Print this page
2016 december 30, péntek

Hunok a tejúton

Szerző: Péterfai János István

A hunok magyar nyelvűségének bizonyítása, 28 fejezetben. A magyar krónikáknak van igaza, minden tekintetben, nem pedig a politikai szándékoktól vezérelt modern kori íróknak. A modern kori történelem hamisítók felkészültsége kicsi, arca pedig nagy. És nagy összegek vannak mögöttük az emberiség történetének összezavarására.

A hunok, amint látni fogjuk, europid népek, törzsek voltak, különböző magyar, szavárd, trák, kelta csoportokból tevődve össze. Nehéz a Kr.e-i 5-6.000 év emberföldrajzát feltárni, de valamennyire azért mégis sikerülhet a régészet, a genetika és a magyar rovásírás segítségével, amelyből minden más írás is kifejlődött. Nem teljesen ismeretlen utakon kell járnunk, és ha tiszta a szívünk, nem vezetnek előítéletek, akkor az igazság, vagy a valóság feltárását is elvégezhetjük.

Magán kiadás

TARTALOM

01. RÖVID RÉGÉSZETI ÁTTEKINTÉS
02. BEVEZETÉS A HUN KÉRDÉSBE
03. NYUGAT-EURÓPA HUNJAI
04. LATIN NYELVI HASONLÓSÁGOK
05. HUNOK EGYIPTOMBAN
06. HUNOK MEZOPOTÁMIÁBAN
07. ÁZSIAI HUNOK
08. EURÓPAI HUNOK
09. FEHÉR HUNOK
10. KIDARITA HUNOK
11. MAGYAR FÖLDRAJZI NEVEK
12. MAGYAR SZEMÉLYNEVEK
13. IRÁN MAGYAR HUNJAI
14. KÍNAI TUDÓSOÖK IGAZSÁGAI
15. MAYA ADATOK
16. A SHI JI 110. KÖTETE
17. A ZSUAN ZSUAN BIRODALOM
18. A TÖRÖKÖK
19. A MONGOLOK
20. A HUNZAKUTOK
21. A SVÁJCI HUNOK
22. NÉPEK ÉS TÖRZSEK
23. HUN JELLEMZŐK
24. UNUG URAK
25. HUN FÖLDRAJZI NEVEK
26. MAGYAROK HUN SZAVAI
27. HUN SZÓKINCS
28. BEFEJEZÉS KIRÁLY LISTÁKKAL


 I. FEJEZET: RÖVID RÉGÉSZETI ÁTTEKINTÉS

A hunok a magyarok egyik katonai alakzata, ezért teljesen azonosak a magyarokkal, mint néppel. Emiatt nem szükséges elkülöníteni a szövegekben a hunokat a magyaroktól, amit nem is teszek meg. A szövegekben, az írott anyagban, a hunok mindig azonosak a ma magyaroknak nevezett néppel, akiknek fontos neve volt a szkytha, a heta, a szavárd, a székely, a szárd, a pannon és más nevek. Azonban, ahol a szöveg feltétlenül szükségessé teszi, külön is említésre kerül a magyar nyelv, a hunok bemutatása során. Azt az ősnyelvet, amelyet ma magyar nyelvnek neveznek, „magyar nyelv” név alatt kell érteni, tehát a különböző magyar nyelvű népek és törzsek ugyan más neveket viselhetnek, de a nyelvüket, a mai meghatározás alapján, a kavarodás elkerülése végett, magyarnak érdemes nevezni. Így értendő a magyar nyelv, amely egykor az egész világra kiterjedt. A magyar nyelv a Biblia szerinti ősi nyelv, amelyen az összes ember beszélt egykoron. Még az ókor tudósai is, százas nagyságrendben, azt állítják, hogy egykor az emberek egyetlen nyelven beszéltek, és ez a nyelv a magyar nyelv volt. Ennek az állításnak sok száz tudója volt, de a tudókat manapság sokan igyekeznek meghamisítani, hogy az ősök helyébe ülhessenek. A magyar írás azonban útját állja a hazugságoknak.

Mivel a magyar írás pontosan ezt a teóriát igazolja, vagyis az emberiség magyar eredetét, azt kell belátnunk, hogy a magyar írás szerint behatárolt területek egykor olyan emberek által voltak lakottak, ahol a magyar írás, és ebből fakadóan a magyar nyelv létezett. A magyar írás és magyar nyelv 40.000, vagy még ennél az időnél is sokkal régebbi időkbe nyújt bepillantást, másként történészeti bizonyítékokat, amit a sok félig képzett nyugati történész képtelen felfogni. Gondoljunk egy olyan harcosra, aki száz évre képes visszavetíteni őseit, de tőle nem kívánhatjuk azt, hogy akár sok ezer évre is visszatekinthessen, mert a mai magyarokat megszállt utódok gondolkodásában az ősiség fogalma nem terjed messzebb, mint ötezer év. Ezek a leszármazott népek (indoeurópaiak) kétségtelenül mind magyar eredetűek, és az is igaz, hogy csupán alig 4-5.000 éve jelentek meg az emberiség színpadán. A magyarok azonban, a bizonyítékok alapján, minimálisan 40.000 évesek, teljes ábécével, magas rendű civilizációval, félelmetes mágusi tudással. A mai Nyugat butaságát nem kívánom bemutatni.

Az emberiség eredete szorosan összefügg a hunok megjelenésével a Földön. Úgy gondolom, hogy a magyar nyelv volt az a nyelv, amelyet azok az emberek, vagyis ősapáink beszéltek, akik szétterjedtek Európában, Ázsiában és Afrikában, de áthatoltak Amerikába is, még a kezdetek idején. A magyar nyelv tehát alapnyelv, olyan végtelenül szétágazó nyelv, amelyből számtalan nyelv származhatott. Ha valaki a magyar nyelvből akarná szétágaztatni az összes mai nyelvet, akkor ennek nincs semmi akadálya, mert a szétágaztatás működni fog. De más, idegen nyelvből nem fog működni a szétágaztatás, mert a fiatalabb, a magyar nyelvből eredő nyelvek, saját, belső fejlődésük hatására olyan jegyeket is felvettek, amelyek az alapnyelvből hiányoztak. Az új, fiatalabb jegyek viszont már nem általánosak, csak egyes csoportokra érvényesek. A fejlődés folyamatosan zajlott és zajlik, a mai nyelvek közül számtalan már olyan jegyekkel rendelkezik, ami az ősnyelvben még nem volt meg. Az eredetiség felismerése is fontos, a nyelveket illetően, mert ha a legegyszerűbb nyelvi rendszereket sem sikerül felismerni, pl. az indoeurópai tudósoknak, akkor ne beszéljünk nyelvészeti tudományokról.

Két elmélet harcol ma egymással az emberiség eredetét illetően. Az egyik az Afrikából származás, a másik az Ázsiából származás elmélete. Az Afrikából való eredet mellett főleg Amerika (USA), az Ázsiából való eredet mellett főleg Kína áll ki. Azt gondolom, végül Kína győz, de még messze vagyunk e fontos tudományos kérdés megválaszolásától.

A régészet gyorsan fejlődik, az őslénytannal együtt. Folyamatosan kerülnek elő új és új leletek, felfedezések, amelyek jelentősen megváltoztathatják eddigi nézeteinket.

Az emberfélék családja legalább 8 millió éves. A Rudapithecus 10 millió éve járta a Rudabánya környéki erdőket, tehát az emberfélék és a Rudapithecus között nincs leküzdhetetlennek vélt idő. A Homo nemzetség (genus) különböző fajai közötti viszony ma még nem kellően tisztázott. Továbbá sok régészeti lelőhelyről hiányoznak az emberi maradványok, ami miatt nem lehet a lelőhelyet megfelelően emberekhez kötni. Máskor az emberi maradványok mellől hiányoznak azok a leletek, amelyek segítségével pontosabban be lehetne határolni a maradványok milyenségét és idejét. A tudás gyarapodása azonban bizakodással tölt el mindenkit, aki szeretné megtudni, honnan jött az ember, és hova tart.

A genetika tudomány sorompóba lépésével ismereteink arról, hogy kik vagyunk, megsokszorozódtak. Hála a genetikának, tudásunk egyre pontosabb lesz. Azonban ellentámadást indított a nemtörődömség is, hogy összezavarja a tisztuló vizeket. Egyik legfőbb fegyvere, hogy a mai viszonyokat visszavetíti a régi időkbe, amivel hatalmas károkat sikerül előidéznie. Ha ma Amerikában egy emberről megállapítják, hogy génjei a mai Libanonba vezetnek, akkor automatikusan azt állítják, hogy az amerikai polgár libanoni eredetű. De ez nincs így, mert Libanonban sok nép élt, akiknek ma is élnek, élhetnek utódai Libanonban. Mivel ma Libanonban arabul beszélnek, ezért az amerikai polgárt is arab származásúnak minősíthetik. Ez lenne a teljes csőd, sajnos, a genetikai vizsgálatok nagyon is a teljes csőd felé haladnak.

Hunokról nem érdemes beszélni, amint magyarokról sem, 300.000 évnél régebbről. Nincs bizonyíték, ami igazolná a hunok ennél a meglehetősen régi kornál is régebbi létezését. Csak azt lehet igazolni, hogy az ember, a Homo sapiens, nagyjából 200.000 évvel ezelőtt jelent meg.

Nagyon kellemetlen a francia Francois Bordes által talált, 200.000 éves felirat, amit őstulok csontra karcoltak. A barlang a Dordogne környékén van, 1968-ban került elő. Ha nem hamisítvány, akkor a felirat Meseseb olvasatú. Ezt értelmezhetjük Mesés Királyságnak is, az Eb jelenthet Királyságot is (Maghreb – Magor Eb, Magor Királyság), amit a mai arabok Nyugati Királyságnak értelmeznek. Vagy olvashatjuk „Meseseb” értelemben is a feliratot. Mese Seb a Mesésen Sebes isten, a Ló, aminek háziasítása az embert nagy sebességhez juttatta. Seb isten másik neve Geb isten, ami a Geb-E (gebe) szóban egyértelműen a lóra utal. Ha a felirat valódi, akkor Franciaországban már 200.000 éve megjelentek azok az emberek, akik magyar írást használtak és magyarul beszéltek. Ez tény, a többi mesebeszéd.

A következő leletek csupán Kr.e. 35.500 körül jelennek meg Franciaországban, amelyek biztosan magyar nyelvű népességhez köthetőek. Egyszerűen azért, mert tudtak írni, az írásuk fennmaradt, az írásokat pedig el lehet olvasni egyszerű mai magyar nyelven. Őket nevezzük cro-magnoniaknak, akik Európa nagy területein is elterjedtek.

A cro-magnoniak után keletről a gravettiek érkeztek Nyugatra. A gravettiek Kr.e. 32.000 körül már átléptek a Rhone folyón, és biztosan találkoztak a cro-magnoni népességgel. A két nép azonban egyértelműen magyar írást alkalmazott, tehát magyarul beszélt, ami miatt nem lehet őket egymástól elválasztani. Nyelvileg biztosan nem. A gravettiek és cro.magnoniak eszerint egységesen magyarok voltak.

Európa közepén a Kárpát-medence feliratos lelőhelyei közül a legismertebb Viszoko, ahol Kr.e. 32.000 éves jelek vannak. Más adatok Kr.e. 36.000 évről beszélnek. A Tászok-tető feliratait 30.000 évesre becsülik, a románok sokat összetörtek közülük. Kr.e. 8.000 óta nagy számban kerülnek elő magyar ábécével írt és magyar nyelvű leletek a Kárpát-medencéből. Torma Zsófia, az emberiség legnagyobb régésznője kutatta és gyűjtötte össze a feliratokat. Sajnos, a nagy régésznő munkásságát a románok zárolják, a mai napig is.

Szavárdu, a bibliai Szubartu, vagy másként Transzkaukázia területén a legrégebbi magyar betűs feliratok 27.000 évesek.

Közép-Afrika Kr.e. 17.000 éves magyar betűkkel bír. A további lelőhelyek felsorolása is igen érdekes lenne, de most az a fontos, hogy a legrégebbi adatok alapján valamiféle következtetést le tudjunk vonni az emberiség eredete felől.

Az ősi írás meglehetősen egységes, tehát egyetlen nyelv hangjaihoz alkották meg a jeleket. Ez a nyelv a magyar nyelv, aminek archaikus formája az emberiség nyelveinek őse. Az ősi, tehát sok tízezer éves feliratokat ma is lehet olvasni magyar nyelven. A magyar nyelv eszerint legalább 40.000, vagy 200.000 éves, de újabb adatok szerint 350.000 éves írással rendelkező nyelv. Ezt a tényt a mai nyelvek tudósai képtelenek felfogni.

Azután úgy tűnik, mintha az írás Franciaországban alakult volna ki. Innen terjedt Kárpátia, majd Szavárdia felé. Hosszú idő után Közép-Afrikában is megjelent, majd ezután igen sok területre is kiterjedt. Egyesek igyekeznek meghamisítani a tényeket, összezavarni az emberiséget, azt állítván, hogy ugyan a rovás egyetlen néphez köthető kialakulását tekintve, de alkalmazását sok néphez, és sok nyelvhez kell kötni. De ez nem igaz!

Nyelvészeti kutatások igazolják, hogy a mai nyelvek közül nagyon sok, közvetlenül a magyar nyelvből ered. Ennek az alapigazságnak politikai ellenségei vannak, de valamikor a politikai hazugságok korának is meg kell szűnnie. Elvégre nem az analfabéták irányítják a világot, mert ha igen, akkor az ember világának eljött a vége.

Ki kell emelni a neandervölgyi kérdést is. A neandervölgyiek szoros rokonaink, ami azt is jelenti, hogy nem pusztultak ki, hanem bekeveredtek közénk. Észbeli képességeik magasak voltak, nem voltak butábbak a cro-magnoni és gravetti embernél. Talán ők találták fel az írást is, a számírásról nem is beszélve? Álláspontot nem lehet foglalni ebben a kérdésben sem, mivel kevés az adat.

Újabban fedezték fel a gyenyiszovai embert Szibériában. Nem tudni, kik ők, honnan jöttek, mikortól éltek. Megjelenésüket 1 millió évre taksálják. Annyit lehet tudni, hogy szintén bekeveredtek a modern ember közé, mint a neandervölgyiek. Különösen Ázsia keleti felében gyakoriak génjeik.

A kistermetű, hobbitoknak is nevezett Homo floresiensis eredete sincs tisztázva. A Palau ember szintén kicsi volt, alig tudunk róluk valamit. A törpe termetű emberek sok területen éltek, de keveset tudunk róluk. Egyes csoportjaik kipusztultak, de sok csoportjuk ma is él.

Az óriások népe még rejtélyesebb, mint a törpéké. Állítólag fél millió évig óriásnövés volt jellemző egyes afrikai fajokra, köztük emberekre is. Mintegy 280.000 éve tűnt le az óriások korszaka, amit földrajzi okok indukáltak. Az óriásnövés ma is jellemző az emberre, csak ritkán fordul elő. Génjeinkben őrizzük az óriások korszakát.

Ebből a rövid leírásból is láthatjuk, hogy az emberiség fejlődése felettébb érdekes és bonyolult volt.

Ahogy telik-múlik az idő, úgy sokasodnak meg a magyar jellegű leletek. A népesség a kezdetek idején rendkívül ritka volt. Az idő múltával, és a fejlődésnek köszönhetően, az emberek száma rohamosan növekedni kezdett. Amikor a nyelv fejlődése is elért bizonyos szinteket, a különválás és önálló út miatt, új nyelvek kezdtek kibontakozni az eredeti magyar nyelvből. Ennek az ideje 10-15 ezer évvel ezelőtt kezdődhetett. A nyelvészet legnagyobb tudósai, kivétel nélkül, következtetnek egy ősnyelvre, amiből a mai nyelvek származnak. Az írásos dokumentumok mellett a magyar nyelv egyéb sajátosságai is azt bizonyítják, hogy ez az a nyelv, amiről szó van a Bibliában. A Biblia írói is tudtak az egyetlen nyelvről, és azt is tudták, hogy ebből az első nyelvből jöttek létre a többi nyelvek.

Több eszközzel is visszamehetünk az időben. Az egyik eszköz a genetika, a másik a régészet, de nem ezekre a roppant fontos eszközökre gondolok. Azért, mert nehezen bizonyítható segítségükkel egyértelműen a magyarok jelenléte az ősidőkben. Az írás és számírás a köveken már jobb bizonyíték, megdönthetetlen tényanyag. De a hagyományok, jelek, jelképek is jó bizonyítékok, ha lenne magyar kutatójuk. De amire igazán gondolok, az a csillagászat és a magyar nyelvből kiszűrhető bizonyítékok sokasága. Az írott források segítségével vissza tudunk menni akár 40.000 évre is. Nem magyar írások segítségével, hanem főleg szumer és egyiptomi írások alapján. Mivel a szumer és egyiptomi írás is igen fiatal, a nagyon ősi korokról nyert információit kizárólag a magyar írások alapján nyerhette. Ez is alaptény, ami meghatározta az emberiség fejlődését.

A cro-magnoni, aurignaci, gravetti emberek keletről érkeztek Franciaországba, ami felveti annak a lehetőségét, hogy az írást, számírást is keletről vitték be Franciaországba, Németországba. Erre egyelőre még nincs tökéletes bizonyítékunk. De a mai ember keletről nyugatra irányuló terjeszkedése Európában azt igazolja, hogy a keletről érkezők is magyarok voltak, ha nyugaton magyar írással magyar nyelvű feliratokat véstek a kövekbe, barlangok festményeire. De Délnyugat-Európa sem elhanyagolható a vizsgálatokat illetően, mivel Afrikával a Gibraltár környékén nagyon régóta összeköttetésben állt.

Nem áll szándékomban Európa vagy Ázsia régészetének felvázolása, mert a hunokról kell itt beszélni. Ezért csak a legfontosabb régészeti tényeket említem meg, amelyekről viszont teljes biztonsággal tudni lehet a magyarokhoz, vagyis a csapásmérő hunokhoz való tartozása.

Van olyan régészeti elmélet, ami szerint Európába a jégkor megszűntével, földművesek kezdenek beáramolni. Ez igaz is. Csak az a lényege, hogy a beáramló földművelők szintén magyarok. Magyar nyelven beszélő emberek, akik a magyar nyelven beszélő vadászokhoz érkeznek. A földműveléssel is csínján kell bánni. A „Termékeny Félhold” mítosza nem igaz, a földművelés sokkal régebben, és sokkal több helyen is megjelent. Ráadásul a „Termékeny Félhold” területe nem más, mint Szavárdu, a magyarok egyik központi területe. Ságvár földművesei Kr.e. 18.000 éve már magas szinten művelték a föld megmunkálását. Honnan ment a földművelés tudománya más területekre akkor? Talán Ságvár felől Szavárdia felé? A Peloponnészosz kemencéi kenyérsütésre készültek. Nagyjából Kr.e. 34.000 évtől 28.000 évig működtek, ami önmagában is hihetetlen számunkra. De kinek van joga megcáfolni a görög régészek állításait?

Az indoeurópaiak, mint más nagy nyelvi csoportok, közvetlenül a magyarokból fejlődtek ki, mégpedig alig 4.000 évvel ezelőtt. Különben honnan lenne az a mérhetetlenül nagy nyelvi rokonság (gyakran 100 %) az archaikus jellegektől a legmodernebb nyelvi jellegekig magyarok és a lerövidült magyar nyelveket beszélő indoeurópaiak között? Ezért elválasztani, egymással szembe állítani a magyar népeket az indoeurópai népekkel nem lehet. Amint a többi nagy népi, nyelvi egységgel sem lehet a magyar nyelvet szembe állítani, mert a mai nyelvi csoportok mind egyetlen nyelvi csoportból fejlődtek ki.

Teljesen más látásmód szükséges a pár ezer évvel alig régebbi emberek gondolkodásának megítéléséhez, felderítéséhez, mint amit ma megszoktunk, mert belénk nevelték korunk tudományának megfelelően a mai indoeurópai viszonyok ősi viszonyok közé helyezését. A ma embere, az indoeurópaiak, vagy az arabok, folyamatosan öldökölnek. Elsősorban egymást öldökölik, de másokat is. Ezért, ha valamilyen emberi csoport életben akart maradni az öldöklésre berendezkedett indoeurópaiak között, akkor magának is el kellett sajátítani a harcászat tudományát, különben vége volt. De a régebbi emberek nem űztek háborúkat, világképüktől távol állt a másik ember kifosztása. A háborúhoz szükséges eszközök csak öt-hat ezer éve jelentek meg, bár az is igaz, hogy a vadászathoz használt eszközökkel is lehetett háborút vívni.

A haszon, és a kasztosodás az indoeurópai felfogáshoz kapcsolódik. Itt rejlik az osztálytársadalom keletkezése, amihez a magyaroknak és rokonaiknak semmilyen közük nem volt. De ha fenn akartak maradni, el kellett sajátítani az utódaik gondolkodását, haszonlesését, mások kifosztását, mert ha nem tették volna, ma már nem is léteznének (magyarok, baszkok, finnségiek, kaukázusiak, kínai-thai népek, malájok, japán-koreai népek, dravidák, paleoázsiaiak, tibeto-burmaiak, hamiták, kusiták és mások).

Izraelben emelkedik a Karmel-hegy, amelynek barlangjaiban az izraeli régészek két emberfélét találtak. Az egyik a Homo sapiens, 120.000 éves jelenléttel, a másik a neandervölgyi, akiről tudjuk, hogy sokkal régebbi embertípus. Sokat beszélnek egy 74.000 évvel ezelőtti katasztrófáról, valamint arról, hogy az ember 70.000 éve hagyta el Afrikát. De akkor mit keres a Karmel-hegyen és környékén 120.000 éve a mai ember? Azt kell mondani, hogy nem jó a 74.000 évvel ezelőtti Afrikából való kirajzás elmélete, mert egyszerűen nem igaz. A Toba-vulkán kitörése igaz, de nem volt hatással Afrikára, különösen nem a Homo sapiens népességre. A mai emberiség rendkívüli közeli rokonságát a magyaroknál kell keresni, és nem vulkánkitöréseknél.

A Karmel-hegy embereit ráadásul magyaroknak gondolom. Temetkezéseknél a halottra szarvasfejet, kosfejet, kecskefejet helyeztek, de nem csak itt, hanem más helyeken is. A szarvas, kos, bak agancsa, szarva egyértelműen Tejút jelkép. Azt segíti elő, hogy a halott lelke a csillagokba távozzon, majd onnan újra megszülethessen a földön. A csavart szarvak az aranymetszés matematikáját tartalmazzák, amit őseink ismertek. Ha valaki azt hiszi, hogy 100.000 évvel ezelőtt a saját ősei nem tudtak számolni, akkor menjen pszichológushoz, aki majd megmagyarázza, hogy a számolást őseitől kapta, nem saját ensége találta fel. Még a hollók is jól tudnak számolni, akkor talán saját őseink is számolhattak valameddig.

Pavanaland-barlangnak nevezik Nagy-Britanniában azt a barlangot, ahol egy ifjú testét temették el 33.000 éve. A csontjai vörösek a rászórt okkertől. Ezt a temetkezést is magyarnak gondolom, mivel a magyar eszmerendszerben és nyelvben a vörös az élet jelképe. Az okkerrel beszórt halott fel fog támadni, ezt hivatott jelenteni az okker, a vér színe.

Angliában Sheffield környékén egy barlangban Kr.e. 14.000 és 13.000 év között, olyan temetkezés volt, ahol egy szarvast mintázó alkotást helyeztek el. Ebben az időben a jég visszahúzódott ezer évig, de utána újra előretört, az embereket déli irányba szorította vissza. A szarvas a Csudaszarvast jelképezte, ami a csillagos égbolt. Azt hivatott segíteni és biztosítani, hogy a halott lelke feljusson a csillagokba, majd megtisztulva, visszatérjen a földre. A halottkultusz már legalább 120.000 éve létrejött és elterjedt az Óvilágban.

Most Kr.e. 10.000 körülre ugrunk, Göbekli Tepe területére. Ez a terület Szubartu, vagyis Szavárdu, a magyarok egyik legősibb és legfőbb fészke. Göbekli Tepe „T” alakú oszlopain az állatvésetek mind halálos állatokat ábrázolnak. A halálkultusz jelenlétét olvassák ki a régészek az oszlopok ábrázolásaiból. Csak annyit kell hozzátenni, hogy a halál utáni feltámadás a régi művészek munkájának az oka. A csodálatos oszlopok feltárása még folyamatban van. Azt gondolhatjuk, hogy Göbekli Tepe népe magyar volt, a halálkultusz a hunokra vonatkoztatható, a harcos katonákra, akik a küzdelmekben eleshetnek.

További nagy népmozgást jelez Szavárdu népének nyugatra vonulása. Mintegy Kr.e. 8.000 környékén a hurrinak nevezett szavárdok átzúdultak Kis-Ázsián. Mivel a token-írás Solymos területén Kr.e. 9.500 táján jelent meg, biztosra vehetjük a terület népének magyar milyenségét. A szavárdok, vagyis magyarok, Sza név alatt, átkeltek a Balkánra, majd északra hatolva, megalapították a rejtélyes Kukutyin-Tripolje kultúrát. Később a trákok és géták (héták) a szavárdok utódai. Thesszália is hatókörükbe került, majd átkeltek a Kárpátok láncain, és más magyar törzsekkel is kapcsolatba léptek. Kukutyin Kr.e. 4.000 körül már létezett, mivel a város neve Kövek (Ku-Ku) Istene (Tin, Ten) értelmű. A város mellett nagy kőlerakatot találtak a régészek, ami a városnevet kétségtelenné teszi, magyar nyelvűségét igazolja.

Feltűnő, hogy Szvázi-föld aranybányái éppen Kr.e. 8.000 körül keletkeztek, és Kr.e. 2.000 körül szűntek meg. A Sza, vagyis magyar hajósok keresték mindenütt az aranyat, a Kr.e. 2.000 megfelel a magyar hatalom összeomlásának Mezopotámiában.

Kína hat területén váratlanul és hirtelen, egyszerre jelenik meg Kr.e. 8.000 körül a mezőgazdaság és kerámia. Úgy tűnik, magyar gyerekek, a 25 lány, 25 fiú elvnek megfelelően, ekkor gyarmatosították Kínát. A Gyarmat magyar szó nagyon régi hagyományra vet fényt. Gyakran 50 lány és 50 fiú volt a kiszemelt kivándorlók csapata, amire Aegiptosz ötven leánya is bizonyítást ad, de Magor és Hunor 50-50 vitéze sem beszél másról. Abban a korban az emberiség még nagyon kicsi létszámú volt. Bár a magyar és kínai kapcsolatok ennél a kornál sokkal régebbiek, de ez a kor feltétlenül kiemelkedő jelentőségű Kína történelmében. Kína történészei manapság nem megfelelő alapokról, és megfelelő intenzitással vizsgálják a magyar > kínai rokonságot. De ezt nem rovom fel számukra, mert mások sem járnak a helyes úton, de azért Kína mégis lehetne az első az emberiség helyes történelmének megírásában.

A vonaldíszes kerámia népét Unugnak nevezem, követve mozgásukat, ez a népnév illik talán rájuk a legjobban. Kétségtelenül kapcsolatban álltak a kukutyiniakkal. A Kárpát-medence északkeleti részén Kr.e. 5.700-tól tevékenykedtek, majd hatalmas tömegekben szétrajzottak. Nyugatra, azután az Al-Dunához, a Meótiszhoz (Majótiszhoz), a Volga-könyökhöz és a Kaukázusba. Régi lakhelyükön az Ung nevek, nyugaton az Unug nép, a Kaukázusban az Unug-Úr népnév jelzi, hogy a nevük valószínűleg Unug volt. Mezopotámiában Uruk város neve Unug és Urog is volt. Felettébb fontos nevek. A Hiung-nu kínai népnévben a Hi, másként Xi, Nyugat, az Ung az Unug magyarok neve. Hsziung-nu alakban is írták ezt a népnevet.

A Kárpát-medencében Kr.e. 4.000 körül is biztosan magyar nyelvű népesség élt. Egyik feltárt telephelyük Mágor, ahol megdöbbenve tapasztalhatjuk, milyen fejlett volt a közösség élete. Százhalombatta környékén, amint a város nevéből is látjuk, rengeteg halom keletkezett. Az itteni nép egy része Itáliába ment, ők az etruszkok. Az etruszk származás ennél bonyolultabb, de az biztos, hogy Kr.e. 2.500 körül magyar nyelvű emberek hatoltak Itáliába. Egy másik nagy csoport Spanyolországba vándorolt, megalapítva a Tartesszoszi királyságot. Európa őstörténete a magyar törzsek vándorlásától hangos. Maga „Európa” is magyar név.

A régészet segítségével még rengeteg adatot ismerhetünk meg, amelyeknek jelentős része a magyarokhoz, vagyis a hunokhoz köthető. A finnségi népek mintegy Kr.e. 6.000 éve jelentek meg, az indoeurópaiak Kr.e. 2.000 körül. Mindkét csoport a magyarokból keletkezett, ezért ismerhetünk fel mérhetetlenül nagy számú magyar szót nyelveikben.

Európa eredeti magyar lakosságának nyomait ezer és ezer földrajzi név igazolja. A legelső emberektől kezdve, akik Kr.e. 36.000 körül már Nyugat-Európában voltak, a Kr.e. 4.000 körüli időkig, Nyugat-Európában a magyar nyelvű törzsek számtalan nyomot hagytak maguk után. Elsődlegesen az utánuk következő emberek nyelveiben, amely nyelvek nagy valószínűséggel magyar eredetűek voltak. Tehát nyelvi evolúció zajlott az emberi közösségekben, amit a betörő idegen hódítók is megzavarhattak, színezhettek, természetesen.

Közép-Európa szintén a magyar nyelvű népek területe volt. Ma sok szláv nyelv foglalja el az eredeti magyar, vagyis hun nyelv területét, mivel nyelvi evolúción estek át a közép-európai népek. Aki viszont szereti az eredeti ősapját, ősanyját, az a közép-európai ember vizsgálja meg a megmaradt magyar nyelvet, mert ez a nyelv őrzi az összes titkot, ami által igazolni lehet a szláv nyelvek magyar eredetét.

Kelet-Európa színes nyelvi világa szintén csak egy, egyetlen nyelv fejlődéséből jött létre. A magyar nyelv volt Kelet-Európa nyelve, amiből sok finnségi és szláv nyelv, nyelvjárás is keletkezett.

Ha megyünk Keletre, ott is erőteljes a magyar nyelv jelenléte. A keleti nyelvek legtöbbjében magyar szókincsi alapokat láthatunk. A magyar nyelv sokkal régebbi, mint a török, mandzsu, mongol, koreai, japán nyelv. Az a feladat, hogy e nyelvekből ki lehessen mutatni a színtiszta magyar nyelvi alapot. De nem az Akadémia segítségével.

A hun, vagyis magyar nyelv, minden nyelvben benne van. Azért, mert minden nyelv a hun, vagyis magyar nyelvből keletkezett. Ennyire egyszerű a képlet. A rokonság és származás fogalmai a magyar > indoeurópai nyelvészeti kategóriákban a legjobban érthető fogalom. A Rokonság és Származás két magyar nyelvi kategória. Mindkettő rendkívül fontos, de mindkettő rendkívül rugalmas is.

Ezért a hun > indoeurópai leszármazás tagadása a teljes hamisítás felé visz, mivel a hun > indoeurópai nyelvészet az igazi alap. A hun nyelv az összes indoeurópai nyelv alapja. Ha egy indoeurópai nyelv szakembere tagadja a hun > indoeurópai leszármazás tényét, akkor meg lehetne kérdezni tőle, miért vezethető le ezer és ezer indoeurópai szó a magyar nyelvből, a hun nyelvből, hacsak nem akarnak hazudni a kedves nyelvész társak az Akadémiákon.

A hun nyelv ellen bekódoltak valamikor régen a rabszolgatartók hamis, és aljas fogalmakat. A bekódolt hamis és aljas fogalmakat a mai nyelvészet, média és a nyugati tudomány éppúgy harsogja, mint ezer évvel mai korunk előtt is harsogta. A rabszolgatartó ordít a szabadságharcosok ellen, nehogy elvegyék tőle a szegények lemarcangolásából eredő koncokat. Ennyire egyszerű a gondolatok mozgatásának rugója. Csalj, lopj, hazudj, így a markodat sok pénz üti.

A magyar, vagy hun, vagy bárhogy nevezzük őseinket, a 108 törzs jogán, a magyar nyelv szókincse adja meg az az alapját az indoeurópai nyelveknek. Meg sok más nyelvcsoportnak, mint a hámi-sémi nyelvcsoportnak is.

Blabla, a többi irka-firka.

II. FEJEZET: BEVEZETÉS A HUN KÉRDÉSBE

A HUNOK SAJÁTOSSÁGAI

Igen sajnálatos módon a magyarok és a világ is elfelejtette, kik voltak a hunok. Talán egyedül a kínaiak, és esetleg a japánok tudják az igazságot a hun kérdésben, de ők is csak felületesen, bár az igazság talaján állva. A legelkeserítőbb a magyarok feledékenysége, akik a legutolsó népcsoportját alkotják annak a hatalmas nemzetnek, amely egykor az Óvilág jelentős részére, de az Újvilágra, sőt Ausztráliára is kiterjesztette hatalmát. Még Új-Zélandra is, és ismerte az Antarktisz valódi körvonalait, a két kontinenst elválasztó nagy tengerszorossal együtt.

A hunok az őskor népe, azonosak a magyarokkal, mivel azon a nyelven beszéltek, amelyen ma a magyarok beszélnek. A két népet nem lehet elválasztani egymástól, mivel a két név, a magyar és a hun, ugyanannak a nagy népnek ifjabb és idősebb embereit jelöli.

A magyar népnevek száma nagyon nagy. Sokkal több, mint 108, bár még nem számoltam meg a magyar nyelvű népek és törzsek nevét. A 108 nemzetség fogalma csillagászati tartalom miatt alakult ki, amit a Bevezetés a magyar mitológiába III. Rész című munkában már bemutattam. A magyar népnevekkel egy külön könyvben foglalkozom. Ezért a népnevek felsorolásától tartózkodom, de a legfőbb csoportokat meg kell említeni. Ez azért is szükséges, hogy a hunokat behelyezhessük a rokon népek körébe. Sajnos, a nagyon régi, 40.000 éves, vagy annál is régebbi időkből egyelőre még nem sikerült kimutatni népnevet. Ellenben az ókort megelőző időkből többet is.

Először Nimrúd népét és birodalmát kell megemlíteni, aki talán Kr.e. 7-8.000 körül építette ki birodalmát. A birodalom a Fekete-tengertől az Indusig, déli irányban a Kék-Nílus és Fehér-Nílus összefolyásáig terjedt. Ninrúd a magyarok ősapja, ezért a népe is magyar volt. Más nagy birodalmak halvány nyoma is fennmaradt, amelyek őseinkhez köthetőek. Kiemelkedő közülük Memnon birodalma.

Atlantisz magyar népe Nyugaton élt, hatalmas kiterjedésű országot hozott létre, amelynek létét az Egyiptomba bevándorolt magyar atlantisziak hagyományozták ránk.

Murina nagy magyar királynő nevét a görögök, a magyar írások alapján Myrina formában adják meg. Murina hatalmas birodalmat alakított ki, véres harcokat folytatott az Atlasz területén is.

A szkythák népe a hattik és szumerok, másként kiengik, közvetlen rokonai. Mind a három népcsoport a magyarhoz nagyon hasonló nyelvet beszélt, illetve a szkythák magyarok voltak, a hattik viszont a szavárdok változataiként ismertek. A szkytha „csuda, csutha” olvasata egyszerűen arról szól, hogy a magyarok a csudák népe.

Ismertek a libek, akik Afrikában a libu (a lib többes száma) törzsek népét jelentik, Ázsiában meg a régi Lib.Nan, vagyis Lib-Hercegség népét. A Liba népe finnugor lehetett, a mai lív nép éppen a kihalás szélén áll. A kusok a Világfa népe, Afrikában és Ázsiában is élnek. Az etiópok (égett arcúak) szintén Ázsiában és Afrikában terjedtek el. A rusz magyar nép volt, igen nagy kiterjedtséget ért el. Ma a magyar származású oroszok viselik ezt a népnevünket.

A Naga törzsek neve a mai Nagy név őse. Na-Ga a Nagy-Ház, ami nem más, mint az égbolt, mivel az égbolt a legnagyobb ház. Meg kell értenünk őseink gondolkodását, mert másképpen nem juthatunk el szavakban megőrzött gondolataik jelentéséhez.

Csupán még néhány magyar népnevet említek meg, a teljesség igénye nélkül. hogy viszonylag bemérhessük a hunok roppant kiterjedtségét és ősiségét. Egyiptomiak, berberek, Nubia népe, hettiták, trójaiak, pelaszgok, kimmérek, türkények – türhének, paiónok – paeonok, etruszkok, thrákok, geták, dakák, masszageták, mayóták, neuroszok, amazonok, budinok, getorum és getulorum népek, az aboriginiszek, hurrik, és sokan mások adják ki a magyarok ősi népeit.

Nagyon sok a rokon népünk. A rokon népek nyelvét nem értjük, de egy kicsit alaposabban megvizsgálva e nyelveket azt látjuk, hogy magyar eredetűek. A magyar szavak, amelyeknek belső jelentése is van, már romlott fázisban jelennek meg a rokonoknál. Más szavaink tisztán felismerhetőek, de a nyelvészek az ilyen szavakat többségében a rokon nyelvekhez kapcsolják, mintha a rokon nyelvekből a magyarok vették volna át e szavakat. Ezzel az eljárással számos nyelvi szabályt súlyosan megsértenek, erőszakosságuk miatt. Mivel a magyar nyelv és írása 40.000 éves, illetve régebbi, lehetetlen, hogy a szavak a rokon nyelvek felől áramolnának a magyar nyelv felé, hanem az az egyetlen lehetséges magyarázat, hogy a rokon nyelvek magyar nyelvben is meglévő szavai magyar eredetűek. Ehhez nem férhet kétség.

Nagyon közeli rokon nyelvek a kelta, a germán, az italikusz, a baszk, a görög, az albán, a szláv, a finnugor, az iráni, az ind, a szemita, a hamita, a dravida, a kínai és rokonai, a tibeti és rokonai, a japán, a koreai, a polinéz, a kaukázusiak közül több, a szarmata, a török, a mandzsu, az indián nyelvek közül több, és sok olyan nyelv, bizonyára, amelyeket nem sikerült vizsgálat alá vetni. Ezekben a nyelvekben tömeges a magyar szavak jelenléte.

A hunok, vagyis a magyarok csapásmérő erői, több területen megtartották az emberiség eredeti legjobb szokásait, amiket törvényként alkalmaztak. A régi hagyományok közül, amelyek még a 40.000 évnél régebbi korokból eredtek, több nagyon sértette a fejlettebb, vagyis degenerálódott társadalmakat, elsősorban azoknak uralkodó osztályait. A hagyományok közül a legfontosabbakat ki kell emelni, hogy megérthessük a magyarok, vagyis hunok kiválóságát, és ellenségeink végtelen embertelenségét.

1. Az emberek a csillagokból erednek, csillagokból születünk, majd halálunk után csillaggá leszünk. Emiatt minden ember egyenlő, mert a csillagok is egyelőek. Ezért az egyik ember nem zsákmányolhatja ki a másik embert, mert ehhez nincs joga. Az egyenlőség életérzés és világfelfogás, ami nem illett bele a kínai és római birodalmak közfelfogásába, amit a kizsákmányolók irányítottak.

2. A rabszolgaság gyűlölete az egyenlőség zsigerből fakadó érzéséből eredt. Ezért a hunok, vagyis a magyarok, a csudák népe (szkythák), mérhetetlen utálattal néztek az egyik ember másik ember által való alávetettségére. A rabszolgaság elleni gyűlölet természetesen hadjáratokra indította seregeinket a rabszolgatartók ellen.

3. A szabadság végtelen szeretete, ami a csillagvallás tanításaiból ered. Mivel minden ember csillag, a Nap a törzsfő, ezért minden ember egyenlő. Az egyenlőség törvényét senki sem rúghatja fel, mert akkor magának a Világegyetemnek a rendje ellen vét. Aki felrúgja az isteni törvényt, azt meg kell ölni. Ez a szabály ma is érvényes.

4. A nők és férfiak egyenlősége szintén a csillagvallásból ered. Mivel minden ember csillag, a nők és férfiak is, min egyelőek. Ezért egy férfi mellé egy nő dukál. Aki ezt az alaptörvényt megszegi, az vét Isten Atya és a Világegyetem törvénye ellen. Aki pedig az Isten és a Világegyetem ellen vét, azt meg kell ölni.

5. A katonai demokráciának nevezett társadalmi formában minden férfi, és minden nő lehet harcos. Mivel gyakran megszegték az eredeti isteni alapelveket a különböző törzsek, népek, ezért gyakran hatalmas vereségeket szenvedtek katonai téren. Másokat akartak kirabolni, ami a csillagvallás szerint hatalmas bűnnek számított.

6. Mivel minden ember csillag, ezért minden ember egymásnak a testvére is egyben. Nem számít a nyelv, a bőrszín, a vallás, a testvériség örök. Ez az oka, hogy a magyarok, vagyis hunok, sok nyelvű, sok vallású, sok népből álló birodalmakat hoztak létre.

7. A csillagvallás visszakövethető legalább 40.000 évvel ezelőttre. Később a napvallás jött létre, ami a társadalomban már megosztottságot okozott, a király volt a Nap, a többiek őt követték. Az egyenlőség kora után az arisztokrácia uralma következett. Az arisztokrácia legfőbb vezetője magához ragadta a hatalmat, eljött a királyok kora. Majd a királyokat megdöntötték, a tőke uralma következett, az iparosok, kereskedők, gazdag burzsoázia uralkodott. A burzsoázia ellen lépett fel modern korunk számtalan szerveződése, amelyeket kivétel nélkül, haszonszerzők vezettek.

A csillagvallás már önmagában kereszténység volt. Az első ábrázolás Kr.e. 35.000 éves, ezért érdemes a Kr.e. 35.000 évtől Krisztus születéséig terjedő időszakot elő-kereszténységnek nevezni. Krisztus után a kereszténységet több korszakra tagolják. A hunok alapvetően keresztények voltak már sok ezer év óta, ezért a hun vezetőknek nem esett nehezére megérteni a különböző keresztény vezetők tanításait. Valójában a hunok, vagyis magyarok, alkották meg a kereszténység eszmerendszerét, aminek pusztulása végén Jézus Krisztus jött el, és vitte diadalra a hatalmas kozmikus eszmét, Isten és az ember kapcsolatát.

Még számtalan törvény szabályozta a hunok mindennapjait. Nem ehettek embert, mint a kannibálok. Ez a törvény azért volt fontos, mert az őskorban sok törzs vidáman felfalta a szomszéd törzs embereit. Tiltották a beltenyészetre vezető rokoni házasságot. A gyerekek és öregek feltétlen védelem alatt állottak. Az idősek tisztelete mindenek felett állt. Ha valakit sérelem ért, ha valakit valamilyen idegen kifosztott, akkor a teljes államhatalom megmozdult, és brutális csapást mért a sértőkre, fosztogatókra. Egyetlen ember miatt is háborúra kerülhetett sor, ha sérelmet akartak megtorolni.

A hunok, mint az Ég fiai, vagyis a magyarok, az Igazság Pajzsát alkották a rabló hajlamú királyok és katonáik ellen.

Más népek is a hunok eszmeiségén álltak. Sokáig nem voltunk egyedül, de ahogy haladt a tömegek szolgasorba való vetése, úgy csökkent az erőnk.

A HUNOK ELLENSÉGEI

Amint a rabszolgaság egyre nagyobb teret nyert, a magyarok, vagyis hunok, egyre nagyobb csapásokat voltak kénytelenek indítani a rabszolgatartók ellen. Általában hatalmas győzelmeket arattunk felettük, viszont az ellenünk való gyűlöletük megmaradt. Aki azt hiszi, hogy a rabszolgatartók eszmeisége kiveszett a modern korra, az nagyot téved. Szinte naponta lehet hallani a hírközlési eszközökben a rabszolgatartók híreszteléseit, csak fül kell hozzá.

A Kínai Birodalom rabszolgatartó volt. A kínai rabszolgák nem voltak azonosak a görög „beszélő szerszámokkal”, de azért súlyos alávetettségben éltek. Kína magyar alapokról fejlődött ki, a kínai nyelv (a mandarin, vagyis északi) tele van magyar szavakkal. Az egész kínai nép nyelve magyar eszmeiségű. A hun, vagyis magyar, és a kínai érdekek hamarosan szétváltak, talán már Kr.e. 4.000 táján. A harcok hamarosan kirobbantak köztünk és a kínaiak között.

India területére az indek nagyjából Kr.e. 1.200 körül érkeznek. Már ekkor erősen tagolt társadalmuk volt, kasztok közé szorították az embereket. Rendkívül emberellenes társadalom volt. A páriák alkották a legalsó kasztot, akikhez hozzá érni sem volt szabad, ezért voltak az érinthetetlenek. India ellen ezért sok támadó hadjáratot indítottunk, felszabadítani India népét. Persze, sem Kína, sem India nem köszönte meg sosem az ő népükért vívott felszabadító háborúinkat. Ilyet ne is várjunk, mert a hála ismeretlen fogalom az emberek között, kivéve a hunokat, vagyis magyarokat.

Nagy ellenség volt Irán is. Irán a haszonelvűség egyik ókori központja, akiktől még a görögök is, a legelvetemültebb rabszolgatartók is, sokat tanultak. Hogyan kell leigázni másokat, hogyan kell kirabolni és megölni, hogyan kell becsapni a tárgyaló partnert, hogy aztán a javaihoz hozzá lehessen férni. Irán rabszolgatartó állam, de Turán, vagyis a magyarok a testvére. Mivel az északi magyar Turán megmaradt a szabadság oldalán, de Irán lesüllyedt a rabszolgatartás mocsarában, ezért a két terület rengeteg harcot vívott egymással.

Irántól nyugatra a Római Birodalom terült el. Rabszolgatartó hatalom, ami két részre esett, egy nyugati, és egy keleti részre, de mindkettő megmaradt rabszolgatartónak. Amikor a hunok fő erői átkeltek a Volgán, ennek a két birodalomnak a végét akarták. Egészen egyszerűen azért, mert a csillagvallás nem tűri el az emberi alávetettséget. Ezért kezdődtek meg a nagy hun-római harcok, aminek a végén mindkét római birodalom megsemmisült.

A rabszolgatartók dühe és pénze sok szerzőt serkentett a hunok, vagyis magyarok, elleni írásokra. Mindent hamisan, hazug módon írtak le, ahogy a megrendelők megkövetelték. Az igazságot pedig igyekeztek elkendőzni és egy velejéig hamis világképet rajzoltattak fel a bűnöző írástudókkal.

Nem Iordanes volt az első, aki megkezdte a hunok elleni hamisításokat. Azt sem tudni, ki volt ez a bizonyos Iordanes, mivel olyan írásokat is olvashatunk, hogy kb. 1.500 körül írta könyvét, amit aztán visszadátumoztak valamikor a VI. századra. De az biztosnak látszik, hogy germán ügynök, akinek a feladata a csalás volt. Az ügy végére kellene járni, de úgy látszik, hogy a hivatalos tudomány erre képtelen. Aminek megvan a súlyos oka.

A nyugati gótok vezetői, folyamatosan gyártották a hunok elleni hamisításokat. A nyugati gót hagyományok képezik aztán a német és francia hamisítások alapját. A nyugati gót hatás ma is létezik, sok nyugati szerző járja a hamisságok útját.

A hazai, magyar szerzők közül a többség, ebből a szempontból, a nyugati gótok követője. Igaz, csak a legutóbbi időktől kezdve ütötték fel fejüket, de számuk elburjánzott, igen sokan lettek, mindenhova befurakodtak. Kétségtelenül osztrák, német és szovjet hatásra.

Németh Gyula vezetésével állították össze az Attila és hunjai című munkát, 1940-ben. Németh Gyula erősen törökös párti volt, ami teljesen tévútra vezette munkásságát.

Központi terepük a hamisítóknak ma Budapest, az Akadémia, az egyetemek és főiskolák. A magyar nyelvet nem szeretők tábora igen nagy. Talán azért, mert nem értik a magyar nyelvet.

A HUNOK BARÁTAI

Kétségtelenül többen vannak a hunok barátai, mint az ellenségei. Valójában minden embernek a hunok, vagyis a magyarok, a legjobb barátai, mivel mindig kiállunk a csillagvallás mellett. A rabszolgatartók azonban elpusztíthatnak bennünket, és akkor vége a szabadságnak. Erre odafigyelhetnének barátaink, de általában nem figyelnek oda, csak saját magukra. Saját bajaikkal foglalkoznak, de azok nem kozmikus problémák. Az emberiség sorsa mindig Magyarország sorsában dől el.

Sok magyar krónika foglakozik a magyar őstörténettel, a számuk 52, amennyit ma ismerünk. A krónikákat az ellenség össztűz alá vette, igyekezve hiteltelenné tenni a magyar krónikák szövegét. A magyar krónikák számtalanszor sértik a Biblia állításait, mivel teljesen más tényeket bizonyítanak. Emiatt néhány nem kellően felkészült kutató a magyar krónikákat támadja, ahelyett, hogy, a Biblia állításaival összevetné, és megoldásra igyekezne, hatalmas eredményeket besöpörve a zsebébe.

A Képes Krónika, azután Anonymus Gesta Hungarorum című műve, Thuróczy János Krónikája, és Mahmúd Terdzsüman A magyarok története alkotja a krónikák által közölt tények legfőbb vázát. Mind nagy hangsúlyt fektet a hunok és magyarok azonosságára. Nekem úgy tűnik, hogy a szerzők már nem tudják felfogni a nevek jelentését, a hun és magyar neveket sem értik. Emiatt már a krónikák írásának korában kételyek merülhettek fel a hun és magyar azonosságot illetően. Mi sokkal könnyebb helyzetben vagyunk, ismerve sok őskori és ókori nép nyelvét, legalább alapvetően, ami miatt a gyanús hamisítók nem járhatnak túl az eszünkön.

Szász Béla hatalmas alkotása, a Húnok története, grandiózus munka. Sajnálatos, de Szász Béla nem kellően ismerte a magyar nyelvet, amit nagyon sok újabb kutatóra is érvényesnek kell tekinteni. Ezért Szász Béla nem értette meg a hún neveket. Ettől függetlenül mégis barátunknak kell tekinteni őt, mert hatalmas munkában összegezte a húnok, ahogy ő írta, viselt dolgait. Szegény töröknek vélte a húnok nyelvét, ami nem igaz.

A hunok, vagyis magyarok barátai a Kínai Akadémia tagjai. Ők tudják, hogy a hun nyelv azonos a magyar nyelvvel. Hirdetik is az igazságot.

A Japán Akadémia állásfoglalásáról még nem hallottam ebben az ügyben.

Baráth Tibor, a legnagyobb magyar történész szerint, a hunok egyértelműen magyarok. Baráth Tibor képes áttekinteni az egész ókort, és az ókor előtti időket is. Véleménye, írásai megdönthetetlenek.

A hunokról Badiny Jós Ferenc is írt, többnyire jót.

Az olyan írások, mint Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember, Kovai Lőrinc: A Nagysámán, Fáy András: Attila, című regényei nem rosszak, de nem is perdöntők, nyelvi szempontból. Más regények is születtek, elsősorban Atilláról, amelyek nem voltak képesek bemutatni a hun nyelv magyarságát, de nem is ez volt a céljuk. Pedig a hunok magyarsága rendkívül fontos tény.

A Magyar Ház 2003-ban adta ki az „Attila nagy király” című művet, amit többen írtak. Csupán megjegyzem, egy ilyen könyvben, amiben Atilla nevét Attilára torzítják, nem jelentem volna meg, ha felkérnek, akkor sem. Szerencsére nem kértek fel, mert azt sem tudták, hogy létezem.

A szerzők neve: Bencsik András, Kiszely István, Mesterházy Zsolt, Badiny Jós Ferenc, Bíró Lajos, Szőcs István, Vass Krisztián, Jókuthy Zoltán, Friedrich Klára, Szörényi Levente. A könyvben sok adat van, kevés hatékonysággal, ami a szerzők a magyar nyelvvel való nagy gubancaira mutatnak rá.

Meg kell mondani, hogy a magyar szerzők, az utóbbi pár száz évben, olyan műveket alkottak, amelyekben a magyar és hun nyelv azonosságára még csak kísérletet sem sikerült tenniük. Hagyatkoztak a krónikák adataira, meg a külföldi szerzők írásaira. Ez a tény arra mutat rá, hogy a magyarok olyan mérhetetlenül nem ismerik saját nyelvüket, ami hátborzongtató. A többi rokon sem ismeri a nyelvét, a germán, latin, kelta, szláv, görög és a többi, de ez ne legyen nekünk diadal, hanem éppen a rettenet. Úgy belemenni egy nyelvi vitába, hogy egyik fél sem ismeri a saját nyelvét, az bizony maga a tudománytalanság. Így él ma a világ legtöbb népe, saját nyelvét illetően.

E. A. Thompson: A hunok című könyve sem ad megoldást semmire. De ne várjunk el egy jó írást Thompsontól, amikor a magyar akadémia különlegesen ellenséges és buta emberek kezében van. Nyugaton őket követik, mivel tudják, hogy a hunok magyarok. Thompson egész könyvében saját gyűlöletét mutatja be a hunok ellen, akiket nem ismer, nem tudja, hogy Trója harcosai, hanem számtalan hamis megállapítást gyárt a hunok ellen.

Atilla nevét a germán törzsek Attila alakban adják vissza, torzultan. Aki nem Atilla nevet használ, az valamilyen más, nem magyar nyelvű forrásból származó nevet erőltet elfogadásra. Atillát csak egy néven nevezték szülei, teljes rokonsága és a nép. Hiába van akár száznál is több variációja nevének, abból csak egy lehet az igazi.

Thierry Amadé sok történeti adatot gyűjtött össze. Keletre azonban nem tudott elérni, a keleti adatok nem jutottak el tudatához.

Iordanesz munkája, a Getica, erősen keveri a gótok és géták, vagyis héták történelmét. Mintha nem lenne tisztában a szerző a gótok, és a géták, vagyis magyarok, létezésével. Könyvében azonban a gótok, és a héta magyarok történetének is egy kis darabkáját leírja.

A Chronica Gallica, azután a Chronicon Dubnicense is foglalkozik a hunokkal, többnyire teljes tévedéssel. A Chronicon Paschale és a Chronicon Alexandrinum is közöl adatokat a hunokról.

Priszkosz rhétor járt Atilla udvarában. Feljegyzései elvesztek, de sok részlet fennmaradt belőlük. Priszkosz rhétor feljegyzéseit érdemes hitelesnek tekinteni.

Kánnai Zoltán három könyvet írt eddig a hunokról, vagyis magyarokról. Óriási érdeme, hogy a szír, örmény, perzsa forrásokat is megszólaltatja, ezáltal új ablakot nyit történelmünkre.

A hunok nyelvének meghatározására többen is kísérletet tettek. Eredményt nem értek el, mert nem értettek magyarul. Mivel az akadémia és az egyetemek vezetői igyekeznek a magyar nyelv minden szavát meghamisítani, ezért a nem magyar anyanyelvű kutatók természetszerűleg nem juthatnak a kérdés megoldásához. G. Doerfer és O. Pritsak igyekezett megfejteni a hun nyelvet.

Ucsiraltu professzor burját mongolnak határozta meg a hunok magyar nyelvét. Jellemző a mongol professzor álláspontja, mivel mongolnak nem tudta beállítani a hun nyelvet, ezért egy rokon mongol nyelvnek határozta meg. Sok kutatónak maga felé hajlik a keze, Ucsiraltu ezért jobb híján, kisajátította mongolnak ezt a keleti magyar nyelvet. Így működik a nyelvészet. Könyvének címe: A hun nyelv szavai.

Sima Qian A hunok legkorábbi története című munkája hiteles, a munka a Shi Ji 110. kötete. Zagd Batszajhan A hun népek története korszerű munka. Igen sok kínai szerző írt a hunokról. A hanok, vagyis az északi kínaiak, nagyon úgy tűnik, magyar eredetűek.

Ha valaki meg akarná oldani a hunok nyelvének milyenségét, akkor magyarul kellene vizsgálódnia és tanulnia. A kínai átírások megfejtése nagyon nehéz. De a többi név viszonylag könnyen érthető. Hozzá kell tenni, hogy a szumer és egyiptomi, hatti és szkytha nyelvek nélkül a hun nyelv nem érthető meg. A magyar, vagyis hun nyelv az alapja a szumernak, egyiptominak, hattinak, szkythának, tehát ezek a nyelvek azért szükségesek számunkra, mert a magyar nyelvből keletkeztek, és segítségükkel meg lehet akadályozni a tudatos megtévesztéseket, amelyek a hunok nyelvének esetében is elterjedtek. Tehát a felsorolt nyelvek a magyarból keletkeztek, és azért van szükség rájuk, mert segítségükkel bizonyítható a hun nyelv azonossága a magyar nyelvvel.

A hun nyelv természetesen magyar nyelv. Olyan tisztán magyar nyelv, mintha a pesti utca nyelvét hallanánk, vagy a somogyi nyelvjárást. Százával találunk tiszta magyar szavakat Keleten, de a nyelvünk alapjai megjelennek a polinéz, vagy a kínai hanok, vagy a japánok nyelveiben is.

A mai korban Németországban, nagy csoportok veszik fel a hun életmódot. Úgy hívják őket, hogy a hunkultusz követői. Ez a hunkultusz kétségtelenül az eredeti hun, vagyis magyar, eszmeiséghez vezet mindenkit.

Az angol és orosz népességtől is elvárható lenne a hunkultusz követése. Meg a többi hun származású nép esetében is. Mivel az oroszok és germánok magyar, vagyis hun származásúak.

III. FEJEZET: NYUGAT-EURÓPA HUNJAI

Nem tudni, a hunok hol jelentek meg először a Földön, de az teljesen biztos, hogy Nyugat-Európában nagyon régóta jelen vannak. Mivel azonosak a magyarokkal, a hun fogalmak is magyar nyelvűek, ezért a magyarok nyugati jelenlétét egyben hun jelenlétnek is fel lehet fogni. Fel is kell fogni. Elsősorban a rovásírásos tényanyagra, a régészeti leletekre, a régészeti leletekből kiolvasható hagyományokra, a számírásra, a genetikai bizonyítékokra, a germán névanyagra, valamint a mitológiára támaszkodom, de esetlegesen más források is a bizonyítékok közé kerülhetnek.

A mai Nyugat-Európa északon kelta és germán, délen újlatin jellegű. Azonban ez a terület Kr.e. 4.000 körül még egységesen magyar nyelvű népességgel bírt.

Nyugat-Európa őstörténete főbb vonalaiban megismerhető a régészet segítségével. A hagyományok, szokások magyar népességet jeleznek a területen, azóta, amióta megjelent a modern ember az Atlanti-óceán európai partjainál. Nyugat-Európa mai népessége kb. 80 %-ban az eredeti magyar népesség leszármazottja. Bár a mai népesség származásáról nagy vita zajlik ma is a kutatók körében, az teljesen egyértelmű, hogy a nyugat felé vándorló törzsek általában magyar törzsek voltak, ha különböző csoportokhoz tartoztak is.

Ma még nincs kellően tisztázva az emberiség eredete. Ezért a cro-magnoni ember, és a gravetti ember megjelenése sem kellően feltárt. Az viszont teljesen biztos, hogy mindkét csoport magyar rovásjelekkel írt, magyar nyelven, a mai magyar nyelvnek egy ősibbnek tűnő változatán. Mindkét csoport csontleleteinek genetikai vizsgálata azt erősíti meg, hogy a mai magyar népesség elődeit láthatjuk bennük. A tények makacs dolgok, amit meghamisítani ugyan lehet, de nem érdemes, mert végül a hamisítók úgyis vereséget szenvednek, és mehetnek a felejtés országába.

A germánok mintegy Kr.e. 1.500 táján jelentek meg Dánia környékén, az ősgermán korszakot Kr.e. 1.500 és 1.000 közé teszik mérvadó tudósok. Természetesen a Kr.e. 1.500-as évek előtt is éltek emberek Dániában is, a germánok pedig valahonnan jöttek, valahogy kialakultak, nyelvüket is valakiktől örökölték, amint a testüket is. Az elfogadott nézet szerint a germánok valamilyen rejtélyes indoeurópai ősnéptől származnak. Csak az a baj, hogy a rejtélyes indoeurópai ősnépet sehol sem találni a földteke felszínén, ellenben mindenhol, ahol a rejtélyes indoeurópai ősnépet sejtik, hamarosan kiderül, hogy ott magyar törzsneveket viselő emberek éltek. Itt jegyzem meg, magyarul nem tudni annyi, hogy régi neveket ne merészelj vizsgálni.

A magyarok 40.000 éve írnak, az indoeurópaiak kb. 4.000 éve vannak jelen a Földön. A tízszeres különbség azonban nem elég a helyzet valódi megértéséhez. Ugyanis egyrészt van 200.000 éves magyar nyelvű írásos emlék is, másrészt a modern ember 280.000 éves, de az is lehetséges, hogy a neandervölgyi ember is a mai magyar nyelvhez hasonló, de egyszerűbb hangállományú nyelven társalgott. A mai ember és a neandervölgyi ember az óriásoknak nevezett emberektől származik, vagyis rokon egymással, amit a mai emberben meglévő 4 % körüli neandervölgyi gén is bizonyít. Továbbá folyamatosan új felfedezésekről értesül az emberiség, amely felfedezések megváltoztatják az őseinkről eddig kialakult képet. Az egyik ilyen jelentős felfedezés a nyugati területeken feltárt számtalan magyar nyelvű felirat, amelyek közül a régebbiek 40.000 évesek, a 200.000 éves felirat felül áll a többi feliratnál.

Nyugat-Európa régészetének áttekintése könnyebb, mint a Kárpát-medence régészetének áttekintése, mivel a nyugati tudósok világosan és pontosan dolgoznak, ellenben a mi régészeink többsége ott ködösít, ahol tud. Persze nem mindenki. Ezért nálunk sokkal nehezebb kialakítani őseink életének megismerését, mint nyugaton, de nem lehetetlen. Különösen azért, mert a nyugati kutatók egész Európát is vizsgálják, ami miatt nehezebb a Kárpát-medence és környéke adatainak semmibe vétele, meghamisítása, amit a mai magyar ellenes elit szeret olyan nagyon véghez vinni..

Azt illene mindenki tudomására hozni, hogy Nyugat mai népességének döntő hányada hun, vagyis magyar eredetű. Nagyon sajnálatos, hogy sokan Nyugaton még mindig azt hiszik saját őseikről, hogy vad, barbár és eltipró emberek voltak, ami teljes tévedés. Azt sem tudják, hogy a hunoktól származnak, és azt sem tudják, hogy a hunok mindig a szabadság képviselői voltak.

Mivel a legrégebbi idők vizsgálata itt nem lehetséges, mert nem régészetről és íráselemzésekről van szó, hanem a hunokról, ezért elsősorban a hunok jelenléte Nyugaton képezi a vizsgálat tárgyát. Ráadásul a magyar tudomány általában meg sem említi a hunok nyugati jelenlétét, ezért teljesen új mezőkre hatolunk most be, olyan mezőkre, ahol kutatóink eddig nem jártak. Veszélyes olyan mezőkre betörni, ami nincs a köztudatban, mert sokan azt fogják gondolni, hogy a sorok írója nem helyes úton jár. De mindjárt meglátjuk, hogy a sorok írója jár a helyes úton, és az összes író, a mai tudatot meghatározó író és történész teljes tévedésben éli mindennapjait. A sok jóhiszemű, vagy rosszhiszemű gondolkodó egy politikai csapdába került, ahonnan nehéz a menekvés.

Az ősgermán Hun szó rendkívül fontos számunkra. Jelentése Óriás, ami azonnal a mítoszok és az égbolt felé irányítja tekintetünket, ha nem vagyunk teljesen elvágva az őskori csillagászattól és a magyar mitológiától. A Hun szó tehát rendkívülien fontos, de mintha sem a magyaroknál, sem a nyugatiaknál senki nem érti a szó rendkívüli jelentőségét. A nagyon gyengén képzett, elsősorban politikai megfontolásokból a magyarság nyakára ültetett vezető magyar történészektől ne is várjunk semmilyen eredményt, ha az igazságot akarjuk megtudni. A Nyugat tudósai viszont többnyire nem tudnak magyarul, ezért a magyar nyelvet képtelenek vizsgálni, hagyományainkat nem ismerik, gyakorlatilag semmit sem ismernek a magyar kultúrából. Sajnos, a saját nyelvüket sem ismerik kellően, indoeurópainak minősítenek magyar szavak ezreit, más szavakról meg nem tudják, honnan erednek. Sajnálatos, de saját nyelveik csapdájába vannak zárva, ahonnan nem tudnak kitörni, súlyos és hamis előítéleteik miatt. Néhány nagy nyugati tudós azonban már áttörte a korlátokat, de a többiek neheztelve akarják gátolni őket.

Már az ókorban is sok tudós megállapította, hogy a magyarok az ősök népe, akiktől származnak az emberek. Mi vagyunk a legrégebbi nép. Nem a magyar népnevet használják, hanem a szkythát, akik magyarok, illetve hunok, természetesen. Még a Biblia is az egy nyelvűségről beszél, a Vadászról, Nimródról, aki a magyarokat testesíti meg, mivel magyar nevük van. A Vadász az Orion, a csillagképnek tucatnyi nevét sikerült eddig összegyűjteni, amelyek rendkívülien érdekes eseményekről beszélnek.

A kelta névanyagból nincs elégséges szókincs a birtokomban a hunokkal kapcsolatban, ezért a vizsgálata is elmarad. A kelták a magyaroktól erednek, a kelták eredetének lényege a mítoszok hagyományaiból jól kivehető.

A germán Beowulf csodálatos történetében is megjelenik az Óriás, a mítosz nyelvén a magyar ősanya. Maguk a germán Ászok a magyar Ászoktól származnak, lásd pl. Vad-Ász, a Ván istenek a Van igével azonosak, mint a Vala istenek, akik a magyar Vala igéből erednek, de a Volt magyar ige is él, pl. Volta nagy tudós nevében. A kelta mitológia rétegződései is szabályosan írják le az őskort, köztük a Fomori Óriások egy csillagimádó magyar népcsoportról beszélnek.

Hun szavunk után a Hunter angol szó talán a legérdekesebb. Hun a hunokat jelenti, vagy az Óriást, a Ter magyarul több jelentésű, elsősorban Csillag, azután Terület, valamint a „Ter csillagok” közti Tér is hozzá tartozik. Mivel a Ter Csillag, ami egyben Lakhely, vagyis Terület, ezért a Tér is Hely és Csillag is egyszerre. Súlyosan megtámogatja a Ter Csillag jelentését a szumer Tir, ami ismét Csillagot jelent. De a Ter, Tér, Tir egy nagyobb csoport tagja a magyar nyelvben, amihez a Tar, Tár, a Der, Dér és más szavak is tartoznak. Ebből pedig az következik, hogy a Hun-Ter jelentése Hun-Csillag.

Vajon fenn van-e az égen a Hunter, ha már hun csillag? Fenn van, Vadász a neve. A magyar Vadász név a Vadak Ászát jelenti. Nimród a nagy Vadász az Úr előtt, nevét helyesebb Nim-Rúd-nak írni. Hunter tehát egyben Óriás is, ami megint csak az Orion csillagkép neve. Érdekes, de az angol Hunter két eleme, a Hun és a Ter, magyar eredetű. Tudják ezt az angolok? Ha nem, akkor ki a felelős az ismeretek hiányáért?

A Hound Vadászkutya, de mondják Vérebnek is. A név a Hun szóból ered. Ami fenn van, lenn is – mondja Thoth, vagyis Hermész Triszmegisztosz. Az egyiptomi Thoth istenről tudható, hogy magyar isten, a Teut – Tejút tudója, Platónnál a neve Theuth, ami döntő bizonyosságot ad Teuta – Tejuta nevünk jelenlétére a nagy tudós Thoth, Theuth isten nevében. Thoth a Tejút istene, ez világos minden magyar számára, hacsak nem teljesen képzetlen saját nyelvében. Hound az Óriás, vagyis Hun követője, az égen kettő is van belőlük. A Nagy Kutya és a Kis Kutya, a hűség jelképei. A kutyánál hűségesebb állat talán nincs is a bolygón, kitűnő segítő a vadászatokon, őrző és terelő, meg védő és nyomozó, nem is tudható, mennyi fontos szolgálatot tesz naponta az embereknek. Még van a Vadászebek csillagkép is, ne feledkezzünk meg róla sem, mert így három csillagkép is jelzi az emberek kutyák iránti szeretetét.

Hundred annyi, mint Száz. De valójában ebben az angol szóban is az égbolt ezernyi csillaga van benne. Hund-Red lehet Kutya-Vörös, ami szerint az égi csillagok kutyák és vörös színűek. De a Hun Óriás az ősgermánban, a Hund szóban speciális magyar nyelvű kicsinyítést láthatunk, ami Óriásocska, vagyis a nagyon magasban lévő Csillag. A csillag mindig kisebb, mint a csillagkép, vagy a Nap, őseink gondolkodása szerint.

De mi lehet a Hun-Dred, mert ne hagyjuk ki ezt az elemzési lehetőséget sem. A Hun az Óriás, a Vadász csillagkép, a Kilenc Vitéz, mert kilenc fő csillaga van. A Dred szót nem sikerült megtalálni, de van egy „Dredd bíró” című jó film, aminek a címében szereplő Dredd név hasonlít a Dred szóhoz. Ha a Dred „Bíró”, akkor biztosan a Vadász csillagképről van szó. Vezér a lélekvezető, aki a halál után a lelket a Vezér csillagkép elé vezeti, vagyis Ozirisz elé. Vadász, Vezér Ozirisz névváltozata is magyar eredetű, Osz-Iri az eredeti névforma, Sok-Szem (sok csillag) jelentéssel. Etruszk rokonaink mondják, hogy a halál után a lélek egy bíróság elé áll, amelynek Kilenc tagja van. Itt is megjelenik a Hun-Dred bírói szerepe. Kilenc Vitéz azonos a bírósággal, csak éppen hősi cselekedeteket hajt végre. Királylányokat ment, hősi barátokat segít nehéz küzdelmükben. A csillagkép kilenc fő csillagát, gondolom, mindenki ismeri, mivel az emberiség történelmének legfontosabb tényeihez tartozik nevük ismerete. A Hun-Dred értelmét nem sikerült abszolút biztosan felfedni, pedig lehet, hogy elsődleges a Hund-Red formával szemben. Meg kellene találni a Dred „bíró” jelentését, akkor lenne teljesen bizonyos, hogy a Hundred nem a csillagos égboltra, hanem a Vadász csillagképre vonatkozik.

A Hun névre az angolok a Barbár, Pusztító értelmet is ráaggatják. Mivel a Hunter a halál csillagképe, ahová a lelkek távoznak a halál után, talán innen vették a Barbár, Pusztító értelmet. Mert valójában az Építő, Városalapító a Hun, mint Óriás valódi jelentése is ez. Az Ogárok az építők, az Og a nevükben Óriást jelent. A Pusztító nem más, mint Gad népe, az akkádok, akik az A-Gad-E (Nagy-Pusztítók-Háza) névből kapták népnevüket. Zecharia Sitchin rendkívül fontos adatokat ad az Úr-Gad névről, de megjegyzendő, hogy a Gad szabályosan fejlődve ma Gaz formában ismert jobban. A Gaz a Pusztító valódi neve.

Hungarian a magyar ember és nyelv neve. Az angolok tehát a magyarokat hunoknak tartják. A Hun Óriás népe, Kilenc Vitéz, Vadász, Hunter, Orion, Nimrúd, Ozirisz népe, de Ozirisz Dionyzosz is, ezért Dionyzosz népe is. A magyarok Európa ősnépe, még felsorolni is hosszú, hány nép beszélte a ma magyarnak nevezett nyelvet.

A Hundredarmed Százkarú fogalma azért fontos, mert a Százkarúak a görög mitológiában is szerepelnek. Kétségtelenül csillagképek, és kétségtelenül a magyarok csillagászairól, csillagászatáról beszélnek a görögök, amikor gorgó létükre másokat akartak ijesztgetni, éppen velünk, a rabszolgaság gyűlölőivel.

Hunger az Éhség angol neve, ami rendkívül rejtélyes eredetű szó. Maga a magyar Éh a Hé fordítottja, és Hé a Napisten egyik neve. Áldozni tiszta gyomorral, a szent Éh tisztaságában lehet, még ma is. De az angol jelentések között a helyőrség kiéheztetése is szerepel, ami a hun hadműveletek fontos eszköze volt. De az Áhítozik, Sóvárog, Olthatatlan vágyat érez, Szertelenül kíván, nos, ezek a jelentések az Ég, Isten, a Csillagok, vagy a szerelem utáni vágyat jelentik. Hun-Ger a Csillag-Gyerekek neve is, akik vágyakoznak valamire. Erősen felsejlik az angol nyelvben a magyar, vagyis hun alapréteg.

Hunk a neve a nagy darab sajtnak, süteménynek, a nagy karéjnak, kenyérnek, vagy a nagy darab embernek és púpnak. A Púp fogalmával sok más angol szó is összefügg. A Sajt szép kerek és sárga, mint a Nap, a kenyér kerek és aranybarna, mint a Nap, tehát a Hunk névben a Hun a Napcsillag neve, a Hun-k „K” hangja speciális magyar kicsinyítés, lásd Vaj-k nevét.

Hunt a Vadászat, meg a Vadászok, sok jelentéssel.

Az a helyzet, hogy az angol nyelv tele van Hun formájú szavakkal, amelyek jelentős része nem keletkezhetett az európai hunok megjelenése idejéből, kb. 375 utánról, hanem teljes biztonsággal tudományos tényként kell elismerni, hogy már Kr.e. 1.500 körül is léteztek az ősgermán nyelvben, és biztosan hunokat, magyarokat jelentett. De nagyon sok más germán szóról is elmondható ugyanez.

Feltétlenül meg kell említeni, hogy Nyugaton is a Hun gyakran Han kiejtésű. Ha nem figyelünk a Han kiejtési formára, akkor igen sok névben nem fogjuk felismerni a magyar eredetet. A hanok ma a kínaiak, akik hun, vagyis magyar eredetűek. De a Han hunokat nyugaton is érdemes keresni.

Honey a Méz. A méztermelők ma is a magyarok. A Honey angol szó tehát a Honi, vagyis magyar népeket jelöli.

Un a magyarok egyik legfontosabb istennőjének a neve, aki az Ég Királynője. Un Ég Királynője megjelenik etruszk rokonainknál Itáliában, Uni név alatt, ami az Un szó speciális magyar nyelvű becézése. Uni istennő, aki Un Ég Királynőjével azonos, több fontos névben is felismerhető, ezek közül az Uni-Verzum, vagy az Unus-Una-Unum kiemelkedően fontos. A római istennők között Iuno a legnagyobb, aki nem más, mint a magyar, vagy hun Un Ég Királynőjének a latinos neve. Ezért Un magyar istennő nevét beágyazottnak kell tekinteni utódnyelveinkben. Nevének jelentésében van egy tagadó vonás is, ami az angol nyelvben, mint fosztó képző jelenik meg. A magyar nyelvben Un több szóban tagadó értelmű, mint az Unni, Undor, Unalom stb. szavakban, ami a régiségének bizonyítékai. Mint An isten, aki olyan régi, hogy a szumerok sem emlékeztek uralkodásának idejére. Un talán még An istennél is régebbi. Sok magyar szóban azonban Un az Ég Királynője.

Az angol nyelvben Un többnyire tagadó, fosztó értelmű, de nem mindig. Mivel rengeteg angol szó kezdődik Un istenanya nevével, ezt a jelenséget is a magyar > angol leszármazás számlájára kell írni. A Nu a szumerban is, amely egy magyar eredetű nyelv, létezik, és két fő jelentése a Nő, Növekvés, Növény, valamint az ellentmondás, a No, a Nem. A Nő és No olyan régi lehet, hogy akkoriban még szumerok sem léteztek.

Az Unman angol szó Férfiatlanná tesz, és még egy csomó értelme azt világítja meg, hogy az Un a Nu, vagyis a Nő szóval teljesen egyenértékű. A Nő mindig mindenben okosabb, ezt egy férfi soha ne felejtse el. Un-Man annyi, mint Nu-Man, Nő-Ember. A Nuna, vagy a Bura-Nuna – Eufrátesz nevekben is ott a Nu, vagyis az isteni Un istennő neve. A Nu a No, aki mindig visszabeszél, az Örök Nő, a tagadás és a keletkezés letéteményese. No – Nem. A Nem meg Ném, a Nő, aki mindig okosabb a férjénél. A kelta hagyományokban világosan látszik, hogy a kelta férfiak tudatában voltak a nemek közti különbségeknek. A nőknek úgyis mindig mindenben igaza van. Az Un szó sok-sok angol szóban van jelen.

A magyarok az Urak és Úrnők népe. Minden magyar úr és úrnő, így szólítjuk ma is egymást. Angollá lett rokonaink, sajnálatos módon, már nem értik az Úr jelentését. Mindenféle tömegből kiemelkedők az urak. Az Úr, mint isten, Felfelé való, továbbá Északra való, mert mind a két fogalom a „Felső” elképzeléséhez tartozott. Felfelé, az Ég irányába, és északra, ami felfelét jelentett régen és felfelét jelent ma is. De sok más szó is bizonyítja az Ur jelentését. Ami felfelé van, az a Hegy is, ami szintén Ur, lásd Ur-Al, Hegy-Magas, magyarul. Meg a városok is hegyek tetejére épültek gyakran, vagy a síkból kiemelkedő dombokra Szumerban, ahol sok Ur, Uruk nevű város jött létre.

Az Ég az Úristen lakhelye. Tehát az Úr az Ég, ahonnan esik az eső. De a vízcseppek is csillagok, sok ezer éves őseink szerint, mivel az égi csillag, és az eső csillaga, vízcseppje, nagyon hasonlatos egymáshoz. Ha nem látjuk a képeket a természetben, amit őseink nagyon jól láttak, akkor hogyan akarunk nyelveket vizsgálni? Az esőt megjelenítő Orion ezért kétségtelenül Urion is. Az Urológia a vizelet és vese tudománya. Sok olyan angol szó van, amit úgy hirdetnek, hogy más nyelvből vettek át, holott azok a szavak magyar eredetűek. Ilyen szó az Urán (Uránusz bolygó neve is), ami An Égisten Úr nevét adja ki, sok származékkal. Az Urban névben az Úr a Város, a Bán a Banda, néptömeg neve. E név változata az Orbán.

A csillagos ég fogalmából ered az angol Dear – Kedves, ami valójában csillagot jelent. A Deer angol szó Szarvas jelentése megerősíti a Dér magyar szó Csillag jelentését, amit megtámogat a szumer Tir – Csillag szó is. A magyar nyelvben nagyon gazdag ez a szócsoport is (Tér, Ter, Tir, Dér, Der, stb.), de a Csudaszarvas fogalmát most nem vizsgáljuk.

Folytathatnánk a nevek sorát, de ennyi is elégnek látszik azok meggyőzésére, akik elfogadják a magyarok európai elsődlegességét, és a mai európai népek magyarokból való leszármazását.

Mindössze a Hun, az Un és Úr nevek vizsgálandók most, mert ennyi is elégnek látszik, hogy bizonyítva legyen, nagyon rossz úton jár a nyelvészet az alapokat illetően.

A Han kiejtési forma a Hun változata, lásd Hunter – Hanter. Az egyik nagyon fontos név a Hand – Kéz, ami teljesen pontosan igazolja elképzeléseimet. A Hand, vagyis Kéz, valójában a Csillag neve. Nyissuk ki a kezünket, és látjuk a kéz központi, Napot megtestesítő részéből, a tenyérből kiáramló sugarakat, vagyis az ujjakat. Mivel a Hun Óriás, meg Csillag, Csillagkép, ezért teljesen világos a számunkra, hogy az angol, illetve germán magyarul beszél, amikor a Kézre Hand nevet ad. Han a csillag (Hun), a D speciális magyar kicsinyítő képző.

A svéd nyelvben igen gyakori a Hand előtagú szórész, ami az összes svéd szó magyar eredetét bizonyítja.

A Hund Kutya. Tehát a Vezért, Oziriszt követő két csillagkép a Kutya. A svéd nyelvben még sok olyan szó létezik, ami a hunok csillagokból jöttéről beszél. A Hundra Száz, a Hunger Éhezés, a Hundsa, Hunsa Gyötör, Nyúz, Kutyául bánik valakivel.

Az Under Csoda jelentése rávilágít Un Ég Királynője valódi természetére. A Der a magyarban Csillag, tehát Un-Der az Ég Királynőjének – Csillaga, ami azonos az égbolttal. Ha tudjuk, hogy a magyar Csu-Da Csillag-Föld, Csillag-Ország, akkor azonnal ráébredünk a svéd szó magyar eredetére, arra az ősi képre, amiből a magyar eredetű és tudatú svédek képezték az Under szót.

De van az Under szónak Alatt, Alá jelentése is. Ez a jelentés a Felső fogalomból, az égboltból keletkezett, mert az Alsó Világ is olyan, mint a Felső Világ, több vonatkozásban. Fekete, tüzes, pokoli, a halottak lelke azonban eredetileg felfelé szállt. Később a rossz lelkeket az Alvilágba is vihették a lélekrablók.

Az Under/bar Csodás, Mesés, Csodálatra méltó. Látjuk, hogy a Bar Ragyogás szó van összekapcsolva az Under összetett szóval. Mivel a Bar pl. a szumerban is megvan, pl. Bab-Bar, ne gondoljuk, hogy a szumer lenne az átadó, hiszen közel sem ér a magyar nyelvhez régiségét illetően. Arra viszont nagyon jó a szumer, amely közeli magyar rokon nyelv, hogy kiüsse a sok hamisítási kísérletet, amivel a magyar nyelv jelentős szókincsét a nála sokkal fiatalabb, pl. indoeurópai nyelvekből akarják származtatni.

Az Ur a svédben Óra, Minden időben és –ból, -ből, ki, el, le. Ez a gazdag jelentés igen sokrétű. A magyar Óra az Ó+Ra elemekből tevődik össze, amit az itáliai A-Úr-Ó-Ra (Aurora) név is pontosan megmutat. Az Úr önmagában is lehet az Idő is, hiszen minden hozzá kötődik. A svéd Ur név eredete ezért továbbra is rejtélyes, bár leginkább a magyar Úr a valószínű eredetije.

Harmadik germán nyelvként, az angol és svéd után, a német nyelv érdekességeit szükséges megnézni. A német nyelv szintén alapjaiban tartalmazza a hunok, vagyis magyarok nyelvét, amint az összes germán (és indoeurópai) nyelv is, mivel a magyar nyelvből születtek. Abból a mitikus ősmúltból, ahova egyetlen mai nyelvből sem lehet visszamenni, kivéve a magyar nyelvet, ami ott született, a csillagok népének ősmúltjában.

A németben az rHund Kutya, de Csille is. A Csille jelentés azt bizonyítja, hogy a hunok, vagyis magyarok, szumerok, egyiptomiak, kínaiak, stb., nagyon vágytak az aranyra, a tiszta fémre, és feltalálták a bányászatot. A magyarokra vonatkozó összes ellenkező állítás hamis, amit a magyar nyelv rengeteg szava fényesen bizonyít. A Hund tehát a németben olyan kutya és csillag, ami csilleként a föld alól csillogó fémeket, aranyat, ezüstöt, rezet hoz fel a felszínre. Ha a hunokat a németek kutyának tartják, akkor bizony a csillét is, a Hundot is a hunoktól vették át. Ezt mutatja a csille német neve.

A Kutyafülű név a tündéreket, a csillagok népét, illeti. Mivel a magyarok a tündérek népe, meg a hunok, megnyugtatom a Nyugat népét, a fülünk kerek és nem hegyes. Tehát rosszul ábrázolják a nyugatiak a tündéreket, amikor hegyes füllel ábrázolnak minket, rajzokon, festményeken, kitűnő filmekben. A kutyáink füle viszont valóban hegyes, de ők nem tündérek. Elöl megy a Vadász, utána a két kutya, meg a vadászebek, de ettől még a Vadász nem lesz kutya, és a füle is kerek marad.

A német nyelvben is a Hundert Száz, ami megint az égboltra irányítja tekintetünket. Az égbolton van a sok Hun, a sok csillag, amit a magyar nyelv olyan fényesen bizonyít. A Dert névben a Der is Csillag, a Ter szócsoportba tartozik. Tehát a német Hun-Dert az égbolt sok csillagának a leírója.

A Hundstage Kánikula. Ez a német szó a latin Canicula – Kutyácska irányába mutat, de a latin névben a Kan, Kani van jelen. A kánikula a nagy meleg, amikor a kutyácskák nyelve is ki van nyújtva, lihegés, vagyis hűtés céljából. A német szóban a Hund a Kutya.

Az sHuhn a Tyúk, aminek a magyar nyelvben Csillagocska az értelme, Tyú a Csillag, Utu Napisten nevével rokon, a K a speciális magyar becézés, kicsinyítés. Ennek a Tyú-K névnek felel meg a szinonima sHuhn, mert a Hun jelentése Csillag. Ha ezt képesek voltunk felfogni, akkor nagyon sok szóra a németben világos magyar értelmet nyerünk.

