Egészségvédelmi Cselekvési Terv 2004-2010[21] keretén belül intézkedésre kerül sor a humán expozíció pontosabb meghatározására, a környezet és az élelmiszerek integrált monitorozásával és egy összefüggő biomonitorozási megoldás lehetőségének vizsgálatával. Ez egy sor környezeti ártalomkeltőre fog kiterjedni, köztük a higanyra.

9. AZ ISMERETEK BőVÍTÉSE

A higanyproblémával és lehetséges megoldásaival kapcsolatos ismerethiányokat kutatással, fejlesztéssel és kísérleti projektekkel lehet megszüntetni. E tevékenységek területére tartoznak a következők: a humán-egészségügyi hatások, az, hogy miként mozog vagy marad vissza a higany a környezetben, valamint az ökoszisztéma-érzékenység és a toxicitás kérdései. Olyan kérdések vizsgálatára is erőfeszítéseket kell tenni, mint a termékekben, kibocsátásokban és hulladékokban lévő higany, különös tekintettel a széntüzelésből és egyéb fő forrásokból származó higanykibocsátások csökkentésére szolgáló technológiák fejlesztésére, valamint a fölös higany és a higanytartalmú hulladékok kezelésére, stabilizálására és végleges ártalmatlanítására.

13. intézkedés. A higanykutatási prioritásokkal a 7. kutatási és technológiai fejlesztési keretprogram és más megfelelő finanszírozási mechanizmusok keretében kell foglalkozni.

10. A NEMZETKÖZI INTÉZKEDÉSEK TÁMOGATÁSA ÉS ELőMOZDÍTÁSA

Igen fontos, hogy előrehaladást érjünk el a higanyprobléma globális kezelésében, és különösen a kibocsátások csökkentésében, valamint a kínálat és a kereslet csökkentésében is.
A higanykibocsátások csökkentésére és az elérhető legjobb technikák elterjesztésére jelentős lehetőségek vannak, különösen az energia, a fém, a cement, a klór-alkáli és a hulladék ágazatokban. Az EU-intézkedések már jelentősen csökkentették a kibocsátásokat, és példaként szolgálhatnak nemzetközi, regionális és kétoldalú fórumokon. A technológia-átadás szintén fontos lesz.
A világ higanyszükséglete már csökkenőben van, de a higanyprobléma jellege fontossá teszi, hogy további lépések történjenek a kereslet csökkentésére. Intézkedéseket kell hozni a higanyhasználat fokozatos megszüntetésére ott, ahol alkalmas alternatívák vannak, és szigorú szabályozására olyan helyeken, ahol nincsenek ilyenek. A Bizottság úgy véli, hogy a célirányos keresletkorlátozó erőfeszítésekkel jelentősen lecsökkenthető a globális higanyfelhasználás — 2020-ra mintegy 1000 tonnára vagy ez alá. Ez különösen a klór-alkáli ágazatban és a telepek terén történő felhasználás csökkentésén alapul, amelyeknél az EU-ban nagy lehetőségek kínálkoznak, valamint az aranybányászat terén.

A globális kereslet csökkenéséből azonban nem lehet kihozni a benne rejlő lehetőséget, amennyiben a higanykínálat magas szinten és alacsony áron marad, folytatólagos és új alkalmazásokra ösztönözve. Párhuzamos intézkedés szükséges a kínálat csökkentésére. Az Egyesült Államok döntése, miszerint a korábban stratégiai célokra készletezett higanyt tárolni kívánja, üdvözlendő.

14. intézkedés. A Közösségnek, a tagállamoknak és a többi érdekeltnek törekednie kell a higanyproblémával kapcsolatos kérdések nemzetközi fórumok és tevékenységek, harmadik országokkal közös kétoldalú kötelezettségvállalások és projektek — köztük technológia-átadások — keretében történő megoldására.

