Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

V2017Apr30

2013. Július 16., Kedd 07:42

Gyáva népnek nincs hazája, lusta népnek nem lesz háza!

Írta:  Bene Gábor
Értékelés:
(7 szavazat)
Évek óta tisztelem azokat az ügyvédeket, akik nem azért foglalkoznak a devizahitellel, mert jó üzlet, hanem mert felismerték annak nemzetrontó hatását, s a monetáris diktatúra mérhetetlen aljasságát. Most Lémann György szerint van esély kimászni a gödörből, s Ő nem a nyerészkedő ügyvédek közé tartozik. Olvassák és elemezzék sorait! BG

Lehmann György: Kifelé a gödörből a Kúria döntése figyelembevételével

 Számos alkalommal ismertettem azt az álláspontomat, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés semmiségének megállapítása iránti kereseti kérelmeket miért nem látom célszerű igényérvényesítési lehetőségnek, és ennek okából a banki egyoldalú szerződésmódosítási lehetőséget biztosító szerződési feltétel tisztességtelensége miatti, szerződés részbeni érvénytelensége megállapítása iránti kereseti kérelmeket határozom meg az általam indított több száz perben.

Megértettem mindenkor azokat az ügyvédeket is, akik a szerződés semmiségének megállapítása mellett kardoskodtak, hiszen járható útnak tartottam azt a megoldást is, és természetesen aggódva figyeltem a Kúria előtt 2013. július 4-én lezárult perben történteket azért is, mert az általam indított perekben volt alkalmam meggyőződni arról, hogy a bírók egy része előtt lefolytatott peres eljárásokban a jog uralma megszűnt, és másfajta uralom parancsának tesznek eleget érdemi döntésük meghozatalánál.

Ellenben arra nem gondoltam, hogy a július 4-én Kúria által kihirdetett ítélet az általam javasolt és indított peres eljárásokban előterjesztett kereseti kérelmek teljesebbé tételét lehetővé teszik, a nemzet tragédiáját jelentő a banki szerződések fogyatékosságainak megszüntetésére a végleges lezárás lehetőségét biztosítja.

------------------------------

A mellékletben is látható Kúriai közbenső ítélet 2. oldalán tett ismertetése szerint korábban a Fővárosi Törvényszék hozott jogerős közbenső ítéletet az ügyben az alábbiak szerint:

 A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét közbenső ítéletnek tekintette, azt saját közbenső ítéletével megváltoztatta és megállapította, hogy a felek által 2006. november 14-én kötött kölcsönszerződés érvénytelen.

Ennek a Fővárosi Törvényszéki ítéletnek ismeretében a Kúria ítélete rendelkező részéből

A Kúria a jogerős közbenső ítéletet azzal tartja fenn hatályában, hogy a felek között 2006. november 14-én létrejött kölcsönszerződést érvényessé nyilvánítja akként, hogy a szerződés részét képező devizavételi és –eladási árfolyam közötti eltérés, mint költség 1% (deviza-középárfolyamtól +/-0,5%).

az következik, hogy a Kúriai döntés szerint is ugyanúgy, mint a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint is, a perben vizsgált egyedi kölcsönszerződés érvénytelen – semmis.

Ennek az azonos megállapításnak indokát a melléklet 9. oldalán a Kúria az 1996. évi CXII. tv. – Hpt. 213. § 1. bek. c. pontjára hivatkozással a következőkben adja:

A Kúria álláspontja szerint a perbeli lakossági, fogyasztási kölcsönszerződésben tételesen rögzíteni kellett volna vagy az árfolyamrés mértékét (deviza-középárfolyam +/- 0,5%), vagy a vételi és eladási árfolyam alkalmazásából eredő eltérés mértékét (1%), melytől a pénzügyi intézmény csak az egyoldalú szerződésmódosítás szabályait betartva térhetett volna el a fogyasztó hátrányára.

--------------------------------

Fenti ismertetésből következik az, hogy mindazok a devizában nyilvántartott kölcsönszerződések, melyekben költségként az adósra terhelték az árfolyamrésnek megfelelő forintösszeget úgy, hogy az árfolyamrés mértékét a szerződésben nem határozták meg, az mind semmis, és amennyiben erre hivatkozással bármelyik adós a bírósághoz fordul szerződése semmiségének megállapítása okából, úgy a Kúria döntése – öt fős tanácsban történt döntés – folytán nagy valószínűséggel kérelmének megfelelő ítélet születek.

