Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

V2017Sep24

2012. Augusztus 08., Szerda 11:30

„Szamárvár”

Írta:  Dr. Bobula Ida
Értékelés:
(9 szavazat)
Volt ilyen nevű vár. A méltóságteljes esztergomi bazilikától nem messze emelkedik egy mindmáig Szamárhegynek nevezett magaslat. Itt állt egykor a ma már földig rombolt Szamárvár. Hogy kaphatott egy vár ilyen nevet? Németh Péter felel a kérdésre egy rendkívül érdekes tanulmányában.

 A Pilis hegység vidékének ez a lelkes kutatója úgy véli és véleményét alaposan indokolja, hogy a hun királyok székhelye, az igazi Ős-Budavár, Atilla palotája, közvetlenül Esztergom alatt volt.

Ide szálltak az ősi örökség jogán a honfoglaló magyarok vezérei. Innen építették ki védelmi központjukat, megerősítve azt számos hatalmas várral. A mai Budapest területén álló Budavár, Óbudával együtt, ennek az erődrendszernek csak a déli sarka volt.

A pilisi hegyek, Pilismaróttal, Vörösvárral és számos más lakóhellyel , templommal, kolostorral, - mind részei voltak ennek - a páratlan előrelátással és bölcsességgel megtervezett fővárosnak. El lehet gondolkozni rajta, hogy az állítólagos „vad mongol nomádok” hogyan lehettek olyan jó városrendezők, hogy messze megelőzték huszadik századbeli nyugati kollegáikat? Hatalmas folyójuk maradéktalanul elvihette a szennyet a déli „bűzös övezet”, a kemencék (Pest) füstjét. A váraktól védett területen szétszórt lakótelepeket az őserdők zöld sávjai vették körül, fáikkal megújítva a levegő tisztaságát. Mégis a főváros minden pontjáról bármely más pontra el tudott nyargalni a lovas ember egy nap alatt.

Ez a terület volt a magyar királyság adminisztrációjának központja. A török általában nem ölt, nem kegyetlenkedett ok nélkül. Hanem a sűrűn lakott területeknek a lakosságát Mohács után lemészárolták és az épületeket lerombolva, földdel betemetve, föléjük erdőt, szőlőskertet telepítettek. Itt törték meg azt az erőt, amely őket századokon át távoltartotta Nyugat Európától.

Lehet, hogy ebben az időben lett rommá a régi várrendszer felső sarka, az az Ős-Budavár, melyet a németek Atilla várának, Eczilburgnak neveztek.

Németh Péter úgy véli, hogy keresztény papok és barátok nem látták szívesen, hogy a nép tiszteli a pogányság emlékezetével kapcsolatos Atilla várat. Egy kis rosszindulatú ferdítéssel az Eczilburgból Eselburg lett, ebből

Szamárvár és Szamárhegy.

A magam részéről nem a régi papoknak gyanúsítom, azon oknál fogva, hogy ők nem németül, hanem latinul beszéltek. Valószínűbbnek tartom, hogy az Esztergom körül tanyázó, ott az elgyötört magyarság felett uraskodó, poharazó, durva tréfájú németzsoldosok egyike talált a régi, magyar dicsőségbe gázoló szójátékra. Talán éppen az, aki töltött ágyút irányozta­tott, hátulról, a török ellen hajszolt Balassa Bálintra, hogy ha netán visszafordulna a biztos halálból, akkor a saját serege ágyúja ölje meg. De lehet, hogy a tréfa szerzője sokkal régibb német volt.

A német tiszteknek minden okuk megvolt a jókedvű gúnyolódásra. A törökök úgy legyöngítették a magyarságot, hogy ők nyugodtan kivárhatták, hogy a maguk szapora fajtáját telepíthessék Európa leggazdagabb földjére.

A németeket meg lehet érteni; nekik a maguk szempontjából igazuk volt. Amit nehéz megérteni, az, hogy a rosszindulatú, nyers gúnyt nyilván lojálisan megnevették, magyarra fordították és magukévá tették olyan magyarok, akiknek mindennél fontosabb volt az éppen hatalmon levők jóakarata. Valljuk be, hogy ilyenek mindig voltak közöttünk.