15. intézkedés. A Bizottság fontolóra veszi egy külön — a CARNOT programhoz hasonló — kutatás- és kísérletiprojekt-finanszírozási program létrehozását a széntüzelési higanykibocsátások csökkentésére olyan szilárdtüzelőanyag-függő országokban, mint pl. Kína, India, Oroszország stb., mely előmozdítja a szilárd tüzelőanyagok tiszta és hatékony felhasználását.

16. intézkedés. A Közösségnek támogatnia kell egy kezdeményezést, mely kiterjeszti a higanyra a Rotterdami Egyezmény szerinti előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási (PIC) eljárást.

17. intézkedés. A Közösségnek és tagállamainak továbbra is támogatniuk kell a Határokon Nagy Távolságra Átterjedő Légszennyezésekről szóló UNECE Egyezményhez csatolt Nehézfém-jegyzőkönyv alapján folyó munkát.

18. intézkedés. A Közösségnek, a tagállamoknak és a többi érdekeltnek ugyancsak támogatnia kell az UNEP Globális Higany Programját, pl. anyagok felülvizsgálatával, valamint műszaki szaktudás, továbbá emberi és pénzügyi erőforrások biztosításával.

19. intézkedés. A Közösségnek és a tagállamoknak támogatniuk kell a higany aranybányászatban történő csökkentett felhasználására irányuló globális erőfeszítéseket, pl. az UNDP/GEF/UNIDO Globális Higany Projektet. A Közösség és a tagállamok megvizsgálják egyes fejlődő országok egyedi támogatásának lehetőségét is, a fejlesztési együttműködési segítségnyújtáshoz kapcsolódó különféle eszközök útján, figyelembe véve azok nemzeti fejlesztési stratégiáit.

20. intézkedés. A higanykínálat nemzetközi csökkentése érdekében a Közösségnek síkra kell szállnia az elsődleges termelés világszinten történő fokozatos leállítása mellett, és – az ózónréteget lebontó anyagokról szóló montreáli jegyzőkönyvhöz hasonló kezdeményezés keretében – arra kell ösztönöznie a többi országot, hogy megakadályozzák a higanyfeleslegek újbóli piacra kerülését. E célkitűzés megvalósítása érdekében a 304/2003/EK rendelet tervezett módosítása 2011-ig fokozatosan megszüntetné a higany Közösségből történő kivitelét.

11. FELÜLVIZSGÁLAT

Az ExIA egy sor jelentős mérföldkövet állapít meg rövid és középtávon a közösségi és nemzetközi intézkedések között, amelyek lehetővé fogják tenni a higanyprobléma további felülvizsgálatát, a politikák és esetleges kiegészítő intézkedések sikerét. Emellett a Bizottságnak szándékában áll a higanystratégia egészének felülvizsgálata 2010. végén. E felülvizsgálat egyben eleget fog tenni a 4. levegőminőségi származékos irányelvben foglalt jelentési kötelezettségnek, kitérve ez alkalommal a higannyal kapcsolatos további intézkedésekre, figyelemmel az ezen stratégia alapján elfogadott intézkedésekre. A Bizottság a felülvizsgálatot különböző forrásokból származó és mindenféle közegre kiterjedő adatok felhasználásával kívánja végezni, nem korlátozódva kizárólag a levegőminőségi szempontra.

12. KÖVETKEZTETÉSEK

A higanyt fenyegetést jelent a Közösségben és világméretekben. Ez a közlemény az ezzel kapcsolatos összefüggő közösségi stratégia végrehajtásának első lépését jelzi, melyet a benne foglalt tervezett jogszabályi javaslatokat megelőzően nyújtunk be, hogy időben ki lehessen alakítani a közösségi álláspontot az UNEP Kormányzótanácsának 2005. februári ülésére
A Bizottság arra kéri a Tanácsot, annak higanystratégia benyújtására vonatkozó felkérésére reagálva, valamint az Európai Parlamentet, hogy támogassák a közleményben szereplő megközelítést.