A Kúria döntése ezért mindenképpen hasznos és előremutató volt, de ugyanakkor ennek döntések van egy súlyos fogyatékossága is.

-------------------------------

 Fogyatékossága az ennek a Kúriai ítéletnek, hogy kizárólag a kereseti kérelem és ellenkérelem korlátai között döntött, és nem vette figyelembe a Kúria által elmúlt év decemberében hozott 2/2012.(XII.10.) PK Vélemény alábbi rendelkezését:

9. a) A bíróságnak a per tárgyává tett általános szerződési feltétel érvénytelenségét hivatalból kell észlelnie, ha az érvénytelenség a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható.

Amennyiben figyelembe vesszük azt, hogy az ez év május 30-án kihirdetett Európai Bírósági előzetes döntéshozatali eljárásban Fővárosi Bíróság kérelmére hozott ítélet szerinti rendelkezéseket

2) A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az a nemzetibíróság, amely megállapítja valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, köteles egyrészről – anélkül hogy meg kellene várnia, hogy a fogyasztó erre vonatkozó kérelmet nyújtson be – az említett megállapításból a nemzeti jog alapján eredő minden következtetést levonni annak biztosítása céljából, hogy e feltétel ne jelentsen kötelezettséget a fogyasztóra nézve, másrészről pedig főszabály szerint objektív szempontok alapján értékelni, hogy a szerződés fennmaradhat‑e az említett feltétel nélkül.

3) A 93/13 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az a nemzeti bíróság, amely hivatalból megállapította valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, köteles a lehető legteljesebb mértékben úgy alkalmazni belső eljárási szabályait, hogy a szóban forgó feltétel tisztességtelen jellegének megállapításából a nemzeti jog alapján eredő valamennyi következtetést levonja annak biztosítása céljából, hogy e feltétel ne jelentsen kötelezettséget a fogyasztóra nézve.”

akkor álláspontom szerint a Kúriának az általa július 4-én elbírált ügyben valamennyi tisztességtelen szerződési feltételt vizsgálni kellett volna a rendelkezésére álló iratok alapján.

De talán jobb ez így. Mert ha vizsgálta volna az általam kifogásolt bankok egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségét biztosító szerződési feltételt, akkor újabb két éves bírósági eljárás következhetett volna azért, hogy a mindenkor törvénytelen egyfokú bírósági eljárást a Kúria is elkerülje. És a két év alatt még ki tudja hány öngyilkosság, külföldre költözés, mérhetetlen szenvedés következhetett volna be.

Így pedig a Kúria ítéletéből kiindulva azonnal van jó eséllyel lehetőségünk a törvénytelen állapotot az árfolyam különbözettel érintett valamennyi szerződés esetén megszüntetni…

====================

II.

Rátérve az általam eddigiekben kezdeményezett és képviselt peres eljárásokra, a mellékletben látható, OTP Jelzálogbank Zrt-t alperesként megjelölő, de természetesen a keresetlevél egyedi adatait átírva valamennyi kölcsönszerződésre és bankra alkalmazható, 2004 május 1-től 2008. december 31-ig megkötött sablon keresetlevél alapján indítottam a pereket.

Előnyének tartottam ennek a fajta, banki egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltételnek érvénytelenségének a szerződés aláírásának időpontjára visszamenőlegesen megállapító kérelemnek azt, hogy a per eredményessége esetén a bankok által szerződés aláírásától folyamatosan történt törlesztő részlet emelés követelésről megállapításra kerül a perben az, hogy ez a többlet követelés mindenkor jogtalan volt, azaz az adósoknak bankok általi anyagi ellehetetlenítése megszűnik,

Illetve azt, hogy gyors, egyszerű, bizonyítási eljárást a csatolandó okiratokon túl nem igénylő peres eljárásban az ügyvéd jelenléte a tárgyaláson felesleges, és a peres eljárás költsége pervesztés esetén is rendkívül csekély azért, mert meghatározatlan ügyértékre tekintettel egy fokú eljárásban a felvett kölcsönösszeg nagyságától függetlenül összesen az illeték és ellenfélnek járó perköltség figyelembevételével nem haladja meg a 70-80.000.-Ft-ot.