A német nyelvben is az Un hasonló, mint az angol nyelvben, jelentése Tagadó, de nem minden esetben. Un istenanya neve a német nyelvben is megvan, de jól látható, hogy a nyelvészek nem tudnak mit kezdeni vele. Nagyon sok német szóban benne van Un istenanya neve.

A német rUrahn Ősapa. Ebben a pillanatban le kell csapni a német szóra, mert az Ur az Úr nép, a magyarok népe, az ősapák népe, az rUrahn névben az Ahn név önálló, és az Ég, An isten neve, aki Egyiptomban Ehn, Ekn alakban fordul elő. Nem lehet játszadozni a szavakkal, és az emberiség szent és ősi nyelvével, hogy hamisítsunk, más megfelelést mondjunk az igazság ellenében. Az rUrahn Ősapa szó világosan azt üvölti a németek fülébe, hogy az urak és úrnők népe, a magyarok az ősnép, továbbá az Éghez, Ahn-hoz tartoznak, csillagászok, bizony. Meg az égbolt felfedezői, nevekkel ellátói, a csillagképek megalkotói.

A német Uralt Ősrégi és Vén. Ez a név is a magyar Úr névre vonatkozik. Világosan beszélnek a németek ősei, jó magyar világnézetben, nagy kár, hogy elfelejtették őseik szavainak jelentéseit. Az Alt jelentheti a régi fogalmát.

Az Ur szó sok német szóban Őst jelent. Az rUrbewohner Őslakó, az Ur jelenti a magyar ősöket, a Bewohner meg a lakókat. Tehát az Urak a nagyon régi múlt urai, akiktől erednek az európai népek.

Még százával lehetne a német nyelvből is kimutatni azokat a magyar eredetű alaprétegeket meghatározó szavakat, amelyek abszolút biztosan kimutatják a germán anyanyelv magyar eredetét.

A hun ősiség mellett még rengeteg adat szól a germán nyelvekben. Minél régebbre megyünk az időben, annál tisztábban jelennek meg a magyar nyelvű szórétegek a germán alapnyelvben. Nem igaz az, hogy a germán ősnyelv kétharmada indoeurópai alapszavakból áll, a többi meg ismeretlen. Egyetlen germán, vagy indoeurópai alapszót sem tudnak kimutatni, ami a magyar nyelvcsoportban ne lenne meg! Nincs sem indoeurópai, sem germán alapszókincs, hanem minden szavukat a magyar nyelvből vették, mivel mind magyar eredetűek.

Összességében tehát a germán nyelvek nem a közismert hun invázió alkalmával szerezték be mérhetetlenül nagy hun, vagyis magyar szókincsüket, hanem valójában akkor, amikor keletkeztek. Vagy annál is régebben, amikor még magyar nyelven társalogtak, de nyelvük elferdült és önálló útra tért.

Még lehetne vizsgálni a holland-flamand, a fríz, a dán, a norvég, az izlandi, a gót és más nyelveket, de legyen elég ennyi. A politikai érdekek megölik a tudományt, így van ez több ezer év óta. Nem hinném, hogy a Nyugat, a germán nyelvcsoport sok tudósa a továbbiakban majd áttér a helyes útra, és helyes alapokról kezdi meg történeti és nyelvészeti vizsgálatait. Ezért aztán maradnak a kegyetlen sötétségben.

A Hun kérdés tehát a nyugati nyelvekben nincs feltárva. Még csak meg sem sincs piszkálva. A világ legnehezebb, vagyis legrégebbi nyelvén kevesen tudnak Nyugaton, ezért aztán a feltornyosuló kérdések elől a nyugati nyelvészek menekülnek.

Mivel a hunok megverték a nyugati gótokat, és egész Európán végigkergették őket, nincs mit csodálkoznunk azon, hogy a nyugati gótok nem szerették a hunokat. Hatáskörük alá tartozó írókat, vallási személyeket arra kényszerítettek, hogy a hunokról rosszakat írjanak. Ez az álságos elképzelés dívik ma is Nyugaton, aminek az alapja a nyugati gótok gyűlölete a hunok iránt. Pedig a hunok a szupercivilizáció népe, mérhetetlenül magas szintű civilizációval rendelkeztek, olyannal, amiről nem is álmodnak a nyugati kutatók. Itt lenne az ideje, hogy tegyék helyre a tényeket, mivel a nyugatiak saját őseikről beszélnek, amikor a hunokat becsmérelik. A gótok mellesleg elfoglalták Kelet-Európa magyar-hun népességét, a nagy hun támadás csupán a kínzók eltávolítására irányult.

A mai nyugati hun-kultusz azt mutatja, hogy bizony ébredeznek a kutatók, ébredeznek az emberek. A hunok a szabadság népe, a rabszolgatartók ellenségei, amit sokkal jobban meg kellene becsülni Nyugaton. A hun-kultusz elsősorban a németek között elterjedt. Azok az emberek, akik kedvelik a hunokat, valójában saját őseiket kedvelik, akik az ősgermán kor előtt éltek.

Azt a történeti adatot, ami szerint Kr.e. 700 körül a hunok és a dánok megütköztek Berlintől valahol nyugatra, mindenki semmibe veszi. Ez a jellemző a források tiszteletére. Jönnek az akárhogy felkészült, nagy arcot mutató történészek, nyelvészek, akik saját prekoncepciójuk alapján átszabják a történelmet. A forrásokat nem veszik figyelembe, rosszabb esetben elpusztítják, amire annyi rettenetes esetet ismerünk. Alapjában véve minden ilyen kísérlet mögött jól kivehető politikai erők rejtőzködnek, akik meg akarják hamisítani az emberiség történelmét.

Tehát a hunok és a dánok Kr.e. 700 körül megütköztek, és a dánok győztek. Dániától délre húzódott Unug területe. Valószínű, hogy Unug serege ütközött meg a dánokkal, és vereséget szenvedett.

Az olyan buta elképzelések, mint amelyek szerint a hunok buták lennének, a történelem szemétdombjára kerülnek. A hunok nem barbárok, nem pusztítók, hanem éppen ellenkezőleg, építők és a civilizáció legmagasabb szintű hordozói. Trója, Trákia, Etruria mai megjelenítői. Európa őslakói, akik régebben laktak Európában, mint a mai hunokat sanyargató szlávok, románok, germánok.

A dánok tehát megverték csapatainkat, Berlintől nyugatra, amire nem találok mentséget. Gratulálhatunk a győztes dánoknak. Nem tudjuk, mi volt a csata oka, nem tudjuk, miért csatáztak a magyar és dán harcosok. Csak azt tudjuk, hogy volt csata, és a dánok győztek. Remélem, ma már nem haragszunk egymásra.

IV. FEJEZET: LATIN NYELVI HASONLÓSÁGOK

Nekem nagyon úgy tűnik, hogy a latin nyelv, az umberrel és oszkkal egyetemben, a magyar nyelvből keletkezett. Itália legfontosabb földrajzi nevei magyar nyelvűek. A római mitológia magyar istenekről beszél. A latin írás a magyar írásból keletkezett. Róma magyar alapítás. Itt jegyzem meg, hogy Európa, és a világ sok tájékán épült városok magyar eredetűek. Most azonban nem Itáliáról és Rómáról kell írni, hanem a hunokról, a hunok esetleges jelenlétéről a latin nyelvben. Olyan bizonyítékokat érdemes keresni, amelyek az európai hunok megjelenése előtti időkből származnak, bizonyítékot nyújtva a hunok nagyon ősi európai jelenlétének.

Már említettem, hogy az etruszk Uni istenanya nem más, mint a magyar Un istenanya, aki az Ég Királynője. Vigyázat, több Ég Királynője is van, de talán a legelsők közé sorolandó Un is, aki Boldogasszony Ég Királynőjének közvetlen belső köréhez tartozik. Un nevének magyar nyelvű becézése Uni, akiről már meg lett említve, hogy rendkívüli jelentőségű, igen sok névben jelen van. Maga az Uni-Verzum az Égi-Forgó, Uni istenanya verdája. Mivel Un és Uni az Ég Királynője, világos, hogy az Ég, ami forog, hozzájuk tartozik. Az egyetemisták a világon hol tudják, hogy ahol hallgatják az okosságokat, az bizony a magyar Un és Uni istennők házai. Univerzitas a nevük, Egyetemesség, Összesség, Világmindenség. Valójában Uni istennő Forgatása, vagyis az égbolt mozgatása és tudása a név jelentése.

Még néhány szó Uni istennőhöz kapcsolva: Uniformis – Egyforma, Unicornis – Egyszarvú, Unicolor – Egyszínű, Unigena – Egyszülött.

Iuno Iuppiter felesége, aki Un és Uni istennőkkel azonos. Mivel a csillagok tüzes helyek, nem lehet véletlen, hogy fia, Vulcanus, aki szintén magyar nevű, mert a Bul/Vul Tűz, a Kán pedig Király, és nem török szó, hanem magyar, szintén a tűzzel kapcsolatos isten. Ő a Tűz Kán, a tüzek királya. A Nagy Kan, vagyis a kán, amihez lásd még a latin Canis szót, meg a magyar Kani Kutya nevet, a canicula már említve volt.

Az Un szó a latinban igen terjedelmes, mint az angolban is. Azonban a latinban nem lehet felismerni fosztó képző jellegét, hanem inkább az Egy fogalma mellé szövődve, nagyon változatos alakokban jelenik meg. Unus, Una, Unum.

Az Unda – Hullám, Hab, az Unde Honnan?, Miből?, az Undo Ken, Megolajoz, Bemázol. Ezek a nevek kétségtelenül az Un és Hun magyar fogalmakból erednek.

Rendkívül fontos a latin nyelvben is meglévő Hum szó, ami a Hun szóval közvetlenül rokon lehet. A szumer Humbaba Hum része is kapcsolódhat a Hun (csillag) szóhoz.

A Humor „Nedvesség, Nyirkosság, Folyadék”, a holdi Mare Humorum az Esők Tengere. Tehát a Humor Eső. Az eső az égbolthoz tartozik, a magasból esik le a földre. Az esőcseppek kis csillagok, csillognak, gömbszerűek, freccsennek, sok-sok újabb kis csillagra hasadnak széjjel. Tehát itt a Hun Csillag, és a Hum Csillag jelentése.

A Humus (humusz) Föld, Talaj. A Hum tehát csillag, ami az emberen kívül a növényekre is vonatkozik. Az Usz szó a szumerban Halott, Halál, a magyarban még Us, Üs, Ős. Ebből következően a Humus a temetkező hely, ahová az ember testét teszik, de a lelke felszáll a csillagokba, innen a kettősség. A föld és eső fogalmát így kell a latinban összekapcsolni.

Még a Humánus Ember, Halandó név is ide kapcsolódik. A Hum egyben Hun, csillagokból születik és csillaggá lesz földi élete után, ezért Ember, akinek a fogalma szótanilag szoros összefüggésben van az Eső, mint Csillagcseppek, és a föld, mint a csillag temetkezés, nevével. A Humó Eltemet, Elhantol jelentésű.

De meg szükséges említeni a Humán szónak azt a lehetőségét, ami a Hu és Mán elemekre mutat. Szerencsére, a Hu szó már figyelmem terébe került, és sikerült megtalálni jelentését is Tokarev mitológiai könyve segítségével. Menny Fia a Hu, azonos a Sza, szintén magyarok nevében jelenlévő szó jelentésével. A Mán Ember, tehát a Hu-Mán Meny Fia-Ember. Ez a jelentés egyértelműen az égboltra mutat, a csillagokra, vagyis azt fejezi ki, hogy az ember, a halandó az égboltról született. A latin nyelvben tehát rendkívül erős hun, vagyis magyar hatások vannak, amelyek kétségkívül a latin nyelv keletkezésének gyökereihez kapcsolódnak.

A Hungaria Magyarország, a Hunni Hunok értelmű. A rómaiak és utódaik a magyar és hun népnevek közé egyenlőséget tettek. Sokan azt gondolják, hogy egész Európa összes embere félkegyelmű volt, hogy a magyarokat és hunokat azonos nyelvűnek vélték, bezzeg ők olyan nagyon tudják, hogy a két népnév mögött nem azonos nyelvű nép húzódik meg, hogy az mindenek felett való! Ezek a mai „tudósok” mindenkinél okosabbak, különösen a régieknél.

A Homo Ember. Úgy tűnik, hogy a Hom = Hun szóról nevezték el magukat a rómaiak. A csillagokból jöttek népéről.

Honor a Tisztesség, Becsület istene. Ő bizony azonos Hunor ősapánkkal és istenünkkel. Nagyon szép, hogy a tisztesség és becsület fogalma ragadt benn a rómaiak fejében, akik e szerint is magyar eredetűek.

Nem lehet véletlen az a monda, hogy Honória császárlány feleségül ment Atillához, és gyereket is szült. Az akkori emberek kétségtelenül ismerték Hunort és Honoria nevének jelentését, valamint a hun-magyarok elképesztő becsületességét. Emiatt adták férjhez Honóriát Atillához.

Sokan írnak ma is a magyarok, vagyis hunok érdekében, de honoráriumot nem kapnak. A Hon süket és béna, a fosztogatóknak milliárdokat fizet.

Még rengeteg Hun, Hum, Hon, Hom latin szó bizonyítja a hun és latin nyelv rokonságát, még a latin nyelv születése idejéből.

Az Un és Hun szavak után vessünk egy pillantást még az Úr szó képződményeire. Mivel a magyarok egyik fontos neve az Úr, talán találunk a latin nyelvben is olyan szavakat, amelyek azt bizonyítják, hogy a latin bizony magyar (hun, trójai, szumer, szkytha, stb.) eredetű nyelv. A latin nyelv magyar eredetét bizonyító elmélkedéseknek nincs itt a helye.

Urania a csillagászat múzsája. Nevében az Úr a magyarokat jelenti, akik csillagok, napok fiai, az Úristen gyermekei és követői, nagy csillagászok, az éjszakai égbolt csillagképeinek megnevezői. Az An magának az Égnek, Mennynek az istene. Úr-Án nem más, mint az Ég-Ura. Ismert a görögöknél is, Uranosz név alatt. Mellesleg Urania nevében az i-a végződés szintén magyar eredetű, Mészáros Gyula mutatta ki a hatti nyelvből. Onnan terjedt el szinte az egész világon.

Az Urbánus Városi, az Urbs Város, értve alatta főleg Rómát. Szumerban az Ur igen elterjedt, több város nevében is jelen van. Uruk és Ur köztük a legismertebb, de más városok nevében is szerepel. Az Úr több jelentésű, Magas értelméhez kapcsolódik az Úr isten, az Úr, mint a magyarok királya, az Úr, mint Hegy, továbbá a városok, amelyek nagyon gyakran hegyre épültek, éppen Mezopotámia síkságán is. Az Uru a síkból kiemelkedő, írja egy kitűnő magyar kutató. Az is fontos, hogy gyakran Or formában jelenik meg, de közvetlen rokona az Er/Ér és Ar is.

Az Urbánus Bán része is magyar eredetű, a Pán zöngés alakja. Ismert Bánk formában is, amiben a K speciális magyar becézés, kicsinyítés. Lugal-Banda király a Banda Lugálja, a banda a sok gyerek és sok harcos neve is, lásd Bandérium. De az angol banda és magyar banda is létezik, becézve Bandi, Bandó, továbbá a Bandita is a csoportba verődött harcosokat jelöli, akik talán eredetileg a régi szabadságét és vallásért harcoltak az új kizsákmányoló rendszer ellenében. Összességében az Urbánus névben két magyar elemet láthatunk, de természetesen az –us is magyar eredetű.

Az Úró ige a csillagok és égbolt tüzével kapcsolatos, Ég, Elég, Éget és további jelentései mind az Úr isten, az Ég ura fogalmának felel meg. Az Ég ige kapcsolódik az Úrhoz, aki az Égben lakik.

Az Ursus, Ursa a Medve. Ő az Úr és Szusz magyar szóelemeket tartalmazza. Igazi alapja azonban a Nagy Medve, Ursa Major, és Kis Medve, Ursa Minor a latin ursus szónak. Már több helyen is leírtam, hogy az Úr Su az Úr Kezét jelenti, mert a Su fontos jelentése a Kéz. Az Úr Keze forgatja a Földet, voltaképpen Taweret istennő nevének magyar eredetét felfedezve kellett ráébredni arra, hogy őseink a Föld forgatását a Sarkcsillaghoz kötik, ahonnan az Úr Su-ja, vagyis Keze kinyúlik, és pörgést ad a bolygónknak. Nem kell nevetni őseink elképzelésein, mert zseniálisan írták le a Föld pörgetésének egyik lehetséges módját. Tehát a latin Medve név csillagászati eredetű és a magyar nyelvből táplálkozik.

Ha az Urtica – Csalán nevet vesszük szemügyre, akkor azonnal a csalán Égető szúrása jusson az eszünkbe, az Uro így kapcsolódik az Égi Úrhoz.

Az Urna két magyar szó összetétele, az Úr és a Na – Ház szavaké. Különösen a Hamvveder, meg a Sorshúzó Edény jelentés mutat arra, hogy az Ur-Na két eleme valóban magyar eredetű, és kapcsolatos az Éggel. A hamvak az urnába, a lélek az égbe kerül, vagyis az Úr birodalmába.

Az Urina – Vizelet, Húgy. Mivel a magyar Párta-Hugya jelentése Párta-Csillag, láthatjuk, hogy a latin Urina Húgy neve a csillagok felé mutat. Így az Urina név kétségtelenül összefügg az Úr nevével, ahonnan csillogó csillag alakú vízcseppek hullanak alá a földre. Mármint az eső az égből.

Az Úr gyakran a Nap nevét viseli, és gyakran Or formát ölt. A holland focisták azért játszanak narancssárga mezben, mert a narancssárga a Nap színe. Oránia magyar név, az Or az Úr, az Án An Égisten neve, tehát Or-Án Úr az Égen értelmű. Ő a Nap. Az Orániai uralkodó család a hollandok uralkodó családja volt, de a nevüket a magyar nyelvből lehet csak helyesen értelmezni.

Maga a Narancs is az Orange változata. Úr-An-Ge a helyes eredeti magyar nyelvű forma. Azt természetesnek kellene venni, hogy a Bel-Ga nép egykoron Bél isten Háza nevet viselt és magyar nyelvű volt.

Auróra a Hajnal istennője, nevének minden eleme magyar nyelvű. A-Úr-Óra a helyes értelmezés. Az „A” több értelmű, lehet egyszerűen csak névelő is, de minden névelő voltaképpen Isten valamilyen nevét rejti. Az Úr a Nap, az Óra meg azt bizonyítja, hogy létezett ez a szavunk a latinok előtt is, különben is összetett szó. Auróra tehát valóban a Hajnal, az Isteni Úr Órája.

Még az El-D’Or-Ado (Eldorádó) nevet érdemes elővenni, amiben az Or ismét a Nap, és az Arany a Nap színével azonos. Ezért Eldorádó lehet Aranyország és Napország is.

Az Umber tartomány északra fekszik Latiumtól, az oszkok területe pedig délre. A görögöknél Ombrikosz volt a nevük. Az Umbella Napernyő, ami az Um felfelé mutató jelentését világosítja meg. Az Umber az Ember szó feltűnően közeli alakja. Az Umbráculum szintén Napernyő, és Lombsátor, Lugas, Tanterem. Valószínű, hogy az Um Magas értelmű, és kapcsolódik az Un és Hun magyar nevekhez, és a Hum elemekhez.

Mérhetetlenül nagy tömegben vannak jelen a magyar szavak a többi újlatin nyelvben is. Nem csupán a magyar szavak, hanem azon belül azok a szavak, amelyek egyértelműen hun jelenlétet mutatnak ki e nyelvekben. Könnyű azt mondani, hogy ez a szó egyiptomi, ez szumer, az hatti eredetű. Azt már nehezebb észrevenni, hogy e szavak mind magyar eredetűek? A magyar nyelv európai gyökerű, innen ágazott ki nagyon sok területre, Ázsiába, Afrikába, Amerikába, Polinéziába. Ha azonban nem érti valaki a magyar nyelvet, a szavak eredetét, akkor a történelemhez se szóljon hozzá.

V. FEJEZET: HUNOK EGYIPTOMBAN

Egyiptom kétségtelenül magyar alapítás. Ne gondoljunk arra, hogy a határai olyanok voltak, mint a vasfüggöny, se ki, se be, hanem inkább nem voltak határai, az ment be Egyiptomba, aki akart. A népek, törzsek ki-be jártak a Nílus mentén, a dús legelők vonzották az állattenyésztőket, a fekete földek (Ta Kem) meg dús termést ígértek.

Az első magyar megtelepedés, mai tudásunk szerint, nagyjából Kr.e. 11.500 körül történt a Delta nyugati vidékén. Fejlett mezőgazdaságot hoztak, de mintegy ezerötszáz év után elhagyták a területet. Atlantiszból érkezhettek, vagyis Nyugat-Európából, esetleg a Kárpát-medencéből. Ők faraghatták ki a természetes sziklából a Nagy Szfinxet, amit sokkal később esetleg részlegesen átfaragtak az újabb betelepülők. Azokról a magyarokról, akik Kr.e. 17.000 körül Közép-Afrikába érkeztek, nem tudunk semmit. A Namíbiába érkező magyarokat, már jobban azonosítani lehet, mivel csak Kr.e. 3.000 körül jelenhettek meg a területen, aminek genetikai nyomai is vannak.

A Nílus völgyét emberevők lakták, amiről mitikus elbeszélések szólnak. Várkonyi Nándor a „Sziriat oszlopai” című remekművében szól erről. Az emberevést az újabb betelepülők, mint Vezér és társai, megtiltották, és végül megsemmisítették.

Egyiptomba sok betelepülés történt. Közülük fontos a gigászok megjelenése, az amazonok átvonulása a Deltán Murina királynő idejéből, Vezér és társai nagy támadása, akik elfoglalták egész Egyiptomot. Bizonyára volt még más bevonulás is, amiről források szólnak. De sok kitelepülés is volt, egyes nemzetségek elmenekültek a Nílus mellől. A nubiai, libüai és elő-ázsiai betöréseket elég jól ismeri a régészet, kivéve a két hykszósz dinasztia milyenségét.

Az igazi magyar tudósok régóta kutatják Egyiptom történetét. Baráth Tibor, Cserép József, Németi Kálmán, legújabban a megdöbbentően tiszta központi magyar nyelvjárással dolgozó Borbola János említendő elsősorban. Természetesen még sok jó kutatónk van, akik nem jutnak könyvkiadási lehetőséghez Egyiptommal kapcsolatban.

Alsó-Egyiptom neve Hun. Bármely nyugati történeti atlaszt vizsgáljuk, mindegyikben megtaláljuk a Hun nevet a Delta területén. A Delta, Alsó-Egyiptom legfőbb területe, pár ezer éve sokkal mocsarasabb volt, mint ma. A tavak sokkal nagyobb területen hullámzottak, a folyó rengeteg iszapot hord magával, amivel folyamatosan feltölti a tavakat, mocsarakat, vizenyős területeket. Ennek a nagy területnek volt a neve Hun.

A névről az jut az eszünkbe, hogy itt hunok éltek. Nem is lehet vitás, a hunok valóban lakták ezt a területet. De kik voltak ők, hogyan jutottak ide, és mi lett a sorsuk? Mivel a Hun népnév Csillag értelmű, talán a csillagokból érkeztek ide? Megborzong a hátunk is a magyar nyelv szókincsének jelentéseitől. De azt gondolom, nem a csillagokból érkeztek ide, hanem a csillagvallás népe voltak. A magyar szupercivilizáció népe, ami már 40.000 éve igen magasra emelte az emberiség tudásszintjét.

Felső-Egyiptom neve Magaru, az U a többes szám, ami miatt Magarok országa a név jelentése. A magarok, vagyis magyarok, leigázták Alsó-Egyiptomot, a Hun királyságot. Magar neve igen elterjedt volt a Közel-Keleten, Wadi-Maghara a Magyarok-Vádija, a Szinai-félszigeten, vagy Ur-Magh az oroszlán szumerul, ami valójában Maghúr, Magor isten megtestesülése. A Nap, és a Nap jelképe, az oroszlán. A brit oroszlán természetesen Magúr (Magor), a Napisten. C. S. Lewis természetesen tudta, hogy az oroszlán a Napisten szimbóluma, amikor Narnia történeteiben szerepelteti. Mellesleg Narnia is magyar szó Etruriából. C. S. Lewis a Narnia nevet is a magyar történelemből vette.

Mivel Magar végül leigázta Hunt, bár nem teljesen érthető, hogy miért háborúztak, és a két név a háború előtt, vagy után keletkezett, el kellett volna tűnnie a két névnek. De nem tűnt el, hanem továbbra is létezett, a két eredeti ország megyei szervezete is fennmaradt. Az egyesítő Mén (Menész) volt, a Mennyei hős. Még a szegény gólyánknak is, akit megettek az arabok Egyiptomban, Ménes nevet adtak tudósaink, bizonyára konyítva valamit az igazsághoz.

A Hun egyik jelentése Huny, vagyis a halállal kapcsolatos szó. Ha a győztes déliek adták a nevet, akkor arra gondolhattak, hogy íme, elhunyt a Delta királya. De úgy lehet tudni, a Hun név régebbi, mint az egyesítés kora, mint Mén Felső-Egyiptom királyának a kora, tehát a Hun országnév nem a vesztes háború miatt keletkezett. De akkor mi volt az oka, hogy a Magar és a Hun Kr.e. 3.100 körül már két népnév alatt létezett, amikor teljes bizonyossággal tudni, hogy a Magyar az ifjú Nap, a Hun pedig az idősebb testvér, egy családban, aki megy a háborúba, ahol el is hunyhat. De nézzük tovább az adatokat.

Németi Kálmán fantasztikusan nagy tudású kutatónk, aki írt a hunokról is, nem is keveset. Most néhány nagyon fontos közlését vizsgáljuk meg.

Mózes, aki szerintem magyar hős, ami tény miatt a zsidók magyar eredetűek, mint az összes szemita-hamita nép, írásban közli a Bál Czefón nevet. A Bál és Bél alapvető jelentése Nagy és Ragyogó, ma is elterjedtek a magyar nyelvben. Első írott formáját a hurrikhoz lehet kötni, a Kr.e-i III. évezredhez, ahol Bala formában Nagy volt az értelme. Bál és Bél több helyzetben a Nap, aki Nagy és Ragyogó is egyben. A sémi Baál a magyar Bala és Bál származéka. A Bala szó „Bála” származéka Nagy teher. A Czefón név ismét magyar nyelvű, amire Németi Kálmán sem gondolt. Egy bizonyos kőfőről van szó, amit akkor építettek, amikor a héber, szír, kopt nyelvek még nem léteztek, tehát az említett nyelvekből nem szabad levezetni egy sokkal régebbi nevet. Czefón nevét Kefón formában kell ejteni, a Ke a Kő, a Fón a Fönn, vagy csak Fő, ami egy N végződést kapott, esetleg a görögöktől. Így tehát Bál Czefón nem más, mint Nagy Ke-Fó(n), vagy Ragyogó Kő-Fő. De az a baj, hogy érthető a név a Nagy Piramisra is, meg a Nagy Szfinxre is. Mind a három Nimrúd, (Vadász, Hunter, stb.) övét megjelenítő piramis tetején arannyal bevont piramidion ragyogott, ami a napsütést visszaverte, és messziről látszott. De a Szfinx is kőből van, és kő feje van! Melyik építményre vonatkozhatott akkor a Bál Czefón név? Talán mind a kettőre? Az biztos, hogy a Szfinx sokkal régebbi, mint Kufu piramisa.

A kopt nyelv szerint, ami a régi pannóniai magyar nyelvből keletkezett, a Hit Éjszak jelentésű. A Bál Czefón kopt neve Belhit, amit több arab szerző is megemlít. Németi szerint ezért a Bel Hit név jelentése Észak Bélje. Azonban a Hit a Hét változata, a Heta-Magor pedig nem más, mint a Hét Magyar nép. Ana-Hita istennő is Anya-Heta, aki a Heták Anyja. Másként pedig Észak-Anya. Az biztos, hogy a heták északra voltak Egyiptomtól, és az is biztos, hogy sok nevünk volt, pl. az Uri, ami az Úr népére vonatkozott, és a szumeroknál és akkádoknál Észak volt a jelentése. Bel Hit ezért a Heták Bélje jelentést is tartalmazza, ami azt fejezi ki, hogy a magyarok építették a Szfinxet és a Nagy Piramist. De ne feledjük a Hét számnév jelentését, ami a Vadász csillagkép hét legfőbb csillagának lemásolását is jelenti a Föld felszínére. A csillagkép gyakran hét, máskor kilenc fő csillagban jelenik meg.

A Czefón nevet héber írással még Czafón és Tifon formában is írták. E nevek jelentése 1. Elrejtett, Rejtély, 2. Őr, Felügyelő, Gondviselő, 3. Éjszak. Megjegyzem, ha a magyarok ismernék saját nyelvüket, akkor tudnák, hogy a Rejtély magyar szó a Rejt és az Éj szavakból áll. De mit rejt az éj? Az bizony nagy rejtély, lehet gondolkodni rajta. Az Erecz-Czefón nevet Éjszak-Országa értelemben adja vissza több nagy tudós, mint Zachariás, Jeremiás és Ézsaiás. Úgy vélem, elég jó úton jártak, mert Erecz nem más, mint „ország”, de az Éjszak-Országa egyrészt lehet északon, Európában, másrészt lehet az égbolton, mert az Éjszaka az égbolthoz kötődik. Mózes a Czéfón szónak Éjszak értelmet tulajdonított, írja Németi Kálmán. Összességében nagy tudósunk a Szfinxet nevezi Bál Czefónnak. Ezt értelmezhetjük magyar nyelven Bál Kőfőnek, ami természetesen lehet a Nagy Szfinx is.

Az Éjszak felfelé van, a térképen is felfelé, de kinn a szabadban felfelé az égbolt van. Ezért Bál Czefón lehet a Vadász is, amit hét piramis próbált megjeleníteni. Az égi úr, Hunor csillagait több helyen is kifaragták, vagy megépítették őseink. Egyiptomon kívül a Pilisben, Boszniában, Mayaföldön, Kínában, és bizonyára más helyeken is felfedezhetjük Hunort.

Igen fontos közlése Németi Kálmánnak, hogy a Szfinx neve szoborként Szesep, a Halottak Könyvében Ruti, azután a Nap földi képmásaként Hormachu volt, ami görögül Armachis formájú. De eredeti neve Hu.

De Németi Kálmán még azt is közli, hogy a Szfinx eredeti neve Hun, amit az Izisz szentélyben talált hieroglif tábláról olvastak le. A szöveget a IV. dinasztia idejében alkották. Elég nagy vita alakult ki azon kérdésben, hogy Hu, vagy Hun volt a Szfinx valódi neve? Arabul Abul Hun ma is, ami a Hun nevet vitán felül elismeri. Van még Abul-Hon és Abul-Hul neve is, az előbbi Fölszentelt király-Atyja, a második a Rém Atyja fogalmat tartalmazza. Azt is látnunk kell, hogy a Hon és Hol a magyar nyelvben a Helyre, földre vonatkoznak, és a Hun névvel is kapcsolatosak. Egy egyiptomi isten neve Hu, akit anyagistennek mondanak. Na igen, az „anyag” a Földanya. Abul-Hun értelme Hun-Atyja, Apuja, aki a Hunor csillagkép. Az egyiptomi Hu isten megfelel a magyar Hu neveknek.

Tifón állatja, az ureusz kígyó díszítette a Nagy Szfinx homlokát is. Még jó, hogy létezik a magyar nyelv, aminek segítségével megérthetjük, hogy a Kígyó (Ki-Jó) a Földet (Ki) átölelő Jó, vagyis a tenger csillogó képzete. A hullámok a pikkelyek, amelyeken csillog a fény. A germán mitológiában is jelen van a leírt képzet. De maga a Tejút (Teuta) is folyó, kígyó, néha gyík, de legfőképpen nyílás, fehér kuzu az Isten Atya éjszakai szövetén, ahonnan a túloldalról átömlik Teremtőnk fénye. Innen a folyó Nil (Nyílás) neve. A folyó éppúgy csillog, mint a Tejút, a hullámok jelképezik a csillagokat. Ami fenn van, lenn is.

Az Ureusz név pontos magyar értelme: Ur Háza Halál (Úr E Usz), ami a kígyó által képviselt Tejútra való kijutását jelenti a halott lelkének. A kígyót egy kobra is megjeleníti, aminek mérge megöli az embert, a lelkét a Tejútra repíti, gondoljunk Cleopatra halálára.

A hykszószokról tudjuk, hogy közeli magyar rokonok voltak. Apepi fáraó nevében az Ap Ház, az E-Pi Háza a Csillagoknak. Vitézei száma 240.000 fő volt, a hun magyaroknak 24 királya egyenként legalább egy töménnyel, vagyis tízezer harcossal rendelkezett, ami pedig 240.000 fő. A főváros Avarisz, az avarok pedig hunok. A magyarok a keltákat mindig testvérnek tekintették, ezért a galliai Avarisz nevében is hunokat kell keresni. Nemzeti istenük volt Tifon, amit magam a Hunor csillagképnek gondolok. A Tifont görög névnek mondják, holott abban az időben még nem léteztek görögök, de a magyar károk, vagy kérek igen. Maga a hykszósz név is magyar, mert a Hekau Haszut a Hékák Házai fogalmat jelentik, a hékások meg ma is mi vagyunk. A hykszósz és héber történések feltűnően egybe esnek. A hykszószok szemita eredete teljes tévedés, viszont Tifon imádása, valamint a szemiták Szettől való származása olyan perdöntő bizonyíték a zsidók és más szemita népek magyaroktól, hunoktól való eredetére, aminek hatálya alól nincs lehetőség kibújni.

Az akkádok és zsidók eredetére érdemes nagyobb figyelmet szentelni. Különösen a zsidók eredetére, mivel ők nagyobb mértékben magyar eredetűek, mint egyes sémi csoportok, bár a kérdés nincs kikutatva. Igaz, a férj-feleség rendszer isteni parancs egykor vonatkozhatott az arabokra is, tehát nem mérvadó az arab többnejűség az eredetet tekintve.

A Heka, vagyis Héka értelmét Varázslónak mondják. Valójában a He-Ka Nap-Házi ember, a Hé a Nap, a Ka Ház, mindkét szó a szumer nyelvben is előfordul. A Varázslók nem mások, mint a Mágusok, akik magyarokat jelentenek. A mágusok népe a magyar nép. A Mag-Usz név nem iráni, mint némelyek állítják, mivel tízezer évesnél régebbi kort jelöl, a nép európai, és a nép egy része Európából került át Egyiptomba. Egyiptom megalapítói Európából érkeztek, de a tudást magukkal vitték. Amikor a Halott Csillagok uralmáról beszélnek, akkor a mágusok uralmáról beszélnek az egyiptomi papiruszok. A részletes bizonyításra itt nincs módom.

Még nagyon sok érdekességet ír Németi Kálmán, de tovább kell lépnünk. Baráth Tibor egyenesen a csodák országába visz minket, amikor a hun és magyar őshazáról beszél. Középkori krónikáink némelyike szerint az őshaza a forró égövben van, egy Dankália nevű területen, ami mellett járhatatlan sivatagok vannak, azután szó van Etiopiáról, Nubiáról, Egyiptomról és Eiulath földjéről. Az őshazában otthonos volt a tigris, és unikornis, sok mérges kígyó volt, és sertés nagyságú békák éldegéltek. Baráth Tibor Dankáliát Szomália északi részére helyezi, a Danakil-föld tényleg itt van. Megemlíti Uxbondot, aki a békákat az óriás teknősökkel azonosította, és a területet Indiába helyezte. A tigris Ázsiában él, Afrikában nem őshonos. A sivatag is azonosítható, Eiulath meg Evilath várossal (ma Eilat) van összefüggésben, bár több Evilath is lehet. Baráth Tibor az őshazát Afrikába helyezi. De ismertek más eredet mítoszaink is, amelyek a dzsibuti, szomáliai, afar és issza eredetünknek ellentmondanak.

A hunok Iránból erednek és Mezopotámiából, írja sok történetíró. Mind a dankáliai, mind az iráni-mezopotámiai eredet teljes bizonyossággal téves. Viszont ezen közlések mögött mégis reális mag van, ami szerint ezekre a területekre magyarok érkeztek nagyon régen, az ókor előtti időkben. Ha Dankáliát 200.000 évre helyezzük vissza, akkor érthetővé válik a magyarok Etiópiából való eredete, mivel egyes adatok az emberiség őshazáját valóban ide helyezik. A Homo sapiensét, természetesen.

Huni fáraó nevét Baráth Tibor egyértelműen a hunokhoz kapcsolja. A nép neve is Uni, vagy Huni volt. Azonban tudjuk, hogy Un Ég Királynőjének a fiai és lányai a magyarok és sok más rokon nép, ő az etruszk Uni főistennő is, ezért az Uni nép a csillagok népe, amit a Huni is jelent. Huni a III. dinasztia királya, a rejtélyes Hun nevet viseli királyi nevében.

A Hu névre visszatérek többször is. Kufu piramisának Hun neve tovább erősíti azt a tényt, hogy a piramisokat magyar nyelvű uralkodók építették. Kufunak, a Kőfőnek van Hufu neve is, ami szó szerint Menny Fiainak a Fője értelmet tartalmaz. Tehát a Hu név Egyiptomban is előfordul. A Hu-Fu olyan név, mint a Lufu (Lu-Fu), a Ló-Fók, vagyis emberek főinek a neve.

Unasz fáraó neve, aki Kr.e. 2340 körül uralkodott, Un Ég Királynőjének nevéhez kapcsolódik. Un-Ász fáraó nem más, mint Un (Uni, Junó) Ég Királynőjének Ásza. Az Ász a magyarok neve, a legfőbb táltosok is Ász nevet kaptak. Igen sok nem germán területen is megtaláljuk a magyar Ász rangnevet, amelyek közül az egyik a germán Ász, ami isteneket is jelent. De a magyarok nem istenek, csupán az emberiség igazi ősei.

Vezér és Szét harcának mítoszában az jut kifejezésre, hogy a Dél, Felső-Egyiptom, Vezér (Oszirisz) uralma legyőzi Észak, Alsó-Egyiptom, Szét, a Sátán uralmát. A győzelmet Hor vívja ki, aki Vezér fia, segít neki Anpu (Anubisz) féltestvére, aki szintén Vezér fia. Hor győz, Szét elveszti hatalmát, de nem ölik meg. Arról van szó, hogy Szét eredetileg az Éjszaka, a csillagok istene, ezért sokáig lehet nagy hadvezér, de még fáraó is viseli a nevét. Szét lekerül az Alvilágba, mert a későbbi emberek nem értik meg, hogy valójában az égbolthoz tartozik. Az egyiptomi észak az Éjszak, Szét országa, amit elvett tőle Hor, a Délszak, a Napisten ragyogásának helye. Hor a felkelő, reggeli, ifjú Napisten. A Nap délen nagyobb szögben éri sugaraival a felszínt, mint a sarkok irányában. Vezér legendájában még rengeteg titok lappang

Le kell szögezni, hogy E. A. Wallis Budge szótára nagyon sok nevet másként ír le, mint más szótárak. Heliopolisz, a Napváros nála An, ami megfelel a szumer és magyar An Ég, Menny isten nevének. An város nevét On formában adják vissza szemita kutatók, továbbá a Iunu a legelterjedtebb névforma a térképeken. A Iunu valójában Hunu, ami azt jelenti, hogy a Napváros neve is Hunok volt, a Keopsz piramis, a Nagy Szfinx és Alsó-Egyiptom Hun neve mellett. Azt a kérdést is feltehetjük a témával kapcsolatban, hogy ki ferdít és kinek, annak érdekében, hogy eltüntessék Egyiptom régi magyar szakaszából a hun neveket?

Maghreb neve Baráth Tibornál összefügg a magyarok jelenlétével Észak-Afrikában. Maghr-Eb a helyes szóelválasztás. Maghr a Magor, Magar magyart jelentő népnév összevonódása. A Magor szónak sok jelentése van, amelyek közül kiemelkedő fontosságú a Nap, az Oroszlán, ami a Nap jelképe, a Csillagok Urai és a Csillag-Járók, a Varázslók fogalmat meg sem említve. Az Eb a Kutya nevével azonos másik szavunk. A kutya gyakran király, ezért az eb is lehet király. A Maghr-Eb tehát az araboktól, Mekkától, nyugatra fekvő királyság, a Magor-Eb, ez Egyiptom. Később a Magor-Eb átment egész Észak-Afrika nevére, az arab térhódítás után.

Az Ur szó nagy tömegben van jelen Egyiptomban, sok jelentéssel. Ez a sok Ur szó mégis mind magyar eredetű. Az Ur Flame – Láng, Fire – Tűz értelme az Úr Isten lángot és tüzet teremtő értelmével van összefüggésben, mivel az Úr a Fény teremtője. Ebben az esetben is az angol olyan tisztán beszéli a magyar ősnyelvet, hogy nincs kétség, az angol nyelv magyar eredetű nyelvekből és eszmeiségből ered.

Érdekes, hogy a Pig, Disznó is Úr nevű. Arról van szó, hogy a kedvenc háziállatokat, mint a kutyát, macskát, némely esetben a disznót is, úrnak nevezték őseink. Azért, mert egész nap henyélnek, uraságot játszanak, míg az emberek loholnak a munkáért, dolgoznak, az urak meg nem csinálnak semmit. Több név illette a háziállatokat, pl. a Nob is (Nap), vagy a királyt jelentő Kat (Cat) is, ami a macskák királyi dolgát bizonyítja. A Kat hatti szó, ami Angliában is elterjedt, de azt gondolhatjuk, nem az angol szó ment át a hattiba.

Az Úr a Nagy Isten is Egyiptomban. Kell-e ehhez a tételhez hozzáfűzni bármit is?

A Hu szó is sok formában van jelen Egyiptomban, Wallis Budge szerint. Egyik jelentése megdöbbentőbb a másiknál.

Egyiptom egyik magyar alapítását Kr.e. 4.000 tájára lehet tenni. Ez az évszám azonban nem zárja ki a régebbi magyar megjelenéseket sem a Nil folyó tájáról

Folytatás →

 


06. HUNOK MEZOPOTÁMIÁBAN
07. ÁZSIAI HUNOK
08. EURÓPAI HUNOK
09. FEHÉR HUNOK
10. KIDARITA HUNOK
11. MAGYAR FÖLDRAJZI NEVEK
12. MAGYAR SZEMÉLYNEVEK

VI. FEJEZET: HUNOK MEZOPOTÁMIÁBAN

Nagyon is azt gondolhatjuk, hogy Szumer városállamaiban ismert volt a hunok neve. Mivel a szumerok többsége magyar eredetű volt, ezért a Hun szó előfordulásán nem is kellene csudálkoznunk a mezopotámiai névanyagban. Természetesen van hun hősről szóló történet Mezopotámiában. Az a helyzet, hogy a terület történetét időben három nagy részre lehet tagolni. Az első rész a magyarok, vagyis szavárdok ideje, a második a szumerok ideje, ezt Kr.e. 3.500 és 2.000 közé lehet tenni, meg még utána kétezer évig beszélhetünk szumer nyelvről, a harmadik rész a szemiták ideje, akik ma is lakják a területet. Akik elpusztították a csudálatos kultúrát, és ma is a sivatagot terjesztik, gondoljunk csak az arabokra.

Valamikor régen, a mítoszok idejében, tehát még a szumerok korszakától is régebben, élt egy nagy hős, Lu-Hun-Ga. Ez a nagy hős mindhárom nevében magyar szavakat visel, tehát magyar eredetű és nyelvű hős volt. Az egyik legnagyobb dicsőségű hősünk, aki megmérkőzött még az istenek hatalmát képviselő Gilgamessel is.

Északról érkezett Unug (Urog – Ugor és Uruk) városába, mert az istenek meg akarták állítani a hatalmas Gilgames terjeszkedését. Az állati erőket képviselte, az ősembert, gyakran az is eszünkbe juthat, hogy neandervölgyi ember volt, egyike az utolsóknak, akik szabad életet éltek, és nem akartak földet művelni. Mivel északról érkezett, Uri területéről, így biztosan mondhatjuk, hogy a magyarokhoz (keltákhoz, germánokhoz, szlávokhoz, finnségiekhez) tartozott, mert abban az időben csak a magyarok léteztek, a felsorolt utódaik még magyarként küzdöttek az életben maradásért. Az Uri világ igen nagy volt, az összes északi területeket, Angliától Japánig húzódó földségeket jelentette. Maga Gilgames is Uri világából érkezett, ami miatt Gilgames és Enkidu, vagy Iz-Du-Bar és Lu-Hun-Ga, valójában testvér, a neveik alapján meg magyarok voltak. Az északi magyar nyelvű törzsek léte 40-70.000 évre nyúlik vissza, aminek bizonyítása egyrészt könnyű, másrészt nehéz. A könnyű bizonyítás a mai magyar szavakból lehetséges, és az írott rovásírásos feliratokból, a nehéz bizonyítás az elmúlt sok ezer év akadálya miatt vetődhet fel, továbbá az ellenség aknamunkája lehetetleníti el a felfedezéseket. Az aknamunkát pedig meg lehetne akadályozni, ha lenne hozzá politikai akarat.

Lu-Hun-Ga hősünk nevében valóban ott van a Hun név. A hős neve azt valószínűsíti, hogy a Hun név is közönségesen el volt terjedve Mezopotámiában, ha ilyen hatalmas hősök, mint Lu-Hun-Ga, viselhették ezt a nevet. Lu-Hun-Ga hősünk az Uri, vagyis észak hőse, ahol még abban a mitikus időben is a magyarok éltek majdnem minden területen, de már különböző nyelvjárásokat beszéltek. Kr.e. 6.000 körül a kaukázusiak, a finnségiek, és egyes szibériai népek már valószínűleg léteztek. Ha valaki nem ismeri a szumer szavakat, az ne kezdjen felülírni mindenféle képzelt nyelvi összefüggéseket a mai nyelvek alapján. A szumer szókincs dokumentált és régi. Ami ebből következik, nagyon súlyos tény, mégpedig az, hogy a szumer is csak egy sokkal régebbi nyelv következménye lehet, olyan régi nyelvé, mint amilyen a magyar nyelv. A szumer nyelv nem önálló, nem régi, nem tősgyökeres Mezopotámiában, nem is egységes, és nem kikutatott és feltárt nyelv. Tehát a szumer nyelv, és nyelvjárások a magyar nyelv származékai, de a magyar nyelvből eredhetnek a szemita nyelvek is, meg még más nagy nyelvcsoportok is, mint a hamita és kusita nyelvek. Az indoeurópaiak pedig magyar utódoknak minősíthetőek.

A hunok, vagyis magyarok népe olyan korokból származik, amely korokat a mai nyelvtudomány nem képes értelmezni. A magyar nyelv és hagyomány azonban képes visszamenni 40.000 évnél régebbre is. Ebből a két különböző nézőpontból konfliktus származik, a magyaroktól származó népek pedig óriási irigységgel tekintenek a magyarokra, holott saját anyanépükre vetnek baljós pillantásokat. Az anyákat és apákat a jobb érzésű emberek szeretik, és nem gyűlölködnek ellenük.

A hunok, vagyis magyarok népe Mezopotámia legősibb népe, amint Baráth Tibor is állítja. Nagyon nagy kérdés, hogy az első nép, amelyik a városokat alapította, és a második nép, akiket többnyire szumeroknak nevezünk, azonos nyelven beszélt-e? Ha igen, akkor a bejövő szumerok nem mások, mint egy magyar nyelvjárás népe. Ha nem, akkor a bejövő szumerok egy magyarokkal rokon nép nyelvjárását beszélték, akik rátelepedtek az őshonos magyarokra, de csak Közel-Kelet egyes területein.

A Sza nép, másként a szavárdok, Kr.e. 27.000 éve írással vannak jelen Transzkaukáziában. A szavárd terjeszkedés Mezopotámiában Kr.e. 6.000 körül kezdődött. Mintegy Kr.e. 3.500 körül a területre idegenek vándoroltak be, ahogy sok könyvben állítják, vagy Afrika, vagy Ázsia felől. A bevándorlók nyelve és kultúrája nem állt messze a szavárdok nyelvétől és kultúrájától, ezért háborús összecsapások nem történtek. A bevándorlók és a helyi lakosság összeolvadt. A harmadik nagy bevándorlás az akkádokhoz köthető. Az akkádok a III. évezredben jelentek meg, és hamarosan agresszív terjeszkedésbe és öldöklésbe fogtak. Ők a Pusztítók népe. Később a gutik, qutúk az akkádokat szétverik, de a szumerok a gutikat is kiverik Mezopotámiából, és a III. Ur-i dinasztia alatt nagy és virágzó birodalmat alapítanak. Ennek a birodalomnak bukása után Mezopotámiában a pusztulás veszi kezdetét, ami ma is tart. A föld sivataggá válik.

A Guti ma is létező magyar családnév. Változata, a Qutu esetleg jelentheti a Kutyák fogalmat, de a Kutak is elfogadható értelmezés. Az Égi Kutak természetesen a csillagok, amely kutakból, lukakból ömlik a fény világunkra. A guti törzsek nyelvéből nagyon kevés adat maradt fenn. Néhány név azonban magyar jelenlétet valószínűsít a gutik között. A Gutin hegység is tartozhat a Guti néphez. A guti, vagy qutu törzsek önállóak, vezetőik önálló főnökök, akik mindig szabadon cselekszenek és kötnek szövetséget.

A gutik támadását az akkádok hadjáratai váltották ki. Három nagy akkád támadásról beszélnek a források a gutik ellen, de mind a három akkád hadsereg megsemmisült keleten. Az akkád agresszió azután kiváltotta a gutik ellencsapását, ami megsemmisítette az akkád birodalmat.

A gutik, vagy qutuk, sok király alatt éltek. Talán Közép-Ázsiából és Belső-Ázsiából is kaptak erősítést, nevezték őket a hegyek sárkányainak is. Ez a név arra utal, hogy a hunok mellett hanok is szerepelhettek a támadó hadseregben. Az akkád vérengzések nagyon felbőszítették a gutikat, ezért pusztították el az akkád központokat. A guti-qutu sok királyi központ hun jellegzetesség. Nem volt alávetett törzs, a törzsfők, királyok közösen határoztak a legfontosabb cselekvésekről. Ez vonatkozik a keltákra is. A Qutu esetleges Kutyák értelmezése arra mutat, hogy a kutyák igen fontos szerepet töltöttek be az őseink világképében. A szemiták is kutyáknak tartották magukat, pl. Ebla városában. Ebla az Eb Helye. Eb-La városa fontos emberi telephely, mivel a neve magyar nyelvű. Az Eb, mint Kan, egyben Király is.

Ebla városa közel feküdt Arpad városához. Az Árpád név nem török eredetű, ahogy azt agresszívan állítják, hanem magyar ősiségű. A katolikus naptárakban Árpád nevéhez sok bibliai konkrét helyet fűznek. Ezekből is kiderül, hogy a hamisítók mesterkedése nem vezet semmire, amikor az Árpád nevet töröknek akarják kikiáltani. Eb-La a Királyság Helye. Az Eb éppúgy jelenthet királyt, mint a Kan, mindkettő fogalom a kutyákhoz tartozik. Igaz a vadkan disznó, a kandúr meg macska.

Az elámiakkal keveset foglalkoznak történészeink. Ismert a Nakhunte, vagy Nahhunte királyi név, amiben a Hun név jelen van. Kutir Nahhunte Kr.e. 1.730-1.700, Sutruk Nahhunte Kr.e. 1.185-1.155, Kudur Nahhunte Kr.e. 693-692 között uralkodott. E nevekben a Hun név jelentőségét jelenleg nem lehet meghatározni.

A Kan, latin Canis (kutya), Kán, szemita Kon, azután a Gan, ami a Kan változata, továbbá az Eb, mind „Király” is egyszersmind. Baráth Tibor szerint a Maghreb Magor-Királyság, amit úgy kell érteni, hogy Magor, a magyarok ősatyja királysága, mivel az Eb, mint kutya, Király is. Maghor-Eb lehet az eredeti név. A török Kan, Gan Vér értelme onnan eredhet, hogy a török népek számára csak a magyar, vagy hun káni családokból eredők lehettek királyok. A vérek a török értelmezésben a magyarok, talán a virek (latin), verek (finnségi) és wirok (indiai) nevek is ezt bizonyítják.

De a Kút szavunk jelentése is fontos mitológiai tényező. Az égi Kutak a csillagok, amelyek nyílások, szájadékok Isten Atya éjjeli fekete szövetén, amit ránk terít, hogy aludjunk és pihenjünk. A Kút a föld felszínén lévő száj, a Ku=Száj és Kő, amit illene mindenkinek ismerni. Emiatt Földanya kútjai is a szájnak adnak vizet, de nyílást adnak az Alvilágba is. Az égi kutakból eső esik, apró csillagok özönlenek fentről, a cseppek, amelyek nagyon hasonlítanak a csillagokra. Magyar őseink mindezt pontosan látták, és ahhoz alkották meg isteni nyelvünket, amit Isten Atya mutatott nekik. Ha nem őseink világképével gondolkodunk, sosem fogjuk megérteni a mai magyar nyelvet sem, de a magyarból eredő sok száz más nyelvet sem.

Így most eljutottunk Kuta szumer városhoz, amelynek lakói Kr.e. 700 körül Szamáriába vándoroltak, valamilyen ok miatt, és ott megalapították talán a legutolsó szumer (?) államot. Kuta neve a Ku és Ta elemekből áll. Onnan tudhatjuk ezt teljes bizonyossággal, hogy a város mellett volt egy lejárat az Alvilágba. A Ku, mint Száj, megfelel a Földanya testén lévő nyílásnak, kútnak, a Ta pedig mindig Ország, Táj, Hely értelmű, kivéve, amikor az ország ura, a Ta-Ta értelme kerül előtérbe. De a Tata is a Ta változata, ezen ne legyen köztünk vita. Kuta szumer város neve tehát nem a Kutya értelmével rokon, hanem egy alvilági lejárat nevével. Természetesen a Kutya neve is pontosan hasonló Kuta város nevéhez, csupán a jelentéstana mutat leghűségesebb szolgánk nevének irányába, akinek nagy szája van, harap is, ha kell, és ugatni is tud.

Uri országa a messzi Észak, vagyis a magyar urak területe. Erről beszél az Uri szó. Jobb lenne, ha a magyarok azt is értenék, hogy a Hit szó Észak jelentésű, amely fogalomból sok következtetést vonhatnak le, ha karnak. Szigorúan tudományos alapon.

Ninurta isten neve Nin-Úr-Ta elemekből áll, mind a három szó magyar nyelvű. Nin a Herceg, az Úr természetesen Úr, ami Isten is lehet, a Ta a Táj, Ország. Ninurta nevében is jól felismerhetjük a magyar Úr szót.

Meg kell jegyezni, hogy Mezopotámiában az Úr szót gyakran Ír formában is írták (magas hangrend).

Ur és Úr jelentése Hegy is, vagyis Város. Mivel a mezőn épült városokat elöntötte az áradás, az áradás után a házakat újjá kellett építeni, ezért a városok egyre magasabbra emelkedtek, a síksághoz képest. A házak agyagból voltak, az agyag elmállott, a málladék egyre magasabbra emelkedett. Sok város hordozza nevében az Ur nevet, amelyek közül a legismertebbek Uruk és Ur városa.

Mivel Uruk régebbi neve Unug volt, és az Unug név is több mezopotámiai város nevében szerepelt, kétségtelenné kell tenni, hogy itt Un Ég Királynőjének fiai és lányai alkottak városokat és államokat. A szumer nyelvben az Ug ugyanis Gyerek, ezért az Un-Ug név pontos jelentése Un Ég Királynőjének Gyerekei. Mivel a nyelvészet nem érti az Unug szót, ezért „közösség”, meg „letelepedett hely” értelemben akarják visszaadni, ami abszolút tévedés.

Unug, Uruk város neve még Urog. Az Urog név elemzése kapcsán vetült fel, hogy ez a név az Ugor variánsa. A görög Urgosz, Urogosz név több helyen is megjelenik, lásd a Lyk-Urgosz nevet Thrákiában és Spártában, ami Farkas-Ember jelentésű, vagyis teljes bizonyossággal bemutatja nekünk a hunokat Trákiában és Spártában. Urgosz és Ugrosz természetesen azonos nevek, csupán kis jelentéstani különbség van köztük.

Az Ogurok is az Ugorok, a mítoszokban Ogier, Ogár, és hasonló nevük van. Ők az Óriások, vagyis magyarok, a városépítők, vagyis magyarok, a tudósok népe, vagyis magyarok. Természetesen nem vagyunk óriások, csak az égbolt óriásait vizsgálták őseink, már sok tízezer év óta. Emiatt aztán ránk ragasztották a buták népei az óriás fogalmat.

Mezopotámia magyar népessége szerves összefüggésben állt az Óvilág többi magyar nyelvű birodalmával. A sok város és állam közti kapcsolat folyamatos volt.

Humbaba, vagy Huwawa ellen Gilgames és Enkidu nagy katonai támadást indított. Láthatjuk, hogy a cédruserdő királya, istene nevében tartalmazza a Hum és Hu neveket. A Baba alapvetően Tündér értelmű, míg a Wawa a finnben Tiszteletre Méltó Ember. Aki ismeri Edgar Sakson munkásságát, akiről Baráth Tibor is méltán emlékezik meg, az tudja, hogy Kr.e. 6.000 körül egész Európa magyar és finnségi népek által volt lakott. Indoeurópaiak még nem léteztek. Ezért Humbaba nevét a Hum – Hun név alapján érdemes értelmezni.

A kitűnő Zecharia Sitchin több könyvet is írt a szumerokról, vagyis egyik jelentős területünkről, ahol magas civilizációt hoztunk létre. Zecharia Sitchin orosz származású amerikai író, akiről feltételezhetjük, hogy nem tudott magyarul. Könyveiben azonban rengeteg nép, köztük a szumerok neveit is magyarul értelmezi. Nem tudni, miért tette ezt. A „Tizenkettedik bolygó” című könyvében Anu trónterméről beszél, amit isteni fegyverek őriztek. Tudjuk, hogy An a magyar isten, az Anu név az An akkádos változata. A tróntermet, ami az Égbolt lehet, két fegyver őrizte.

A két fegyver: Sar.Ur, a Királyi Vadász, és Sar.Gaz, a Királyi Pusztító. Zecharia Sitchin ért a szemita nyelvekhez, ezért ezeket a közléseit nincs értelme megkérdőjelezni. A Sar.Ur névben a Sar a Király. Valójában az akkád Sar a magyar Szárból ered, ami szintén Király. Az orosz Cár tehát egyenesen ered a magyar Szár – Király szóból. Az Ur akkád szó eszerint egyértelműen Vadászt jelent. A Vadász természetesen fenn van az égen, a Vadász csillagképet kell érteni alatta. Nimrud Vadász az Úr előtt! De az Úr magyar szó ám! A Vadász, vagyis Ur akkád név teljesen biztosan azt állítja, hogy a magyarok az ősnép, a vadászok népe, az égi Vadász népe, Nimrud népe, aki Vadász az Úr előtt. Az Úr nép a magyar, aki létrehozta a civilizációt. Ma is minden magyar úrnak, úrnőnek szólítja egymást.

A második fegyver neve Sar.Gaz, a Királyi Pusztító. A Sar ebben a szóban is Király, és magyar eredetű. A Ki-Sar és An-Sar nevek is ezt bizonyítják, e neveket Sitchin tévesen tolmácsolta. Nagyon fontos a Gaz – Pusztító jelentése, amit Sitchin tárt fel előttünk. A Gaz nem más, mint a Gazemberek névben is megjelenő szándék, ami a pusztításra vonatkozik. Továbbá a Gaz olyan növény, ami elpusztítja a kultúrnövényeket, ezért irtani kell. Régi filozófia. A Gaz szó a Gad szóból ered (A-Gad-E), de azt is meg kell mondani, hogy mindegyik szava magyar eredetű.

A Gad.Úr nevű város, amiről Bán János ír négy könyvet (Gadur kapui), nem más, mint Úr-Gad, vagyis az Úr-Gaz városa. Ha a magyaroknak olyan kiváló írói vannak, mint Bán János, akkor miért nincs nagyobb keletje a mitikus fantasy történeteknek, amelyek a magyar őskorról szólnak? Talán nem eléggé fejezik ki a magyarság ősiségét?

Ha tudjuk, hogy a Gaz a Gad szóból ered, akkor tudjuk, hogy az akkádok a pusztítók, mivel a palotájuk neve A-Gad-E, vagyis Akkád városa. Az akkádok leverésük után jobb útra tértek, tanultak hibáikból, ma aiszor néven a Közel-Kelet legfejlettebb népének tekinthetők. Az aiszorokkal, mint rokonainkkal, fel kellene venni a kapcsolatot. Keresztények, és nem érdemlik meg a pusztító nevet, mert a fiú és lány sosem felelős az apja, és anyja tetteiért.

Az arab invázió idejéből maradt fenn több folyónév az Urami-tó és Kaszpi-tenger közötti térségből. Az egyik a Gaihun, amit régebben Gíhonnak neveznek, a Bibliában is. A másik az Uizhun, amit a Biblia Pisónnak nevez. Nem szabad elfogadni ezt az értelmezést egyedüli igazságnak, mert az igazság ennél a levezetésnél és értelmezésnél is sokkal nagyobb. De azt elfogadhatjuk, hogy egy bizonyos korban, egy bizonyos magyar népességnél a megjelölt nevek ténylegesen igazak.

A Gaihun nevében a Hun értelem teljesen nyilvánvaló. Mivel ezt a folyót a Gihon édeni névvel is azonosítják, látni kell, a Gi-Hon és Gai-Hun nevek Hon és Hun neveinek azonosságát. Az arab támadók a Gaihun név alatt a hunok folyóját értették, amit az Araksz, Arasz folyóval azonosíthatunk. Az Arasz folyótól északra kezdődött a Hun fennhatóság, erről beszél az arab név.

Őshazáink egyikét kétségtelenül ide tehetjük, Kur-Tu név alatt. Erről a területről beszél Arany János is. A térségben rengeteg még ma is a magyar földrajzi név.

A másik folyó neve Uizhun, amit Pisón folyóval azonosítanak. Ismerjük a Biblia Édenének négy folyóját, amiből kettő a Buranuna és az Idiginna. Marad a másik kettő, a Gihon és a Pison. A Gihon egyik lehetséges helyét éppen most mutattam be, a másik folyó az Uizhun. Mivel az Uizhun név helyes írása Víz-Hun, minden kétség felett áll, hogy itt a magyarok Víz-Hun nevű folyóját láthatjuk. Másik neve a Pison, aminek a nevében a Pis kétségtelenül Víz értelmű, ami a pisa szóban is megjelenik. A Víz-Hun tehát a Hun-Víz, az a folyó, amelyik az arabok szerint határfolyó volt az ő idejükben, a hunok országa felé.

A Vadász, vagyis Ur, továbbá Un Ég Királynője, és a Hun, meg Hu név is megjelenik Mezopotámiában is. Irán lehet hun őshaza, ahogy Baráth Tibor állítja, de ezt a területet nem tudom megvizsgálni, elégtelen ismereteim miatt. Első látásra Irán nem hun őshaza, hanem csak egy fontos terület, ahol a hunok, vagyis a magyarok letelepedtek, és államokat hoztak létre. Az ősi államokból és népeikből azután, sok évezred alatt, irániak fejlődtek ki, akiknek nyelve kétségtelenül magyar eredetű, őrzi az ősök magyar nyelvét.

VII. FEJEZET: ÁZSIAI HUNOK

Mikor érkeztek magyarok, vagy egyik nevünkön, hunok Ázsiába, az Ászik, vagyis magyarok földrészére? Nem tudni, de valószínűleg 40.000 évvel ezelőtt már magyar ősi csoportok lakták a Léna-medencét is, több más fontos területtel együtt. A Léna-medence népe közvetlenül rokon a Don-medence népével, a két csoport közös központból származik. Tőlünk ered Ászia (Ázsia) neve, mert mi vagyunk az Ászok népe. Szibéria neve is magyar eredetű, mivel a Szavár magyarokról kapta nevét. Szibériától délre élnek a kínaiak, akik viszont magyar és egy keleti ősi nép keveredéséből jöttek létre. Ezért érdemes a hunokat és hanokat külön értelmezni, fenntartva azt a jogot, hogy a kínaiak többségükben magyar eredetűek.

Kon-Fu-Cse, másképp Konfuciusz nagy kínai tudós értesít bennünket arról, hogy Kína északi vidékein Hung törzsek laknak, amelyek délebbre vonultak Kína irányába, ezáltal összeütközésbe kerültek a kínaiakkal. A nagy kínai filozófus mintegy Kr.e. 850 körülre datálja az általa említett eseményeket. Szerinte ebben az időben jelennek meg a hunok a Sárga-folyó völgyében. Ebből a közlésből az következik, hogy a Hungok csak Kr.e. 850 körül tűnnének fel a kínaiak közvetlen közelében, ami egyszerűen képtelenség.

Konfuciusz tehát Hungoknak nevezi a hunokat. A Hung név jól megfelel a Hung-Ár névnek, ami a magyarok egyik nagyon fontos és közismert neve. A Hungárok a Nap, a Hold és a Csillagok fiai, ami miatt az Éj (csillagok) fogalma is hozzájuk tartozik. Van olyan közlés, ami szerint az Ár szó a finnugoroknál „nép” jelentésű. Ebből levonhatjuk a Hung-Ár szóösszetétel pontos jelentését.

Huang-ho a Sárga-folyó kínai neve, ami azonban összevethető a magyar szótani megfelelőkkel. Hu a magyarok neve, egy önálló nép is Hu nevű volt. Ang az Ank változata, ami Élet jelentésű Egyiptomban, valójában An isten nevének kicsinyítése, speciális magyar kicsinyítéssel. A Ho a Jo (Jó) magyar szónak kínai változata, aminek Folyó (Fő-Jó) értelme is van, amit Kárpátiában lévő megfelelők igazolnak (Si-Jo Sió, Berek-Jo (Berettgyó), Sa-Jó, stb.). Ezért a Hu-Ang-ho neve három magyar szóelemből épül fel. Ha ilyen rendkívül fontos kínai nevek minden részletükben magyar eredetűek, akkor a kínai nyelvben még további sok magyar szót is találhatunk, ha keresünk. Még azt is el lehet fogadni, hogy a Huang-ho a Hungok Jója, vagyis folyója. A Huang, mint Sárga, természetesen a Napot nevezi meg. Ezért a Huang-San – Sárga-Hegység, egyértelműen lehet Nap-Hegység értelmű is.

A hunok népnevét írták Hsziung-nu formában is. Ebben a névben is felismerhető az Ung, illetve Unug név, ami Un Ég Királynőjének Fiait jelenti. A kínaiak, sok keserű és haragos érzületük miatt, mivel sok támadást kaptak tőlünk, e neveknek Kutya és Rabszolga értelmet tulajdonítanak. A Hsziung két szó összetétele, a Hszi Nyugat a kínai nyelvben, a pinjin Xi alakot használ. Az Ung egyik hírneves népnevünk, lásd Ungvár, vagyis Un Ég Királynőjének Fiai. Hszi-Ung ezért Nyugati-Ungok értelmű. A Hsziung-nu név „nu” részének jelentését még nem sikerült közelebbről meghatározni. Ha magyar eredetű szó, akkor Nő, vagy tagadás, No, vagy pedig Úr lehet az értelme. An égisten nevét ismerjük On alakban is, ami No formában is él, pl. No-Ammon, No-Ah. A Hunok Háza (Ga) meg nem más, mint az égbolt. Ott van fenn a két kutya, amint Vezért követi.

A hunok, vagyis magyarok, és hanok, vagyis kínaiak, testvérek. Ezt mutatja a két név is. Azt is tudni kell, hogy Nyugaton a Hun Han kiejtésű, amint ezt már bemutattam egy fejezetben. A kínai kultúrát hat helyen egyszerre hoztuk létre, a régi magyar gyarmatosítás segítségével, Kr.e. 9-8.000 körül. Ekkor született meg a kínai nép, jelentős magyar beolvadással.

Azt is olvashatjuk, hogy a kínai nép nyugati irányból érkezett a Kínai-alföld irányába. Nagyjából Kr.e. 4.000 körül, a keleti irányba nyomuló törzsek elérik a Huang-ho felső folyását. Vajon az említett törzsek nem hunok voltak-e? Europid típusú hun emberek, akiket később trójai, trák, etruszk, szumer, egyiptomi nevekkel illettek. Az újkőkor magyarjait láthatjuk bennük. De említésre került, hogy már 40.000 éve megjelentek a magyarok a Léna-medencében. Onnan átvándoroltak őseink Amerikába is, de ezt az utat most nem lehet követni, mert nem ez a téma.

Az északi hunok szabad társadalomban éltek a déli hanokkal ellentétben, akiket szigorú rabszolgaságra vetettek uraik. A magyar eszmevilágban mindenki csillag, vagyis egyenlő értékű ember, a rabszolgaságot a magyarok, vagyis hunok, soha nem viselték el. A hun ember oda ment, ahova akart, déli kínai testvéreink azonban nem hagyhatták el a számukra kijelölt területet. A hunok lelkületétől messze állt a despotizmus, ami déli, kínai rokonainkat már legyűrte, szabadságvágyukat megtörte. A két társadalmi forma közötti összecsapások elkerülhetetlenek voltak.

Újabban a kínai kultúra keletkezését multicentrálisnak, sok központúnak értelmezik. Mivel azonban a mezőgazdaság nem alakulhat ki csak úgy magától, kétségtelennek kell látni, hogy a magyar gyarmatosok alapították meg Kína összes földművelő központját. A bejövő magyarok és a helyi lakosok keveredéséből jött létre a kínai nép. A kínaiak tehát magyar és őslakos eredetű nép.

Kína első hat magaskultúrája magyar alapokról építkezik. A mezőgazdálkodás ismerete Ságvár környékén Kr.e. 18.000 táján már kialakult, de más adatok ennél is régebbi időket jelölnek meg. A Peloponnészoszon kemencéket tártak fel, Kr.e. 34-28.000 közöttről, amely kemencékben bizonyára kenyeret sütöttek. A „Termékeny Félhold” eszmének bealkonyult, mivel a mezőgazdálkodás és kenyérsütés sokkal régebbi Európában, mint ahogy az a Termékeny Félhold területén megjelent. Ebből is következik, hogy Kína felemelkedését magyar csoportok indították el, európaiak, és nem mezopotámiaiak, akik akkor nem is léteztek, mint magasan fejlett népesség.

A Yang-Sao kultúra tárgyi emlékei magyar elemeket tartalmaznak. A kultúra hordozói nyugatról érkeztek, szavárd és Don-Tu magyar, továbbá kimmer és szumer művészi elemeket visznek be Kína területére. A Yang-Sao kultúra Kína alapja, aminek viszont az alapja a magyar szupercivilizáció. Így forr össze a magyar nép a kínaival.

A Yang-Sao kultúra számos lelete magyar jellegű. Párducok fekszenek bal irányban, fejük jobbra néz. Pontos megfelelőik Catal Hüyükből ismertek, ami egy magyar város volt Kis-Ázsiában.

Sokan megemlítik a Kenkoli kultúrát a hunokkal kapcsolatban, ami a Tien San északi előterében fejlődött ki. A Kenkoli kultúra fontos, de túl kicsi kiterjedésű. Esetleg egy hun törzs régészeti hagyatéka, de semmiképpen a hatalmas törzsszövetségé.

A hun és han harcok sok évezredig tartottak, váltakozó szerencsével. Az europid hunok közül sokan folyamatosan beolvadtak a hanok közé, ami miatt a hanok erős europid génkészlettel is rendelkeznek. Amikor a hunok nyugatra vonultak, a kínaiakra gyakorolt katonai és kulturális nyomás megszűnt, ami miatt Kína gyors fejlődése megtört. A hun, vagyis magyar beolvadásoknak nyelvi hagyatéka is van. A kínai mandarin szókincs alaposabb vizsgálata nem történt meg. A magyar nyelvet, a szótag-rendszert, kevesen értik, ezért a két nyelv összevetése fel sem vetődött. A magyar a világ legfejlettebb nyelve, a kínai a második legfejlettebb nyelv, ami miatt aztán nagyon kevés olyan kutató létezhetne, aki képes lenne a két nyelvet összevetni. Az teljesen biztos, hogy a ragozó nyelvekből alakult ki az összes többi nyelvtípus, mint az izoláló, flektáló és bekebelező is.

Ligeti Lajos azt állítja, hogy a Hiung-nu értelme Hiung szolga, a Hien-jün Hosszúorrú kutya, a Hiün-jü meg Bűzös kása, vagy Kásaevő. Eme elképesztő neveket vajon a magyargyűlölő Ligeti csak kitalálta, vagy valamilyen forrásból vette? Ezt nehéz megállapítani. A nevek nem értelmezhetőek, mert gyalázkodó nevek, amelyek valamilyen régebbi szóformákból és eredetileg más jelentésű szavakból alakulhattak ki.

Kiváló nagy tudósunk Szász Béla, akinek csak annyi a hiányossága, hogy képtelen volt meghatározni a hun nyelv magyarságát. Aki nem ismeri a szumer, etruszk, szkytha, egyiptomi és más régi magyar nyelveket, mint Szász Béla, nem is tudja meghatározni egy nyelv milyenségét. Elsősorban magyarul kell tudni minden kutatónak, a régi magyar szótagnyelven, mert akkor feltárul a 2-10.000 év közötti nyelvek tartalma, de simán eljuthatunk 40.000 évig visszafelé, amikor nagy számban keletkeztek a magyar írásos feliratok. Szász Béla tehát képtelen volt értelmezni a hun szavakat, de mi tudjuk, hogy a hunok magyar nyelven beszélgettek egymással. Szász Béla mérhetetlen nagy tudásanyagát kötelező követni, hiányosságai ellenére ő a legjobb magyar hun kutató szerző.

HUN CÍMEK

A hun főkirály címe Groot szerint T’ing-li ko-to tan-hu. A címben legalább három magyar név ismerhető fel. A tan-hu a főkirály címe, Shiratori szerint San-hu, Sen-hu, Sen-jü alakja is van. Shiratori szerint régebben Zhen-ku, vagy Zhen-gu volt e címek kiejtése. A főkirály címe magyar nyelvű, ami az ázsiai hunok magyarságát is megdönthetetlenné teszi. A szavakat egyenként kell megnézni, hogy pontos ismeretekhez jussunk.

Tan-hu tehát a Főkirály. A Tan magyar szó, igen elterjedt, a Tana már mitikus jelentéseket is tartalmaz. Tanya értelemben Hon (Hun), ahol lakik a nép. A Hu viszont Isten, pontosabban Menny Fia, amint a Sza szavunk is pontosan ezt jelenti. A Hu tehát Menny Fia, Tokarevtől eredeztethetjük ezt a jelentést, aki teljesen pontosan meghatározta a kínai hagyományokból eredő eme rendkívül fontos szavunkat. A Hu, mint Menny Fia, valójában a Csillagokat is jelenti, mert a menny fiai a csillagok, a magyarok népe. Ami fenn van, lenn is.

A Tan Hu tehát a Tan Csillaga, Menny Fia, Napja. A legnagyobb bölcselő, aki tanítja a népét. Eszerint a Tan Hu tanító is, főpap, a vallás meghatározója. Király és főpap egy személyben. A San-Hu a Hegyek-Csillaga. A Sen-Hu szóban a Sen Lélek, emiatt a Sen Hu a Lélek Isten, a Lélek Csillag. A Sen névhez kell kapcsolni a Tisza mellett felfedezett Sentes (s.nt.s) feliratú szobrot, Kr.e. 2.500-ból, amelyen szerepel a Sen név. A Sen-jü névvel nem tudok mit kezdeni, lélek-kása mégsem lehet a jelentése. A jü szóra egy kása jelentés ad magyarázatot, amit kétkedéssel kell fogadni.

Kétségtelen, hogy a Tan-hu rokona a Tan-ju is. A Ju a Hu és Jó közvetlen rokona. E nevek a szumer Szan-Gu nevekkel teljesen azonosak. Senki ne akarja a szumer-sumer kultúrát ráhúzni a hunokra, mert az irány fordított, a hatalmas hunok és magyarok hozták létre Szumert, meg a többi nagy kultúrát. Nevetséges az a sok erőlködés, hogy a szabad magyarokat Szumer, Egyiptom, Kína jármába hajtsák, holott e nagy kultúrákat éppen a szabad magyarok hozták létre. A Szan-Gu szumer rangnévben a Szan Úr, a Gu Fő, Fej. Ami miatt e rangnevek mind Úr-Fő, Fő-Úr értelmet tartalmaznak.

A Szan-Gu név változata a Szanju, továbbá a Sankó ma is létező magyar családnév. A Sankó inkább a Kó (Kő, Föld) Sanja, Ura, a San-Ju meg inkább a Folyó Ura, ha lehet hinni a szavak eredetiségének. Mindehhez járul még a Csangu, ferdítetten Csángó népnév is, ami nem a csángál kitalált szóból keletkezett. Csan Gu a San Gu fogalmával azonos, Fő Úr értelmében a főpap és a főkirály is benne van. Ezek a rangnevek magyar nyelvűek, megdönthetetlenül bizonyítják a magyar nyelv messzi keleti kiterjedtségét. A csangu nép talán Álmos nagykirály népe volt, akik nem keltek át a Kárpátokon nyugati irányban.

A Tan-ju előtagja, a Tan közvetlen párja a Ten, ami Isten jelentésű. Amennyiben a Ten-ju olvasat is létezne, akkor jobban megszilárdulhatna a Tan és Ten azonossága. Bár nem szükséges Tan-Ten kínai megjelenés, mert a magyar nyelv szabályai szerint a magas és mély hangrendű szavak a magyar nyelv belsejéből valók. Tehát eszerint a Tan azonos a Ten szóval, sok szövegkörnyezetben. A Ten (Tenni) sok nyelvben lévő rokonával azonos, a kínai Tien, a japán Tenno, Tien etruszk főisten, thai Ten, vagy a latin Ten>Tejsz/Dejsz>Deusz is ide tartozik. A Tenni rengeteg sok alakban létezik, bizonyítva, hogy a Föld nyelvei a magyar nyelvből keletkeztek.

A T’ing-li ko-to tan-hu cím Ko-To középső része több értelmű magyarul. Lehet a Kötő kínai változata. A Kötő az eget és földet összekötő király neve. A kun Köten (Köt-En) a Kötés Hercege, akit a félkegyelmű magyar urak megöltek a mongol invázió előtt. De a Ko-To lehet a Ku-Ta, vagyis a Kutya neve is. De lehet Kút is, Kuta alakban, idézve az égi kutak, a csillagok nevét. Feltétlenül tudni kell, hogy a Kút nem csupán a föld mélyébe jelent szájat, hanem az égbe is. Ha az ilyen legegyszerűbb fogalmakat sem értik a magyarok, akkor sehova sem tudnak jutni.

A T’ing-li szót Tinglinek kell kimondani. Egyes kutatók a Tingli nevet a Téngrivel azonosítják, nagy baklövést elkövetve. A Téngri török szó, a török nyelv Kr.u. 250 körül született, a déli hunok és a kínaiak keveredéséből. A törököknek nincs köze a régebbi történésekhez, amit sok kutató képtelen elviselni, saját önös elképzelései miatt. A törökök aztán nagy pusztítást végeztek a magyarok és finnségiek népei között, de ez a nagy pusztítás nem jelentheti azt, hogy bármi közük lenne a Kr.u. 250 előtti történésekhez. Persze, a turkászok az ilyen egyszerű tényeket képtelenek felfogni, és össze-vissza beszélnek mindenféle ősi törökökről, akik nem is léteztek sohasem. A Tingli tehát a magyar Tingli szóval azonos, és nem a török Tengri szóval, ami amúgy a Ten-Ger szóból keletkezett.

A Tingli és Tangli a Föld tengelyének műszava. A Föld tengelye ide-oda inog, a Tingli-Tangli is így mozog. A Tengely (Tengel) szó is Tengli alakba mehet át. A magyar szupercivilizáció sok szavát nehezen értjük meg, a sok évezredes távolság miatt.

Ezért aztán a rangnév, a T’ing-li ko-to tan-hu jelentése Tengely Kötő Tan Huja, mennyei uralkodója. Az ilyen viszonylag egyszerű magyar nevek, címek azért nem érthetőek többnyire magyar nyelven, mert a magyarokra zúdított idegenek kezében van a magyar nyelv, lassan 200 év óta, az idegenek meg nem tudják megfejteni a magyar neveket, mert még magyarul is alig tudnak beszélni. A Tin, Ten és Din, Den mindenképpen Isten nevei.

Szász Béla is rámutat arra, hogy a szumer „Dingira” „Ég, Isten” szó rokon hangzású a Téngri szóval. Pedig így nem helyes a szótan. Ten és Ger a Tenger szülője. Ennek a Ten-Ger szónak a rokona az í-ző szumer Din-Gir. A Tenger-Dingir szabályos alak, a Ten-Gri már nem, fiatal képződmény, amit a Ger/Gir Gri származéka mutat.

Ebből az is következik, hogy a Tingli nem a török Téngri változata, hanem azonos a magyar Tingli szóval. A Tingli-Tangli a Föld tengelye, de a rossz uralkodó neve is, aki úgy hajladozik, mint a Föld tengelye a bolygó keringése közben. Manapság minden személy lehet Tingli-Tangli, akinek a szándékai nem eléggé határozottak, kötöttek. A lakása sem állandó, ide-oda mászkál, egyik helyről a másikra.

A Tingli és Tangli, a Tengő és Lengő szavakkal is rokon. Elképzelhető még az is, hogy a Ting-Li a Ting Királya, a Ting viszont Gyűlés. Ting-Király Kötö Szent Úr, vagy a Tan Csillaga (Ura, Napja).

A főkirály első feleségének címe Tsuan-ku. Groot úgy gondolja, ez a név feleséget jelent. De a Tsuan-ku megfelel a Csan-gu (Csangó) alakjának, a San-Gu szumer főpap címének. Egy férfinak nem lehetett egyszerre több felesége, ezért nem érthető, miért ragasztanak a hunokra, de más magyar népre is egyes szerzők olyan bélyegeket, mint a többnejűség, amelyek sosem léteztek nálunk. Ha a Tsuan-ku mégis nő lenne, akkor a névben a Ku vagy Száj, vagy becézés lenne, és a Csu-An-kó forma felelne meg a feleségnek. Csu a Csillag (és Víz), An az Ég, Menny, a Ku > Kó, becézés. Csu Anikó, Csillag Anikó, bár az An-Ku nem feltétlenül Anikó.

Kit-tsu (Groot), vagy Kü-tsa (Shiratori) az uralkodóház férjhez ment nőtagja, férjezett húga, aki minimálisan hercegnő is egyben. Ezek a kínai átírásban fennmaradt nevek kétségtelenül magyar nyelvűek. Kit-tsu amolyan Macska-Csillag, vagy az Ország-Csillaga. A Tsu a Csu magyar (és szumer) szóval azonos, jelentése Csillag, lásd Csu-Da = Csillag-Föld, vagyis az égbolt. A „Helló Kitti” figurát sokan ismerik, a Kat és Kit a magyar nyelvben voltaképpen „királynő” jelentésűek, a szavárd-hatti Kat Király (Mészáros Gyula). Kit-tsu ezért Királynő-Csillag. A Kü-tsa névben a Tsa a Csa változata, Víz jelentése mellett más jelentései is vannak, pl. becézés. A Kü lehet Ország, Ki (Kü, Kő) formában, ami miatt a Kü-tsa az Ország-Vize jelentést is hordozhatja. Ha Kücsa lenne, akkor valóban gondolkodhatnánk a Kutya jelentésen, mivel a Ty hangot igen kevés nyelvben írják le, helyette gyakran Cs betűt alkalmaznak.

A T’o-ki királyok neve mai formában Töki. A Tök király a kártyában is szerepel, a Tökély és Tökéletes fogalmak is benne vannak. Thököly és Tököl, a szumer Tukul, és Tukulti-Ninurta is viseli a Tökihez közel álló nevet. Tu-Ki pedig nem más, mint Napja (Tu, Utu) az Országnak (Ki).

A kínai Hien értelme Kiváló, Szentséges, ami a magyar Ken, Kien névvel mutat hasonlóságot. Groot a török Doghri, Shiratori a török T’u-si névvel hozza kapcsolatba a T’o-ki (Töki) rangnevet. A török névformák jelentése „Hasonló, Egyenlő, Igazságos”, de semmi közük sincs a hun nevekhez. Nagyon vicces, hogy az akár tízezer évesnél is régebbi hun szavakat a Kr.u. 250 után képződő törököktől akarják származtatni. Legalább a legalapvetőbb szabályokat be kellene tartani a nyugati, különben jól képzett és becsületes tudósoknak, hogy ne keverjék össze még a legegyszerűbb szótani levezetéseket is. Törökből származtatni hun neveket akkora tévedés, mintha valaki a répaföldön narancstermést akar betakarítani. Egyszerűen lehetetlen. A Tu-si Bölcs, ám legyen, kiejtése Tuki, mint írják. De a bölcs miért király? Schlegel szerint a türk megfelelő a Doghri, helyes kiejtéssel Dogru. De a Dogru nem T’o-ki, annyi bizonyos.