Vannak az életben pillanatok, mikor választani kell az élet és a becsület között. Aki átélt ilyent és a becsületet választván, mégis csak élve maradt, az soha nem fog pálcát törni azok felett, akik másképp választottak. De van, aki ha a nehéz pillanatok elmúlnak, utólag is ragaszkodik a becstelenséghez és kultuszt csinál belőle. Ilyenek voltak azok a magyarok, akik parancsoló szükség nélkül kultiválták és továbbadták a Szamárvár nevet, a világverő Atilla király hitvány megcsúfolására.

Atilla vára már régen nem áll, de még annak a helyét sem szabad Szamárhegynek nevezni. Majd ha egyszer teljesen tisztázott lesz a történelmi valóság, akkor remélem, hogy az én szeretett Esztergom városom is megmozdul és visszafordítja a hegy nevét: Atilla-hegyre.

Hanem, ha már megvolt a gondolata, vegyük valami hasznát a Szamár-várnak is! Esztergom mellől elvisszük és kidobjuk a világűrbe, ég és föld közé. Ott fog lebegni a világ végéig a virtuális Szamárvár. Lesznek lakói is.

A német hősök haláluk után a Walhallába térnek. A magyarok át mennek a szivárvány kapuján és Csaba csillagos útján lovagolnak tovább. De azokat a magyarokat, akik minden időkben bevették az idegen maszlagot, akik engedelmesen szajkózták tovább századokon át, az ellenségeink által vesztünkre sugallt, hazug, nemzetgyilkos tanokat, azokat nem ereszti át a Szivárvány kapuja és nem veszi fel a Gönczöl szekere. Még a pokolnak sem kellenek. Hát legyen övék a virtuális Szamárvár! Ott gondolkodhatnak világ végéig azon, hogy opportunizmusból, sznobbériából, gyávaságból, irigységből, haszonlesésből, vagy csak egyszerű, rest, maradi ostobaságból voltak kerékkötői a nemzetük felemelkedésének ..

Forrás: Dr. Bobula Ida: A magyar nép eredete, 2000. 161-162 old.

Kacsolódo írás: Szamár-hegyi vár
 

Megjelent: 2093 alkalommal Utoljára frissítve: 2014. Május 09., Péntek 21:29

Hozzászólások  

 
Rékabea
#3 VÁ: „SZAMÁRVÁR”Rékabea 2012-08-13 13:34
Ime egy kedves ismerösöm,- Tácsi istván magyarságkutató sorai:

Kedves Rékabea !

Önnek különös affinitása van arra, hogy igen izgalmas és fontos magyar őstörténeti kérdésekbe nyúljon bele. Bobula Idáról már régen az a véleményem, hogy nagyon közepes, mondhatnám a magyarok számára eléggé negatívan dolgozó történész volt. Ugyanis aki ilyen szövegeket ereszt meg a magyarokról mint az írónő, az vagy tudatlan, vagy tudatosan ellenünk pártoskodó típus, egyenesen megélhetési író. De legalább oly lesújtó a Németh Pétertől idézett vélemény is, visszaütve a szamár jelző az írójára.

A szamár kérdés megoldásához viszont Balázs Melinda hozzászólása áll nagyon közel. Ha még tudta volna, vagy sejtette volna, hogy a Szamár mítosz bizony a magyar ősiség kifejlődési helyéről EGYIPTOMBÓL ered! Már több mint ötezer éves sziklarajzokon ott a Magyari őshazánkban megtalálták a SZAMÁR alakzatokat, mint isteni jelentőségű ábrázolásokban. A szamár mint állat a tulajdonságainál fogva, isteni eredetű társuknak fogták fel az 5-10 ezer éve élt őseink. Innen ered, hogy a szemurak = sumérek = magyarok egyik legfontosabb segítő állati társa a szamár nevet kapta tőlünk emberektől. Az azt követő évezredekben, az Egyiptomból szétrajzó magyari ősök vitték magukkal ezt a mítoszt is szerte a világba. Tehát, akik a budai körzetben a Szamárhegy vagy a Szamárvár elnevezéseket alkalmazták, azok bizony eredetükben Egyiptomból áradtak ki ide a Kárpát-medence őslakói közé. Mint Atilla hun király is. Hozták magukkal azt az ősi tudást (piramisépítők népe), amivel az itteni területeket is emberi kultúrtájjá változtatták. De ugyanígy egész Indoeurópa területén egységesen és 100 százalékban. Majd kifejlődnek (5 ezer évtől) a másodlagos parazita népek, a magyari úrnépeket meghódító szemita asszír nemzetek az asszír-dór-latinok, indogermánok, indoszlávok, hogy mindent elfoglalva, az őseink alkotta magas kultúráját a magukévá téve megkezdjék a harcot a világ uraivá válásukért.