Hátrányának tartottam ennek az általam javasolt peres eljárásnak azt, hogy mivel kifejezetten elleneztem a gyorsaság, olcsóság és egyszerűség érdekében azt, hogy bármiféle konkrét számítás, elszámolás végzése történjen a perben, a pernek befejezése után a szerződő feleknek nincs tudomása arról, hogy pontosan mennyivel tartozik az adós a felperesnek.

Ugyanis a Róna Péter által már évek óta állított probléma azért válik nyilvánvalóvá ez esetben, mert addig, amíg a bank tisztességtelenül mindenkor meghatározta az adósi tartozást azzal, hogy ha a pereimben hozandó kedvező ítélet jogerőre emelkedik, senkinek fogalma sem lesz arról, hogy a szerződés alapján az adósnak a futamidő alatt mennyit kell fizetni.

Részemről pedig a Kúriai döntés meghozataláig még véletlenül sem merült fel az, hogy ezen az állapoton akár a szerződés semmisége iránti, akár egy számadás megállapítása iránti peres eljárásban előterjesztendő kérelem alapján változtassak azért, mert ilyen fajta perekben pertárgy érték a felvett kölcsönösszeghez igazodik azzal, hogy tehát egy ilyen pertárgy értékű perben 10 millió Ft. kölcsön mellett pervesztesség esetén az ügyfélnek nyakába zúdítok több mint egymillió forint perköltséget, illetve fellebbezési eljárással együtt pedig már több mint kettő millió forintot az illeték és ellenfélnek járó perköltség folytán.

Márpedig hazánkban a bankok elleni peres eljárásokról alappal köztudottá vált az a tény, hogy a bíróságok előtti eljárások nagy részénél a jog uralma megszűnt….

=======================

Az általam eddig javasolt peres eljárásoknak fenti hátrányait tudom egy csapásra megszüntetni az alábbiak szerint.

Abból indulok ki, hogy a Kúria ötfős tanácsa július 4-én a korábbi jogerős ítéletnek helybenhagyott része folytán megállapította azt, hogy mindazok a devizában nyilvántartott kölcsönszerződések, melyekben költségként az adósra terhelték az árfolyamrésnek megfelelő forintösszeget úgy, hogy az árfolyamrés mértékét a szerződésben nem határozták meg, az mind semmis,

Abból indulok ki, hogy a Kúriának mellékletben olvasható ítélete 10. oldalán olvasható alábbi hivatkozása alapján döntötte el az ítélet rendelkező részében azt, hogy devizavételi - eladási árfolyam közötti eltérés 1 %:

„A jelen perbeli kereset benyújtását megelőzően elfogadott, az érvénytelenség jogkövetkezményeiről szóló 1/2010 (VI.28.) PK vélemény 5. pontja tételesen tartalmazza: ha az érvénytelenség oka kiküszöbölhető vagy utóbb megszűnt, a bíróság az érvénytelen szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja”

Abból indulok ki, hogy a most hivatkozott 1/2010 (VI.28.) PK Vélemény jogalapja szerint

237. § (1) Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.

(2) Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka - különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével - megszüntethető. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről.

3. a szerződést érvényessé nyilvánítja az érvénytelenségi ok kiküszöbölésével (ex tunc hatályú).

A törvény nem szól arról, hogy a szerződés a bírósági határozathozataltól, vagy a megkötésétől kezdve válik érvényessé. A bírói gyakorlat ilyen esetben a szerződést a megkötéséig visszaható, azaz ex tunc hatállyal tekinti érvényesnek.

Bármilyen érvénytelenségi ok (semmisséget és megtámadhatóságot okozó) esetén helye lehet a kiküszöbölésnek.

ugyanúgy, mint ahogy most a Kúria az ügy összegszerűségével kapcsolatos eljárás folytatását elrendelte az érvényessé nyilvánítás folytán ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítése végett, azt követően, hogy tehát

kérem megállapítani a korábbi keresetlevelem szerinti egyoldalú szerződésmódosítási szerződési feltétel érvénytelenségét,

kérem megállapítani a szerződés semmiségét az árfolyamrésnek szerződésben történő pontos meghatározása okából,

kérem érvényessé tenni a Ptk. 237. § 2. bek-e alkalmazásával a semmis szerződés és a szerződésben lévő semmis szerződési feltételek miatti érvénytelen szerződési feltételeket,

kérem kötelezni az érvényessé nyilvánításnak szerződés megkötésére visszamenőleges hatályú megállapítása folytán alperest az adós által eddig kifizetett, ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítésére.