Egy fontos monda arról beszél, hogy az ősi kínai uralkodóház tizenhetedik tagját, Kiét elűzték zsarnoksága miatt, akinek a fia Sun-ui a Hia nemzetség 500 tagjával elvonult Kína északi hegyeibe, és ott a hunok ősévé vált. Az esemény Kr.e. 1766-ban történt. Az esemény megtörténhetett, nem vonható kétségbe, de akkor a Hia nemzetségről magyar eredetet kell feltételezni. Nagyon sajnálatos, de a kínai jelentéseket nem ismerem, de mégis szükséges értelmezni a régi kínai neveket magyar szempontból, mert Kínában kétségtelenül sok magyar élt az utóbbi tízezer évben, meg előtte is.

Úgy tűnik, a Hia név Napot, Égi Napot jelent. Kie, akit elkergettek zsarnoksága miatt, feltűnően hasonlatos Kufuhoz, vagyis Kevéhez. Ki-E az Ország-Háza, vagy a Kő-Háza, ami Kufu nevével szoros összefüggésben van. A magyar Kei, az orosz Kij is arra mutat, hogy Kie valamiképpen, mitológiai alapon, rokonítható Kufuval, a nagy fáraóval. Mivel Kufu nevét keresve a nyelvekben sok helyen meg lehet találni, azt kell gondolni, hogy a név mindig népszerű volt a magyarok között, népszerű ma is, és elterjedt. De nem gondolok irodalmi toposzra a sok előfordulás miatt, hanem inkább minden esetben valódi uralkodókra. Ez az elképzelés megilleti Kie királyt is.

Sun-ui neve Új Sun is lehet. A Sun lehet Nap, aki mindig a Gyerek, a Fiú, amint az angol és skót Son név is ezt mutatja. Sun-ui a Nap Új, vagyis az Új Nap. Valóban egy új nemzetséget nevez meg a szó.

A kínai uralkodólista Kr.e. 2.852-től kezdődik, de ez a lista magyar uralkodókat is jelölhet. A hun őshaza messze nyugaton volt, ahonnan a magyar és kelta törzsek keletre mentek. De azt is szilárdan tudni kell, hogy a magyarok akár 60.000 éve is már belakták Kelet-Ázsiát.

A magyar szupercivilizációból származó hunok és kelták óriási hatással bírnak Kína népeinek fejlődésére. Nem csupán a növénytermesztést hoztuk el az itteni népeknek, hanem ezernyi más vívmányunkat is.

A királyi listákat teljességükben nem ismerjük. Tou-Man tan-hu erősen visszacsap a kínaiaknak, és visszaszerzi a Huang-ho partvidékének jelentős részét. Neve Nap-Embert jelent. Mivel a Tou a Tu = Nap szóval is azonos, és a Tó, eredetileg Ton szóval is, a Man pedig Ember a magyar nyelvben, ezért a neve egyszerűen és jól érthető. A Toma és Tomán mai magyar családnevek is ebből a szóból származnak. Tou-Man egy kínai származású felesége hatására elsőszülött fiát meg akarta öletni, de a fiú megmenekült, és végül a kínai nőt, annak gyerekét, akit helyette akartak a hun trónra emelni, és végül áruló apját is megölette. A történet bizonyítja a kínai erkölcstelenséget, a kínai nők hatását a magyar uralkodóházra, és a véres tragédiákat, amelyek bizonyára gyakoriak voltak abban az időben.

A fiú neve Mao-Tun, amely névben a Mao talán a Már magyar szóval azonos. Ugyanis a kínaiban nincs R hang, csak egyes szavak végén ejtenek egy rövid R hangot nagy ritkán. Ezért a Már-Ton nevünket egyszerűen Mao-Tun alakban írták le, mégpedig nagy korhűséggel. Később, Szaváriában Szent Márton is hun, vagyis magyar eredetű, ezért is valószínű a Mao-Tun Már-Ton eredeti kiejtése. Mao-Tun hatalmas király lesz.

Mao-Tun (Márton, az Ifjú Úr) először a Tung-hu népeket verte tönkre, akik meg akarták alázni az ifjú uralkodót. A Tung-Hu még magyar jelleget mutat, a Tung-Uz már esetleg az úzok török hatalmát mutatja be. Az viszont bizonyos, hogy eredetileg a tung-hu nép a magyarokkal, vagyis hunokkal volt nyelvi és vérrokonságban. Mao-Tun az óceánig elfoglalta a területet, Mandzsúriát is.

Ezután nyugatra fordult, és szétverte a jüe-csi, vagyis a viet-fiak birodalmát. Azért nem lehet vietnámiakat mondani a jüe-csi helyett, mert a vietnámiak délre mentek, amíg a jüe nép más törzsei meg nyugatra. Miután a viet népet többször megvertük, magyar-viet szövetségben elfoglaltuk Tibetet. Innen a nagy magyar-tibeti rokonság. Mao-Tun kivételes nagyságú uralkodó volt, aki képes volt összefogni 24 magyar törzset egységes birodalomba. De Kínát nem alázta meg soha, bár sokszor tönkre verte Kína hadait. A magyar-hun természetből nem adódik az ellenfél megsemmisítése, pláne akkor, ha tudjuk, az ellenfelünk valójában rokonunk is egyben.

Mao-Tun után Ki-Ok uralkodott, Kr.e. 175-160 között. Ki-Ok magyar név. A Ki az Ország, a Kő, a szumer Ki. Az Ok Csillag, ezért Nap is, meg Fiú. Ki-Ok az Ország-Napja, olyan uralkodónév, ami megfelel a magyar királyi névadó szokásoknak.

Ki-Ok után Kun-Sin (160-126) uralkodott. A Kun név önmagában is Napot jelent, viszont a Sin is Nap. Eszerint Kun-Sin királyunk neve Napok-Napja értelmű. Az ilyen fokozó nevek nem ritkák a magyar történelemben.

Utóda nem fia, U-tan, hanem testvére, I-ti-sa jobb kok-le király lett. Fia, U-Tan neve a Magasságos Isten fogalmat adja vissza, mert az U és Tan/Ten neveink ezt jelentik. De az Ut-An változat már Nap (Utu) az Égen értelmű.

I-Ti-Sa neve magyarul Háza az Élet Uralkodójának. A Sa a Menny Fia, később a rokonoknál Sah formát is felvett ez a fontos népnevünk.

I-ti-sa fia és utóda O-ui (114-105), akinek uralkodása alatt általában béke honolt a hun területeken. Az uralkodó neve talán Ó-Új? Utóda O-su-li (105-102), aki alatt a birodalom csak pusztult. O-su-li után O-ui öccse, Hu-li-ho következett a királyi trónon. Hu-li-ho nevében a Hu a Menny Fia, a Li Király, a Ho Folyó. A Folyó Menny Fia Királya esetleg a király nevének értelme magyarul.

Ezután Csu-t'e-ho következik a trónon (101-96), aki O-ui második öccse. Csu a Csillag, a T'e akár lehet Isten, a szumer Te és magyar Te Isten is, a Ho megint Folyó. Csu-t'e-ho neve lehet a Csillag-Istenek-Folyója értelmű, ami egyértelműen a Tejútra vonatkozik.

Ho-lok-ko lesz a főkirály (96-85), akinek a nevében a Ho a Folyó, a Lok Hely és a Ko Ország értelmű.

A hun nevek kínai feljegyzésekben olvashatók. El kell ismerni, hogy a kínaiak rendkívül pontosan jegyezték fel a neveket. Gyakran azonnal felismerhető a magyar név, néha azonban nem. Attól függően, milyen felkészültségű volt a kínai szakember, aki a neveket feljegyezte.

O-jen-t'e király alatt a hun hatalom gyorsan apadt.

Hi-li-kuan-ku király nevében a Hé-Li Nap-Király, és a kuang-hu, a Csang-hu (csangu) magyar neveket vélem felismerni.

Utána Ak-jen-ku-t'e király következik. Az ő neve Aki-en Kutye formában értelmezhető. Aki-En az Aki-Isten, a Kutye meg a Kutya változata. Ne feledjük, a hunok Isteni Kutyáknak is tartották magukat. A farkasoktól való származás is az égbolt csillagaihoz kötendő. Róma farkasai az etruszk magyar világképből származnak.

Ho-han-sa király testvére Csi-csi. Ho-han-sa behódolt a kínai uralkodónak, ezt fejezi ki a neve is. Ho a Folyó, a Han a kínaiak neve, a Sa a Sah, vagyis magyar eredete szerint Menny Fia. Ho-Han-Sa ezért a Folyó-Kínai-Ura. A folyó valószínűleg a Huang-ho, de vonatkozhat a név a többi folyóra is, mert a sivatagi környezetben élő hunoknak a folyó a túlélést biztosította. Ho-han-sa törzseivel délre vonult, de nem ők voltak az első magyarból lett kínaiak. A Déli Hunok népe már több évezrede a kínaiak fennhatósága alatt élt. Nyelvük is számtalan kínai jelleget vett fel, de megmaradt mindvégig magyar szerkezetűnek. A törökök ebből a népi közösségből keletkeztek, és törtek ki északra, az Altájba, 220 idején. Ebből azonban nem következik a hunok török nyelvűsége.

Csi-csi király neve magyar nyelvű, értelme Napok-Napja. A szabad hunok jelentős részével nyugatra vándorolt. Ekkor indult meg a hun invázió nyugati irányba. Csicsi sok magyar népet talál nyugaton, de ezt bizonyára tudta. Először az osunokat verte tönkre, akik Nagy Kun-Bi és Kis-Kun-Bi fejedelmeik alatt éltek. A Kun-Bi a Nap-Fi jelentést hordozza, mivel a Kun a Nap, a Bi a Pi-Fi változata. Ezután a az O-k'u-tokra került sor, akiket szintén szétvert Csicsi király. Az o-kutok nem az ogurok népe, hanem az ó-kutyák, vagy ó-kutak népe. A kin-kunok nem a kirgizek, hanem Nap-kunok. A kirgizek majd csak több évszázad után jutnak el erre a területre.

Eközben, amíg Csicsi élet-halál harcot folytat nyugaton, addig Ho-han-sa délről kitört, és elvonult északra az Orchon folyó vidékére, Kr.e. 44-ben. Ho-han-sa népe lehet akár a mongolok eredeti ősnépe is. De Ho-han-sa rengeteg kínai népcsoportot is felvett magához, akiknek nyelve erősen befolyásolta az eredeti hun magyar nyelvet.

Csicsi nagy király haláláról egyes kínai hadvezérek mítoszokat szőttek. Ugyanis Kínában divatos volt a hadvezér és családjának kiirtása, ha nem sikerült teljesítenie királya parancsát. Ezért aztán Csicsit legyőzték a kínaiak, és nyugodtan mehettek haza. Ezért sem lehet elhinni, hogy Csicsit legyőzték a kínaiak. Mert, ha le is győzték volna Csicsi királyt a kínaiak, akkor is a hunok nyugat felé roppant gyorsan terjeszkedtek.

Keleten a hunok, vagyis magyarok déli és északi részekre tagolódtak. Az északi hunok nyugati hunok lettek, a déliek meg keletiek. Ezután a keleti hunok maradtak keleten, a nyugati hunok azonban nyugatra vándoroltak, sok magyar néppel és törzzsel találkoztak hosszú útjukon. Így a hun nép négy részre szakadt, északi és déli, valamint keleti és nyugati részre. Azonban a nyugati rész nem azonos a magyarokkal, hanem csak a magyarok egy kis része.

Amikor Ho-han-sa meghalt Kr.e. 31-ben, nagy birodalmat hagyott közel húsz fiára, akik közül hatan 77 évig uralkodtak egymásután. Ho-han-sa utóda Hok-csu-lui, akinek a nevében a Lui a Lajos francia formája. So-kai (Kr.e. 20-12) és Ku-ga (Kr.e. 12-8) után O-csu-liu (Kr.e. 8 – Kr.u. 13) következett a trónon. A következő évtizedek hun uralkodóinak neveit ismerni lehet, elsősorban kínai feljegyzések alapján.

A hun hu-yen törzs nevében a Jenő törzsünk nevét láthatjuk. A Yen a Ken, vagyis Nap változata lehet, nem török név.

Még sok hun név ismert. A Helian dinasztia uralkodója Helian Bobo (407-425), a Bobó név ma is elterjedt kutyanév. Még ismeretes Helian Chang és Helian Ding neve. A Helian név a He-Li-An alapján Nap-Király-Égi értelmű. Heliosz Napsten neve valójában magyar eredetű, és Nap-Király a pontos jelentése.

Sok évszázadig tartanak még a hun és kínai harcok. Törökökről, mongolokról abban az időben még nincs szó, mert nem is léteztek.

VIII. FEJEZET: EURÓPAI HUNOK

Az európai hunok természetesen a nagy magyar népcsaládba tartoznak. Aki egy kicsit nagyobb látókörben vizsgálja a magyarok eredetét, mint a nagy magyar történészek és nyelvészek, abszolút biztonsággal tudja, hogy az európai hunok is magyarok. Azért érdemes leszögezni az európai hunok magyarságát, mert sok támadás érte az európai hunokat. Fizetett hamisítók, sok évszázad óta működve akarnak zavart kelteni a tiszta és világos emberi tudatban. A magyarság az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig, valamint délre a Csád-tóig élt, de Amerikába, Ausztráliába és rengeteg szigetre is átjutott, nem beszélve Afrika déli feléről. Mivel ez a tény sokak tudatát zavarja, megtesznek mindent az igazság elhazudása érdekében. Az európai hunok egyértelműen azonosak az ázsiai hunokkal, mindkét népcsoport a magyarokhoz tartozik, nyelve szerint.

Orosius a hunok őshazájáról azt mondja, hogy magas hegyektől körülzárt terület. A szumerok őshazája is magas hegyektől körülzárt terület. A magyar őshaza szintén magas hegyektől körülzárt medenceként jöhet számításba. A magas hegyektől körülzárt medencék közül elsődleges a Kárpát-medence. Rengeteg adat bizonyítja ennek a területnek legalább 40.000 év óta a magyar nyelvű lakosságát. Az időpontot akár 400.000 évre is ki lehet tolni. Más nagy medencék is léteznek, ahol azonban a hun, magyar, szumer és más népek őshazájának a léte nem egyértelműen bizonyítható. Erdély, Irán, Svájc, Badahsán, Kasmir valóban medencék, de nincs annyi régészeti bizonyítékuk, mint a Kárpát-medence területének.

A magyar Ország szó egyik jelentése is Hegyi-Főség. Az Or és Ur egyaránt jelentenek Urat és Hegyet, mivel a hegy egyben úr is, lásd Ur és Uruk városát. A Szág Főség, igen elterjedt a magyar nyelvben, különböző variációi léteznek. Az Or-Szág tehát lehet egy Hegyi-Főség, valamint lehet egy Úr által kormányzott Főség is.

Priszkosz szerint a hun őshaza a Maeotisz keleti partján volt. Egy szarvasünő vezette át a mocsáron a hunokat, mutatva az utat nyugat felé. A mítosz teljes mértékben megegyezik a magyarok eredetmondájával, amit a Csudaszarvas mese őrzött meg. A Maeotisz keleti partján a Majóták éltek, Maya istennő is innen származik, mint a magyarok egyik ősanyja. A majóta törzsek egyértelműen magyarokat jelölnek. A Szarvas, amint megfejtettem, Arany-Ezüst értelmű, és az Égbolt egyik magyar neve. Az égen valóban volt Szarvas csillagkép is, amit nemrég töröltek el a csillagászok. Tehát a Szarvastól való eredésünk az Égtől való eredésünket igazolja.

Sozomenos is beszélt erről a hagyományról.

Ammianus Marcellinus azt írja, hogy a hunok a Maeotis mocsarai és az Északi Jeges tenger közötti földekről származnak. Meglehetősen jó megközelítése a valóságnak. A Heta (Geta) magyarok valóban ősidők (40.000 év) óta lakták ezt a területet is, ezért a mai földrajzi nevek többsége Kelet-Európában magyar nyelvű. A magyarokból keletkező sok finnségi, majd szintén a magyar eredetű szlávok lakták be ezt a területet.

Zosimos a hunokat a szkítákkal hozza kapcsolatba. A szkythák természetesen magyarok, ahogy a hunok is.

Zosimos tehát nagyon pontos közlést ad őseinkről.

Prokopiosz a cimmer néppel veszi egybe a hunokat. A cimmerek a kimmerekkel azonosak. A kimmerek egyértelműen magyarok, sok kelta vonással, a szumer kultúrkörhöz van sok rokonítható tényük. A szumerek, mint déliek Dél-sziget lakói, nagyjából Kr.e. 3.400 körül kapnak egy nem magyar bevándorlást, akik viszont, hozva nyelvüket, nem voltak ellenségesek a szumer magyarokkal, vagyis szavárdokkal. A cimmerek tehát magyar eredetű népek voltak.

Jordanesz azt mondja, hogy Filimer uralkodása alatt a germán haliurumnákat, a varázslónőket, keletre űzték. Vajon mi miatt? A haliurumnák a szkytha pusztákon „Vad Szellemekkel" párosodtak, amely párosodásból születtek a hunok. Ezek a hunok mocsarak lakói, beszédük nem emberi beszéd, külsejük ördögies, visszataszító. Jordanesz leírása nyitott fülekre talált sok nyugati szerző esetében, állításai ma is élőek a magyarokat illetően a nyugatakat illetően.

A hunok félig germánok, mert a haliurumnák germán varázslónők. Itt tévedés van, ami Jordanesz Getica című könyvében jól nyomon követhető. A szerző teljes mértékben összekeveri a gótokat a magyar gétaákkal, vagyis hunokkal. A Haliurumna névből a Haliu Királyi Házak, nagyon közeli a Helian hun királyi dinasztia nevéhez. A Rumna magyarul Rum Háza, Rum Ember. A névben az etruszk magyarokat ismerhetjük fel, Rum és Ruma városaink, valamint Ruma és Róma itáliai alapításunk őrzi ma is e neveket. Még a Getorum (Heto-Rum, és a Getuló-Rum (Hetu-Ló-Rum) törzsnevek is magyarul beszélnek. Ebből következik, hogy Jordanesz nem ismeretlen csacskaságokat, hanem létező dolgokat beszél. A szkytha puszták „Vad Szellemei" mögött a magyar csillagvallás ismerhető fel. Csillagokból leszünk, csillagokká leszünk, a lélek szabadon vándorol a Világegyetemben. Jordanesz munkájának elemzésére itt nincs mód.

Egyes történeti adatok arról szólnak, hogy Közép-Ázsiából az oszétek, jászok, alánok húzódnak át a Kaukázusok északi előterébe először. Ennek ellentmondanak azok az adatok, amelyek szerint hunok is vannak köztük, sőt, a hunok alkotják a haderő zömét. Az örmény történetírók erről sokat írnak. Felvetül a kérdés, vajon az alánokkal hol kötöttünk szövetséget? Az Aral-tó vidékén, vagy a Kaukázus északi előterében? Mivel a szövetség biztosan létrejött, amiről krónikáink is szólnak, a szövetségkötés helyszínét ki kellene deríteni.

Alánország a Don, a Volga és a Kaukázus alkotta háromszögben terült el, egy bizonyos időben. Ekkoriban Kelet-Európa a gótok uralma alatt állott. Ezt a hatalmas térséget érte a hun támadás.

Közép-Ázsiában Csicsi király uralkodása idején egyértelműen magyar uralom volt. A népnevek, uralkodói nevek, isten nevek azok a nevek közé tartoznak, amelyeket csak a pusztulásuk árán hagynak el az emberek. Csicsi tehát magyar király volt, akit egy kínai tábornok megölt. Az esemény meglehetősen hihetetlen, ami miatt nem kell elfogadni a kínai történetet. Csicsi neve Csi-Csi formában a Napok-Napja. Mivel a Csi Nap, a kisbaba is Nap, ezért mondjuk Csicsijja-Babujja kicsi gyerekünknek. A Baba Tündér, a tündér nép értelmezésében. A Csík az a hely, ahol a reggeli Napisten felkel. Egy vékony csík a horizonton, ahol Hor Izzást Ont. Ez a Csík szó a Csi Nap, és a speciális magyar becézés, a K összevonódása alapján jött létre. Ez a Vaj-K típusú kicsinyítés. Csík megye a legkeletebbi megye, azért is kapta Csík nevét.

Csicsi után a hunok megerősödtek az Aral-tó vidékén. A nyugatról érkező segélyhívásokra azután mindent elsöprő hun támadás indult Nyugatra. Az időpontról több adat ismert.

Az egyik szerint a hunok lerohanták Alánországot. A támadás valamikor 350 és 360 között történt. Alánország néhány nap alatt behódolt a támadóknak, akiknek vezére valószínűleg Balamber volt. Történeti adat nincs a harcokról, de az biztos, hogy az alánok hun, vagyis magyar fennhatóság alá jutottak. Az időpontnak megfelel 350. Több történész is hun-alán háborúról beszél, aminek nincs bizonyítéka. Az a legvalószínűbb, hogy dinasztikus házasságok révén kötöttek szövetséget a hunok és alánok.

Nagyjából Kr.u. 374-ben, esetleg 375-ben megindul a nagy hun támadás az Amál királyi házból származó Ermanrik keleti gót király birodalma ellen. A keleti gótok heta (magyar) törzseket is leigáznak, finnségi és más törzsekkel egyetemben.

Balamber nagykirály, Menny Fia a támadás vezetője. A hun király neve a Bál, vagyis Nagy és Ragyogó, valamint az Ember-Amber nevekből állt össze. Az Amber Sárga és Borostyán, a mai angol gyakran használja az Amber nevet. Nincs kellő hely e nevek bemutatására, de az Ama-Eme Anya, a Bar és Ber Férfi. Így Bál-Am-Ber nagykirály neve lehet Ragyogó-Sárga is, ami egyértelműen a Nap neve. Elvégre a Nap a Ragyogó-Sárga. A magyar királyok neve pedig többnyire a Nap számtalan nevéhez igazodik.

A Volga, Rha (Nap), Atil folyó keleti partjáról indul a támadás, három irányban. Egy északi hadsereg észak felé veszi az irányt, a középső hadsereg középen támad a mai Kijev irányában, a déli hadsereg az alánokkal egyesülve előbb a Krímbe tör be, majd onnan tovább haladva a középső hadsereg irányába siet. A hármas támadásnak, az átkaroló hadműveletnek a gótok nem tudnak ellenállni. Nagy tömegekben menekülnek nyugati irányban.

Később, 395-ben, Basik és Kursik vezetésével, hun csapatok törnek déli irányba, a Don vidékéről kiindulva. Előbb Arméniát, Szíriát, Kilikiát foglalták el, megverve a bizánci csapatokat. Ezután Kánaánt foglalták el. Egyiptom és Dél-Arábia retteg a várható inváziótól. De a hun támadás nem következett be, a lovasok a Nílustól visszafordulnak, látva Egyiptom lehanyatlott állapotát. Ezután Galatia tartományában kalandoznak, majd visszafordulnak északra. A két hadvezér neve magyar nyelvű.

Basik neve Bá-Szik értelmű, ami Nap-Bá valójában. A Bá a magyar nyelvben idősebb férfi, a Szik pedig Nap. A Szik és rokonai nagyon gazdagon elterjedtek, de minden variáció a magyar eredetiségét bizonyítja. A magyar nyelvben ugyanis hatalmas gazdagsággal fordulnak elő e szavak, ide értve pl. a szumer megfelelőket, ami egyértelműen ősiséget biztosít nekünk, mivel az indoeurópai nyelvek csupán a Kr.e-i II. évezredben kezdenek létrejönni, magyar nyelvjárásokból. Az egyiptomi Ba Lélek az idősebb harcosra utal, aki lassan eltávozik Evilágból, és lelke csillaggá lesz.

Kursik neve helyes olvasattal Kur-Szik. A Kur a magyarok egyik édeni országának a neve, jelentése Ország, Hegy és Kör. Kur-Tu Ger-Matu törzsünk nevében is szerepel, Arany János is ír róla. A Kura folyó neve Kur-A formában Kur ország-Vize jelentést ad ki. Ma is létező folyó Kur-Tu északi részén. A Szik természetesen Nap, tehát Kur-Szik nevének értelme az Ország-Napja. Ráadásul a név Kur országhoz kapcsolódik, amerre a hun csapatok támadása irányult. A Kur-Szik változata a Szik-Kur, ami Szumerban Szik-Kur-Atu formájú. Oroszországban a Kurszk név mögött a Kur-Szék magyar eredet rejlik. Itt az oroszok legyőzték a német páncélos seregeket. Arra nem tudok választ adni, hogy a kurszki csatában milyen támogatást adtak spirituálisan a magyar ősök.

Bal-Amber nagykirály a Dnyeszter-menti csatában megverte az egyesült keleti gót, és nyugati gót seregeket. A gótok tovább menekültek nyugati irányban. Sok rémséges tettet követtek el, ami miatt a helyi népesség a hunokat hívhatta segítségül.

Uldin a következő hun nagykirály. A hunoknál általában 24 király uralkodott, akik egy főkirályt választottak. A 24 misztikus szám, gondoljunk a nap 24 órájára, ami régebben 12 volt. A 12 kettős órából született meg a 24 órás nap, ami megint csak magyar találmány. Uldin nevének két eleme az Ul, és a Din. Az Ul Fiú, Fia értelmű, a szumerban is. Rokona a magyar nyelvben az Ül és Öl főnév, és az Öl ige, továbbá az Ölő (Ulu), Ülő, és más szavak. A Din szintén jelen van a szumer nyelvben, ami magyar eredetű. A Dingir Csillag és Isten, asztrális istenek neve, a Din és Gir szavakból épül fel. Nagyon fontos szó. A Din sok nyelvben ma is élő. Ul-Din neve ezért egyszerűen Fia Istennek, magyar nyelvű, és megfelel egy vezető magyar király nevének.

Írták a nevét Uldes formában is. A Des (Desz) a Tesz – Isten magyar szóval azonos, tehát az Ul-Desz forma megerősíti, hogy helyesen lett értelmezve Ul-Din névalakja. Ul-Desz tehát egyértelműen szintén Fia-Istennek jelentésű. Ha legalább a legegyszerűbb igéinkkel tisztában lenne a hivatalosság, akkor nem írnának annyi sületlenséget őseinkről. Uldin az egyik legnagyobb király volt, folyamatosan nyomult nyugati irányba, és rengeteg népet felszabadított.

Karaton nagykirály szerepe nem kellően tisztázott. Úgy látszik, Uldin után valóban ő a nagykirály. Neve természetesen magyar nyelvű név. Kr.u. 409 után lett főkirály, de uralkodása idején több más hun király is jelentős szerepet vitt. Van egy téves török nyelvű eredeztetése is nevének, ami tökéletesen elhibázott próbálkozás. Kara-Ton lenne a hibás értelmezés. A Kara török lenne, a Ton valamilyen más szó lenne, esetleg magyar. Az értelmezés szerint ez a név Fekete-Tó lenne. Vajon van-e a Világegyetemben olyan egyetemi hallgató, aki elhiszi ezt a világegyetemes nagy tévedést? Természetesen van, Budapesten gyűltek össze képviselői. A név azonban Kar-Aton értelmű, ami Aton Napisten Karját jelenti. Ez már jól megfelel egy magyar uralkodó nevének. A Kara szó is magyar eredetű, Háza a Feketének az értelme. Ha valaki megtalálja őseink szövegeiben az eredeti jelentést, akkor azt az Akadémia nem fogadja el, saját véleménye védelmében. Ha mégis, akkor valaki el akarja rabolni a felfedező pontos leírását. Ilyen ez az Akadémia.

Donat hun király neve Don-Atya értelmű. Donatus névformája meg Don Atyus.

Mundzuk nevében a Mund megjelenik a későbbi Mundo, vagy a latin Mundus névben. A Mun és Men a szumerban is jelen van, Menny értelemmel. A magyar Menny szó néhány évszázada még Men formájú volt, azután Meny írásos alakot vett fel. Egyiptomban Mén király, Kértán (Krétán) Min-osz király viselte e nevet. Mundzuk nevében a Munduzuk, Mondózók értelem rejlik. Nagy hadvezér, Nyugat-Európa felszabadítója. Nagy Mondózó, talán varázsló is. Munduz-Uk egyértelműen a Mondók Fia értelmet mutatja.

Mun-Du-Zu pontos jelentése Mennyei Udu, Nap Tudása. Du a Nap, a Zu Tudás. Ezt a nevet Mundzsuk alakban írni tilos, bár a mai névátírók igyekeznek megtéveszteni a magyar népet.

Mundo hun hadvezér neve a Mun-Do szavak alapján Mennyei-Nap értelmet képvisel. Még a mai Monda szavunk is a Menny-Helye értelmet tartalmazza, olyan mennyei hősök cselekményeit, amiket nem lehet elfelejteni, el kell mondani.

A török nem ismeri a személynevekben a szókezdő M hangot. Ez nyelvészeti alaptény, amit a magyar akadémiai kutatók folyamatosan megszegnek, kényük-kedvük szerint. Így jelzik, hogy nem veszik figyelembe a nemzetközi nyelvészet eredményeit. A maguk útján járnak, a hunokat az alig 1.800 éves törökök nyelvébe akarják belökdösni. De ez sosem fog sikerülni nekik, mivel a hunok magyar nyelvűek, és nem törökök.

Rua a következő hun nagykirály. A Ru jelentése Írás és Vörös, az A több jelentésű, közöttük az Isten, Nagy, Magas, Víz (Eső) és névelő-névutó a legfontosabbak. Ru-A ezért az Írás Nagyja. Ruga alakú neve jobban ismert, a Ru-Ga az Írás-Háza tartalmat hordozza. Az ő neve még a Roas, amit Ró-Ász formában kell ejteni. A rovás ásza, amely jelentés nagy tudósra utal. Ismert még a Róílas és Rugila névalakja is. A Roílas a Ró igének változata, a Rugila esetleg germán jellegű becéző név. Továbbá felmerülhet, hogy Rova neve is volt, ami a Rova Rof, vagyis Róva Rov királynévvel azonos. A Róva Rov magyar kifejezés. Egyesek, nem értvén Ruga neveit, még arra is vetemednek, hogy Rókának nevezzék nagy királyunkat. A Róka szó teljesen mást jelent.

Ruga, hasonlóan Uldinhoz, hatalmas hódításokat vitt végbe. Szinte teljesen bizonyos, hogy ő foglalta el Nyugat-Európát. Átkelt a szigetekre, az Angol-szigetről kiverte a rómaiakat. Ekkor szabadultak fel a szigetek a római elnyomás alól. Szinte teljesen bizonyos, hogy ő foglalta el Dániát, keleten Iránt, Perzsiát, így az Aral-tó és Írország között egy hatalmas birodalmat hozott létre. Az egyik leghatalmasabb magyar uralkodó volt, aki valaha is létezett.

Oktár király nevében az Ok és Tár magyar szavak ismerhetőek fel. De vigyázat, az Ok és Ék jelentése Csillag is, aminek a tárolása, tudása megfelel Ok-Tár nevének. De a Tár is jelent Csillagot, lásd Is-Tár (Isztár) nevünket, ami rövidülve Sztár formára Csillagot jelent. Amúgy a Tár-Tér-Tir egyértelműen Csillag, amit most nem mutatok be. Elég annyi, hogy a szumer Tir jelentése Csillag. Oktár talán csillagász volt, aki a csillagok, vagy az okok eseményeit tárolta. Uptár hun vezér talán azonos Oktárral, talán nem. Szerintem nem, de bben a kérdésben nagyon nehéz állást foglalni. Az Up talán Magas, a Hup változata, ami miatt Up-Tár neve Maga Csillagot jelent.

Oébarse, vagy Oibársz nevében az Ó-É jelentése Ó-Ház. A Bar több jelentésű, Nap, Magas, Ragyogó, a Se Fény. Az Ó-Ház-Ragyogó-Fénye lehet a név jelentése, a névelemek a szumer nyelvből valók. Egyesek törökösítik ezt a nevet is, mondván, hogy a Barsz Párduc, az Aj Hold, az Ai Erdő. Végül az Aj-Barsz összetételnél kötnek ki, ami Hold-Párduc jelentésű lenne. Ha a névben lenne Aj, de nincs. Csak Oi előtag van, ami nem Aj. Mellesleg a magyar Aj Ajak, Száj, ami a Holdra is vonatkozik, vagyis a török Aj – Hold név a magyar Aj – Ajak névből származik. Oebarse nevét lehet tovább elemezni, pl. Ó-Ébar-Sze formában.

A későbbi Barszilok a Volga mentén éltek, nevük a magyar Bar-Zil-Lu – Bar-Szél-Lu, vagyis Bronz névből ered. Az akkád Barszillaj is Bronz, az akkád név kétségtelenül a magyarokhoz köthető. A Bar Felső, Bőr, a Zil Csillogó, Szél, a Lu Ember és Fény. Mivel a magyarok a Fény emberei, akik a csillagokból jöttek. A Bercel törzsnév összevethető a Barszil törzsnévvel. De a Barsz nem kell, hogy török legyen, hiszen a Barsz-il magyar névben is szerepel. Mindebből az következik, hogy Oebarse neve magyar nyelvű, és nem török, nem Hold-Párduc. Amúgy a török Barsz nem más, mint a magyar Parthusz, Párduc szavak erős rontása, és rövidülése. A Parth megfelel a Parsz, majd ebből a Barsz név ősének.

Mundzuk, Ruga, Oktár és Oibarse testvérek. Munduzuk fia Rova Rof, Buda és Atilla.

Buda neve azonos Buddha nevével, amit Buda alakban kell kiejteni ma is. A név magyar eredetű, mivel a Bu jelentése Fej, Fő, a Da pedig Nap és Hely, a Földanya egyik neve. Ebből az következik, hogy Bu-Da nevének értelme Fő-Nap. Mindez vonatkozik a magyar eredetű Buddha nevére is.

A magyar főváros sok évszázadon keresztül Buda volt. Őrzi a hun nagykirály nevét, aki elsősorban vallási ügyekkel foglalkozott. Van-e utca név róla elnevezve? Priszkosz írja, Li-Po-Szo adta ezt tudtunkra, hogy Buda feleségének háza előtt egy sztúpa magasodott, ami jelezte Buda valódi Buddha mivoltát. A magyarok fővárosa tehát Buddha, a későbbi Buda nevét viseli. Emiatt is szent és szakrális hely.

Vidin bulgár város neve a Bödön alakon keresztül a Budin és Budan felé mutat nyelvi gyökereket. Ez azért lehetséges, mert a bulgárok nem törökök, hanem eredeti magyarok, a macedónokkal együtt. Vidin nevei rokonok Buda nevével.

A Buda név elterjedt volt a magyarok közt. A Honfoglalásnak nevezett időszak után is közönségesen elterjedt divatos név volt.

Buda nevét Bléda, Bléba, Uebla, Uerla, Blebla, Bleva lakban is írták.

Atilla nagykirály nevét ma germán módiban írják a magyarok is, Attila formában. Ha az Attila Atyácskát jelent, azt el lehet fogadni, de ettől még germán jellegű marad a név. A magyarok-hunok soha nem fogadtak el mások által rájuk erőszakolt nevet, ahogy ma sem fogadnak el, csak a magyar bőrbe bújt idegenek. Atilla nevét tehát ebben a formában kell értelmezni.

A-Til-La a helyes névfelbontás. Az A Nagy, Isteni, Magas, Víz, a Til Csillag, Csillogó, a La Hely. Az áramló hatalmas folyók képzete lenyűgözte őseinket, bármerre jártak a Földön. Az áradó folyó ereje mindent legyőz, ezért a magyarok sok nevében megjelenik a folyó, mint isteni elrendeltetés fogalma. A Til Csillag a magyarban és szumerban is, a La Hely, lásd Amott-La. Atilla nevének tehát minden eleme magyar nyelvű.

Fontos névalakja az Atila, Athila. Vajon van-e neveknek köze az Acél, Aszil névformákhoz? Az összes fémet a magyarok fedezték fel. A Bar-Szil, Bercel magyar törzstől kezdve a Pán-Szél névig, ami egy pán (pannon, egyiptomi) harcos széle, vagyis a testét borító vas. Ez a Pán-Cél, amit a Panzer névből értelmeznek, holott teljesen világos, hogy a magyar névnek pontos értelme van, a németnek pedig nincs. Ezért kizárólag csak a német lehet az átvevő, és a magyar az átadó. A Til szóhoz javaslom a Til-Mun (Dil-Mun) elemzését. A Mun-Dil, Mendöl, Möndölöcskék, Mundial sem akármilyen nevek.

Italia nevét is a magyarok adták. Az Ital a Víz, ami körbeveszi a félszigetet. Az Ital rokon az Atil névvel, ami szintén magyar eredetű. Az A-Til jelentése Víz-Csillogó, vagy a Csillagok népének Vize. Ez a Volga. De Italia neve I-Tal formában Háza- a Bölcsességnek. Ám Itáliát legalább 4.000 éve kezdtük meg belakni, az Atil nevet meg csak Kr.u. 350 táján kezdtük használni. Szó mi szó, Atilla ereje olyan, mint az áramló hatalmas folyóé.

Atilla egyik neve Atura. Ez a név egyrészt bizonyítja, hogy az angol Artur király nem más, mint Atilla, valamint azt is, hogy Atilla, a magyarok és hunok egyik fontos bázisa volt Atura, vagy Tura országa. Az Atura a későbbi Asszíria eredeti neve. Teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy a Tigris felső folyásánál magyarok éltek még a Kr.e-i III. évezred végén is. Az asszír, vagyis szemita támadás Samshi-Adad nevéhez fűződik, aki elfoglalta a magyar nevű Asszur városát. Ez a város az Ász-Szur, vagyis az Ászok (magyarok) Bikája nevet viselte. Mivel minket a Lóval is összekötöttek, az Asz-Szúr jelenthet Ló-Bikát is. Mindez összefügg Atura nevünkkel, ami az egyiptomiaknál Szuri formájú lett. Szuri az eredeti magyar Atura neve, amit később elfoglaltak az asszírok.

Atilla születése talán mitikus erővel bírt. Születése helyét nem ismerjük, de van két fontos város, amelyeket megneveznek a korabeli szerzők. Az egyik Közép-Ázsia, a másik Mezopotámia északi részének városa. Nem lehet tudni, hogy valójában Atilla tényleges születési helyéről beszélnek-e a források, vagy misztikus térben gondolkodtak-e az ókori szerzők?

Mivel Attilának kutyafület rajzolnak sok nyugati ábrázoláson, el kell fogadnunk, hogy Atilla valódi kutyafülekkel bírt. A tündérek ugyanis nyújtott fülekkel bírnak ma is. Ez azt jelenti, hogy Atillát tündérként ábrázolták, vagyis félistenné nyilvánították Nyugaton. A nyugatiak elismerték Atilla isteni, vagyis tündéri, héroszi, hősi mivoltát a rajzolataikkal.

Atillának még szarvakat is rajzoltak, amiért köszönet jár. A Szarv a Szarvas jele, ami a Világegyetemre mutat. Maga a Szarvas név az éjszakai égbolt neve, ami a latinban Cervus nevű. Világos, hogy a Szár-Vas a Cervus őse. A szarvak az ősi magyar mitológiában a megistenülés jelképei. Szumerban például a legnagyobb isteneknek négy szarvkoronája, a legkisebbeknek meg egy szarvkoronája van. Az emberi hős, ha megistenül, akkor először egy szarvkoronát kap.

Mózes szarvkoronája tehát istenné válásának bizonyítéka. Mózes istenné, vagyis első fokon hőssé, tündérré vált, mert nagy tettet hajtott végre. Mózes természetesen magyar hős. Nagy Sándort is szarvval ábrázolják, ami az istenné válásnak fontos bizonyítéka. Igen sok király Kis-Ázsiában önmagát szarvval ábrázolta, azt kívánva elérni, hogy őt is istenné, tündérré nyilvánítsák.

Rengeteg olyan királyi ábrázolás létezik, amelyeken a király fején szarv látható. De a nyugati tudomány ezeket, a rendkívül fontos régészeti adatokat képtelen felfogni.

Etele névalakja szoros összefüggésben van az Étele és Itala fogalommal. Az istenné vált király teste az Étel és Ital. Nagyon közel járunk a név értelmezésével sok más isteni király sorsához. Az Etele név jelentése E-Tele, vagyis a Háza-Tele. De ennél az egy szerű megoldásnál is vannak bonyolultabb megoldások, amelyek igazak lehetnek. Étel-E is az Étel-Háza jelentéssel bír. Vajon akkor melyik az igazi név?

Az Atilla nevet a régi, mediterráneumi névanyagban is megtalálhatjuk, mivel a Földközi-tenger teljes térsége a magyarok területének ősi központi helye. Atilász nevével is illene elbirkóznunk.

Mamás nevét tökéletesen lehet érteni magyar nyelven. Talán a Mami, Mama neve is, amelyek létező nevek, az anyja szoknyája mögé elbújó ifjú neve.

Atakán és Atakám neve egyértelműen Ata, vagyis Atya Kán-Kám. Az Ata név eredetileg magyar szó, amit a Nagy-Atá-d városnévvel is lehet igazolni. Nem szabad az Ata nevet törökké nyilvánítani, amikor ennek a szónak az At az alapszava, ami a magyar nyelvben elterjedt.

Az Ata az Utu, vagyis a Nap, közvetlen rokona. A Kán és Kám a kutya Kan nevéből ered, király jelentése is a Kanság fogalmához köthető.

Mamást és Ata Kánt Atilla halálra ítélte, mivel árulókká váltak. A hun királyi családból származtak, de idegenek szolgálatába álltak, amit feltétlenül meg kellett torolni.

Atilla feleségének neve Arikán. Az Aran, Aranka nevek ma is Ari becézésűek a magyar nyelvben. Az Ari Kán annyit tesz, mint Aran Kán. A feleségek is bírták a Kán rangnevet, ez nem kétséges, mivel a kínaiak is átvették, sok ezer éve. Arikám egy becézési név, amit egy magyar nyelven beszélő úr a feleségének mondott, mármint: Arikám.

Mellesleg az Aran, Arany magyar név a hispániai Aran szóval azonosítható, ami az olaszban is létezik.

Atilla Réka nevű felesége neve Ré Háza értelmű, ő Arikán. Ré a Nap neve, akinek igen sok neve alakult ki utódaink nyelveiben. Ré és Rá Napisten neve olyan mérhetetlenül elterjedt név Nyugaton, Keleten és Délen, hogy nem is lehet pár szóban megbecsülni elterjedtségét. Ám ezek a nevek az ősnyelv elsődlegességét bizonyítják.

Réka nevét még írták Ríka, és Kerka formában is. A Kreka is Kerka, amit az az Erka és Rekan – Ré-Kán név is megszilárdít. Krk szigetének régi istennője Kirké, akinek neve megjelenik Réka nevében. A sok név Atilla feleségét jelöli. Kreka egyértelműen Köréka, a Kör pedig legtöbbször a Nap neve. Van egy Herkja formájú neve is, ami a Hősök Szülője fogalomra utal.

Ellak Atilla és Réka első fia. Ismert nevének Ilak és Elek formája is. Az Elek ma is élő magyar név. A név igazi, valódi jelentése El-Lak, ami egyértelműen Él isten Laka jelentésű. Ellak tehát szintén isteni név, amint a többi királynevünk is. Él isten az Élő isten, az Első, akinek nevét viselte Ellak, aki elsőszülött. Az Ilek névforma az Él-Ék, vagyis Él isten Fia jelentésre mutat rá. Az Ék és Ok mindig Csillag, a csillag viszont a gyerek neve is. A latinban, ami magyar eredetű nyelv, az Elementum szóban is megjelenik az El magyar alapszó. A Jelek név az Elek, Ilek változata. Maga a Jel szó az El, Él szóból jött létre, vagyis a Jel Isten figyelmeztetése, Isten akarata.

Dengizik Atilla második fia. A Dengizik magyar szó, mégpedig a Dengiz és az Ik szavaink összevonása. Dengiz az eredeti magyar Dengir szóból képződött. A Dengir természetesen azonos a szumer Dingir szóval, ami Isten-Gyereke értelmű. A Dingir csillag értelmezése úgy helyes, hogy a csillagok a magyarok gyerekei. Ez így volt akár 40.000 éve, és így van ma is. A Dengir, Tengir természetesen a Dingir és a mai Tenger rokona. Az R hang evolúciós fejlődési alakja a Z. Ezért a Dengir szabályos fejleménye a Dengiz, ami egyértelmű magyar nyelvűséget bizonyít, továbbá azokban a nyelvekben, amelyekben e szavaink megjelennek, egyértelmű e szavak magyar eredete.

A Ten, Den az Isten, de a szó sok más szavunkban is megjelenik. Erre példa a Den, Ten esetében a Víz, és az Úr fogalma. Szoros rokonok a Don, Ton – Tó, és más neveink. A Den-Tu, Don-Tu országnévben vajon az Isten, vagy a Víz neve jelenik meg? A mai Tengiz-tó helyesen Tengir-tó nevű. A Gir szabályos utóda a Giz, az R-Z hangfejlődés a szlávban, törökben, arabban, spanyolban, magyarban is megfigyelhető. Den-Giz-Ik neve tehát egyszerűen Isten-Fia, a Csillagok-Fia jelentést tartalmazza. Magyar név. Ten Köre a Nap, ami miatt Den-Giz-Ik a Nap-Fia jelentéstis tartalmazza nevében.

Atilla harmadik fia Ernák, akinek a nevét ismerjük Irnek, Hernák, Irnik, Irnák, Irmak alakban is. Vajon az Ernő, Ernye neveink rokonok a hun királyfi nevével? A névben az Er, Ir, Her nevek az Úr és Nap nevei, a Her egyértelműen Hős, Férfi. A név második eleme a Nák, Nek, Nik a magyar nyelvben raggá alakult, ami azt igazolja, hogy egykor nagyon fontos szerepet töltöttek be e szavak. A Na a szumerban Ember, Ház (város), ami miatt az Er-Nák egyszerűen csak az Úr-Háza. A K végződés többnyire kicsinyítés, becézés a magyar nyelven, meg többes szám. Az Er-Nák név tehát az Úr Házából való. Ennek a fogalomnak felel meg a többi névalak is.

Irmak neve azonban a harmadik, vagy a legkisebb fiúra utaló név. Irmak azonos a mai Irmag szavunkkal. Az Ír a Nap, aki írni is tud, a Mag Csillag, Gyerek. Ebből pedig az következik, hogy Irmak valóban Csabával azonos, a harmadik gyerekkel. Ugyanis fontos szokásunk volt, hogy a legkisebb gyerek nem mehetett háborúba, nehogy a család utolsó tagja is elessen, és magva szakadjon a családnak. Az írmag kifejezés ebből a korból ered, A Mag és Mak (Nagy, Hatalmas) természetesen szoros összefüggésben vannak. Már Usz-Iri nevében jelen van az Ir, Iri szó, amit Szemnek mondanak, de valójában az Égi Szemek a csillagok, a Személyek, a Szemek az Éjben.

Emnezár is Atilla fia, amint mondják. Em-Ne-Zár nevének elemei érthetők magyarul. Em a Keletkezés, a Ne a Né és tagadás, a Zár magyar ige. De a Zár névalak gyakran más ejtésű is lehetett, pl. a Cár is megfelel a Zár névnek. A Cár a régebbi magyar Szár – Király szó leszármazottja az oroszoknál. A név értelmét nem akarom megfejteni, mert sok változata lehet, aminek felírására nincs mód.

Atilla fia Uzendúr is. A névben az Úr könnyen felismerhető. Az Üzend-Úr fogalom könnyen jöhetne, ha nem lennénk gyanakvóak. Az U-Szent-Úr, vagyis U-Szend-Úr már jobban elképzelhető a herceg nevének valódi jelentéséül. A nevet még sok formában lehetne értelmezni.

Mundo talán Atilla fia, de ez nem bizonyos. A névben a Mundus latin név is felismerhető, azzal az ajánlással, hogy a hun, vagyis a magyar, sokkal régebbi a latinnál. A Mundus – Világ a latinban, a magyar Mun a Menny, a Da a Föld, a Mun-Da és variánsai a Menny és Föld, vagyis a Világegyetem fogalmát tartalmazzák.
A regék szerint Honoria bizánci császárlánytól született Csaba, akit Irmak királyfival lehet azonosítani. Csaba nevének jelentése Víz-Háza, vagy a Víz-Ura. A név megfelel Atilla fiának, mivel atyja hatalmas folyó volt, aki elárasztotta a földeket és népeket. Csa a magyar nyelvben Víz, Folyó, Ba a Bá, az Úr, aki Háza a folyónak. A Csoba szintén ezt jelenti, a Cso Víz, ami nagyon sok nevünkben megvan. A Cso Folyó, ami egyben Folyamat is, így a Folyton Folyvást, vagy a Cso-Cso játéknevet is pontosan lehet érteni. Csoba nem „Fiatal Fiútestvér", aki ezt írta, nem érti a magyar nyelvet. Sába nem rokona a Csaba névnek, bár a Sába is eredendően magyar nyelvű név.

Krimhildától született volna Aladár, a regék szerint. Krimhilda neve Krím-Hilda értelmű lehet. A Krím nagyon ősi magyar fészek, már 40.000 évnél régebben elfoglaltuk a területet. Krím Hildája esetlegesen egy Kimmer Hilda, Kimmer Ildikó nevét rejtheti. Tehát ez a feleség nem ölhette meg Atillát az esküvőn, mivel tőle született meg Aladár fia. A Krím és Kimmer fogalmak az ókor közepéig nyúlnak, szoros kapcsolatban a szkytha magyarokkal. Eszerint Krimhilda nem germán név, hanem éppen magyar, vagy kelta.

Aladár nevét is sikerült kikutatni. Meggyőzően merem állítani, hogy magyar nyelvű név. Ala-Dár a királyfi nevének két eleme. Ala jelentése Magas. Voltaképpen a latin is jólo őrzi e nevet, Al jelentése Magas, Alacsony és El. A manysi Ur-Ala (Ural) Hegy-Magas. Vajon eredhet-e a latin a manysi nyelvből, ha ilyen megdöbbentő egyezéseket ismerhetünk fel a két nyelv között? A Dár és Dér Csillag a magyar nyelvben. Vagyis Fiú, Gyerek, a gyerek lehet lány is, mert a lányok is nálunk csillagok eredetileg. Nem úgy, mint egyes népeknél.

Ala-Dár tehát Magas Csillag, magasan született fiú. Úgy tűnik, megverte a Nedao-menti ütközetben Csabát, a testvérét, amivel jelentősen hozzájárult a hun birodalom vesztéhez. Emr a cselekedete miatt mégsem nevezhetjük árulónak, mert nem ismerte, mire megy ki a játék.

Atillához kapcsolható női név még Micolt, és Ildico. Micolt és Ildico neve is magyar nyelvű. Micolt nevét így kell értelmezni: Mi a Fény, a Colt a Költ, Kelt ige neve. Szerencsére a szumer nyelvben is jelen van a Mi/Me és Mu, mint Fény, ezért nem szükséges sok helyre futkosni a név jelentését illetően. Mi-Kolt neve ezért Fényben-Kelt értelmű. A Kelt magyar szó Kolt alakja ma is élő, lásd a Koltai nevet.

Ildico neve már megjelenik Eriduban, ahol Ildi királynő, vagy hercegnő neve is ez. Il-Di jelentése az Isteni Di. Il, El, Él az Isten egyik neve a magyar nyelvben, több száz változata van, amelyeket itt képtelenség bemutatni. A Di nem más, mint Da Földanya nevének egyik változata, kettőzve is jól érthető. Ildi magyar női név, Eridu példája alapján már esetleg 7.000 éves. Az Ildikó forma valóban hun alakú, a magyarok Ildike, Ildika alakot mondanak, a hunok Ildikó formát. Mellesleg ennyi a magyar és hun nyelv közötti különbség is. A Hildegard germán névre, vagy az Ildikó „gyilkos" fogalmára ki sem térek, mert a magyarok népei nem vettek át sokáig, nagyjából II. Rákóczi Ferencig, senkitől sem neveket.

A Dalma és Zselyke is hun női nevek.

Atilla gyilkosság áldozata lett. Akkoriban, és sok évszázaddal utána is, rengeteg királyt eltettek láb alól. A királyok rettegtek az orgyilkosoktól. A rengeteg gyilkosság külön témát érdemel. Minden más nemzetnél is a király eltávolítása az új a hatalom útjából jól szervezett bűnbandák létezését bizonyítja. Kiváló terepe ez is a regényeket írók fantáziájának.

Atilla királyi udvarából is megmaradt néhány név.

Esla hun vezér nevében az Es a Ház, a La a Hely jelentést képviseli. Az Es jelenthet Ős, Űs, Is fogalmat is. Esla a királyi házat gondozhatta.

Eskám szintén a hun udvarhoz tartozott. Es-Kám formában az Es Ház, és esetleg Ős, a Kám a Kán változata lehet. De az is lehet, hogy ez nincs így. A Kám pontos jelentése még nincs felderítve.

Laudaricus valószínűleg az Aladaricus név változata. De ez nem biztos. Úgy tűnik, inkább önálló név. A Lau-Dar Ember-Csillag értelme közelebb vihetne a név helyes értelmezéséhez.

Edekon, vagy Edeko neve megjelenhet Edeka és Edika formában is a szövegekben. Az Ede magyar név, talán rokon az Édi Kán formával. Az biztos, hogy az Ede-Kán (Edekan) név megjelenik Edihun, vagyis Edi Hun nevében is. Édi Hun Itália ura lesz, Atilla halála után. Az Edeko változat az Ede becézése.

Edeko, vagyis Édi Hun fia Odoaker, akinek a neve színmagyar eredetű. Odo-A-Ker a név pontos értelme, ami Udu-A-Ker, vagy Udu A Kör fogalmat testesíti meg. Udu-A-Ker egy napkirály volt, magyar, vagyis hun eredetű, és a Turul házból származott. Neve tehát Nap-A-Kör. Őt is, mint számtalan nagy királyunkat el akarják ragadni tőlünk, mivel a jó érzésű kutatók sem értik a nevek jelentéseit.

Hun-Ulfus Edeko (Edi-Hun) másik gyermeke. A Hun Csillag, az Ul Fiú, a Fus Fős. Csillag-Fiú, aki Fő volt. Az Ulf germán törzsnév is.

Tulna Edeko unokája. A Tul sok szóban megjelenik, a Túl magyar ige azt jelzi, hogy mindenen túl lévő dolog. A Na magyar szó több jelentésű, Nagy, Kő, Ház, Ember, gyakran Nő és Igen. E jelentések közül Túl-Nagy (magas), vagy Túl-Ember lehet a név igazi jelentése. Tulln városa, és Tolna megye neve rokon lehet Tulna nevével.

Tulna neveként jöhet elő Oklán-Teklán neve, amit „kisgyerek" jelentéssel értelmeznek egyesek. Ez is tévedés. Ok Csillag, Lán az Oroszlán, Tek a Nap, Lán az Oroszlán. Ok-Lán-Tek-Lán neve tehát színmagyar nyelvű, és Csillag-Oroszlán-Nap-Oroszlán fogalmat képvisel. Az sem biztos, hogy azonos lenne Tulna vezérrel.

Berik vagy Berikh hun főúr. Ber a Férfi, Magas, (Em-Ber), Ik az Ék, Ok nevekkel azonos, ami szerint Ber-Ik egy Magas Ember-Fia (Csillaga).

Onogésius, vagy Onegésius neve magyar nyelvű. Az Onog-Észi nem más, mint az Unug (Un Ég Királynőjének Fia) Esze. A vezér nevében megjelenik Unug népnevünk (Un Fiai). A görögök nem tudták leírni az U hangot, helyette O jelet alkalmaztak. E név szerint a hunok Unugnak is tartották magukat. Valóban fővezér volt Atilla mellett.

Glones hun vezér neve a Gelones név rövidülése. A Gelónok népe egy ókori magyar nép.

Skotta szintén hun név, Onogesius öccse. A név nagyon hasonlít Szkottasz nevére, aki Egyiptom felől érkezett, és a skótok ősanyja. A hun Skotta neve tehát kapcsolatban lehet a keltákkal. De a Szkytha név is közeli a Szkotta névhez.

Chel-Chal vezér neve is magyar nyelvű. Két formában is értelmezhetjük jeles vezérünk nevét. A Kel-Kál alak azt jelenti, hogy Nap-Nagy. A Kel ige a Napra vonatkozik, a Kál Nagy értelmű, a Gál változata. Lu-Gal pl. Ember-Nagy értelmű királyi cím. De a Csel-Csal értelmezés is érdekes, ami egy cselvető és csalogató haditaktikát alkalmazó vezérre utal.

Réka királyné udvarmestere Adames. A név lehet a Ház – Es Ádámja, első embere. Ádám az Udum, Napom, ősatyám variánsa, magyar nyelven. Adamis alakja is van.

Buda (Buddha, egy a tökéletesek közül) udvari bolondja afrikai berber származású törpe volt, akinek a bőre sötét, beszéde pedig mulatságos volt. A berberek és magyarok közti rokonság nagyobb, mint azt képzelik. Zerkon volt a neve, amit görögösen Zerkon formában írtak. Kérdés, ki adta ezt a nevet a törpének? Ha a hunok, akkor a Zerko lehet Serkő, amely madár kormos, és sokat fecseg. De a Zerko közel áll a mai Cerkóf majomnévhez is.

Kuridák keleti hun király. Nevében a Kur Hegy, Ország, a Kuri Hegyi. Ha valóban a Dák név van a király nevében, akkor további bizonyítékot nyertünk a dákok magyarságát illetően. A nevet lehetne tovább elemezni.

Tuldila hun vezér nevében a Tul szó ismét megjelenik. A név becézés is lehet. Toldila formában Toldi nevének régebbi, hun megjelenése. Ugyanis Toldi a Tölgy eredeti neve, Told településünk neve is ezt igazolja.

Arnegiscolus bizánci hadvezér volt, de szkytha származású. Megtartotta eredeti székely nevét. Az Ár-nyéki-Szikulosz elég pontosan megfelel nevének. A szikulosz a székely és szkytha görög változata, tehát a vezér valóban magyar, és valóban szkytha eredetű, amit a nevében is visel. De az Arnegi szónak lehet más jelentése is, mint Ár-Nyéki.

Több más név is ismert, amelyek nem feltétlenül magyar nyelvűek.

Kandak, Candac alán király nevének értelme Kán Dák. A Dák a magyarok egyik népe, akiknek az ura, kánja volt Candac.

Hormidák alvezér volt. A nevében a Hor a reggeli felkelő Napisten neve. A Hor-Midák névben az utótag, a Midák jelentésére eddig nem sikerült rátalálni. Talán nem a Midász variánsa.

Szent Szeverin pápa hun származású volt. Nevében a Szever (Északi), Szavár nevek vannak jelen. Szubar- Ki szumer, Szubar-Tu akkád névforma, a Ki és Tu Ország jelentésű. A magyar szavárok, szibérek, orosz szeverjánok, itáliai szabinok, és sok más nép mind az ősi magyar Sza népből ered. Szent Szeverin pápa a második magyar pápa Jézus trónusán.

Busan vezér neve a Bu és San elemekből éül fel. Bu a Fő, Fej, lásd Buksi, a San az ázsiai hunoknál is Úr értelmű. Bu-San ezért magyar név, és Fő-Úr a jelentése.

Atilla halála után még léteznek a hunok, de később sok más név alatt. Egészen a magyarokig, és keltákig, sőt, a germánokig és szlávokig, irániakig és indekig. De mind eme népeknek a nyelve a magyar nyelvből ered.

Kattar, akit Kadarnak is neveztek őseink, fontos nagy király volt. Szerepel a Tarih-i-Üngürüsz krónikában is. Atilla őt küldte Hispánia felszabadítására. Átkelt a Pireneusokon, majd megverte a félsziget csapatait. Egy uralkodó, Katar jövetelének hírére, Afrikába menekült. Miramammona olyan király volt, akinek a nevét nem sikerült megérteni, de a harcot nem vállalta a hunokkal. Katar, Kattar, Kadar nem lehet azonos Karaton királlyal. A Kat-Ar, Kad-Ar értelme Háza a Fegyvereknek, ami beszélő név. Miramammona Csoda-Mammon esetleg, de nem ismeretes, milyen népet vezetett.

Orestes pannóniai származású volt, aki fontos szerepet töltött be a hun udvarban. A pannonok magyar nyelvet beszéltek. Orestes apja Tatulus, akinek a felesége hun nő volt, vagyis Orestes anyja hun volt. A Tatulus nevet több formában is értelmezhetjük, a Tatul lehet a kiindulási alap. Orestes fia Romulus Augustulus, az utolsó római császár.

Szent Márton Savariához, vagyis egy magyar pannóniai városhoz kötődik. Mivel a Márton nevet összekötöttem a Maotun névvel, számomra világos, hogy mind a Márton, mind a Maotun Ifjú-Úr jelentésű. Egyszerűen nehéz felfogni, hogy a szavak jelentését ismerő kitűnő kutatók hogyan nem képesek felfogni a Mar Ifjú, és a Ton/Don Úr jelentését? Ha pedig a kínai nyelv hangzóit is megnézzük, akkor világosnak kell lenni, hogy a Mao-Tun valójában Márton, mert a kínai nem használ R hangot, csak igen ritkán egyes szavak végén, egyszerűen nincs R hangja. Akkor egy kínai hogyan írhatta le a magyar Márton nevet? Valahogy így, Mao-Tun.

Odoaker király akár germán, akár magyar király volt, mindenképpen magyar anyától kapta a nevét. Udu-A-Ker nevének igazi jelentése, vagyis Udu, a Napisten, aki Kör alakú. Itália központi hegyeiben a magyar népművészet jelenik meg ma is. Az Appenninek hegyeiben lévő magyar motívumok azonban őseredetiek is lehetnek, hiszen mi népesítettük be Itáliát először.

Severus pápa a második magyar pápa Szent Péter után. Severus hun, vagyis magyar családból származik. Szent Péter és Severus után csak a harmadik magyar pápa következhet, igazából.

A hun vezérek többségének magyar, kisebb részének kelta neve van. A magyarok és kelták egy gyökérről erednek, pontosabban a kelták, hosszú fejlődés után a különböző magyar törzsek utódai. A kelták és szkythák, vagyis magyarok, gyakran egy településen laktak, amit régészeti leletek is bizonyítanak.

Gaál Mózes írásai alapján is sok adathoz juthatunk. Írásait átdolgozta Szántai Zsolt, egy olvasandó anyagot összeállított Dibás Gabriella. Eszerint Hadak Ura egy hatalmas ősi isten. Puszta az emberek ősatyja. Szerepelnek a Rif hegyek, amelyek esetleg messze keleten vannak. Ez nem így van, a Rif-hegyek az Atlaszban emelkednek az ég felé. Azon a vidéken az atlantiszi magyarok éltek.

Ménrót óriásnak volt két fia, Hunor és Magor. Amint látjuk, Mén-Rót a Mennyei-Rúd, a Vadász csillagkép, ezért óriás. Két fia is óriás, a hunok között a 220-240 cm-es harcosok nagyon gyakoriak voltak. Volt még egy bizonyos Dul király, akinek volt két lánya. Dul nevében a Du a Nap. A két fiú elveszi a két lányt, így jön létre a magyarok népe.

Hunor fia Bor, akinek a fia Tana. Tana két fia Érd és Keled. Érd fia Bendegúz (Bendekus), akinek három fia Rof, Buda és Atilla. Keled fia Keve. Atilla két fia Aladár és Csaba, akik nem tartottak össze.

Puszta fiai: Széptüzek Lángja, Jószél Fúvása és Szépmező Szárnya. Puszta a Világfa tövében telepedett le. Szépmező Szárnya fia Tana (Thana, Tanka, Danka), unokája Ménrót.

A hun nevek, a Turul dinasztia nevei, a magyar krónikákban folytatólagosan következnek egymás után. Abszolút biztosan igazolva, hogy az Első Korok népének uralkodói folyamatosan alkottak, új és új birodalmakat hoztak létre, amelyekben az emberek élete viszonylagos biztonságban volt. Sokaknak nem tetszik, hogy a magyarok, oroszosan matyerek az emberiség szülői. Ezért aztán mindent megtesznek, hogy az igazság, világosság és tisztaság területéről kivezessék az emberiséget a homály világába.

IX. FEJEZET: FEHÉR HUNOK

Az egyik legfontosabb hun, vagyis magyarul beszélő nemzet, a fehér hunok nemzete. A legtöbben azt hiszik, hogy a hunok ma már nem léteznek, holott ez nincs így. A magyarok ma is valódi és ősi (legalább 40.000 éves) hunok, de sok más nép génjeiben és nyelvében felismerhető a hun eredet. Az igaz, hogy az ősnyelv a sok évezredes fejlődés miatt, rengeteg változáson esett át. Viszont az is igaz, hogy a sok ezer éves nyelvi fejlődés ellenére, ma is rengeteg sok nyelvben felismerhető a magyar szókincs alapvető jelenléte. Az indoeurópainak minősített nyelvek Keleten is a magyar nyelvből származnak. Az oroszok, indek, irániak, továbbá a kínaiak, tibetiek, valamint a koreaiak, japánok is a magyar, vagyis hun alapnyelvből vették nyelvüket. Különböző irányokba fejlődött az ősi alapnyelv, amelynek létezési ideje csak tízezer évekkel mérhető, szemben a mai nagy nyelvekkel, amelyek csak néhány ezer esztendősek.

A fehér hunok, éppúgy, mint a többi hunok, a magyar nyelv egyik nyelvjárását beszélték. A magyar nyelv 40.000 éve foglalta el Európa, Ázsia és Észak-Afrika hatalmas térségeit, de behatolt Amerikába is, és a Föld nagyon sok zugába. Ez az oka annak, hogy olyan sok népnél találhatunk magyar szókincset ma is, e népek élő beszédében.

A kínai, vagyis han civilizáció magyar nyelvi és magyar írásos eredetű. Kína népe éppúgy az Édenből származik, vagyis az egyik magyar őshazából, mint bármely más népe a Földnek. Kína felemelkedése a hunoknak köszönhető, akik magas civilizációt hoztak Nyugatról Keletre. A Négy Világtáj Ura, a Menny Fia, Isten Fia, és sok cím mögött az Egyetlen Isten földi reinkarnációjának eszméje ismerhető fel.

Kr.e. 1.200 körül a Fehér és Vörös Ti törzsek a Huang-ho partvidékén tanyáztak. A színek azonosak Egyiptom színeivel, Alsó-Egyiptom, az észak, vörös, Felső-Egyiptom, a dél, fehér színű. A Ti szó Élet jelentésű. Szász Bélánál a Ti még Tik, vagyis Nap alakú és jelentésű volt.

A sok évezredes háború a hunok, vagyis magyarok, és a hanok, vagyis kínaiak között, rendkívül sok pusztításhoz vezetett. A sok harc azonban nem semmisíthette meg a magyarok és kínaiak közötti vérrokonságot. Mao-Tun, vagyis Márton uralkodása idején a hun-magyarok ismét a hatalom csúcsára kerültek, de később a hun birodalom összeomlott. A nyugatra húzódó hun, vagyis magyar törzsek, olyan testvéri magyar nyelvű közösségekbe ütköztek, mint a fehér hunok, kidarita hunok, és az európai hunok nyugatra vándorló csoportjai. A későbbi zsuan-zsuan törzsek voltak az utolsó igazi magyar populációk, akik elhagyták Keletet, hatalmas nyelvi, kultúrális és genetikai örökséget hagyva hátra. Főleg az emberi tudatban, ami szerint egy tőről származunk.

Valószínűleg a későbbi Kusánok, a szasszanida irániak, a Parthusok, és a közép-ázsiai birodalmak uralkodó családjainak nevei között rengeteg magyar nyelvű uralkodói nevet találunk. Ezek a vezető családok magyar eredetűek voltak, ami miatt igen sok magyar eredetű nevet használtak. A nevek felderítése ma sem történt meg.

A korban több magyar eredetű nép is tevékenykedett. Az Avarok (Abarok), mint ázsiai avarok, akik u-ar-ok, és chunniak voltak, de az európai avarok is vár és hunn törzsekre tagolódtak, azután a szakauraka (Szaka Urak) törzsek, a kunok, a besenyők-pacinakok, meg a Dzsungárok, akik a Hungároktól erednek. A sok népnévből abszolút biztonsággal leszűrhető a nevek magyar eredete.

A fehér hunok a közép-ázsiai hunok egyik része. Történetükhöz van néhány adat, amelyek hitelesek. Csakis a hiteles adatokhoz szabad ragaszkodnunk. Sajnálatos módon a nemzetközi nyelvészek többnyire nem értenek magyarul, és a magyarok helyébe saját rokonaiknak vélt nyelveket igyekeznek helyezni, meghamisítva a tényleges történéseket.

Kidari király nevében viselte a Vas szót. Ám a Vas a magyar nyelvben Fehér értelmet is visel. Vasz, vagy a Vas színe fehér, ahogy Felső-Egyiptom fővárosának, Vasz-nak a neve is fehér, mivel a Fehér Korona városa elvégre Vasz-et. Ebből pedig az következik, hogy a Vas-Hunok, a kidariták, szintén fehér hunok. A fehér hunok magyar nyelvű nemzetségeinek többsége Indiába került, ahol az ind nyelvcsoport hatása megváltoztatta nyelvüket. Ma a nyelvük, nyelveik az ind nyelvcsoportba tartoznak, mivel nyelvváltáson estek át, és beolvadtak India népei közé.

A Hefta görög szó, Hét jelentéssel. A Heftalita a fehér hunok közismert neve. Hefta a Hét, a Li Király, Mészáros Gyula hatti szószedetében, a Ta Táj, ország. Ezért a Hefta-Li-Ta népnév pontos jelentése Hét-Király (Királyság)-Tája. A Heta (Hét) egyértelműen a magyarokra utaló név, változata a Geta. A görög Hefta – Hét jelentésű szó Hef tagja a magyar Feh fordítottja. Azt is kell tudni, hogy a Feh-Ér magyar szó a Fej-Ér szó változata, ami Fő-Úr jelentésű. Fejér megye és Székes-Fehér-Vár kapcsolata világosan megmutatja a két variáns jelentését. A Fehér a Fej-Ér (Fej-Úr) színe. A Fejedelem szóban is a Fej tűnik elő, az Edel Tündér, az Em Hely, mint az Om. Az Edel tündérek jelenléte több más szavunkban is felismerhető. Az Ede, Edelény, az Ete, Etel-E nevekre is rámutat. Persze, e neveknek egyéb jelentése is lehet, a fejedelem szóval együtt.

A római chionita névben a Cyon – Kutya, Farkas nevet láthatjuk. A Cyon név ma is használatos. Lukia (Lykia) nevével is rokon, ami a Fény (Lu) Országa (Ki) fogalmat tartalmazza. Mivel a Fény Földje az éjszakai égbolt, a csillagok világa, Lykia nevét Farkasföldnek is értelmezik, ami nem teljesen helyes. Apolló, a Fény Ura, Lukiában pihente ki fáradalmait, amely térség már legalább 12.000 éve magyar terület. A Lykia görög név, ám a Lukka forma régebbi, és megmutatja a névben rejlő U hangot, amit a görög nem tudott leírni.

A farkasok közé soroljuk a vörös farkasokat (Cuon alpinus), amelyeket vörös kutyáknak is nevezünk. A hiénakutyák (Lycaon pictus) szintén félelmetes ragadozók. A vörös farkasok széttépik a tigrist, a hiénakutyák az oroszlánt, ha szükséges. A vadkutyák éppúgy őseink tiszteletét élvezték, mint a négy nagymacska, illetve a ma már kipusztult kardfogú tigrisek fajai. A sörényes farkas Chrysocyon brachiurus tudományos nevet visel. Kis-Ázsiában Sztrabon idején a lykian nyelvet beszélték, ami a szavárd nyelv egyik neve, és Lukia nevéből ered. A magyar őstörténet csak a jégkor alapján érthető meg, mivel a magyarok népe akár több százezer éves. A mai népek kutatói egyszerűen nem tudnak mit kezdeni a magyarok írásával, nyelvével, ezért aztán mindkettőt semmibe veszik.

A Khéta, Géta, Heta, Hetu, Yeta mind a hét-magyarok neve.

Az indiai Puránák, a szent hagyományok könyve, Turuszka néven említi azt a népet, amelyre az India feletti hatalom szállani fog. A Turuszka név a magyarokat jelenti, a Trószokat, a trójai tarján magyarokat. A Turuszka, mint Trószka, egyértelműen a trósz magyarokat jelenti. Ősük Feridun turk-turáni király. A Turk a Türkhen etruszk, vagyis magyar névből ered, mint a Turán szó is, aki szépségistennő is Itáliában, Turan néven. Feri-Dun nevének jelentése pedig Tündér-Úr.

Indiában sok adat szól arról, hogy hunok vándoroltak be a szubkontinensre, jóval a fehér hunok megjelenése előtt. A Kathiak a khétákkal lennének azonosak, hetu-magorok, akik Katmandu város nevében is élnek, továbbá a Kathiawari névben. Ez a név Kátja-Vári formájú magyarul, a Káta magyar nevek tkp. Királyi táj értelműek. A Kathi nép Kis-Ázsiából ment Indiába, egyik vezértörzse a Komani, Khuman, akiknek fővárosa Karkemis volt. A komanok 20.000 lovast tudtak kiállítani. Ko-Man jelentése Kő-Ember. A Kathiawari nép katonai törzse a koman, khuman, Indiában a Gujárok közt elvegyülve, ma is léteznek.

A hunok egyik törzsének a neve Makvana, akik Indiában ma is ismeretesek. A Makvana a Kathi nép egyik alosztálya. A név jelentése Mak-Vána, vagyis Nagy-Vánok. A Mak és Mag a magyar nyelvben Nagy, Csillag a Vánok a Van igéből eredő név, "isteni, királyi, felsőbbség" a jelentése.

A Puránákban a hunok neve Mauna. Ez a szó rokon lehet a Mana, a Manó és talán a Mak-Vana nevekkel. De Ma-Una formában a Föld (Ma) Elsői (Una). A latin Una is a magyar Un Ég Királynője nevéből ered.

Jauvala a Kr.u. 5. század fehér hunjainak vezető törzse, illetve Toramana, Mihiragula uralkodók családi neve. A törzs neve Jau-Vala értelmű, a Jau a Jó magyar szó változata a Vala magyar ige, amiből a Valák istenségei keletkeztek. A Jau-Vala törzs tehát a Valák Jója. A törzsnév önmagában is elkötelezettséget hordoz a Jóisten oldalán, csak ezt sokan nehezen értik meg.

A fehér hunok népnevei közül a kínai Yeda, Yanda, kiejtése Jeptal, magyar nevek. A Yeda egyértelműen a Yeta, vagyis Heta magyarok neve. Hetu-Moger forma is ismert. A Mo-Ger a Fény-Gyereke jelentést tartalmazza. Yanda a Kanda kínai változata, ami a Kende rangnevünkkel azonos. Ez a név Egyiptomban is létezik. A Jeptal az Ep-Tal alapján Háza a Bölcseknek. A görög Hefta – Hét szó eredhet a Hep-Tal – Ep-Tal magyar szóból, ami Háza a Bölcseknek értelmű. A görögök a magyarokat (szkythákat, hunokat) tartották a bölcsek népének, vagyis a Heta magyarokat.

Prokopiosz szerint a királyságra a dinasztia Heftal, Eftal nevét alkalmazták. A lakók neve Heftalita volt. A nevek jelentését bemutattam.

Szanszkrit forrásokban a nevük Húna és Szvetahúna. A Húna névalak rendkívül fontos, mert a név két eleme jól érthető magyar nyelven. A Hu Menny Fia, ami Csillag is. A Na több jelentésű, Nagy, Kő, Ház, Ember, Nő, Igen a legfontosabb jelentései. A Hu-Na, mivel népnév, egyértelműen a Hu nemzet Háza értelmet jelenti. Vagyis a magyarokat. Mivel a Na a szumerban is jelen van, igen nehéz elvitatni tőlünk e szót. A szumer nyelv ugyanis a magyar nyelvből keletkezett.

Az Ep-Tal (Heftal) törzs 400 körül elfoglalta Transzoxaniát, 425-ben átkeltek a Yakszarteszen, a Szir-darján, megtámadták Perzsiát, ahol Bahrám Gur megverte csapatainkat.

Ezután 456-ban I. Khingila (430-490) megdöntötte a kidarita dinasztia uralmát. Egyesítette az Uar és Hun törzseket, amelyek Uarhun és Alkhon néven is szerepelnek. 483 és 485 között Khingila lerohanta Perzsiát. Khingila neve magyar név, a Khin a Király, a szumerban Kin a formája. A Gila a Gyila szóval vethető össze, ismert Ghilasz magyar név is. Gil-Ga-Mes nevében is szerepel a Gil szó. Gilgames nagy hősünk nevének mindhárom eleme természetesen magyar nyelvű. A Gila a Gyula szóval is összevethető. Khin-Gila tehát Király-Gyula jelentésű név.

Firdauszinál Khingila neve Sengil, a kínai szövegekben Cha Li. Sen-Gil előtagja, a Sen jelentése Lélek, Szent, a Tisza mellett feltárt Kr.e. 2.500 éves istenasszony Sentes nevében is szerepel. A görögben, latinban nincs S betű, illetve az S-t Sz-nek kell mondani, emiatt a Sentes név előrészét később Szent formában írták.

Khingila utóda Toramana (490-515), aki megtámadta Indiát, és a Gupta birodalmat szétverte. Tehát a fehér hun indiai behatolást Toramana kezdte meg. Nevében a Tor-A-Mana, vagy Tora-Mana összetétel figyelhető meg. A Torol, Torlás szavunkat ismerjük, a Mana olyan elvonatkoztatott lélek, ami mindenben benne van.

A türkök és perzsák szövetkeztek, majd 557-558 körül legyőzték a fehér hunokat. A fehér hunok egy része Indiába menekült, ahol ind típusú nyelvet vettek fel. Másik részük 567-ben a Kaukázus avarjaihoz csatlakozott.

A nyugatra vonuló magyar nyelvű törzsek közé tartoztak a kusánok, az európai hunok, a fehér hunok, a szasszanida irániak, az avarok és mások. De ne feledjük el, nyugaton szintén igen sok magyar nép és törzs élt, egészen az Atlanti-óceán partjáig. Az indoeurópainak nevezett magyar nyelvi fázis népei a Kr.e. II. Évezredben jöttek létre, nyelveik a magyar nyelv evolúciós alakjaiból származnak. Ezért az ind, iráni, örmény és sokkal később a szláv királyi családoknál rengeteg magyar uralkodó nevet fedezhetünk fel, mert az indoeurópai nyelvek a magyar nyelvből keletkeztek. A királyi nevek feltárása magyar szempontból nem történt meg. Ellenben számtalan magyar királynévre indoeurópai jelentést akasztottak a nyugati nyelvészek.

Indiában Rajastán neve Királyország értelmű. A Raja – Radzsa név magyar eredetű, a Ra a Nap, a Raj névben kicsinyítés ismerhető fel, tehát Napocska az értelme. A Rani a Királynő, amiben megint a Ra Nap jelentése mellett a Ni – Nő értelmét láthatjuk. Ha a Maha – Nagy indiai szót vizsgáljuk, akkor szintén magyar eredetet kell felismernünk. Ugyan a szumerban is a Mah Nagy értelmű, de a Mah elé kell helyezni a Mag, Maga, és Mak, Maka szóalakokat, amelyek szintén Nagy értelmet is tartalmaznak. A Mag Csillag, a Mag-As viszont Csillag-Ház, ami az égbolt, aminél nagyobb, magasabb fogalom csak nagyon kevés volt a régi időkben.

A kínai Ye-ta királyi clanja névben a Heta királyi klánja fogalmat láthatjuk. A hangtörvények legelemibb alkalmazásával is pontos jelentés vetül dinasztiáink neveire.

Az iráni Haithal és Hétal népnevek szintén magyarokat jelölnek.

Szír nyelven a fehér hunok neve Abdel volt. E név jelentése Háza Délnek, ami vonatkoztatható a déli helyzetű szumerokra, vagy még inkább az egyiptomiakra. A fehér hunok neveként jöhet elő az Abdelita népnév is.

A görögöknél az Epthalitai névalak mellett ismert a Nephthalitai forma is. A Nep-Ta a Nép Tája, ami szintén a magyarokat, a Népet igazolja a fehér hunok névanyagában.

A kínai Hoa is a fehér hunokat jelöli, mint az indiai Huna is.

A heftaliták, vagy fehtaliták írásukat arany és ezüst táblákra rótták. Az arany és ezüst lemezekre karcolt történetek még előjöhetnek, de általában az írástudatlanok a megtalált táblákat beolvasztották, nem ismerve fel rendkívüli értéküket. Priszkosz rétor is beszámolt létezésükről. Úgy tűnik, a magyar ábécé szent volt bizonyos időkben, ezért vésték aranyra, ezüstre a magyar ábécével írt szövegeket.

A Kagán névben a Király-Kán értelem van jelen. Uru-Kagina szumer király nevében is felismerhető a Kagán rangnév elődje.

Kunkha király idejében a fehér hunok Közép-Ázsia felöl Baktria, majd Kabul és Kandahar irányába törtek előre. Nagyjából 470-ben elfoglalják Kasmirt (Ka-Sumirt?), majd az Indus völgyében hatolnak előre, azután a Gangesz folyásának középső vidékéig, délen egészen Malwáig. Toramana tegin lesz az indiai birtokok teljhatalmú ura. A Tegin rangnév magyar nyelvű, a Teg a Kör, a Nap neve, az In Isten, amely szó már In-Anna nevében is Istent jelent. Kunkha egyszerűen Napka értelmű. Priszkosz Kunkha nevét Koncha formában írta le.

Krisztus után 500 körül a fehér hunok birodalma a Kaszpi-tengertől India közepéig terjedt. Az északi részek uralkodója a Kagán, a déli részek uralkodója a Tegin volt. Az uralkodói rangnevek egyértelműen magyar eredetű családot igazolnak a királyi házban.

Mihiragula a nagy Toramana fia, 515 után lesz király. Nevében a Mihi a Méhi szó változata, talán a Mike királyi név is a rokona. Egyiptomi fáraó neve is. Mihi-Ra-Gula nevében a Ra a Nap. A Gula a Gúla szóval azonos, ami a piramisok tetején arannyal volt bevonva, és amiből ered a Gyula magyar rangnév is, a Julius családnévvel együtt.

Ha a Caesar nem Cézár, hanem mégis Keszár, Kadar olvasatú lenne, akkor Caesar egyszerűen Hadúr, Kadar értelmű, vagyis Kaiser, Császár. De nem Caesar neve az elsődleges, hanem a sokkal régebbi magyar rangnevek. Mihály arkangyal Méhely, Méheli is. A Méh a Fény szorgos gyereke, az anyaméh a csillaggyermek szülőhelye. A hun ötvösök sok méhet alkottak aranyból. A római Julius nemzetség a magyar Gyula nemzetségből ered, Trója-Torja városából.

Ismeretes egy Lae-lih királynév is, amit egyes nyelvészek szerint a Tegin rangnévből rontottak. Ez nem igaz. Lae olvasata Lé, a lih olvasata Lik. Összeolvasva a neve, Lé-Lik alak jön ki, ami a Lélek egyszerű változata. Lae-lih tehát egy Lil, vagy Lél Ék király, aki Lil isten fiának tartotta magát.

Az indoszkythák királya Sahi néven nevezte magát. Nem nehéz felismerni e névben a Sza magyar népnevet, ami a szumeroknál Szág/Ság alakra változott, amiből a Sah rangnév is kialakult. A perzsa, és más indoeurópai nyelvek a magyar és magyar rokon nyelvekből alakultak ki.

A szakák és szakaurak éppúgy a szarvas népei, mint a hunok és magyarok. Az Égi Szarvas az egész égbolt, viszont a Szarvas csillagképet eltüntette a dilettáns csillagász társadalom. Pedig a Szarvas csillagkép olyan régi időkből ered, ami az indoeurópai népek idejénél sokkal régebbi.

Kasmir vidékéről ismert Lankhaba neve, aki Khikhila, vagy Kinkhila testvére. Lan az Oroszlán eredeti magyar neve, a Khaba viszont Sólyom, még a Kaba kő nevével is azonosnak látszik. A kabasólyom ma is közismert nevünk. Az Oroszlán-Sólyom, vagyis Lan-Khaba név nem ritka fogalom. Urartu művészi állatábrázolásai között sok a rejtélyes lény, Lan-Khaba neve is ilyen rejtélyes lényt nevez meg.

Kaniska indiai uralkodó szintén a fehér hunoktól származott. Neve, a Kaniska, pontosan és jól érthető ma is magyarul. Bár több variációs magyarázattal is szolgálhatunk e nevet illetően, de felesleges, minden magyar érti a nevet. Nem török név, hanem eredeti magyar név. Egy bizonyos Barha tegintől származott, akinek a neve szintén magyar nyelvű. Ha a Ház, a Bar több jelentést is visel, az egyik a Fekete Oroszlán.

A fehér hunok ellen harcolt Thaneswar királya. Tan-Es-Vár jelentése a Tan-Házának-Vára. A vár szakrális központ lehetett.

Azután Harcha Sziladitya csatázik a fehér hunokkal. A Harcha egyértelműen a magyar Harka rangnévvel azonos, a Sziladítja névvel nem kezdek semmit. Aki nem érti, magyar létére, az ne is értse.

Ismert még sok név. Prabhakara, és Radyavardhana királyok neveit érdemes még elemezni.

A törökök és perzsák, két rokon népünk, együttes támadása szétveri a fehér hun birodalmat. Phaganis hun király nem képes a támadást visszaverni. Nevében a Pha a Pa, Fa, Fő, a Ganis a Kanis, esetleg Kutya jelentést viseli. Pha-Kanis a Fő-Kutya, aki elveszti országát.