[1] COM(2002) 489 végleges, 2002.9.6.
[2] SEC(2004) 101.
[3] a vízügyi politika területén elsődleges fontosságú anyagok jegyzékének megállapításáról szóló 2001. november 20-i 2001/2455/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (HL L 331., 2001.12.15.) módosított, a vízvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 327., 2000.12.22.).
[4] A környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv, HL L 257., 1996.10.10.
[5] A nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló, 2001. október 23-i 2001/80/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, HL L 309., 2001.11.27.
[6] A környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 96/61/EK tanácsi irányelv 15. cikke alapján egy európai szennyezőanyag-kibocsátási nyilvántartás (EPER) kialakításáról szóló, 2000. július 17-i 2000/479/EK bizottsági határozat, HL L 192., 2000.7.28.
[7] A hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról szóló, 2000. május 3-i 2000/532/EK bizottsági határozat, HL L 226/3., 2000.9.6.
[8] A veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló, 2003. január 28-i 304/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, HL L 63., 2003.3.6.
[9] A Bizottság által 2001 decemberében elfogadott, a klóralkáli-iparban elérhető legjobb technikákkal kapcsolatos referencia-dokumentum, http://eippcb.jrc.es.
[10] Az egyes veszélyes anyagokat tartalmazó szárazelemekről és akkumulátorokról szóló, 1991. március 18-i 91/157/EGK tanácsi irányelv, HL L 078., 1991.3.26.
[11] Az orvostechnikai eszközökről szóló, 1993. június 14-i 93/42/EGK tanácsi irányelv, HL L 169., 1993.7.12.
[12] Az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló, 2003. január 27-i 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, HL L 37., 2003.2.13.
[13] Az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/769/EGK tanácsi irányelv, HL L 262., 1976.9.27.
[14] Javaslat a vegyi anyagok nyilvántartásba vételéről, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals = REACH), a Vegyi Anyagokkal Foglalkozó Európai Ügynökség létrehozásáról és a {perzisztens szerves szennyezőanyagokról szóló}1999/45/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre, COM(2003) 644 végleges, 2003.10.29
[15] Svédország például előírást vezetett be a higany mélységi kőzetekben történő stabilizálására és tárolására, Németország pedig a fém-higany felhagyott sóbányákban történő tárolásának gondolatával foglalkozik.
[16] http://www.efsa.eu.int/science/contam/contam_opinions/259_en.html.
[17] Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok legmagasabb értékének meghatározásáról szóló, 2001. március 8-i 466/2001/EK bizottsági rendelet, HL L 77., 2001.3.16.
[18] http://europa.eu.int/comm/food/food/chemicalsafety/contaminants/information_note_mercury-fish_12-05-04.pdf.
[19] Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelv, HL L 330., 1998.12.5.
[20] A környező levegőben lévő arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről szóló javasolt európai parlamenti és tanácsi irányelv, COM(2003) 423 végleges, 2003.7.16.
[21] COM(2004) 416 végleges, 2004.6.9.

Ebben a PUNIÓS Bizottsági közleményben, a készítőket nem világították meg.
Agyban. Sötétek, mint a bányalyuk.
Csiriz és út a fizetésért!

Ez a stratégia része a népesség csökkentésnek?

Megjelent: 29882 alkalommal Utoljára frissítve: 2013. Február 12., Kedd 21:19

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 100 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.6%Serbia 1.2%
Romania 5.2%Canada 1%
United States 4.4%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3.4%France 0.4%
Ukraine 2.8%Australia 0.3%
Sweden 2.6%Netherlands 0.3%
Germany 2.2%Belgium 0.2%
United Kingdom 2.1%Italy 0.1%
Slovakia 2%Spain 0.1%
Austria 1.3%Poland 0.1%

Today: 357
This Week: 913
Last Week: 4356
This Month: 10989
Last Month: 18747
Total: 1976228

Belépés