A felsorolásból látható az, hogy a most már elegendő alappal előterjeszthető kereseti kérelmek szerint minden vitás probléma rendezésre kerül, és törvényes ítélet esetén egy olyan szerződéshez jutottunk hozzá, amilyet eredetileg a bankoknak az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek alapján illett volna elkészíteni.

Azért szűntek meg a Kúriai döntés után eddigi problémáim, mert ugye a perköltség nagyságát jelentő szerződés egészének semmiségével kapcsolatos kereseti kérelem az ötfős Kúriai döntés alapján remélhetőleg nem vitás és ezért jelentős perköltséggel kapcsolatos kárt az adósoknak még egyébként kifogásolható ítélet alapján sem okozok,

Azért szűntek meg, mert végre rögzíteni lehet bírósági ítélettel azt, a törvényszöveg szerinti hiányosságát a bankok által készített kölcsönszerződésnek pótolni lehet. Végre meg lehet tudni azt, hogy az alábbi törvényszöveg betartása mellett a futamidő alatt az adósnak mikor mennyit kell fizetni:

523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

És főleg azért szűntek meg, mert a peres eljárásokban lehet kötelezni a bankokat arra, hogy a jogtalanul, törvénytelenül követelt pénzösszegeknek adósok részére történő visszaadására.

III.

Fenti feladatok – kérelmek – előterjesztésével kapcsolatosan egyetlen vitatható problémát az alábbi előterjesztése jelent:

kérem érvényessé tenni a Ptk. 237. § 2. bek-e alkalmazásával a semmis szerződés és a szerződésben lévő semmis szerződési feltételek miatti érvénytelen szerződési feltételeket

Azért, mert addig, amíg Kúriai ítélet alapján a szerződés semmiségére vonatkozó érvényessé tételi kérelem egyértelmű az ítélet rendelkező része alapján,

„a felek között 2006. november 14-én létrejött kölcsönszerződést érvényessé nyilvánítja akként, hogy a szerződés részét képező devizavételi és –eladási árfolyam közötti eltérés, mint költség 1% (deviza-középárfolyamtól +/-0,5%)”

addig a banki egyoldalú szerződésmódosítást tartalmazó szerződési feltétel érvénytelenné nyilvánítása folytán a bíróságot arra kell kérnünk, hogy a szerződést úgy tegye érvényessé, ahogy az a szerződés megkötése kori törvényeknek megfeleljen, és ahogy a körülmények alapján az adósok a szerződést az érvénytelen részek kivételével értették.

-------------------------

Utóbbi probléma megoldásához nyújt segítséget az, hogy a mai napig olvasható

http://www.oberbank.hu/OBK_webp/OBK/Informationsobjekte/Downloads/HU/leahu_fv_kiadv_devizahitelek.pdf

az oberbank oldalán az a 2006. szeptemberében lezárt mellékletben teljes terjedelmében olvasható PSZÁF Közlemény, melyben többek között a devizában nyilvántartott kölcsönszerződésekről a bankennek a Közleménynek alapján a következő tájékoztatást adta:

MI A DEVIZAHITEL?

A DEVIZAHITEL* olyan hitel, amelynek

összegét nem forintban, hanem valamely

más pénznemben határozzák meg: a magyarországi

gyakorlat szerint jellemzően svájci

frankban vagy euróban, de van devizahitel

USA-dollárban is.

Az Ön hiteltartozása és a törlesztő részletek

tehát devizában vannak nyilvántartva, Ön devizában

tartozik. A devizahitelek kamata alacsonyabb

a forinthitelekénél, mivel az említett

devizák irányadó kamatszintje (az adott ország

nemzeti bankjának alapkamata) alacsonyabb

a forint irányadó kamatánál (a Magyar

Nemzeti Bank alapkamata).

Mivel a hitelre általában forintban van szükség,

Ön a banktól** devizahitel esetén is

forintban kapja a hitelösszeget, melyet forintban

is kell majd törlesztenie. Természetesen

vannak olyan devizahitelek is, ahol a folyósítás

és a törlesztés is devizában történik (ld. a lábjegyzetet).