A fehér hunok beolvadtak India népeibe. Sok évszázad állt rendelkezésre, hogy a magyar nyelvű hunok nyelve ind nyelvvé váljon. De Gudzsara rádzsái a hunoktól, vagyis magyarokról származtatják magukat. Rajastan területén szintén sok hun utód él. Pandzsáb területe is a magyarok bázisa volt. Maradványaik ma is élnek Cilgitben, ahol a buriski nyelvet beszélik.

A Szikhek azt állítják, hogy nevük Oroszlánt jelent. A Szik magyar eredetű szó, Szumerban is Szik az alakja, értelme Nap. A Szik-Kur-At név lehetetlenné teszi, hogy a szlávok, vagy bárkik, elrabolják ezt a nevünket is. A Szik tehát Nap, igen sok magyar névvariánssal, a Nap jelképe pedig az Oroszlán. Valójában a Magor – Magyar is Napot és Oroszlánt jelent, bár van sok más jelentése is. A Székely népnév egyszerűen Nap-Hely értelmű.

A fehér hunok magyar nyelvűségét Indiában számtalan helynév hitelesíti. De India népei többszörösen magyar eredetűek. A földrajzi nevek, a munda, dravida, ind nyelvek, az indiai istenvilág nevei mind magyar eredetűek. Magam sem igazodom ki az időbeli viszonyokban, pedig azok a legfontosabbak. Az Idő segítségével tudnánk rendet tenni India nyelvei és népei közt.

A War és Wara nevek a magyar Vár és Vára nevek megjelenései Indiában. Különösen a Wara felel meg a Vára magyar névnek. A Vár ige is a magyar nyelvben, a Bar előzmények is igazolják a Vár magyar eredetét. E nevek az Ur, Uru szumer előzményekkel is közvetlenül rokonok. Az Uru Város, Kiemelkedés a síkon Az U-Ar – Vár – Város is egy szabályos fejlődési sorozat.

Sag-wara – Ság-vára, Bhil-wara – Bél-vára, Rani-wara – Ráni-vára, Pind-wara – Pind-vára, Til-wara – Til-Vára, Báns-wara – Báns-vára, Sar-war – Sár-vár, Al-war – Al-vár, Nathd-wara – Nathd, Nagy-vára, Nema-war – Néma-vár, Mana-war – Mana-vár, Mahesh-war – Mahes-vár (Nagy-Ház-vár), Badna-war – Badna-vár, Bhan-war – Bán-vár.

Továbbá Katchiawar, Rameshwar, Jhalawar, Marwar, Gohilwar.

A Vad és Vada települések nevei is magyar eredetűek. A magyar Vad, Vadász, Vadon és a hun Vatni azonos szavak. A Vad a Bad – Ház, Falu névvel is azonosak.

Vada – Vada. Luna-vada – Lunavada. Sana-vad – Sana-vad. Petla-wad – Pét-La-Vad. Chand-vad – Kánd-vad. Jhinjhu-vada – a Jhinjhu megoldása bizonytalan. Vadnagari – Vadna-Gari. A Gari a Garád magyar szó rokona.

Az indiai Pur – Város és Pörgés, azonos a szumer Pur szóval, lásd Nip-Pur, a Nép-Városa. A magyar nyelvben a Par, Per, Pur jelentése Ház, Város. A Pörgés a vár folytonos pörgésére utal, ami valamilyen csillag lehet, mikvel a csillagok is lakhelyek, őseink szerint. Ami teljesen igaz.

Raj-Pur – Rádzsa-Pur, vagyis Rá isten Háza. Mehid-Pur – Méhid-Pur. Sarang-Pur – a Sarang ismeretlen szó a számomra.

Sawai Madhopur, Kilchipur, Shajapur, Alirajpur, és sok más város nevének megoldása nem biztos a nevek nem kellő ismerete miatt. Barsal-Pur, Khan-Pur a Kán Háza, Karan-Pur, Ganga-Pur a Gangesz Városa, Padam-Pur, Jahaz-Pur és még sok település neve tartalmazza a Pur Város szót. De mégsem lehet megállapítani, hogy a szumer adta-e át e sok Pur nevet, mert nem ismerjük az időhöz kötöttséget. Nip-Pus neve egyértelműen a legrégebbi, ami a szumer Pur átadására mutat, az ind átadás helyett. Szingapur neve is ide tartozik.

Az Abad településnevek is magyar eredetűek. A magyarok sokkal régebbiek az irániaknál, minthogy az Abád iráni szó lehetne. Az Aba és Apa magyar szó, a D a szó végén speciális magyar nyelvi jelenség. A D jelöli a Helyet, Várost, ami miatt az Abád egyfajta Atyád, olyan hely, ahonnan kijöttél egy karavánal. A magyar Abád-Szalók város neve is ezt igazolja.

Ahmad-Abad város egy Ahmad nevű hódítóról kapta a nevét. Naszir-Abad neve megdöbbentő, mert a Naszir név a Magyar népnév variációja, még Jézus fogalmához is kapcsolódik. Fatah-Abad arab jellegű név.

Az ind Gar, Garh nevek a magyarból keletkeztek, város a jelentésük, amiket régen kör alakú védművekkel láttak el. A mai magyar Garád ezt bizonyítja.

A Nagar ellenben, Na-Gar olvasatban, Nagy-Ház, Nagy-Kar, amely települést védművek, karok védtek.

Nagar – Nagy Kar, Város, a finn Kar is Város, a kelta Kaer is innen ered. Visnagar, talán Magas Nagar.

Rai Singh Nagar – Királyi Oroszlán Város. Vagy Naporoszlán Város. Ebből is láthatjuk, hogy a Rai a Rá Napisten nevéből ered, a Singh az Oroszlán, ebben a névben a Szin a Nap, vagyis az Oroszlán, a Nagar, a Nagy-Garád a Vároös. Csak ezek a nevek régiek, 3-4.000 évesek.

A Barna-Gar nevet érdemes lenne alaposan kikutatni.

A Sar, Sahr szavak jelentése Hegy. A Szár-hegy magyar név is megfelel ennek a fogalomnak. A Szár magyar szónak több jelentése van, pl. Láb-Szár, de ezek a jelentések inkább a Király, Száraz irányba visznek. Szárban álló hegyek, kövek lehetnek az ind nevek ősei.

Kapurisar nevében a Kapu külön elemzést igényel, a Ri és Sar értelmezése lehetséges a magyar nyelvből.

Mivel az indiai nyelvek, a dravida és ind nyelvcsoportok is, tele vannak magyar szavakkal, nem lehet látni a magyar-indiai nyelvi rokonságot, csak úgy, egyszerű eljárások segítségével. Ezért szükséges lenne alaposabb nyelvi vizsgálódás, ami legalább az utolsó tízezer év lehetséges folyamatait követné. Erre ma nincs lehetőség.

Az indiai településnevek között százával fedezhetünk fel magyar neveket. Az ind nyelvek, mint az indoeurópai nyelvek, magyar eredetűek. Nem szükséges a Tamana vizsgálathoz csatlakozni, azonban meg kell érteni a szavak jelentését, amiből levonhatjuk a magyar rokonságot.

India földrajzi nevei közül a legtöbb magyar nyelvű és értelmű.

Ind, Himalaja, Karakorum, Ghátok, nyugati és keleti, Dekkán, Isztán, Szri Lanka, Kasmir, Nepál, Thar-sivatag, és még rengeteg földrajzi név e területen magyarok jelenlétét bizonyítja. Ez a jelenlét sokáig létezett, Buddha idejéig is, de inkább Buddha kora előtt volt jellemző. Azután a nyelvi evolúció sodrása a magyar nyelvet félig lefedte Indiában.

X. FEJEZET: KIDARITA HUNOK

A kidarita hunok valójában a fehér hunokkal azonosak. Sajnálatos, hogy a nemzetközi tudomány másként értelmezi a hunok névanyagát, ami természetesen magyar nyelvű névanyag. A magyar nyelv a sumer, egyiptomi, és sok más nyelveknek őse, ezért azok a kutatók, akik a legelemibb ismeretekkel sem rendelkeznek a magyar ősnyelvről, folyamatosan nem megfelelő tényeket fognak írni a magyar nyelvű népekről. Ez zajlik ma is a világban.

A Kidarita, illetve Szidarita népünk létezését amolyan gyenge lábakon álló tézisekkel akarják értelmezni. Sajnos, a magyar kutatók nagyon keveset foglalkoztak kidarita népcsoportunkkal. Pedig létezett egy magyar, vagyis hun eredetű királyság Közép-Ázsiában, akiknek uralkodói az egykori magyar, sok írás szerint szumer, néptől származtak.

Nevüket Kidari királytól kapták, aki Kunkha apja volt. Kidari nevét Szidari formában is írták, ami perdöntően magyar nyelvi eredetet biztosít a királyi névnek. A háttérben a magyar nyelv evolúciója zajlik, aminek a végén megjelennek az indoeurópai nyelvek. Mindkét nevet, a Kidari és Szidari formát is, érdemes elemezni.

A Kidari centum, a Szidari szatem formában írt magyar nevek. Mivel a centum és szatem indoeurópai nyelvjárás is magyar eredetű, nem lehet kétségünk a kétféle név magyar eredete felől. De egy kis jelentésbeli különbség mégis van a magyar nyelv szabályai alapján, a Kidari és Szidari nevek között. Ki-Dari az Ország-Csillaga (királya), Szi-Dari ellenben Nap-Csillag értelmű.

Egyes írók azt állítják, hogy Közép-Ázsia neve Tokharisztán volt, a 4. században. Súlyos tévedés, ami ellen nehéz védekezni, ha nagy számmal terjesztik a tévesztők a tévedésüket. A terület Turán nevet viselt, és a mai napig is Turán a neve, legalább 9.000 éve. A Közép-Ázsia csak modern kifejezés.

Ebben az időben új törzsek jelentek meg keletről, az Uarok, másként a Vár nevű nép. Mivel a magyar Akadémiát megszállt idegenek mindig a saját néhány ezer éves létük nyelvét akarják ráerőszakolni a magyarokra, a Vár szó indoeurópaivá minősítése is sérti az időt, a Vár igével már nem tudnak mit kezdeni, a Bar alakokkal meg annyit sem, mint a Vár szóval. Az Uarok lerohanták Közép-Ázsiát, és elűzték az iráni nyelvet beszélő alánokat. Az alánok a Kaukázus északi előterébe vonultak. Az Uar – Vár népnévből nem következik tehát ennek a hun népnek az iránisága, hogy jó indoeurópai váljon belőlük. Inkább magyar nyelvű nép voltak.

Azt is írják, hogy az Uar törzsek élén a Vörös Hunok dinasztiája állt. Ez a közlés azért fontos, mert a Déli hunok színe volt a vörös, a magyar színkulcs szerint. Az Uar törzsek egy része, eszerint déli hunok, vagyis elkínaiasodott magyarok, más szóval, törökök voltak. Mivel a déli hunok 220 körül törtek ki Kínából az Altáj (Magas-Táj) területére, az időpontok nem jelentenek akadályt, hogy az Uar magyarok között törökök is legyenek. Az Uarok kínai neve Hua, ami viszont kizárja a török jelenlétet az Uarok között. Ezért a Vörös Hun vezető törzset nem vélhetjük déli hunnak, a vörös szín máshonnan is eredhet. A vörös ti törzstől, akiknek a neve Vörös Élet, illetve Vörös Nap jelentésű lehet. A vörös ti és fehér ti kiadja a piros és fehér színt, ami Egyiptomban is létezett. Felső-Egyiptom a fehér, vagyis Vasz-Vác, Alsó-Egyiptom a piros szín birtokosa. Vaszet városa a Fehér város, Felső-Egyiptom fővárosa.

A 350-es évek végétől a Hjóno, igazi nevükön a Hunni törzsek is megjelentek, keleti irányból. Előbb a kidariták támadóiként, azután a szövetségeseiként léptek fel. Rá kell mutatni arra a dologra, hogy régi magyar törzseink állandóan egymásnak estek, és hatalmi harcot folytattak egymás ellen. A belső harcok folyamatosan a pusztuláshoz vezettek.

Turán, vagyis Közép-Ázsia népessége legalább 40.000 éve magyar törzsekből állt. Az andronovói kultúra népe szoros kapcsolatban állt Szavárdia és Szumer népeivel. Az akkádok elől menekülő szumerok tömegei Turán felé vándoroltak, ahol rokonaik, vagyis a magyarok éltek. Az andronovói kultúra erős népe legalább Kr.e. 2.000 és 1.700 között igen nagy területeket lakott Közép-Ázsiában. Az irániak talán Kr.e. 800 körül képződnek, magyar nyelvi alapokról, amire számtalan bizonyíték van. Az alánok valamikor a perzsák nagy terjeszkedése idején juthattak Turánba. Azonban Kr.u. 150 körül erős hun támadást kaptak kelet felől, amire nyugat felé menekültek, a Kaukázus északi térségébe. Csi-Csi király Turánba húzódik a kínaiak elől. Bal-Amber király 350-ben, vagy 374-ben indítja meg hatalmas támadását a keleti-gótok ellen. Ebben az időben tehát feltétlenül magyarok uralkodtak Közép-Ázsiában, aminek sok bizonyítéka van. A kidariták azonban a magyarokhoz köthetők, nem az indoeurópaiakhoz, a magyarok legfiatalabb fázisához.

Most vizsgáljuk meg a Kidarita népnevet. Kidari király neve, a Ki és Dar magyar szavakból áll. A Ki Kő, illetve a szumeroknál Ország, a Dar és Dér jelentése Csillag. Ki-Dar tehát az Ország Csillaga, meglehetősen jól érthető magyar névösszetétel. Változata a Szidar. Ez a név Szi-Dar, vagyis Nap-Csillag értelmű. A Szi-Si-Csi sorozat mind Napot jelent. Szi-Dar tehát Nap-Csillag, ami azt is jelenti, hogy valaminek a kezdete, a reggel, amikor a Nap keletkezik, de még kicsi, csillag, és csillogó is. Tényleg dinasztia alapító volt.

A görög szókincs java része magyar eredetű. A Vas Sziderosz, illetve Szidarosz, ami jól mutatja a Vas feltalálóinak magyarságát. Ismert a Sziderit nevű vasérc is, a vaspát neve, ami a Szidariták nevét hordozza. A vas csillogó fém, és a többi fémmel együtt a magyarok fedezték fel. A Szi a Nap, de a Der és Dar változatok már a magyar nyelv jellegzetességét bizonyítják (magas és mély hangred).

Mivel igen sok ókori nyelvben a fémek neve mindig a magyarokat jelöli, kétségtelennek kell elfogadni, hogy a görög szidarosz típusú nevek a magyar nyelvből erednek, ezért a Szidariták magyarsága kétségtelen. Emlékeztetőül, a Kassziterit neve is a Kasszi nép Tere, csillogója. A Kaszik a hetedik törzsünk, pontosabban népünk.

A Kidarita Királyság erősen támadta Perzsiát. A támadások mögött a perzsák elválása állhatott, mivel a perzsák éppúgy magyar eredetű nép, mint olyan sok másik nép az indoeurópaiak között. A perzsák Haithal néven illették a kidaritákat. Haj-Tal olvasatban a Haj, Hej mellett a Tal-Bölcs név sejlik fel a névben. Mivel a Haithal és Heftal egyaránt a hunokat jelölte a perzsáknál, nagyon úgy látszik, hogy a perzsák a két népet, a kidaritákat és a fehér hunokat, nem különböztette meg egymástól.

Amikor a hjóno, vagyis hiungnu törzs a kidaritákat 456-ban elűzte, a kidarita birodalom megszűnt létezni. Ez az idő Bál-Amber uralkodása után jó száz évvel történt, vagyis Atilla után. A kidariták egy része az avarokhoz menekült, más része beolvadt a hiungnu, vagyis hun törzsek közé.

Kidari király utóda Kunkha volt. Kunkha neve Kun-Kha értelmű. A Kun egyértelműen Nap, ami a Kundu, Kündü rangnevünkben is látszik. A Kha lehet becézés, vagy Király, esetleg Ház. Kunkha ezért elsősorban Nap-Király értelmű magyar nyelven. A Nap Házából való, vagy a Napocska jelentések lehetségesek, de nem valószínűek egy magára sokat adó napkirály esetében.

A kidariták 350-ben a szászanidák mellett harcoltak, II. Sápúr volt az iráni király. A kidarita király neve Grumbatesz, aki elesett a csatában. Kidari nagypapája lehetett. A Grumbatesz név magyar jellegű, valójában a kimmerekhez is közelít. A kimmereket szumer rokonságúnak kell tartani, és a velsziek is hozzájuk sorolhatók. Krum (Krom, Crom) a kimmer főisten, a Grum-Bá-Tesz megfelel a Krum-Bá-Tesz névalaknak. Grum a kimmer főisten, a Kor, Korom magyar szavak változata, a Bá tiszteletre méltó férfi, és Ba lélek, a Tesz Isten és fontos igéje neve. Grum-Ba-Tesz király neve tehát magyar nyelvű.

A kidariták után Turánban a fehér hunok dinasztiája uralkodott.

XI. FEJEZET: MAGYAR FÖLDRAJZI NEVEK

Hivatalos akadémiai tudományunk, amit inkább áltudománynak kellene nevezni, azt állítja, hogy a hunoknak nincs köze a magyarokhoz. Valaki pénzeli őket, azért mondanak ilyen égbekiáltó ostobaságokat. Sok földrajzi nevünk őrzi a hun királyok emlékét, amit letagadni lehetetlen. Mégis igyekeznek letagadni a tényeket. Olyan ez az eljárás, mintha valaki letagadná a csillagokat is az égről.

Buda fővárosunk Atilla testvére, Buda király nevét viseli. Mivel a Buddha név kiejtése Buda, kétségtelen, hogy Buda egyben Buddha volt. India nagy Buddhája magyar származású, hiszen Sakya volt, vagyis Szaka, ami a Menny Fiainak Háza jelentést tartalmazza. Atilla szeretete adta a városnak a Buda (Buddha) nevet, amit még ma is visel Budapest, vagyis Buddhapest.

A Bu-Da magyar szó jelentése Feje-Nap, amit Indiában „Megvilágosodott” alakban értelmeznek. Mivel a Búza is a Buda rokona, annyit kell fontos növényünk nevéről tudni, hogy felszívja a Nap fényét a magokba, és amikor megérik, akkor a feje, a kalásza fénnyel telődik, ehetővé válik, sok energiát tartalmaz. Őseink ezt a folyamatot pontosan ismerték, ezért adták a búzának a Budához hasonló nevet. Kétségtelen az is, hogy előbb volt a Buda és Búza név a Buddha indiai variánsnál.

De Buda király neve általánosan elterjedt a magyar nyelvben, tehát a nevet sokan használják. Budafa Zala megyében van, Budafapuszta a szintén zalai Kiscsehi mellett fekszik. Mikebuda Pest megyében jött létre, a névben két hun király, Mike és Buda neve is szerepel.

Egyes szlavisták odáig mennek, hogy Buda nevét szlávnak minősítik, persze nem értik a nevet, mert nem is érthetik. Nincsenek meg az ősnyelvi etymonjaik.

Bulgária magyarjai, mert a bulgárok magyar nyelvű nép volt, a Budin városnévben örökítették meg Buda nevét. Ez a város ma Vidin formájú nevet visel.

Buzsák településünk helyén régebben Akcs és Magyare (Magyar-Ház), Mogorey, Mogurdi nevű két település állott. Kiss Lajos szlávista a magyar település nevét szerbnek tartja, mivel a Budzák „sarok, szöglet, zug”, és az oszmán Bucak is ugyan az. De Bu-Szák jelentése Fej-Főség, a Bu-Sák alak a Bu-Zsák formához visz egyenesen. Vajon a magyarok miért adnának szerb neveket saját városaiknak? Buzsák nevünk a Buzák formával is rokon lehet, ami miatt Buda neve is szóba jöhet a név kialakulásánál.

Buziás régi magyar város neve a Buzjás – Bodzával benőtt hely – fogalmából keletkezett, Kiss Lajos szerint. Mi viszont mindig égi dolgokról neveztük el városainkat, tehát itt is a Budjás fogalom van jelen. Az elpusztult Magyar-Buzyas Zimony környékén szintén Budjás olvasatú.

Budvár Erdélyben kétségtelenül Buda-Vár értelmű. A Crna Gora területén lévő Budva szintén magyar eredetű, a Va/Ve kisebb isten, gyakran folyó, hegy, forrás, stb., a Bud előtag Buda nevének rövidülése.

Mike hun király nevét őrzi Mike Somogyban. Azután Pest megyében Mike-Buda községet kell ismerni, valamint Zalában Mikefa községet. Mikefa összeolvadt Karácsonyfa községgel, ma Mikekarácsonyfa a neve. Mike.Pércs Hajdú-Bihar megyében létezik. Mikes Erdélyben lévő település, a Mikó névhez kapcsolható Mikóháza, Mikófalva, Mikosszéplak. A Mike név Mingge alakban fordul elő a kínai írásokban. A név Mi-Ke formában Fény-Kő (Ország), amiből a Miklós és Mikael, Mihály nevek is erednek.

Miske hun király neve szintén megjelenik, Miske város nevében. A Mis-Ke névben a Ke hasonlatos nagyon sok rokonához, Kő, Föld értelemben. A Mis még több rokon formával azonos, „Ifjú Hős” jelentése női mivoltában Miss alakot vesz fel az angoloknál.

Sok variánsa van a Mis szónak is, a Mi Fény, a Si Nap, ami miatt a Mi-Si Fényes Nap értelmű. Így a Misina-tető színmagyar név, Mi-Si-Na a Fényes-Nap-Háza, ahová a Napisten szívesen leül pihenni égi útja járásakor. Ennek a mitológiai képnek még több magyar nyelvű kifejezése is van. Az ilyen nagyon ősi fogalmakat a mai emberiség kutatói nem ismerik fel, amivel óriási károkat okoznak. Őseinek kutatását minden ember szeretné, azt gondolom, ebben nincs vita egyetlen ember között sem.

Beszter hun király nevét a Kassától keletre lévő Beszter község is őrzi. Apaj felé terül el Bösztör-Puszta, aminek neve, engedelmükkel, szintén Beszter király nevét őrzi. Besz a háború istenkéje, Egyiptomban is létezik, tehát ősi fogalom, legalább 5.000 éves. A Besz a Basz magas hangrendű alakja. Ezt a tényt azért kellett kihangsúlyozni, mivel a szláv utódaink el akarják rabolni ezt a nevünket is, de így nehezebb lesz rabolgatni, a magas és mély hangrend, még nincs kidolgozva utódainknál. Besz-Ter a Háború-Területe, vagy Csillaga. Hatalmas nagy király volt, Bixtun alakban is ismert neve.

Becézve Beszter neve Beszter-Ce. Beszterce város Erdélyben fekszik, a nagy király nevét viseli. Van Beszterce megye is, amit később Beszterce-Naszód formában neveztek. A Beszterce több folyó neve is.

Besztercebánya jelentős városunk a Felvidéken, aminek neve a hatalmas Beszter király nevéből ered. A Bánya is magyar szó, a Ba’U-Na alvilágban is ismert istennő nevének változata, mivel mi találtuk fel a bányászatot is, tízezer évnél biztosan régebben. A szlávok időszámításunk után 500 táján képződtek, magyar és alán néptömegekből, de a fejünkre akarnak nőni, ami nem fog menni. A fiú ne legyen az apja apja, mert ezt tiltják az Egek!

Beszterce község ma Szabolcs-Szatmárban helyezkedik el. Állítólag valami Bisztró név alapján képződött a neve. Ez a Bisztró Gyors, Tiszta, Átlátszó, Büsztr6 formájú név lehetett, amiből a nyelvészetileg nagyon képzett magyar parasztok azt mondták, vegyünk fel a nyakunkra szláv nevet, mert az olyan jó. Na de hol van Beszterce község mellett egy gyors folyású folyó? Sehol, amiből az is következik, hogy a szláv nyelvészek nem ismerik az igazságot.

Torda városa a hun Torda vezér nevéről lett elnevezve.

Horka a fegyverek szállítója, Hor isten házából született. Aki Hor istent egyiptominak gondolja, nagyot téved. Hor nagyon ősi magyar, vagyis európai, ázsiai szó, sok tízezer évvel régebbi, mint Egyiptom felemelkedése. Hor-Ka tehát a Hegyek-Háza, a Reggeli Nap-Háza, aki a sereg után viszi a nehéz fegyvereket, faltörő eszközöket. Kraszna-Horka büszke vára tehát Horka vezérhez és társaihoz tartozott, mivel a neve tisztség név, sok Horka volt. A Kraszna névben a Kar-Asz-Na magyar név rejlik, ami elöl rövidült. Az Asz-Na az Ászok-Háza, ami mi vagyunk, magyarok (Asz-Falu), a Kar elsősorban az erődítményre és városra vonatkozik, mivel sok finnségi és kelta, de szemita nyelvben is a Kar Város.

Ám a Kraszna folyó neve lehet Kárász-Na is, ami a Kárász-halak – Háza értelmet tartalmazhatja eredetileg. A lengyel Krasna folyónév magyar eredetű lehet, mivel a lengyelek is magyar eredetűek.

Hunyad nevünk két nagyobb városunk nevében is létezik, úgy mint Bánffyhunyad és Vajdahunyad nevében. A Hunyadi család azért sem lehet román, mert őseik magyar neveket viselnek. Akkoriban a Havasalföld, vagy Havaselve még magyarok által lakott terület volt, ahonnan csak magyarok származhattak. A rumén nyelv csak később falta fel a magyar nyelvet a Havasalföld területén. Hunyad vármegye is volt, ahol a magyar nyelvet szintén felfalta a rumén nyelv. A Hun és Huny azonosságát remélhetőleg egyetlen magyar sem vitatja.

A Hunyadiak tehát tiszta magyarok, vagyis hunok voltak. Ezt a tényt is megtámadták a jeles magyarul nem értők.

Tanya nevünk nagyon elterjedt. E-Tana isten neve is viseli a hun, vagy magyar király nevét. Tana királyunk neve rengeteg mai névben is felismerhető. Fontos a Tanais név, ahol a magyaroknak központja lehetett valamikor, a mai Azovi-temger keleti részén. Ezt a tengert Maeotis néven is ismerjük, a Majóták tengere, ahonnan származtatom Maja istennő nevét. Messze a római kor előttről, hogy ne morogjanak a nyugati nyelvészek.

Azután a Tana-tó térsége is ősi magyar terület lehet, amiből visszamaradt a magyar név. Baráth Tibor sokat ír erről a területről, de nála pontosabb rajzot ad Oláh Imre. A mai földrajzi képből ne következtessünk vissza a 6-8.000 éves helyzetre, mert akkor biztosan tévútra jutunk. Pedig a mai nyelvészet egyik kedvelt módszere a „visszakövetkeztetés”. Ezzel a módszerrel azt lehet mondani, amit akarunk, de egyetlen visszakövetkeztetés sem tény, csak kitaláció, amit politikai megrendelésre millió számra lehet gyártani.

Baráth Tibor is felismerte a Tana, Tania és Tanya összefüggéseit. Azt is, hogy ezek a nevek rendkívül elterjedtek a Glóbusz felszínén. Vajon mi akadályozza meg az Akadémia embereit abban, hogy Baráth Tibor megfejtéseit tovább fejlesszék? Talán csak nem az, hogy minden igazságot el akarnak titkolni? A Tanya tehát nagyon sok területen létező név. A magyarokhoz, vagyis a hunokhoz kapcsolható minden esetben, mert a Ta-Na magyar összetett név.

Atilla városát a szövetséges germánok, akik eredetileg is magyar eredetűek, Etzilburgnak nevezték. Maga a Burg és Berg is magyar eredetű, de az Etzil valami olyasmit jelenthet, hogy Acél, vagy Háza-A Csillagoknak. E = Ház, Hajlék, Til = Csillag. A germánok többsége testvérként tekintett ránk, de egy kisebb rész ádáz gyűlöletet táplált irántunk. Atilla városa azonos Buda városával. Biztosan vannak olyan kutatók és névanyag, aminek segítségével sokkal jobb leírást lehetne adni Atilla földrajzi neveiről, mint amit itt láthatunk.

Kadarkút városa Kadar király nevét viseli. Hatalmas nagy király, Kadar, Katar, Kattar volt a neve. Ő volt az a nagy magyar király, aki a megvert nyugati gót seregeket üldözve Hispániába jutott. Hispániában megalapította a Katalán népet, több nagy csatában megverte az ellenséget. Neve fontos magyar krónikákban is fennmaradt. A Katarok vallási harcai Katar királytól is eredhettek, nem kell kitalálni valamilyen latin szót Katar király nevének meghamisítása érdekében. Atilla catalaunumi csatájának egyik nagy hadvezére Katar volt. A csata 451-ben zajlott le, óriási magyar győzelemmel, a beérkező hun hadseregek egyik vezére volt Katar. Amint tudjuk, egy hun hadsereg létszáma 100.000 fő volt, vagyis 10 tömény (tuman, Nap a Mennyben). Katar fontos szerepet tölt be a Tarih-i-Üngürüsz krónikában is.

Kattar, Kadar király nevét a Kadarka nevű szőlő és finom bor is viseli.

Az iszlám Mohamed próféta győzelme után kezd terjedni a Földön. A 622 utáni világban a magyarok, vagyis hunok, nagyon megverik az az arabokat a Tajo menti csatában. A régebbi hun, és a fiatalabb magyar történelmi adatok között azért van bonyolult helyzet, mert a történeti szerzők összekeverték a történeti adatokat, amelyek mindig is a magyarokról szóltak. Katar is magyar volt, Falics is magyar volt, aki 948 körül a Tajo folyó mellett megsemmisítette a támadó arab seregeket. Az arab invázió visszavetését a frank királyok is nagy győzelmekkel segítették, de Falics volt az, aki oloyan vereséget mért az arabokra, hogy többé nem tudtak nagy létszámú inváziós seregeket kiállítani Európa ellen.

Réka királynő nevét őrzi Ríka Erdeje és Ríka Pataka, ahol a hun királynőt eltemették. A közelben van Atilla Vára, ma Hegydomb a neve, ahol Réka királynő élt, vagy a kastélya állott.

A megfoghatatlan ellenség, aki el akarja ragadni tőlünk az emberiség eredeti népe rangot, mindent megtesz, hogy meghazudtolja a magyarság és hunság őshonosságát a Kárpát-medencében. Bizonyosan 70.000 éve vagyunk itt, de a további alapos kutatások ezt az időt még sok százezer évvel is megtoldhatják. A Terület megtartásához gyerekeket kell nemzeni és szülni, drága honfitársaim.

Fogalmam sincs arról, hogy egyes nagy magyar, vagyis hun királyok neve miért maradt fenn bizonyos területeken, más területeken meg miért tűntek el? De az biztos, hogy nagyon sok területen a nép megtartotta a magyarok, vagyis hunok nevét, imáiban, a szabadság utáni vágyakozásában, mítoszaiban. Az is igaz, hogy a szabadságot elhozó hunok ellen ezer hazugságot találtak ki a rabszolgatartók, hogy befeketítsék a hunok, és magyarok nevét. A szabadság minden ember születésétől eredő jog. De ezt az alaptörvényt nagy hatalmak támadják, akik a magyarokat és hunokat rendre befeketítik a világ előtt. Minél jobban aljaskodnak, végül annál nagyobb vereséget szenvednek.

XII. MAGYAR SZEMÉLYNEVEK KÖZTI HUN NEVEK

Ha valaki azt hiszi, hogy a magyar nyelvészetben és történetírásban idegen, a magyarsággal szemben ellenséges elemek alkotják a központi szerepet, akkor az a valaki jól hiszi. A magyarok az emberiség kultúrájának létrehozói, amit le kell tagadni. Ez az oka annak, hogy a személynevek között sem mutattak ki hun neveket a megjelenési joggal rendelkező kutatók, mivel a hun személynevek és a magyar személynevek közötti azonosságok perdöntő bizonyító erővel bírnának a magyarok és hunok közötti azonosságra, illetve rokonságra.

A magyar személynevek általános vizsgálata azt bizonyítja, hogy a magyar nyelvből erednek. Rengeteg személynevünket letörököznek, másokat finnugornak minősítenek, minden alap nélkül.

A magyar személynevek jelentése nincs feltárva. Ezért személyneveinkről azt beszélnek, amit akarnak. Pedig személyneveinknek is belső jelentése van, aminek kimutatása megakadályozza a hamisításokat, félrebeszéléseket. Ugyanez vonatkozik a teljes magyar nyelvre.

Fehértói Katalin „Árpád-kori kis személynévtár” című munkája 6.800 személynevet sorol fel a XII-XIII. századból. Kitűnő munka, amelyből most bemutatok néhány nevet.

Aba, Oba – Az Apa zöngés változata, magyar királyi nemzetség is, az arabok Abu formában becézik.

Abadi – Az Abád tömeges Indiában. A név speciálisan magyar jellegű, a D-vel való jelzés Hely értelmű, esetleg becézés. Abád-Szalók nevünkben is megjelenik.

Abareus – Az Abar az avarok neve. Tehát van összekötő kapocs az avarokkal, nem tűntek el nyomtalanul, mint ahogy állítják.

Acel – Magyar név, belső jelentése A-Szél. A harcos szélét, a bőr feletti részt borította az acél, ami speciális magyar találmány.

Aladarus, Olodar – Hun név is. Ala Magas, Dar Csillag, Fiú, ezért az Aladár speciális magyar név.

Almus – Al Magas, Mus Ifjú, az Álmos variánsa. A Volga-kanyarnál is volt Almus fejedelem, aki eszerint magyar nevet viselt.

Ambreus, Ombreus, Ombruus – Bál Amber második nevével rokon. Az Ambrus mai név is hun, vagy szumer eredetű, Ember jelentése is kétségtelen.

Atakur, Otoqur – Ata az At magyar alapszóból eredő név, becézve Atya, a Kur Ország. A név jelentése Atyja az Országnak, Körnek.

Athila – Atilla király neve.

Bal, Balad – Bál Amber nevének első része.

Banc, Bank – A Bán, Pán kicsinyítve. A kínaiban is megvan rangnévként, magyar eredetű szóként.

Bestur, Bester – Hun király is viselte a nevet, Bixtun nem feltétlenül azonos vele. Beszterce városaink és folyóink neve is Beszter hun királyhoz kapcsolódik.

Buda – Magyar név, Bu-Da jelentése Fő-Hely, és Feje-Nap. Atilla testvére is, a főváros neve is, Buda-Pest alakban, de Buddha is Buda, és magyar származású.

Cabadi – Csabádi, vagy Szabadi. Az első esetben Csaba neve van jelen a névben.

Donat – Hun király is viselte a nevet. Don-Atya jelentése lehet Úr-Atya, vagy Víz-Atya is.

Heta – Magyar név, keleten Yeta, a görögöknél Geta volt az írása.

Hunche – Hun-Fény.

Hunda – Hun Föld.

Huned – Hun Ed.

Hunoca, Vnoca – Hun-Csillag, Hun-Fia.

Kewe, Keue, Quewe – Keve, Kőfő, Kufu, Kevély hun király neve.

Koch – A Kocs hun és magyar törzsnevet viselő személy.

Reuka – Réka, Atilla felesége.

Ruga – Nagy hun király neve is. Ru-Ga a Rovás-Háza.

Ruos – Szintén Ruga neve. Ru-Ász a Rovás Ásza. A nevet önállóan is használták a magyarok.

A sok név között rengeteg érdekességet fedezhetünk fel. Érdemes bányászkodni Fehértói Katalin nagy gyűjtésében.

Folytatás: →


13. IRÁN MAGYAR HUNJAI
14. KÍNAI TUDÓSOÖK IGAZSÁGAI
15. MAYA ADATOK
16. A SHI JI 110. KÖTETE
17. A ZSUAN ZSUAN BIRODALOM
18. A TÖRÖKÖK
19. A MONGOLOK
20. A HUNZAKUTOK 

 XIII. FEJEZET: IRÁN MAGYAR HUNJAI

Gyakran beszélnek a nyelvészek, történészek Iránról, miközben nem térnek ki arra, kik laktak a perzsa és méd uralom előtt a területen. Az iráni fennsík két részre tagolódik, a medence jellegű fennsík keleten Afganisztán, nyugaton Irán nevet visel manapság. Afganisztán északi részén terül el az Amu-darja felső medencéje, amit Badahsan névvel illetnek. Ez a mai név a magyar Ba’U-Dag-San több ezer éves szóösszetételből ered, Ba’U-Dug istenasszony nevével is rokon. Nevezhetjük Boldog-országnak is. A mitikus János pap országához is köze lehet. Az iráni fennsíkot középen egy hegylánc választja két félre. Nyugaton a perzsák, keleten más népek alapítottak országokat.

Az ókor elején, nagyon úgy tűnik, a déli részen dravida törzsek éltek, az északi részen meg magyarok, vagy magyar rokonságú aziánusok. Az is valószínű, hogy az északi magyarok a déli dravidákkal szoros közösségekben éltek, emiatt a nyelveik között számtalan azonosságot lehet felfedezni. Az is lehetséges, hogy a magyar és dravida nyelvek egy tőről származtak. Azt viszont nem lehet megmondani, a kevés adat miatt, hogy a dravidák honnan jöttek, honnan ered a nyelvük. Csak az biztos, hogy a magyar nyelvvel a tamil rokon, rendkívül sok szó közös a két nyelvben. A dravidák eredete ma is nagy rejtély. Ausztralid és mongolid génjeiket, valamint magyar szókincsüket nem lehet ma még helyes elmélettel megmagyarázni.

Irán területén sok magyar törzs jött létre. A guti ma a Guti családnévben él tovább. Ennek a törzscsoportnak Qutu neve is volt. A Kassu csoport másik neve a Kasszita. Ők a Kaszi törzsünk, akiket gyakran ma Keszi alakban írnak. A Kaszpi-tenger névadói, de a Kassziterit érc is a nevükhöz fűződik. A rézkor népe, bronz feltalálói, Dunaújváros mellett Koszider-telep őrzi nevüket. Tőlük délre a Lullubi törzsek éltek, akik nevük alapján szintén magyarok. A bibliai Nod-földe érthető a mai Urami-tó környékére, bár a Nod lehet Nad, vagyis Nagy, ami Ázsiára is vonatkozhat, továbbá Ó-Nod (Ónod) híres hely a Kárpát-medencében terül el. Ónod neve azt mutatja, hogy területe az Ó Nod földje, vagyis régebbi, mint a bibliai Nod-földe. Édent is többen Irán északnyugati részére értik, de tudni való, hogy több is Éden volt. Kur-ország is létező hely, Kur-Tu Ger-Matu (Kürt-Gyarmat) törzsünk lakhelye volt. Gurgan környéke is fontos magyar telephely, a Kopet-Dag vidékével együtt. Itt terült el a híres Hyrkánia, aminek a neve Hur-Kán valójában. A Hur a Nap, lásd Csillag-Húr nevünket, meg a Húr szó jelentéseit, a Kán meg Királyság, a Kanság a kutya nevünk alapján képződött, nyugattól keletig. Gilán földjéről erednek a mai Gilányiak, de Teherán neve is magyar eredetű, rengeteg más perzsa szóval együtt. Délen Elam a dravidákhoz tartozott. Irán részletes őstörténete nincs kidolgozva.

Minket az indiai Puránák, az ősi szent hagyományok könyvei érdekelnek legjobban. Továbbá az Aveszta, és a Sahnáme írásai. Igaz, a felsorolt írások nem túlzottan régiek, 3-4 ezer évnél nem tekintenek messzebbre, de mégis fontosak, mert segítségükkel régebbi időkbe is visszapillanthatunk talán a magyar nyelv segítségével. Továbbá minden könyv fontos, mivel a könyvek kincsek. Ezekben a könyvekben azt írják, hogy a Turuska nép, vagyis a magyarok, behatoltak Indiába, és a hatalom rá fog szállni erre a népre. A Turuska az etruszk magyarok neve is. Indiába mellesleg többször behatoltunk, az indiai népek jelentős része magyar eredetű. Mivel a hatalom gyakran vallási jellegű, azt kell mondani, hogy a prófécia beteljesült, mert Buda (Buddha) valóban hatalmat gyakorol nagyon nagy területeken, ő pedig magyar volt.

A Turuska nép ősének Feridun királyt határozzák meg indiai iratok. Megjegyzendő, hogy az indiai írások rendkívül sok adatot tartalmaznak az őskorra, a népek eredetére nézve. De azt is meg kell jegyezni, hogy az adatokat nagyon sok szerző félreérti, a mai viszonyok alapján vezetnek le sok ezer éves viszonyokat, ami teljesen tilos. Zajti Ferenc kitűnő meglátásai mellett teljesen téves elképzeléseket is leír munkáiban, amivel nagy zavart okoz a kutatni vágyó utódok fejében.

Nagyon fontos, hogy a Turuska népet a magyarokkal azonosítsuk. A Turkok magyarok, a Tur-Kén, vagyis etruszk néppel azonosak, bár sokkal nagyobb a magyarok elterjedési területe, mint az etruszkoké. A törökök viszont Kr.u. 250 körül képződnek, hun-magyar és mandarin-kínai együttélés után. Tehát török népről és nyelvről tilos beszélni Kr.u. 250 előttről. A nyelvek megjelenési ideje rendkívül fontos az őstörténelem szempontjából, nem szabad felelőtlenül játszani az időpontokkal. Azt kell látni, hogy a mai történészek, nyelvészek nem ismerik az Idő fogalmát, és képtelenek levezetni a nevek keletkezési sorrendjét, gyakran tanult önhibájukon kívül. A nyelvek ugyanis egymásból születnek.

Feridun neve Feri-Dun, vagyis Tündér-Úr értelmű. Valamiképpen az égbolthoz tartozó név, azon kívül, hogy csakis a magyar nyelven érthető meg a neve. Feridun Szent Turán Sahja. Megjegyzem, hogy a Sah név a magyar Sza és Sa nevek származéka, Menny Fia értelemmel, ami az egész magyar nemzetre is vonatkozik. Elvégre a Sza-Vár-D nép az egyik legfontosabb magyar nép az őskorban. Feri mai magyar név is, a Fa-Iry a Fán, vagyis a Világfán lévő Szem = Iry neve, Fa-Iry, ami persze Tündér értelmű. Az Iri (Osz-Iri) meg egyiptomi magyar, Ozirisz értelmű, amit azért jegyzek meg, hogy a kegyelemben félig részesültek ne tudjanak indoeurópai hamisságokat irkálni. Bár, a bértollnokok…? Ők mindent meghamisítanak, de nem lesz bántódásuk, még akkor sem, ha egész népeket taszítanak a mocsokba. Ellenben valamikor csak eljön a büntetésük.

Ha igaz, Anahyta Szijavusz anyja. Anahyta magyar istennő, ami miatt a fia, Szijavusz is magyar herceg. Anahyta neve An-Áhíta is lehet, An természetesen a magyar Ég, Menny istene. De az Ana-Hűta lehet az Anya-Héták anyja is, a Hét mindig a magyarokat jelöli, mivel Nap a jelentése a Hét számnévnek. He-Ta a Nap-Ország. Mi vagyunk a Nap Népe.

Nimrúd is megjelenik az iráni és ind írásokban. További neve Azi-Dahaka és Bar-Kus.

Nimrúd nevei magyar nyelvűek, elvégre egyik ősapánk. Nim a Magas és Oroszlán, a Rúd a Nimrúd csillagképben lévő Rúd, az Öv, és alatta a csillagkép Rúdja. Talán nem kell pontosabban megmondani, mi ez a rúd a csillagképben.

Azi-Dahaka neve az Ászi-Daháka nevet rögzíti. Az Ászik, Ászok a magyarok népe, tőlünk kapta Ászia=Ázsia kontinense is a nevét. A Dahák a Dakák magyar népe, akik Közép-Ázsiából betörtek Erdélybe, és dákoknak nevezik őket manapság, bár magyar nyelvűségüktől igyekeznek megfosztani őket.

Bar-Kus szintén Nimrúd neve. Alapvetően a Bar Fiú, bár valójában Nap. A Kus viszont a Világfa, másrészt a kusiták népe. Ezért Bar-Kus lehet a Világfa-Fia, de lehet Napja a Kusitáknak, vagyis uralkodója. Sajnálatos, hogy a régi korokat nem értjük, és akik rendbe akarják tenni a népek mozgásait, őket megtámadják, és a mai helyzetet akarják ráhúzni sok ezer éves teljesen más helyzetekre. Ez a történelemtudomány legnagyobb megcsúfolását jelenti. A mai történettudomány ókori vizsgálatairól azt lehet mondani, hogy a pénz ügynökeinek hálójában fetreng. Itt lenne az ideje igazi történelmet írni.

Ismerjük Tur és Afraszijab turk királyokat, akik természetesen magyarok Turánban. Kr.e. 1.000 körül éltek, ekkor még törökök nem léteztek, akik tőlünk veszik át népnevüket is. Turk az etruszk Turkény népnévből származik, innen a turk népnév. Afraszijab neve meg a magyar A-Frászij-Áb szóösszetételből. De az A-Frász-Íj-Áb is lehetséges névösszetétel, mert a magyarok íjától sokakat kitört a frász. Az Ab meg Ház is, ezt mindenki tudja (Magyar-Ab = Magyar-Ház, vagy Törzs). Egyiptomban lévő testvéreink neve a Magyar-ab.

Tur király mitikus uralkodó lehetett, mert a neve igen elterjedt a magyar nyelvben. A Tur név előbbi a Turk névnél, ezért nem lehet ráfogni, hogy a Tur a Turk névből eredt volna. Az a valóság, hogy a Tur és Turk is magyar szóösszetételekből ered.

Csak későbbi tétel, hogy Turk és A-Frászi-Ab királyok turáni népe az ellentét népe volna, mert valójában az ellentét, vagyis a Sátán népe az iráni nép, meg a többi déli népesség, akik a Sátánnak kezdtek hódolni, a mai napig is. Az igazi szósorok és a megfordított szósorok akkor keletkezhettek, amikor az írás fejlett lett, a balról jobbra, és jobbról balra olvasatok kezdtek elterjedni. Az olvasatok eredeti iránya balról jobbra volt. Sokan ezt megkérdőjelezik, de eredményt így nem fognak elérni. Azt is lehet javasolni, hogy a sok ezer éves magyar írásokat először balról jobbra irányba olvassuk. Ha így nem jutunk eredményre, akkor kezdjünk hozzá a más irányú lehetséges olvasatokhoz.

Kei-Kobad Irán trónjára kerül, akit a hős iráni Rusztem tesz oda. Ő a Kejani dinasztia őse. Itt is meg kell állni. Rusztem neve magyar, mivel a Rusz a magyarokat jelöli. Persze, a Tem is magyar szó, Egyiptomban is létezik. A Rusz szót Baráth Tibor és Ipolyi Arnold is magyarnak minősítette, ezért aztán, mint kutató, megpróbáltam e nevek magyar eredetét felfedni. Nagyon sok szóra sikerült ráakadni, amelyek alapján a Rusz kétségtelenül magyarokat, vagyis hunokat jelent. Rusz-Tem tehát egy magyar király.

Kei-Kobad neve szintén magyar nyelvű. A Kei a Keve becézése, a Ke a Kő egyik magyar formája, az –i- speciális magyar nyelvű becézés. A mai Rác-Keve magyar város nevét a környéken élő magyar nép Kei néven is említi. Ez a Kei pedig perdöntő név, mert senki nem érti jelentését, csak a magyar nép, meg az olyan félnótások, mint akik a Keve szóból származtatják a Kei szót, mint e sorok szerzője. A Kei tehát színmagyar szó. A Kobad nagyjából Köb-Ád, ami Kovád formára is fejlődhet, mert fejlődik is. A név Kufu, illetve Hufu fáraó nevével is közvetlenül rokon. A Kejani dinasztia őse Kei-Kobad, de látjuk, hogy az ős neve magyar eredetű, ami miatt az utódok is magyarok.

Kei-Kobad, vagyis Kő-Köb-Ad utóda Kej-Kavusz lett. Kei-Kavusz két vezére, bizonyára jól megfontolt dinasztikus szándékból, vadászat alkalmával, egy gyönyörű turáni, vagyis magyar leányra bukkant. A két vezér a lányt Kei-Kavusz elé viszik, aki el is veszi feleségül, majd tőle születik Szijavusz. Szijavuszt Rusztem neveli fel.

A zsidóság tíz törzse Közép-Ázsiába került Kr.e. 722-ben, amikor az asszírok elfoglalják Szamáriát. Szamária magyar tartomány volt akkoriban. Néhány év múlva magyarok támadják meg az asszírokat, kiszabadítják a zsidó törzseket, akikkel északra mennek.

A Puránák beszéltek Manu isten népéről, akik a manavák. A manavák az árjákkal azonosak, tehát eredetileg magyarok. Azután szó van a Nagákról, akiknek a neve Na-Ga értelemben Nagy-Ház magyarul, ami az égboltra vonatkozik. A nagák szkythafélék, vagyis magyarok a csudaországból. Zászlajukon kígyó a jelkép, de mi tudjuk, hogy a kígyó a Tejút egyik jelképe. A cigányok itt kapcsolódnak hozzánk, mint a kígyó népe, vagyis nagyon régi koroktól kezdve vehetjük a testvérséget. Arról nem beszélek, hogy a mai magyar és cigány vezetőknek mennyi bepillantása van az ősi korokba. A Devákat kínaiaknak minősítik, holott lehetnek éppen hunok is Kínában. A Daityák a Kaszpi-tengertől keletre hoztak létre államot, amely az Indus folyóig nyúlott, ők éppen lehetnek a Fehér Hunok is. De ez nem valószínű, a Daityák sokkal régebbiek a Fehér Hunok népénél. Az ország neve Hyrkánia volt, és Hiranya-Kashyapa volt az első királya. A felsorolt népek közös őstől származnak, az árják északon, a nagák keleten és délen laktak Indiában. De az is bizonyos, hogy a nagák népvándorlása valahol messze nyugaton kezdődött el. A népek leírása, az árják szerepeltetése miatt, nem lehet túlzottan régi, esetleg a Kr.e. 1.200 évekre tehető.

A ceyloni Jaksha nép neve ma is él a magyar Jaksa családnévben. A Nagák, mint tipikus magyar nép, nyugatról indultak útnak, és keleten messze Japánig jutottak. Japán egyik magyar törzse, akik betelepítették a nagy szigeteket.

A Puránák azt is bizonyítják, hogy ismertük Amerikát, sok évezreddel ezelőtt is. Igaz, csak a keleti ismereteket bizonyítják, de mi tudjuk, hogy nyugaton is elértük Amerika hatalmas térségeit. Keleten tehát Patala volt Amerika neve. Ez a név Pata-La formában a Halál-Földje értelemmel bírt. A nevet csak a nyugati értelmezéssel lehetne megmagyarázni, ezért Patala földjének a nevét inkább nem szabad értelmezni.

Hyrkánia urának leszármazottja Bali fejedelem. Mivel a Ba-Li a magyar nyelv szerint Bá-Király, kétségtelenül érthető királynév. Bali-sziget nevével is rokonítható. Mellesleg a Bál-I név is értelmes a magyar nyelv szerint Bali neveként. Hadvezéreinek nevei: Szumali, Mali, Malayavan, Maya. Maya hadvezére nő volt, vagy férfiú? Maya áthajózott Patalába, vagyis a Csendes-óceán felől hatolt be Amerikába. Rendkívüli adatok.

A Maya nép nyelve mégis inkább magyar szókincset tartalmaz. Azt nem lehet vitatni, hogy a mayák Európa, meg Ázsia felől is kaptak nyelvi szókincset. Az viszont nem lehet kétséges, hogy mindkét irányból magyarok is érkeztek Amerikába.

Feridun fiai Szelm, Tur és Eraj. Szelm a Szalamon, a szemiták atyja, Tur a magyarok, szumerok, kelták neve, Eraj pedig az irániak jelképe. Feridun fiainak hármassága a felsorolt három népnek (szemiták, magyarok-szumerok-kelták, irániak) testvérségét bizonyítja. A Biblia rokonításával szemben áll ez a rokonítás?

Zohák a Dahák névből alakult ki, lásd a T-D-Z hangevolúciót. Ő maga Nimrúd-Ménrót, aki a magyarok őse. Zohák sok tudós szerint azonos Zarathustrával. Zohákot arábiainak tarja a Sahnáme hőseposz, de abból a korból lehet ez igaz, amikor a mai Arábiát is magyarok (szumerok) lakták, akikből lettek az arabok.

Feridun három fia közül Tur és Szelm Nimrúd lányától született, tehát igazi vértestvérek. A harmadik fiú, Eraj, akinek a nevét Ireda formában is írták, Iránból való feleségtől született. Tur lesz Turán, Iraj lesz Irán ura, Szelm, illetve Sharm a nyugati részeket kapja örökül.

A Dahák, Dákok neve rokon Zohák nevével, Sarm királyfi neve meg a Sarmi-Segethusa dák főváros nevével, vagy a Sauromata népnévvel.

Zajti Fernc közli: A szkytha erkölcsök díszeit Trogus nyomán Justinus gyűjti egybe, aki nyomán Bonfinius ezt mondja: „Mert legalább az Euthalan hunokat, a pacinákkal szomszédos szkythákat...”, nem rontotta meg a métely.

Az európai szkythák másképpen Géták, vagyis Héták, a Hét-Magyarok népe. A Géta, Héta, Yeta, Khéta nevek mindig magyarokat jelölnek.

A Turuszka nép a magyar nép, Trószka, a jóslatok szerint Indiára a magyarok hatalma fog szállani. Ezt úgy kell érteni, hogy a magyarok eredeti isteni világlátása Indiára száll, amely hatalmas szubkontinens erkölcsi magasrendűségében az egész világnak utat mutat.

Feridun neve magyar nyelvű. Feri-Dun jelentése Tündér Úr. Lehet még a nevet más formában is vizsgálni, mint Fer-Id-Un alakban, de most erre nem érdemes kitérni.

Macudi (Maszúdi), egyezően a pahlavi Dinkard adataival, a turáni Afrasiab családját Turke, Turk személyén át rokonítja Feridun királlyal. Afrasiab talán a Megsegítő értelmével bír, de ez nem biztos.

Az Ain-i Akbari hódító turáni fejedelmeket sorol fel: Husheng, Jemshid, turáni Mirtász fia, Zohák, más nevén Nimrúd. Ezen nevekből a Hu-Sheng azt jelenti, hogy Menny Fia (Hu) Shenng – Lélek, szent isteni lény. Jemshid, aki a turáni Mirtasz fia, a Yem ország Shidje, vagyis ura, tündére. De ez az ország Afrikában van, de a magyar hatalom akkor több földrészre is kiterjedt, amin ma ne csodálkozzunk. A harmadik fejedelem Zohák, aki a turáni Mirtász fia Nimrúd. Ez a fejedelmi lista is rendkívül fontos a magyarok számára, mivel az ő fejedelmeiről beszélünk. A Jam és Jem ország messze Afrikában létezett.

Arjaspa hun herceg lett kijelölve az első csapás megadására. Ez a hun, vagyis magyar herceg, valamilyen cselekvést volt kénytelen megtenni, amire azonban nem vitte rá a lélek. Árja-Spa neve jelentheti az Árják, vagyis magyarok Szemét is. De Árjás-Pa formában az Árják Fője a név értelme.

A szkytha Tahmuraf és az ind Krishna között jó barátság alakult ki. Tahmuraf Huseng unokája, Krishna meg egy indiai Napisten. A két barát a magyarok és indiaiak barátságát jelképezi, isteni színvonalon, és az öröklét viszonyában.

Keresasp nevű generális Indiába tört be, Feridun parancsára. A hadvezér neve Keresasp értelmű. Keres a név első része, az Asp Szem értelme az Asz-Pár szavaink összevonódásából ered. A Keres és az Asp nevek sok magyar eredetű névben felismerhetők. India szanszkrit írásai számtalan vonatkozásban vizsgálhatóak a magyar nyelv szempontjából.

Azt is le kellene szögezni, hogy az ind, iráni mitológia alapjaiban magyar eredetű, mivel minden ízében a magyar mitológiából keletkezett. Az eredeti magyar mitológiát meg sok alkalommal elferdítették a későbbi mitológusok, akár jó, akár rossz szándék miatt.

A Turk névről tudjuk, hogy a Tur becézése. A Túr magyar ige, a sumer túró istennő neve Dur-Tur. Dúrni és Túrni a magyar nyelvben lehet, de a sumer is ismeri Dur nevet, aminek Torony az értelme. Nagy tornyok jellemzik Sumert, de más területeket is, köztük Szardíniát. A Tarján, Tárkány, Trója (Torja), Trák, Tyrhén, Etruszk és egyéb nevek mind magyarokat jelölnek, egyik nagy águnkat. A törökök felvették ezt a nevünket, így lettek ők is turkok.

Mellesleg a Varkocs szavunkban a magyar Kocs törzs neve ismerhető fel. A kocsok egyik települése Kocs, aminek nevéből származik a Kocsi szó is, ami Nyugat-Európában is elterjedt.

Közép-Ázsia területén magas műveltség virágzott, ami szoros kapcsolatban állt Szubartuval és Mezopotámiával. Turán és Irán harcai a hegemóniáért zajlottak. Turan neve, mivel szépségistennő is, Tu-Ran formában Nap az Égen értelmű. Vagyis annyira szép istennőnk, mint Nap az égen. A sumer Dur-An-Ki Ég és Föld (Kő) közötti Torony jelentésű. Ebből eredhet a Tur-An Torony értelme. Torontál megye nevében a Toron és Tál szavaink ismerhetőek fel. A Toron a Turán változata, a Tál Bölcsesség, olyan tál, amit a bölcsek használtak, amikor ételt kértek. Vagyis a Tál medence is lehet, a németben ez a szavunk Taal formában jelenik meg. Irán neve I-Rán formában Háza az Égnek.

A hun Vaesaka és az iráni Tusa ceremóniák azonosak, amivel Ardvisura Anahytának áldoznak. Vaeszaka nevében a Va kisebb isten, az Eszaka az Éjszaka. Az iráni Tusa kapcsolatos lehet a Tűz szóval. Mindketten Anahytának, vagyis az Északi, vagy Heta Anyának száz paripát, ezer ökröt és tízezer juhot áldoznak.

Mihiragula (Méhi-Rá-Gyula) építette Mihiresvara templomát, és ő alapította Mihirapura városát. Mihiresvara nevében a Mi-Híres-Vára értelmet láthatjuk. A Mi a Fény, ma a személyes névmások Mi szavában láthatjuk. A Mi a Mé és Mu testvére, amelyek Sumerban is léteztek, Fény jelentéssel. A Híresvára már sokak számára érthető. Megjegyzendő, hogy Hirus Ajtu neve régebbi Egyiptomnál is, az ajtó, vagyis átjáró biztosította a közlekedést Afrika és Ázsia között. Mihirapura nevében a Mihi-Rá két szóelem mellett a várost jelentő Pura szerepel. A sumer Nippur város neve magyar, jelentése Níp Város. Tehát a Pur, és Par, Per eredeti magyar név. Ma elterjedt név, lásd Szinga-Pur, indiai Nag-Pur és mások.

Kajumars alapította Balkh városát. Bal jelentése Nagy és Ragyogó, a Kh speciális magyar kicsinyítő hang, lásd a Vaj-k nevet. Balkh alapítója más iratok szerint Ádám, Kajumars pedig azonos lenne Ádámmal.

Magyar dinasztiák sok helyen uralkodtak a Földön. Maga a Dinasztia név is magyar eredetű. Azok a magyarok, akik már 200.000 éve megalkották a betű ábécét, meglehetősen értelmesek voltak, nem szabadna az ősökről lekicsinylően nyilatkozni. Az a nyelv, amelyen beszéltek, a magyar nyelv egyszerűbb, ősibb változata volt. Az ősi, egyszerűbb magyar nyelv számtalan ágra vált, miközben folyamatosan fejlődött. Ez az alapvető oka annak, hogy nagyon sok területen találunk magyar neveket, ha keresünk.

Németi Kálmán írja, hogy Agathangelosz, Tiridat örmény király titkára Kr. u. 305-ben a Nisibi díszoszlop feliratán ezt mondja, amely szöveg olvasható Sebeosz örmény történetírónál:

„Ezek a pártosok fejedelmei, kik atyjuknak, Arszaknak halála után uralkodtak Bálban, a kusokon. Az első pártos királynak, Arszaknak, 4 fia volt, kik közt roppant birodalmát felosztotta.

Az elsőnek adta az Euthalitáknak – Hunnoknak – országát,

A másodiknak az Indusokét, a harmadiknak a Pártusokét – Perzsákét, negyediknek az Örményekét.

Arszak 130 évig élt és uralkodott 56 évig; halála után fia Arszak uralkodott a Partusokon, Kuson, Bál városában.”

A Pártus név a Párduc magyar név variánsa. Pár-Duc jelentése Háza a Csillagoknak, mivel a párducok bőrén kis csillagok láthatók. Az Örmény szintén magyar eredetű név, Ar-Mén, vagyis Mennyei-Hegyek a jelentése. Az Indus névben az In Isten, a D speciális magyar kicsinyítő. A név az Ind folyóra vonatkozott elsősorban, amely névből született az indiaiak neve. Az Indus latinos név, ezért az Ind, Hindu megbízhatóbb. Bál városának neve Nagy és Ragyogó jelentést visel. A Kusok Choreneinél Avarok, ami kétségtelenül igaz.

Arszák neve Hegyek-Fősége értelmű, az úrság és ország szavainkhoz hasonló szerkezetű. Sztrabón szerint Kr.e. 256-ban veri meg a görögöket, Chorenei Mózes szerint 31 évig uralkodott, utána fia, Ardaszesz 26 évig. Ez összesen 57 év. Mai magyar királylistákon Arszak 250-247 között volt király, ami 3 évet jelent. Még a görögöket sem ő veri meg. II. Arszak nevét Tiridatnak is írják.

I. Artabán neve Arta Bán, vagy Ar-Tabán lehet, valószínűbb az első forma. Priapati a Pir-Apáti forma szerint Nap-Apáti. Ismert még a Phraatész, Mithridatész, Gotarzész, Orodész királynév.

Szinatrukész, vagy Szanatruq a Trák Úr jelentést tartalmazza. Uralkodott még Vononész, Vardanész, Kinnamosz, Phraatak, Vologaiszész, Pakorosz, Oroszész, Artavaszdész, és Suren. Az örmény királyok hun származásúak. Az örmény királylista Kr.e. 188-tól kezdődik és Kr.e. 10-ig tart. Artavaszdész, Tigranész, Gurasz neveket ismerjük. A nevek erős görög hatás alá kerültek.

XIV. FEJEZET: KÍNAI TUDÓSOK IGAZSÁGAI

Kon-Fu-Cse mondta, hogy a hunok északról törtek be Kínába. Kétségtelenül igaza volt, mert igen nagy tudós volt, és a mondanivalóját óriási tudásanyagból összegezte. Konfuciusz (551-479) neve Kung Fu-ce, illetve Kong Fuzi volt a korabeli írások alapján. Az északiak hun mivolta számtalan régészeti lelet szerint is bizonyítható. Kína északi részén magyarok, vagyis hunok éltek, akik sok tízezer év óta voltak lakói a területnek. Amikor a magyar törzsek behatoltak Ázsia északi részébe, akkor a nevük nem magyar volt, de a kultúrájukat a „magyar” összefoglaló névvel lehet és kell illetni. Legalább 40.000 éve jöttek az első magyarok Szibériába, nyugati irányból, ami olyan nagy idő, hogy nem vagyunk képesek összekötni a genetikai és nyelvi hagyományokat a kínaiakkal, a nagy idő távolsága miatt.

Azonban ez nincs teljesen így. A kellő magyar nyelvi vizsgálatok pontosan megmutatják a magyar nyelv, és a kínai nyelv közötti genetikai rokonságot. A rokonság a magyar felől halad a kínai nyelv, nyelvjárások felé. A magyar nyelv az alapnyelv, amiből sok kínai nyelvjárás fejlődött ki. A bizonyítás iránya ebből az alaphelyzetből indulhat ki, bármilyen más koncepció csak késlelteti az igazság feltárását. A ragozó alapszerkezet az izoláló szerkezet felé fejlődött az évezredek múltával. A nyelvi szerkezetek kialakulására a társadalom felépítése hat rendkívüli erővel. De az is igaz, hogy kínai nyelv teljesen más felépítésű a ragozó nyelvekhez képest. Ezért a magyar és a kínai (mandarin) nyelvek rokonítása nagyon nehéz.

Még az is rendkívül fontos, hogy a magyar nyelv, valamikor az ősidőkben, két magánhangzó rendszert fejlesztett ki. A rövid magánhangzók mellett megjelentek a hosszú magánhangzók. Ez a két magánhangzó rendszer ment be Kínába, ahol további fejlődésen ment át. A kínai nyelvben négy magasságú magánhangzó jött létre, ami a két magyar magánhangzó rendszer megkettőződéséből eredhet. Déli irányban, a vietnámiaknál a rendszer már hat magasságú magánhangzóból állhat. Egy kínai szó ezért, a benne lévő magánhangzó magassága miatt, akár négy jelentéssel is bírhat. A kínai hangok is valamennyire különböznek a magyar hangoktól. A pinjin modern írás betűinek kiejtését külön meg kell tanulni, hogy kimondhassuk a kínai szavakat. Azután a kínai írás 3.500 éves legalább, a hosszú idő alatt a leírt jelek kiejtése változott, ezért a mai kiejtés más lehet, mint a régi kiejtés.

A kínai írás és nyelv rendkívül gazdag, értelmezni a szavait rendkívül kockázatos. Mivel a kínai szavak egy részét a magyar nyelvből kívánom eredeztetni, ezért nagyon ingoványos terepre merészkedem, olyan helyekre, ahol jó lenne vezető, aki jól ismeri a kínai nyelvet (a mandarint legalább). Mivel ilyen vezetőm nincs, a levezetések csak a mélységes meggyőződésemre alapulhatnak, ami szerint a magyarok, vagyis hunok, és a kínaiak rokon népek. Kon-Fu-Cse véleménye szilárd alapot ad a vizsgálatok természetéhez és szükségességéhez.

Kínában a modern, vagy mai ember nagyon régen megjelent. A kínai tudomány nem fogadja el az amerikaiak által erőltetett afrikai eredeztetést, hanem helyette ázsiai eredeztetést javasol. Az emberiség a kínai tudósok szerint Ázsiából ered. Ha engem valaki megkérdezne, mi a véleményem a két elméletről, én a kínaiaknak adnék igazat. De engem senki nem kérdez meg, ezért aztán be is fogom a szám.

A tupaják és a főemlősök ázsiai eredetűek, amint a méhlepényes emlősök döntő többsége is. A legújabb kutatások igen sok emberszabású fajt tártak fel Ázsiában. Az emberek közé sorolható leletek kora Afrikában és Ázsiában is igen régi.

A Pekingi ember Homo erectus lehet legalább 700.000 éves. Arcszerkezete nagyon hasonló a mai mongolidok arcszerkezetéhez, ami azt bizonyítja, hogy a mai kínai népesség és a Pekingi ember között genetikai leszármazás létezik. A Homo sapiens a Csou-kou-Tien barlangokban 50.000 és 35.000 között élt. A barlangok felső szintjei tartalmazzák a csontleleteket. Más adat szerint 60.000 éves az itteni bölcs ember (Homo sapiens). Ez a kor még belefér az Afrikából elméletileg kivándorló emberek idejébe, akik 74.000 éve hagyták el a nagy déli kontinenst. Természetesen a 74.000 évvel is problémák adódnak, mivel a Karmel-hegy Homo sapiens leletei 120.000 évesek. A Karmel-hegy Izraelben van, nem Afrikában. Nem tudni, mi akadályozhatta volna meg a mai embert a további terjeszkedésben, ha már túljutott a Sinai földszoroson, amit mi Hirus Ajtunak nevezünk. Az Avas kőbányászai 150.000 éve kezdték meg munkájukat, akik bizonyára szintén mai emberek voltak. A Pekingi ember és a mai kínaiak közötti kapcsolat súlyos gátat szab a Homo sapiens afrikai kivándorlásának elmélete elé. Kétségtelenül nem igaz a Homo sapiens afrikai eredete.

A Gyenyiszovai ember, a genetikai vizsgálatok szerint, legalább egymillió éves Ázsiában. De a neandervölgyiek is behatoltak Közép-Ázsiába, továbbá a Homo floresiensis is meglepően régi. Flores sziget hobbitjai 800.000 éve jelentek meg Indonéziában, a kezdetekben még talán Homo erectus fajként, vagy esetleg nem is a Homo nemzetségbe tartoztak. A Palau-szigetek titokzatos törpe embereiről szinte semmit nem tudunk. Rengeteg más embertani titok van még Ázsiában, amelyeknek vizsgálata sokkal pontosabb képet adhat majd a jövőben az eredet-kérdésekről, mint amilyeneket ma ismerünk.

A kínai őstörténet alig van feltárva, ami nem tér el a többi emberek lakta területek őstörténetétől. Azért, mert az őstörténet feltárása rendkívül nehéz. Ha a neolit kultúráktól számítjuk Kína létrejöttét, akkor a mezőgazdálkodás kezdeteitől kell Kína létezését számítani. Az első központok Kr.e. 9.000 és 8.000 táján jönnek létre. Azt kell feltételezni, hogy a növénytermesztés eszméjét máshonnan hozták be Kínába. Az olyan bonyolult gazdálkodási eljárások, mint a növények termesztése, csak rendkívül hosszú idő után jöhetnek létre. Az előzmények Pannóniában Kr.e. 19.000 táján már megvoltak, Ságvár környékén a kapák és ásók egyértelműen növénytermesztésre adnak bizonyítékot. A Peloponnészoszi kemencék Kr.e. 32.000 évesek, amelyekben már kenyeret sütöttek. Akkor még Pannónia és Hellász is a magyarokhoz tartozott.

Kínában manapság divatos a sokközpontú, vagy multicentrális civilizáció elmélete. Eszerint Kínában legalább hat központban, közel egy időben jött létre a neolitikus forradalom. Éppen ez a neolitikus forradalom köthető a magyarokhoz, pl. Göbekli Tepe népéhez, akik szétrajzottak a Földön, éppen a Kr.e. 9-8.000 évek táján. A Göbekli Tepe népe a szavárdokkal azonos. A sokközpontú elmélettel szemben áll a kínaiak nyugatról való származása. Ez az elmélet arról szól, hogy a kínaiak a nyugati magyaroktól származnak, az europid magyarok és helyi mongolid népesség keveredéséből jött létre a kínai nép.

Az északi tungid rassz magas termetű, a magyarok és őslakók keveredésből jött létre, a déli szinid rassz alacsonyabb termetű, eredetük talán az őslakókhoz köthető.

A Yang-Shao kultúra népe nyugatról érkezett Észak-Kínába. A kultúra idejét Kr.e. 5.000 és 3.000 közé helyezik, más adatok Kr.e. 4.000 – 2.500 közötti időről beszélnek. Ez a kultúra magyar eredetű. Képviselői nyugatról érkeztek, a múmiák számtalan lelete bizonyítja európai eredetüket. Az európai magyarok ebben a kultúrában keveredtek a mongolid kínaiakkal, így jött létre a han nép. Az europid népesség, amit a magyarok képviseltek keleten is, egészen Japánig hatolt. A magyarok szőke, vörös, világosbarna és fekete haja sok múmián látható Kínában. Egyes kínai, tehát han csoportok haja ma is szőke, ami a magyaroktól való eredés genetikai bizonyítéka. Ugyanis a régi korokban germán, kelta, szláv, finnségi népek nem is léteztek, ami kizárja a tőlük való eredetet. A több száz múmia, amit felfedeztek a kutatók Kína északi részén, egyértelműen europid, gyakran szőke hajú embereket bizonyít, akik a magyar írással érkeztek a területre. Ki tanította meg a kínaiakat az írásra? Csak nem a magyarok, akik minden más népességet is megtanítottak írni, gyakran úgy, hogy összekeveredve velük a saját magyar ábécéjüket fejlesztették tovább az adott kultúrában?

A Tarim-medencében felfedezett temetőt Small Rivernek nevezték el, egy kis folyó után. Itt a legidősebb múmia 3980 éves, a temetkezés Kr.e. 400-ig tartott. Victor Mair amerikai kutató szerint a tokhár nyelvet beszélték, amit nem tudni, honnan vett. Egészen biztos, hogy nem a tokhár nyelveket (kettő is van) beszélték, amire nincs semmilyen bizonyíték. Arra viszont van, hogy Kr.e. 2.000 idején is a magyar ábécé már el volt terjedve Belső-Ázsiában. Victor Mair bizonyára nem hallott a magyar írásról, mert ha hallott volna, talán nem tokhározza le a múmiákat. A tokhárok amúgy 2.000 éve jelennek meg, és mára már kihalt a nyelvük, nem volt közük a múmiákhoz. Victor H. Mair és J. P. Mallory 1994-ben jelentették be, hogy kaukazoid típusú múmiákra bukkantak a Tarim-medencében.

Khercheni embernek is nevezik a leleteket. A hajuk szőke és vörös, a szemük állítólag kék. Skótkockás gyapjúszövetük volt, csizmák, övek, a kerék ismerete, a bronz ismerete volt rájuk jellemző. Ezek az adatok megfelelnek a magyaroknak. Az is elképzelhető, hogy kelták is voltak köztük. Tudni kell, hogy a keltákat mindig testvéreknek tekintettük, egyes telephelyeken a magyarok és kelták bizonyítottan együtt éltek Európában. Minket gyakran szkytháknak neveznek. A fémeket és a bronzot a magyarok fedezték fel.

Loulan Szépe egy magyar vagy kelta hercegnő lehetett. Ő Kr.e. 2.000 körüli, a Kherkhan melletti Kaurigalban fedezték fel.

Egy ötvenöt éves fehér férfi mellett három nő volt eltemetve Kherkhan közelében. Ideje Kr.e. 1.000. A szőke hajú zagunluki múmia Kr.e. 1.000 körül élt. Egy csecsemő, talán három hónapos, szintén Zagunlukban lett eltemetve. Szemét kék lazurit kövekkel rakták ki. Továbbá kockás mintájú szőttesek is előkerültek, olyanok, mint amilyeneket a magyarok ma is használnak.

A temetkezések csónakok alá történtek. A magyarok egyes nemzetségei is csónakokba temetkeztek. A csónak magyar eredetű szó, a Csó Csillagot és Vizet is jelent. A halott lelke a csónakban szeli át az űróceánt, hogy eljusson Isten Mennyországába. A vikingek és mások csak tőlünk vették át a csónakkal való temetkezést.

A Longshan kultúra 2.500 – 1.700 közé tehető. Még a Hsziaotuni kultúra jelentős, de vannak kevert kultúrák is, és további fontos kultúrák, amelyekről nehéz kideríteni, mennyi közük van hozzánk, magyarokhoz, vagyis hunokhoz. Kína őstörténete nagyon bonyolult, de nem annyira, hogy lehetetlen lenne a nyugatról jövő magyarok, vagyis hunok, és a helyi ősnépesség keveredésének feltárása. Talán egy külön dolgozat kellene a magyar-kínai rokonság alaposabb megismeréséhez.

Rövid áttekintés szükséges ahhoz, hogy a hun történéseket jobban bekapcsolhassuk a kínai időrendi viszonyokba. Csupán a legfontosabb kínai dinasztiákat lehetséges megemlíteni, akik a hunoktól eredhetnek, vagy a magyarokkal vérségileg keveredtek. A kínai történelem és a dinasztiák időbeli felvázolása most nem lehet cél, mivel a hun magyarokról kell most beszélni.

Huang Ti, a Sárga Császár volt az első uralkodó, akit a kínaiak ismernek. Uralkodása Kr.e. 2.698 körül történt. Az időpont meglehetősen fiatal az egyiptomi, a mezopotámiai, de legfőképp a magyar őskirályok uralkodási idejéhez képest. Huang Ti a mitikus aranykorban ült a trónon, eredetileg isten volt, utána még négy aranykori király következett. Azonban fontos azt is tudni, hogy van egy hármas királyi rendszer is.

A Szan Huangról, a három mitikus uralkodóról is ismertek írott feljegyzések. Fu–hszi, Szuj-zsen és Sen-nung volt a három uralkodó neve.

Az öt mitikus uralkodóhoz tartozik a Közép magasságok ura, Huang-ti, Kelet ura, Taj-hao (Fu-hszi), Dél ura Jen-ti (Sen-nung), Nyugat istene Sao-hao, Észak ura Csuan-hszü. Mindegyik istenhez több segítő tartozik, saját jelképeik vannak saját templomokkal. Az aranykor királyait Kr.e. 2.205-ben Nagy Jü által alapított Hszia dinasztia követte. Ismert az öt király közül Jaó, aki a magyar Jó névvel azonos, ma is mondjuk a Jó szót Jaó formában. Nagy Jü volt az aranykor ötödik királya. Azt is kell látni, hogy az aranykor királyai többen voltak, mint öten, mert a 2.698 és 2.206 közötti időt nem tölthette ki csak öt uralkodó. A Huang Ti meg, mint Sárga Isten/Úr, magyar nevekből is táplálkozhatott. Ami Huang Ti nevének magyar nyelvű valószínűsítését is realizálhatja, az a következő. A Hu-Ang Mennyei-Élet, a Ti a kínaiban Isten, Úr is, de más jelentése is van. A Huang Sárga, ami a Napot, mint az Élet Mennyei adóját is megnevezheti. Lásd Huang-ho, Sárga-folyó. A Hu a magyarok népneve, pontosabban az idősebb magyar ember neve, az Ang pedig az Ank-hoz nagyon hasonló szó, ez utóbbinak Élet a jelentése. Ezért a Huang – Sárga szó levezethető a magyar nyelvből, a Ti pedig a magyarban Élet és Borda, a kínaiban Isten és Úr, de a két Ti nép, a hunok két népe valószínűleg a Napistent jelöli nevében. A Hu név alatt a kínaiak a barbárokat is értették, vagyis a magyarokat. Természetesen a kínaiak a barbárok, mert mindenre mi tanítottuk meg őket, de a kölcsönös becsmérlés elterjedt volt a régi időkben.

A Hszia dinasztia, mint Nyugat, mert a Hszi jelentése Nyugat, Kr.e. 1.765-ig állt fenn. A dinasztiához 17 király tartozik, a dinasztia biztosan létező volt, amit azért kell kimondani, mert sok kutató megkérdőjelezte létezésüket is. Mivel a magyar nyelvet rendkívül erősen keverik a kínaival a legrégebbi írásos adatok, ezért a Hszia (Xia, Hun) neveket nem merészelem kutatni. Az utolsó Hszia királyt zsarnoknak kiáltották ki.

A Hszia (Hun és Nyugat) dinasztia (2205-1765) után a Sang dinasztia következik. A San a Hegy, ami mutatja a Sang jelentését is, vagyis a magasságot. Ebből a fogalomból ered a Sang-ti – Császár, vagyis Menny Fia fogalom is. A „San-Ga” a Hegyi-Ház magyarul, amiből eredhet a San-G név. Hátsó rövidülés adja meg a név magyar eredetét. Az ilyen nevek tömegesek az angolban is, a kínaiban is, kettőjük között van a magyar, amely alig. hogy létezik manapság.

A Sang dinasztia, amely jelentős részben hun, vagyis magyar eredetű, alapozta meg Kínát. Kezdete Kr.e. 1.765-től számítódhat. A Sang dinasztia Kína legnagyobb dinasztiája, a kínaiak és magyar nyugatiak szövetségéből létrejött hatalom. A Sang dinasztia utolsó királya, Csou Hszin, szintén megkapta a zsarnok titulust.

A Hszia (Xia) kultúra az Erlitou kultúrával azonos. A Hszia helyes kiejtése valamikor Hun volt, emiatt a Hszia kultúra egyértelműen magyar eredetű. A kőházak megjelenése Kínában a hunokhoz köthető. A kínaiak fával építkeztek, csak az alapok készültek kőből. De tisztán kőből épült házak is létesültek, amelyek a hunok hatására készültek. A szövés és fonás is a magyarok adománya a kínaiaknak. A kerámiát is a magyarok találták fel, Dolni Vestonice leletei 25.000 évesek, ahol kerámia töredékek halmait tárták fel a régészek.

Mivel a kínaiaknál a Nyugat ma is Hszi, vagy Xí a pinjin írásban, kétségtelennek kell látnunk, hogy a Hszia (Hun) dinasztia Nyugati eredetű, és azonos az europid magyarokkal, akik Kínába érkeztek már sok-sok ezer év óta. Kr.e. 9.000 körül már biztosan ott voltunk Kínában, és keveredtünk a helyi lakosokkal.

A Sang dinassztia után a Csou dinasztia következik. Kétségtelenül árulók voltak, a Sangok megdöntése érdekében sok hamis dolgot találtak ki. Kína történelmét átjárja a rengeteg árulás. A Csou dinasztia eredete is a hunokhoz köthető. A Sang dinasztia a Szung dinasztiában élt tovább Dél-Kínában. A Csou dinasztia sok évszázadig uralkodott, de végül őket is leverték. A sok házasodási szövetség miatt szinte lehetetlen megmondani, melyik uralkodóház melyik másik uralkodóházzal van vérségi kapcsolatban, ami a politikai tetteket is erősen befolyásolta.

A Tavasz és Ősz időszaka a Csou dinasztia első szakasza, Kr.e. 722-től 481-ig tartott. Az is biztos, hogy a Csou uralkodók felmenői „herceg” címet viseltek, ami bizonyítja, hogy árulók voltak a központi Sang uralkodókkal szemben. A Csou uralkodási rendszer nem sokban változik a magyar uralkodói szokásokhoz képest. Annyi bizonyos, hogy a kínaiak folyamatosan fölényre tettek szert az europid magyarokkal szemben. Ennek fő oka a térség mongolid jellegű népessége volt, ami a keveredés folyamán fölénybe jutott az europid jellegekkel bíró, de kicsiny részarányú magyarokkal szemben. De a magyarok hozták a fejlettségi haladás titkait, ezért aztán a helyi kínai uralkodók teljes szeretettel fogadták be a nyugati magyar, hun betelepülőket a saját családjaikba.

A Csou királyok őse is nyugaton élt. Adatok bizonyítják, hogy a család vallási szertartásai a Zsung és Ti törzsek rítusait követték, amelyekről később leszoktak. A Zsungok a Hungok lehettek, a Ti népek meg magyarok, mivel a vörös és fehér ti törzsek a magyar és egyiptomi színeket viselték népnevükben. Vu király volt az első Csou uralkodó, aki legyőzte a Mu-síkságon a Sang seregeket. Mu-síkság, vagy felföld a neve miatt is érdekel minket. Mu jelentése Fény, a magyarban, szumerban elterjedt szó. A kínaiaknál a Mu Anya. Van egy király is, aki Mu nevű, és arról híres, hogy távoli területekre vezetett hadjáratokat. Tetteit a legendák sorába utalják sokan. Egy alakalommal a Hszi Vang Mu – Nyugati Királyi Anya – nevű uralkodónőt látogatta meg. Az uralkodónő nem legenda, szerintem, hanem létező nyugati királynő volt. Mu királyról kiderült, hogy ő is létezett, valódi király volt. Mu eredetét itt kell keresni. A szó „kelet”, vagyis Fény értelmű, létezését a magyarok (hunok) terjesztették el a földön. A Csendes-óceán régebbi neve is Mu volt.

Sosem gondoltam volna arra, hogy a kínai tartományok neveihez bármi közünk van. Azonban Hunan történetét felületesen megismerve, megdöbbenve a névtől, azt kellett látni, hogy Hunan neve Hun és An, az Égi Hunok területének bizonyult. Hunan a Jangce mellett van, a folyótól délre. Nem kínaiak lakták, hanem egy ismeretlen nép, szerintem a magyar hunok. Miután rájöttem, hogy a Szungok is lehetnek hunok, hiszen a Sangok délre vonult testvérei, akkor Hunan népe is lehet Hun, mert ezt mondja a tartomány neve. Hunan népe később keletre vonult, talán Kr.e. 1.200 környékén, először Tajvanon kötöttek ki, azután kihajóztak Polinéziába, Tahiti központra, ahova nagyjából Kr.u. 1.200 táján érkeztek meg. Innen vándoroltak szét Hawaii, Új-Zéland és a Húsvét-szigetek irányába, valamint még sok helyre. Mivel a polinézek nyelvében sok a magyar szórokonság, úgy tűnik, hogy Hunan volt az a kapcsolódási pont, ahonnan a testvérség eredhet. A polinéz írás 72 jele teljesen azonos az Indus-völgyi kultúra írásának 72 jelével.

Hunan fővárosa Cs’angsa, a Cs’u királyság fővárosa volt. A nép nem kínai volt, hanem más csoporthoz tartozott. Faszobrocskákat tártak fel, amelyek a polinéz, vagy a maori motívumokat viselik, pl. kiöltik nyelvüket.

Honan tartomány neve is a Hon és An magyar nevekből áll össze. Több más kínai tartomány neve is levezethető a magyar nyelvből, de ezeket a bemutatásokat akkor célszerű elvégezni, ha ismerjük a másik oldal, most jelesen a kínaiak értelmezését.

A „hegemón” korszakban a vezetők Pa nevet viseltek. A Pa megegyezik a magyar Pa szóval, a Pa-Fa-Fő-Fej sorozattal. A magyar Apa nagyjából A-Pa, vagyis Nagy Fő értelmű.