Tehát nekünk magyaroknak tudni kellene, hogy a SZAMÁR eredetében nem a buta jelzőként keletkezett, hanem az őseinket a legmagasabb szinten kiszolgáló állat megnevezéseként. Nagy a gyanúm, hogy a szamár = buta jelző is az ellenségeink által képeztetett a magyarokra alkotott dehonesztáló jelentésű szavunk, úgymint a BARBÁR (őskeresztény), mely eredetében mindenben a mai jelentésének az ellenkezőjét hordozta magában.

A magyar nemzeti ereklyék ősiségéről némi támpontok az alábbi linkemen elérhetőek:
fiberweb.hu/.../ereklye.html

Üdv: T. István

Kérem, tekintse meg a honlapomat:
www.fiberweb.hu/taara
Idézet
 
 
Ködszurkáló
#2 VÁ: „SZAMÁRVÁR”Ködszurkáló 2012-08-09 23:59
Köszönetem Balázs Melindának a szamarak nevében. :-)

Bobula Idát tisztelem munkásságáért, de a következő kijelentése bennem is elindított egy gondolatot:

Idézet:
A török általában nem ölt, nem kegyetlenkedett ok nélkül. Hanem a sűrűn lakott területeknek a lakosságát Mohács után lemészárolták és az épületeket lerombolva, földdel betemetve, föléjük erdőt, szőlőskertet telepítettek. Itt törték meg azt az erőt, amely őket századokon át távoltartotta Nyugat Európától.
Ez a kijelentés nagyon konzerv ízű számomra, főleg a vastagon kiemelt rész. A tényleges történelmi eseményekről Nemes Váradi Imre: Habsburg Mária című cikkéből idézek egy részt, amely szerintem tárgyilagosabb mint Bobula Ida elfogult általánosítása, amely ráadásul csak a törököket teszi meg minden bajunk okának. Forrás: magtudin.org

„A török eredeti tervében Itália, nyugati Európa állott, és csak a Cognaci Liga terelte a szultánt Magyarország felé. Hogy nem szándékozott megszállni Magyarországot, bizonyítja a tény, amikor 1526 őszén még őrséget sem hagyva Budán, kivonult hazánkból, mélyen Mohács alá, a déli végekre, ahonnan a következő 15 (!) esztendőben kizárólag a Habsburgok ellen vonult. Szolimánnak nem a letiport, hanem a semleges Magyarország volt az érdeke, ezt akadályozta meg Európa, amikor Ferdinánd a bátyja és a pápa pénzén (utóbbi a magyarok adóiból is) fönntartott seregeivel szüntelenül betört hazánkba; kettős célú terjeszkedési politikával provokálta a szultánt, azáltal a török Magyarországba való beözönlését. . . A „nyugati kereszténység” mesterkedéséből ránk zúdult mohácsi tragédiát még kihevertük volna, azonban a 15 esztendei szüntelen provokatív beavatkozásuk idézte elő a másfél százados osztrák-török rabigát!

Szolimán 1526 őszén kivonult az országból. November 11-én Zápolya Jánost, kinek érdekében Rákos mezején kikiáltották: „Csak vérünkből való nemzeti királyt választunk a magyar trónra,” megkoronázták. Ferdinánd 1527-ben betört Magyarországra, elfoglalta Esztergomot, Győrt, Komáromot, Budát, Tokajt Zápolyától. Zápolya szövet köt a szultánnal, aki közel három év után először (!) Magyarországon át Bécsig nyomul de sikertelen ostrom után visszavonul. 1530-ban Ferdinánd 50 napos ostromát veri vissza Zápolyát. „A két király területe nem volt körülhatárolható, a harcok pusztították a falvak népét. . . a szakadatlan háborúskodás a termelő, munkás élét helyébe a menekülésre, védekezésre kész átmeneti életformát állandósította.” -- Magyarország története, Budapest 1964.”