Majd rátér a tájékoztatás arra is, ami a perben az érvényessé tételhez számunkra fontos:

1. A forinthiteleknél már megszokhattuk, hogy

változik a hitelek törlesztő részlete, ha nő a

kamat vagy a kezelési költség. A devizahitelek

törlesztő részlete azonban más okból is nőhet:

ha Ön a devizahitelt forintban törleszti, akkor

számolnia kell az árfolyamkockázattal. A törlesztő részlet

ugyanis devizában van meghatározva

és azt számolják át forintra. Ezért, ha

változik az adott deviza forintban kifejezett

árfolyama, akkor változik a törlesztőrészlet is.

------------------------------

2. Kamatkockázata minden hitelnek van,

devizahitelnél ez azt jelenti, hogy ha az adott

deviza irányadó kamata emelkedik, akkor

emiatt nőhet a devizahitel kamata is. Ennek

magyarázata az, hogy a banknak is fizetnie

kell azért a devizáért, amit aztán hitelként

továbbad. Hogy mennyit kell fizetnie, az elsősorban

az adott deviza irányadó kamatától,

például a Svájci Nemzeti Bank vagy az

Európai Központi Bank alapkamatától függ.

Lehet, hogy Ön is hallott már arról, hogy

például a Svájci Nemzeti Bank többször

megemelte az alapkamatát. Bár e kamatemelések

mértéke a forintkamatokhoz képest

nem volt számottevő, de belegondolt-e

abba, hogy ez Önt közvetlenül is érintheti, ha

svájci frank alapú hitelt vesz fel?

És végül a tájékoztatás megadja azt a táblázatot is, melynek figyelembevételével kell a törlesztő részletet számolni az árfolyamváltozás és referenciakamat változás következtében:

Ezt az Oberbank honlapján még mindig látható – szerintem órákon belül eltüntetett – tájékoztatót 2006-ban minden devizaalapú kölcsönzéssel foglalkozó banknak közzé kellett tenni ahhoz, hogy megfelelő módon tájékoztassa az adósokat arról, hogy a devizaalapú kölcsönökkel kapcsolatosan milyen terheik lesznek. A közlés kötelezésére a PSZÁF-nak joga volt.

Abból indulok ki, hogy ezt a bankok számára kötelezően előírt, PSZÁF Közleményben meghatározott devizaalapú hitelezés szabályait a bankok az engedélyezéssel kapcsolatos szabályok megsértésével szándékosan megszegték akkor, amikor a fenti szabályozás helyett tisztességtelen szerződési feltétellel biztosították saját maguk számára azt a jogot, hogy az adósok számára ellenőrizhetetlen módon úgy emelhették a törlesztő részlet összegét, ahogy nekik csak tetszett.

---------------------------

Természetesen felkérem minden banki tevékenységben jártas közgazdász képzettségű levelezőmet arra, fenti érvelésemet, illetve ehhez kapcsolódó gondolatokat megfelelő módon bizonyítva ismertesse számomra elegendő közgazdasági ismeretem hiányára tekintettel.

--------------------------

A mellékletben szintén látható Svájci Libor, és árfolyamtáblázat adatai alapján a PSZÁF által közreadott táblázat szolgálhat szerintem ahhoz, hogy indokoltan, tisztességesen és a szerződésben szereplő felek jogainak tiszteletben tartása mellett immár meghatározzam részben azt, hogy a bíróság felé az érvényessé tételhez milyen kérelmet terjesszek elő, illetve kiszámolható legyen az az összeg, ami ellenszolgáltatás nélkül maradt a Ptk. 237. § 2. bek. fogalmazásának megfelelően.

A táblázatnak „devizakamat emelkedés (százalék pont)” függőleges oszlopában szereplő számok értelemszerűen százalékos számítás esetén százzal szorzandóak, melyből következően, tehát az esetben, amennyiben a devizahitel nyújtó bank ügyleti kamata a táblázat alatti „Megjegyzés” szerinti 6 %, akkor a függőleges oszlopban lévő 1 szám szerint százszázalékos devizakamat emelkedés esetén az ügyleti kamat forintgyengülést figyelmen kívül hagyva 12 § -ra módosul.