Azt kell megállapítani, hogy a dinasztiák neveinek többsége jól érthető magyar nyelven. A magyar, vagyis hun behatolás Kínába sok évezredig tartott. Számtalan régészeti lelet igazolja a nyugati magyar bejövetelt, Kínába, ha azonban a kínaiak nem akarják a magyar-kínai rokonságot, akkor szóljanak, és soha többé nem fogok a testvérségről beszélni. Ami úgyis az istenek szférájába tartozó fogalom, mármint a testvérség.

Kína nyelvének, nyelveinek vizsgálata, magyar szempontból, még nem került előtérbe. Itt az idő, hogy a kínai nyelveket is alaposan megvizsgáljuk magyar alapokról. Ha nem ezt tesszük, akkor a kínai nyelvet, nyelveket is cserben hagyjuk. A kínaiak úgy hiszik, hogy ők valamilyen régi néphez állnak közel, de nem a magyarokhoz. Ez azonban teljes tévedés, a kínai nép a magyarokból származik, kisebb oldalági kapcsolatoktól eltekintve.

Kínának sok országneve van, amelyek mind magyar eredetűek. Csung-Kuo értelme Középső-Kő, vagyis Föld. Tudni kell, hogy nagyon régen, még a szumerok előtti korokban a magyarok a szárazföldeket Kő névvel illették. A Kő sok alakú a magyar nyelvben (Ku-Ko-Ka-Kő-Ke-Ki-Kü, továbbá Ga-Ge-Gi), ami miatt a kínai Kuo (és Guó a pinjin szerint) a Ku és Kő, vagyis Föld neveknek teljesen megfelel.

De a Szina is magyar név, mert a Szi a Nap, a Na a Ház, ezért a Szina az a terület, amit a Nap megsüt. Ebből ered a magyar Szín, pl. a Fel-Szín névben, ami természetesen a Föld. A Szín a ház hátsó része is, ahol a Színészek adták elő történeti játékaikat. Fel-Szina, Bel-Szina, Al-Szina a három etruszk terület, Felső, Belső, Alsó Etruria néven, ahol a 3 X 12 etrruszk városállam megalakult. Kupu-Szina magyar település ma is őrzi a Szina nevet. A Sinantropus pekinensis a pekingi ember neve.

Szeria szintén Kína neve. A Szer a magyar nyelvben Királyság, tehát ez a fogalom is vonatkozhat Kínára. De a Szer sok más területen is létező szavunk. Szíria is a szerek területe volt, hat szer Észak-Szíriában, és hat szer Kis-Ázsiában adja ki a Hat-Tu (hattu, vagy hatti) államok tizenkét tagját. A Hat számnév is a magyarban, a Tu Ország, mint a He-Tu magyarokat jelölő szóban is, ami Nap-Ország értelmű. A szeres települések Hét házból állnak, Puszta-Szer a Királyok-Pusztája, ahol hét király szerződést kötött egymással.

Kína neve is magyar, mert a Ki Ország, Föld, a Na Ház, Város és Kő. De a China angol változatban a Csi a Nap, a Na Ház, tehát a Chi-Na nem más, mint a Nap-Országa, a Nap-Háza. Az értelmezés a kelet fogalmának is megfelel, mivel keleten kél a Nap. A Szi-Si-Csi Nap jelentése egyértelmű a magyar nyelvben. A Mandzsu-Kuo Mandzsúria neve, a Csi-Pan-Kuo pedig a Nap-Pán-Földje, vagyis Japán neve, ahova jelentős hun, vagyis magyar csapatok hatoltak be többször is, de Kr.e. 660-ban bizonyosan. Japán Zipangu neve a kínai, vagyis a magyar név változata.

A Csung-Kuo értelmén kívül, ami Közép-Földe, a többi Kínát jelölő név magyar jellegű. Kína keleti fekvését írják le az ország nevek, ami egy nyugati, központi fekvésű magyar területhez képest lehet csak igaz és helyes. Kína sok neve mind a magyar nyelvhez kötődik, nem a törökhöz, nem a mongolhoz, mivel ezek a nyelvek csak alig egy-két ezer évesek.

A filozófusok a birodalmat a T’ien Hszia névvel illették. Jelentése: ami a „Menny alatt van”. T’ien a Menny, ami magyar Ten változata, a Tesz igéből eredően, a Hszia pedig a földeket jelentheti. A Hszia állítólag Hun is, ami miatt a Hon értelmére bukkantunk. Elvégre a Hon van az Ég alatt.

A magyar Gyarmat név rejtélyes és nagyon fontos, senki sem foglalkozott vele az utóbbi ezer évben. Mikor gyarmatosítottak a magyarok? Az biztos, hogy nem az utóbbi évszázadokban. A Gyarmat egy magyar törzs neve, régi alakja Germatu. Ger a Gyerek, a Matu Ország, a magyar Ma és Tu alapszavak összetétele. A Matu az akkádban is gyakori lett, mindig „ország” jelentéssel.

Volt egy olyan magyar szokás, még az őskőkorban, hogy 25 leány és 25 ifjú kivándorolt valamilyen más országba, ahol mind házasságot kötöttek a helyi családok fiaival és leányaival. A gyors szaporodás után hamarosan nagy nép lettek. A magyar nyelv szókincse ezzel a módszerrel is nagy ütemben terjeszkedhetett. A 25+25 fő változhatott, akár sokkal nagyobb mértékű kivándorlás is lehetett a magyar földek felől más földek felé. Az 50 leány és 50 ifjú is adatolható a mitikus hagyományokból. Ha 100 magyar fiatal 100 helyi fiatallal házasodott, és gyerekeik száma elérte az 5-10-20 főt, akkor egyetlen nemzedék alatt a nemzetség lélekszáma meghaladhatta az ezer főt. Gondoljuk ezt végig, milyen nagy számarányt kaphatunk ezer év után, miközben a magyar nyelv legalább fele részben megjelenik az új nemzetség nyelvében. Ez volt a magyar gyarmatosítás, ami merőben eltért a kizsákmányoló gyarmatosítástól.

Kína történelme szorosan kapcsolódik a magyar történelemhez, a magyar történelmi eseményekből következtek a kínai események, legalábbis az őskorban és ókorban. Néhány példát vizsgáljunk meg.

Kína alapítója, a mondák szerint, a Hszia, vagyis a Hun dinasztia. Alapító a mondabeli Sun és Jao császárok minisztere, Nagy Jű (Kr.e. 2205-2197). A San/Szan magyarul Úr, a Jao a Jó változata. De tudjuk, hogy nem Nagy Jű volt a legrégebbi uralkodó Kínában, akinek fennmaradt a neve.

Az írás Kínában kétségtelenül magyar eredetű. A magyar írás folyamatosan hatott a kínai írás létrejöttére. A Sang-kori piktografikus írás jelei rokonságban állnak nyugatabbra lévő piktografikus írásokkal. Az íráshoz papír is kellett. A Pap-Ír magyar szóösszetétel, mint a Pap-Írós (papirosz, papirusz) is. A papírt egy hun fogoly ismertette meg a kínaiakkal, ami tehát magyar találmány. Bár a Pekingi olimpián kínai találmányként mutatták be, ettől azért magyar találmány maradt. Az orosz Vojkunszkij-Lukodjanov szerzőpáros „A papír hercege” című novellájában leírja a papír kínai kézbe kerülését. A sokszorozáshoz használt nyomtatás talán lehet kínai találmány. Feltáratlan kérdés, hogy Egyiptomban, vagy a Hun Birodalomban találták-e fel a papír előállításának technológiáját őseink?

A kínai A jele megfelel a magyar rovásírás A jelének. Vizsgálatokat kellene folytatni a kínai írás magyar eredetéről, amit néhányan meg is valósítanak. Ők a legjobb magyar kutatók, de eredményeiket nem lehet közzé tenni.

A Sang dinasztiának hét fővárosa volt, ami speciális magyar jellegzetesség. A Dnyeperben talált mamutcsontra karcolt hajó ábrája mögött hét város látszik, hét kapu. A rajzolat 15.000 éves, a városok, mint kapuk, megfelelnek Erdély Hét Várának. Erdély címere ma is ábrázolja a Hét Várat. Természetesen a Hét Vár fogalma a régebbi, mert a rajzolat 15.000 éves, a Sangok hét vára ennél az időnél sokkal fiatalabb.

A bronz magyar találmány, első előfordulása a Kárpát-medencében Kr.e. 5.000, egy bronz buzogány alakjában, de később már nagyobb mennyiségben jelenik meg, Kr.e. 4.000 táján kezdődik a tömeges termelése. Kétségtelen, hogy a Kárpát-medence magyarjaitól került Szavárdiába, onnan Szumerba és Egyiptomba, Kínába egyenes úton Erdélyből, nyugatra pedig magyar kivándorlók útján, Hispániába, majd Angliába Pártol-Ón magyar vezér útján, mintegy Kr.e. 2.500 – 2.200 idején. A magyar bronz (Bar-An-Zu, és Bar-Szil, Bar-Szillaj) fejlődése a rézen kívül az antimon, az arzén és az ón ötvöző anyagán és a kísérleteken követhető nyomon.

A kínai bronzöntők többnyire üreges öntőformát használtak, ami nem jelent semmit. A viaszvesztéses eljárást sem használták mindenütt őseink. Vita volt azon is, hogy a rezet ónnal, vagy arzénnal, esetleg antimonnal ötvözzék, a vita legalább ezer évig tartott.

A bronz tokos baltákat a magyarok találták fel. Kínába is bekerültek a tokos balták, de egy másik fegyvert, a tőrbaltákat a kínaiak alkották meg. A tokos balták olyan harci fegyverek, amelyek a frontális harcokban nyújtottak jó szolgálatot. A Campaniai harci balta tokjának felirata Kr.e. 650-ből: „segítse intse szó és”. Bizonyára az Él! A tőrbalták mintha nem a csatatérre készültek volna, hanem a sötétség alatt dolgozó bandák fegyvere lett volna. Az egyik fajta kínai bronzedény neve Hu, vagyis a Menny Fiai edénye.

A kínai harci szekerek a magyar harci szekerek változatai. Mi, magyarok találtuk fel a harci szekeret, az Alpok, a Kárpát-medence és a keletebbre eső területeken. A szláv területeken még 1.500 éve is magyarok laktak, nagy tömegekben. A harci szekér hősei a magyar harcosok, egyik nevünk Gigász. A Gig magyar szekér, két kerékkel, amelyek küllősek. Az Alpokban a rétiek és tiroliak magyarok, nyelvváltást szenvedtek el. A gigászok fején két nagy toll volt, a szaharai sziklarajzokon megmaradtak hőseink ábrái. A gigász magyarok Kr.e. 4.000 táján keltek át Afrikába, ahova már sok más és régebbi magyar behatolás is megtörtént. A gigen ülő ászok neve is magyar, a Lov-Ász, Hal-Ász, Juh-Ász és sok más nevünk mellett is az Ász ma is élő és önálló szavunk. Ászfalu az Alsó-Zab folyó medencéje, még ma is. A Tibeszti sziklarajzok a magyar gigászok megjelenését ábrázolják, néha szenzációsan jól megmaradt színekkel.

A kínai harci szekerek egyértelműen a magyar hunoktól erednek.

A Kengyel magyar találmány, a név szerint Kend Jel az eredete. A Kend a király neve is, meg a kendék népének neve is. A Jel eredetileg valamilyen jel lehetett, amivel a Kend futára, mint Jellel szaladt. Ez volt a Kend-Jel-Futó időszaka. Abban a korban még nem volt ló, hanem a kend jelével a kengyelfutó a két lábán száguldott. Később azonban a Kendék jele lett a Kengyel, ami a lovas harcokban szükséges volt. A kendék jele, vagyis a Kendjel (Kengyel) annyira fontos lett, hogy nélküle nem is lehetett lovas ütközetet megnyerni. Egyértelmű, hogy a Kengyel is magyar találmány, amit kínai testvéreink is átvettek. A kínai kengyel Teng nevű. A Ten Isten egyik legfontosabb neve, a kínaiak minket neveztek meg a Teng szóval.

A Sang cserépedények annyira megdöbbentően hasonlítanak a magyar cserépedényekre, hogy szó sem lehet arról elmélkedni, hogy nem függenek össze a magyar korabeli cserépiparral. Sentes istenasszony edénye a Tisza mellett csak Kr.e. 2.500 éves, de teljesen hasonló a Yang-Shao edényekkel. Ilyen véletlen pedig nincs.

A halottak az égbe jutnak. Ez az eszme ma is él a magyaroknál és utódaiknál, az indoeurópai, finnugor, kaukázusi, hámi-sémi, török és más népeknél. A gravetti és cro-magnoni magyarok (magyar írással és magyar nyelven írtak) hagyatéka világosan beszél az emberek csillagokból való eredetéről és haláluk után a csillagokba emelkedésükről. Kínai testvéreink ezt a hagyományt is magukénak vallották.

A Sang királyi nemzetség tíz csoportra oszlott. A Tíz a magyarban Isten neve, Tesz és Tisz a formája. A Sangok tíz csoportjáról alig van adatunk.

Az Égben Sang-Ti, a Magasságok-Ura kormányzott. A San, mint Hegy, Magas, a Ti Élet, meg Borda (az életet adó), Éva neve, szélesen el van terjedve a magyarok nyelvében, nyelveiben. A kínai Ti Urat is jelent.

A Csou dinasztia megdöntötte a szakrális magyarnak látszó uralkodóházat, amihez mindenféle hazugságot költött, hogy megbékítse a népet. A Csou korszak alatt Kína tovább fejlődött, egyre jobban eltávolodott őseitől, a magyaroktól, vagyis hunoktól. Sőt, kezdtek minket barbárnak nevezni, holott ők voltak a barbárok. Megkezdődtek harcok, amelyek sosem fejlődtek a másik megsemmisítéséig. A hunok sokszor tönkre verték a kínaiakat, de sosem gondoltak uralkodóink arra, hogy elpusztítsák a legyőzötteket. Más volt a magyar életfilozófia, így maradt fenn Kína. Ellenben később, a mongolok, mandzsuk elfoglalták Kínát, de ők nem magyarok, csak származékok.

Kon-Fu-Cse nevét írják Konfuciusznak is, aki óriási hatással bír az emberiség gondolkodásának fejlődésére. A nagy tudós elsősorban filozófus volt, de nyelvi meglátásai is rendkívül fontosak számunkra.

A Hung szó és népnév, amiről Kon-Fu-Cse beszél, kétségtelenül a hunokat nevezi meg. De nem Kr.e. 850 körül támadjuk meg Kínát, hanem a magyar-kínai kapcsolatok sokkal régebbiek, legalább tízezer évre vezethetőek vissza. Kon-Fu-Cse adatai rendkívül fontosak, megmásítani nem lehet azokat, de a pontosabb ismeretek miatt szükségesek további kutatások a témakörben, mindnyájunk örömére. A Hungok tehát Hunok, amit Kon-Fu-Cse állít.

Ha a Hung népnévhez az Ár magyar szót hozzátesszük, akkor Hungár nevet kapunk, ami a mai magyarok közismert neve.

Lao-Ce neve Öreg Mester, másként Öreg Gyerek értelmű. Régebbi neve Li Er. Nagy könyve a Tao Te King (Út és Erény Könyve). A Tao, mint Út, a magyar Út szóból származik, az Uta alakból. A Lao, mint Öreg, a magyarok Lao, Lu, Ló, Lau, Loa neveinek Ember jelentésével függ össze. A kínai Lao – Öreg értelme a magyarok Lao – Ember értelmét tartalmazza, amivel a kínaiak elismerték a valóságot, a magyarok régiségét.

Lao-Ce egyik könyvében írja le, hogy a Hun jelentése Menny. Igaz, van más jelentése is, mert egy-egy szónak a kínaiban is több jelentése lehet, de a Menny jelentés perdöntő. A magyar Huny szóval rokon, mert a Hun Csillag is, a születő babák helye, valamint az idős elhunytak helye is a Menny, az Ég. Lao-Ce döntő bizonyítékot adott kezünkbe a Hun név jelentését illetően. A Mennyből születünk, és a Mennybe térünk vissza, őseink szerint.

Lao-Ce két Hun szavának jelentései is sokat segítenek. Az első Hun szó jelentése „állapot”, „homály”, „semmi”, ami az égbolt ürességére (semmi), homályára utalhat. Az éji égbolton a nagy ürességben helyezkednek el a csillagok, az elhunytak lelkei. Hun-si értelme Homályos-világ, ami megint az égboltra irányítja figyelmünket, mert az égbolt titkai jelentik az emberiség előtt a legnagyobb titkokat.

A másik Hun szó Lao-Ce értelmezésében „magasba szárnyal”, „fenti lélek”, „égbe száll a halálnál” jelentéseket tartalmaz. Lao-Ce értelmezései pontosan megfelelnek a magyar nyelv és hagyományok jelentéseinek. A Fenti Lélek a csillag, aki hun, vagy huny. A Huny szónak van Csillag jelentése, lásd Párta-Hunya. Az Égbe száll a halálnál szintén a Huny magyar igének pontos definiálása. Az ember, mint csillag, száll az égbe, a halála után. Jellegzetes magyar hagyományokat ír le Lao-Ce, amivel megerősíti a hunok magyarságát, valamint a magyarok és kínaiak testvérségét.

A mai kínaiaknál is a magyar, vagyis hun hagyományok nagy jelentőséggel bírnak. Magor és Hunor 108 nemzetsége, valamint a precesszió 72-es száma sok helyen feltűnik.

A kínai Triádok Titkos Társaságában a 72 és származékai nagy fontossággal rendelkeznek. Aki a Triádok Társaságába szeretne belépni, annak belépti díjat kell fizetni. 360 pénz ruhakészítésre, 108 pénz a kasszának, 72 pénz parancsra, és 36 pénz az „áruló alany” lefejezésére. A felsorolt számok a magyar szupercivilizációból kerülhettek a titkos társasághoz. A magyar szupercivilizáció pedig bizonyosan régebbi 40.000 évesnél.

A mai Szingapúrban is van Triád Társaság. A belépésre pályázók belépti díjat fizetnek, a belépti díj a 36, 72 és 108 számok szerint mozoghat. Szingapúr neve a Szin, a Ga és a Púr magyar szavakból áll össze. Szin a Nap, Ga a Ház (város, nép), Pur a Város, mint Nag-Pur, vagy Nip-Pur városok nevében. Szin-Ga-Pur tehát a Nap, a Naporoszlánok Házának Városa. De ez a városnév is miért magyar nyelvű?

A kínai Hung betű a Víz és Sok jelekből áll össze. A Hung tehát lehet Sok-Víz is, ami az Özönvízzel lehet azonos. Egy értelmezés szerint a hungok ezért az özönvíz népei is lehetnek, ami azt jelenti, hogy az özönvíz idejéből fennmaradt nép a hun. Atilla és Csaba neve is kapcsolatos a vízzel, ami nem lehet véletlen. Az Ár Hegy, de a hegyben áramló víz neve is, lásd áradás. Az áramló nép is özönvízként tör előre.

Létezik a Hung Szövetség, ami nem más, mint az ősi kínai vallás őrzőhelye. De miért hunokra bízzák a kínaiak a szent hagyományaikat, miért nem másokra? Egy hung beavatási rítusban a feltett kérdésekre a beavatandó 36 és 72, összesen 108 növényről beszél. Később, amikor munkába megy, megtudja a titkot, mi a 36 és 72 jelentősége. A Hung Szövetség legféltettebb titkai közé tartozik tehát Magor és Hunor 108 nemzetségének titka.

A kínai hagyományban Ti-Sa 72 csillag ártó szelleme. Ti a Föld, a Sa a Szellemek Ártó Hatása, voltaképpen 72 csillag ártó szelleme. A Sza és Sa egyébként a magyarok népneve, jelentése: Menny Fia.

A Ti-Sa szemben áll a Nagy Medve csillagainak 36 szellemével. A Nagy Medve neve Tien Kan, vagyis Égi Medve.

Egy ifjú mágus parancsol a Ti-Sa szellemeinek, a két erő, a 72 és 36 a 108 összetevője.

Egyszerűen lehetetlen, hogy az Öt Isten, a magyarban Öt a Nap, Utu, a Huang – Sárga név, a Hu név, a Hszia, mint Hun, és Xi, mint Nyugat, a Jo és Ho (folyó), a Sang, mint Magas, Hegy (San), ne magyar eredetű lenne. Lehetetlen, hogy a sok hagyomány a barbárokról, értsd a kultúra átadóiról, a régészeti leletek a szőke emberekről, a kínai írás, az istenvilág és hagyományok, a mérhetetlenül magas rendű kínai filozófia, ami minden részletében a magyaroktól ered, hogy ez a sok kapcsolódási pont ne lenne igaz. Persze, a kínai tudósok is letagadhatják a testvérséget, meg az eredetet, lelkük rajta. Amikor esetleg eljön a politikamentes kutatás időszaka, akkor majd szembe kell nézniük az igazsággal. Bár politikamentes kutatás lesz-e egyszer valamikor a Föld nevű bolygón?

Kína tudósai sok ezer tényt örököltek a hunoktól, vagyis magyaroktól. Azonban Kína tudósai nem kutatják a magyarok tetteit Kínában, hanem inkább belső fejlődésről beszélnek, ami jót tesz a büszkeségnek, de rosszat tesz az igazságnak.

XV. FEJEZET: MAYA ADATOK

Rendkívül kevés ismerettel rendelkezem az indián nyelveket illetően. Pedig azok az indiánok, akik a Bering-szoros környékén keltek át Amerikába, akár a földhídon, akár a tengeren, feltétlenül érintkeztek magyar nyelven beszélő emberekkel Szibériában, ami miatt mai nyelveikben is kell lenni magyar eredetű szókincsnek. Más indián csoportok meg egyenesen magyar eredetűek lehetnek.

Mivel a magyarok legalább 40.000 éve behatoltak a Léna-medencébe, feltétlenül azt kell gondolni, hogy Szibéria őslakóinak nyelvei sok magyar nyelvi jelleget tartalmaznak. A magyarok azonban később is, többször, újra behatoltak Szibéria hatalmas térségeibe. Az egymásra rétegződő hullámok között esetenként nagy távolság is kialakulhatott nyelveikben, a sok évezredes távolságok miatt.

A mai nyelveket elsősorban paleoszibériai nyelveknek minősítik, beismerve azt, hogy fogalma sincs a nyelvtudománynak, honnan származnak e nyelvek. A paleoszibériai nyelvek egymásnak nem rokonai. Bizonyára nincsenek kellően kikutatva, ez lehet a magyarázat az ismeretek hiányára.

Lassan új elméletek látnak napvilágot a szibériai népekkel kapcsolatban is. A szamojédeket már régóta a finnugor népek közé számítják, minden törzsükkel együtt. Újabban a jukagirokat is a finnugorokhoz kapcsolták, tehát a finnugorok erősen terjeszkednek kelet felé. Amerikában négy indián törzset is a finnugorokhoz kapcsoltak, amelyek Kalifornia államban élnek.

De az Amerikába behatolt népek nem csupán Szibéria felől érkezhettek. Jelentős behatolás történt Európa felől, még a magyar Atlantisz idején, nagyjából 20.000 évtől kezdődően. Az európai behatolók Atlantiszból indulva, a jégmezők déli szegélyén hajózva, jutottak el Amerikába. Ők is feltétlenül a magyar nyelvcsaládhoz tartozó nyelvet, nyelvjárásokat beszéltek.

Ausztrália felől közel 40.000 éve érkeztek ausztralid hajósok Óceániába, majd Amerika nyugati partjaira. Dél-Amerikába és Észak-Amerikába is. Ők valószínűleg nem magyar jellegű nyelveket beszéltek. Azután ismert egy-két titokzatos típus is Amerikában, akik esetleg az ainu névvel illethetők. Nagy rassz volt egykoron, de mára csak töredékeiben létezik, Japánban, a Csendes-óceán déli szigetein és Amerikában. Azután olyan ismeretlen eredetű törzsek is létezhetnek, amelyek a Pekingi Homo sapiens leszármazottai lehetnek.

Amerika benépesítése hosszú és bonyolult folyamat volt. Annyi biztos, hogy nagyon nincs feltárva a hosszú és bonyolult folyamat. De a magyar nyelvi jelenségek sincsenek kikutatva az amerikai nyelvekben. Pedig kétségtelenül lenniük kell, ha az írásunk 40.000 éves, vagy annál is sokkal régebbi.

A maya nyelvben sok magyar nyelvi érdekesség van, ami igaz más indián nyelvekre is. A maya kultúra magas teljesítményű, de a magas teljesítmények mellett tele van, vagyis volt igen primitív vonásokkal is. Ismerek maya szavakat, amelyeket nagy tudósaink a magyar nyelvből eredőnek tartanak. Most azonban eme szavakat figyelmen kívül kell hagyni, mert a hunokra kell koncentrálni.

A mayák az Ég és Föld teremtőjeként tisztelik a Hunaphu testvérpárt. A névben a Hunap értelme Egyetlen, a Hu Isten. Hunaphu a többi isten atyja a Yukatán-félszigeten.

A Hunap, mint Egyetlen, nem más, mint a Hu-Nap, az Isten-Nap, a Csillag-Nap.. Az a feltűnő, hogy a Nap, és Hu szavunk is ilyen mérhetetlenül fontos maya névben van benne. Hu-Nap tehát magyarul Isten-Nap, amiben a Hu a Menny Fia, vagyis a Csillag értelmet is tartalmazza.

Mivel a mayában a Hu egyszerűen Isten, azt kell megállapítani, hogy a magyar Hu – Menny Fia csillag jelentése a csillagisteneket jeleníti meg a mayában. Ilyen közvetlen azonosság azonban nem lehetséges a magyar és a maya gondolkodás között, hacsak nem közös az eredetük. A Hu Isten jelentése nem lehet véletlen, mert jól beleillik a magyar rokonságú nyelvek isteni jelentéseibe. Tehát a magyarok és mayák között valamilyen őskori nyelvi kapcsolatnak kellett léteznie.

Hurakán (Egylábú) a mennydörgés, a vihar, a termékenység istene. Nevében a Hu az Isten. Ő az orkán és hurrikán istene is. A Hurrikán nevet azonban nem feltétlenül a Hurakán névből vezessük le. Azt persze nem mondom, hogy a hurri népnévnek köze van a hurrikán szóhoz. Inkább a Kör lehetne a név alapja.

A holtak birodalma a Metnal. Itt uralkodik Hunahau, nevének jelentése Törzsfőnök. Az Ahau Úr, a név tehát Hun Ahau felbontású. Az Ahau mellesleg az Ah, Aha magyar, vagy az egyiptomi Aha – Vitéz szóval lehet rokonságban.

A majáknak kultikus labdajátékuk is volt, amivel a nappályát szerették volna befolyásolni. A hős testvérpár, Hun Hunahpu – Egyetlen Virág, és Vukub Hunahpu – Hét Virág az alvilág halálisteneivel szemben játékot vesztett. A halálistenek neve Hun Came – Egyetlen Halál, és Vucub Came – Hét Halál. A labdát egy magasan a falba vakolt szűk kőgyűrűn kellett átrepíteni. A hun, vagyis magyar labdarúgáshoz nincs köze ennek a játéknak, csupán a labda maga hasonló a mi labdarúgásunk labdájához. Azt mindenki tudja, gondolom, hogy a magyar, vagy hun labdarúgásból fejlődött ki a mai labdarúgás, aminek a szabályait angol rokonaink alkották meg.

A Hun tehát Egyetlen a maya nyelvben, aminek az Egy fogalma az Ég irányába mutat. Mert az Ég az Egy és Egyetlen, a kettő a Nap, a harmadik a Csillag, magyar Tir-Tér, szumer Tir. Ebből az következik, hogy a mayák régebbi korból vették a Hun – Ég, Egyetlen jelentését, mint az indoeurópaiak a Tir Tri (Tri = Három) jelentését. A maya nyelvnek ezek a szavai azt bizonyítják, hogy a magyar > maya kapcsolatok régebbiek, mint a magyarokból eredő indoeurópaiak létezése.

A maya Came (kame) a hun és magyar Kám szóval rokonítható. A Kám tiszteletre méltó öreg, a mayáknál ez a fogalom már Halál értelmű.

Chichén Itzá „Az Itzá kútjánál” értelmű. Itzá nem más, mint Ica istennő, másképpen Tündér Szép Ilona nevének becézett alakja. A Csics a becsiccsen szóval is rokon, ezért adják meg a Kút fogalmat a Csiccsen szóalakhoz.

Vezető maya törzs is viselte Ica, vagyis Ilona nevét. Tündér Szép Ilona neve nem csupán a kárpáti Magyarországban, hanem Egyiptomban, Mezopotámiában, Trójában, Nyugat-Európában, és más helyeken is nagyon fontos szerepet játszott.

Maya istennő Magor felesége. Olyan régi, amikor még semmilyen indoeurópai nem létezett. Ma-Ya a Földanya Jója, vagy Folyója, a víz mindig az Élet Vize fogalmat is tartalmazza. Az Élet Vize fogalmának elemzése most nincs a tárgykörünkben. Ezért a mayák népe feltétlenül kapcsolatban lehettek őskori magyarokkal. Hunor felesége Teja, vagy Deia, aki a Tejút úrnője.

A mayákról még nem született olyan mű, amelyik részletesen bemutatja a magyar – maya kapcsolatokat, nyelvi, mitológiai, genetikai és más tények alapján. Ahhoz, hogy egy ilyen tényfeltáró munka létrejöhessen, elsősorban a magyar nyelvre rátelepedett koszt kellene levakarni, mert a jelenlegi helyzetben kilátástalan a magyar nyelv bármely más nyelvvel való összevetése.

Amerika indián népeinek sokasága közeli rokonságban van a magyarokkal, vagyis hunokkal. Azt viszont nem lehet állítani, hogy az összes amerikai indián a magyar nyelvcsaládból eredő nyelven beszél. Viszont kétségtelen, hogy egész Amerikában, lenyűgöző módon, nagyon sok helyen feltűnnek a magyar nyelvből eredő földrajzi nevek.

Az Amazonász természetesen magyar név, de most csak az Usumacinta folyó nevét nézzük meg. A folyó neve még a XIX. században is Nil nevű volt. Ez a latin Nílus, görög Neilosz nevével azonos. A Nil az égi Nyílás, vagyis a Tejút neve. A Nyíl ige a magyar nyelvben sok fogalmat képez, ezek közé tartozik az Égi Nyílás, vagyis a Tejút, a Fehér Köz neve is. De hogyan került Mayaföldre ez a magyar név? Továbbá a mayák a Nil folyó mellett több piramis-komplexumot is felépítettek, amelyeket sajnálatos módon nem ismerünk részletesen. Bizonyára Vezér csillagképét hozták létre piramisok formájában a Nil folyó mentén, mint az egyiptomi Nil folyó mentén is felépítették a magyarok Vezér csillagképét. Meg a Pilisben, (30.000 éve), a Viszokoi Piramisokat Boszniában, és még sok helyen dolgoztak őseink, amit a hite hagyott világ képtelen felfogni, saját lealacsonyodott természete miatt.

 XVI. FEJEZET: A SHI JI 110. KÖTETE

Sima Qian kínai történetíró a Shi Ji Történelmi Feljegyzések című, nagyszabású történelmi munkának a szerzője, 130 fejezetben dolgozta fel Kína történelmét. Kínában két stílus létezett a történelmi adatok megőrzésére. Az egyik a krónika-stílus, a másik az életrajz stílus. A krónika stílus Kr.e. 814-től kezdődött, amikor a Nyugati Csou (Zhou, Dzso) dinasztia megkezdte az események évről évre való feljegyzését. A Tavasz és Ősz Évkönyv Konfuciuszhoz kapcsolódik, ő gyűjtötte össze a szövegeket a Kr.e. 5. században. Sima Qian munkája sokkal későbbi, Kr.e. 104-97 között írta az életrajz típusú könyvet. Sima Qian Kínában a történetírás atyja.

A Shi Ji Kr.e. 2.550-től Kr.e. 90-ig foglalja össze Kína történelmét. A hunok története négy részből áll. A mű nagy hibája, hogy nem ismeri fel a hunok kulturális szerepét, nem ismeri a legalább öt kontinensre kiterjedő hatásukat, nem ismeri fel ősiségüket, a 40.000 évnél is régebbi létezésüket, és azt sem ismeri fel, hogy a hunok hozták létre Kínát. Ettől függetlenül, Sima Qian a valaha élt történetírók között a legnagyobbak közé tartozik.

Sima Qian után a Nyugati Han dinasztia (Kr.e. 206-Kr.u. 24) történészei, és a Keleti Han dinasztia (Kr.u. 25-220) írói munkáiban követhetőek nyomon a hunok tettei. E két han krónika szerint Kr.u. 48-ban a hunok két részre tagolódtak, egy északi szabad, és egy déli, rabszolga csoportra. A déliek kínai fennhatóság alá kerültek. De Kína északi részén a magyar-kínai keveredés már Kr.e. 5.000 óta tartott, vagy még sokkal régebbi idő óta, ezért a Déli Hunok eredete nem egyértelmű. A Déli Hunok sok ezer éve keveredtek a hanokkal, ezért genetikailag magyar-kínai keverék népnek tekinthetők. Nyelvük magyar alapszerkezetét megtartották, rengeteg kínai szót átvéve nyelvükbe, de erős mongolid jegyeket is felvettek génkészletükbe. Ők lettek a törökök, a mongolok, a tunguzok és mások.

Sima Qiant a császár kasztráltatta egy tábornok megvédelmezése és az igazság miatt. Akkoriban a kínai vezetést jobban átjárta az ármány, mint más kormányzatokat. Egyetlen lánya volt, akinek volt két fia, Yang Zhong és Yang Hui. Leányára hagyta élete munkáját, majd a császár valószínűleg megölette. Unokája, Yang Hui elolvasta nagyatyja írását, látta, hogy nagyapja akkora ember volt, mint Konfuciusz, és nyilvánosságra hozta nagyapja munkáját. Így maradt fenn a Shi Ji.

A kínai szöveg hun neveit a magyar nyelvből próbálom azonosítani. A nagyon ősi kínai betűk és a Pin Jin betűk között hatalmas a távolság, ezért hangzósításuk nagyon nehéz. A legjobb kínai szakspecialista nyelvészeknek is nehéz feladatot jelent a sok ezer év áthidalása. De azért valahogy mégis fennmaradt a magyar nyelv a kínai átírások szövevényében is.

Sima Qian 110. kötetét magyarra fordította Du Yaxiong és Horváth Izabella. A fordítás nagy érték, közelebb hozza az ázsiai magyarok történeteit mai korunkhoz. A Pin Jin átírás azonban sok problémát okoz. A két szerző semmilyen útmutatást nem ad a nevek helyes kiejtését illetően. Ezért a szövegben lévő sok név értelmezése szinte lehetetlenné válik. Az is igaz, hogy a „Jegyzetek” részben sok jó, és néhány bizonytalan állítás van. Egyes mai török népneveket a hun korba vetítenek vissza, bizonyítás nélkül. A fordítók legnagyobb hibája azonban az, hogy a kínai neveknek nem adják meg a magyar értelmét, néhány kivételtől eltekintve. A magyar őstörténetet egyik fordító sem ismeri, amin Du Yaxiong esetében nem lehet csodálkozni, Horváth Izabellának azonban illene legalább a legalapvetőbb ismeretekkel rendelkeznie. Horváth Izabella egyébként Du Yaxiong felesége. A munka angolul íródott, a feleség az angolból fordította magyarra a szöveget. Egy táblázatról és térképről is említés történik, amik azonban nincsenek benne a magyar kiadásban. A továbbiakban a Shi Ji legfontosabb állításait fogjuk megnézni, fenntartva a jogot a hunok magyar nyelvűségére.

A Xiongnu ős a Xia fejedelmi család leszármazottja, Chunwei volt. A Xiongnu a Xi – Nyugat, és Ong – Unug, Magyar nevekből áll össze. A Nu lehet a Kezdet is, a Nő neve, ami a szumer Nun-Ki (Eridu), egyiptomi Nun isten, a szumer Es-Nun-Na város, a Bura-Nuna folyó nevében, vagy a mai magyar Nu, Nuna és változataiban is jelen van. Amennyiben a Nu valóban a Kezdet, a Születés neve, akkor ebben a névben is azt mondják, hogy ez a nép az ősnép, a kezdetek népe. Ez a nép pedig a magyar nép. A Xia fejedelmi család neve Hszi, vagy Szi lehet, ami Nyugat, ráadásul magyarul Nap értelmű. Emiatt a nyugati fejlett törzsek a Nap vallását követték, ami a magyarok vallása. Erről beszélnek a nevek. Chunwei neve Hun-Fej értelmű, ami azt igazolja, hogy a Hunok Feje volt Chun-Wei. A Wei szónak még keresni kell a jelentéseit, mert a magyarban is létezik a Vej szó. A Yao (Jaó, Jó) és Shun (Shun – Nap) császárok idején is voltak shanrong, xianyun és xunyu népek, akik az északi vadonokat lakták.

Minden férfi ért az íjfeszítéshez, és páncélos lovas harcos lesz. Itt az egyik legfőbb bizonyíték, hogy a magyar hadsereg páncélos lovasokból állt. Persze, a nehéz páncélzatot, amit mi találtunk fel, csak az ütközetekben viselték őseink, egyébként könnyű fegyverzetben lovagoltak. Fő fegyverzetük a hunoknak az íj és a nyíl, a közelharcra pedig a dárda és a kard használatos. A kard is ősi eszköz, mi találtuk fel (Kar-Du a Kar-Napja).

A fiatal férfiak kapják a legjobb ételeket. Ez a szokás helytelen. Általában megvetik az öregeket. Ez is helytelen szokás, ha igaz. Inkább a székelyekre jellemző, de a magyarokra nem. Az apa után a fiú feleségül veszi mostohaanyját. Ez vérfertőzést jelent a magyar és kínai értékrend szerint. A mostohaanya nem vér szerinti anya, de a fiú megvédi az idegen rablók ellen, akik azért szeretnék elvenni a mostohaanyát, hogy a vele járó vagyonra is rátegyék ragadozó mancsukat. Nincs tehát általában szexuális viszonyról szó az ilyen szokások mögött.

A kínaiaknak három neve van, a családnév, az igazi név, és az udvarias név. Az udvarias nevet csak a család legszűkebb bizalmas körében mondták ki. A hunoknál ezek a nevek nem voltak ismertek. Azt viszont nem tudjuk meg, hogy a hunok milyen szabályok alapján adták gyerekeiknek a neveket.

Shang dinasztia (Kr.e. 1600-1100)

Amikor a Xia-dinasztia hanyatlani kezdett, Gong Liu, a csou törzs őse, elment a xirongok, nyugati-zsungok közé lakni, majd megalapította a Bin nevű várost. Ezután 300 évvel a zsong (zsung) és ti (di) törzsek megtámadták Gong Liu leszármazottját, Tan-Fu nagykirályt. Nem világos, ki volt ez a bizonyos Tan-Fu? Tan-Fu elmenekült a Qi hegység lábához, ahová Bin város összes népe követte. Ez volt a Csou állam kezdete.

Nyugati Csou dinasztia (Kr.e. 1066-771)

Ji Chang, a csou hatalom grófja megtámadta a quanji törzset. Több mint tíz évvel később Ji Chang fia, Ji Fa, mint Wu király, a Csou dinasztia megalapítója, megdöntötte a Shang-dinasztia utolsó fejedelmének hatalmát, Kr.e. 1066-ban, és Louyinál (Loujang) új fővárost épített. Eztán visszatért Fengjing és Haojing fővárosaiba, ahol letelepedett. A Zsung és Ti törzseket északi irányba nyomta, a Jing és Luo folyóktól északra. Ezt a területet később „Behódolt Puszták” névvel illették.

Ji Man, a meggyengült Csou dinasztia idejében, 200 évvel később, megtámadta a quanrong törzset. Szerzett négy fehér farkast, és négy fehér szarvast, Kr.e. 976-ban. A szarvas és a farkas a magyarok szent jelképei közül valók, Róma farkasai is a magyaroktól (etruszkoktól) erednek. A Quanrong a Tyuan-Zsung kiejtéssel lehet azonos.

Keleti Csou dinasztia, vagy a Tavasz és Ősz kora (Kr.e. 771-476-ig)

Mintegy Kr.e. 704-ben a shanrong törzsek, átszelve a yan területeket, megtámadták a Qi országot. A Qibeli Li herceg megverekedett a támadókkal.

Ezután 44 év múlva, (Kr.e. 664) a shanrong törzs a yan népre támadt.

Eztán 20 évvel a zsung és ti népek a Luo nevű fővárosig nyomultak, és megtámadták a Csou birodalom Xiang királyát, aki uralkodott 640-618-ig.

Igen sok történetet ismerhetünk meg a Shi Ji szövegeiből. De most nem az a cél, hogy a kínai történeteket megismerjük, hanem a magyarok kínai jelenlétét, és a kínai nép összetételében való döntő jelentőségű részvételüket bizonyítsuk.

A Rong jelentése Katona, de Zsong, illetve Zsung a helyes kiejtése. Úgy tűnik, a Zsung és Zsong a Hung változata. A Zsong Yiqu törzs erődöket és védőfalakat húzott a kínai rablók ellen, de a Qin fejedelemség végül 25 erődített városukat elfoglalta , a Qin-beli Hu fejedelem vitte ezt végbe. A Yi-Qu törzs állítólag a Xi-Rong, vagyis Nyugati-Zsong (Hong) törzsek közé tartozott, származásuk egyértelműen a magyarok közé viszi őket.

A szöveg szerint a fejedelmek úgy irtották egymást, ahogy tudták. Han, vagyis kínai fejedelmek a hun, vagyis magyar fejedelmekkel gyakran összefogtak, egymás elleni háborúikban. A dinasztikus háborúk borzalmas pusztításokat végeztek a nép körében.

A jinbeli Wen herceg a Sárga-folyótól nyugatra, a Yun és Luo folyók közé űzte a Ti törzseket, akik ekkor fehér és vörös ti nevűek voltak.

Qin (Cs’in) hercege, Mu megtámadta a xirong (szi-zsong), vagyis nyugati zsong törzseket, és nyolcat meghódított. Ekkor a Longshan hegységtől nyugatra éltek a Mianzu, a Hunrong, Di, Yuan és más rong törzsek, Pin Jin betűkkel írva a neveket.

Északabbra éltek a Jiqu, a Dali, a Wushi, a Juan és más zsong törzsek. Jin tartománytól északra a Rong Linhu és a Loufan törzsek tartózkodtak, Yan tartománytól északra a Donghu és Shanrong törzsek laktak. Időnként száznál is több törzs összegyűlt, mindnek saját vezére volt. A törzsek gyűlése az összetartozást fejezte ki, de minden törzs független maradt, nem fogtak össze közös cél érdekében.

Hadakozó fejedelemségek kora (Kr.e. 476-220)

Wuling fejedelem, Kr.e. 400-ban, a harcosait hu ruhába öltöztette, és elrendelte, hogy hu módra lovagoljanak és íjazzanak. Ezután megtámadta a Linhu és Loufan törzseket.

Ekkoriban a fejrevalók és övek országa hét fejedelemségre tagolódott, ezt a kort Hadakozó fejedelemség korának ismerjük. A fejrevalók és övek a kínaiak között rangjelzők voltak. A hunok, vagyis magyarok is az öveken rangjelzést viseltek, viszont a fejfedők nálunk nem mutattak osztálykülönbséget. Nálunk minden férfi szabad harcos volt, míg Kínában nem ez volt a helyzet.

Cs’in dinasztia (Kr.e. 221-206-ig)

A Cs’in, vagy Qin fejedelemség legyőzte az összes többit. Cs’in Shi Huang-ti, a cs’inek és Kína Első Császára, minden han fejedelemséget meghódított. Seregeiben igen nagyszámú hun harcolt. Megtámadta a hunokat is, Kr.e. 215-ben. Meng Tien hadvezér százezer emberrel a hu területek ellen vonult.

A hunok jelentős része mezőgazdálkodásból élt. A Sárga-folyótól délre eső értékes területeken fejlett mezőgazdálkodást folytattak. A kínaiak a déli területeket elrabolták, a hunokat észak felé szorították. Sima Qian szövegéből pontosan körvonalazható a rablóhadjáratok célja, a hun földek elvétele. Meng Tien is földeket rabolt.

Shi Huang-ti ötezer km hosszú falat épített. Felhasználta a hunok falait, amiket a kínaiak ellen építettek, és a régebbi kínai falakat is beépítette hatalmas falrendszerébe. A Kínai Nagy Fal a Föld egyik csodája, de egyes részeit mi építettük. Jobb ezt is tudni, mint nem tudni.

Shi Huang-ti, az Első Császár idejétől kezdve jelennek meg a hun főfejedelmek nevei.

Kortársát ismerjük, aki Touman shanju névre hallgatott. A név ma is létezik a magyarok közt, mint családnév, Tomán formában. A név Tu-Man alakban Nap-Ember jelentésű. A Shanju rangnév a szumer Shan-Gu névvel azonos, ami Úr (Shan, Hegy) Fő, vagy Szent Fő értelmű. A Shanju rangnévnek is sok formája maradt fenn.

Touman fia Modu. Modu neve Mo-Du alakban Fényes-Nap értelmű, ő volt a trónörökös. Mu és Mo a magyarban Fény, a Du Udu napisten nevével azonos. Másik neve Maotun, ami a Márton név kínai jellegű átírása. A Már-Ton jelentése Ifjú-Úr. Továbbá a szkytha Madyész névben is a Madü nem más, mint Madu. Ma-Du jelentése a Föld (Földanya) Napja. Neve nagyon hasonló Modu nevéhez.

Touman meg akarta öletni fiát, ezért elküldte egy másik néphez túsznak. De Modu szerencsésen megmenekült, és később ő ölte meg apját, a kínai mostohaanyját, aki kitervelte Modu megöletését, és féltestvérét is, akit a jogos trónörökös helyébe akartak ültetni. Ezután ő lett a shanyu, Kr.e. 209-ben. Modu egyesítette a hunokat és óriási hadsereget hozott létre.

A Han dinasztia (Kr.e. 209-

Modu először az erős donghu törzset csatolta birodalmához. Ő a xiongnu shanyu volt, addig a donghuk nem tartoztak a xiongnukhoz. A xiongnu és donghu országok között volt egy 500 km széles lakatlan terület, amit „outou” névvel illettek. Ez a név megfelel Utu nevének is, kicsit elhúzva a magánhangzókat, ahogy a magyarok még 50 évvel ezelőtt is beszéltek. Outou a Nap területe. De az angol Out – Külső, Kifele, Kívül stb., ami az Outou névnek szintén megfelel, azt mondja, hogy az Outou terület kívül volt a két ország határain. Aki angol nyelvi összefüggést lát a hun nyelvben, ne csodálkozzon, inkább kezdje meg az angol nyelvet kutatni.

A baiyang nép neve Fehér Juh jelentésű. A juhok Kínában ismeretlenek voltak, a nyugatról ide érkező magyarok hozták be Kínába a juhokat. Nevük „hun-kecske” értelmű, mert a kecskét ismerték, ezért a juhokra a kecske szót alkalmazták.

A Shanyu alatt állnak rangban a Jobb és Bal Bölcs fejedelmek, a Jobb és Bal Luli fejedelmek, a Jobb és Bal hadvezérek, a Jobb és Bal parancsnokok, a Jobb és Bal udvartartási irányítók, és a Jobb és Bal gudu márkik.

A Bölcs hunul Tuqi, ennek olvasata Tutyi. Vajon a Tutyi-Mutyi a két Bölcs fejedelem? A shanyu, a hagyományok szerint, a Bal Tuqi (Tutyi) fejedelem. A Luli magyarul Lu – Ember, Li – Király értelmű. A Gudu márki neve Kutu alakban megfelel a Qutu névnek.

Összesen 24 vezér volt, alájuk rendelve 10.000 harcossal. Mindegyiket tízezer lovas urának szólítják.

A Baloldali fejedelmek és vezérek az ország keleti részén laknak, a shangoktól keletre a huimo és a koreai népek országáig. A huimo egy ősi nép Mandzsuriában, bizonyára ők az eredeti magyar lakosok, akik miatt a terület Hungária nevet viselt a mandzsuk előtt.

A Jobboldali fejedelmek és vezérek nyugatra laknak, a shang tartománytól nyugatra a rhouzhi, di és qiang területekig. A shanyu udvara a dai és yunyung földektől északra helyezkedik el. A Gutu márkik a shanyunak segédkeznek. Minden vezérnek külön udvartartása van, miniszterelnökkel, főparancsnokkal, hivatalnokokkal.

A hunok az év első hónapjában kisebb gyűléseket tartanak. Az ötödik hónapban nagygyűlésük van, ekkor Longchengben, a Sárkányvárosban, áldozatokat mutatnak be az ősök szellemeinek, az égnek és földnek, az isteneknek és a szellemeknek.

Longcheng Long neve Hosszú is, a Longa név szerepel Alba Longa nevében is. A Sárkány, mint a Tejút megtestesítője, hosszúkás testével körbeöleli a Földet. Ázsia száraz területein a dinoszaurusz csontvázak a felszínen voltak, őseink a madármedencéjűeket griffnek, a hüllőmedencéjűeket sárkánynak nevezték. Nem a légből vették a titokzatos állatneveket, hanem a tényekből, amit a szemük látott. Más földrészeken is találtak a felszínen dinoszaurusz csontvázakat az emberek, mint pl. Észak-Amerikában. A Cheng városnév a Heng (Kör) változata is lehet, lásd Stone-Henge.

Ősszel egy újabb nagy összejövetelt rendeztek. Ekkor szertartásosan körüllovagoltak egy erdőt, áldozatokat mutattak be és népszámlálást tartottak.

A xiongnu törvények szerint, aki békeidőben fél singnél (31 cm) jobban kihúzza a kardját a hüvelyből, azt halálra ítélik. Ez a törvény a Turul-ház népénél is törvény volt, Szent István idejében is halál várt arra, aki békeidőben kihúzta egy bizonyos mértéknél jobban a kardját. A xiongnu törvény azt bizonyítja, hogy az ázsiai hunok a magyarok egy része voltak.

A börtönökben csak kevés ember volt, mert tíz nap múlva elengedték a kisebb bűnöket elkövetőket, a nagyobb bűnökért halál járt, amit akasztással hajtottak végre.

Hajnalban a shanyu elhagyja a tábort, és a felkelő Nap előtt arcra borul. Este a Hold előtt teszi ugyanezt.

Az ültetési rendben a bal oldal, vagy az arccal észak felé lévő rész a vendégek részére van fenntartva. A Wu és Ji napokat tartják a legszerencsésebbeknek. Du Yaxiong megadja a szerencsés napok sorszámát. Arról van szó, hogy a kínaiaknál a hétnek nem hét, hanem tíz napja volt. Pontosan úgy, mint az egyiptomiaknál, akiknél egy hónap mindig 30 napos volt, amit három tíznapos hétre tagoltak. Ez sem lehet véletlen Kína és Egyiptom időszámításában. A kínai napok nevei: Jia, Yi, Bing, Ding, Wu, Ji, Geng, In, Ren, Gui. A Wu az ötödik, a Ji a hatodik volt a napok sorában, mind a két magyar név, a Pén-Tek és a Szom-Bat a Nappal kapcsolatos.

A xiongnuk kettős koporsóba temetik halottaikat, egy külsőbe, és egy belsőbe. Nem emelnek sírdombot, írja Sima Qian, ami erős tévedés. Ha víz alá temették az elhaltat, akkor folyót vezettek a sír fölé. Más esetekben nagy sírdombot emeltek, vagy kisebb hantot, olykor hatalmas piramist. Ha uralkodó hal meg, akkor tucatnyi, vagy száznál több híve követi őt a halálba. Pontosan úgy, mint Szumerban, vagy Atilla temetésénél.

A Hold és a csillagok megfigyelése alapján támadnak, teliholdkor, holdfogyatkozáskor nem harcolnak.

Minden fogolyból rabszolga lesz. Azonban a hun rabszolgaság nem azonos a görög, római rabszolgasággal, inkább csak szolgaság. Ki lehet váltani a rabszolgát, de ha nem váltják ki, akkor a rabszolga magát is kiválthatja. Munkájáért bért kap, egy-két évnyi munkáért ismét szabad ember lesz. Ezért aztán nincs is a hunok között sok rabszolga.

Modu több hadjáratot indított észak felé a Hunyu, a Qushe, a Dingling, a Gekun és a Xinli hatalmak ellen, Kr.e. 206-ban. 

MÁSODIK RÉSZ (Kr.e. 206-Kr.e. 141)

Ebben a részben a hunok és hanok közti küzdelmek folytatódnak. Liu Bang, a Han-dinasztia megalapítója 320.000 főnyi lovassággal támadt a hunok ellen. Modu azonban 400.000 főnyi lovassággal csapdába ejtette, de végül megkegyelmezett a hanoknak, és kiengedte őket a csapdából. Talán volt szíve, és nem vette a lelkére ennyi katona megölését. Azután meg valahol mégis testvérek voltunk a hanokkal (kínaiakkal), ami szintén számíthatott valamit.

A gyűrűben lévő kínaiakat a hunok körbevették, mégpedig fehér lovakkal a nyugati oldalon, zöld lovakkal a keleti oldalon, fekete lovakkal az északi oldalon, és vörös lovakkal a déli oldalon.

A színek bizonyítékot adnak arra, hogy a kínai mitológia és vallás a magyar szupercivilizációból keletkezett. A négy szín, valamint a kapcsolódó hagyományok nem érthetőek meg a magyar ábécé, vagyis a magyar betűk jelentései és formái nélkül. Mai táltos bizonyítja, hogy az egész kínai kultúra a magyar kultúrából keletkezett.

A négy szín a négy égtáj színe is a kínai mitológiában. A fordítók megjegyzik, hogy a magyar népmesék között több is van, amelyek a fehér, fekete, zöld és vörös királyról szólnak. De azt is hozzá kell tenni, hogy van más színkulcsunk is, nem csak ez az egy.

Modu után Ji Yu (Gyi Ju) lett a shanyu, aki a Lasoshang nevet kapta. A Lao Shang megfelel a Lu-Gal névnek. A Lao a Lu szóval azonos, jelentése Ember, a Shang Magas, a Gal Nagy. Lao-Shang tehát éppúgy Nagy Ember, Magas Ember, mint a Lu-Gál, amely nevet Ló-Gál formában is ismerünk.

Ezután megtudjuk, hogy Jizhou shanyu meghal, utóda fia, Junchen lett. 

HARMADIK RÉSZ (Kr.e. 140-Kr.e. 90)

Ebben a részben is a hunok és hanok harcairól van szó. A harcok folyamatosan zajlottak. Junchen (Gyuncsen) Kr.e. 126-ban meghalt, öccse, Yizhixie, a Baloldali Luli király saját magát tette meg shanyunak. Junchen fia, Yudan, vereséget szenvedett nagybátyjától, és a hanokhoz menekült, ahol pár hónap múlva meghalt (talán megmérgezték).

Ezután a kínai gyorslovasság Kr.e. 121-ben megtámadta a Xiutu királyt, leverte és elvitte az aranyembert, amit akkor használt, amikor az eget imádta. Némely kutatók a buddhizmushoz kapcsolják az aranyembert, ami hatalmas tévedés. Az aranyból készült ruha a Naphoz kapcsolódik, mivel az arany a Nap féme.

A hunye király meggyilkolta a xiutu királyt, majd 40.000 emberrel csatlakozott a hanokhoz. A Xi-Utu névben Utu Napisten neve is látható, a Hun-Ye névben pedig a Hun név.

Meghalt Yuzhixie Kr.e. 114-ben, utóda Wu Wei követte őt a trónon. A hunok a sivatag északi peremére mentek, a Bajkált a kínaiak Északi-tengernek nevezték, ha igaz.

Wu Wei meghalt Kr.e. 105-ben, utóda a fia lett, Wushilu. Még nagyon fiatal volt, ezért Gyermek Shanyunak nevezték. Három év múlva meghalt Wushilu, utóda Goulihu lett, aki csak egy évig uralkodott. Utóda Jodihou, az öccse lett.

A hunok birodalma Pekingtől északra is erős volt. A sivatagtól északra is a hunok uralkodtak, de messze nyugaton is erős birodalmaik voltak. Nagyon nem jól ismerjük a hun hatalom természetét, pedig a kínai írott tényanyag nagyon sok bizonyítékot ad a kezünkbe.

NEGYEDIK RÉSZ (Kommentár)

Sima Quian néhány bölcs tanácsot fogalmaz meg ebben a rövid részben. 

Du Yaxiong ezután a Jegyzetek cím alatt sok értékes útmutatást ad, de nem magyarázza meg többnyire a nevek jelentését, a kínaiakat sem, ami pedig a legfontosabb lenne számunkra.

Egyes népeket mai népek őseinek tekint, de magyarázatot nem fűz a meglátásokhoz. A Gekun ország népét a mai kirgizek ősének véli. Ez na név inkább magyar nyelvű, a Ge Föld, a Kun a Kun nép neve, ami amúgy Napot jelent. Ge-Kun ezért Kun-Föld, és nem kapcsolható a kirgizekhez. A Ding-Ling nép a Bajkál-tótól délre fekvő földeket lakta, őket a mai Ujgur és Jugur nép őseinek tartja. A Ding-Ling nép a Ting-Ling néppel azonos, akiket több kutató is a finnugorok közé sorol. Továbbá a magyar Teng-Leng feltűnően hasonlít a Ting-Ling névre, ami arra utal, hogy egy magyar rokonságú néppel van dolgunk a Ting-Ling esetében. Az ujgurok és jugurok származása amúgy bonyolult folyamat, a magyar eredetű ujgur népre később török nemzetségek telepedhettek.

 A Wusun népről Du Yaxiong azt mondja, hogy a kazakok egyik törzse, akik még ma is Kínában élnek.

A magyar és a török nyelvet élesen szét kell választani a hunok esetében is. Ezért rendkívül zavaró, ha valaki egyes török népekre hun eredetet ragaszt. A kirgiz, a kazak török nép, az ujgur erősen eltörökösödött nép. A kazakok között is sok eredeti europid ember ismerhető fel, akik nem szlávok, finnségiek, kaukázusiak, hanem magyarok (hunok). Ha a törökök valóban a Kr.u. 220 körül törtek ki észak felé a kínai területekről, akkor nyelvük magyar-kínai keverék nyelv, és nem tartoznak az igazi hunok közé. Bár a testvérség emléke máig megmaradt.

XVII. FEJEZET: A ZSUANZSUAN BIRODALOM

Az egyik legtitokzatosabb hun birodalom volt. Aki azt hiszi, hogy őseink úgy élték mindennapjaikat, mint az állatok, legyen valamit enni, aztán menjünk rabolni a szomszédba, azok nem csupán tévednek, hanem meghamisítják az emberiség történetét. Olyan primitív embereket kreálnak, akik már 100.000 év óta sem léteztek, kivéve az emberevők törzseit. A zsuanzsuanok a hunok egyik nagy birodalmát hozták létre, szoros magyar és európai kapcsolatokkal.

A Zsuanzsuan név több formában is előkerült a kínai iratokból. Sajnos, a kínai írásos, és kínai nyelvű feljegyzésekkel keveset lehet kezdeni, sok ok miatt. Talán a Zsuanzsuan nem más, mint a Suhansuhan magyar név kínai átírása. Lovasok, akik suhantak a hatalmas térségeken. A Zsou Zsan névforma még a Szu Szan névformára is ablakot nyit. Ember legyen a talpán, aki bármely régi nép rengeteg feljegyzett neve közül kihalássza az igazi neveket.

Annyi bizonyos, hogy a hiungnu, szienpi, topa hanyatlás után a 4. század végén a zsuanzsuan hatalom jutott újra vezető szerepre. Hunok voltak, a mai Mongólia volt a központi területük. A mongolokhoz semmi közünk sincs, olyan értelemben, hogy mi, magyarok erednénk a mongoloktól. Ellenben a mongolok java része tőlünk, magyaroktól ered.

A nevekkel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a kínai írás nem volt alkalmas a külföldi, nem kínai szavak lejegyzésére. A kínaiak egyes hun neveket olyan írásjegyekkel írtak le, ami pejoratív volt, az igazi név hangzásához nem volt köze. Vásáry István írja ezt, alighanem teljes joggal.

A zsuanzsuan népre a Féreg jelentést használják. A két kínai írásjel Nyüzsgő Féreg jelentésű. Más olvasatban a kínai írásjeleket Tekergőző Féregnek kell értelmezni. Természetesen nagyon büszke vagyok a kínaiak elismerésére. Különösen az angolok, de más mai nyugati kutatók is segíthetnének az értelmezésben, a helyes jelentések megfejtésében. A Tekergőző Féreg nem más, mint a Tejút, egy újabb név a kígyó, a gyík, a folyó, a Nil, és sok egyéb neve mellé. A Tekergőző szóban a Teker annak a törzsnek a neve, amelyik Pannoniából indulva megtámadta Egyiptomot, több más néppel szövetségben. Alsó-Tekeres az egyik központjuk. Maga a Teker ige a Tek – Nap, és az Er –Úr, magyar szavak összetétele. Az Er a szumerban is létezik. Teker-Es a Tekerek-Háza, Faluja jelentésű.

A Féreg rendkívüli szó. Nem csupán a Fríg és Bríg származik belőle, hanem benne van a Fér és az Eg (Fér-Eg) szó is. Az Eg az Ég, természetesen. A Fér ige, de voltaképpen főnévi formában a tündérek neve. A Fa-Iry, mint Tündér, a Fán lévő Szemeket jelenti, mert Iri jelentése Szem, lásd Osz-Iri (Ozirisz) Sok-Szem jelentését. A Fa a Világfa, rajta a Szemek a csillagok. A Fa-Iry, mint Tündér, a Fér szó alapja. Ezért a Feri magyar név Tündér Úr, a Ferenc nevűeknek meg a tündért, csillagot jelentő Fer az alapszava, etimonja. A Féreg Kr.e. 6.000 körül, az éghajlat enyhülése miatt megtámadta a húsvermeket. A hús, a melegedés miatt, ehetetlenné vált, az embereknek, pl. Érd környékén, új élelem-gazdálkodásra kellett áttérni. A vermekben, ahova a vert állatokat tették, a Vermesek szaporodtak el. A latin Vermes ugyanis Férgek értelmű! A vermelt hús férgei. De a Farkas is Féreg! Ő a Fába Szorult Féreg, aki nem tud lejönni a Világfáról. Igaz, népmeséink arról szólnak, hogy a farkas valamilyen fába szorult bele. Igazából ez a bizonyos fa a Világfa, a Tejút. A Farkas ma is fenn van az égbolton, nem tud lejönni a Földre. Fenrir farkast meg most hagyjuk.

A zsuanzsuanok eredete számomra nyilvánvaló, de a kínai tudósok bizonytalanok a kérdést illetően. Ők vannak az igazsághoz közelebb, viszont nem fordítanak gondot a magyar nyelvre, a szumer, egyiptomi, hatti, etruszk és más kultúrákra, amelyek rokoni kapcsolatban vannak a hunokkal. Végső soron Kína is a hunoktól, vagyis a magyaroktól született. A kínaiak szerint a zsuanzsuanok ősei a hiung-nuk, vagy a Tung-hu, a Keleti Barbárok, ismét mások szerint az Ordoszt elfoglaló szienpik leszármazottai. Ha mind a három elmélet igaz, ami valószínű, akkor teljes bizonyossággal mondhatjuk, hogy magyar nyelven beszéltek, továbbá az őseik magyarok voltak, amint a hiung-nu, a tung-hu és a szienpi ősök is! Nem lehet állandóan mellébeszélni, ködösíteni, ilyen-olyan politikai érdekek miatt meghamisítani az emberiség igazi történetét. Egyszer eljön az a helyzet, amikor nagy szükség lesz az igazságra, és akkor majd mit fognak mondani a hamisítók?

Ezért a Tekergőző Férgek név a kínaiak részéről helyes feljegyzés. Egy olyan korba viszi tekintetünket, amikor teljesen másként gondolkodtak az emberek, mint ma. A Féreg esetleg a Farkast és a Tejutat jelentette, a Tekergőző, vagy Nyüzsgő, meg a Tejút kígyózó alakját. Mivel a magyarok, és a magyar név alatt megjelenő sok száz törzs tagjai teljesen másképpen gondolkodtak, mint a mai haszonra orientált emberek, ezért szinte lehetetlen a mai kutatóknak megérteni a régebbi magyar gondolkodást. Egyetlen híd vezet át a 40.000 évnél is régebbi, és a mai gondolkodás között, és ez a híd a magyar nyelv.

A zsuanzsuanok az Ordosz hiung-nu népét, ami még megmaradt, a birodalmukhoz csatolták. Ez a tény is a hiung-nu és zsuanzsuan rokonságát bizonyítja.

Van egy írás, ami szerint a zsuanzsuanok őse egy a 270 körüli években a topáknak szolgáló rab volt. Ezt el is fogadhatjuk, a kalandos életek rendkívül gyakoriak voltak őseink idejében. A topa eredetű Vej-dinasztia könyvében, a Vej-su szerint a Rab, a zsuanzsuan dinasztia őse. Itt le kell szögezni, hogy a Rab a szumer társadalomban nemesi rend neve, a Rá-Bá, vagyis Nap-Bá a magyar Rab szó eredete is. Jókai Mór Rab Ráby regényének címében a Ráby a Rab nemesei rendből eredő név. A zsidó Rabbi név is a magyar Rab-Bi nevekből ered, a Rab a nemesi rangnév, a Bi a Pi,Fi, a Rabbi tehát nem más, mint a magyar nemesi rend, a Rab (Rá-Bá) Fia. Ezért a Rab fogalomból eredő zsuanzsuanok éppen szumer nemesi rendből is eredhetnek.

A topák elfoglalták Kína északi részét, Topa Kuj, az első Vej császár lépett a trónra. Ekkor a zsuanzsuanok megszerezték Belső-Ázsia felett a hatalmat.

Sölun zsuanzsuan vezér 394-ben az Ordosz hiung-nu és szienpi törzseit birodalmához csatolta. Ez a dátum azt bizonyítja, hogy a zsuanzsuan hatalom valamivel 394 előtt támadt fel. Sölun nevét nem sikerült rekonstruálni. Talán az Un Égbolt, és a Sol Nap elemekből tevődik össze. Eszerint az Égbolt (Un Ég Királynője) Napja (Söl, Sol), a Sölun név értelme. Sölun a topákkal szakadatlan harcokat vívott.

A sok háború egyikében legyőzte Sölun (Sol-Un?) a Kara-Sahr vidékén a kaoküket. Ez a nép a Kao-Kü szóösszetétel alapján, a Kang-kü néppel lehet azonos. A Kaokü nem a Tielö másik neve, ahogy tarjták többen. A Kü önmagában az Országot, a Kü-t jelenti, a Kő az Ország, igen elterjedten. Tehát a Kao-Kü valójában a Kao nép Országa jelentésű. Nem lehet neheztelni a nyugati, japán, kínai és más kutatóknak azért, mert nem tudják azonosítani a magyar nyelvű népneveket. Arra idomították őket, hogy ne ismerjék meg az igazi hun nyelvet, helyette mindenféle fiatal török, mongol, tibeti és egyéb nyelvekből építkezzenek. De így csak a semmibe jutnak.

A zsuanzsuan támadások elöl a vuszunok a Pamirba húzódnak. Maga a Pamir magyar név.

Súlyos harcok dúlnak 400 és 550 között a zsuanzsuanok, akiket keleti magyaroknak tekinthetünk, és a kínaiak, akiket félig magyaroknak tekinthetünk, 150 éves időszakban. Ekkoriban a topák kínaivá váltak, és folyamatosan támadták a hunokat, vagyis magyarokat.

Taj Vuti kínai császár 423-452 között, két hatalmas támadást intézett a zsuanzsuanok ellen. Mind a két támadást sikerült visszaverni, a kínai hadakat súlyosan megverni. A kínai támadók seregei majdnem a teljes megsemmisülés kapujába jutottak.

A keleti Tien-San hegység Kaoki (talán Kaokü) törzsei a kínaiak szövetségesei voltak a magyarok ellen, 429-ben is.

A Jüe-Panok is megtámadták a zsuanzsuanokat, kínai szövetségben, 448-ban. A támadást győzelem koronázta, de utána nem sok tudósítást hallunk a győztesek részéről. A Jüe-Pán nép valószínűleg rokon a Jüe-Csi néppel. A Jüe a Viet nép kínai neve, a Pán magyar név, az Úr egyik formája. A Jüe-Pan csapatok legyőzték a magyar zsuanzsuan csapatokat, de a győzelmüket nem tudták kiteljesíteni.

Vásáry István szerint, a belülről jövő széthúzás törte meg a zsauanzsuanok hatalmát. Azt hiszem, hogy Vásáry István helyesen látja az eseményeket, a magyar/hun törzsek hatalmi széthúzásai okozták a zsuanzsuan birodalom megsemmisülését is. A bomlás 520 körül indult meg. Anakujt elűzte Polomen, aki egy kaokü támadás elöl Kínába menekült.

Anakuj és Polomen harcából a kínaiak azt látták, hogy itt az idő a zsuanzsuan hatalom szétverésére. A két úr, Anakuj, és Polomen testvérharca a zsuanzsuan birodalom pusztulásához vezetett. Az Anakuj névben az An az Ég neve, a Kuj (Kui) talán a Kujon, a Kutya neve. A Polomen névben a Po-Lo-Men a Fő-Ember (Lo)-Mennyei fogalom ismerhető fel.

Amikor már a kínaiak átvették az irányítást, attól kezdve a magyar identitás haldokolt, majd megszűnt a térségben.

Tu-Men türk uralkodó, Bumin név alatt ismert, 546-ban feleséget kért a zsuanzsuan uralkodótól. De a zsuanzsuan uralkodó feleséget nem adott, vigyázva a vérvonalra. A török kan, gan – vér értelmű, amúgy. De ez a szó nem jelent semmit, csak a törökök agyában. Bumin a kínaiaktól kapott feleséget, emiatt elárulta a hun ősöket, és kínai szolgaságba keveredett. Tu-Men jelentése magyarul Nap (Utu) az Égen (Men, Menny). Jóféle hazaáruló uralkodó volt. Akkoriban így mentek a dolgok. Tu-Men rámutat a törökök teljes hazaárulására is.

Ezután 552-ben a türk, most már török név alatt, a törők seregei megtámadták Anakuj seregeit. Az árulók győztek, ahogy az lenni szokott. A zsuanzsuan vezér Kínába menekült a vereség után, neve Anlocsen. Ezután a kínaiak, az összes zsuanzsuan embert kiadták az áruló türköknek, akik az összes kiadott zsuanzsuan embert kivégezték.

Azt kell látnunk, hogy a kínai hatalom, amely gyökereinél fogva magyar eredetű, egyre jobban terjeszkedik. A másik vonal, a türkök, akik szintén magyar eredetűek, a magyarok ellen támadnak, ahogyan csak alkalmuk nyílik. A kínai (han) hatalom a magyar bevándorlóktól ered, Kr.e. 9-8.000 évből, vagy régebbről. De azt senki sem tudja megmondani, hogy a magyarok honnan erednek! Mivel nincs őshazánk, ahogy azt a mai népek elképzelik. ezért a magyarok másképpen képzelik el a Földanyát, mint a belőlünk eredő népek. A mi Őshazánk szinte az egész Föld.

A heftalita (Hét Magyar) uralkodó 551-ben elvett egy kínai nőt. Ez volt a birodalom pusztulásának a kezdete. Úgy tűnik, a kínai filozófia a világ pusztulását idézi elő, ezért tilos lenne a kínai filozófiával foglalkoznia a magyaroknak. A zsuanzsuanok jelentős része nyugatra menekült, a fehér hunok fennhatósága területére.

A Vadászok népe, a Vadász csillagkép népe, erősen eltért a tőle idegen rabló törzsektől. Amíg a Vadász fiainak mérhetetlenül nagy tudománya és erkölcse volt, addig a sok törzsnek nem volt semmije, csak a saját mitológiája, ami rendkívül fontos lenne számunkra, ha nem takarnák el előlünk. A többi szibériai nép mitológiája csakis a magyar mitológián keresztül érthető meg.

XVIII. FEJEZET: A TÖRÖKÖK

Az altáji törökök, akik a legősibb, legarchaikusabb török nép, Kr.u. 220 körül törtek ki északra a kínai területekről. Ekkor szűnt meg a keleti han dinasztia. A kínaiak, vagyis a hanok, el voltak foglalva egymás öldöklésével, ezért a déli hunok, akik eredetileg magyarok voltak, ki tudtak szabadulni az alávetettségből. A vezéri család magyar eredetű volt, erősen megtartotta eredeti magyar öntudatát, amit a család neveiből tudunk bizonyítani.

A Déli Hunok népe legalább Kr.e. 5.000 tájától kezdve keveredett a kínainak mondott mandarin népességgel. A mandarinok genetikai anyaga ezért jelentős részben magyar eredetű, a mai Kína meghatározó népessége jelentős részben tőlünk ered. A régebbi, vagyis legalább 50.000 éves magyar-kínai keveredésről kevés a tényanyag, de annyi bizonyos, hogy ez a keveredés és érintkezés megtörtént.

A Déli Hunok elfogadták a kínai alávetettséget. Olyan magyar harcosokról van szó, akik kínaivá lettek, a kínai életmódot átvették. Mivel az északi legjobb folyóvölgyek a hun, vagyis magyar befolyás alá tartoztak, gazdag mezőgazdálkodás fejlődött ki ezeken a területeken. A népesség egy része őrizte eredeti magyarságát, más része mandarin kínaivá vált. Mivel a kínaiak lélekszáma sokkal nagyobb volt, mint a hősies vadászok lélekszáma, csak idő kérdése volt, mikor darálja be a han népesség a hun népességet. Azt a hanok is elismerhetik, hogy a hun testvérek legyőzése nem volt egyszerű. Elvégre sem a magyar, sem a kínai nem alábbvaló a másiknál, pláne, ha amúgy még testvérek is. A kínai nemzet fejlődése bonyolult, nem könnyen felderíthető.

A törökök létrejötte azonban meglehetősen világos számunkra. A magyar és kínai szókincs keveredéséből létrejött török nyelvet beszélők 220 után kitörtek északra, egészen az Altájig vonultak. Ők az altáji törökök. A nép vezetői egyértelműen magyarok, vagyis hunok voltak, amit a vezető családok magyar nevei igazolnak. A török nyelvekben meglévő óriási mennyiségű magyar szókincs is a törökök magyar eredetét bizonyítja. Igaz, a magyarországi nyelvészek döntő többsége a fiatal török nyelv alá akarja bevetni az ősrégi magyar nyelvet, amivel nagy károkat tudnak okozni a magyaroknak. A törököknek ez az eljárás meg tetszik, ezért a törököktől sem lehet várni helyes nyelvészeti vizsgálatokat.

A magyarokat rengeteg ókori forrás Turk, Türk névvel illette. Nagyon helyesen, az ókori szerzők tudták, miről beszélnek, a mai szerzők többsége meg nem tudja, miről van szó. A magyarok rendkívül ősi (40.000 évnél régebbi) népének sok neve volt, ezek közül az egyik a Türchén. Az etruszkokról van szó, akik magyarul beszéltek. Trójától délre is éltek, mint a nagy területű Kis-Ázsia egyik magyar népe. Thürszénosz királyfi a Paión területen lakott. A Kárpát-medence is etruszk népességű volt Kr.e. 4.000-től kezdve. Pontosabban a Kárpát-medence magyarjait etruszknak is lehet nevezni. Itáliába Kr.e. 2.500 körül kezdik meg a magyar nyelvű etruszkok a behatolást. A rómaiak még emlékeztek a Tarquinius, vagyis Tarjánius dinasztiára. A Türrhén-tenger is Türkény-tenger, a magyarok tengere. A Torony Kényei, vagyis a Torony-Királyok neve sok variációban fennmaradt. Keleten a hunok, akik természetesen magyarok, a turk, vagy türk nevet magukra, magunkra értették. Ezután a magyar királyi családok vezette törökök természetesen felvették nevünket, bár ők már nem voltak etruszkok. Nem beszélték tisztán a magyar nyelvet, de a vezető családok magyarok voltak. A türk vezetők nevei magyar nyelvűek.

A Tur Hegy, a Turk Hegyecske. A harcosok is nevezhették magukat hegynek, elvégre férfiak voltak. A harci eszközök is mind hegyesek. A Magas Tátra Tur-Tur nevű volt, a nagy Thor germán isten neve is a magyar Tor, Torol típusú nevekből származik, mint a Tor-hegy neve is Angliában.

A török nyelvek magyar eredtét bizonyító könyvek még hiányoznak. Inkább olyan könyveket írnak, ami a 220 körül létrejövő török nyelvből vezetik le a 40.000, de esetleg 200.000 éves magyar nyelvet, ami a szerzők lelkére vet árnyékot.

Azt mondják sokan, hogy a török nyelvet nagyon könnyű megtanulni. Azért, mert a török nyelv belső szerkezete teljesen azonos a magyar nyelvével. Kétségtelenül magyar > török nyelvi leszármazást bizonyít ez a tény is.

Amikor az 1848/49-es forradalom és szabadságharc elbukott, a Habsburgok nagyon sok embert, ügynököt, csalót, hazugot szerveztek be, hogy a magyar öntudatot a nyelven keresztül támadják meg. A folyamat azóta is zajlik, a magyar területek elrablói, és egyéb érdekek aknamunkája következtében. Ma nem a Habsburgok akaratából folyik a hamisítás, hanem a területrablók miatt. A magyarság gerincének megtörése a legfőbb feladat, aminek egyik eszköze az emberiség egyik ősének tartott nép betagolása a török népek közé.

További tévedésre ad lehetőséget a mai török népek számarányának sokkal nagyobb volta a magyar népek létszámához képest. Ezért a felületes gondolkodó arra gondol, hogy a török nyelvcsoportba kell betagolni a magyar nyelvet, nyelvjárásokat, a magyar tartozik a törökhöz, a magyar egy török rokonságú nyelv. De ez nincs így. Az arab, a latin, a szláv, a spanyol, a portugál is hatalmas területek elfoglalása után lett nagy nyelv, az angolról nem is beszélve. A török ráadásul elsősorban az eredetileg magyar nyelvű területeken tudott teret hódítani, éppen a magyar nyelvterületre telepedett rá.

Az orosz és török nyelvek közötti nagy nyelvi rokonság oka az, hogy mindkét területen eredetileg magyar népesség élt, a szláv és török nyelvek a magyar nyelvből keletkeztek.

Egy török nyelv van, aminek mintegy 30 fő nyelvjárása létezik.

A török nyelvre jellemző a magánhangzó-harmónia, a toldalékolás, a nyelvtani nem hiánya, és az alany-tárgy-ige sorrend. A 6-11. században török népvándorlás történt, ebben az időszakban foglalták el, elsősorban a magyaroktól, hunoktól, de az irániaktól, finnségiektől is, mai területeiket.

A török nyelvcsoport tagolása nem szilárd, a kutatók különböző felosztásokat mutatnak be. A fő ágak:

1/ Ótörök, a türk és orkhonival. Vajon az Ork Honiak kik voltak?

2/ Köztörök, ami sok ágra tagolódik.

  1. Délnyugati, Oguz, Azeri, Gagauz, Oszmán, Türkmén,
  2. Északnyugati, Kipcsak, Baskír, Karacsáj-Balkár, Karaim, Karakalpak, Kazak, Kirgiz, Krími tatár, Kumik, Nogaj, Tatár,
  3. Délkeleti, Ujgur vagy Turki, Sárga ujgur, Csagatáj – kihalt, Szalár, Üzbég (Özbek),
  4. Északkeleti, Szibériai török, Altáji (ojrot), ami Kumandin és Teleut két fő csoportra tagolódik, Hakasz, Sór, Tuvai (Tuba, Tofo), Jakut, aminek a Dolgán, Jakut és a Haladzs a három fő ága,
  5. Ogur nyelvek, ahova a Csuvas tartozik.

Meg kell említeni, hogy egyes magyar nyelvészek gátlástalanul a török nyelvcsoportba

sorolnak magyar törzscsoportokat. A nyugati, és más jobb nyelvészek ilyen gátlástalan erőszakot nem tesznek a nyelvtudományon, mint a magyar ügynök nyelvészek.

A hunokat a magyarnak mondott nyelvészek egy része töröknek mondja. Bizonyítani nem tudja. Az igazi magyar nyelvészek, akik nincsenek hatalomban, számtalan nyelvi bizonyítékkal igazolják, hogy a hunok nyelve nem lehetett török, mert az egyszerűen képtelenség. Olyan hangtani törvények akadályozzák a hunok töröknek nyilvánítását, mint pl. a török nevek nem kezdődhetnem M hanggal.

A Kazár és az Avar sem török. Az avar nyelv hun nyelv, a magyar nyelvcsalád egyik tagja. A kazár két ágból áll, az egyik ág a magyar, a másik ág talán lehet török.

Nagyon fontos a Bulgár nyelv, ami a magyar nyelvcsoport egyik tagja. Igaz, hogy kihalt, a mai bulgárok szláv nyelven beszélnek, ami a magyar és az alán keveréke, de a bulgárok nem mások, mint a Szumert is alapító Unug Urak utódai. A bulgár nyelv magyar nyelv volt, amit a bulgár népnevek, vezér nevek, földrajzi nevek és a magyarokból való eredés hagyománya igazol.

Macedónia szintén magyar eredetű. De a régi makedónok népe, és a mai macedónnak nevezett nép is magyar eredetű. Egy bizonyos Csaba Makedóniába ment, akitől a mai macedónok erednek, nyelvük azonban szlávvá változott.

A Volga menti bulgárok szintén magyarok voltak, az Unug népből eredve. A mai csuvasok a magyar mescserek, megyerek, és a szintén magyar bulgárokra rátelepedett törökök összeolvadásából erednek.

Élesen vissza kell utasítani bármely kísérletet, ami a magyar nyelvcsoportot a török nyelvcsoport alá akarja bevonszolni. Mi, magyarok vagyunk a sokkal régebbiek, ami önmagában is kizárja a törökség magyar rokonságát. Leszármazásról van szó, a magyar nyelvekből ered a török nyelvcsoport, ez a tiszta igazság.

A kun nyelv szintén a magyar nyelvcsoportba tartozik. A Kunok névanyaga egyértelműen magyar nyelvű. Sok kun harcos keletre került, pl. a mameluk hadseregben is sok kun volt. Keleten sokan arab, sokan török neveket vettek fel, de az alap megmaradt magyarnak. A kun törzsszövetséghez a mongolok elől menekülő török törzsek is csatlakoztak.

A Besenyők szintén magyarok voltak. Ha igaz, ma Bosznia az államuk. Nem lehettek törökök, mivel sokkal régebbiek a törökök megjelenésénél. Közép-Ázsia őskori magyar központ. Az Andronovói –kultúra népe magyarul beszélt, a szumerokkal is szoros kapcsolatban állt. Ide nagyszámú szumer, vagy szavárd telepes érkezett, már az akkád kor előtt is. De a népesség áramlása Mezopotámia felé is folyamatos volt. Közép-Ázsia területein a masszageta magyarok mellett, a parnok népe is élt, ők a pecsenegek, vagyis besenyők. Egyszerűen lehetetlen török eredetük, mivel sokkal régebbiek a legelső törököknél is.

A török nyelv időbeli felosztása is azt mutatja, hogy a magyar, vagyis hun nyelv felől származik a török nyelv. Az őstörök szakasz 220-tól 600-ig, az ótörök 600-tól 900-ig, a közép-török 900-tól 1500-ig, az újtörök nyelvi szakasz 1500-tól mai korunkig tart. A felosztást a Kínai Akadémia is elismeri.

A török nyelv szakaszolásának ismeretében érthetetlen számtalan nyelvész azon szándéka, hogy a magyar, vagyis hun nyelvet a török alá vesse. A finnugorok megjelenését ugyanis Kr.e. 6.000 körülre teszik a hivatalos magyar nyelvészek is. Akkor hogyan lenne lehetséges a magyar nyelv számtalan szavának török eredete? Sehogyan, most megint rajtakaptuk hivatalos nyelvészeinket, hogy tudatosan hamisítanak.

Az Első Türk Birodalom 551-ben jött létre. Ekkor Bumin, és testvére, Istemi, legyőzte a zsuanzsuanokat, egy magyar törzsszövetséget. Bumin és Istemi a Nyugati Vej dinasztiával volt szövetségben. Bumin keleten uralkodik, Kagán a címe, Istemi nyugaton uralkodik, Jabgu a címe, de a Kagán rangot is felveszi. Istemi a Nyugati Türk Birodalom megalapítója.

Harmatta János szerint Bumin neve a szogd nyelvből való, Bumi-Na a Föld szó birtokos jelzős alakja, Föld királya az értelme. Istemi neve meg az óiráni stána – hely, ország származéka. Harmatta János elképesztő dolgokat képes kitalálni. Vajon a magyar-hun és kínai származású türk királyi család miért adna szogd neveket uralkodóinak? Talán azért, mert a szogdok indoeurópainak vannak minősítve, a primitív, félállati magyar-hun és kínai származású türkök meg, megismerve a szogdok nyelvét, elhatározták, hogy feladják őseiket, saját identitásukat, nem tisztelik többé családjukat, népüket, nőiket és harcosaikat, hanem felveszik az idegen, általuk nem sokra tartott szogdok neveit. Így gondolkodik Harmatta János.