Mint látható, a cikk írója a törökök iránt elfogultsággal nem vádolható, hazai kiadású művet jelöl meg. Bobula Ida elfogult általánosítása a történelmi tényekkel ellentétes, a Habsburgok hallgatólagos felmentésére ad lehetőséget. A törökök Habsburg ellenes fellépésének és a magyarok iránt tanúsított segítő szándékának számos jele volt. A törökök romboló tevékenysége akkor kezdődött, amikor felmérték, hogy a magyarok már képtelenek bennük a testvért látni. A Habsburg ellenes fellépés helyett inkább védik azt az Európát, amely a magyarokban nagyobb veszélyt látott mint a törökökben. A rombolás leginkább az 1686-os harcok után teljesedett ki, amikor a betelepített népeket a romokból való építkezésre bíztatták a Habsburgok.
Idézet
 
 
Balázs Melinda
#1 SzékelykeresztúrBalázs Melinda 2012-08-09 17:26
Elgondolkoztató: Egy román nemzetiségű - apai ágon magyar ősökkel rendelkező - nőismerősöm családneve, lánykori neve: MAGHIAR. Vagyis: MAGYAR. Azt mondta, hogy gyermekkorában sokat csúfolták a neve miatt. Merthogy az szamár-t jelent. MĂGAR (románul) = SZAMÁR (magyarul) --- Honnan jöhet az állatnak a román elnevezése? -1) Azt gondolom, hogy az ókori szamaritánusok nevéből, akik a szkítákhoz tartozó, ragozó nyelvű nép voltak és Szamaritánia, Galilea földjén éltek Jézus idejében is. Vagyis a SZAMÁRIA-iak MAGYAR-ok is lehettek. -2) SZAMARRA egy város Irakban. --- Idézet a Wikipédiából: ,, A mai Szamarra területén, a Tigris felső folyásánál egykor a mezopotámiaiak legnagyobb városa állt, a késő neolit műveltség egyik legnagyobb központja, szép kerámia leletekkel. A mai Szamarra városát al- Mutaszim kalifa hozta létre 833-ban, az akkor itt talált szászánida romokon. A város neve feltehetőleg a Szurra man raa ( örvend, aki látta ) kifejezésből ered. ,, Eddig az idézet. ---Tehát mezopotámiai eredetű ősi város. Az itteni ősi műveltség létrehozója ragozó nyelvű népekhez, a mag-harok-hoz, vagy mah-gar-okhoz köthető. SZEM - URAK-nak is nevezték őket. ( SZUMIR-ok) Az ,, örvend, aki látta,, kifejezés a látás szervére, a SZEMre utal. SZEM-ÚR volt istenük egyik neve is. A NAP neve.Talán a SZEM-URAK, SZUMIRok egyik legfontosabb házi állata is lehetett az az állat, amelyet hozzájuk köthetően SZAMÁRNAK neveznek? - Azt hiszem a szamarat nem kellene annyira lenéznünk, hiszen a juhnyájakat ő vezette, őt követték a kisebb állatok. Makacs, mint mi, nagy tűrő képességű, általában nyugodt állat, nehezen dühödik fel. Ha ez megtörténik nem jó az útjába kerülni. Évszázadok óta folyik a magyar nemzet befeketítése, kisebbítése, napjainkban is mindent lekicsinyelnek, elferdítenek ami magyar. Akárcsak a szegény szamarat, ami az adott földrajzi terepviszonyok között talán az egyik leginkább hasznos állatunk lehetett, társ a mindennapi életben. --- Jézus, a szkíta, Pártus Herceg Jeruzsálembe szamárháton vonult be. Talán több oka is volt erre.... Lehet, hogy a SZAMÁRVÁR elnevezés sokkal mélyebb jelentést hordoz ?? Köszönöm, hogy elolvasták gondolataimat!
Tisztelettel, Balázs Melinda
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 346 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.9%Canada 1.1%
Romania 6.1%Serbia 0.8%
United States 3.9%Switzerland 0.4%
Russian Federation 2.9%France 0.3%
Germany 2.9%Australia 0.3%
Ukraine 2.7%Kuwait 0.2%
Slovakia 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 1.9%Netherlands 0.2%
Sweden 1.6%Belgium 0.2%
Austria 1.5%Greece 0.2%

Today: 240
This Week: 4727
Last Week: 5161
This Month: 18074
Last Month: 20494
Total: 1609930

Belépés