Ellenben az esetben, ha a valóságnak megfelelően a 2008. évi 2,2 % svájci frank alapkamat 2009-re 0,2 §-ra módosul, akkor ez – 90 %.ot eredményez, melynek következtében az ügyleti kamat mértéke 2009-ben 0,6 %-ra adódott a PSZÁF tájékoztatás szerint. 2010-ben pedig mivel további feleződés történt, az ügyleti kamat 0,3 %-ot eredményez.

Természetesen cserében az adósok kénytelenek elfogadni azt, hogy az árfolyamváltozás következtében tőketartozásuk forintban kifejezve változott, míg CHF-ben kifejezve változatlan.

Ezeknek összegzése pedig azért biztosított ezermilliárdos törvénytelen hasznot a bankoknak, mert az elmúlt évek törlesztő részleteinek nagy része kamattartozás megfizetéséből állott.

==============

Fenti kitérő után immár könnyűszerrel meghatározható a perben előterjesztendő az a kereseti kérelem is, hogy

„a banki egyoldalú szerződésmódosítást tartalmazó szerződés érvénytelensége folytán kérem T. Törvényszéket arra, tegye ez okból érvényessé a kölcsönszerződést akként, hogy

az ügyleti kamat százalékos mértéke a szerződés megkötésének napján megállapítható szerződés szerinti ügyleti kamat és referencia kamatláb viszonyszámából számolandó akként, hogy a teljesítés hónapjában megállapítható referencia kamat – libor – szorzandó a viszonyszámból,

Míg a kamat és tőketörlesztés forintösszege a HUF/CHF teljesítéskori és szerződés megkötése kori árfolyamának viszonyszámának megfelelően változik.”

---------------------------

Ehhez képest pedig minden adósnak gyerekjáték kiszámítani azt, hogy az utolsó kereseti kérelemhez szükséges

kérem kötelezni az érvényessé nyilvánításnak szerződés megkötésére visszamenőleges hatályú megállapítása folytán alperest az adós által eddig kifizetett, ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítésére.

adatot – forintban kifejezhető ilyen jellegű kárát kiszámolja.

==================

Holnap hajnalra igyekszem a kész sablon keresetlevelet fentiekkel kapcsolatosan is elkészíteni, közreadni, és ezt követően mindenről tájékoztatni azzal az ügyfeleimet, hogy július 4-hez képest 30 napon belül a bírósághoz kell a keresetváltoztatási kérelmem érjen az esetben, amennyiben fentieket megfelelőnek látják.

Aki pedig még nem perel, azoknak is úgy javaslom a peres eljárást megindítani, hogy előbb a korábbi sablon keresetlevelet adjuk be, majd amikor kitűzik a tárgyalást, akkor jöhetünk elő a mostanival.

Természetesen rengeteg egyéb jellegű technikai probléma is van, ezeket is megpróbálom holnap reggelre összefoglalni, ha nem tudom, akkor estére.

Ellenben minden érdekeltet arra kérek, hogy legalább így dolgozzon saját maga is, hiszen most szerintem nemcsak gyáva népnek nincs hazája, hanem lusta népnek pedig nem lesz háza.

A veszélye pedig természetesen ennek a pernek is ugyanúgy létezik, mint ahogy a korábbi pereimben is tapasztaltam szörnyűbbnél szörnyűbb bírósági megoldásokat a jogszabályokat semmibe véve.


Forrás: http://www.nemzetihirhalo.hu/index.php?lap=public&iro=beneg&cdate=13.07.12.00.26#cikk
Veküldte: N László