A türk uralkodó réteg neve Gök-Türk, vagyis Égi-Türk volt. Nem pontos a fordítás, mivel helyesen Kék-Türk a név. A Kék magyar eredetű szó, a szumerban Gig, vagyis Kik a formája. A görög Kykl a Kékel, a Kykl-Opsz Egy-Arcú szóban a Kék az Ég, az Egy. A Küklopszok nevének értelmezése, mint Egy-Szeműek inkább Ég-Arcúak jelentést tartalmaz. Az Égből Egy van, ezért az Ég becézése az Egy. Vagyis Eg+Y, az Ég becézése. A Kuklopszok valószínűleg a Szicílián felfedezett törpe elefántok, amelyeknek koponyáján elöl egy nagy nyílás van, amit a szem helyének hittek a magyarok, és utánuk a görögök. A latin Cyklus és Kéklős. Ugyanis a Nap a kék eget borítja ránk, amikor felkel, amikor lenyugszik, akkor sötét lesz. Tehát a Cyklus, mint Kéklős, a napok egymás utániságát írja le, magyar nyelven. Ha a görögök és latinok utána nem értették az eredeti szavak jelentését, az már nagy bajt jelentett régen is, ma is. Csupán a görög és latin megfelelőket azért vázoltam föl, hogy szétverjem azt az állítást, ami szerint a Kék és változatai török eredetűek lennének.

Ezután megérthetjük a Gök Kék eredetét, és azt, hogy a Déli Hun eredetű törökök a magyar Kék szót vitték tovább, értve alatta a Kék színű Eget. De a Kék sosem lesz az Ég szóval azonos.

A család neve A-Szi-Na, vagyis az Aszina-klán. A kínai írás pontosan rögzíti a család nevét. Aszi-Na formában az Ászi-Embert jelenti. Az Ászik a magyarok, akik Ászia nevét is adják, mint Európáét is. A Na több jelentésű szó, de a szumerban is jelen van Ember jelentése. Ászi-Na az Ászok (magyarok) Emberei. Ha az A-Szina nevet nézzük, akkor az A itt lehet Isteni, Nagy, Magas, a Szina a Nap és a Föld, mint az etruszkban is, vagy a magyar Kupu-Szina település nevében is. A család tehát feltétlenül magyar eredetű volt. De, mint széthúzók, éppen a többi magyar népet verték szét, jogos vagy jogtalan haragjukban.

Na-tu-lu volt Bumin és Istemi apjának a neve. Na a Nagy, Tu a Nap, Utu, Lu az Ember, mint a szumerban is. Na-Tu-Lu tehát Nagy-Nap-Ember értelmű a mai közönséges pesti nyelven.

Bumin másik neve Tu-Man. A Tu-Man egyértelműen magyar név, Tu a Nap, Utu, a Man Ember, mint a „manysi” népnévben, akiket feltétlenül hozzánk sorolnak. Ez a helyes eljárás, minden nép tőlünk származik, a manysik is, természetesen. A manysik és hantik mellesleg szumerok. Bumin neve a magyar Bu és Min elemekből áll, jelentése Fő-Mennyei. A Bu a Buksi szóban is Fej, Fő, a Min a Min-Den szavunkban is a Menny (Men) neve. Bumin neve ezért egyértelműen magyar eredetű.

Istemi egyszerűen Isteni. Nem Isten, hanem csak Isteni. Ahogy Utnapistim nevét is el akarják venni tőlünk a fizetett rabló nyelvészek, úgy Istemi nevét is meghamisítják az Isteni jelentést elvéve. Az N ~ M változás természetes, mint a Ma és Nő nevekben, mert az M és N mássalhangzó is a női tartományba sorolható. Istemi ezért valóban egyszerűen Isteni jelentésű. Akkoriban az uralkodók önmagukat az Éghez kötötték, az Ég akaratából uralkodtak, még a franciáknál is. Isteminek is van más neve, ami szintén magyar nyelvű. A stána – ország óiráni, Kr.e. 800 tájáról eredő név a magyar Isz-Tán ( A Fény Tana, A Fény Tanyája) név erős romlása. Az Isztán éppúgy magyar eredetű név, mint az Iszten, ami már az akkádoknál Ishten = Egy alakot vett föl.

A zsuanzsuan nép erős birodalmát az éghajlatváltozás verte szét. Állítólag 535-től világméretű éghajlati katasztrófa történt, óriási szárazság köszöntött be. A szárazság meggyengítette a zsuanzsuan hatalmat. Tonjukuk felirata szerint a 7. században is a törökök seregeinek harmada gyalogos volt, mert nem volt lova. A zsuanzsuanok, az ázsiai avarok népe meggyengült, Bumin legyőzte az utolsó zsuanzsuan uralkodót 546-ban, és megsemmisült megint egy magyar birodalom.

Bumin, vagyis Tu-Man 546-ban megtámadta az ujgurokat és tie-löket, akik mögött a tinglingeket sejtik a kutatók, és legyőzte őket.

Ezután 552-ben megtámadta az utolsó zsuanzsuan uralkodót, An-Ag-Uj-t, aki vereséget szenvedett, és öngyilkos lett. Bumin 552-ben meghalt.

Utána Kolo kagán, majd utána Mugan kagán (552-572) következett a trónon. Ko-Lo a Kő-Ló, a Kő-Ember, Mugan a Mu Kán, vagyis a Fény Kán nevet viselte.

Istemi 557-ben szövetséget kötött Huszrau Anósírván Sahhal, és együtt legyőzték a Heftalita magyarokat. Így veszett el Közép-Ázsia. A vesztes csata nagyjából 557-ben következett be.

A törökök további sorsa is rendkívül sok magyar érdekkel ütközött. Szerencse, hogy végül sikerült visszaverni az oszmánok 400 éven át tartó támadásait, és így megmaradhatott az ősnép.

Egyes török népek eredetileg magyar népek voltak. Az ujgurok magyar származásúak, de később erősen eltörökösödtek. Mivel Dzsungária a Hungária név rontása, és Dzsungáriában az ujgurok laktak, kétségtelen, hogy az Új-Gur név mögött az Új Nép fogalma van. Az ujgurok ugyanis valóban Dzsungáriából (Hungáriából) húzódtak délre, mai lakóhelyükre. A mai ujgur népben nagyon sok a magyar eredetű család.

A Kazak népben is rendkívül sok az eredeti magyar származású ember, vagyis hun család, klán, nemzetség. Az összes kazak, aki nem szláv, balti, finnugor, kaukázusi, vagyis mai nem török népekhez köthető, akik europid típusúak és szőkék, vörösek, barnák és feketék, ős mind magyarok, akik Bumin birodalma miatt lettek törökök. Csak annyit kell tenniük, hogy megtanulnak megint magyarul, hogy őseik nyelvén beszéljenek újra.

Még meg kell említeni a török mitológiát is, ami egyértelműen magyar eredetre mutat. Három jelentős török mitológiai munka ismert. Mind a három a török korszakba tartozik, mind a három erős magyar eredetről beszél. A török korszak a hun korszak után jött létre, a török hagyományok a hun-magyar hagyományok egy részét, nagyon jelentős részét képezik. Tehát a török mitológia nagyon erősen a magyar mitológiából ered.

A török népek és nyelvük, nyelveik egyértelműen magyar eredetűek. Ezért nevezzük nyugodtan a törököket testvéreknek, mert ez a z igazság, de kutatói szempontból feltétlenül tudni kell, hogy a hosszú évezredek alatt a magyar nyelv felől fejlődött ki a török nyelv.

XIX. FEJEZET: A MONGOLOK

Olyan nevű nép, mint a mongol, természetesen nem létezett. Valamikor a 600-as évek idején a Góbi sivatag környéke kiüresedett, a törökök legtöbb törzse más területekre vonult, a visszamaradó törzsek továbbra is a sivatagos területeken élték nehéz életüket. Tehát Kr.u. 600 körül kezdődött meg az a nyelvi folyamat, ami a mongol törzsek létrejöttéhez vezetett.

A „Mongol” nevet Dzsingisz adta a népének. Addig azok a törzsek, amelyek később mongolok lettek, különböző nevek alatt éltek, és nem alkottak egységes népet. Dzsingisz, amint azt ő maga leírja a „Mongolok titkos története” című munkájában, a nevet az ősi szent néptől, vagyis a magyaroktól vette, amint saját nevét is. Ez a bizonyíték azt jelenti, hogy voltak magyar nyelvű könyvek a nagy kán birtokában, ahonnan kivette a neveket. A Mongol név eredeti alakja Mangal. A Man Ember, a Gal Nagy. Íme, a magyarok egyik valóban ősi neve, a Nagy Emberek megjelölés. Innen van krónikáink Mangalia országa, valamint a Mangalica neve, ami tehát nem szláv, vagy akármilyen név, hanem eredeti magyar név.

Dzsingisz felvett saját uralkodói neve a Dingir változata. A D hangból ered a Dzs, mellesleg a Dzsinn is ide tartozik. A Din és Tin (Ten és Den) az Is-Ten neve, a Gir és Ger a Gyerek. Dzsingisz tehát Isten Fiának tekintette magát. A Dingir szó végén az „r” gyakran módosul szabályosan „z” és „sz” hangra, ezt még az akadémikusok is tudják néha. Dingir, vagyis Dzsingisz kán haja vörös volt, mint a hunoké, és a szeme kék, ami magyar eredetét bizonyítja. Apja is vörös hajú volt, mint egész családja. Temüdzsin neve talán már mongol volt.

Természetesen a magyar nyelv, ami az etruszk, atlantiszi, egyiptomi, szumer, valamint az indoeurópai, kaukázusi, finnugor, afroázsiai, dravida és más nagy civilizációs és nyelvi közösségek alapnyelve, nagyon zavarja a mai mongol és más kutatókat. Mert az útjukban állnak a tények, hogy kisajátítsák az általuk is tisztelt őseiket, a magyarokat (hunokat), és mongollá, törökké tegyenek bennünket, amikor nem vagyunk sem mongolok, sem törökök. Ezek a kutatók képtelenek felfogni, hogy volt egy sokkal régebbi magaskultúra, amiből ők maguk is erednek, akár részben, akár egészben. Azok a kísérletek tehát, amelyek során a magyarokat mongollá, törökké, kínaivá, mandzsuvá, vagy bármilyen más néppé akarják tenni, nem fognak sikerülni, mert nem az igazság talaján állnak. Viszont a felsorolt népek magyar eredetét sem lehet megcáfolni, sok más nép magyar eredetével együtt.

A hatalmas ázsiai térség földrajzi nevei közül a legfontosabbak magyar eredetűek. Tehát a 10-7.000 éves kultúra adta nevek ma is élnek és magyar nyelvűek.

A mongolok nyelvén használt szavak, személynevek egy része bizonyíthatóan magyar eredetű. Batu neve Bá-Tu alakban Bá-Nap, tehát a kán egy napnevet viselt, az Utu napnév egy részét. Szubodáj Bagatur nevében a Bogát-Úr (Nap-Atya-Úr) magyar nyelvű összetétel, a szumer Bagara város nevében is felismerhető a Bag, ami magyar város neve is. Az orosz Bogatirok szintén Bog-At-Urak. A Bátor magyar szó Bá, aki Torló értelmet visel. Ezt a magyar szót Ulan Bator nevében ismerhetjük fel. A város nevét újabban, pár éve Ulan Batar alakban írják. De a Batár nem Bátor, hanem egy kocsi, amiben utazni lehetett régebben.

Zagd Batszajhan írta „A hun népek története” című könyvet. A cím rögtön tévedés, mert csak egy hun nép van, igen sok törzzsel. Meg a sok leszármazott nép, akiktől a hun, vagyis magyar származást tilos megtagadni, mert ez az igazság. Z. Batszajhan kitekintése csupán az északi hunok és déli hunok időszakára terjed ki, ez az egyik legnagyobb hibája könyvének. Továbbá nem tud magyarul, nem ismeri a magyar írást, számírást, amit nem rovom fel számára, csupán megjegyzem, hogy sem ő, sem az összes kutató nem ismeri a magyar írást. Abban a hibában téblábol, ami megakadályozza a jó eredmények elérését. Az olyan beszűkült nézőpont, amit a kutatók alkalmaznak a hunokkal, továbbá saját őseikkel kapcsolatban, nem vezet sehová. Fel kell ismerni, hogy valóban volt egy hatalmas Nagy Nép, akinek tagjai az egész Földet bejárták, és terjesztették a kultúrát.

A hunok magyarok. A Hun szó mongolul Ember értelmű, ami nem azonos népnevünk eredeti jelentésével. Úgy látszik, minket azok az emberek „embernek” értelmeztek, akikből eredtek később a mongolok. A Hun, Hunn népnevünk több fejezetben is megtárgyalásra kerül. A mongolok minket ősükként tisztelnek, ami teljesen helyes szokás.

Több adat is bemutatásra kerül a hunok testi nagyságáról. A déli hun Liu Jüan Haj 193-198 cm magas, hosszú hajú, külső kinézete nem közönséges. Liu He 184-188 cm, szép arcú. Egy másik Liu Jüan Haj 214-219 cm, térdig érő hosszú keze van, eredendően fehér szemöldöke van, szeme vörösesen fénylő, szakálla kicsi, de a haja hosszú, vidám lelkületű. Liu Jin 10 évesen 172-177 cm, amikor felnőtt lett, furcsa arcú, különleges szépségű, 188-193 cm magas lett. A szemöldöke és halántéka szőrös volt, a haja a sarkáig ért. Haj Rá, te Rá napisten Hajából kibúvó hősi harcosok serege. Helian Bobo 195-200 cm magas volt. A hunok általában szépek és bölcsek. Magas szellemi tudásukat a források mindig megerősítették. Az adatok szórása a kínai mértékek szóródása miatt van, mivel az adatokat kínai mértékegységekből derítették fel a kutatók.

A hunok, mint Óriások kilétét, természetesen ismerem. Magasak, szép arcúak, többnyire világos hajúak, mint a Nap sugarai. Ezért Sárga-folyó a Huang-ho, nem pedig azért, mert sok a lösz benne, mint a Tiszában. A Sárga hajúak lakják a partjait, innen a név. A hunok nem mongolok és nem törökök, az teljesen biztos, ezért felesleges a török és mongol eredetet felvetni velünk kapcsolatban. Z. Batszajhán szerint a török és mongol kultúra közös eredete nagyon ősi időkre, Kr.e. III-II. századra datálható. A magyar meg 200.000 évre, minimálisan. Ebből is látható, hogy elbeszélünk egymás mellett a török, mongol tunguz eredetet illetően.

A hun ember europid volt, de egyes koponyákban mongolid jelleget is felismertek. Persze, mert kínai lányokat is vettünk feleségül. Azt viszont, hogy a hun ember heterogén jellegű volt, szilárdan visszautasítom, mivel europidok voltunk. Amit a régészet és embertan is bizonyít.

A hun fegyverzet a Si Csi 10. fejezete szerint a következő: íj és nyíl, kard, szablya, rövid dzsida, vasfogójú dzsida, vállas lándzsa, rövid kés, balta, lasszó, hosszú íj. Ezeken kívül rövid kard, lándzsa, kis méretű kés is előkerült a hun sírokból. A magyar fegyverzet ennél gazdagabb volt, ezért azt kell gondolni, hogy egyes fegyvereket hun őseink nem temettek sírokba. A buzogány, a hosszú kard, a szekerce, a csatabárd, a kilőtt dárda és más harci eszközeinket eddig még nem találták meg a hun sírokban.

A vért halpikkelyekhez hasonló. Ezek a pikkelyek hosszúak, a test felső részét fedik be. A jazyg, szarmata pikkelyes harcosok vértjéhez nem is hasonló, bár a szarmaták biztosan magyarok voltak. Viszont a hun leletek között ez a vért nem ismeretes, de azért mégis találtak pikkelyes páncélt a régészek.

Az igazi magyar vért sokrétegű volt. Olykor kilenc vagy tíz rétegű, amelyekben több láncing volt. A láncingek egymásra fűzése is magyar találmány.

A hun lovak csúcslovak voltak. Ebben a témában is sok tudatos megtévesztés járja a tudományos berkeket. Az első háziasított lovak Nyugaton lettek ábrázolva, legalább három kőbe vésett képet ismerünk, Franciaországból, a magyar kultúra egyik legősibb központjából. Keleten a hunok szintén csúcslovakkal harcoltak. A ferganai telivérekből erednek az angol és arab telivérek. Azt nem szabad állítani, hogy az ázsiai vadlovak a hun lovak ősei, viszont természetesnek látszik, hogy minden lófajtát elkaptunk és nemesítettünk, még Ázsiában is. Tilos tehát valamilyen politikai érdek miatt leszűkíteni bármely tudományos kérdést, akár a lovak mongol származtatását, mert könnyen jégre lehet így menni, ahol nagyot lehet bukfencezni.

A lovak az északi népeknél fontos szerepet játszottak. Az egyiptomi és asszír hadseregben is jelentős lovasság volt, de ezek a lovak nem mongol lovak voltak. A hun lovak sem mongol lovak voltak. A hun hadsereg pedig kizárólag lovas harcosokból áll, mint a magyar is.

Maotun (Márton) serege, Z. Batszajhán szerint, nyugaton fehér, keleten hóka (sárga), északon fekete, délen meg kékesszürke lovak hátán sorakozott fel. Ez a színkulcs különbözik az összes eddig megismert színkulcstól.

Egy kínai adat szerint a Sárga-folyótól délre lévő Bajan, Loufan törzsszövetség harcosai egyetlen nappal és éjjel 350 km utat tettek meg. Más adatok 500 km-ről beszélnek. Az ilyen félelmetesen gyorsan mozgó seregekkel szemben alig van védekezés. Mintha a világűrben haladnának a hun seregek, rakéta sebességgel. A Rakéta természetesen magyar találmány. Rá Khétái alkották meg a Ra-Kétát. A Khéták meg mi vagyunk, Rá meg a Napisten, aki segíti az emberiséget. A kínai gyorslovasság is a mi hatásunkra jött létre.

Z. Batszajhan felsorol sok földrajzi nevet, amelyeket érdemes lenne megvizsgálni magyar nyelvi szempontból. De az olyan név, mint a „Farkasos”, bizony nem mongol nyelvű, csak a mai akadémikusok számára.

Fergana neve Davan volt, amit Da-Van, Földje a Felsőbbségeknek formában is értelmezhetünk. A ferganai lovak csúcslovak voltak. A Csin-Haj név a Gyors-Ló neve volt a kínaiaknál, ami bizonyítja, hogy valóban voltak ilyen félelmetesen gyors hun, vagyis magyar lovak

A Kantár a Kán, vagyis a Nap Tára. A kantárt már sok ezer évvel Kr.e. 10.000 előtt, csillagokkal, napocskákkal díszítettük. Innen származik a Kan-Tár nevünk. A Kan török szó Vér jelentése bizonyára a magyar Kan, Kán kutya és hősi harcosok értelméből ered.

A Nyereg a Nyer ige, és az Eg/Ég összevonódásából született. A mi lovasságunk nyergeken ült, ahonnan rettenetes csapásokat lehetett osztani az ellenségre karddal, vagy lándzsával. Ezért volt a neve Nyer és Eg. A nyerget fából készítettük, bőrrel vontuk be, majd díszítettük, már Atlantiszban is. Amit Batszajhan mond, annak nincs köze a valósághoz.

A bronzot a magyarok találták fel, mint minden fontos fémet, mivel rajtunk kívül akkoriban csak emberevők léteztek. Az emberevőkkel meg háborúban álltunk, szakrális okok miatt. Ezért ott irtottuk őket, ahol tudtuk. Így jött létre az emberevés nélküli emberiség.

A bronzüstök természetesen magyar találmányok. Szerepük a temetkezéshez kapcsolódik. Voltaképpen az Üstökös névhez is közel áll az Üst neve. A rettenetes üstökösök egy hitehagyott emberiséget le fognak tarolni a Földről. Egyetlen üstökös becsapódása is elég az istentelen emberiség elsöpréséhez és teljes kiirtásához. Ne hívjuk ki az Istenek haragját ellenünk, ennek nincs semmi értelme. Az üstök az ősök tiszteletét fejezték ki.

Z. Bathajszan sok régészeti leletre mutat rá. De azt nem ismeri fel, hogy a szkythák és a hunok azonosak, mindkettő magyar nyelvű nép. Lehet hazudozni ezzel kapcsolatban, csak a sok hazudozásnak nincs értelme Igazság istenasszony előtt. Minden hazugság belehull a Pokolba, az elkövetőjével együtt.

Az összetekeredett kígyós dísz a hunoknál nem más, mint a Végtelen Fonat. Magyarok, székelyek és kelták használják ezt a motívumot, meg talán mások is. A Galaxis jelképe, a Nő és Férfi szexualitásának jelképe, a Végtelen Élet jelképe, de azt nem gondolom, hogy a DNS kettős spirálisát ismerték volna őseink. Fantasztikusan fejlett nép vagyunk, de azért nem ismertünk már sok ezer éve mindent.

A sámánizmussal kapcsolatban megjegyzem, hogy férfi és női oldala is volt, a kettő egymással harmóniában létezett. A magyar értékrendet a nyelv pontosan megjeleníti. Sem a nők, sem a férfiak nem gyakoroltak a másik nem felett soha túlhatalmat. Ezt bizonyítja a magyar nyelv. Ellenben utódaink között hol erre, hol arra billenhetett a hatalmi állapot, ami miatt jogos a matriarchális és patriarchális társadalom megjelenése. Ezek a társadalmak azonban már elnyomó társadalmak.

A rítusokat nem nők végezték, hanem férfiak és nők is. A Sámán szó magyar eredetű, Sa-Man azt jelenti, hogy Menny Fia-Ember. Li Po-Szo adott erről a szóról egy igen jó bemutatást.

Z. Batszajhan nagyon sokat téved. Az emberi őstörténetet nem túlzottan ismeri, de azért nagyszerű kutató, aki a magyar hunokból mongolokat akar csinálni. Az olyan tudásra éhes kutatók az igaziak, akik minden előítéletet képesek levetkőzni, és csakis az igazság talaján akarnak járni. A mongol előítéletek mostanában emelkedtek az égig.

A hangszerek kapcsán megjegyzendő, hogy kettős síp Európában 35.000 éves előfordulású. Furcsa a számomra, hogy Z. Batszajhan, kiváló mongol kutató, az ilyen alapismereteket nem ismeri. De nem szándékozom vele vitatkozni. A síp, a furulya, a kunhou és a dob hun hangszerek. A doromb is gyakori a hun szállásokon.

A nomád szó nem illik a hunokra, sem a magyarokra, sem semmilyen más nomádnak mondott népre. Maga a Nomad szó a No és Mad elemekből tevődik össze, a Numidák Afrikában is nomádok voltak. A nomádoknak mondott népek mindig fejlett mezőgazdálkodással bírtak, amit aztán a mezőgazdálkodást elsajátítók saját tulajdonuknak tekintettek, és hazudozni kezdtek a mezőgazdálkodás feltalálását illetően.

Téves az a buta állítás, hogy a földművelés sok területen, egyszerre jött létre. Ez az emberiség egyik legnagyobb melléébeszélése. A földművelés ezernyi titkát a magyar gyarmatosítók vitték körbe a Föld bolygó minden területére.

A hunok imádták a sast. A Sas név magyar eredetű. A Sa a Menny Fia. Amikor a sasok fenn vitorláznak az égbolt magasságában, akkor jól látszik, hogy a Csillagok jelképei. A Sza és Sa nevek S jelzővel adják ki a Sa-s nevet, ami tehát nem török szó, amint azt be akarják nekünk mesélni egyes akarnokok.

Az európai emberekkel Batszajhan jól láthatóan nincs tisztában. Talán nem ismeri az európai őstörténetet, amelyben indoeurópaiaknak nincs helye, egészen 4.000 évvel ezelőttig? Ázsia keleti fele europid és mongolid emberek hazája, az europidok magyarok, a mongolidok kínaiak. Legalább 50.000 éve kezdődött a két csoport összeolvadása, ami nem azt jelenti, hogy jóval később nem történhettek meg újabb összeolvadások. A jóval későbbi, tehát 10.000 éves újabb magyar bevándorlásokból jött létre a hun nép, amit ezután több nyugatról érkező magyar, vagyis hun bevándorlás követett. Tény, hogy a hun területeken europid, gyakran sárga, vörös, barna hajú emberek éltek, valamint a magyar ábécével rengeteg feliratot írtak.

A temetkezések hasonlítottak a piramisokra, az eltemetett fölé tornyot, hantot emeltek, mint ma is a magyarok ezt teszik. A kerek formájú sírhalmok közül a kicsik 5-10 m, a nagyok 100 m átmérőjűek. Voltak négyszögletes sírhalmok is, és hangyasírok is. Megdöbbentő, hogy a kerek sírhalmok neve Kerekszúr, ami a mongol nyelvben „kirgizek holtteste” jelentésű. Batszajhan is azt mondja, hogy a mongol nyelvű jelentésnek nincs köze a sírokhoz. Egyes Kerekszúrok szarvasos kövekkel vannak körbe véve.

A Kerek magyar szó, amint a sírok többségének formája is ezt mutatja. A Kerek-Szúr név második része a Tur, vagy angolosan, keltásan Thur, ami Hegy értelmű. Kerek-Thur lehet az eredendő név, ami egy kerek alakú hegyet, földhányást jelent. Az angol Th kiejtése ma is Sz, vagy Tsz hangzású. Így a Kerekszúr nevű sírdombok neve a magyar nyelvből származik, vagyis a hunok nyelvéből. Azt is megengedjük, hogy a kelta nyelv is (ma az angol az utóda, valamint a sziget-kelta nyelvek) jelen van a Kerek-Thúr, vagyis Kerek-Szúr névben.

A „szarvasos kövek” a csudaszarvast jelképezik, vagyis a Csillagos Égboltot, ahová az elhunyt szelleme távozik. Ezt a jelképet sem értik a történészek, nyelvészek, régészek.

Ki kell térni pár mondatig a mongol Z. Batszajhan indoeurópai megjegyzéseire. Nem tudni, honnan veszi azt az elképzelést, hogy az europidok csakis indoeurópaiak lehetnek? Az indoeurópaiak nem régebbiek 4.000 évnél, viszont nagyon sok europid nép ennél az időpontnál sokkal régebbi. Ezért indoeurópaiakat látni a magyar nyelvű népek között felettébb helytelen. De még ma sem tudjuk, mi az indoeurópaiság jellemzője! A szkythák magyarok, hiába akarják az oroszok elorozni őseinket. Meg a szarmaták is. Az viszont igaz, hogy az oroszok a magyarokból jöttek létre.

Ezután sok név kerül előtérbe. A Vang – Király szó a magyar Van ige származéka, ami önmagában is Isten, de nyugaton is élő szó, pl. a krétai kéri Vanax – Másodkirály névben. A Vang régebbi kínai szövegben Van írású.

A hunok a magyarok, a magyarok idősebb harcosainak a neve. Egyes további hun népek neve is bizonyságot ad magyar eredetükre. Az Uhuanok nevében az U-Hu-An pontos jelentést ad, a Mennyei-Csillagfiak népe értelemben. Az uhuanokat tartják szienpi népnek. A Szi-En-Pi népnév abszolút tisztán magyar nyelvű, a Szi a Nap, az En az Isten, a Pi a Fi. Tehát a Szi-En-Pi nép neve a Nap-Isten-Fiai értelmet tartalmazza, és ők éppúgy magyarok voltak, mint a többi hun.

Az Amur-Fekete-folyó nevében a Mur a Halál, a Fekete, az „A” a Víz. Ha az Amoriták nevét vizsgáljuk, az egyik értelmezés szerint ide kell jutnunk. Van a Mor szónak Ifjú jelentése is, ezért nem minden Mur/Mor/Mar jelent Feketét, Halált.

A hun törzsek keményen öldösték egymást, amint ezt tették őseink, sok ezer év óta.

A topák a szienpik utódai, mint mondják. Tipe-topa. Itt a magyar Top és angol Top szavak tűnnek fel.

A wuszunok népét indoeurópainak akarják beállítani. Egy kis indoeurópai önteltség sosem árt. A wuszunokról nem tudunk semmit. Amit tudunk, az inkább egy hun, vagyis magyar népet tár elénk.

Egy huce, vagy cehu nevű törzsszövetség a hunokhoz tartozott, ők is europidok voltak. Vajon mi lehet a nevük jelentése? Csan Min szerint: „Abban az időben a magas orrú, nagy szakállú emberek a fenti népek felét legyőzte”. Kik ezek az emberek, ha nem magyarok? A ce törzsek europid jellegűek voltak, amint írják a kutatók. Talán ők a Ti magyarokkal azonosak? A Sze magyarul Fény, a Sza nemzet, vagyis a szavárdok is lehetnek a Ce néppel azonosak.

Sok déli hun név is ismert, de ezek a nevek kínaiak. Nagyon nehéz kezdeni a kínai nevekkel valamit. Innen indul a törökök története, akik megtartották nyelvükben az eredeti magyar nyelvszerkezetet, de számtalan kínai, és más nyelvből vettek át szavakat.

A neolit korban a nyugatról jött magyarok, és a keleti mongolidok már erősen keveredtek. Zatbajszan a szkythákat elválasztja a hunoktól, ami óriási tévedés. Mindkét csoport magyar nyelvű, amit a feliratok százai bizonyítanak.

A Nyugatról jött szekeres katonák a magyarok, a gigen ülő ászok, akiket Gigász néven is ismernek. A Titánokat és Gigászokat mindig a magyarokra értik a görög történetírók is. Mi vagyunk az a hatalmas ősnép, akiktől származik a mai emberek legtöbb ága.

Egy Kunmog nevű kisgyereket később apja királyi rangjába helyeztek vissza. A Kun Nap, a Mog a Mag, ami Fiú formában is értelmezhető. Kun-Mag pontos jelentése Nap-Fia, de ez a név is magyar nyelvű. Persze, Magor nevét is írták Mogor formában.

Batszajhan azt írja, hogy a Jüe értelme Beszélni. Csak a kínai nyelvben a Jüe a Viet átírása. A Jüe-Csi nép neve azért nagyon fontos, mert a pontos értelmezéséből megtudhatjuk, hogy valóban Viet-Csi, vagyis a vietnámiak fiai a népnév pontos jelentése, avagy valami mást jelent. Miután tudjuk, hogy a vietek egészen Kantonig, Nankingik laktak, a Hunan nép meg velük szorosan érintkezett, egyáltalán nem lenne meglepő, ha északon, a hun-magyar területeken viet (jüe) törzsek jelentek volna meg. Így a mai Vietnám területén lévő magyar törzsek eredete is más megvilágításba kerülhetne. Nem délről, a tengeren keresztül érkeztek magyar csoportok Vietnámba, vagyis onnan is, de északról, a hun területekről is. Így a magyar-vietnámi rokonság új megvilágításba kerülhet.

Tehát a Bajcsi mongol eredete, a Beszélni, nincs igazolva, ráadásul egy erős magyar megfelelés is létezik. A Bá idősebb férfit, harcost jelent, Egyiptomban a Ba lélek neve közismert. A Bá a Ba lélek állapot felé halad, hiszen idős harcos. A Ba becézve Baj, ami igen sok névben van jelen, Gazdag jelentése mellett a Tündéri Bájolást is ismerjük a magyar nyelvben. Egyszerűen a Bajcsi nem más, mint a Bácsi, de a Bá „j” hanggal e szóban kicsinyítve van. A Bajnok szavunkban is a Baj jelenik meg, amint a Baj-Kál (Gazdag-Nagy) magyar tónévben is. Az V. században a maradék hunokból létrejött egy állam, vezetője Csibajcsi volt. Csi a Nap, ezért a Csi-Bajcsi név magyar név, Csi-Bácsi a mai magyar nyelvű kiejtése. A Ba, Bá és Báj szavak részletezése itt nem lehet feladatom. A Csi-Bajcsi nevet egy Ju-Bajcsi névvel szokták összekeverni. A Ju az Új és Jó, pl. Ju-Ven-Tus Új-Fény-Tűz is igazolja ezt a megállapítást. Ezért a Ju-Bajcsi egyszerűen Jó-Bácsi, vagy Új-Bácsi értelmű.

A hunok megjelenését és fejlődését a mongol tudósok teljesen félreértelmezik. Azt gondolják, hogy ők az örökkön ott élők népe, ami kolosszális nagy hiba. Bár ezernyi a figyelmeztető jel, régészeti és nyelvészeti adat, azokból semmit sem vonnak le igazságnak. Mongol törzseket nyomnak a magyar europid törzsek helyére, az europid magyarokat indoeurópainak képzelik, a figyelmük nem terjed Kr.e. 300-nál mélyebben. Nagyon csúnya jelzőkkel is minősíthetném a mongol, orosz, kínai és más kutatásokat, de megelégszem azzal, hogy nem értenek magyarul. Az analfabétizmus nagyon káros a tudományra. Ha valaki analfabéta, ráadásul nem ismeri az írás nyelvét, akkor vajon milyen eredményt érhet el a kutató? Olyat, mint a többi szerencsétlen is eddig elért. Ezzel nem kívánom kisebbíteni a sok kutató régész, nyelvész, írásszakértő eredményeit, csak annyit kell leszögezni, hogy habosítják a habot. Nem tudnak semmit az isteni magyar nyelv nélkül megoldani.

Ucsiraltu könyve, „A hun nyelv szavai”, szintén megjelent magyar nyelven. Ebben a könyvben azt láthatjuk, miként próbál egy 1.400 éves nyelvet beszélő a 40.000 éves, vagy 200.000 éves nyelvet beszélőkre ráhúzni a saját nagyon fiatal és modern nyelvét. Így működik általában ma a nyelvészet áltudománya. Mert a nyelvészetet tudománynak tekinteni nem lehet, csak azokat a vizsgálatokat, amelyek a magyar nyelvből eredő leszármazásokat igazolják.

Ucsiraltu nem ért magyarul, de munkatársai közül többen is Magyarországon végeztek egyetemet. Ettől függetlenül azonban a munkatársai sem tudtak segíteni a hun nyelv ügyében, mivel Magyarországon olyan nyelvészetet tanítanak, amelynek majdnem minden szava hazugság. Aki a magyar egyetemeken tanul magyarul, annak azonnal vége az igazság kutatását illetően. Bebetonozzák az agyát indoeurópai sületlenségekkel, a leszármazást és az időt eltüntetik, és a tanuló ott találja magát a mai nyelvföldrajzi környezetben, aminek köszönő viszonya sincs még a háromezer éves nyelvi jelenlétekhez képest sem. Mintha teljesen őrültek lennének a nyelvészek, a legelemibb tényeket is felrúgják, amikor sajátos, nácizmustól nagyon erősen fertőzött elméleteiket akarják a tudományra ráerőltetni.

A Hun név és variációi Ucsiraltu fejében nem állnak rendbe, mert a mongol nyelvből indul ki, ami eredendő hamisításokhoz vezeti a kutatót. Ha alaposan átgondoljuk Ucsiraltu szövegeit, azt kell leszögezni, hogy a mongol szerző és segítő munkatársai semmivel sem különbek, mint a német, angol, francia nyelvkutatók, akik mindenhol indoeurópai nyelvet láttak. De a többi nemzeti szemléletű nyelvkutató is ezt műveli, akik abszolút hamis alapokról kiindulva, közönséges hazudozással indoeurópainak minősítették az ismeretlen nyelveket, nagyon sokszor a magyar nyelvű feliratokat meghamisították indoeurópai maszlagnak. Ilyen a mai történészet és nyelvészet.

A Hun szóról fogalmuk sincs a mongoloknak. Ha a Hun – Ember, akkor rendben van, de a Hun nem egyszerűen Ember. A Hun nevet húszféle alakban írták a kínaiak. Megjegyzem, hogy a Szavárd nevet is legalább húszféle alakban ismerjük. Egy ősi nép, mint a magyar, 40.000 év alatt is sok népnevet vehet fel, nem kell a szomszédba menni saját népnévért.

A Huna nevet nem érti Ucsiraltu, ami egyszerűen Hu-Na. A Hu népnév a Na szóval kiegészülve annyit tesz, mint a Hu nép Háza (népe, törzse). Kellemetlen ez a szumer nyelv, mert sokkal régebbi, mint a mongol nyelv, ami miatt a hunok szumer nyelvű eredeztetése sokkal egyszerűbb, mint a mai mongol gyenge kísérletek.

A Hun, Hu-Na, Hunna és hasonló népnevek a magyar nyelvből pontosan érthetők, míg bármely más nyelvből nem érthetők. A szumer nyelvcsoport, nagyjából kilenc nagy nyelvjárás, természetesen csak a magyar nyelv egyik déli kiágazása, igaz, nagy kultúrát hozott létre. Azonban a hun fogalom a szumer kultúrában is megjelenik. A Hun népnév szorosan összekapcsolt a magyar nyelvvel, azután Hunor ősünkkel, akiről a mongolok még csak nem is hallottak. Ucsiraltu népnevei közül a Hunyu a Huny-ok (többes szám) jelentést tartalmazza, értelme Csillagok. A Hunyi is ezt jelenti. A Qunu talán Kunu, vagyis Napok. A Wen-Na a fehér hunok neve, a Vének-Háza, vagy a Fény-Emberek tartalmat jelenti a név.

Ucsiraltu eztán felsorol néhány szót, ami egyáltalán nem hun, hanem mongol. Ilyen szó a Böge, aminek az eredete Bog-E, vagyis Isten-Háza. A Bog, Bög és rokonai a magyar nyelvben szélesen elterjedtek. A Bög-E nem samanizmus, nem természethit, hanem Nap-Hit. A Kutug nem Üdvösség, Boldogság, Szent, hanem Kut és Ug, ami az égi Kút és az Ug=Fiú jelentést tartalmazza, pl. a szumer nyelvben is. A Kut-Ug tehát magyar szó. Az Égi Kutak (csillagok, fénykutak) Fiai. De az Ongon-Szellemős, és a Hitü-Erő, Hatalom nevek levezetéséhez most nem fogok hozzá.

A Hun nem hasonló a mongol Kümün-Ember szóhoz. Ucsiraltu és társai elméje gyakran elmegy vándorolni, amikor a hunok magyar nyelvét vizsgálja. Így történhet meg, hogy a Hun szót a Kümün szóval azonosnak vélik. Minden sületlenségnek azonban vagyon határa. Ez a mongolokra is vonatkozik.

Van egy Wen-na-sha formájú név a „Szogdok története” című munkában. J. Marquart azt írja, hogy ez a név a Hu-Na-Sha átírása. Azt kell mondani, hogy a Wen-na-sha magyar név, a Wen a Vén és Fény, a Ven-Dég első tagja (lásd a mai orosz Ven-gri, Fény-Gyerek), a Na a Ház, Ember, a Sha a magyar eredeti Menny Fia, aki aztán sok ezer év után Sah lesz az iráni magyar utódoknál. A Sha tehát a magyarok egyik legfontosabb népnevét adja, Sza-Sa-Csa alakban elterjedt a mai magyar nyelvben is. A lényeg, hogy a magyarok az irániak ősapjai. Ennek a tételnek az alapja csupán a régészet, és néhány tucat szótani bizonyíték. Sajnos, egy szót sem tudok perzsául, de igyekszem minél többet megtanulni, hogy a magyar és perzsa nyelvet egymással összevethessem. A hun nevekben meglévő Sa nevek tehát eredeti magyar nevek, jelentésük „Menny Fia”. Mint a Sza-La, vagy a Szá-Va nevekben.

Ucsiraltu professzor azt állítja, hogy a hun személynevek, törzsnevek, és egyéb nevek 700 nevet is elérnek, a földrajzi nevekkel együtt ezer név is elénk kerülhet. Egyszerűen lehetetlen, hogy ezer névből ne lehessen megállapítani a hunok magyar nyelvűségét.

Ezután Ucsiraltu felsorol több szót is. Ilyen a Tangli, amit a Tengrivel azonosít. A Tangli nem a Tengri változata, mondom én, hanem a Tingli-Tangli név egyik része. A Tangli az imbolygó sátorlakó neve, és a Tengely szó is közelebb van hozzá, mint a Tenger/Dingir. Tanglizni ide-oda vándorolni értelmű.

Azután a Wugu értelme Elenyészni. A kínai szövegekben is a Wugu Eltüntetni értelmű. Ez a magyar Bugu, igei alakjában Bugáz, ami bárminek az elbugázását, ellopását, eltüntetését jelenti. Akár a lélekét, az életét, bármely tárgyét.

Mivel Ucsiraltu nem érti a magyar, vagyis a hun nyelvet, ezért nagyon sokat téved. A magyar nyelvészek hasonlóak Ucsiraltuhoz, ős sem értik a magyar nyelvet. A magyar nyelvészektől, akik természetesen nem magyar nyelvészek, ne várjunk segítséget a hunok nyelvének megértése érdekében. Ucsiraltu sokkal többet tett a magyar, vagyis a keleti hun nyelv megértéséért, mint bármely akadémikus idehaza. Sokat tévedett, megszállottan a mongol nyelvbe akarja belegyömöszölni a magyar szókincset, de legalább kutat. Néhány hun névnek most bemutatásra kerül magyar eredete.

Az Ata magyar szó, sosem volt Hata, amint Ucvsiraltu állítja. Az At-Lasz Atya-Hegy, vagy az Ar-Ar-At Hegyek-Atyja. Kezdetben tehát At volt az Atya, de az At az Atlantisz névben is Atya. Viszont közeli rokona az Át, ami Ma-Át nagy istennő nevében Földön-Át értelmű. Szó sem lehet az Ata/Ada (Atya, Atyec) Hata eredetéről. Az Ana is An Égisten nevéből származik. Ana-Hita istennő az Anya-Észak fogalmat viseli, ami a magyarok istennőjét igazolja. Tehát az Ana az An névből származik, a Hana teljes tévedés.

Nagyon úgy látszik, hogy a mongol nyelvészek is csapdába mennek, amikor a H és K kezdetű népnevek, valamint a H nélküli nevek vizsgálatába kezdenek. Az Un, Hun, Kun, meg az An, Han, Kan nevek között nincs összefüggés, hanem mind eredeti önálló szó. A Kan a Gan, a Kun a Gun formával viszont rokonságban lehet.

A Tuqi Tutyi, esetleg Tucsi olvasata elfogadható. Az igazi bölcs amolyan Tutyi, de a királyokat is szidalmazta a nép eleget, hogy tutyi-mutyi, vagy a lugál lógálja a lábát, semmit sem tesz a nép megvédéséért.

A Shan-yu és Dan-hu nem feltétlenül azonos jelentésű, mivel Kr.e. 5.000, vagy még régebbi idő óta a nyelvünk keleten lassan változhatott. A Shan-Gu Úr-Fő (Csan-Gu), a Shan-Yu Úr-Jó. A Dan-hu Nagy-Menny Fia, a Tan-Hu a Tan Menny Fia. A további variánsokat is pontosan lehet érteni a magyar nyelvből.

A Tarján szó is előkerült a szövegben, mint Tarhan, Darhan. Ez a név Trójait jelent, a Tarján magyar törzset, akik Kis-Ázsiában találták fel a vasat. Mind a Hét Fém feltalálása a magyarokhoz fűződik, nem csupán a vasé.

Longcheng a Sárkány-Város, a mi egyik fővárosunk. Long a Sárkány, lásd Alba-Longa nevét. A Long, Láng Hosszú értelmű is, ami a Lányok nevéhez kapcsolódik. A Lányoknak van Hosszú Haja, a vadászoknak.

Egy mondatban a Zhuanju név jön elő (19.p.). Ez a Zhuanju a Csu-Anyu, vagyis Csillag-Anyu nevet viseli. A Csu a Csu-Da szóban is Csillag.

Dang, Tang névben a Dany, Tany formát látja Ucsiraltu. A Dány és Tány a Nagy fordítottja, lásd pl. Kapu-Dán, és Ka-Pi-Tány nevünket.

Az Ordu az Úr és Du fogalommal azonos. Az Úr Nap (Du = Udu) háza az Ordu. A mongol megfelelő szavakat a magyarból kell levezetni.

A Yanda népnév a keleten maradt hunokat jelenti. Az An-Da amúgy Tojás, vagyis An az Ég, Da a Földanya, az Ég és Föld adja ki a Tojást pl. a Nagy Gágogó történetében, aki a Világot tojta. De az An és Da magyar (meg szumer, egyiptomi, stb.) szavak. A Tojás fehérje az Ég, a sárgája a Nap, de más értelemben Föld, ezért a Tojás a Világ jelképe is. A Yanda nép ezért a Tojás, An-Da népe, a Kezdet népe, az eredet népe, vagyis a magyarok egyik ága.

A Szecse méltóságnév Szécse formájú, a Szécs-E jelentése Szécs-Háza. Ez a név a Szécsi mai név régi hun alakja.

Ismert egy Bode rangnév, ami a mai Böde családnevünkkel azonos. Böde Dani a Fradi játékosa.

A Decse méltóségnév jelenik meg Décse, Gyeücsa nevében. Decs városa a Decs-E formában Decs-Háza értelmű. Géza királyaink neve is előfordul Decse formában.

A Yu-Li udvara a Gyula udvara. Csornai Katalin azonosította a Yu-Li nevet a Gyula névvel. Hozzá kell tenni, hogy a Julius magyar név, amint azt Caesar maga is mondja, hogy Trójából, vagyis Torjából származnak ősei. A Julius név valóban szorosan összefügg a Gyula névvel. A Gyula a Gyú-La, Gú-La változata, a piramis tetején gyúló fény a Napisten feljöttét hirdeti a népnek. A Juli és Juci lánynév, természetesen szorosan összefüggenek a Gyula, Júlia, Julius nevekkel, amelyek mind magyar eredetűek.

A Jiu-zi lánynév a Ju-ci változata, királyi név, a Julius miatt is.

Egy másik hun szó a Keüked, és a Keüke. A mongol Keü – Lány, és Küü – Fiú nevek magyar eredetűek. A Keü a Kő, mint a Földanya, a Küü szintén Kő, mint az ’erős kő’, ami a fiúkra illik inkább. A török Tas Kő, holott a Tas Úr a magyarban. De az Úr szónak Hegy jelentése is van, lásd Ur-Al, vagy Uru szumer Hegy szavakat. A Keüke szónak nincs nemi megkülönböztető jellege, állítja Ucsiraltu. Nincs is, mert a szó magyar nyelvű. Keüke a Keőke, pl. a „Kutya keűke vonyít” mondatban a Keüke a Kölyke szóval azonos. A pongyolán beszélő magyarok is magyarul beszélnek, jobb ezt tudni. A Kölyke – Keüke változata a Keüked, ami Kölyked értelmű. Maga a Kölyök szó a Kelek – Kölök származéka, ami a Napisten Kel nevének, és az Ék Fia, Csillag nevének ötvözetéből ered. Kel-Ek Kel a Csillag, vagyis születik a gyerek, a kölyök ezért kicsi. Így a kínai iratokban lévő hun nevek kétségtelenül magyar nevek. A Kölyök lehet fiú és lány is, amint ezt ma is mondjuk.

A zhou-t úgy kell ejteni, hogy csihu. Hisszük, nem hisszük, de azért érdekes. Mivel a Csihu „Ütni, Vágni”, ezért a Csihi-Puhi jól megy a Zhou-Csihu szóhoz, mint Csihi.

A Pecsét magyar szó is megjelenik a hun nyelvben, mint nemesi cím. Korai és középkori kínai nyelvű hangzása Piet’iugiei lehetett. A Pet az Ég (egyiptomi), tehát ez a Petyugyei valamiféle olyan rang lehetett, ami az Égi uralkodóhoz tartozott. Mai hangzása Bicheqi, (talán Bicegi), és Bicsigecsi, amit „pecsétőr” jelentéssel értelmeznek. A Bicsigecsi név mai szó, a hun eredetű szavak fejleménye, tehát az eredeti szóalakot vele meghatározni nem lehet. Ucsiraltu azt is írja, hogy a Petetse és Petsete alakok is létezhettek, ez a magyar Petécse és a Pecséte. Nem érdemes tovább merengeni a Pecsét kínai megfelelőin, abszolút biztos a kínai, mongol, török szavak magyar eredete. Pécs város neve is magyar eredetű, mint a Becs és Bécs, továbbá a Bács nevek.

A Guduhu, Gudouhoutang, Gutu nevek a magyar Kutu, Kutu-Hu-Tan, Kutu nevek zöngés mandarin alakjai, amiből viszont a mongolok és törökök örököltek sok szót. A Kutu Kutak, vagyis Csillagok értelmű. Alapszava a Ku, aminek Kő éls Száj a jelentése. Az égi csillagok kutatk, nyílások az égbolt fekete szövetén. A Kutat és Kutató magyar szavak jól megvilágítják az égbolt tudósainak tevékenységét. A csillag egy égi kút, nyílás, a kút mélyén is csillog a víz, ezért aztán őseink tudósai amikor kutattak, akkor az égen kutattak a csillagok titkainak megértése után. A Qutu – Guti nép, a Hunza-Kut nép, a magyarok sok Kút neve világossá teszi, hogy a kínai írással feljegyzett Gudu nevek a magyar Kutu nevek kínai alakjai.

Van egy Kutugu rangnév is, ami szintén magyar nyelvű. A Kutu a Kutak, a Gu Fő, Fej, ami miatt a Kutu-Gu a Kutak Fője lehet. Felvethető, hogy esetleg valóban volt a földi kutaknak is fője, felelőse. Továbbá a Kutu a Kutyu neve is lehet, ami a hűséges harcosok neve. Vezér halad az égbolton, követi őt a két kutyája. Az égi képből most azt is kiszűrhetjük, hogy Vezér a Fő, Gu, és a Kutu a két Kutya > Kutyu. Így áll össze a Kutu-Gu név, ami majd később a mongoloknál is ismert lesz. A Kutu-Gu a hun korban nemesi cím volt, ezt láthatjuk a magyar névben is.

A „Nagy Jüan-állam története” című műben Ucsiraltu ezt olvassa: „Az öt kutugtu a sors szentje, szerencsés, kívánatos, békés, érdemes, a sors adománya”.

Van olyan szó, amiben a Yeti nevét ismerhetjük fel. A Yunyeti személynév volt. A Yeti, mint ősember, kapcsolódhat az emberiség őseihez, a magyarokhoz. Enkidu is az ősi vadászt jeleníti meg Gilgames barátjaként, amint a Yeti is az ősi vadász lehet, neve Heti valójában, amint a Yeta hun név Heta értelmű. A Hétmagyarok a Királymagyarok, mivel a Hét a számrendszerben Király.

A hun kori Öngür, Ongutai szó nem azonos, hanem kétféle jelentésű. Az Öngür az Ungur szóval azonos, az Ungureanu román családnév Magyart jelent. Világos tehát, hogy az Un-Gur, Un Ég Királynőjének népe, a Gur és rokonai, pl. a Gar, többértelmű szavak, de mindegyik tartalmaz nép, ország, isteni hatalom kiterjedése tartalmat. Az Ungurból lett az Öngür, ez teljesen világos. Az Ongutai viszont az Un-Kutyái magyar kifejezés romlása. Itt egy mongol törzs, amelyik egyértelműen magyar eredetű. Ők az Ongutok.

A Tong és Dong a Ton és Don magyar nevekkel azonos. Úr jelentésük mellett a Folyó, Tó és a Hosszú jelentést is tartalmazzák.

Az Altáj jelentése nem aranyos. Azt kell megértenie utódainknak, hogy amikor a Napisten az égen száll, minden hegyet bearanyoz, a síkokat fénnyel önti el. Gyakran megpihen égi útján, ahol megpihen, azok a helyek mind a Napisten különböző neveit viselik. Ezek a nevek egységes rendszert alkotnak, mert mind magyar nyelvűek. Az Altáj jelentése tehát magyar nyelvű, a Táj egyértelmű, az Al viszont Magas, Alacsony és El. Az Al-Táj tehát magas Táj, mivel hegység. De itt az Alsó Táj fogalom is jelen lehet, mert királyi temetkezések is történtek ebben a hegységben. A temetés pedig alulra, a földbe történik, lásd Pazar-Lik temetkezését. Tehát az Al-Táj nem „aranyos” jelentésű. Ha a manysi, görög, latin azonosságokra gondolunk, mint az Ural, vagy Altiplano, akkor láthatjuk, hogy az Alti is magas, az Altyn Arany jelentése csakis a magyar nyelven keresztül köthető össze a latin és görög hasonló szavakkal.

Az Iki Kettő a törökben, az Ikir-e a mai mongol nyelvben Iker. A török és mongol, meg a többi név is magyar eredetű szavakat használ. Ugyanis Ék-Er a Csillag-Úr, kettő van belőlük, akik valójában egyek, a fiatal: Magor, az idős: Hunor. Ők az Ikrek, az egyiptomiban Eker isten, aki egy oroszlán (Magor), aki azután két egymással szemben fekvő oroszlán lesz, Magor és Hunor. Az Ék és az Er/Úr a két alapszó. Az orosz Ikra, magyar Ikra, vagy a spanyol Iker, és még sok szó innen ered.

A hun –ko végződés nem más, mint a magyar –kó, a Ka/Ke becéző, kicsinyítő szavak változata. Ucsiraltu a mongol nyelvre is átviszi a ko, ku, go, gu elemeket, amivel megint magyar > mongol leszármazást igazol. Az olyan nevek, mint az Ildikó, Edekó, Takó, meg a japánban meglévő rengeteg név mind nyelvi rokonságot igazol. De mind a hunból, vagyis a magyarból való leszármazást.

Csornai Katalin több hun szó magyar nyelvűségét azonosítja. A Yu-Li olvasata Gyula, Yu-Li Wang meg Gyula Bán, a megoldás Csornai Katalin nevéhez fűződik.

Hogyan ejtették a magyar szavakat az ókorban, Kínában? Nem tudjuk. Nagyon sok kínai, vagyis han nyelvi kutatás kellene, hogy a magyar nyelvű hunok neveinek megértéséhez közelebb jussunk. Magyar oldalról erre nincs szándék, se akarat, de a kínaiak részéről lehetne érdeklődés, ha meg akarnák érteni saját népük és nyelvük kialakulását.

A kínai nyelv jelentős része magyar eredetű, de nem az altáji csoportba sorolandó. Mivel az izoláló jellege több ezer év óta eltávolodott a magyar alapnyelvtől, ezért szavainak meghatározása is nagyon nehéz. Egy kis kutatással rendkívüli eredményeket érhetnének el a kínai kutatók, ha akarnának.

Ucsiraltu könyvét nem érdemes alapmunkának tekinteni. Egyes részletei a könyvnek nagyon értékesek, más részletei, mint a mongol nyelv nyelvtani jellegeinek ráerőltetése a hun nyelvre, nyelvekre, teljes csődöt mutatnak. A hun nyelv nem mongol nyelv, az teljesen biztos. Ucsiraltu megmutatja nekünk, hogy ugyan tévúton jár, mégis bedarálja a magyar nyelvet a mongol nyelvbe. Hozzá hasonlóan dolgoznak a germán nyelvészek is, ott is indoeurópaiakat látnak, ahol magyarok vannak. Ha nincs ellenválasz, akkor győznek is, Ucsiraltu elkönyvelheti, hogy a hunok ugyan magyarok, de mégis mongolok voltak. Ilyen a világ nyelvészete.

A régi kínai nyelv feltárása sok gondot okoz, mert a magyar nyelv civilizálta a kínai (mandarin) nyelvet, és nem fordítva történtek az események. Ezért aztán, aki a régi kínai nyelvre hivatkozik, csak kitérőt keres problémáira. Tilos a kínai szókincsből levezetni a magyar szavakat általában, bár néha kínai szóból eredhet a magyar szó. A mandarin pontosabb megértése nélkül a hun magyarok nyelve is nehézkesen haladhat előre, de azért nem áll egyhelyben.

A fiatal mongol, és az ősi magyar nyelvek közötti rokonságot azért nem lehet kutatni, mert a magyar nyelvet megszállták az idegenek. A mongol nyelvből nyelvjárásokból meg nincs egy jó szótár, amit össze lehetne vetni a mongol nyelv szavaival. Ráadásul a mongol nyelvészek képtelenek felfogni a magyar szupercivilizáció létezését, amely egykor az egész Földre kiterjedt.

XX. FEJEZET: A HUNZAKUTOK

A Képmás magyar folyóirat 2002. évfolyam egyik nyári számában Dr. Csáji László Koppány írt egy cikket a Hunza Királyságról, amely a Karakórumban van, Afganisztán, Kína és Pakisztán határán. A cikk szerzője a Duna Televízió megbízásából járt a Hunza Királyságban, Moór Péter operatőrrel és néptánc-kutatóval, ahol filmet készítettek. Ezzel kapcsolatban megjegyezhető, hogy a több részes filmet még nem láttam, 2014-ben sem. A nepáli magarokról is készítettek magyarországi kiutazók filmet, amit talán be is mutattak a tv-ben, de úgy állították össze a filmet kísérő szövegeket, hogy azt egyetlen árva magyar se értse meg, miről is van szó Nepálban.

Igazi magyar kutatók igen ritkán járják a Föld térségeit, rokoni kapcsolatokat keresve más népeknél. Az a legfőbb baj, hogy a magyar nyelv 99 %-ban meghamisított állapotban van, ezért még a jóindulatú kutatóink is egyszerűen elmennek a kincsleletek mellett, mert képtelenek felismerni azokat. Szerencsére nem mindenki.

Az ország a Hunza-folyó völgyében fekszik, közel van az Oltár-hegy 7.388 méteres csúcsához, ami ma is megmászatlan (kb. 22 évvel ezelőtt). Az Oltár-hegy valódi neve Ultár-hegy, ami nem azonos az Oltár szóval, bár Dr. Csáji László Koppány az Ultár szót Oltárrá alakítja. Az Ul-Tár jelentése Fiú-Csillag, vagyis olyan hegycsúcs, ahol a csillagok, önmagukban is gyerekek, szívesen megpihennek az éjszakai vándorlás közben. Amint a Napisten is gyakran leül megpihenni kimagasló hegycsúcsokon. Az Ol-Tár nevében az Ol Hely, a Tár Csillag, Csillogó, ami miatt az Ol-Tár Csillogó-Hely.

A monda szerint két herceg kőszáli kecskét űzve jutott be a völgybe, ezer évnél régebben. A hercegek neve Girkis és Moglot.

Apjuk, a király, a Trakhan dinasztia ura, nekik adta a völgyet. A jobb part Girkisé lett, ez a Hunza királyság, a bal part Mogloté lett, ez a Nagar királyság.

A két testvér később összeveszett, és párviadalban Moglot megölte Girkist. A gyilkosság az Ég haragját vívta ki, mondom én.

Girkisnek volt egy lánya. A hunza nagyvezér felkerekedett, és vőlegényt hozott a lánynak. Mégpedig egyenesen az Égből.

A mítosz sok rejtélyre mutat rá.

A völgy lakossága egy nyelvet beszél, ez a burusaszki nyelv. Ezen a nyelven Ayesho jelentése Égi, Égszülötte. Így lett az uralkodó család neve Ayesh. Megjegyzem, hogy Ayesha egy tündéri nő neve az angol irodalomban. Mivel az angolok a magyaroktól erednek, minden nevüket nagyon fontos kutatni magyar oldalrtól.

Itt álljunk meg. Szász Béla is írja a fehér hunokról, hogy amikor a türkök elől menekültek Indiába, akkor több évszázados harcok után lassan indiaivá váltak. Az egyik fehér hun csoport Gilgit város környékére ment. Nagyon úgy tűnik, hogy ez a Gilgit környékére ment csoport valójában a Hunza nép őse. A fehér hunok magyar nyelve, sok évszázad alatt az ind nyelvcsalád nyelveihez hasonult. Amikor a Gilgit környékére ment népcsoport vándorlásba fogott, akkor már a nyelve erősen ind nyelvvé változott. De kétségtelenül meg kellett tartania az eredeti magyar nyelvi jellegzetességeket is.

Az ind, szanszkrit nyelvek magyar eredetének bizonyítása főbenjáró fontosságú. Az ógermán, pikt, kelta, szláv, és a délebbi nyelvek magyar eredetét is igazoló nyelvészeti kutatások azt is bizonythatják, hogy a keleti ind, szanszkrit nyelvek is magyar eredetűek. Így a hunza nyelv, a burusaszki kutatása is felettébb fontos lehet a magyarok szempontjából.

A felsorolt nevek közül a Hunza népnév jelentheti a Hun-Sza és a Hun-Da fogalmat. A Hun-Da a Hunok Országa, mert a Da név legtöbbször Dada Anya nevét jeleníti meg. A Sza meg a Királyság jelképe, a Sza a Csillagok Fia, az uralkodó neve, magyarul. Hun-Za ezért a Hunok Földje értelmet viseli. A folyó Hunza neve adja meg az ide menekült nép nevét. De a tibeti Hun-Za jelentése Hun-Föld, a Hunok-Szállásterülete. Meglepő a tibeti egyezés a magyarral, ami azonban nem változtat azon a tényen, hogy név eredetileg Hun-Da formájú és magyar nyelvű volt.

A Nagar királyság nevében a Nag (Nagy) lehet Mag is, jelentésük szerint azonosak, formailag is közeliek, mivel az N-M cserélődés gyakori ma is. A Mag és Mak jelentése is Nagy, amit a Nag is kiegészít. Na-Ga a Nagy-Ház, ami az égbolt, rajta a Tejút. Mivel a Tejút egyik jelképe a Kígyó (Ki-Jó), a lakható világot körülölelő folyóvíz, ezért a Tejút a Nagar királyság nevében is felismerhető. Kell ismerni a Naga nép magyar eredetét, vándorlását, valahonnan nyugatról indulva, Egyiptomon, Indián, Délkelet-Ázsián áthaladva eljutottak egészen Japánig.

Az indiai Nag-Pur nevében a Nag Kígyó, ami egy folyó, talán Tejút-jelkép, a Pur pedig Város, a magyar Par-Per-Pur Ház, Város tagja, lásd Nip-Pur szumer várost, ami Níp Városa jelentést tartalmazza. Szri, vagy Sri Nagar Kasmír fővárosa, ismét láthatjuk a Nagar szót a főváros nevében. Sri-Lanka nevéről most nem beszélek.

Burusaszkiul a Hunts jelentése „visszacsapó íj”, másként az „íjasok hazája”.

A kőszáli kecske űzése hasonlatos a Csudaszarvas űzésének mítoszához. A Kecske, vagyis a Bak, a szarva miatt tejúti jelkép. Tehát nem közönséges kőszáli kecskét űztek a testvértek, hanem az égbolti Bak csillagképet. Már 120.000 éves leletekből is kimutatható a Bak jelkép. Az izraeli régészeti feltárások akár 120.000 évre is visszamennek, ahol bakot, vagyis kőszáli kecskét, dámvad koponyát, és kos fejét tették őseink a halottak fölé. Azért, hogy a lelkük a Világegyetembe emelkedhessen, Isten és a Csillagok honába. A szarv a lényeg, ami az aranymetszés szabálya alapján csavarodik. A felemlített képzeteket még a magyar régészet is elismeri, mint gravetti és cro-magnoni hagyományt a Dunántúlon. Csak ez a 40.000 éves hagyomány ma is él a magyaroknál, és Európa szinte összes népénél.

Girkis és Moglot neve felettébb érdekes. Gir-Kis neve Kis város Gyereke értelmű, Moglot neve a Mag-Lód névhez közeli, de van Moglot nevű a hunok között is.

A testvérek közötti harc mítosza nagyon régi. Sajnálatos, hogy Moglot is megöli Girkist, de végül ő is éppúgy elbukik, mint számtalan őse.

A Trakhan dinasztia nevében a Trák-Han (Han-Kán) nevet ismerhetjük fel. A trákok egy magyar nép volt a Balkánon, akiket kifosztottak, megöltek, főleg a görög rabszolgatartók. A Trakhan dinasztia nevét értelmezhetjük Tra-Khan, vagyis Csillag-Kán formában is. A Tra a Tar alakja, ezért nem lehet vita, hogy a Trák népnév honnan ered.

Olyan királyi nevet is találunk, ami Trakand formájú. Az „Idő Kereke” nevű nagy fantasy műben, amit Robert Jordan írt, szintén szerepel egy Trakand nevű család, amit az író bizonyára a fehér hun Trakand királyi névből vett.

Nagarkut és Hunzakut testvérnépek, lélekszámuk mintegy 50-50 ezer fő. Újabb adat szerint 90.000 fő a nép lélekszáma, a hunzakutok számát 14.000 főre becsülik.

Pakisztán annektálta az országot, a túlerő ellen nem tudtak védekezni a magyarok. A pakisztáni kormányzat meghagyta a két kis nép uralkodóit és belső társadalmi felépítettségét, de az iszlámot rájuk erőszakolta. Ma a burusó nép iszlám iga alatt senyved. Az iszlám magyar eredetű vallás, de nagyon elferdült Isten Atya igaz útjáról.

Vajon a Trakhan dinasztia neve nem azonos-e a Tarkhan, vagyis Tárkány mai szavunkkal? Úgy tűnik, hogy igenis van rokonság a két névalak között. A Torjai, Tárkány, valamint a Traján név mind a Trójai, Tarján nevek változatai. A Tárkányok a Kovácsok, Kis-Ázsiában alakult ki a kovácsok egyik központja, ami valószínűleg a Kárpát-medencéből származott. Tehát nem Kis-Ázsia a vasművesség központja, hanem Kárpátia, a magyarok őshazája. Ide törököket hozni lehetetlen, a tárkányok nem törökök, hanem magyarok. A törökök elfoglalták Kis-Ázsiát, ami a magyarok egyik legrégebbi központja volt.

Egy hunza sámán neve Bitán. A Bit-Án értelmezése Bit-Ház, az Án-Ég. Bitán sámán neve ezért magyar nyelvű, jelentése nevének Ég-Háza, vagyis Bit-Án.

Hunza települések: Hon, Huru, Nagar, Baba, Sumayar (Su-Magyar), Ghanes.

A hunza hitvilág, erősen átmosva az indiai hitvilággal, talán mutat a magyarok számára valamilyen értéket. De ezt nagyon értő vizsgálatokkal kellene feltárni.

A Csudaszarvas motívuma Életfává alakul sok oszlop rajzolatán, ami azt bizonyítja, hogy a hunzák, vagyis hunok, a magyar szupercivilizációból származnak. Kemény bizonyíték, ami ellen kevés hamisítás hozható fel.

Második fontos hagyomány a Kör, amiben hat szirmú virág van, ami a Nap szimbóluma. Ez a rajzolat is legalább sok tízezer éves, az ősi magyar szupercivilizációból származó jelkép.

A Hunzakut hitvilág a magyar hitvilágból ered.

Samandar jelentése Hunza Hitvilág. Ezt a nevet Saman-Dar formában értelmezhetjük, A Sámán magyar név, Sa-Man az igazi jelentése. Li Po-Szo volt az, aki felderítette a Sámán szó jelentését. A Saman-Dar név ezért a Sámánok-Tára (Saman-Tár) nagy valószínűséggel. A Tár/Tér/Tir csillag is, ami az égbolt ismeretére mutat.

Hisznek a lélekvándorlásban, az állatoknak és növényeknek is van lelkük. Ez a tézis sok gondot okoz, mivel a Feltámadás során az Istenben hívő emberek támadnak fel, de arról kevés szó esik, hogy a növények és állatok is feltámadnak. Ha csak 500 millió évet vizsgálunk, akkor is olyan nehézségekbe ütközünk, mint a dinók feltámadása. De hagyom a feltámadás eljövetelét, mert nem illik témánkba.

A létformák egymásra épülnek. Ez a gondolat a magyar nyelvben mérhetetlenül szélesen elterjedt, valójában az evolúció felismeréséről van szó, amit több tízezer év óta felfedeztek őseink.

A koponya-alakítás szokása ma is él köztük. A magyarok sok ezer év óta alkalmazzák a koponya-alakítást. Többnyire koponya-torzításról írnak a szerzők, de ez helytelen kifejezés. A magyaroknál, és a magyar nyelven beszélő rokon népeknél, a koponya alakítása az Istennel való szorosabb kapcsolat miatt történt. A koponya lékelése, ha nem betegségről volt szó, akkor azért történt, hogy Isten sugalmazásait őseink jobban megértsék. Nofretéti (Napratéte) királynő Egyiptomban koponya-alakítási eljáráson esett át, így közelebb került Istenhez, vagyis önmaga is istenibbé vált ember lett. A hun uralkodók és köznép között is gyakori volt a koponya-alakítás, amit a régészeti feltárások bizonyítanak.

A gyerekek valódi nevét nem mondják ki. Ez a szokás Eurázsia nagyon sok népénél ismert, valószínűleg a magyaroktól ered. A levágott körmöt, hajat elégetik, nehogy a rossz szellemek hatalmába jussanak, ha azok megkaparintják a hajat, körmöt. Az egyiptomi magyarok szintén kiszedték a feleslegesnek vélt testi részeket, hajat, körmöt, hogy minél jobban hasonlítsanak az istenek tökéletességéhez.

A világ hét felső, és hét alsó világból áll, a középső világ a mi világunk. A legfelső világban lakik Insáan, a Lelkek Ura. Az ő hímzése a Tejút.

A felső világ legalsó szintje a tündérek hona. Mivel mi tudjuk, hogy a tündérek egyik fogalma a csillagokat jelenti, ezért azt is tudjuk, hogy a felső világ legalsó szintjén képzelik el a hunzák a csillagokat. Ez a képzet téves, sajnálatos módon. Az Ultár-hegyen lakik a Tündérkirálynő. Kristálypalotája van, itt van a világok közti átjáró. Milyen jó lenne, ha a magyar írók a magyar hagyományokból merítenének novellákhoz, regényeikhez témát, és ne más népek mitológiája alapján írnák meg történeteiket. Természetesen ezzel el is vesztik a külföld előtt hitelességüket.

Csáji László Koppány még sok adatot közöl. A fenti világ Dunyáa nevű. Az élőlények a Rúumutse Samandar-ból, a Lelkek Tengeréből keletkeznek. A Samandar szó jelentése nem illik a Sámán-Dár magyar fogalomhoz. Baráai a Baráti tündérek neve. A Deén az óriás démonok neve, akik kisebb hegy méretűek is lehetnek. Persze, ez a szó is magyarázható lenne a magyar nyelvből. A törpék a hunzák szerint is az alvilág lakói.

A sámánokat a tündérek választják ki. A Gonosz Pára neve Ghuniquish Pari. A Pára szónál meg kell jegyezni, hogy az magyar szó, Pár-A jelentése Ház a Víz felett. De a Peri, Pöri már valóban tündér név, mint a Feri is. A boszorkányok neve Síre Gús, a jövőbe látnak, és gyógyítani tudnak. A Síre szóban a Sí a Nő, a Gús a Világfa nevének tűnik. A Jaadugárok varázslók, fekete mágiát is művelnek. A Dugár név modern fantasy könyvekben is szerepel, teljesen rosszakaratú törpék neveként, ami miatt a Jaadugárok és a Dugárok neve között lehet valamilyen kapcsolat.

A hunza vezetők neve Thám, ami a magyar Tám, Tem nevekkel látszik azonosnak. A Lóisten neve This-Haghúr. Lóisten fogalmunk nincs. De a név Tisz-Hág-Úr formában elég jól érthető, egy termékenységi isten neveként elfogadható.

Pakisztánban, a legészakibb részen a hunza, nagar és jaszin völgyekben élnek a burusók. A terület 7.900 km2, a burusaszki, vagy biltum nyelv izolált, nem rokona a térség nyelveinek. Hunzai, Nagari és Jaszini nyelvjárásai vannak a burusó nyelvnek.

Nagy Sándor katonáiról is beszélnek, akik Indiába behatoltak, majd királyságokat is alapítottak. Ez így igaz. De a makedónok egy magyar származású nép, ami miatt nem véletlenül nevezi a Tarih-i-Üngürüsz Nagy Sándort magyar vezérnek. Nagy Sándor témájában az illyr, paion, pannón, moes, dardán, trójai kérdéseket kell alaposan feldolgozni, ami alapján kiderül, hogy valóban a Balkán népeinek őse a magyar nép. Ezért a makedónok, bár Nagy Sándor korára messze távolodtak a magyar ősnéptől, de azért még a nyelvi kapcsolatokat világosan fel lehet ismerni, a magyar rokonságba tartoztak. Nagy Sándor tehát helyesen foglal helyet a magyar hősök között.

Egyes indoeurópai megfelelések is ismertek. A Verthun egy völgy neve, a Morkhun egy falu, Zoodkhun szintén falu. A Hun-Khun jelentése náluk Otthon, Haza. Kétségtelenül a Hon szavunk megfelelői. A Ház a burusó nyelven Há. Ez a szó is magyar eredetű, a Ha, Ka, Ga magyar szócsoportba tartozik.

A Hunzakut névben a Kut értelmezése kérdéses. Mivel a magyar nyelvben igen szélesen elterjedt szó, ezért jelentésének értelme nagyon fontos. A Ku egyrészt a Kő (ország, rendíthetetlen), másrészt a Száj (nyílás, étek) jelentéseket tartalmazza. A Kővel szerzett Étel, ami a Száj felé halad. A Guti, Qutu népnévben, akik a Hegyek Sárkányai, a Kut szó világosan felismerhető. A Qutu szóban az U többes szám. Ezért a Kut (Qut) lehet Kutyák is. De a szumer Kuta város a Kő és Száj Tája. Egy mítosz szerint a hős itt egy Kúton keresztül ereszkedik le az Alvilágba, ami a Kút jelentést kétségtelenné teszi Kuta esetében. De a Kut-At magyar ige azt is bizonyítja, hogy a Kut, mint Száj, Nyílás, az égi kutakra vonatkozik, amik a csillagok. Ezeken az égi kutakon át ömlik le ránk Isten örök fénye éjszaka. Emiatt a Kut szó megértése nagyon fontos a magyar nemzet számára.

Az égi Gyémánt Kutyák titka egyszer majd megoldódik. A hűség a kutyák jelképe, de a farkasok éppen úgy magyar jelképek, mint a Tigris, az Oroszlán, a Párduc, és a Csudaszarvas.

Folytatás: →


21. A SVÁJCI HUNOK
22. NÉPEK ÉS TÖRZSEK
23. HUN JELLEMZŐK
24. UNUG URAK
25. HUN FÖLDRAJZI NEVEK
26. MAGYAROK HUN SZAVAI
27. HUN SZÓKINCS
28. BEFEJEZÉS KIRÁLY LISTÁKKAL

XXI. FEJEZET: A SVÁJCI HUNOK

Több írásból is hallhatunk a Svájcban letelepedett hunokról. Az írások, kivétel nélkül, egy hun csapatról szólnak, amelyek valamelyik, jelesül Atilla hadseregéről leszakadt hun egység történetét mesélik el. A magyarok (hunok) rendkívül gyorsan mozgó seregei gyakran vesztettek el utánpótlási egységeket. Ha a főseregnek gyorsan tovább kellett vonulni, a kisegítő egységek bajba is juthattak, a fősereg már elvonult, amikor a kisegítő egység emberei visszatértek a főtábor helyére.

Svájcban több ősi törzs emberei maradhattak meg, a hatalmas hegyek miatt, amelyeket télen elönt a hó és jég. Az egyik csoport éppen a hunokhoz tartozik, ami számunkra, magyarok számára, rendkívül fontos. Ez a népcsoport Wallis kantonban él, még ma is, lélekszáma nem nagy, talán 10-20.000 lélek tartozik hozzájuk. Vagy sokkal több, aminek végére nem tudunk járni. A keveredés, házasodás folytán ma már csak talán 2.000 fő az eredeti hunok leszármazottja. A beházasodás miatt azonban a hun génekkel rendelkezők száma sok tízezer főre becsülhető Svájcban.

A svájci hunokról sokan írtak, az egyik jó írás Sánta-Balog Csaba tollából származik. A Vallis tagállamban lévő Val d’Anniviers francia nyelvű völgy neve németül Eifischtal. A völgy a Rhone-folyótól délre fekszik, magas hegyektől körülvéve. Sánta-Balog Csaba a svájci hunok történetét jól foglalta össze, és közli a témában kutató legjelentősebb szerzők nevét is.

A völgy népének első igazi kutatója Anton Karl Ficher, erdélyi szász tudós mérnök. Ficher azt állítja, hogy a völgy lakói a magyar nyelvtől csak kicsit különböző nyelvet beszélnek. Ficher leírásából azt szűrhetjük ki, hogy a völgy lakói a magyar nyelv egy nyelvjárását beszélték. A szavakban az első szótagon van a hangsúly. Sok latin és olasz szó is bejutott a nyelvükbe.

Fisher az istállóajtókon lévő magyar rovásírásos feliratokra is felfigyelt. A rovásjelek a lakók nevének kezdőbetűit alkották, amely jelek a magyar ábécé jeleivel rokonok. Ficher kiemeli a völgylakók arcprofilját. Szerinte a homlokuk és hajuk a cserkesz típushoz közeli, ami miatt a kaukázusi magyarokat jelöli meg legközelebbi rokonként. Kiemeli a nők szépségét, és az emberek kiváló egészségi állapotát. Kiemeli, hogy a völgy lakói magyar írással írtak, ami miatt a hunok kétségtelenül magyar nyelven beszéltek.

Horváth Mihály azt írja 1881-ben, hogy a Wallis kantonban élő hun nép tagjai világoskék, vagy zöldbe, szürkébe játszó szemekkel, szőke vagy barna hajjal, széles csontos homlokkal, kissé kiemelkedő járomcsonttal bírnak. Igaz, vagy sem, ez a leírás az europid típusú ázsiai hunok embertani leírása. Talán még neandervölgyi jelleg is van bennük. Amint minden európaiban is.

A halott mellett sokáig sírnak, jajveszékelnek. A temetés után nagy tor következik. Erős hajlamuk van a kóborlásra.

A svájci hunok történetét külön összefoglaló műben meg kellene alkotni. Most csupán az a cél, hogy a legfontosabb ismereteket kiemelve, be legyen bizonyítva, hogy a svájci hunok magyar nyelven beszéltek. Ha lenne Svájcnak nemes akadémiája, akkor ezerszer többet törődne a svájci hunokkal, akiknek ősei valójában egész Svájc államnak az ősei. De úgy látszik, Svájcot nem érdekli Európa őstörténete abból a szempontból, hogy Európa első emberei magyarok lehettek. A Rétiek nyelvét kik kutatják? Na és ki Tell Vilmos? Bizonyára nincs köze a Tel magyar igéhez a neve, meg Toldi Miklóshoz se. Jobb, ha a svájci akadémia emberei úgy tesznek, mintha igazi nyelvi és történeti kutatásokat végeznének. Mivel akkor nem fogja egyetemi katedráikat kikezdeni a mai világtudatot eluraló előítélet.

Salamin Márton a völgy alján lévő Chippis községben született, később Magyarországra jött. Sok család viseli a Salamin nevet, aminek ejtése Szalamen.

Dr. Jean-Marc Caloz orvos a völgy lakóinak vérmintáit elküldte Oszakába, Hideo Matsumoto professzorhoz. Hideo Matsumoto professzor kimutatta a völgylakók egy részének belső-ázsiai eredetét. Csupán megjegyzendő, hogy a mongolid nagyrassz is magyar eredetű, amivel kapcsolatban a továbbiakban sok tudományos vizsgálatot kellene végezni.

Bernard Savioz munkája 1985-ben jelent meg. A szerző hun eredetű.

Vittay Győző 1987-ben írt a svájci hunokról.

Wilhelm Gyr jelentős összefoglaló munkát hozott létre 1942-ben.

Johannes Müller egy Hun nemzetségű, einsiedelni apátot említ meg, akinek a neve Konrad. Azután Mark Teodor Bourrit 1781-ben írt könyvében egy hun töredékről ír, akik menedéket kerestek a völgyben. J. J. Rousseau azt írja, az anniviardok igen egyszerűek, szorgalmasak, a tétlenség ismeretlen náluk. Vendégszeretőek és szimpatikusak. Bizonyára még sok szerző megemlítette a svájci hunok létezését.

Az alábbiakban a sok szerző állításaiból kivonatolt tényanyagot érdemes megvizsgálni. Ha egy kicsit értjük a magyar nyelvet, akkor sok olyan tényre bukkanhatunk, amelyek a hunok magyar nyelvűségét bizonyítják. Az első nagy kérdés, hogy a hunnak nevezett magyaroktól, vagy a későbbi magyaroktól származik-e a Hun-völgy népe? A Hun-völgy neve Val d’Anniviers franciául, németül Eifischtal. Sajnos, egyik nevet sem értem, a szerzők nem magyarázták meg a két nevet, pedig nagyon fontos lenne ismerni a nevek jelentését.

A szerzők többsége egyértelműen kiáll amellett, hogy a svájci hunok Atilla korából származnak. Az egyik rész az itáliai hun hadjáratban leszakadt csoportról, a másik szerzői csoport a galliai nagy hadjárat utáni hunokról beszél. A magyar hadjáratok kora elő sem kerül, bár erről nem lehetünk meggyőződve. A völgy lakói egyértelműen hun eredetűek, mivel a völgy előttük teljesen lakatlan volt. A völgyet senki sem lakta, az első beköltözők a hunok voltak.

A mongolid jegyekkel kapcsolatban azt kell mondani, hogy az európai régészet, nyelvészet, antropológia és más tudományok teljesen fertőzöttek voltak az előítéletektől. A genetikai kutatások sokat javíthatnak ezen a nagyon súlyos és ártalmas helyzeten. A hunok ugyanis nem mongolidok, ahogy a magyarok sem. Európa őslakói vagyunk, a cro-magnoni és gravetti nép tartozik hozzánk. Ezt a tényt a magyar írás bizonyítja, más bizonyítékok mellett. A hunok a trójai, trák, szumer, hatti és egyiptomi népek rokona, nyelvük a magyar nyelv volt. Ha volt a hunok között mongolid jelleg, az csak a befogadó természetünket bizonyítja. De miért lenne a mongolid jelleg hátrányos? A mongolidok éppúgy szeretett rokonaink, mint az europidok. Mi vagyunk az ősnép, amiről az ókori szerzők százai írnak, ezért nem szabad az igazságot elveszni hagyni. Felelősek vagyunk az emberiségért.

Helynevek: Penszék, Kuimez, Luk, Náva, Návaszék, Kalló, Barma, Feja, és Viszoj.

Egy másik írás szerint, magyar betűkkel írva: Penszék, Viszoj, Ajer, Grimenc, Prász, Major, Külmez, Luk. Návaszék.

A helynevek közül Penszik, Penszék nevében a Pen a Nap. Egyiptomi Pen Nap, de tudjuk, hogy Egyiptom magyar alapítású, ezért a nyelve is Európából került át Afrikába. Pen-Szék ezért Nap-Szék, a Pen eléggé elterjedt magyar szó, pl. a Pen-Ge Nap-Kő, lásd Catal Hüyük kardjait, 8-9.000 év távolságából. Pendragon a Nagy-Sárkány, a Pen ebben a névben is a Nap, aki Nagy is, a Dragon a magyar Sárkányból ered, amit csak egyesek nem látnak. Szar-Gon, Tar-Kon a Szár-Kan, ami a Dra név Dar eredetijére mutat, a Gon meg amúgy is érthető egy angol számára is. Pen-Szék tehát tipikus magyar név, ami szinte egész Eurázsiára kivetíti vizsgálódó szemünket.

Kuimez és Külmez tényleg lehet Kül-Mező. Emlékezzünk Szép-Mező-Szárnya hősünk nevére. De a Külmez finnségi névre is hasonlít, egy hős neve. Tehát ne zárjuk ki a finnségieket rokonaink közül, vajmi előítéletek miatt. Vjatka meg Kalmez a történet címe, ami egy fontos udmurt mítosz.

Luk a Csillag neve. A Luk telephely a vadászok éjszakai szállása, akik 300.000 éve éjjelre lukat vájtak a földbe, amit betakartak, és ott aludtak a jégkorszakban. Ezek a lukak voltak az első lakások több százezer éve. A szél üvöltött, a hideg mart, a hóvihar dühöngött, miközben a vadászok békésen aludtak a lukban. Persze, a barlangok is Lukak, meg az égi csillagok is, akik Lukak az égbolt fekete bársonyán. És Kutak, ahonnan fény ömlik, víz helyett. Tudjuk, hogy a Lu alapszóból ered a Luk is, gazdag elterjedtséggel, mindenképpen magyar nyelvűséggel ( a Lu-K „K” jele vagy többes szám, vagy kicsinyítés). Ez a nyelvtani bizonyítás még a Lukács, Lux, és hasonló neveinknek is magyar alapot biztosít.

A Major a Magyar név mai latinos előfordulása. Návaszék egyértelműen magyar név, de nem tudni, mi a Náva? A Viszoj a Vizsoly név megjelenése Svájcban. A Viszolyog név is rokon lehet Viszoj nevével.

Áldozati hely neve: Szervágó.

Szellemvilág: Gargantosz az óriás neve. Gargantoa egy másik név. Gargantua és Pantagruel egy novella címe, meglehetősen közismert alkotás, az argentin Borges műve. Az a kérdés, hogy a Gargan megfelel-e a Gorgon névnek? A Gorog-Gorgó, Gorgon, Gurgan város, Görög-Görgő, Görgőn egy szócsoportba tartozik. Mivel a görögöket azonosítani lehet a szörnyekkel, mert a Gorgó a Görgő magyar szóval azonosnak látszik, ezért felmerül, hogy Gargantoa és Gargantosz nevében a Gargan rokon-e a Gorgon névvel? Igen, persze, hogy rokon, amint látszik, de az összefüggést nem ismerni. Az óriás neve Gargan, a Toa, Tosz a névben helyképző. Megdöbbentő, hogy egy Óriás, akikhez elsősorban a magyarokat kapcsolják a mítoszok, Gargan nevű lehet. Az óriásokat mindig a csillagképekhez kössük, a csillagképek vizsgálói, megalkotói meg a magyarok, a tündérek népe.