Megjelent: 1838 alkalommal Utoljára frissítve: 2013. Július 16., Kedd 08:09

Hozzászólások  

 
Kelemen Tamás
#2 ÁrfolyamKelemen Tamás 2013-07-22 01:23
Tisztelt Erdélyi Péter! Nem mintha a bankokat akarnám védeni, sőt egyáltalán nem és én se vagyok pénzügyi szakember, s mint Ön is írta, csak a józan parszti ész mondatja velem azt, hogy Önnek sajnos nincs igaza.
Egy példát hozok fel csupán. Tegyük fel hogy Ön kölcsön adott nekem 2006-ban 1000 Ft-ot. (Most mindegy az hogy mennyi kamatra, illetve vegyük úgy hogy kamat nélkül.) Nos a lényeg amit Önnek mondani szeretnék, ha én ma visszadnám Önnek az 1000 Ft-ját, az úgy rendben volna? Nem akarna-e legalább annyival többet visszakapni, amennyivel 2006 és 2013 között romlott a forint értéke? Ugyanis, 2006-ban Ön az 1000 Ft-jáért vehetett volna mondjuk 10 db valamit, de (és most ismét csak az egyszerüség kedvéért, mondjuk hogy 2013-ban 2000 Ft ér annyit mint 2006-ban az 1000, valamint még azt is tételezzük fel hogy az a bizonyos "valami" állandó értéket képvisel. Ilyen természetesen nem létezik, de tételezzük fel,) tehát 2006-ban az 1000 Ft-ért mondjuk vehetett volna Ön 10 db valamit. Én 2013-ban viszadom Önnek az 1000 Ft-ját, amin Ön most már csak 5 db "valamit" tudna vásárolni! Én úgy vélem, ezzel Ön se egyezne ki, mivel Ön nekem egy bizonyos értéket adott át 2006-ban és nyilván, legalább ugyanakkora értéket, azaz ugyanannyit érő értéket szeretne visszakapni.
Természetesen a banknak nem annyival jár több vissza amennyi a 2006 és 2013 közötti különbözet, hiszen minden évben fizette az adós a törlesztőrészleteket. Az eltelt évek mindegyikében a 2006-hoz képesti különbözetnek megfelelő növekedéssel számolta a bank az azévi törlesztőrészleteket, s így minden évben az inflációnak megfelelően nőtt a fizetendő törlesztőrészlet. (Ismételten, eltekintve a kamattól!) Vagyis a kamat, az még ezen felül van és ugyanúgy, ugyanolyan százalékarányban nő az évek során mint maga a kölcsön.
Remélem, érthető valamennyire...
Idézet
 
 
Erdélyi Péter
#1 A hitelt egyesszegben adják, ezért csak a kamat változhat az árfolyam nem ...!Erdélyi Péter 2013-07-20 18:16
Őszinte tisztelettel olvasom és figyelem én is a deviza hitelcsapdába került honfitársaimat segítő, igazságszerető ügyvédek harcát a szervezett nemzetközi bankrendszer ellenében. Amit a következőkben leírok azt a "józan paraszti" gondolkodás mondatja velem.

A bankok a hitelt egy összegben folyósítják, hiszen a megvásárolni kívánt lakásnak, vagy autónak az árát a vevő az eladónak egy összegben kell kifizetnie. A felvett hitelt pedig részletekben a bankoknak fizetjük vissza.

Az un. deviza, vagy devizában nyilván tartott hitel esetében is, - amennyiben a bankok valóban vásároltak devizát -, annak megfelelő forinthitelt egy összegben folyósította a bank.

Tehát, ha valaki 2006-ban 160Ft-os svájci Frank/ Forint árfolyamon vett fel 5M Ft-ot, azaz 31250SFr-ot, akkor azt a 31250SFr-ot EGY ÖSSZEGBEN vásárolta meg a bank 160Ft-os árfolyamon.

Magyarul: AZ AZÓTA ELŐIDÉZETT Ft/ SFr ÁRFOLYAM NÖVEKEDÉSEK SEMMILYEN MÉRTÉKBEN NEM NÖVELHETIK A HAVI TÖRLESZTŐ RÉSZLETEK NAGYSÁGÁT.

A havi hiteltörlesztések miatt a bankok azonban azt a látszatot keltik, mintha ők havonta vásárolnának devizát az ügyfélnek az éppen aktuális árfolyamon.

Természetesen, devizák kamatának változása növelheti a a részletfizetéseket, DE az erősebb valutáknak pl. SFr-nak a kamata alacsonyabb, mint egy gyengébb valutáé pl. a Ft-é. Ezért a devizák kamat változásai nem okozhattak ekkora méretű hiteltartozás emelkedést.
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 180 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.9%Canada 1%
Romania 5.8%Serbia 0.8%
United States 5.2%Kuwait 0.4%
Russian Federation 3%Switzerland 0.4%
Germany 2.6%Czech Republic 0.2%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.3%Italy 0.2%
United Kingdom 1.7%France 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Belgium 0.1%

Today: 673
This Week: 4611
Last Week: 5419
This Month: 21432
Last Month: 25391
Total: 1500853

Belépés