Tupil a Gonosz Szellem. A Tu a Nap, Utu Mezopotámiában. A Pil a Pilla, Pillanat szavakban is jelen van. Mindettől függetlenül nem érteni a Tupil gonoszságát.

Kurtaczavas egy éjjeli szellem. A név a Kurta-Szavas svájci megfelelője. A Kurta szó magyar eredetű. Ha Kurta-Szavas lenne a szellem valódi értelme, akkor valamilyen suttogó szellemre kellene gondolnunk, aki rövid szavakban mondja el a jövendöléseit.

Ladonna éjjeli szellem. Akár La-Donna, akár Ladon-Na a szellem nevének jelentése, kétségtelenül magyar nyelvű. A La-Donna a Hely Donnája. Sokan nem tudják, hogy a Don és Ton magyar eredetű szavak, a kelta rokonaink, mivel magyar eredetűek, kétségtelenül tőlünk vették át e szavakat. A Ladon-Na egy éji sárkányra utal, aki nyomorgatja az embereket, a Na a szó végén Ember is lehet. Lado sárkány a Lado-Ga-tó nevében is megjelenik, finn testvéreinknél.

Follaton egy szellem. Valójában Föll-Aton a név értelme, Aton isten a Nap megtestesítője. Mivel a hun és magyar nyelvben több helyen is szerepel az Aton név, el kell fogadni, hogy mi adtuk Egyiptomnak az Aton nevet is, és nem fordítva történtek az események. Amikor Egyiptomot megalkottuk, akkor a magyar civilizáció már legalább 40.000 éves volt. Azt a beszűkült európai gondolkodást, amit a száz-kétszáz éves nyugati tudomány hozott létre, nem szabad elfogadni, helyébe az igazi tényeket tegyük őseinket illetően. Akik százszor különbek voltak nálunk, úgy általában.

Áldozati hely neve: Szervágó.

Egy bizonyos Tschudi (Csudi) nevű úr, Johannes Müller szerint idegen volt, az alemannok fogságába került madschare lehetett, vagyis madzsar, magyar. A család egy régi nemzetség, az egykori Waldstettenben élt, elődei Atilla hunjai voltak. A Tschudi család jelentős pályát futott be Svájcban. A családból hírneves harcosok származtak. A Csudi család kétségtelenül magyar (hun) eredetű. Az Észtország melletti Csúd-tó a szkytha magyarok nevének emléke, se nem orosz, se nem észt, hanem magyar, így mindkét néphez tartozhat. Mert mind a két nép a magyaroktól ered. A Csuda, Csudi magyar szavak összetételek, ami kizárja nem magyar eredetüket, a rengeteg rokon szó is ezt bizonyítja.

Családnevek: Bartha, Bond, Ruga, Kálló. A Bartha Bar szava Fény, Ragyogás, voltaképpen a Fekete Oroszlán neve, a szumerban is jelen van.

A Bond székely családnév, de az angoloknál is közismert. James Bond eléggé híres film hős, akinek a neve azonos a székely és svájci hun Bondok nevével.

Ruga elterjedt hun és magyar név. Nagy hun király is viselte a Ruga nevet, de a magyarok között is elterjedt volt a név. Ru-Ga az Írás-Háza, vagy a Vörös-Ház értelmet tartalmazza. Még szerencse, hogy a szumerban is jelen vannak ezek a szavak.

Kálló nevünk változata a Galló, meg a Lu-Gal. Nagy-Ember a jelentése, mert a Kal és Gal Nagy, a Lu, Ló és variánsai Ember értelműek. A Kálló, Kálla, Galló nevek ma is gyakoriak a magyar családnevek között.

Hunnengrotte – Hun-barlang, Hérémence falu mellett.

A völgy hegyhátainak nevei: Ponset, Sándolin, Tinyózsa, Ruaz, Tónó, Barnózsa, Náva, az aljában Návaszék. Irek, Vujbe, Bendéle, Ciruk, Cászele,

A Pon-Set a Fön-Vége, vagy Kezdete. A Set gyakori volt a magyar nyelvben egykoron. A Sándolin olyasmit jelenthet, hogy a Sán a Hegy, a Dolin egyfajta kőépítmény neve.

Tinyózsa nevében talán a Tin lehet benne, ez is szumer szó, meg magyar, a Ten változata. Ruaz viszont egyértelműen Ruasz hun király nevét viseli. Ruasz a Vörös Ász, vagy az Író Ász, mivel a Ru a Ró szóval azonos.

A Tónó jelentése is Domb, a Ton és Don lehet Úr, vagyis Hegy is. Náva a Neva finnségi névre hasonlít, de a Neva-Da is a hegyek neve. Az Irek, Bendéle, Vujbe, Ciruk, Cászele és hasonló típusú nevek értelmezéséhez több idő szükséges.

Patakok nevei: Navezsenc, Navizsenc, Gugra.

Legelők: Tarampon, Labarma, Leszeitisz. A Tarampon névben a Tar szó ismerhető fel. Tar legelő lehet csillag-legelő is, ami magasban lévő legelőt is jelenthet. Labarma a La, vagyis a Hely Barma értelmű. Ezen a legelőn az adott helység barmait legeltették. Labarna hettita királynév is rokon lehet Labarma nevével. A Leszeitisz név erősen grúz nyelvűnek hangzik.

Családnevek: Savián, Kálló, Visszó. A Kálló névről meg kellett állapítani ősi magyar, illetve szumer eredetét. A Savián nevet nem értem, a Visszó talán Visz-Szó, akik magyar nyelven beszéltek valamikor.

Régen a ruhájuk fekete színű volt, mert csak fekete színű juhokat tartottak. Ez a tény a fekete hunok közé sorolja a Hun-völgy népességét.

Sírkeresztjeiken a hatágú csillag szerepel, ami szavárd és szumer napjelvény. A magyar, székely, avar tárgyakon tömegesen szerepel, a zsidók, magyar eredetük bizonyítására, ma is az országzászlóban használják.

A svájci hunok nevében először a családnév szerepel, utána a keresztnév. A kínai, japán, magyar szokás azonban a nyugatiakra is érvényes, mivel a bibliográfiában visszatérnek eredeti magyar szokásukhoz, és a családnevüket teszik előre, és utána következik a keresztnév. Tehát a nyugatiak eredendően magyar névadási szokások szerint nevezték el gyerekeiket, majd egy csavarintással a keresztnév került a családnév elé, ezután azonban, ha komolyra fordulnak a névadási szokások, visszatérnek az eredeti magyar (kínai, japán, stb.) szokásrendre, és családnevükön nevezik meg magukat.

A svájci hunok magyar írással írtak, ami 40.000 évnél régebbi írás. A latin, gót, görög, orosz, és sok más ábécé is a magyar írásból keletkezett. Felettébb rasszista szemléletmód, hogy egyedül a magyar írást igyekeznek kitiltani minden íráskutatási könyvből, holott a magyar ábécé minden írás anyja. Vajon mire megy ki a játék, és mit akarnak a hamisítók elérni primitív próbálkozásaikkal?

Mark Theodor Bourrit 1781-ben írta le: „...egy hun töredék keresett menedéket a völgyben és kezdetben igen primitív körülmények között, nagy nehezen tornázta fel magát egy igen életrevaló néppé... Egyedüliek talán, akik az annak idején félelmet keltő hunok törzséből visszamaradtak”. Az idézet Varga Csaba „Jel, Jel, Jel” című könyvéből való.

Ostorszerű pásztorbotjukat, amelyen zörgő, csörgő alkalmatosság is van, Szargat néven nevezik. Ez a szó a Zargat és Zörget rokona. A Gat magyar gyakoriság képző.

Penszéken fennmaradt egy régi emlék, egy fagerendába rótt ősi szöveg. A szöveg némely szakértők szerint a 13-14. században keletkezett, akik természetesen nem tudnak magyar rovásírást olvasni, de ítélőképességük nagy. Elismerik a rovás magyar nyelvűségét, de azt nem, hogy a hunoktól eredne. A fagerenda egyik része elpusztult, csak a másik része maradt fenn. A völgy lakói megőrizték a megmaradt gerendát, ezáltal lehetővé tették a felirat elolvasását.

Szörényi Levente olvasata: Jővel Hegyúvó, Udjad Üdőjét! Djélu. Az olvasathoz lehet hozzászólni, csak nem itt, mert nincs hely.

A neveket tovább érdemes elemezni. A Csippisz értelme Csipp-Város is lehet. A Csipp a Csöpp változata, kicsi értelemmel. Az Isz viszont Város, Lakhely is, ahol sok a Fény, mivel a városban éjszaka is világítanak. A grúz Iszi ma is Város értelmű. A Csipisz manók neve a történelem előtti időkbe viszi az érdeklődőt.

A svájci hunokat valamelyik nagy hun király harcosai utódjainak tarthatjuk. Szőkék és barnák, kék és zöld szeműek, Trója, Trákia, Atlantisz és Kárpátia, Egyiptom és Szumer utódai, akik Ázsiában (Ásziában) létrehozták a nagy kínai birodalmat, Japánt, Koreát, és még sok mai népet és országot.

XXII. FEJEZET: NÉPEK ÉS TÖRZSEK

A magyar rovásírás teljes bizonyossággal mutatja, hol és mikor tevékenykedtek magyarok egy bizonyos területen. Mivel a hunok magyarul beszéltek és magyar rovásírást használtak, nehezen különíthetőek el más magyar nyelvű népességtől. Ráadásul a fiatalabb harcos neve a magyar, az idősebb harcos neve a hun, ezért a hunokat gyakorlatilag képtelenség elválasztani a magyaroktól. Nem két népről van szó, hanem inkább két életkori népességről. A fiatalok és idősebbek két társadalmi csoportot alkottak, ami a hadseregben is megjelent, önállő katonai egységek felállításában. A magyar rovásírás számtalan helyen ma is megtalálható Szibéria központi területein.

Ismerjük Gilgames-Izdubar történetéből, hogy Agga király támadásakor a legények, kurusok (szumer gurus ifjak) a harc mellett döntenek, az idősebbek a behódolást javasolják. Kis királyának támadásakor ez volt a helyzet Unug városában. Amikor a szkythák megtámadják a kimmereket, a kimmer tanácsban a fiatalok a harc mellett döntenek, az idősebbek a terület átadását tanácsolják. Az idősebbek jobban félnek a haláltól, a csatavesztéstől, mint a fiatalok. Az elhunyás a hun réteg létezésére utal. Az idősebbek, a hunok viselték a csaták fő terheit, ezért a halál az ő soraikat ritkította jobban. Irodalmi toposzt emlegetni ott, ahol még nem fejlődott ki az irodalmi toposz fogalma, nehéz.

A Hun, mint Óriás, a germánoknál jelenik meg, még a Kr.e-i 1.000 előtt. Az óriások népe természetesen a magyarok. Egyrészt a csillagképek megalkotói, másrészt valóban magas termetű emberek. A Vadász csillagképnek van Óriás neve is a magyar mitológiában. A Jég Óriások az Ég Óriásai, de erre az alaptényre is csak a magyar nyelv vezetheti rá a kutatót. A Jégóriások szintén magyarok lehetnek, mivel a Jéger, Jáger Vadászt jelent. A Jég urai a Vadász csillagkép népe voltak.

A Fomori Óriások nevében a Fomori a Fő Mauri fogalmat tartalmazza. A Fő magyar szó gyakran jelenik meg Fo alakban. Ehhez lásd a Fő-Rum > Fó-Rum, vagy a Fő-Jó > Fo-Lyó neveket. A Fő-Mauriak az építő magyarok. A Maurer a németben Kőműves, ma is tartja a magyarok építő megnevezését. Az Ogrék, Ogárok az Ugorok, akik hatalmas piramisokat és városokat építettek. A Fomori Óriásokat esetleg a megalit-építők népével lehet a legjobban összekapcsolni.

A megalit-építők azok a magyarok lehetnek, akik Göbekli Tepe kőépítményeit létrehozták. Az unug-urak rövid története alkotja e könyv egyik fejezetét. Nyugati irányú vándorlásukat jól lehet követni régészeti hagyatékuk alapján. Málta, vagyis Mélita után a dél-spanyol Tartesszosz következett. Gibraltár után északnak fordultak, Franciaország, Anglia, Skócia igen sok hagyatékukat őrzi. Dániánál a Balti-tengerre hatoltak be, és egészen Szent-Pétervárig követhetőek a nyomaik.

Egyiptom, vagyis Égi-Pitom több magyar behatolás területe. Az első behatolások ideje ismeretlen, talán Kr.e. 17.000 év körüli. Később Kr.e. 11.000, majd 8-7.000 táján érkeztek ide újra magyar törzsek. Ezután Kr.e. 4.000 körül Kárpátia és Szavárdia felől egyaránt érkeztek hódítók, akik földművelésbe fogtak a Nílus mellékén. A Gigászok Pannóniából érkezhettek, gigeken ülő ász magyarok.

Felső-Egyiptom Magaru, Alsó-Egyiptom Hun nevet viselt. Hun Szethez tartozott, az észak az éjszaka területe. Szetet legyőzte háromszor Hor, ami után az Istenek Tanácsa Alsó-Egyiptomot, vagyis Hun területét Hornak adományozta. Szet lekerült az Alvilágba, ami az Éjszaka világa is lehet. Tehát ne csak a föld felszíne alatt lévő világra gondoljunk az Alvilág esetében.

Rhamszesz dicsőítésére alkotott egyik felirat a Kr.e-i XIII. századból említi az Unna nevű népet. Az Un-Na jelentése Un Ég Királynőjének Háza, vagy Emberei. Az Unna népet azonban nem érdemes automatikusan azonosítani a Hunna néppel, mivel a két név nem azonos. Őseink tudták, mikor mit beszélnek, mikor mit írnak, mert rendkívüli emberek voltak.

Dareiosz, vagyis Dárius perzsa nagykirálynak a Kr.e-i VI. században adót fizet egy bizonyos Hunae, értsd Hunák-Háza, latinosak Hunok nevű nép. E hunok az Eufratesz és az Araxesz forrásvidékén laktak. Kétségtelenül a Kurtu országbeli magyarokról van szó velük kapcsolatban. A magyaroknak ebben az esetben is hun nevet adtak.

Szerepel az Avesztában is egy Húna nevű nép. Az Aveszta Húnái az Oxusz és Jaxartesz völgyeiben laktak. A földrajzi nevek ebben a térségben is magyar eredetűek. Az Aveszta tehát az igazságot írta, amit ma igyekeznek elferdíteni.

Indiában a Vishnu-Puránában említenek minket Húna néven, valamint a Kalidas Ragha Vancájában. Szász Béla megjegyzi, hogy e nevek a Fehér Hunokat jelenthetik, akik India történelmében jelentős szerepet játszottak. Az Aveszta esetében a Húna népnév azonosnak látszik az újperzsa Hjaonával, akik azonosak a nyugati szerzők Chionitáival. Szász Béla állításaival persze nem szükséges egyetérteni.

Buddha, vagyis egy igazi Buda, ismerte a huna nyelvet. Úgy született meg, hogy a hun nyelv mellett egy másikat is ismert, ez talán a hindi nyelv. Buddha idejében a Hun írás a világ első két legfontosabb írása közé számított, amelyeket Buddha könnyedén el is sajátított. Azt meg kell jegyezni, hogy egy írás van, ami a legfontosabb, és ez a magyar, vagy hun írás. A másik írást csak hazafias lelkesedésükben írták be Buddha életrajz írói.

Trójától keletre, a későbbi Bithynia helyén terült el Partahuina országa, a Kr.e-i XV. században. A név Parta-Huina formában a Párta magyar szót, valamint a Hui-Na, Huik Háza jelentést tartalmazza. Mivel a trójaiak valódi magyarok, a Tarján törzs az etruszkokkal szoros rokonságban van, a Partahuina nevet meg kellett említeni. Emlékeztető, a törőkök törzsei csak Kr.u. 220 körül rajzanak ki Kínából, ezért török nyelvet a régebbi korokban ne keressünk.

Kis-Ázsiában sok magyar terület létezett. A hunok egyik központja az Eufratesz felső folyásánál volt, amire történeti források adnak bizonyítékokat. A terület délebbi része Kumaha. A név Ku-Maha formában Országa (Köve) a Magáknak, vagyis a nagyoknak. A Mah a Mag magyar szóból keletkezett, a szumerban is Nagy az értelme. Még a Mak – Nagy szó is ide tartozik, lásd Maksus istenünk nevét. A tartományt később Kommagéné névvel illették. A Komma a Koma és Komi nevekkel is azonos, amelyek értelme Ember, Homo.

Az északi rész neve Kammanu, ami a Komán – Kőember szóval rokon. Az Urartui Birodalom mindkét tartományt bekebelezi. A Kr.e-i IX. században a két terület a Hatti államszövetség tagja lesz, aminek Karkemis volt a központja. Ur-Ar-Tu országának régebbi előzménye a Hurri Birodalom.

Tabal országa a görög Saros, latin Sarus, vagyis az eredeti magyar Sáros folyó felső folyásánál feküdt. A másik folyó neve Pyros, vagyis Piros volt. Tabal neve Ta-Bal formában Tája Bálnak. Mivel Tabal azonos a bibliai Tubalkain nevű országgal, ahol fejlett volt a fémmegmunkálás, azt kell látnunk, hogy e nevek magyar nyelvű népességet jelölnek meg. Mivel a Tabal és Tubal jól megfelel a Szabar és Szubar magyarokat, vagyis szavárdokat jelentő népneveknek, nem megkérdőjelezhető a szavárdok jelenléte a területen. A szavárdok Szibéria névadói, vagyis a magyarok hozták létre Szibériát.

Urartu királya, I. Rusa (I. Rúzsa, mai nevén), hadjáratai érintették a Szevan-tó déli partján elterülő Kamaniu országot, amely körül Luaru, Uduri-Etiuni, Erekua és Kakhu nevű tartományok is az urartui támadás irányába estek. Kamaniu nevében felismerhető a Kamani szó. Talán megint a Komi népről van szó, mivel a Komi, mint Kamán is megjelenhet.

Létezett Atilla nevű város Kis-Ázsiában, a Levante területnév a Levente magyar hercegi névből származik. Levente másik neve Liuntika, ami szintén magyar nyelvű név.

Kammanu (Kumana) és Kumaha (Kommagéné) területén Sztrabon Cumana és Herpa nevű városokat ír le. Sztrabon még rengeteg magyar földrajzi nevet jegyez fel, de ebben az esetben a Herpa a Dunántúlon is előfordul, és közismert a Herpai családnév is.

A mai Dagesztánban élő Kumuk, vagy Kümük nép esetleg a rokonaink közé tartozik. Többen a kumuk nyelvet a kunok mai nyelvének tartják. Ez azonban nem bizonyítható, a kumuk nép nem a kunok utódai. Van olyan település, amely teljesen magyar nyelvű, ez Kakasuara, ami Kakas-Vára helyesen. Súlyos hamisításokat is gyártottak, ami szerint magyarországi szöveg kumuk nyelvű lenne. Így működik a nyelvészet. Dagesztán neve magyar jellegű, a Dag/Tag Hegy, az Esztán, Isztán a Fény Tanyája, vagyis eredetileg magyar fényemberek által lakott ország. Dag-Esztán nevének mai értelme Hegy-Ország.

Agrippa a hunokat Chuni Scythae formában nevezi meg. A Chuni jelentése Hunok, a Scythae jelentése Szkűthák. Agrippa szerint tehát a szkűthák és hunok azonosak, egyetlen népet jelentenek. Azt nem kell gondolni, hogy Agrippa értette a Hun és Szkytha szavakat, de azt igen, hogy tudta, mit beszél.

Németh Gyula is ráébredt, hogy a hun név igen általánosan elterjedt szó, de a hun szó jelentését nem kívánta feltárni. Azt állította, hogy közönségesen csak embert jelent a hun szó. Ez a vélemény még ma is él sokak írásaiban, holott teljesen téves. Németh Gyula azt is írja: "amennyiben török névről van szó, a hun név "h" hangja csak k-ból keletkezhetett". Ezzel a mondatával is elárulja, hogy fogalma sincs a hunokról, a hun nyelvről, a hun szó eredetéről. Németh Gyula azt is írja, hogy a török Kün Nép, a mongol Kümün Ember, a szamojéd Kum Ember, a zürjén Komi Zürjén (ember), stb., majd felveti a latin Homo Ember jelentését, és azt írja, hogy valószínűleg a latin Homo is ebbe a szócsoportba tartozik. Németh Gyulának tovább kellett volna kutatni. De a hun név nem török, ami arra mutat, hogy Németh Gyula és kora, nem ismerte a törökök létrejöttének eredetét, kínaiakkal való kapcsolatát. Ezért sok kutató, a török hódítások utáni kor ismeretében, a hunokat is törököknek szándékozott bemutatni.

A magyar Koma szó, amely vérszerződéssel szerzett testvért jelent, sok népnévvel rokon. A valóban ősi frátriák korában a Koma lehetett a Kő-Helye, vagy a Száj-Helye. Ku jelentése Kő és Száj, a Ma a Mama és a Hely.

A magyar hagyományok szerint a Székelyek a hunok utódai a Kárpát-medencében. Krónikáink ebben az esetben sem vizsgáznak jól, mivel a székelyeket az első ezredév történéseihez kötik. A székelyek azonban már szerepelnek a Tengeri Népek hadjárataiban is, Kr.e. 1.400-tól kezdődően. De még ennél az időnél is sokkal régebben megjelenik a Szik/Szék Nap név, ami azt bizonyítja, hogy a naphely nép neve már akkor létezett, amikor semmilyen indoeurópai vagy afroázsiai nép még nem létezett.

A monda szerint 3.000 hun férfi Csigla mezejére vonult, a hun birodalom összeomlása után. Tőlük származnak a székelyek, eme mítosz szerint. A székelyeket a szkűthákkal azonosítják sokan, ami nem teljesen igaz. Csig-La az erdélyi-medence régi neve, Csigla-mezeje tehát azonos az erdélyi Mezőséggel.

Szicília természetesen a székelyek földje, a név visszanyúlik a Tengeri Népek hadjáratainak idejére.

Igen jelentős erő és tényező a magyarság népi hagyománya, amely magyar-hun rokonságról beszél, a hunokat magyaroknak, és nem törököknek tartja. A hun hagyomány olyan elemi erővel él a magyarok között, hogy ellene nem tudtak tenni a jól pénzelt tudományos bűnbandák, amelyek háta mögött titokszervezetek ismerhetőek fel.

Mivel a rengeteg évezred alatt az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjedt a magyarok, vagyis a hunok birodalma, úgy tűnik, ilyen hatalmas területet nem volt képes birtokolni egyetlen hatalom, amely egyetlen név alatt fejlődött ki. A differenciálódásra serkentő folyamatok mindig léteztek. Gyorsan szétvetették az egységes kultúrát, amiből aztán sok új kultúra született.

Sokan összekeverik a Hun és Kun népneveket. A kunok nem hunok, tilos a két népnevet azonosnak venni. Ugyan szabályos hangtani folyamatok mindig, minden nyelvben zajlottak, de a Hun Hu eredete, valamint a Kun Nap jelentése kizárja, hogy a két népnév azonos lenne. A kunok vándorlása Mandzsúriából kezdődött nyugati irányba. Európába érve hét törzsük végül az Alföldön telepedett le. A kunok nevei között sok a magyar nyelvű, ami miatt ki kell jelenteni, egyes törzseik magyarok voltak. Ilyen név Ecsembő, ami egyszerűen Ecsém-Bő értelmű, aki valóban egy kun sereg vezérének öccse volt. Köteny király a Kötés Enje, vagyis Hercege, Édua kun hercegnő neve É-Du-A formában Háza a Nap (Udu, Du) Istennek. Édua neve tehát a Nap Isten Házából való hercegnőt jelent. Az Árboc kun vitáz neve a magyar Árboc szóval azonos, a magyar Árboc viszont az Ár-Bot magyar szóösszetétel fejleménye.

Halasy-Nagy Endre "Az uráli ősnyelv tundrát olvaszt" című írásában sok fontos adatot közöl. Paulus Orosius katalán szerzetes 418-ban írt Világkrónikájában azt rögzíti, hogy "Pannónia európai ország, amit nem régen a hunok foglaltak el, és amit ez a nép, saját nyelvén Hungáriának nevez". Paulus Orosius azt állítja, hogy a hunok 418 előtt foglalják el Pannoniát, valamint azt a nevet adták az országnak, amit ma is viselünk.

A Pannonok természetesen magyarul beszéltek egykoron. A Kárpát-medence már Kr.e. 36.000 táján magyar írással rendelkezik. A Pannon népnév Pán Hercegek, vagy Úr-Hercegek értelmű. A latin Pan – Kenyér azért Úr, mert a Napisten formáját viselte a kenyér, kerek volt és sárga színű. A szlovákok Pán neve Úr értelmű. Pán isten neve a Nap nevének tükrözése, Egyiptomból ismert a legrégebbről, Vezér, vagyis Ozirisz barátja volt. Pánhoz fűződik még a Hispán, magyar Is-Pán és a Pánik szó is, ami ikes igének is tűnhet. A Zsupán rangnév valószínűleg Su-Pán eredetileg, ami Keze a Pánnak értelmű. Pannonia területéről indult a Gigászok inváziója Kréta és Afrika felé. A Tengeri Népek később szintén a térségből indultak, több tengeri nép neve megvan Pannonia területén.

Az Illyrok szintén magyar nép volt. A hun támadás a pannonok és illyrok felszabadítása miatt is történt. Nevük helyesen Ill Urak.

A Monum. Germ. Íhist. S.S.R.R. Longob et. Ital.-ban olvasható, hogy az "Ugorok 590-ben elpusztítják Aemonia városát Friaulban". Az Ugorok, amint tudjuk, Uruk-Urog-Unug városát is építették, sok más várossal együtt.

Az Asexti kolostor Friaulban, 762-770-es években írt oklevelében "et sicut via Ungarorum cernitur", vagyis az ungárok, hungárok útjáról kapunk tényadatot.

Jordanes sok adata tévedés, de sok adata jól használható, amikor a hunokról ír. Jordanesz tökéletesen bizonyítja a hunok magyar nyelvűségét. Ezt írja a Getica-ban: Szkitia azon részére, amely mellett a Danaber folyó vize folyik, s amelyet a nyelvükön Hunni Var-nak neveznek, azaz Hungváriának, ide mennek vissza a hunok. Itt meg kell jegyezni, hogy a Vár főnév és ige magyar eredetű, régi alakja a Bar, ami a szumerban és a kolcsban is létezik. Tehát indoeurópai eredetű nem lehet. Hunni Var természetesen Hunni Vár, a hunok vára.

Prokopius a II. De bello Persico, p. 179. helyén azt írja: "A hunok, akiket szabaroknak is neveznek", Perzsiától északra, Gjor városa körül élnek, letelepedettek és gazdagon termő szántóföldjeik vannak. Eszerint a hunok a szabárokkal, vagyis szavárdokkal azonosak, Gjor város neve Győrt jelent, ami a Kör, Gyűrű szóval azonos. Van Gori város Grúziában is, ahol egykor magyarok éltek, és ahol Sztálin is született. De Perzsiától északra lévő Gjor várost még keresni kell. A forrást azonban nem lehet kétségbe vonni.

Paulus Diakonus azt írja, hogy "Hunni, qui dicuntur saber". Tehát, a Hunok nevztetnek Szabernek is. Ebből ismét az következik, hogy a szavárdok és hunok azonos népesség.

A magyarok "Szabartoi Aszfaloi" neve, amit Bulcsú és Tormás hercegek ismertettek Bíborbanszületett Konstantinnal Bizáncban, a Szabar mellett az Ászfalu nevet tartalmazza. Az Ászok, vagyis magyarok Faluja az Alsó-Zab folyó alsó medencéje, ami minden nyugati térképen ma is rajta van. A Szavár ország neve Sza nemzet Vára értelmű, ahonnan Augustus telepített át sok magyart Pannoniába, mert ott az ő nyelvükön beszélnek. Szaváriának, mármint az Eufratesz felső folyásánál elterülő, Sza magyarok által lakott országnak igen sok neve van.

A Sza magyarok közé tartoznak a Szakák, a Szabeusok, a Szavárdok, és a Szabinok. A Szab ige is innen ered, a Szabók nemzetsége szintén a Sza – Menny Fia magyar nemzetségből ered.

Ammianus Marcellinus azt írja, hogy a hunok a Maeotis mocsarain túl, a Jeges-tenger irányában laknak. Helyes közlés, mivel a Kiev környékén élő magyarokat, hunokat nevezi meg.

Bizánci írók, nagyon helyesen, a régi kimmerek, szkythák között keresik a hunok őseit. Feltétlenül látnunk kell, hogy a nevek mögött magyarok rejlenek. A Kimmerek a szumerek rokonai. A Cymri walesi nép is tőlük származik. A Krím-félsziget ma is nevüket viseli.

Paulus Orosius térképén, a Kr.u-i I. században az Ázsiai Kaukázustól északra a chuni scythae nevű nép él. A hun szkythák ismét előkerülnek.

Strabon szerint a görög-baktriai királyság kiterjed Seresig, vagyis Kínáig, és a Phaunoi népig. A Szer Királyság, ez Kína egyik magyar neve. Lásd hozzá Puszta-Szer nevét, ahol a Pusztán a Királyok gyűltek össze. Vagy az egyiptomi Szerek nevet, ami a Szer Éke, vagyis a Király neveinek helye.

A Phaunoi név rendkívül pontos, Strabon felkészültségét dícséri. A név Pha és Unoi elemekre bontandó. A Pha természetesen Fa, ami elsősorban a Világfa neve. Az Unoi egyértelműen Un Ég Királynőjének a neve, illetve Un népének a neve. Un és az etruszk Uni, valamint a római Juno nevek mellett más névformák is felbukkanhatnak, jelen esetben az Uno név. Pha-Unoi tehát az Égen uralkodó Világfa egyik népe. Mégpedig a világ első népe, mert az Un Egy jelentésű is.

Plinius a Thuni és a Focari népekről ír, amelyek megdöntötték a baktriai királyságot. Plinius közlése rendkívül fontos, amint általában a többi ókori írő közlése is nagyon fontos. Azért, mert az eredeti források igazi források, a mai politikai rendszerek által alávetett írók csak az eredeti forrásokat hamisítják, félreértelmezik, letagadják. Ezért a források mindig értéket jelentenek, a mai hamisítók írásai pedig értéktelenek maradnak, az idők messzi távoláig. Azért nem érdemes azt írni, hogy "az idők végezetéig", mert az időknek nincs végezete.

A Thuni nép Trójától keletre élt, a Tün magyar tündér népnek egyik ága. A Tun és Tün szavak a magyar nyelvben igék is, főleg a Tün változat. Manapság a Thun nevet a Ton, Tonhal névvel hozzák összefüggésbe, ami helytelen. A Thun és változatai, a Ton és Don, magyar eredetű szavak. A Focari név a Fő-Kári magyar nevet tartalmazza. A Kár nép ismét egy tündér nép, Qar alakban talán ismertebb. A Kér, ami a Kár változata, szintén tündér nép, lásd a görög mitológiát. A Thuni, Tüni és Fő-Kári csapataink tehát megsemmisítették a rabszolga tartó göröh-baktriai királyságot. Mindig utáltuk a rabszolgatartókat. Mellesleg némelyek a Focari név helyett a Tokari nevet alkalmazzák, bár az F helyére sosem léphet T hang.

Julius Honorius Cosmographiajaban a Scieteicumi nép, a Scythae chuni, a Kaszpi-tengertől keletre, és a Masszagetáktól nyugatra lakik. A Scieteicumi névben sok értelmet ismerhetünk fel, amire nem érdemes kitérni. A nevet nem sikerült értelmezni. A leírás felettébb pontos, ennek a népnek lakóhelye pontosan lett leírva. A Scietei Szkítai, a Cumi Kumi, talán Ember értelmű.

A Magyar népnév a Magorból ered. A Mag Csillag értelmű, elsődlegesen. Igen elterjedt szó a mai nyelvekben. Mivel Napot is jelent, mint a Csillagok Ura, az Oroszlán is a jelképe. Az Oroszlán, kifejezetten a Lán szóval, a Tigris és a Párduc a legfőbb jelkép. Továbbá a Fekete Oroszlán, amely tízezer éve már kihalt. A Farkas, a Kutya és a Sakál a három kutya ős. Továbbá a Szarvas. A magyar mitológiában azonban még sok más állat is szerepel, mint totem. Az égbolt nevei sokukat megnevezik. A Mag, illetve Magyar, Megyer, a fiatalabb ember.

Hun az idősebb vértestvér. Ő már közeledik Istenhez. Lassan el fog hunyni, szeme csillaga kihuny. Az elmúlő, idősebb testvér neve. Tehát a hun nem külön nép, hanem egy családon belül az idősebb testvér neve, akinek kötelessége háborúba menni, ahol megölhetik az embert.

A Szkytha népnévnek is sok variációja van. Csuda-Táj, azután Nap-Táj, valamint Ász-Kutya fogalom olvasható ki a sok variánsból. Kétségtelenül magyarok, akik alánokkal vegyülve alkották meg a szláv népeket.

A Szaka név pontos jelentése Sza nép Háza (törzse). A Szakaurak népnévben is felismerhető a magyar nyelv, hiszen az Urak az Úr szó többes száma.

A Geták helyes olvasata Heták. Mivel a görögnek nincs H betűje, kénytelen volt helyette a G betűt használni, mivel a G valóban rokona a H hangnak. Ez a Herman-German szabály. A Geták tehát egyértelműen a Heták népével azonosak, a heták pedig mindig a hét-magyarok. Heta-magyarok, Hetu, Hatti, Hatita, Hetita, Hettita, Hit (Észak kptul), Geta, Getulorum, Massza-Géta, Tissza-Géta, Yeta, Getorum, és hasonló nevek őrzik a hét népének egykori létezését.

Az Avarok vára Avarisz volt Egyiptomban. A Hykszósz Hékák városa. Az avarok megjelennek Galliában, ahol szintén van Avarisz város. A Kaukázus avar népe ma is él, sok magyar szót tartalmaz nyelvük. Az Avar Birodalom Kárpátiában létesült, az avar törzsek között több magyar törzs is volt. Az Avar nevet az Uar hun névből is le lehet vezetni. Az avarokat álavaroknak nevezték, akik csak felvették az igazi avarok nevét. Nagy rejtélye az emberiségnek az avarok titka.

A Kazárok a Kaszi magyar törzs népe. Kaszárok a nép helyes neve. A csapatok Kaszárnyában laktak. A Kaszárnya szóban a Kaszár-Na értelme a Kaszárok Háza. Itil nevű fővárosukban egy europid, vélhetően magyar, és egy sötétebb színtónusú, vélhetően afrikai vagy ázsiai eredetű csoport lakott együtt. Az arab északi terjeszkedést megállították, véres harcok során legyőzték az iszlám vallású áradatot. Történelmi jelentőségük nagy, a Kasz-Kesz magyar törzshöz tartoztak.

A Türk név a magyar, vagyis etruszk Türhén névből ered. A Kínába hatoló magyarok, etruszkok, kelták viselték ezt a nevet is, amiből később, több évezred után, a törökök saját maguknak gyártottak népnevet. Mint az Ász magyar szóból is sokan alkottak maguknak népnevet. A Tur-Kény forma a Torony Kényurai fogalmat idézik fel. Ebből ered a Turk, Türk népnév is. Vagyis a Kr.u. 220 körül Kínából kimenekült hunok őseik egyik magyar nevét választották népnévnek.

A Mongol nevet Dzsingisz (Dingir) kán választotta a ma mongolnak nevezett törzsek közös nevének. Mangalia, és a mangalica nevek a Mangal eredeti formát igazolják. Man Ember, Gal Nagy, Gall, a név értelmezhető a keltából, vagyis a gallok nyelvéből is. De értelmezhető a magyarok nyelvéből is, mivel a Man és Gal is megvan a magyar nyelvben. A Nagy Emberek népe bizonyosan a hunok népe volt.

Fontos tényező az az ókori hagyomány, ami szerint a Kaszpi-tenger az Északi Jeges-óceánnak egy mélyen délre kinyúló öble, amely elvágja Európát Ázsiától. Még Szász Béla is tett egy morgást, hogy ennek a földrajzi képnek az elfogadása jellemző fényt vet az ókori szerzők földrajzi megbízhatóságára. Pedig az ókori szerzőknek van igazuk! De honnan szerezték értesüléseiket? A népi hagyományból, vagy írásos szövegekből? Bizonyára az utóbbiakból, amelyek magyar szövegek lehettek.

A jégkor után a víz magasabban állt sok területen, mint ma. A Fekete-tenger két nagy csatornával kapcsolódott a Kaszpi-tengerhez. A Kaszpi-tenger messze keletre kiterjedt, egészen az Aral-tóig. Az Aral-tó észak felé is kiterjedt, és majdnem kapcsolódott az Ob-alföldhöz, amely tízezer éve még tenger volt, ma Nyugat-Szibériai-síkságnak nevezzük. A Turgaj-kapunak nevezett hely felé az Aral-tónak volt egy nagy öble, ami szinte érintkezett az Északi Jeges-tenger folyóival, az Ob és Irtis vizeivel, az Isimmel és Tobollal.

A Fekete-tenger és Kaszpi-tenger között húzódik a Kuro-Manicsi árok. Tőle északra a Don keleti hajlata és a Volga medre között szintén volt átjárhatóság. Ezt a két területet víz öntötte el, ami miatt Európa és Ázsia között tényleg nem volt átjárhatóság. A Kaszpi-tenger messze északra is kiterjedt, a Zsiguli-hegyig, amit a folyó melléki szinlők bizonyítanak. Nagyon úgy látszik, hogy valóban ki lehetett hajózni a Fekete-tenger vidékéről a Jeges-tenger felé, a jégpajzs elolvadása után, valamikor a Kr.e-i VIII. és VI. évezredekben. Ennek emlékét őrizték meg az ókori szerzők, csak azt nem tudjuk, hogy hogyan. Valószínűleg a magyar rovásírás által.

Tyrosi Marinos szerint a Hun nép Európa keleti felében lakik. Szerinte az alánok Ázsiában laknak, megemlíti az Alán-hegységet is, ami az Aral-tótól északra emelkedett.

Ptolemaios szerint a Hunok nagy nép, és a basztarnák és roxolánok szomszédságában laknak. Ptolemaios is pontosan közli a magyarok lakhelyét, vagyis Kelet-Európát. Ptolemaios a II. évszázadban alkotott, ezért közlései saját korából eredhetnek, de nem származhatnak több száz évvel halála utánról. Mivel Balamber és seregei 350 táján lépik át a Volgát keletről, Ptolemaios róla nem beszélhet Kelet-Európa hunjaiként.

Dionysius Periegetes a hunokat a Kaszpi-tengertől nyugatra teszi, a caspii és albani népektől északra.. A Caspii a Kaszok, vagyis hetedik törzsünk Fiai jelentést tartalmaz. Az Albani a kaukázusi albánok neve, Al-Bán jelentése Magas-Bánság, de lehet Alsó-Bánság is. A Kaukázustól északra élő magyarok rendkívül régen megjelentek a területen. A majkopi leletek Kr.e. 2.000 körülről magyarokat jeleznek, de teljesen bizonyos, hogy a térségben már tízezer évnél is sokkal régebben megjelentek őseink. Dionysius Periegetes szerint a masszageták (Nagy Heták) az Osus és Jaxartes között élnek, az alánok a Bor-Üstentől keletre tanyáznak.

Eliseusnak ismert a Historia Vartana (Vártanya Históriája) című munkája. A Teru Vardanu, vagyis Térülj-Fordulj (Fartanolj) kifejezés rokon lehet a Vartana névvel. A Teru Vardanu katonai kifejezés, a nyilak kilövése után a térülj-fordulj parancs megadja a tennivalót. Kár, hogy Vartana történelmét nem ismerhetjük. Padányi Viktor ír a katonai szóról.

Keleten, mivel a keleti emberekkel 12.000, de inkább 60.000 éve, kapcsolatokat építettünk ki, nem lehet megmondani pontosan, milyen időtől kezdve milyen törzs, vagy nép csatolható a magyarok őseihez. Ezért a történeti adatokhoz kell igazodni, amelyek nagyon fiatalok ugyan, de mégis lehetőséget nyujtanak a visszapillantásra.

Kiemelkedő fontosságú a Jüe, vagyis Viet népnév. A Jüe törzsek Kr.e. 2.000 körül a Santung-félsziget és Hong-Kong közötti területeket lakták, messze nyugatra is kiterjeszkedve. Kína Homo erectus lakói után a jüe törzsek azok, amelyeket névről ismerünk. A jüe törzsek délre hatolva, elfoglalták Hátsó-Indiát, ahonnan az ausztro-ázsiai törzseket részlegesen kiszorították. Azután Hajnan és Tajvan szigetekre is benyomultak, a fennmaradt régebbi törzsek a hegyekbe menekültek. Nyugati irányba is terjeszkedtek. A Nagy Jüe-Csi, és Kis Jüe-Csi népek birodalmakat hoztak létre. Egyes törzseik déli irányba hatolva megalapították Tibetet. Tibet tehát egy nagyon fiatal ország hozzánk képest.

Japán benépesülése nem ismert. Az Ainu csoportok már Kr.e. 10.000 táján elérték a szigeteket. Talán egy kipusztult nagyrassz törzsei közé tartoztak. Sokkal később a jüe törzsek a Ryu-Kyu-szigetek felöl, nagy tömegben elárasztották Japán déli felét. Még később, a hagyomány szerint Kr.e. 660-ban, a magyar hunok foglalták el a szigetek déli részét, majd hosszú harcokban a mai Japán északi részét is meghódították. Mi vittük be a vasat és a bronzot a szigetekre, a vezető klánok magyar eredetűek.

A japán nyelv az ainu, a jüe-viet és a magyar-hun nyelvekből ötvöződött össze. A nyelv struktúrája a magyar szerkezetet őrizte meg. A nyelv szókincse az említett három nyelv szókincsén alapul, de nem ismert, hogy az ainu, jüe és magyar törzseken kívül hány másik törzs adta hozzá tudását Japán nyelvének és kultúrájának kialakulásához.

A koreai nyelvről és népről nagyon keveset lehet tudni.

Kína népeinek fő ága a Han. A hanok a magyarok és a jüe törzsek keveredéséből jöttek létre. Ezért igaz a kínaiak nyugati eredete, mivel a magyar-hun törzsek nyugatról érkeztek a mai Kínába. A magas termetű hanok a magyaroktól örökölték magas termetüket. Délen a jüe törzsek utódai, a mai napig is alacsonyabb termetűek maradtak.

Fontos törzs volt az O-Sun. A név Ó-Sun formában Ó-Nap értelmű. Kelta névnek megfelel, töröknek viszont nem. Csicsi támadása idején az o-sun nép a Nagy Kun-Bi és a Kis Kun-Bi fejedelmek vezetése alatt élt. A Kun-Bi magyar eredetű szó, pontos jelentése Nap-Fi. A Kun a Kun-du névben is jelen van, a Bi a Pi-Fi közvetlen társa, lásd bantu Bi Fiú, héber Bi a Rab-Bi szóban Nemes-Fia. A Rabbi ma tanító értelmű, de ez a fogalom csak később rakódott rá a névre. Az O-Sun nevet a kusánokhoz kapcsolják.

Csicsi a Ting-Ling népet is megtámadta, akik az Irtis mellékén éltek. A Tin Isten, a Lin a Király szó felé mutat, a nevekben lévő "g" hangok kicsinyítések lehetnek. A Ting-Ling név a mai magyar Teng-Leng névvel mutat szoros rokonságot. Ha ők tengő-lengők voltak, vagyis sátrasok, akkor azért még komoly kultúrát hordozhattak.

Kang-Ki országa a mai Kokand környékén terült el. A Ki megfelel a szumer Ki-Ország, Kő jelentésének. A Kang a Kanság neve, valószínűleg kínai írással. Csicsi király Kang-Ki népével szövetkezett az o-sunok ellen. Nagy nyugati hun birodalmat hozott létre Nyugat-Ázsiában.

Sok nevet nagyon tévesen határoztak meg a régebbi kutatók. Elsősorban olyan népeket kerestek a régi nevekhez, amelyek később léteztek a régi kornál. Török, mongol, iráni törzseket láttak ott, ahol akkor még nem léteztek török, mongol, iráni törzsek.

A Kinkunok a Kirgizek lennének. A Kin-Kun szó szerint Királyi-Nap, a kirgizek viszont egy török népnek határozhatóak meg. Megjegyzés: a török népek valóban a rokonaink közé tartoznak.

A Hap-so nép adót fizetett Csicsinek. A Hap-so nevet nyugati kutatók Aorsnak értelmezik, de az Aors népnév az Örs magyar népnévvel lehet azonos. Országuk az Oxustól Európáig terjedt.

Ta-Van országa állítólag Ferghana környéke. Ez az országnév is magyar nyelvű. Ta-Van nevében a Ta az Ország, a Van a Van magyarok neve. A kínai Vang Király, ami a Bán (esetleg Bánk) szabályos fejleménye is.

A partusok országának An-Si a kínai neve, ami megmutatja a partusok megyer eredetét. An-Si neve Égi-Nap értelmű, ami szerint a kínaiak nagyon pontosan leírták a partusok eredeti nevét. An az Ég, Si a Nap. A partus uralkodók és a partus nép eredetileg magyar volt, de később a birodalom indoeurópai jelleget öltött, majd elpusztult. Megjegyzendő, hogy a sokkal régebbi An-San országa Égi-Hegyek értelmű, és régebbi Elámnál.

Ptolemaiosz Isszedon népével sokan azonosítják a Jie-Csi népet, vagyis a Jüe Fiait. Nagyon valószínű, hogy a két népnévnek semmi köze sincs egymáshoz. A Jüe a vietnámiak régebbi népe, ellenben az Isszedon egy Kígyó Urak (Donok) nép neve lehet. Isszusz a Kígyó, a Don Úr, és magyar eredetű szó. Haloun szerint a Jüe-csi kiejtése Zgudja, vagyis Szkűtha. Ez teljes tévedés. Az asszíroknál Ashkuzai a szkythák neve, ami Ász-Kuthai valójában. Az Ászok mindig a magyarok, és a magyaroktól származó hősök neve.

Ptolemaiosz említ egy Thagouroi nevű népet, akiket Kansi tartományba helyeznek többen. Itt volt egy Thagouron nevű hegység, és a Thagara nevű város. A magyar hagyományokban fennmaradt egy Togara nevű folyó, aminek a neve talán rokon lehet a Thagara város nevével. De a Togara neve mögött más jelentések is megbújhatnak.

Tahia országa azonos Baktria országgal.

A Szaka magyarokat a kínaiak Sseuk névvel illették. A Sza-Ka jelentése Sza nemzet Háza (törzse). A Sza nemzetnév egyik legrégebbi népnevünk. A kínai Sseuk népnévből a Sze és Uk szóelemeket lehet kiszedni, ami a Fény Fiai jelentést viselik. A Szakaurak népnévben a Szaka-Urak értelem ma is tökéletesen érthető. A szakák, a jüecsik elől kitérve, Drangiana (Seistan) és Arachosia (Kandahar) tartományokba vonulnak, amelyek neve ettől kezdve Cakasthana (Szakástanya). Ezek a magyar törzsek alapítják meg később az indoszkíta birodalmat, aminek számtalan nyelvi bizonyítéka is van.

Keleten az O-Huanok népe jelentős és rejtélyes volt. A mai Mandzsúria területén éltek, a Liao-ho vidékén. Egyes kutatók a népnevet Ó-Hungárok értelem szerint fejtik meg. Mandzsúria régi nevének Ó-Hunia formát tulajdonítanak. A Man-Csu jelentése Ember-Csillagok, ami jól megfelel a magyarok népelnevezéseinek.

A Szien-Pi népnév magyar nyelvű népet bizonyít. A Szi Nap, az En Isten, a Pi Csillag, vagyis Fi. A Szien-Pi nép a Nap-Isten-Fiainak vallotta magát. A Nagy-Hingán hegység körül élt.

A Ti, régebben Tik törzsek neve Napot jelent. A vörös ti, és a fehér ti Egyiptom két színét viseli. Ezért a Tielö népnév nem jelenthet türköt, törököt, amint a kutatók egy része ezut állítja. A Ti-Elö népnévben az Elő, vagy Élő magyar szavak mellett a Ti – Élet és Borda szó jelenik meg.

A Dzsungok a Hungokból alakulhattak ki.

Az O-K'utok nevét Ogur alakban értelmezik. Igaz, a kínaiban az R hang nagyon ritka, más nyelvek R hangjait a régi kínaiak kipótolták valamilyen jellel, ez azonban nem elég magyarázat az O-K'ut – Ogur azonossághoz. A Kut (Kutat) a tudósok egyik neve, aminek rokona a Kút és Kutya-Kuta is, ami miatt az O-K'ut inkább Ó-Kut formájú. A Guti-Qutu, a Hunza-Kut, a magyar Kut-at, szumer Kuta, hindi Kutta (Kutya) és más hasonló nevek az O-K'ut nevet inkább a magyar megfelelőknek, mint ogurnak állítják be. Tehát az O-K'ut név nem török, hanem magyar népnév. A Kut ráadásul a csillagok neve is lehet, mert az égi kutakon át ömlik Isten fény a világra, hasonlóan a Luk magyar szóhoz.

Hun törzs a Sadag. A nevet Szad-Ag formában Száz-Ágnak kell értelmezni. A Száz nevet Bárczi Géza hatására, még a magyar nyelvtudomány is magyar eredetűnek tartja. De a Sza-Dag forma a Sza magyarokat jeleníti meg, a Dag Hegy értelmű. A hegyesek általában a férfiak, mindenféle hegyes eszközzel felszerelkezve.

A Zemandrok népét szármatának határozták meg. Mivel a szármaták magyarok, a zemandrok is magyarok. A névben a Szem-Andorok fogalom ismerhető fel. A Szem a Napisten, az Andor Égi-Torony, a szumeroknál a Dur-An-Ki névben is jelen van.

Kangár a besenyők három törzsének neve. A Kan-Gár a Kán Országa, hasonlatos a Hungár és Bulgár névhez. A Kangar és Kengir, Kien-gir nevek közvetlenül rokonok.

A Sorosg hun törzs nevét rendkívül eltorzítva Sara-ogurnak mondják, hogy törököt csináljanak a magyarokból. Teljesen helytelen a sorosg átirata, de jól rávilágít a hamisítók szándékaira és ügyetlenségére. A Sorosg névben a Sor és Soros magyar nevek látszanak, a G a név végén a többes szám jele, lásd Pelaszg, Leleg, Jazyg, stb. A Soros törzs a Sorosok törzse volt, amit valamikor, valahol végre kellett hajtani. Talán sorozott katonák voltak.

Az Angiskirok nevében az An az Ég. Az An-Gis-Kir elemek esetén a Gis megegyezik Gilgames becézett nevével, a Kir pedig a Gir – Gyerek párja. An-Gis-Kir Ég és Föld Gyerekei, ha nem tévedek. A Szkír germán nevet azért nem érdemes e népnévben fellelni, mert a hunok magyarok, továbbá a szkírek szürr név alatt éltek.

A Bardor névben a Bárd Urak értelem ismerhető fel. A Bárd énekesek a magyarok között is léteztek. A Bárd, mint fegyver, csillogó is, a Bar szumer szó is ezt jelenti. A germánok között a Bard Szakáll. A Bardor nevet tehát nehéz értelmezni. Bar-Dor, vagy Bard-Or lehet a szó eredete, de nehéz eldönteni, hogy mit is jelentett a név.

A Bittugorok hun törzsének neve abszolút biztosan magyarokat jelent. A név pontos jelentése Bit-Ugor. A Bit jelentése Ház, Hajlék, a Bat/Bet csoport egyik tagja. Megjelenik a Bit-Ang (Bitang) névben, ami Ankh Házába (Bitjébe) való elbitangolást jelenti. Baráth Tibor szerint, a szavárdok a Kaukázus felől Egyiptomba hajtották a marhákat télen, majd nyáron vissza a Kaukázus vidékére. Az elbitangolt marha Egyiptomban maradt. Innen ered a Bit-Ang (Bit-Ankh) magyar szó. A Bit tehát Ház, (város, törzs). Az Ugor a magyarokat jelenti, mivel mi alapítottuk Szumert, és benne Urog, Unug, Uruk városát. Az Urog az Ugor eredője, szumerokat jelent. Mi, magyarok azonban tudjuk, hogy az Urog és Ugor nevek között kicsi különbség is van. Az Ur-Og az Úr Óriásai, az Ug-Or viszont Fiai az Úrnak jelentést visel. Ettől függetlenül a görögök a két nevet egynek vették. A Bittugor törzsnévben tehát magyarokat kell látnunk.

Egyes szláv népek magyar neveket viselnek. Ennek több magyarázata is van. Az Ukrán, Ukraina nevekben az Ugor nevet láthatjuk viszont. A Kraina, mint Karaj, teljes tévedés.

A Rusz szintén a magyarok neve. Régi név, szerepel Szumerban és a magyar Galliában is.

A Cseh szó a a magyar Cse – Fény eredetijéből származik. A Kecske, mint Kékcse, már Mezopotámiából is ismert, egy kék lapislazulival díszített kecske képében, amint egy fa mögött áll. A Kozel cseh szó a Kőszáli kecske rontott neve. A Szerbek a Szerződéses, vagy Királyi törzs, a Horvátok Hor Házából származnak.

A Lengyel népnév szintén magyar eredetű, a Len-Jel Oroszlán-Jelet jelent.

A Kárpok az Észak-keleti Kárpátok mellett laktak, a Kárpátok nevét is ők adták. Kári népünkhöz tartoztak.

A Neurosz nevet Hérodotosz jegyezte fel, a Né és Úr magyar szavak mellé az -osz görög végződés került. Ez a nép a Né Urak népe. Nagyon közeli rokon a szintén magyar eredetű Amazonok népével, akiknek népneve Anya-Urak jelentésű. Ama, Eme Anya, a Zon a Don későbbi alakja.

A Turciling népnév is magyar eredetű, a mai bajorok egyik népe. Tur-Ciling névben a Tur Hegy, a Tor eredeti alakja, a Ciling lehet Csiling is, ami viszont tündér jelentést biztosít a turcilingok népének. Sok magyar törzsnév tartalmaz tündér jelentést.

A Turku névre Badiny Jós Ferenc olyan etimológiát állít fel, amelyben a Tur Kisebb, Gyengébb, a Ku Erő. Ezért a Tur-Ku Kisebb Erő lenne, Badiny Jós Ferenc szerint. Ez a levezetés nem fogadható el, mint a törökök nevének eredeteként, mert ki nevezi magát kisebb erőnek? A finn Turku város nevének eredete sem egyezik ezzel a levezetéssel.

A Turukku szumer névben a Tur-Ukku, vagyis Ukkó Tornya jelentés ismerhető fel. Ez a név egyértelműen finnségi név, köze sincs a törökökhöz, akik csak 220 után jönnek létre, saját maguk szerint is.

Az Ászok rendkívül régi magyar csoport. Valódi jelentésük Hős, vagy Vezér. A Gig-Ászok a gigeken, a két kerekű kocsikon vágtázó ászok. Afrikába Kr.e. 4.000 táján hatoltak be, a Kárpát-medencéből, ahol a bronz már Kr.e. 5.000 körültől létezett. Unasz egyiptomi király Un Ég Királynőjének az Ásza. Asszur városa az Ászok Bikája nevet viselte a magyar korban. Aszina török, vagyis magyar vezető család neve Ászi-Ház értelmű. Szabatoi Aszphaloi magyar haza neve az Ász-Falu fogalmát tartalmazza. E néhány név is azt bizonyítja, hogy az Ász szó a magyarokhoz tartozik, akiktől az indoeurópaiakhoz sok szó került, mivel az indoeurópaiak magyar eredetű népek.

A Vad-Ász, Hal-Ász, Madar-Ász, Juh-Ász, Kond-Ász (Kondás), Lov-Ász, Guly-Ás, és még igen sok szavunk, rejtetten, az ászok táltosi vezetőeinek nevét tartalmazza. A táltosokaz 1950 körül sikerült megölnie a kommunista hatalomnak, de csak a főtáltosokat sikerült elkapniuk, nagyon sokan túlélték a borzalmas hajtóvadászatot. Az öt táltosrend újra felvirágzott, bár a magam részéről egyetlen táltost sem ismerek.

Az Ászok, hősök adják a germán istenek egy részét. Azután a görögnek mondott történelemben is rengeteg ász van, Aeneász nev Én-E-Ász formában színtiszta magyar név, Isten-Házából való Ász a nevének értelme. A jászok Ász neve, az oszétok népneve is magyar eredetet igazol. A Jász lehet Íjász, ezt sem lehet elvetni.

Mivel a Ló, Lau, Lu, Lao magyar nyelvjárási alakok, bizonyára a többi nyelvben is megjelenő szavak is magyar eredetűek. Így az Asinus a Szamár. De az Asinus névben az Ászi – Ló jelentés is felismerhető. Ami Asszur városának Asz-Szur nevét Ló-Bika formában is elénk hozhatja. Mivel a Ló, Lu Ember is, kétségtelen, hogy az Ászok előbb hősök voltak, azután meg nagy táltosok, talán táltos lovak. Az Aszó-út tényleg Ló-út, a régi magyar nyelvben.

Az Alánok neve A-Lán formában Nagy-Oroszlánok. A Lán Lány értelmű is, akik valójában oroszlánok. Az Alán név tehát magyar nyelvű. Lehetséges, volt egy magyar-alán házasság a királyi ifjak és királyi hercegnők között, amire mitikus hagyományok utalnak.

A Partus név helyesen Parduc értelmű, ami a latin Pardus (Párdusz) névben is megjelenik.

A Massageta a Nagy-Kusok neve, a Massza-Heta a heták tömegét is jelenti.

A To-Pa nép nevét nehéz megérteni.

A Daka, vagy a Da'A népnév is a szumer nyelvhez közeli. Közép-Ázsiában a szumerok erős jelenléttel rendelkeztek, de a magyarok erősebbel. Igaz, a szumer a magyar nyelvből eredt, ezért számtalan neve jól érthető magyarul.

A Zsuan-zsuan nép neve magyar eredetű. A Tekergőző Féreg a Tejútra és a Farkas csillagképre vonatkozik.

Sanesan alán király háborúja az örmények ellen fontos számunkra. A források Sanesan lovasseregében több törzset is megemlítenek. A seregben a hunok az elsők. Ebből az következik, hogy az alán hadsereg első csapásmérő ereje a hunok voltak. Sanesan nevét így értelmezhetjük: San-E-San, ami az Urak Ura, vagy Királyok-Királya jelentést tartalmazza. A seregben a Phokh, a Thavasbar, a Hedjmadag, az Ijmakh, a Kath, a Teguar, a Koukar, a Schischp, a Dchigph, a Pagashasdj, és az Eckersouan harcosok küzdöttek. A neveknek sok értelme lehet, de a magyar nyelv szerint is fontos megvizsgálni a csapategységek neveit.

A Phokh a Pók név mellett a Fők értelmet tartalmazza. A hunok után a Fők, vagyis vezérek haladtak. Mögöttük mentek a Ta-Vas Barók, a Vas Férfiak (Bar). Nem gondolható, hogy Tavaszbár lenne e csapategység neve. Mögöttük a Hedj-Madag, vagyis a Hegy, vagy Hetu Madák következtek. A Hedj-Hegy értelme a hegyes harci eszközökre vonatkozik. Az Ijmakh csoport az Íj-Mag. A Makh Nagy értelmű is, ezért ez az egység lehet a Nagy Íjasok csapata. Kath jelentése Király és macska. Ha a fők elöl mentek, a királyok mehettek-e a sereg közepén? A Teguar a Teg-Vár, vagy csak a Teg-Urak neve. A Teg kerek, mint a Nap. A Koukar a Kő-Kar. A Schischp, Dchigph nehezen értelmezhető. A Pagashasdj talán Pa-Hashasdj, vagy Fej-Hasadj jelentésű, ha a G olvaható H-nak. Az Eckersouan talán Ész-Ker-Sován jelentést viselt, akik a had körül járőröztek, mint Sövény védték a csapatokat.

Ermanrik keleti góz király uralma alá tartoztak a következő népek. E népeket Jordanesz jegyezte le a Getica XXIII. 116-ban. Szász Béla Kloos 1859 évi kiadása szerint közli Jordanesz neveit. Gothos, Scythas, Thuidos in Aunxis, Vasibroncas, Merens, Mordensimnis, Caris, Rocas, Jadzans, Athaul, Navego, Bubegentas, Coldas.

Momsen kiadásában a nevek így néznek ki: Golthescytha, Thuidos, Inaumxis, Vasibroncas, Merens, Mordens, Imniscaris, Rogas, Tadzans, Athaul, Navego, Bubegenas, Coldas.

A neveket már sokan értelmezték, a témának bőséges irodalma van. Sajnos, a magyar nyelv szempontjából kevesen vizsgálódtak.

A Gothos a Gótok nevet tartalmazza. Svédország déli középső része ma is három gót tartományból áll, és van egy Gotland nevű sziget is.

A Scythas név Szkűthákat jelent. A Golthescytha név mögött az Arany-Szkűtha név rejlik. A Gold Arany a germánoknál, a nevet Golde-Scytha formában értelmezhetjük. Eszerint volt egy arany-szkűtha nevű nép is. Mivel a Szkytha egyik jelentése Ász-Kutya, az Ász meg a magyarok neve, mint a Vadász csillagkép népe, ezért az arany-szkűthák kifejezés a Vadász környékén lévő csillagokra is vonatkozik. A Gyémánt-Kutyák már a hűség régi szimbólumai, a Nagy Kutya és a Kis Kutya, Vadászebek és a Farkas jöhet szóba.

A Thuidos in Aunxis, és a Thuidos, Inaumxis az észtekre vonatkozik. A Thuidos a Csúdok neve, de nem teljesen világos, hogy a Csúdok a magyarokra, vagy az észtekre értendő eredetileg? A magyar nyelvben a Csu-Da szó Csillag-Ország, több változatban is él nyelvünkben. A felsorolás helyett a Csudi, Csoda alakokat említem csak meg. Mindig azt gondoltam, a magyarok a Csudák, vagyis a Csillagország népe, az észtek és sokan mások a mi rokonaink. A Csúd-tó az egykori magyar birodalomról is kaphatta nevét, az észtek a Visztula torkolatától kezdve egészen a Finn-öbölig éltek, még a gót időkben is. A Thu-Idos jelent még Idős-Napot is.

A Vasibroncas így bontandó: Vas-i-Broncas. Ez Vas És Bronzos jelentést tartalmaz, tehát volt egy magyar törzs Észtország közelében, amelyik a Vas és Bronz előállításában jeleskedett, innen is kapta a nevét. A Vas és Bronz magyar eredetű szavak.

A Merens név mögött a Merja nép neve ismerhető fel. A merják kihalt finnségi nép, a Muromák rokonai. A Merens név tehát finnségi népet jelent.

A Mordensimnis és Mordens nevek a Mordvákat jelentik. Igen érdekes népnév, még a morvákhoz is lehet közük, mivel sokkal régebbiek, mint a morvák. A Mor a fekete és a halál neve, de nem ismert, hogy ez a nép miért választott magának ilyen jelentésű nevet.

A Caris és Imniscaris névben Kári népünket ismerhetjük fel. Hatalmas nép volt, Kréta, Kária, a Kárpok és a Karélok is hozzájuk tartoztak.

A Rocas, Rogas nép nevében Ruga nagykirály neve is megjelenik. A Ró Írás, a Ka és Ga Ház, ezért ez a nép az írás háza volt. A Rogastadzans állítólag Volgalakók értelmű, finnugor nyelven, és a Volgától keletre éltek, Marquart szerint. Azon érdemes kételkedni, hogy valamely nép a Volga lakója volt. Ró a Nap neve is, a Ka és Ga Ház, ami miatt ez a nép a Nap-Háza is lehetett.

Az Athaul névben az Atya és Ul neveket ismerhetjük fel. Az Atya Fiai, vagy Atyák és Fiúk a népnév értelme.

A Navego népnévben a Nav-Ego szóelemek szerint a Nap-Égő fogalmat ismerhetjük fel. Az Égő Nap népe bizonyára napvallású volt. A Nap-Nav fejlődésre sok példát lehet hozni.

A Bubegentas és a Bubegenas népnevekben a Bube és Gentas, Genas névelemeket különíthetjük el egymástól. A Bube lehet akár Búb-E, vagyis Búb-Házúak. De nem biztos, a Bube jelentését tovább kell vizsgálni. Viszont a Genas egyértelműen a Genakh névvel mutat rokonságot, ami a Jenő törzs neve. A Jenő törzsnév 1.100 éve még Genakh formában hangzott. A Gén magyar eredetű szó, amit az etruszkból ismerünk, a Géniusz alapján. A Gen és Ken közvetlenül rokon szavak, ami miatt a Gentas is lehet Kentas, ami viszont a Kent-Kend fogalom felé irányítja az érdeklődést. A Bube-Gentas a Kend törzse is lehetett esetleg.

A Coldas névben a Kolcs magyar törzset láthatjuk. A Kolcs nevet írták Kolch, Colch alakban is. Grúzia magyar népe voltak, ma sok helyen felismerhetők a Kárpát-medencében. A Kold még rokon lehet a Kald, Kaldeus névvel. A Káldok Kis-Ázsiában laktak, a Kaldeusok délről érkeztek Mezopotámiába, egy magyar-szemita keverék népként. A Kolcsok Kolchisz formában léteztek Grúziában. Szibarisz nevű városuk Nap-Vár, amit Arany-Várnak is értelmeznek. Cold és Gold?

Ermanrik keleti-gót birodalmában más népek is éltek. A Herul germán nép állítólag a Maeotis vidékén is lakott. Her-Ul szó szerint magyarul a Hősök Fiai.

Szász Béla a finnugorok közé sorolja a Vesi népet. Talán ők a Vepszék? Azután a Vidiváriak is léteztek a Balti-tenger közelében. Ők a Víziváriak, nevük szerint egy magyar törzs.

Az Antok törzse szláv volt, mondják a kutatók. De a csecsenek is viselték az Ant nevet. Az An az Ég, a T (An-T) a Hely, Ta. Mivel az angol Ant hangya, és a magyar nyelvben a Han-Gya a Pokol-Háza, akik megeszik a holttesteket, el kell képzelni, hogy az Antok valamiképpen kapcsolatban voltak An istennel, és népével, a magyarokkal. A Karantán és Karinthia névben esetleg a Kara-Antok fogalma tényleg megjelenhetett, a Fekete-Antok nevében a Kara magyar szóösszetétel.

Szintén szlávnak minősítik a Veneta népet, akik Trója felöl érkeztek Venétia, vagyis Velence környékére. A Vendek, akik a szlovének, a venetáktól vették vend nevüket. A Vén ugyanis Fény értelmű is, a vének a magyarok, a fény népe, akiktől számtalan nép származik, mint a szlovének is.

Téves felfogás, hogy szlávok éltek volna Közép-Oroszország területén a hunok korában. A szlávok a magyarok és alánok keveredéséből jöttek létre, amit az orosz nyelv szókincse bizonyít a legjobban.

Érdemes megállni egy kicsit töröknek minősített törzsneveinknél. Egyes magyar kutatók ugyanis akkora ámokfutást végeztek a magyar nyelvi és történeti tudományban, amilyet sehol másutt nem végezhettek volna. Talán azt gondolták, hogy ma a kérdéses területeken törökök élnek, ezért aztán a régi nevek is a törökökhöz tartoztak. De ez nem igaz, a törökök mindössze 220 körül törtek ki a kínai alávetettségből, így a török nyelv sem jelenhetett meg sehol a 220-as évszám előtt. Azt találták ki, hogy sok korabeli törzsnév török nyelvű, amikor még nem is léteztek törökök, saját maguk mitológiája és hagyományai szerint sem. Nézzük a neveket.

Sara-ogor, Saragur – Fehér ogur

Ücsogur, Ultzinzur – Három-ogur, Ücs-oguz – Három oguz

Besgur, Bittugor – Öt-ogur

Altiogur, Alcidzur – Hat-ogur, Alty-oguz – Hat-oguz

Tokurgur, Kuturgur – Sékiz-ogur, Nyolc-oguz

Kutrigur, Kotzagir – Kilenc-ogur, Tokoz-oguz, Kilenc-oguz

Onogur ( az Unug-Úr helyett) – Tíz-ogur

Utigur – Harminc-ogur

Németh Gyula azt állítja, hogy a török népnevek az Ok-Nyíl szóra vezethetők vissza. Az Ok helyett általában az Og-Ur ismerhető fel a törzsnevekben. De az Ug, Uk Fiú, Gyerek a magyar nyelvben. Az Ok és Ék Csillag a magyar nyelvben, a csillagnak lehet nyila, ez igaz, de azt kell mondani, Németh Gyula minden elképzelése hamis. Egyetlen állítása sem igaz. Németh Gyulának Hóman Bálint segít összeállítani a fenti táblázatot, ami rendkívül sokat ártott a hunok kilétének felderítésében. Szerencsére a kínai tudomány mérhetetlen fejlődése mellett más tudományok is sokat fejlődtek az utóbbi évtizedekben, a kínaiak a hunokat egyértelműen magyaroknak határozzák meg.

Maga az Ogur név sem török. Nem is nyíl az értelme, továbbá a török nyelv a magyarból ered, és aki ezt az alapszabályt megszegi, csak hamisságokra jut.

Saragur névben a Sar Király, az Agur a Agar népnévvel azonos. A rómaiak Agarénusoknak is nevezték a magyarokat. Ők a földművelés feltalálói. Agárd és Gárdon(y) is az ő városuk. Az agár kutya eredeti magyar vadászkutya, nevét az agar törzstől kapta. Az Agrárium is az Agarénusokhoz kapcsolódik.

Sadagok, vagy Szadagok volt egy dunántúli hun törzs neve. A névnek ismert Szadagar variánsa is. Sza a magyarok, a Menny Fiai neve. A Szad a Száz régebbi alakja, ami miatt Szad-Ag jelentése Száz-Ág. A Száz fogalma természetesen a csillag fogalomból alakult ki, rokon a Szatem indoeurópai és a Szat-Szet szélesen elterjedt nevekkel.

Az Akacirok ellen Atilla hadjáratot vezetett. A Kaukázusoktól északra laktak. A népnévben nem nehéz felismerni az A-Kasz-Ir nevet. A Kasz a magyarok klasszikus hét törzséből a hetedik, ők a Kassu nép, a Kassziták, a Kassziterit névadói, akik 6.000 éve már Dunaújváros mellett is a bronzkészítésen szorgoskodtak. Atilla idején a kazárok tehát a Kaukázus északi előterében voltak, törökök már csak ezért sem lehettek. A zsuan-zsuan vereségig a törökök nem tudtak nyugat felé terjeszkedni.

A Logadok név alatt nem törzset kell érteni, hanem a király mellett lévő vezetőket. A név Lo-Gad elemei Nagy-Ház értelműek. A Ló (Lu, Laó, Loa, Laú) Fény, Ember, Nagy és Paci, Equus. A Ló-Darázs, Ló-Hangya, Ló-Bab stb. szavakban a Ló tehát Nagy. A Gad Ház, ez a szó szerepel az A-Gad-E, vagyis Akkád névben is. A Lo-Gad tehát Nagy-Ház, amelyek vezetői kisebb királyokként segítették a királyok királyát. Több logad nevét ismerjük, akik valóban vezérek voltak.

Ultzindur nevében az Ul Fiú, a Tzin a Szin-Cin-Csin fogalmának felel meg, amelyek Napot jelentenek, bár a sémiknél Hold is lehet a Szin-Sin jelentése. A név tehát Fia a Napnak. Az Ul-Tzin-Dur harmadik eleme a Dur. Ebben a szóban az Úr is érthető. Ha valóban Ul-Csind-Úr a név igazi formája, akkor jelentése Fia-Napocska-Úr. Ha azonban mégis Ul-Csin-Dur a név eredeti értelme, akkor a Fiú-Nap mellett a Dur Torony valószínűleg. Népe az Ultzinzurok, Ultzindurok, az Al-Duna vidékén tevékenykedtek. Ez a hun népnév is magyar nyelvű, Ul-Tzin-d-Úr jelentése Fia a Napocska istennek-Úr jelentést adja ki.

Az Ultzinzur név teljesen hasonló az Ultzindur népnévhez. E törzsnév kétségtelenül magyar nyelvű.

Emnedzur hun királyfi Ultzindur testvére. Az Altziagir törzs szintén hun volt. A névben az Al Magas, a Tzi a Nap, a Gir Gyerek, ami miatt ez a törzs a Magas Nap Gyerekei nevet viselte. Nem lehetséges fontos törzsneveink török alávetése, csak azért, mert a hazai tudomány képviselői olyan otrombák, hogy semmilyen ókori nyelvet sem ismernek.

Tehát Altzindzur hun törzs a nevében az Al – Magas, a Csind – a Napocska, és az Úr nevet hordozza. Ez a hun törzs neve is magyar nyelvű. A Csin a Csinos szavunkban is felismerhető.

Unug Urai Urukból jöttek elő, nem tudni, mikor. De nem vagyunk szumerok, ez is igaz.

A magyarok ősidők óta a Hét népe voltak, a király népe, ezért nem lehet több és jobb pontosítás a témában. Hiszen Isten népének nem mondtuk magunkat, szerénységből, holott valójában Isten népe vagyunk. A Hét, Heta Királyt jelent, aki több fokkal is alant van az isteni szféránál.

Jordanes említi meg a fossaticiusok, árokvédők, és a sacromontisiak, szent hegyiek törzseit, akikről nincs közelebbi adat. Az árokvédők az Agatyrzosz, vagyis A-Gát-Őrzős néppel lehetnek kapcsolatban, akik, nevük szerint, még Dárius idejében, nagy sáncokat építettek a Kárpát-medencében és Moldvában. Mármint ha tényleg ők építették azokat a védműveket.

Irnik, másként Jonák utódai Uturg és Kuturg. Uturg és Kuturg törzsnévként is megjelenik az írásokban.

Szirmay a "Hungaria in Parabolia" című művében, a II. Kiadásban (Budas, 1807, 122. 1.) ír a Hadakúttya fogalomról, amit Lugossy József is ismertet. A részlet, szó ,szerint:

"A Tejutat, a csillagok tömegét a magyarok azért nevezik Hadakúttyának, mert Ázsiát elhagyva ennek a csillagképnek vezetésével érkeztek meg Európába. Az Útmutatót Út-Úrnak nevezték, azt pedig, aki a lovak itatásáról gondoskodott, Kút-Úrnak. Ami miatt egyes görög írók, akik nem ismerik az értelmét, Uturgurinak és Kuturgurinak nevezik őket."

Lugassy József azt is elmondja, hogy Szirmay ezt a szöveget Perecsenyi Nagy László "Léta" című verses munkájából szerezte, amelyben szerepel a Hadak uttya, és az Út-úri kifejezés. Az egész koncepció nem teljesen helyes, mert a magyaroknak olyan eredet-mitoszaik is vannak, amelyek nyugati, vagyis atlantiszi eredetet bizonyítanak. Tilos tehát ráállni egyes keleti leszármazási tanokra, amikor a keleti tanokkal ellentételes tanok is nagyon jelentősek.

Jonák (Irnik) hun királyfi utóda Uturg és Kuturg. A két fiú nevével két törzs is keletkezett. A két törzs nevét több féle alakban jegyezték fel. Az Utrigur és Kutrigur a hunok két népének neve.

Horváth Ádámnál 1817-ben Útigúr és Kútigúr népnevek szerepelnek.

A Kutrigur, Kuturgur nevekben sok értelmet fedezhetünk fel. A Kút a Kutat, Kút, Kutya nevek viselője, az Égi Kutyák Vadász, Nimrúd követői. E neveket sok formában lehet vizsgálni. Az Uturgur népnévben Utu, a Napisten neve van benne. Sok oldalt lehetne írni a lehetséges értelmezések szerint, amelyek mind magyar nyelviséget bizonyítanak. De ezt most nem érdemes elkövetni.

Az Utrigur, Uturgur névben Utu, a Napisten neve van jelen. A törzsneveket vizsgálhatjuk görög, római átírások alapján, de valódi kiejtésükhöz nehezen juthatunk el. A valódi jelentéseket a magyar nyelv adja meg. Kotragos király nevében a Kő-Trák fogalmat kell felismerni. Ebből a névből juthatunk el a hunokhoz is, akik tehát a trák magyarokkal is rokonok, de nem törökök.

A Kocs és Kolcs magyar, vagy magyar-rokon törzsek felfedezése is a hun időkhöz köthető. Mindkét jelentős magyar törzs után sok földrajzi nevünk maradt fenn. Bakay Kornél az avarok között Koch nevű népet azonosított, ők a Kocsok. A Kolcsok is sok mai földrajzi névben szerepelnek, ők a grúziai magyarok, akik Kolkhisz név alatt szerepelnek a görög szerzőknél. A mai, hivatalosnak tekintett akármi, ami a magyarok ellen dolgozik, természetesen nem érti neveinket, mivel a magyar nyelvnél sok tízezer évvel fiatalabb közegben gondolkodik. A mai hivatalos kutatók eredményei tehát csak a semmibe vezetnek.

A székely népről már esett szó. Ők nem a hunok utódai, amint több krónika is állítja, hanem sokkal régebbi magyar nyelvű népesség, akik legalább Kr.e. 2.000 körül már a Kárpát-medencében tevékenykedtek. Tehát a székelyek egy nagyon régi európai ősnép, akik szoros rokonságban álltak a keleti hunokkal, a nyugati magyarokkal, meg a déli inváziós erőkkel.

A székelyek legalább Kr.e. 2.000, vagy esetleg Kr.e. 10.000 éve lakták a Kárpát-medencét. Mérhetetlen nagy jelentőségük van az európai civilizáció felvirágzásában és elterjedésében. A székely ősnemzet történelme ma sincs kikutatva.

Az Arimphaeusok a Ripaeus-hegység végénél laktak, Ammianus Marcellinus szerint. A Chronius és Vistula forrásánál, mellettük az alánmok laktak. A Vistula név tehát régebbi a szlávok megjelenésénél, amit ez az adat is bizonyít. A Visz-Túl-A azt jelenti, hogy Visz-Túl a Vízen, és magyar nyelvű folyónév. Az Arimphaeusok neve az Arimaszpok nevére hasonlít, az Egy szeműekre. Ez az egy szem természetesen a Napisten, de valójában természetesen két szemük volt ennek a szkytha népnek is, csak napimádatukat nem értették meg a görögök. A Chronius folyó talán a Gronius, a Garam, aminek a forrásvidéke valóban közel fekszik a Visztula forrásához.

Kánnai Zoltán három könyvet is írt a magyar őstörténetet kutatva. Egyik könyve jobb a másiknál. Sok szerzőt felvonultat, különösen a Közel-Kelet szerzőit, akik tovább erősítik és bűvítik a hun és magyar történelmet. Nagyon ajánlható mind a három könyv az ifjú kutatók figyelmébe.

Az örményeknél a IV. Században a Madagh, Hétzmadag, Machor, és Gud-Makar nevek jelennek meg. A Madák a magyarok, a Hétzmadag a Hét-madák, a Machor a Magor, illetve Mak-Hor, a Gud-Makar névben a Makar a Kard, Herkules neve, aki a magyarok őse.

A hun törzsek elterjedése nagyon nagy, aminek határait nehéz felderíteni. Ha igaz erkölcsű kutatók kutatják a hunok kilétét, akkor azonnal a magyar nyelvhez jutnak, amiből sok rokon nyelve keletkezett.

XXIII.FEJEZET: HUN JELLEMZŐK

A hun magascivilizáció rendkívül fejlett volt. Belőle sarjadt ki a kínai civilizáció is, ami önmagában is megmutatja a hunok elképesztő fejlettségét. A hunok tanították meg a kínaiakat mindenre. Valójában a hanok az europid hunok és a helyi népesség keveredéséből jöttek létre, amit népnevük is mutat..

Genetikailag a hunok europidek voltak. Az europid hunok azonosak a magyarokkal, akiknek sok neve volt a sok tízezer év alatt, amely nevekből néhányat ismerünk. Az europid hunok és mongolid helyi lakosság keveredéséből, összeolvadásából több jelentős nép és népcsoport jött létre. Közöttük legjelentősebbek a japán, a koreai, a mandzsu-tunguz, a török és a mongol csoport. A paloázsiai népek között is keresni kell a rokonainkat, mivel a jukagirokról csak nem régen mutatták ki magyarokkal való szóegyezéseiket, és a finnugorokhoz való tartozásukat. Az ugor szó szumert jelent, vagyis az ugorokat a szumerokkal kapcsolták össze az ókori szerzők. Azután a tibeto-kínai nagy nyelvcsalád népei is sok genetikai azonosságot hordoznak velünk.

A kínai írás egyértelműen a magyar rovásírásból ered. A kínai írás eredetének megfejtése gyerekcipőben jár, mert a kínai tudósok nem a megfelelő módszerekkel keresik írásuk eredetét.

A Taó egyértelműen magyar eredetű. A négy világtáj isten mellett van még négy világtáj isten, akiknek mind a nyolc neve a magyar rovásírás alapján jött létre. Van továbbá még 512 variáció, kivétel nélkül mind a magyar rovásírás betűi alapján képzett fogalom. Így összesen 520 lapot lehet megalkotni a magyar ábécé szerint, ami a Taó alapja. Mivel a Taó témakörében is a magyar táltosok tudása jelenik meg, ezért erről a témáról nem lehet sokat írni. A táltosok tudása őket illeti.

A genetikai eredet mellett a hunok magyar nyelve két elsöprő erejű bázis, ami alapján abszolút biztonsággal bizonyíthatjuk a hunok magyarságát. Az íráshoz kapcsolódik a magyar nyelv, mert a magyar írást csak magyar nyelven lehet olvasni. A három fontos ténnyel, a genetikával, az írással és a nyelvvel, meghatároztuk a hunok magyarságát. Az ellenség, aki alaptételeinket támadja, az utolsó leheteléig küzdeni fog ellenünk, mert a Sátán oldalán állnak. Isten népét, a magyarságot, a sátánisták nem ismerhetik el ősüknek, mert ez már politika és vallás, semmi köze a tudományhoz. A sátánisták természetesen a hazugok népe.

A hun csudaszarvas monda Kézai Simon jóvoltából maradt fenn. Nemrót Persiába költözik, a szerző szerint. Nemrót nem más, mint Menróth óriás, aki a nyelvek összezavarása idején Eviláth földjére ment, amelyet ebben az időben Persia tartományának neveztek. Ott nejétől, Eneth-től, két fiat nemze, Hunort és Mogort. De Menróth óriásnak, Enethen kívül, több neje is volt, akiktől több fia és lánya is szület6ett, akik ma is Persia tartományát lakják, termetre és színre hasonlatosak a hunokhoz, csakhogy különböznek a beszédükben, mint a szászok és thüringek.

S minthogy Hunor és Mogor első szülöttek valának, atyjoktól megválva külön sátrakba szálltak.

Történt pedig, hogy a mint egyszer vadászni kimentek a pusztán egy szarvas ünőre bukkannak, mellyett, amint előttük futott, a Meotis ingoványaiba kergetének. S midőn az ott szemök elől tökéletesen eltűnt, sokáig keresék, de semmi módon nem találhatták. Végre is az említett ingoványokat bejárván, azon földeket baromtartásra alkalmasnak szemlélték.

Kézai Simon írása sokszor téves, ez igaz. Máskor azonban igazat mond. Ha a hun monda Kézai Simon írására épül, akkor azt modhatjuk, hogy helyes a történet alapvetően.

Arról van szó, hogy a Csudaszarvas nem más, mint az éjszalai égbolt, a sok csillaggal. Ahogy az éji égbolt is halad keletről nyugatra, úgy haladnak a magyar-hun törzsek is kelet felől nyugat felé. Az égbolt a Csudaszarvas, csak ezt a képzetet sokan képtelenek felismerni. Pedig a magyar nyelv világosan beszél.

Abból a képzetből, hogy az emberiség ősei a csillagok közül születtek, és haláluk után csillaggá válnak, sok helyes, és sok félreértett írás született.

Meotis ingoványaiból visszatérve atyjokhoz, s búcsút vevén tőle, minden vagyonostól a meotisi ingoványok közzé szállának lakozni. Meotis tartománya pedig Persia hazával határos, s egy igen keskeny gázlón kívül mindenfelől tenger övezi környül, folyói teljességgel nincsenek. Nehéz oda bé, s onnan kimenni. Ott öt esztendeig mozdulatlanul maradának. A hatodik évben kimenvén, Belár fiainak nejeire, s gyermekeikre bukkanának. Történt pedig, hogy azon gyermekek közt az alánok fejedelmének, Dulának két leányát is elfogták, kiknek egyikét Hunor, másikát Mogor vevé nőül.

A Szarvas neve szóösszetétel, a Szár és a Vas (Vasz) két magyar szó ötvözete. A latin Cervus (szarvas) már rontott alak, mint a többi indoeurópai szó is, de mind a magyar nyelvből keletkezett. A Szár több jelentésű szó, de itt a Sár (sárga) jelentés jön elő, a Vas pedig Fehér értelmű. Felső-Egyiptom nagyvárosa, Vasz, a mi a Duna mellett lévő Vác nevével azonos. Ebből a szavunkból erednek a germán Weis és hasonló szavak. A Szár-Vas tehát sárga-fehér, vagy arany-ezüst értelmű, és a csillagos égre vonatkozó szó. Az ég jelképe a szarvas, a borjú szőre több hétig pettyes, ami a csillagos eget jelképezi. Tehát, amikor a testvérek üldözik a csudaszarvast, akkor valójában az égbolt forgásánek irányába haladnak. A magyarok 40.000 éve értek Galliába, a legenda eredete legalább ilyen idős.

Az Ünő jelentése Ü-Nő formában Magasságos-Nő, aki maga a csillagos égbolét. De Un-Ő (ünő) formában az Ég Királynője-Ő a jelentése. Un egyik legnagyobb istennőnk. A szarvas tehát nő, és nem hím. A csillagos égtől születtünk, amit a csudaszarvas valódi kiléte is bizonyít.

Ménróth a Mennyei-Róth, vagyis Rúd. Ő a Vadász csillagkép, a magyarok jelképe. Nevének más alakja a Nimrúd és Nimród.. A Nim és Num a Magas, és Oroszlán, a Rúd jelentése Vörös és Rúd. Ur-Nim formában "oroszlán", tehát Szepes Mária kitűnő magyar író "Vörös roszlán" című regénye is ebből a közegből ered. Csak Numitor, Numa Pompillius és Numi Torem nevekre emlékezzünk, hogy nagyobb kitekintéshez jussunk. Ősapánk tehát a Vadász.

A Meotis valamilyen mitikus terület. Egyrészt a földön, másrészt az égben van. Az égbe a Tejúton, vagyis a Világfán lehet feljutni, amiről sok mese regél. A földön az ókorban már nem létezett olyan terület, amelyre csak egy helyen lehetett bejutni, kivéve a Krím-félszigetet. De ott vannak folyók. Viszont volt egy nagy szigetszerű föld, a Volga-Don és a Kuro-Manics törésvonal között, amely megfelel Meotis leírásának. A területen a Mayota törzsek éltek, akik nevéből Maya istennő nevét értelmezni lehet. Ezért Magor neje Maja.

Dula nevének jelentése Nap-Helye. Du a Nap, La a Hely. Az alánok neve az "A-Lán" formában az Isteni-Lányok jelentésű. Talán tényleg alán hercegnőket vettek feleségül a magyar hercegek, de ez nem valószínű. Egyszerűen azért, mert sem alánok, sem indoeurópaiak nem léteztek abban a régi korban. Az alánok megjelenése sokkal fiatalabb korban történt. Kézai Simon nem ismerhette az időbeli határokat, amit ma sem ismernek többségükben a történészek.

A Gesta Hungarorum szerint Hunor és Mogor elsőszülöttek voltak. Egyszer egy szarvasünőre bukkantak, amelyet üldöztek. Így kerültek Meotis tartományba. Ott öt évig nyugton maradtak, majd a hatodik évben kijöttek Meotisból, és Belár fiainak nejeire bukkantak, és gyermekeikre. Történt, hogy azon gyermekek közt az alánok fejedelmének, Dulának két leányát is elfogták, akiket aztán feleségül vettek.

Belár fejedelmet a bulgárokkal azonosítják, a bulgárok egy magyar nyelvű törzsszövetség volt. Unug Urak voltak, Unug nagy népéből, egyik legnagyobb városunk Uruk volt, aminek Unug és Urog neve is volt. Belár nem török, ahogy sokan állítják, hanem magyar volt, a magyar nyelvcsaládhoz tartozott népe.

A Képes Krónika szerint Hunor és Magog a neve a két testvérnek. A pusztaságban szarvasünőre bukkantak, a Meotis ingoványaiba üldözték. A mocsarakban öt évig megültek, mikor kimentek, sátrak alatt Berekának feleségeire és gyermekeikre bukkantak, akik a kürt ünnepét ülték. Őket elrabolták. A vízözön után ez volt az első rablás. Úgy esett, hogy ama csatában Dul alán fejedelem két lányát is elfogták, akiket feleségül vettek. Tőlük erednek a magyarok és hunok.

A Képes Krónika azt állítja, hogy Magog és Hunor Japhet fiai. Japhet nagyon közeli rokonságban van Nimrúddal. A neve magyar nyelvű. Ap és Ep a Ház, a Het a Hét, Ap-Het ezért Háza a Hétnek, apja a hétnek. Magog nem azonos Magorral. Mag-Og jelentése Csillag-Óriás, ami a Vadász csillagkép egyik neve lehet. Mag-Or viszont a Csillagok-Ura, ami istennév, azután a Nap és Oroszlán, továbbá "magyar" jelentésű.

A vízözön utáni első rablás, a szerző elképzelésében, valamikor Kr.e. 3.900 előtt zajlott le.

Jordanes hun eredetmondája, amikor ilyen-olyan boszorkányokról beszél a hunokkal kapcsolatban, meglehetősen nehezen érthető . Viszont a hun ijedeztető motívumok tényleges megléte Jordanes írásában arra figyelmeztet, hogy nem értjük eleink gondolatvilágát, és gyorsan elvetünk mindent, amit nem értünk meg első szóra. Jordanes azt írja, hogy ezer vitéz vágtat a Csodaszarvas után. Azután a szarvas közli, hogy valójában ő vadászik a vitézekre. Nincs visszaút, itt rekednek, vissza többé nem mehetnek. Az ezer vitéz ezer csillag, akik itt rekednek a Földön, vissza már nem mehetnek az egekbe, a csillagok népe lejött a felszínre. Új országot kapnak a Csodaszarvastól. Ahol a Csodaszarvast királyukként ünneplik.

Egy csangu magyar regében a Csoda fiú szarvas a szarva között hozza a Napot, mellén a Holdat, homlokán csillag van, szarván ezer csillag. A szarva a Világfa egyik jelképe. Elindul az égi Duna fényes partjáról. Tehát a Duna a Tejút sokadik megtestesítője. A Duna neve Du-Na formában a Nap-Háza, a Tejutat számtalan nap, vagyis csillag alkotja. Világosan beszélnek őseink, csak meg kell érteni őket.

A csodaszarvas motívum indián törzseknél, a lappoknál, irániaknál is előfordul. A voguloknál is, akik neve Bog-Ul, vagyis Nap-Fiú oroszul, és szumer eredetűek. A török és mongol azonosságok a magyaroktól erednek, vagyis a hunoktól, és nem régiek, ha 1.800 év nem vethető össze a magyarok régiségével.

A farkas, az oroszlán és a sárkány szintén jelentős a hun hagyományban. A Féreg jelentése lehet Farkas és Sárkány. A Fába Szorult Féreg és a Toportyán Féreg a farkas neve, de féreg a sárkány is. Smaug sárkányra a tóvárosi emberek a Féreg szót alkalmazzák Tolkien nagyszerű regényében. Az oroszlán és a sárkány fogalma is keveredik. Mivel az állatok csillagászati motívumokat testesítenek meg, teljesen világos számunkra, hogy a Féreg és Sárkány a Tejút, az oroszlán a Nap, a Farkas pedig egy csillagkép.

A madarak közül is sok szakrális volt, a szakralitásuk a nyugati magyar elképzelésekhez kapcsolódtak. A Turul a Nap-Rul való madár, a Turul-ház jelképe. A Turul-házból kapott Európa minden minden királyi háza hercegnőt, az Árpád-ház téves megnevezés, mivel az árpádháziak is mind turulháziak. A Turul-ház olyan hatalmas királyi család, amelyhez nincs mérhető, és még senki sem dolgozta fel a történetüket.

A magyar és bulgár hadsereg felépítése azonos. Hasonló volt a hun csatarend is. A hunok seregei déli irányban álltak, a jobb szárny nyugatra, a bal szárny keletre szerveződött. A teljes haderő lovas volt, gyalogság nem létezett. A török sereg harmada gyalogos volt, amikor megverték a zsuan zsuan, vagyis avar sereget. Később is rendelkeztek gyalogsággal, az eredeti magyar és bulgár sereg azonban lovas harcosokból állt. Nehézpáncélos és közepesen páncélozott lovasság alkotta a hadsereget, amikor kellett, könnyű viseletre tértek át.

Mivel az akkori, és a jelenlegi világ egyik legfejlettebb és leghatalmasabb népével, a kínaiakkal harcoltak, senki ne gondolja azt, hogy gyenge hadseregük volt. Mivel az erők nagyjáből egyformák voltak, bár a kínai emberfölény akár ötvenszeres is lehetett,, a hun hadsereg nem volt alacsonyabb rendű, mert ha az lett volna, nem léphettek volna fel egyenlő rangú félként a kínai császárokkal szemben. Meg aztán egy idő múlva csak eltanulták a kínaiak fortélyait, akkor is, ha nem a szumer, etruszk, egyiptomi civilizációkból jöttek volna.

Hadúr Kardja rendkívüli jelentőségű. A kardot a magyarok találták fel. Vezér csillagképét 30.000 évesnél régebbi csontlapocskán is ábrázolták, amelyen jól kivehető a kard, mint nemi szerv. Kis-Ázsiában 8.000 évesnél régebbi kőkardokat őriznek múzeumokban. Mivel kőből készültek, harcértékük kicsi lehetett, ellenben szimbólikus értékük magas volt. A terület a szavárdok országához tartozott. Az Excalibur Hadúr Kardjának párja, amiről angol írók is beszélnek. Ruga, Atilla és más hun királyok is voltak Angliában a rómaiak kiverése miatt. Ekkor kerülhetett kelta rokonaink látókörébe Hadúr Kardja.

A követségek gyakoriak voltak a hun udvarokban is. Számtalan követ ment Kínába, és érkezett Kínából. A Követ szó eredetileg Kő-Vet értelmű, a kövön felirat volt, amit a király a követ útján átvetett a másik királyhoz, aki elovasta az írást. De a Kö a Ku – Száj közvetlen rokona is, ami azt is jelenti, hogy a király a Száját veti át a másik királyhoz. A hun követeket gyakran visszatartották a kínaiak, ekkor a hunok is visszatartották a kínai követeket. A követ néha több évtizedig is távol volt hazájától.

A Kutyafejű király mondák a hunokhoz kapcsolhatók. A Kút és Luk a csillagok neve, a Kutya szó a Kút szóval közeli rokon. Mivel a tündérek hegyes fülűek, és a magyar népek tündéreknek tartották magukat, a kutya hegyes füle jól megfelelt a tündérek fülének. De erősen lehetett keverni a szumer Kuta, a Kutya, a Qutu (Guti), a Kút, Kutat – Kut és más fogalmakat.

A lovasnomád életmód Kr.e. 2.000 körül fejlődik ki. Kr.e. 2.000 előtt nem bizonyított a lovasnomád életmód. Az is feltűnő, hogy a nomádok megjelenése az akkádok hatalmas emberirtásai után történik.

Csaba története szoros leszármazást mutat a hunok és székelyek között. Az a helyzet, hogy a keleti magyarok, vagyis a hunok, és a székelyek két külön magyar nép. A székelyek Kr.e. 1.500 körül biztosan Európában éltek, a Csaba monda hunjai inkább csanguk. A mai eredeti, igazi hunok a csanguk, akik a székelyekkel valóban szros rokonságban vannak.

Akár három Csaba herceg is lehetett, a történeti adatok alapján. Egy Csaba 15.000 harcossal Macedóniába ment, ők a mai macedónok magyar ősei. Továbbá 3.000 hun Csigla mezejére ment, akiket a székelyek őseinek tartanak. Ezt a mondát azért kell javítani, mert Csigla mezeján talán 50.000 éve magyarok éltek, vagyis székelyek, akik befogadták a 3.000 hunt, de nem a hunok voltak a székelyek ősei. A történeti tények a krónikának súlyosan ellent mondanak. Azt viszont semmi sem cáfolja, hogy a székelyek és hunok azonos nyelven beszéltek.

Vajon volt-e magyar-hun monda? Nem volt, mert a magyarok, mint fejedelmek, egyértelműen tudták, hogy a különböző magyar népek magyar nyelvűek. Nem jutott eszükbe annak bizonyítása, hogy ami tény, azt egyszer majd a hazugok megtámadják. Mivel természetes igazság volt a hunok magyar nyelvűsége, a magyar táltosok és fejedelmek nem törekedtek arra, hogy bizonyítsák azt, ami Istentől valóan igaz.

A törzsszövetségek a magyarok fejlődési szakaszain is megjelentek. A hunok is törekedtek a törzsi szövetségekre.

Az udvar a hunoknál is létezett. A névben az Ud és Vár szavak ismerhetőek fel. Ud a Nap, szumerul Udu, ő a Nap nevében uralkodó napkirály. Egy várban lakik, ezért a lakhelye Ud-Var nevet kapott. A nép tagjai a királyhoz az udvarba mentek fel, ha ügyük a királyhoz szólította őket.

A trónöröklési rend szerint a király halála után a legidősebb testvére következett a trónon. Ezt a rendet gyakran megváltoztatták, amikor a kiráky fia követte apját az uralkodásban. Hamlet a király fia volt, de apját az apja testvére gyilkolta meg, aki aztán király lett. Géza fia István lett a király, apja halála után, aki viszont Koppányt, apja testvérét megölette, mivel Koppány a trón felé nyújtotta kezét. A trónöröklési rend nem volt egyértelmű a hunoknál sem.

Az Országtanács a mai Országháza elődje volt hun testvéreinknél. Először az év első hónapjában jöttek össze, ez volt a kisgyűlés. Májusban aztán volt a második összejövetel, ez volt a nagygyűlés. Liong városnál, vagyis a Sárkányfalnál gyűltek össze a hunok. A város nevében feltűnő a Lion Oroszlán jelentése, ami egyértelműen a magyar nyelvből származó kelta szó. Lyon városa Franciaországban ma is létezik. A Lion Sárkány és Oroszlán kapcsolata innen is látható. Végül szeptemberben volt a nemzetgyűlés, Tai-Lim városban, Ma-Ji vidékén, délen. A gyűlés mindig kedvező napon történt, ami Vu (talán Fu, Fő) nevű volt. Rómában Dies Nefas és Fas (Fős) néven. Mivel Rómát is mi alapítottuk, a szokások rokonsága egyértelmű az igazak számára. Szász Béla nagyszerű kutatási eredményeihez nem fér kétség, csak ne töröközne annyit könyvében.

A hun Üstök rendkívüli rejtélyek. Elsősorban bronzból készültek, és egy használat után bezúzták oldalukat. Vajon miért tették ezt? A név, az Üst, az Üstökös nevében is benne van. Az Üs az Ős, a Boryszthenész folyó nevében Bor-Üsten formában fordul elő. Az Ősök neve a szumeroknál Usz, ami Halott, Halál, és megjelenik a latin nyelvben, mint hím nem jelző. Az Üst az ördögök eszköze is, amiben megfőzik a gonosz embereket, és kifőzik belőlük a rosszat. Az Üst mai magyar szó rendkívüli rejtélyeket rejt.

A bronz üstökön négy domborulat látható, a szájadéka kör alakú, és különös díszek vannak rajta. Az Üst csillagászati fogalmakat tartalmaz, mint a Korona is. A Kör alakú száj a Nap jelképe. A négy bordázat a Nap járásának négy égi kiemelt helyzete. Ezek a napéjegyenlőségi, és napforduló pontok. Négy van belőlük, március 21 és szeptember 23, valamint december 23 és június 22. A Korona két pántja is ezt a csillagászati helyzetet mutatja meg. Az Égen a Tejút a Pánt, a Tejút pedig úgy mozog, ahogy azt ma is látjuk. A Szent Korona két pántjának megfelelően, vagyis a Szent Korona kát pántja a Tejút égi mozgását írja le. A Pánt szóban nem nehéz felismerni Pán istenünk nevét. Az üstök tehát Világegyetemes jelképek, a Világegyetem formai megtestesítői.

Van olyan ábra, amely egy üstöt ábrázol, benne egy ember feje, felmeredő hajjal. Ekkor Teutatesz istenre gondolunk, akinek a neve magyar, és két másik istennel az újjászületés misztériumában is fontos szerepet játszott. Teuta a Tejuta régies alakja, Ipolyis Arnold is a Tejutat Teuta formában írja, lásd még Hadakuta. A Tesz ige a Ten Istent jelentő alapszó alakja, fordítottja a Szet, vagyis a Sátán, már Egyiptomban is, ahol a Szetes névalak is előfordul. Tejuta Tesz tehát a Tejút Istene. Az újjászületéshez szükséges a hős halála, az üstben való megtisztítása, majd feltámadása. Ekkor a hősből király lehet, feleséget is vehet maga mellé, aki a földön, gazdaságon és nőkön uralkodik. Feleség nélkül senki nem lehet király. Teutatesz két társa Esus és Taranis volt. A kelták magyar eredete Dél-sziget mítoszához köthető, és Kr.e. 4.000 tájára tehető.

A hun kultúra rendkívül gazdag, a magyar kultúra egyik része. Nincs mód a földművelésről, állattenyésztésről, iparról, kereskedelemről részletesebben szólni. A juh a hunok által került be Kínába, úgy nevezik, hogy hun-kecske. Nincs a kínaiaknak szava a juhra. Az ipart megemlítve csak azt kérdezhetjük meg, hogy a rengeteg fém fegyvert, páncélzatot ugyan ki állította elő? Ki tanította meg a kínaiakat a fémek használatára? Ahogy a japánok is magyar eredetű fémeket használtak. A kereskedelem is magyar találmány, amint a pénz is.

A hun kereszténység az első a Földön. Jézus három apostola ment a hun országokba, ahol olyan hasonló, de legalább 35.000 éves tanokat ismert a nép, hogy a próféták magyarázatait azonnal megértették. A próféták a magyar, vagyis hun vallárt hirdették, mint Jézus vallását. Ebből is következik a magyar-hun vallás rendkívüli ősisége, de az is, hogy a hunok azonnal megértették Jézus prófétáinak rendkívüli próféciáit. Jézus első követői a hunok, vagyis előbb vették fel a Jézus-hitet, mint az örmények.

Még sok ezer tény bizonyítja a hunok magyarságát. Szokások, a család felépítése, táncok, zene, ételek, vallás, temetkezés, rengeteg téma eszközeinek a neve. De ezekre a hatalmas területekre nincs mód kitekinteni ebben a könyvben.

XXIV. FEJEZET: UNUG URAK

Őseink egykoron, már több tízezer éve, rendkívül fejlett közösségeket alkottak. Azok a súlyos előítéletektől terhelt kutatók, akik nem ismerik el a felső ókőkor emberének fejlettségét, saját őseiket sem tisztelik, de ami a nagyobb baj, a felfedezett tényanyagot nem hajlandók figyelembe venni, rosszabb esetben a felfedezett régészeti leleteket egyszerűen megsemmisítik. Ami természetesen emberiség ellenes cselekedet.

A magyarság, különböző nevek alatt, de e nevek mögött lévő törzsek mind magyarul beszéltek egykor, Atlantisztól Kárpátiáig, Turántól Kínáig, lakta egykor Eurázsiát. A bizonyítékok hatalmas és folytonosan növekvő tömege arra is segítséget nyújt, hogy az időben is nagy pontosításokat hajthassunk végre, meghatározva egyes törzseinknek mozgási területét és időben való jelenlétét. A bizonyítékok alapján csak egy kisebb időszakaszt kell kiragadni a végtelen időfolyamból, hogy az Unug Urak tevékenységét behatároljuk.

Un Ég Királynőjének fiai az unugok. Az Ug a szumer nyelvben is jelen van, Fiú, Gyerek értelemmel, ami egyben az Ug és Húg szavak között is kapcsolatot bizonyít. Un-Ug tehát az Ég Királynőjének Fiai jelentést viseli. A Mezopotámiában fellelt sok "unug" várost jelentő szó értelmezése tehát hibás. A nemzetközi nyelvészet "lakott hely", "települési közösség" értelmezése becslés jellegű, tehát téves. Arról nem is beszélve, hogy az Un név közel áll a Hun névhez.

A Göbekli Tepe népe bizonyosan magyar volt. A nép Kr.e. 10.000 körül kezdte építeni a T alakú oszlopokat, az oszlopokat betemették egy idő után. A körbe helyezett T alakú oszlopokon belül volt két T alakú oszlop. Mintegy 60-80 évenként az egyes köröket betemették. Az oszlopok betemetési ideje félelmetesen kiadja a precesszió 72-es évszámát, az oszlopokra vésett állati jelképek többsége csillagászati jellegű. Mindebből azt lehet kikövetkeztetni, hogy a Göbekli Tepe népe rendkívül fejlett volt, félelmetesen magas rendű csillagászati ismeretekkel rendelkezett, de ezen kívül más tudományokban is jártas volt. Amikor Kr.e. 8.000 táján a Göbekli Tepe népe, akiket szavárdoknak kellene nevezni, szétvándorolt a Földön, több rendkívüli esemény történt.

A tudósok azon is vitatkoznak, hogy az oszlopokat kifaragó nép milyen gazdasági fejlettséget ért el? Azt is állítják, hogy Göbekli Tepe hagyatéka az első emberi magasan fejlett alkotás. A növénytermesztés mintegy 18.000 éves Pannoniában. Viszoko piramisai legalább 30.000 évesek, ami messze túlszárnyalja Göbekli Tepe korát. Ettől függetlenül, az oszlopok az egyik legnagyobb régészeti csodát jelentik.

Néhány rendkívüli esemény. Szváziföldön aranybányát nyitottak, Kr.e. 8.000 táján, nem a helyben lakók. Kínában több területen megindult a növénytermesztés, ami Pannoniában Kr.e. 19.000 idejéből már bizonyított. A Göbekli Tepe népe vándorlásra indul Nyugatra. Nagy bizonyossággal állítható, hogy a Megalit építők ők voltak. Afrika mélyébe is behatoltak. Egy ág a Balkán felé vette útját. Most csak a balkáni ág útját követjük.

Göbekli Tepe népének, akiket tehát szavárdoknak kell magyar nyelven nevezni, szétáradása a Földön, rendkívüli jelentőségű. Ez igaz, de más földrajzi területeken is éltek magyarok, akik legalább olyan fejlettek voltak, mint a szavárdok. Szavárdiából, ahonnan több Sza nevű nép kelt útjára, Kis-Ázsián keresztül népmozgások indultak. Kis-Ázsiában igen sok magyar jellegű nép maradt vissza, akik még a görögök idejében is magyaroknak tartották magukat. Tehát Kis-Ázsia nagyjából 2.000 évvel ezelőttig, magyar törzsek területe volt.

Thesszália nagyjából Kr.e. 6.000 körül kerül a magyar törzsek érdekszférájába. Thesszália neve ma is magyar eredetű név. A Thesz az Isten neve, a Szália a Szálás, Szállás neve, amely magyar szó sok helyen felismerhető Európában. Thesszáliát aztán kiürítették törzseink, és Trákiába mentek át.

Trákia és Trója, magyarul Torja, szervesen összetartozik. Annak a népnek, amelyik elfoglalta Trákiát, nagyjából Kr.e. 6.000 éve, a lelke magyar volt. A nyelvét csak onnan lehet magyarnak vélni, hogy a területen igen sok magyar írással írt magyar nyelvű dokumentum maradt fenn. Eme dokumentumok közül rendkívüli a Szófiában őrzött Arany Könyv, amelyet Macedóniában találtak. A könyv hat arany lapból áll, rajtuk magyar rovásírás. Más feliratok is léteznek, mégpedig nagy számban.

Ahogy megyünk vissza Trákia fennmaradt névanygában, úgy jönnek elő a tisztábbnál tisztább magyar nevek. E nevek egy része a hun nevekkel azonosak. De miként lehetséges ez a rendkívüli rejtély, hogy trák, vagy görög nevek megjelennek a hun királyi névanyagban? Ami nem török, az teljesen biztos, mert a török nyelv csak Kr.u. 200 után keletkezik.

Az Unug nép, aki talán azonos volt Göbekli Tepe népével, Trákiából átvándorolt a Keleti-Kárpátoktól keletre lévő területekre. Egykor a régészet a Kukutyin nevet találta fel eme nagy nép neveként. De Kukutyin város neve teljesen magyar nyelvű. Ku a Kő és a Száj, a Ku-Ku a Kövek, a Tyin, Tin az Isten, Ten neve. Ku-Ku-Tin tehát az Isten-Kövei, a moldvai magyar város mellett valóban találtak a régészek nagy kőlerakatot. A köveket Kukutyinból elszállították további területekre. Sok volt a kovakő, ami tűzgyújtásra alkalmas, ezért isteni kőnek tartották őseink. A Kukutyin-Tripolje kultúra népének története is rendkívüli. E nép kultúrális hagyatéka teljesen azonos a magyar nép kultúrális hagyatékával. Nem lehet kétséges, hogy a Kukutyin-Tripolje nép magyar nyelvű volt. A mérhetetlenül nagy számú magyar nyelvű felirat Európában azt bizonyítja, hogy Európát magyarok lakták be először, akiktől származnak mai lakói.

Kukutyin-Tripolje népe a Duna torkolatától északabbra vándorolt. Kukutyin városa itt épült fel, ki tudja, milyen régi időkben. A nép keletre terjeszkedett. Nagyjából Kr.e. 5.500 körül a keletre terjeszkedő nép elérte a Srednyij Stog kultúra népét, akiket egyetlen rohammal megsemmisítettek. Nem tudni, mi váltotta ki a támadást, csak az biztos, hogy a Srednyij Stog népe megszűnt létezni, a Kukutyin nép elfoglalta a területüket. Vagyis a magyarok, valamilyen csillagászati okok miatt elsöpörték a Srednnyij Stog népet, ami megsemmisült.

Kukutyin népe felgyújtotta és betemette településeit, 60-80 évente, amiből megint a 72-es szent szám olvasható ki. Mintegy 4.000 saját települést pusztítottak el, ami rendkívül hasonlít a Göbekli Tepe népének tevékenységéhez. Ez a szám összekötő kapocs a Göbekli Tepe, és a Kukutyin-Tripolje népek között.

Egy megtalált tripoljei gyékényen az életfa látható, a gyékény motívumai nagyon hasonlóak a későbbi magyar motívumokra.

A Duna-Dnyeper, majd a Duna-Don között húzódó terület ebben az időben biztosan a magyar törzsek fennhatósága alá tartozott. Később sok törzsnevet ismerhetünk meg, de mind, kivétel nálkül, a magyarokhoz csatolható nevek ezek is.

Blagoje Govedarica kutató asszony Hamburgban szintén foglalkozik az Unug nép terjeszkedésével, bár az Unug nevet nem használja. Azt írja a Zeptertrager-Herscher der Steppen című cikkében, 2004-ben, hogy a Jogarhordozók -A Puszták urai, Erdélyből indultak ki, Kr.e. 5.100 körül. Amint látjuk, a Puszták urai, és a Göbekli Tepe népének trákiai vándorlói ebben az időben, vagyis Kr.e. 5.100 körül, nagyon is találkozhattak egymással. De mivel egyik népet sem érte támadás a másik részéről, nagyon úgy tűnik, két rokon találkozott egymással. A szavárdok és a kárpáti unugok.

Az Unug név Észak-Kelet Kárpátiában igen gyakori. Itt terül el Ung megye, aminek a neve az Unug szóból származik. Van egy Ung nevű folyó is. Azután a térség fővárosa Ung-Vár, amit az oroszok, teljes tévedéssel, Uzsgorod névvel illettek. Ha Uzs-Gorod eredeti magyar neve Ős-Garád lenne, akkor az orosz névadók nem jártak messze az igazságtól. De ismerve az oroszok mérhetetlenül gyenge nyelvészeti teljesítményét, azt kell gondolni, hogy az Ung-Vár orosz Uzs-Gorod változata csak közönséges nyelvi tévedés. Ettől függetlenül persze az oroszok magyar eredetűek. Az Ung nevek mögött mindig az Unug neveket lehet keresni. Az Un szónak nagy kiterjedése van.

Öt központ állt kapcsolatban egymással, Blagoje Govedarica szerint.

1. A Kárpát-medence területe,

2. A Duna torkolatvidéke,

3. Etelköz,

4. Volga-Kaszpi körzet,

5. Észak-Kaukázus.

Eszerint volt egy rendkívül erős Kárpátia névvel illethető terület, ahonnan igen jelentős népi kivándorlás történt a megnevezett térségekre. Ez a régészeti elmélet szerint a magyarok Kr.e. 5.100 körül a Kárpát-medence keleti részét lakták.

Mivel az Unugok, továbbá az Unug Urak ténylegesen létező népek voltak, mérhetetlenül nagy hamisítás Németh Gyula On-Ogúr elmélete, aminek nincs semmilyen nyelvi és régészeti bizonyítéka. Csupán Németh Gyula találta ki két török szóból, az On – Tíz, és Oguz/Ogur – Nyíl szavakból, az On-Ogur nevet. Ami Tíz-Nyíl értelmű, amit tíz törzsnek értelmeznek.

Ha megszámláljuk a kaukázus északi előterében élt onogurok, vagyis helyesen Unug Urak törzseinek számát, azonnal ráébredünk, hogy Németh Gyulának nem lehet igaza. Ugyanis a területen élt Unug nép törzseinek a száma elérhette a húszat is, ami pedig nem tíz. A bulgárok népe is eredetileg magyarok voltak, nem pedig törökök. Aszparuh, Tervel és a többi bulgár fejedelem magyar neveket viselnek.

Az Unug szó a Zagrosz területén is megjelenik, Kr.e. 2.000 körül, amikor még török nép nem létezett. Mezopotámiában meg egyenesen gyakori a szumernak minősített név. A Hamburg várostól délre fekvő Unug területek is magyar nyelvű népességet igazolnak.

Azt a nagy területekre kiterjedő ősműveltséget, amelyet több régészeti kutatói intézet magyarnak határozott meg, a magyar nemzet elől eltitkolják. Valaki tudja, hogy miért?

XXV. FEJEZET: HUN FÖLDRAJZI NEVEK

Korántsincs akkora tér, írásfelület, hogy akár csak megközelítőleg is felderíthető legyen Kelet-Ázsia magyar, vagyis hun földrajzi névanyaga. A részletes elemzésekre nincs mód, viszont a legfontosabb neveket górcső alá kell vetni. A nevek megértéséhez a magyar nyelven kívül a magyarból eredő egyiptomi, szumer, kelta, etruszk, szkytha nyelveket is figyelembe kell venni, mert ezek a nyelvek, és több más nyelv is, olyan szókincset tartalmaznak, amelyek segítenek megérteni a hun névanyagot, most a földrajzi neveket.

Keletről indul a felsorolás nyugat felé, ámbár a hunok nyugatról érkeztek kelet irányába.

Japán neve a Ja-Pán alakban Víz-Pánság. Pán és Bán nevünk a Nap fordítottja. A kínai Zsi-Pen jelentése Napkelte-Országa, amiből a Nippon és Japán nevet is levezetik. De az egyiptomiban és magyarban a Pen Nap, a keltában, vagy angolban Nagy, lásd Pen-Dragon, ám a Nagy jelentés a Naphoz fűződik. A magyar Csi-Pan-Kuo a Zipanku eredete is. Csi-Pan-Kuo a Nap-Úr-Országa.

Mivel a Nippon is két részből áll, a Nip és Pon részből, azt gondolhatjuk, hogy a Nip a Nép és Nap változata, a Pon pedig a Pánság, az uralkodás területe. Nip-Pon a Nap Pánsága. A Nip természetesen a Nép szóval is rokon, az etruszk Nepi város neve is ezt a fogalmat tartalmazza.

Összességében a kínai Zsi-Pen ered a magyar Csi-Pán névből. A Kuo kínai Ország név a magyar Kő szóból ered, ami igen szétterjedt. A szumerban Ki a formája, de a mai magyarban is igen sok változata van, amelyek olykor rendszert is alkotnak. A Gé az Ég fordítottja, az Ég fenn van, a Gé lenn van. Japán nevei tehát magyar eredetűek. Részletesebb vizsgálatot a Japán rokonság című munkában lehet olvasni.

Korea neve a Kör és Éa magyar vízisten nevéből képződött. A félszigetet körbe veszi a tenger, aminek istene Ea. Így keletkezett Kör-Éa neve, amiből egyenesen ered Korea. A nyelvtudomány azt mondja, hogy Koryo dinasztia nevéből származik az országnév, amely 935-1392 között uralkodott, az ő nevük meg a Kogurjo törzs nevéből származik. Annyi a bibi, hogy Koreának 935 előtt is volt neve, a Koryo és Kogurjo meg nem Korea.

Az Amur folyó neve Fekete-folyó. Tunguz és nyivh (gilják) jelentései helytelenek. A-Mur formában Víz a Fekete ország mellett. Ez északot jelent, a fekete éjszakot, ahol a Halál az úr.

Léna szintén nagy folyó, a Lé – Víz, és a Na – Ház szavainkból keletkezett név.

Fontos a Szelenga folyó neve is. A Szelén a Hold istennője, a Ga Ház. Ezért Szelen-Ga lehet a Hold istennő Háza . De a Szél En a Szél Isten, akinek a Háza szintén a Szelenga vidékén lehetett. Szélike királykisasszony természetesen a Szél király lánya, aki rokon lehet Szelén istennővel is.

Az Orhon, vagy Orkhon folyó neve az Ork-Hon fogalmat is megjeleníti. A mai névformák nem írhatják felül a sok ezer éves névformákat. Ennek a folyónak a neve is ok titkot rejteget.

Kínában rengeteg a magyar, vagy szumer, egyiptomi eredetű név. Nincs semmilyen feldolgozása a Kínába került magyar szavaknak. Csak azt tudjuk, hogy Kínának, mint országnak, legalább 4-5 magyar neve is van.

Urga fontos hun főváros volt, aminek a nevét csak nem régen változtaták Ulan-Bator (Batar) formára. Az Úr a magyarok egyik legfőbb istene, a király címe is úr, valamint a hegyekre is alkalmazható név. Mezopotámia és Nyugat tele van Úr nevünkkel, de a Bibliában is Isten neve ötször Úr forában íródott. Ur-Ga egyszerűen az Úr háza, színmagyar név. Nem is lehetne ennél egyszerűbb és beszédesebb fővárosnevet megalkotni. Ott székel az Úr isten, és nevében az emberek Ura, a király.

Hun-Chung jelentése a Hunok-Közepe. A kínai név megfelel a Chung-Kuo, vagyis Középső-Kő, Középső-Ország nevének, ami Kínát jelenti. A Hun-Jang a Hunok Északi Partvidéke, a tajga irányában. Azt feltétlenül látni kell, hogy ezekben a földrajzi nevekben a kínaiak minket hunoknak, és nem hiung-nu-nak neveznek.

Yüe-Pan az Oxus völgye volt. A Pan a Nap uralkodási területe, a Yüe a vietnámiak neve.

Lo-Lan ország a Lop-nor körül terült el. A jüe-csi nép foglalta el, majd a hunok, vagyis mi, megsemmisítettük az itteni jüe-csi uralmat, és elfoglaltuk a területet. Ez a vidék legalább Kr.e. 2.000 óta minket illet, amikor ide magyar-kelta csoportok érkeztek. A régészet is ezt bizonyítja. A viet népet nagyon szeretjük, a régi torzsalkodásoknak nem lehet hatása mai életünkre.

Az Altáj hegység neve Magas-Táj, színtiszta magyar név. A tőlünk eredő latinok (rómaiak) is pontosan úgy értik az Al szót, mint mi, a latinok ősei. Magas, Alacsony és El. Al-Táj tehát Magas-Táj, ahol a keleti részen az altáji ugorok is éltek, a régészet szerint. Vagyis altáji szumerok Urog városából.

Ezen a hatalmas vidéken van Pazarlik, jeles királyi temetkező hely. A névben a Pazar és a Lik magyar szavak ismerhetőek fel. A Pazar a Pádár magyar név szabályos fejleménye. Igaz, hogy a perzsa Pazargadai fővárosnévben is szerepel, de a Pazar ettől miért lenne perzsa eredetű? A perzsák még 3.000 évesek sincsenek a mi 40.000 éve írott nyelvünkkel szemben. Pazarlikban mérhetetlenül értékes kincseket találtak a régészek. Mivel jég borította a temetkezést, ezért a leletek nagy része megmaradt. A Pazarlik magyar (hun) nevet manapság tudatosan átírják Pazyryk formára. Az Altájban fedezték fel a Berel melletti temetkezéseket. Sok a Kurgán errefelé.

Azt illik tudni, hogy Európa, Ázsia (Ászia), Libua, az Óvilág három kontinensének a neve magyar. Erre utal Hérodotosz is, amikor megírja, hogy a három kontinens nevét nem a görögök adták, ezért nem is értik a földrészek neveit. Ászia az Ászok, vagyis magyarok kontinense. Az Ász hőst, félistent is jelent, a mai magyar nyelvben annyira régi, hogy tömegesen képzővé alakult. Az Ászok törzsei Kis-Ázsiában és Ázsiában is éltek. A germánoknál az ászok kifejezetten istenek, nevüket "áz" alakban is írják. Ázsia kontinens neve tehát magyar eredetű.

A Tundra is magyar név. A Tun-Dar (tündér) szóból ered, a Tünő Csillagok hazájának a neve. Realisztikusan a hópelyhek, mint csillagok, eltünésére, olvadására utalhat a név. A Tun-Dar szóból szabályosan rövidül a Tun-Dra forma.

A Tajga is magyar név. A Táj a területet jelenti, a Ga a Ház. A Taj-Ga olyan nagy vidék, ahol rengeteg a Ház. A Ház érthető törzsekre is, de érthető a házak anyagát adó fákra is. Ezért a Taj-Ga egyértelműen magyar név és kifejezetten fás terület.

Ordosz a hunok fontos területe volt. Az Ordo Rend értelmű, de az Ordas, mint Farkas is nagyon közel áll az Ordosz névhez. A Horda magyar szó, Hor, a reggeli felkelő Napisten neve, a Da Hely. Egy horda egy hadosztály, az egyiptomiaknál is. A mongolokra átment név a magyaroktól ered, mivel a mongolok nagy tiszteletben tartották magyar őseiket.

A Barkul-tó nevében a Bar Víz, a Kul Magas, Csúcs, az angolok ezt a szót ma Cool formában írják, és Kul-nak ejtik. A Bar, mint Víz, a Barana – Eufratesz nevében is megjelenik. Bar-Ana Víz-Anya, vagy Baranya, akinek nevében már lehet Ragyogó-Anya is a jelentés.

Dunhuang hun város nevében a Dun azonos a kelta Dún nevekkel, a Huang Sárga. Ezért ez a hun város Sárga-Torony, vagy Sárga-Város lehet. A városban rendkívül sok leletet tártak fel a régészek. Teljesen bizonyos, hogy a Dun-Huang város neve kelta-magyar, vagy inkább hun-kelta eredetű. A Dún igen elterjedt a keltáknál, ma is létező szó Írországban.

A Bajkál-tó neve is magyar eredetű, a Baj Gazdag, Bájoló, a Kál Nagy értelmű a magyar nyelvben.

Nyugatra terül el a Balhas, vagy Balkas-tó. A Bal a Nagy, Ragyogó jelentést viseli, majd a Bal oldalt is. A Kas és Has egyaránt magyar nyelvű, és mindkét alakjában Ház a jelentése. A Balhas eszerint Nagy-Ház, Ragyogó-Ház, aminek a felszínén a Napisten sugarai csillognak.

Az Aral-tó neve is magyar eredtű. Az Áral, Áralló nevek már a mezopotomámiai nevek közt is feltűnnek.

A Kaszpi-tenger neve is a magyarokhoz tartozik. A Kasz törzs Csillogója, Víze a Kaszpi, ami szerint a Kaszi hetedik magyar törzs ebben a térségben már nagyon régóta tevékenykedett. Ők a Kassziták, akik birodalmat hoztak létre Mezopotámiában. Később a Kaszár Birodalmat is ők hozták létre, törökké nyilvánítani őket egyszerűen képtelenség. Ma inkább a Keszi név alatt ismeretesek.

Nagy folyó az Ob. Neve szintén magyar eredetű, mert az Ab változata. Az Ab több jelentésű szó, az egyik fontos jelentése Víz, Folyó. Mivel a szumerban is az Ab vizet jelent, nem lehet elvitatni tőlünk ezt a nevet sem. Ab-Zu isten neve Víz-Tudása, és nem a Ház-Tudása, amint sokan értelmezik. Mivel Abzu vízisten, kétségtelenül a neve is a vízhez kapcsolódik. Megjegyzendő, hogy a Hab magyar szó a Ha-Ab összeolvadásából keletkezett, ami Háza a Víznek értelmet ad ki. Az Abzu és Habzó így kapcsolódik egymáshoz. Az Ob tehát az Ab származéka.

Az Irtis nevében az Ir a Nap, a Tis az Isten neve. Ez a folyónév is magyar eredetű. Igaz a Tis helyett a Tisz helyesebb lenne, ami a Tisz-A (Tisza) nevében is előfordul, de így is fel lehet ismerni magyar eredetét.

Az Ural szintén magyar név. Az Ur jelent hegyet is, az Al magas. Ebből az következik, hogy az Ural jelentése Magas-Hegy.

Nagyon fontos az Oxus nevének megértése. Sokáig kellett kutatni a magyar nyelvet, amíg végre az Ok és Szu szavainkat sikerült pontosan azonosítani. A folyó neve tehát Ok-Szu volt ertedetileg magyarul, a név végén sz jelzővel. Az Okszu-sz, vagy esetleg Ok-Szu-s alakult át a görögöknél Oxusz formára. Az Ok csillagot jelent, a Szu víz a magyarban és szumerban is. Ezért a folyó a Csillagok, vagyis a magyarok, hunok Folyója. Ezt jelenti az Okszus.

A Jakszartesz, vagy Yakszartesz folyó nevében a Yak a magyar Ják szóval azonos. A névnek több értelme is lehet. A Ja folyó is, de Isten is. A Szár jelentése Király, a Tesz, mint a Tisz, Isten, a Tevő Isten neve. Ják-Szár-Tesz ezért a Vadász-Királyok-Istene lehet. Igaz, a Vadász csillagképnek nevei között szereplő Jáger-Jéger a jég ura és az Ég Ura, mint fontos csillagkép, és a Jág nem azonos a Ják szóval, de sok nyelvben a K és G nem is különül el élesen egymástól. Ezért a Jákok nevét Vadásznak értelmezni nem teljesen lehetetlen.

Az Angara folyó nevében az An az Ég, Menny, a Gara magyar családnév, Fekete jelentéssel. A Gara és Kara Feketét jelent. Valójában a Ga és Ka Ház értelmű, és a Ra egyik jelentése Fekete. A hatti nyelvben megjelenő Ra Fekete sok szóban is felismerhető. Az Angara tunguz értelmezése elképesztő hibákra mutat rá. A Repedés meg Folyóágy jelentések azért képtelenségek, mert az Angara egy hatalmas folyó, és nem repedés meg folyóágy.

A Kara-Korum hegység nevében a Kara értelme Fekete. Pontosabban Ka-Ra, Háza a Feketeségnek. A Korum jelenti a Hegységet, a magyar és szumer Kur Hegy értelmű. Ennek a Kur Hegy szónak változata a Kor-um. Az Um és Om a Föld neve, lásd Um-Ma városunk nevét.

Az Ili folyó Tündér Ilona nevét viseli, akit Ilinek is becézünk. A környékének neve Szemirecsje, a Hétfolyó köze.

Liong a Sárkány városa, hun település neve. A Lion Oroszlán értelmű, van Franciaországban Lyon nevű város is. Mivel Kelet-Ázsiában az oroszlán Kr.e. 8.000 körül kipusztult, a név átment a sárkányra. A sárkány is magyar eredetű név, Szar-Kan a régi alakja. A dragon is ebből keletkezett, csupán a Szár-Dár szóban hangátvetés történt, a Dárból Dra lett. Az Oroszlán neve Oroz-Lán (Ipolyi Arnold), amely névben az Oroz egy ige, az állat neve valójában a Lán. A Lán a Lányok neve is, akik a magyaroknál eredetileg valódi harcias lányok voltak, amazonok, akik szintén magyarok voltak (Anya-Urak). A Lán sok alakot vett fel, mint a Leon, Lion, Leó, de ezek a szóalakok mind a Lán változatai. A Liong névben a G a Ga – Ház maradványa, ami a szó város jelentését bizonyítja. Lion-Ga az Oroszlán-Háza, ez a magyarokra vonatkozik, amiből lesz a Liong, a Sárkány-Háza. Az Oroszlán és a Sárkány közeli fogalmat tartalmaz.

Szemipalatyinszk városa is magyar neveket visel. A Szem, mint Király, a Hét szám magasságában foglal helyet. A Palota három magyar szóból tevődik össze, a Pa, a Lo és a Ta szavakból. A Szk végződés természetesen a magyar Szék összevonódása, ami megadja a név település nevét. Szemi-Palatyin-Szk orosz név tehát minden ízében magyar alapszavakból jött létre.

Taskent nevében a Tas Úr, a Kent a Ken, a Nap Helye. Tas-Kent tehát magyar eredetű városnév, amit a törökök elfoglaltak. A török név Tas-Kent jelentése Kő-Város lehet, ami már semmilyen szakrális jelentést nem tartalmaz.

Szamarkand nevében a Szamar a Szumer. Igaz, valamilyen kitalált iráni névvel is előjönnek azok, akik nem értik a régi nyelveket. A Kand Város értelme úgy alakul ki, hogy ahol a Kán, a Nagy Kutya lakik, az a hely kap egy magyar jellegű "d" hangot, ami a Da Anya nevének rövidülése. Da Anya az egyik Földanya, nevének jele mindig helyet jelöl. A Kand és a Kent közeli rokon szó.

Érdemes bemutatni a Kök-Tengri csúcs nevét is. Annál is inkább, mert némelyek a török jellegű nevet akarják ráerőltetni a magyar nyelvre. A név Kék-Tenger formájú eredetileg. A Kék szó már az ókorban is több formát vett fel, a Cyklus szóban Cyk az alakja. Az Égbolt kékje egy kör, ami meghatározza a nevek létrejöttét. Ha képileg látjuk az égboltot, annak kékségét és kerekségét, akkor már megérthetjük a hozzá kapcsolódó névformákat. A Küküllő is Kékellő, és nem török névforma. A Tenger és Dingir közel állnak egymáshoz, a Tengri a két szóalakból keletkezett.

Az már csak hab a tortán, hogy a Jo-Tengrit (Jó-Tengerit) istennevet a magyarokra akarják ráerőltetni. A Jo-Tengrit istennév minden szóeleme magyar eredetű, tehát a törökbe csakis a magyar nyelvből mehetett.

A Beluha csúcs nevében a Bélu-Ha a Nagy-Ház, és Fényes-Ház fogalmat tartalmazza. A hegycsúcsokon a hó fényes fehér ragyogásként látható a síkságokról. Ezért a Belu-Ha csúcs neve is a magyar szókincsbe tartozik.

Szibéria területe nagyjából 12 millió km2, ami egy szubkontinens területével bőven felér. A név természetesen magyar eredetű, a régi Szubartu országnevünk változata. Szavárdiának sok neve van, amelyek közül egyik a Sziber. Ez a név a Szi és Ber nevekből kapcsolódott össze, jelentése Nap-Emberek. A Szabír név Sza-Bír formában a Sza Menny Fiainak Emberei jelentést adja ki. Eme nevek nagyon közeli rokonok, de mégsem teljesen azonos jelentésűek, bár egyes kutatók nem tesznek jelentésbeli különbséget a különböző szóalakok között, amelyekből legalább húszat ismerünk.

A rengeteg földrajzi név egyáltalán nincs feldolgozva Ázsiában, magyar szempontból. A Himálaja, Pamir, Tibet, Ind, Sri Lanka , Dekkán, és még sok száz név Ázsiában azt bizonyítja, hogy egykor, talán az ókor előtt, a területet magyarok lakták, akik a neveket saját nyelvük szerint adták a topográfiai objektumoknak.

XXVI. FEJEZET: MAGYAROK HUN SZAVAI

Mérhetetlenül fontos a népnév, és annak jelentése, mivel az ősök a népnév segítségével határozták meg önmagukat és különítették el rokonságukat másoktól. A népnevek a legfontosabb nevek közé tartoznak, hasonlóan fontosak, mint az istennevek. A tudomány ezt az alapigazságot már régen felfedezte. Ennek ellenére a népnevek jelentése többnyire ismeretlen.

Mivel a Hun név kapcsolatban van a halálkultusszal, ezért a szavárd területeken, vagyis a Kaukázusoktól délre előforduló régészeti leletek is utalhatnak a hun névre. Göbekli Tepe feltárásai, majd a Göbekli Tepe népnek vándorlásai sok adatot tárnak fel számunkra. A T alakú oszlopokon lévő rajzolatokból a régészek azt szűrték ki, hogy a nép, bizonyos fokig, a halálkultusznak is hódolt. Valójában itt is a csillagvallás van jelen, ami szerint csillagokból születünk és csillaggá válunk életünk után. A cro.magnoni ember már a csillagvallást követte.

A hun területeken máshol is fel lehet fedezni a halálkultusz jegyeit. Egy üstben egy ember fő, haja az égnek áll, az arca europid. A sémi törzseknél is volt halálkultusz, és más népeknél is. A latin -usz végződés jelentése Halott, Halál, ami az Us-Üs-Ős szavainkon keresztül az Ős fogalmát fejezi ki, mivel az ős már tényleg halott.

A Hu jelentése Menny Fia, ami csillagot jelent. A Mennyek fiai a csillagok. Több ázsiai nép nevében is előfordul, ami e népek magyar kapcsolatait bizonyítják.

Huba neve Hu-Ba formában Menny Fia – Bá jelentést tartalmaz. Huba nagy hadvezér, az egyik magyar törzs vezetője. Sisakján szarvasagancsot visel, ami az égboltra utal, mivel a Szarvas eredetileg az égbolt egyik neve. Szarvas csillagképünket csak alig száz éve törölték el. Ma is gyakori keresztnév a magyarok közt.

Huha a Hu Háza. A Huta Hu-Ta alakban Csillag-Tája értelmű. A csillaghoz több fogalom is tartozik, mint gyerek, pici, tűz, hegy, magas, és hasonlók. Erősen képekben gondolkodó őseink elvonatkoztató képessége is jelentős volt. A Hu-Ta nevében a Hu, mint Csillag, a tüzet jelenti, a Ta itt is Táj, Hely. A Hutákban ércet olvasztottak őseink, akik feltalálták a Hét Fémet.

A Hu alapszónak minősül, de egy nagyobb szócsoportba is tartozik. Közvetlen rokonai a Hó, Ha (Havas), Hő, He (Heves) és Hé (Nap), Hi (Hideg), Hű. E szavak kapcsolódnak a hő, hideg-meleg fogalmakhoz. Igen jelentősen elterjedtek területileg is, nyelvileg is. Mivel nálunk egységes rendszert alkotnak, de más nyelvekben nem, alkalmasak a magyar nyelv elsődlegességének bizonyítására.

Huhog szavunk az éjszaka szava. A bagolyhoz kötjük ezt a szót, holott a Hu az éjszaka csillaga. A bagoly is éji madár, a csillagokhoz közeli, amikor száll a magasban. A Huhog ezért két magyar szó, a Huh és az Og összetétele. Nem hangutánzó ez a szavunk sem.

Huszár szavunk helyesen Hu-Szár, pontos jelentése Menny Fia – Király. Mindkét szórészt alaposan át kellett vizsgálni, hogy a jelentésre rá lehessen jönni. A Huszár szóról van több származtatás is. Az egyik szerint szerb származású a szó, jelentése „könnyű lovas”, ami egyértelműen a magyar szó szerb átvétele. Egy másik elég jó levezetés a hatti-mitanni városállamok felé vezet, ahol a Huszár szó előfordul. Húsz-Ár a jelentése, Húsz lovas alkot egy egységet, amit az egyiptomi rokonok is hamarosan átvesznek. A Hu-Szár fogalma a nép ajkán keletkezett, a dicső harcosok neve, amit Petőfi Sándor is megénekelt a János Vitáz című remekművében. A Hús szó a Hú-s alakból képződött, a Hűs szóval rokon. A vadászott állatokat hűsítő gödrökbe helyezték, az örök fagy talaja egész télen frissen tartotta a vermelt állatokat. Gáboriné Csánk Verától tudjuk, hogy Érd határában Kr.e. 6.000 körül működtek az utolsó vermek, mert ekkoriban az örökké fagyott talaj felengedett, és a húst már nem hűsítette többé. Az etruszkok a Húslevest Húsléve formában írták, vagyis két magyar szót alkalmaztak a fogalomra, pontosan azt a kettőt, amit ma is használunk. A Hús szó tehát a hűsítés fogalmából származik.

A Hul-Hull, Hűl az alapja a Hulla, Hullám, meg a mezopotámiai Hull-Máll, de még a Holló szavaknak is. Még igen sok szó bizonyítja a Hu és rokonai fontosságát.

A Hun név értelme Ég, Menny, és ebből fakadóan Csillag. Alapvetően a Huna szóból származik, ami Hu-Na alakban Menny Fia – Háza (népnév), vagy Menny Fia – Ember értelmű. A Na szó a szumerban Ház, Kő és Ember jelentésű, amiből világos számunkra, hogy magyar eredetű szóösszetételt látunk. A Huna rövidül Hun formára, de a Hunn is előfordul az írásos anyagban. A germán Hun Óriás jelentése a hunok magas termetét, és a csillagokhoz való kötődését fejezi ki.

A Huncut magyar kifejezés nem német eredetű. A huncut a német, vagy huncut a bíró kifejezések szerint a huncut szóban pejoratív értelem is rejlik. A durva német káromkodás, a hundsfot, valójában a hun alapszóból ered. A Huncutka már a gyerekekre vonatkozik, akik kis huncutok, bizonyos helyzetekben. A Hun szót jól értjük, a Cut a Kut párja, ami a Kutat igében is jelen van.

Huny igénk a csillag kihunyását jelenti. A szemünk becsukása is jelenthet hunyást. A „huny” tehát nem csak a halált, hanem a pihenést, alvást is tartalmazza. Elhunyni annyi, hogy a meghalt csillaga eltávozott az égbe. A délutáni hunyás viszont szemünk lecsukását jelenti, csak egy kis pihenést.

Pártahunya egy csillagunk neve, értelme Párta-Csillag. A magyar csillagászatban megőrződött a Hunya Csillag jelentése, ami abszolút biztonsággal bizonyítja a Hun csillag jelentését.

Van egy másik szavunk is, a Hugya, amely szintén Csillag értelmű. A Hugya családnév is, de e családok már gyakran nem értik saját nevüket. A Húgy az égből eső víz neve, az esőcseppek formája kis gömböcske, ami csillag formájú. Tehát az égben tüzes csillagok, és vizes csillagok vannak, az ég tengerén pedig lehet hajózni. A Hugya családnév ezért eredeti magyar, vagyis hun családnév, jelentése pedig a csillagokhoz kötődik.

Húg szavunk valószínűleg a Hu-Ug összetételből ered, aminek pontos jelentése Menny Fia – Fia. Az Ug Labatnál is Fia. A Hu-Ug összevonása Húg formát ad ki.

Ami fenn van, lenn is, mondja Toth, vagyis Theuth, Tejút istenünk. Ezért a Hun Ég, Menny fogalma a magyar nyelvben az alanti földekre is érvényes. Ebből eredően könnyen megérthetjük, hogy az Ég, Menny jelentés ellentéte a Föld felszíne, ami szintén viselheti a Hun nevet. Tehát a Hun területet is jelöl, amit az E-Hun, A-Hun kifejezésekben is láthatunk.

De az E-Hol, A-Hol, I-Hol szavaink is területet jelentenek. Bennük a Hol közös szó, a Hun közvetlen rokona. A Hon az a terület, ahol a csillagok fiai és lányai laknak. A Hon és Hun összefügg egymással, amit nem lehet letagadni. Még a Honn kifejezés is létezik, ami a Hunn közvetlen változata. Továbbá Han rokonaink neve is elterjedt Európában.

Abu-Hul neve jól illik a magyar, vagyis hun értékrendbe.

A Hon a kínaiban Hou átírással maradt fenn. Megjegyzendő, a kínaiak talán pontosan jegyezték fel, amit hallottak a magyar nyelvű hunoktól, akik gyakran erős nyelvjárási változatban beszélték a magyar nyelvet. A Hon helyett Hou-t mondtak.

Rendkívül fontos egy gyönyörű növénynemzetség, a Hunyor neve. A Hunyor a Hunor ősapa név változata. Virágainak öt szirma van, az Illatos hunyor szirmainak a színe liláspiros, a Pirosló hunyoré pirosas. Az öt szirom csillag alakú, nagyon nehéz nem észrevenni a csillag formát. A Hunyor tehát szintén csillag jelentésű. De nagyon izgalmas a tudományos neve is a nemzetségnek, ami Helleborus. Nézzük meg a latin nevet: Hell, Eb és Or elemekből épül fel. A Hell egyértelműen a Pokol, az Eb természetesen Kutya. Az Or az Úr változata, lásd Magor, Hunor. Hell-Eb tehát a Pokol Kutyák, akiknek az ura az Or. Vagyis Hunor, a Vadász csillagkép egyik neve a pokol kutyák, a Nagy Kutya és Kis Kutya, ura. Nagyon sajnálatos, hogy a magyar nép eredeti csillagászata ebek harmincadjára van vetve, ami miatt ezernyi értéket nem ért meg a magyar nép, de a z ősi tudásra éhes emberiség sem.

A Hunyorog ige Og neve Óriás értelmű. Huny-Or-Og a név helyes elemekre bontása. A csillagok hunyorognak, de a szemünk is hunyorog az erős fényben. A Személy nem más, mint Szem (csillag) az Éjben.

Hu, illetve Hun nevünk mellett a Sza és Mag népnevünk is gyakori. Természetesen nem csupán három régi népnevünk van, hanem sokkal több. Ha egy bizonyos nyelvet beszélő nép nagyon elterjedt, továbbá sok tízezer évig létezik, akkor természetszerűleg sok népneve alakul ki. De mindegyik népneve a mai magyar nyelvben benne van.

Kasmír egyik ókori neve Hun. Miként kapta a Hun nevet Nyugat-Kasmír, nem tudhatni? Keleti része Ladakh nevű. A Lad a magyar nyelvben Hegy, az Ak Felső. Talán Ladakh neve is magyar eredetű. Maga Kasmír a Ka-Sumír névből eredhet, ami a Sumírok Háza, Kapuja, Királysága értelmet viselhet.

A magyarok országa Hungária, a sportversenyeken HUN a magyar versenyzők jele. Hun-Gária nevet viselt Mandzsúria, azután Dzsungária, aminek eredetileg Hungária volt a neve, valamint Magyarország, azután Kaukázustól északra eső vidék, és a Volga-kanyar vidéke. Öt olyan Hungária országnév, ahol a hunok neve az államiság nevében is megjelent.

A Bibliában szereplő, genealógiai nevek többsége magyar nyelvű. A héberek, nagyon úgy tűnik, még magyarok voltak, majd a zsidók már teljesen szemitává lettek. Ez az oka a bibliai nevek eredeti magyar, majd későbbi zsidó jelentésének.

Az Unni, Undor, Unlak szavakban az Un ellentétes jelentésű lett, mintegy fosztó képzővé alakult az eredeti Égi jelentést elhagyva.

Huncut szavunk a kisgyerekekre vonatkozik, akik huncutkodnak. Hun-Szut formában csillag-keletkezés, vagy keletkező-csillag a jelentése, ami megfelel a felnövekvő gyerekek nevének. A Huncut szó tehát magyar eredetű, a Hun és Szut nevekből áll össze, amelyekből keletkezett a Huncut magyar szó. Amint feljebb ez már közlésre került.

Nagyon fontos még a magyar nyelvből megemlíteni néhány csatakiáltás nevét. Az egyik a „Huj, huj, Haj-Rá”, a másik a Hur-Rá!”. A Hur és Rá magyar szavak, a Bél-Húr névben a Húr a Nap, az Úr, a Rá egyszerűen a Napisten, valamint a Rá, mármint az ellenségre rá. Mivel a Hurrá csatakiáltás nyugaton is elterjedt, de a nyugatiak nem tudják, hogy magyar csatakiáltást hallatnak, amikor csatába indulnak, feltétlenül érdemes tájékoztatni őket csatakiáltásuk magyar eredetéről.

A Huj-Huj szóról tudjuk, hogy több száz éve Thuróczy azt írja, hogy a magyarok hujogatnak, hejegetnek. Ebből látszik, hogy már Thuróczy János sem tudta, mit jelent a Huj, vagy Hej. A „Huj, Huj”, valójában „Menny Fiai, Menny Fiai” jelentést tartalmazott, kiejtése Hui, Hui. A „Hejegetés” szóban a He a Nap neve. A Haj-Rá jelentheti Rá hajából kijövő gyerekeit is. Amikor a Nap, Rá felébred, akkor kezdődik a csata. A mongolok Muhinál úgy verték meg a magyar sereget, hogy a magyarok még aludtak, amikor a támadás, még az éjszaka, elérte a tábort. Ebből is tanulva, nem lehet saját szokásunkat ráerőltetni az ellenségre, amikor az másképpen gondolkodik.

A Hun szó még sok területen jelen van, bizonyítva a területek egykori magyar érdekszféráját. Egyiptomban a Delta eredeti neve Hun. Kufu piramisa is Hun nevű. És még sok területen megtaláljuk hun népnevünket.

XXVII. FEJEZET: HUN SZÓKINCS

Sajnálatos módon, kevés hun szót ismerünk, amelyeket a források hunnak minősítenek. Ennek elsődleges oka a magyar nyelvtudomány gyenge fejlettsége. A kutatási területek, mint a kínai krónikák magyar szókincse, vagy a japán nyelv magyar szókincse, teljesen elhanyagoltak. A szibériai magyar rovásírásos feliratokat senki sem mutatja be, a hunokkal senki sem foglalkozik. Aki foglalkozik, mindent megtesz a hun nyelv magyar nyelvűségének eltitkolására. A kevés fennmaradt hun szó azonban magyarul szólal meg.

A nagyon fontos földrajzi nevek, hun személynevek, a magyar nyelvben meglévő személynevek, a magyarországi hun földrajzi nevek, a magyar nyelvben meglévő hun nevek nem kerülnek megismétlésre ebben a fejezetben. Csupán azokat a hunnak minősített szavakat szükséges itt megvizsgálni, amelyeket a hunok kutatói már régebben feltártak. Néhány szóval azonban érdemes kiegészíteni a rövid szókincset.

Priszkosz, (vagyis Piroskás) rétor, ránk hagyott néhány szót. Ezek a Kamosz, a Medosz, és a Sztrava. Mivel görögül írt, nem tudjuk, hogy a szavakban lévő Sz valójában esetleg S volt-e?

Kamosz – a Kámos görög alakja. A Kám "idős" és "fekete", Kám településeink nevét a Kánből eredezteti a nyelvészet, ami helytelen, a Kám nem Kán. Kám népe Afrikában él, ők a hamiták. A hamitákat sokszor Kám nemzetségének nevezik a források. Ez az ital az idősebbek itala, fekete, barna vagy vörös színű, magas alkohol tartalommal. Arany János is ír a Kám italról, tehát ismerte ezt az italféleséget.

Mivel a Kamosz közel áll a Kumisz nevéhez, ki kell jelenteni, hogy a Kumisz is magyar eredetű szó. Ku a Száj, Misz a Fiatal neve. A tejpálinka a fiatalok itala volt, a mongol nyelv örökölte tőlünk, mint sok más szavunkat is.

Medosz – ez az ital egyértelműen a magyar Mézos változata. A D-Z kapcsolat alapján valamilyen mézes ital volt, bizonyára mézsör. A Medosz egészen biztosan magyar szó.

Sztrava – halotti lakomákon használatos szó, amely ételt jelentett. A névben az Isz-Tár, ebből Sztár szó Csillagot jelent. A halott csillaggá válisk, a halotti toron a Sztár Sztra alakra rövidülve jelzi az étel nevét is. A Sztra-Va Va szava ma képző a magyar nyelvben, de eredetileg kisebb isten, vagy istenné válás szava. A Sztráda amolyan Csillagút, de ma már csak a közönséges autópálya fogalmát értjük alatta.

Amint Bizánci Íródeák írja, amikor nagyjából a Temesközben haladtak észak felé, és szarmata területen szálltak meg, a vendéglátóktól megkérdezte, milyen módon főzték meg a vacsorájukat. A válasz: Honniasul. A szarmaták tehát magyarul válaszoltak, a Hon, Honn, Honni, Honnias és Honniasul szóelemeket mondva ki. A Honniasul szó végén magyar igeképző van. Egy ilyen fontos nyelvészeti bizonyítékot a magyar nyelvtudomány természetesen nem akar ismerni.

Hunalant a neve a Nagyalföldnek. Ez is magyar név. A hunok a mai Nagyalföldet Hun-Alant formában nevezték el. Vajon az alföld és az alant teljesen mást, vagy azonosat jelent? Természetesen azonosat. Az Alant magyar szó, ami a hun névben is benne van.

Hunnivár – A Dnyeszter melléke, ahol több hun vár is épült, de a Dnyeper is a területhez tartozik. A Vár főnév és ige magyar eredetű, régebbi alakja a Bar, pl. Szi.Bar-Isz nevében. A Hunnivár szó a hunok központi területét, vagyis Etelközt jelöli. A Hunnivár név a Várhun névvel szoros rokonságban van, ami a Várkony mai név régebbi formája. A Vár főnevet a hivatalos nyelvészet idegen eredetűnek tartja, nem tudni, miért. Szavárdia, a szavárdok nevében a Várda szó van jelen, ami a Várad párja, Kis-Várda, Nagy-Várad. Szubir-Ki szumer, Szubar-Tu már inkább akkád országnév, azonosak Szavartoi Aszfaloi országnevünkkel. De Sza-Vária nevében is szerepel a Vár, amely város népét Augustus telepítette át Szavárdiából Pannoniába, mert ott azonos nyelvet beszélnek velük.

Milu – A legnagyobb földi szarvas faj neve, amely az Amur környékén él Távol-Keleten. Nem hun név, erre nincs bizonyíték, de az biztos, hogy magyar név. Mi-Lu jelentése Fény-Ember, vagy Fény és Fény, Fények. Alapvetően az éjszakai csillagos égbolt neve, mint a Szarvas, és Rén. A szumer Amélu, Amilu nemesi rangnévben is jelen van. Ez a fogalom hozta létre a Millió szót, ami az égbolt millió csillagának a számnévi megfelelése. Ha a Mi-Lu szót megfordítjuk, a Lu-Mi(neszcensz) alakhoz jutunk, ami szintén a fénnyel kapcsolatos, és szintén magyar eredetű, de latin szó.

Nemere István írja egyik Atilláról szóló könyvében, hogy a hun csatakiáltás "Uuuuun, Uuuuun" volt. Nem ismerni a forrást erről a csatakiáltásról. Ha igaz, amit ír Nemere István, akkor Un Ég Királynőjének, a magyarok egyik legnagyobb istennőjének nevét harsogták a hun seregek. A csatában elesett hunok lelke Un istennőhöz, az Égbolt Királynőjéhez, a csillagokhoz száll. A spártai csatakiáltás (Sza-Pár-Ta – Szpárta) is hasonló a hun csatakiáltáshoz. Csak a szapáriakból lett szpártaiak "ouuum, ouuum" kiáltást hallattak.

Huj, Huj, Haj, Rá – Mai magyar csatakiáltás. A "Huj, Huj" valójában Hui, Hui, vagyis Menny Fiai, Menny Fiai értelmű. A magyarok és hunok tehát azonosnak tartják magukat. A Haj Rá lehet Rá napisten haja, ami a hajnal jelzője. A Haj Hai formában Házak. Tehát a Menny Fiai, Menny Fiai, vagyis csillagok népe, Hai, vagyis Házak, tehát nemzetségek, törzsek szerint, Rá napisten nevében, rá az ellenségre.

Hurrá – Mai elterjedt csatakiáltás. Hur a Napisten, lásd Bél-Húr, Tyúk-Húr, Íj Húr, stb. Neveinket. A Rá ebben a névben is a Napisten neve, vagyis magyar név.

Avar – Hun népnév, Galliában Avarisz, Egyiptomban Avarisz formában ismert, az Isz a Város neve. A zsuan-zsuanok az igazi avarok, az avarok az álavarok egyes történészek szerint. A magyar avar a lehullott lombozat neve, továbbá az avar nép neve. A Kaukázusban ma mintegy félmillió avar él, akiknek nyelvében igen sok a magyar szó. Ez igaz az abházokra, grúzokra, csecsenekre, a peki nyelvre, és másokra is. Az "avar" színe sárgás, barnás, vöröses, ami az avarok hajára, továbbá ruházatának színére vonatkozhat.

Bakay Kornél írja, hogy amikor Klaproth a kaukázusi avaroknál járt, több ma is élő hun nevet feljegyzett. Ezek az Attila, Bléda-Buda, Uldin, Ellák, Dengizik, Balabér, Eskám hun nevek, továbbá hallott Álmos, Lél, Zolta, Geiza és Sarolta nevekről is. A kaukázusi avarok rokonai a hurrik és uratuiak, akik viszont nekünk is közeli rokonaink. Ha Baján avarjai a kaukázusi avarokkal azonosak, akkor természetesen a rokonaink, és nem törökök.

Saper – Bakay Kornél szerint Úr jelentésű. Nagyon érdekes, hogy Kr.e. 15.000 körül Seber felirat van több, lovat ábrázoló barlangfestményen Nyugaton, vagyis a magyar Atlantiszban. Mivel a Ló Ember, meg Nagy, mint a négy lábú kedvencünk, harmadik társunk, a Seber (Rebes) meg Saper is akár, vagyis Úr, a nevek erősen kavarognak, de annyi bizonyos, szoros jelentéstani rokonság van köztük. A Szavárdok 20-25 nevének alapos elemzését el kellene végezni.

Liang országa – Talán a Liang Oroszlán, vagy Sárkány. Liang fejedelme Mu-Kien, tatár származású. Mu a Fény, Kien az Enki névvel azonos, a magyar nyelvben több variációja van. A Fényes-Kien egyértelműen szumer nevet viselt. A címe Csükü-hun volt.

An-T'sai – Suk-Tak ország újabb neve. Vajon az An-T'sai lehet Égi Csajok jelentésű név? Mivel a terület később A-Lan-Na nevű lett, ami a Nagy Lányok Háza is lehet. Az Égi Csajok a királyi feleségek, természetesen.

Ts'uan-ku – Feleség. Csu-An jelentése Csillag az Égen, a Ku Száj.

Ven-Chi – Feleség. A Ven a Fény neve, lásd a római Venus nevet, a Chi olvasata Csi, ami Nap. Ven-Chi tehát egyszerűen Fényes Nap. Nem akármilyen név.

Ki-Ts'u – Férjhez ment hun hercegnő. Ki az Ország, mint Szubir-Ki nevében, a Csu Csillag. Ki-Ts'u nem más, mint az Ország Csillaga. Változata a Kü-Tsa.

Tan-hu, San-hu. Sen-hu, Sen-jü és más szóösszetételeknek mindnek önálló jelentése van. A Hu a Menny Fia, és a nép, a Tan természetesen Tan, a Sen Lélek és Szent, a Jü a Jó, a San-Gu az Ura a Főknek értelmű. A Sangu a szumer Sangu szóval teljesen azonos, lehet Szent Fő is a jelentése. A Csangu magyar nép a Sangu nevét viseli. A csangúk a hunok királyi népe.

King-lu, King-lo – Kard. A King király, a Lu és Lo Fényes és Ember. A King-lu tehát a király-fényese, vagy a király-embere. Egyetlen angolt sem zavar, hogy itt is megjelenik a King szó.

Kim-liu-li – Kanál. Valójában Kím-liő-li, Kémlelő. Mágor múzeumában lehet látni Kr.e. 4.000 (újabban 3.500) idejéből hatalmas üstöt, benne egy kémlelő kanalat, amivel kémlelték a főzők az étel milyenségét. Ha a Li Király, vagyis nagy, akkor Kémlő Li a kanál neve. Amolyan 2 méteres kanálról van szó.

Pi-Sa – Fésü. A Pi Csillag, a Sa Menny Fia, Uralkodó. A név hasonló a Fisch névhez, a halak csontvázát lefaragva fésű formájú eszközhöz juthatunk. A magyar Fé-Sü jelentése Tündér-Kéz, meglehetősen költői név.

Se-Ppi, Su-Pi – Övcsatt. A Pi Csillag, a csattnak csillogó felszíne van, és általában valamilyen lényt helyeztek rá. Su-Pi jelentése Kéz-Csillogó.

T'ok-To – Teve. A Teve Tova, a T'ok-To azt írja le, hogy a teve döcög, Tok-Tok-Tok, mint az óra ketyegése, Tik-Tak. A To a Tovább alapszava. Mellesleg a mai Takta nevünkkel nagyon közeli.

Vuku – Varázs. A Vudu afrikai és jamaikai varázslás. A magyar Vutu, és Vata a Vudu közeli rokona, bizonyítva afrikai jelenlétünket és kapcsolatainkat. A Vuku a Vudu és Vutu rokona lehet.

Ten-Lo – Sír. A Ten természetesen Isten, a magy Ten ige a Teremtő Isten neve. A Lo több jelentésű, Fény, Ember, Nagy, Ló, de a franciáknál még Folyó/Víz is. A hun temetkezés milyensége megmutatja, hogy milyen módon temették el halottaikat, és a Ten-Lo alatt mit kell érteni. Ten irányába folyón kell haladni, amit a csónakos temetkezések mutatnak, ahogy a tündérek magyar törzsei is temetkeztek, vagy kurgánt emeltek, aminek a mai sírdombaz egyszerűbb alakja.

Eu-Ta – Pokol. Ez a név helyesen E-Uta inkább. Az Eu-Ta egyszerűen Igazi, Valódi – Ország, Táj. E-Uta a Ház-Útja, amikor a Házat jelképező személy utolsó útjára indul. Az Eu-Ta nem Pokol, hanem az Igazak-Országa, ami az égen van, Csillagországban. A Pokol fogalmának több jelentése van.

Lo – Italfélék. A Lo a francia L-Eau, kiejtve Lo -Víz jelentésű szóval nagyon közeli rokon. A hunoknál is a Lo folyadék, ital.

Rengeteg a nevek közt a kelta, angol, francia név, a magyar nevek mellett. De az probléma, hogy a kínai átírások mellet melyik szó miképpen olvasandó.

A hunok rangnevei is sok rejtélyt tartalmaznak.

Kok-Le – Királynév a harcrendben. A Le a Déli irányt jelenti, az egész hun harcrend Kína, vagyis a dél irányába helyezkedett el, ahonnan a legtöbb támadás volt várható. A Kok Kemény is, ma pl. a Koki névben is él. Tehát Kok Le egy Kőcsapás Lefelé.

Bookol-Abras – Egy név, talán az avarok közül. Pokol-Ábrás az értelme, mivel tényleg varázsló volt. Bakay Kornél is megemlíti. Bókol-Ábrás nem teljesen érthető, viszont a Pokol-Ábrás jelentését pontosan megérthetjük. A Pokol-Ábrás fogalmat már Fáy András is felfedezte. A varázsló ruháján csillagok, a Nap és a Hold lehetett, fekete szöveten. A Pokol lehet az Égbolt is, nem csak az Alvilág, a magyar mitológiában.

Csornai Katalin kitűnő magyar kutató. Több magyar szót is kimutatott a kínaiak által feljegyzett hun szavak közül. Érdemes meglátásait közölni.

Juci – Egy másik törzsbe beházasított lány általános neve. A Juci a Jolán becézése, a Jolán magyar szóösszetétel, Jó-Lán (Lány) a pontos értelme. Mivel a Jolanta, Jolanda nevek is ismertek, kétségtelen, hogy a portugál, spanyol, olasz nevek, és a kínaiak által feljegyzett Juci nevek a Jolán, Juli, Julcsa nevekből erednek. A nevekhez tartozik a Julius nemzetség neve is, mert maga Julius Caesar mondja, hogy nemzetsége a trójaiaktól származik, akik a Tarján törzsünkkel azonosak.

Yuli – Gyula. Ismét a Julius nemzetség nevét láthatjuk, ami magyar eredetű név. Alba Iulia értelme Fehér Gyula, vagyis Gyulafehérvár. A Gu szó fejlődése során jutunk el a Gúla és Gyúl szavakhoz, amelyek a piramisokhoz kötendők. A Gyúl változik szabályosan Júl alakra, és máris a Yuli – Gyula fogalomnál vagyunk.

Magyar Bán szabályosan alakul Wang – Király alakra.

Maodun – Bagatur, Bátor. Ez tévedés, szerintem, mert Maotun a Már-Ton (Ifjú-Úr) kínai alakja, amit bizonyít a későbbi, Savariában lakó Szent Márton neve, aki szintén hun volt, vagyis magyar. Az M > B hangváltozás felismerése helyes, lásd pl. A magyar Mé (Méh) az angolban Bee alakra változik. A Bátor magyar szó, Bá, aki Torló (Bá-Tor). A Bagatur mongol szó magyar eredetű, nem azonos a Bátor szóval.

Outuo – Csornai Katalin talán Udvarnak értelmezi. Ez a szó az Utó szavunkkal azonos, ami lehet a Nap uralma alatt is. Az Udvar pontos jelentése Ud-Vár, vagyis a Nap (Király) Vára. Ud az Udu – Nap névnek az alapszava.

Eshi - A Tanhu első, esküdt felesége. Az Esh értelme Ház, ami miatt az Eshi magyar szó, jelentése pedig a Ház Úrnője. Ismert az Eshi Katun, és a Mu Eshi forma is. A Mu Eshi pontos jelentése Fényes Eshi.

Lan – Több névben szerepel. Wulan folyónév, Hulan személynév, Zhelan talán méltóságnév, Alan népnév. A Lan a Lány eredeti alakja, lásd Jolán (Jó-Lány). De a Lány Nap, Oroszlán és Hosszú. A Lány hosszú hajú, lásd Haja-Don (hajadon), vagyis a haja Don folyóként omlik a hátára. A Láng a Naporoszlán Háza (Lan-Ga). Az oroszlán meg hosszú sörényű, hosszú hajú, ami a Naphoz teszi hasonlóvá.

Az Alán népnév helyesen A-Lán, a török és mongol nevek nagyon kevés idejűek ahhoz, hogy a magyar és kínai szavak jelentéseihez bármit hozzáfűzzenek. A kínai Lan Vörös Orchidea, a türk Al Vörös, a mongol Wulan – Ulan is Vörös. Ragaszkodni kell az időhöz, melyik nép mikor jelent meg, mert ha nem ragaszkodunk a korokhoz, óriási káoszba futhatunk bele, amiből nehéz kikeveredni. Csornai Katalinról ennyit most, de szenzációs nagy magyar kutató, érdemes őt olvasni és követni.

Van egy Büün szó, amit a magyar Bűn szóval vetnek egybe.

A hun nyelv szavait fontos összegyűjteni egy szótárba, amiből megismerhetjük hun testvéreinknek magyar nyelvét, amiben sok szumer, kelta, angol és francia szó is van, kaukázusi és ismeretlen eredetű nevek mellett. A kínai han nyelv és írás alapján érdemes kutatni a hun nyelvet, a török, mongol és más nyelvek sokkal fiatalabbak a hun nyelvnél, nyelvjárásoknál, amelyek a nagy magyar nyelvcsaládba tartoznak.

XXVIII. FEJEZET: BEFEJEZÉS KIRÁLYLISTÁKKAL

Semmilyen szándék nem vezet arra, hogy azokkal, akik nem fogadják el Isten igazságait, bármilyen egyezségre lépjek. Az igazság szent ügy, náluk viszont csak a romlás mondatai kószálnak laza felhőkben, fertelmes szóesőt zúdítva az igazságot áhítókra. Nincs közös út az igazak és a hazugok között.

A hunok, akik alapvetően magyar nyelven beszéltek, Írországtól Japánig civilizálták az embereket és alapítottak nemzeteket. Mivel azonosak a magyarokkal, ezért az Elsők Népe címre is jogosultak. A Nagy Nép hatalmas területekre terjedt ki, továbbá tényleg nagy termetű volt. A férfiak 200-240 cm, a nők 180-205 cm magasságúak voltak. Ezért is a germán Hun Óriás értelmű. Egyiptom, Mezopotámia, Irán is a fennhatóságuk alá tartozott, Kínában több dinasztiát alapítottunk. Az emberiség eredete és származása egységes, az emberiség a magyaroktól, egy másik nevünkön, a hunoktól ered.

Krónikáink egységként kezelik a magyar népet, sok nép neve alatt is magyarokat értve. Bár a magyarok eredetét bemutató krónikák sem tökéletesek, de abban egységesek, hogy más népek mellett, mint az egyiptomiak, sumerok, a hunokat is magyaroknak tartják. Krónikáink valódi királylistákat is közölnek. A hivatalos magyarnak nevezett történészek, akik természetesen nem magyar érzelműek, azt találták ki, hogy a királylistákat a krónikaírók a fejükből szedték ki, magyar településnevekből állítva össze a leszármazási sorrendet. Természetesen ez nem igaz, a hazánkat megszállni igyekvő idegenek annyira képzetlenek, felszínesen ismerik csak a magyar nyelvet, hogy nagyon könnyű cáfolni minden gonosz ferdítésüket. Az ellenséges megnyilvánulásokkal való küzdelem apasztja energiáinkat, ezért nem is szabadna törödni állításaikkal.

Thuróczy János A magyarok krónikája című művében közli az uralkodók listáját: Noé, Khám, Kús, Nimród, Hunor, Bor, Dama, Keled, Keve, Kér, Belér, Kádár, Ottmár, Farkas, Bondorfark, Bökény, Csanád, Budli, Beszter, Mike, Miske, Ombód, Kölcse, Levente, Lél, Zámor, Zombor, Balog, Bulcsu, Szultán, Berend, Kadicsa, Opos, Ete, Szemény, Torda, Bendegúz, Etele, Csaba, Ed, Ügyek, Álmos, Árpád.

Amint látjuk, a királylista Noéval kezdődik, ami természetesen nem igaz. A magyar királylista sokkal régebbről ered. Ősünk maga Ádám, de még Ádámnál is léteztek régebbi királyaink, akiknek fennmaradt a neve. A középkori európai történetírók minden népet és királyi családot igyekeztek visszavetíteni a Biblia származástanára. Azonban a magyar krónikák más témákban is teljesen eltérnek a Biblia szövegeitől. Abszolút biztosan úgy kell látnunk krónikáink szövegeit, mint amelyek hitelesebbek a Biblia állításainál, amelyeket jóval később fabrikáltak össze, mint a magyar krónikák állításait. Számtalan olyan írás is fennmaradt, amelyek egyértelműen a magyar krónikák állításait teszik hitelessé a bizánci elképzelésekkel szemben.

Mivel több királylistánk is ismert, a bennük foglalt nevek jelentéseit érdemes összehasonlítani. Most a nevek részleges bemutatására kerül sor.

Noé, Noah – A magyar An és No is Úr, Égi Úr. No-É az Úr-Háza, No-Ah az Úr-Vitéze. Nu a Keletkezés, de a No-Ammon, vagy a Ten-No nevekben már Úr a jelentése.

Khám, vagy Hám – A Gigászok Kr.e. 4.000 táján törtek be a Szaharába a Kárpát-medencéből. Utódaik a berber csoportok, tehát tényleg van magyar-szaharai kapcsolat nyelvileg is. A Khám a hunoknál Kám, a magyaroknál is Kám alakban szerepel, de a Hám szó is ismert. De más magyar krónikák a Noé – Japhet leszármazást hangsúlyozzák.

Kús – Kús királyunk nevét a Világfával sikerült azonosítani. Afrikában és Ázsiában is sok kus törzs élt. Bizonyos fokig a Kaszik, Kasszitákkal, és a Kusánollal is összevethetők. A Kos csillagzat népe

Nimrúd azonos a Vadásszal, a magyar nyelvben több neve is van. A Nim jelentése Magas és Oroszlán, a Rúd egy rúd, de Vörös jelentése is van. Ezért Nim-Rúd lehet egyszerűen a Vörös Oroszlán is, amiről Szepes Mária írt regényt.

Hunor – Nevében a Hun és Or=Úr szavakat ismerhetjük fel. Hun-Or tehát a Csillagok-Ura, az Őriások-Ura. Több Hunorról is tudunk, az egyikük Magor testvére vagy ikre. Magor az idősebb, minden esetben.

Bor – Rendkívüli királynév, alapvetően Víz a jelentése. A Bor-E-Ász névben Északi Isten, a Bor-Ysthenész (Dnyeper) névben Bor-Üsten, a Bor-Víz névben Víz az értelme. Bar alakban Ragyogó, de nem illik sorolni neveit, a magyarok amúgy is ismerik saját nyelvüket. Vagyis Bar és Bur formája van a Bor névnek, amiből csak keveset igyatok, mert megárt. Egy deci bor még vérképző is lehet. Arany Jánosnál "Bor vitéz már messze vágtat".

Dama – Ez a királyunk a hírneves Dumu, aki Dumu-zi néven inkább ismert. Dama-Sek még lehet a Dámás Napja, vagyis fősége.

Keled nevében a Kel a Nap, és ige jelentéssel bír. Az Ed Istent jelent, Id és Ud formában. Kel-Ed meglehetősen régi Napkirályunk volt.

Keve – Sok névben szerepel, első megjelenése, amiről tudunk, Kufu.

Kér – A király neve Tündért jelent. Kéri, illetve Kari népünk neve tőle származhat.

Belér – Ő nem más, mint Bél Úr, aki szintén Nap.

Kádár a Kadar és Kattar magyar nevek változata A Kád Ház, és a Víz Háza. Kades város nevében a Kad és Es is Ház, Város jelentésű.

Ottmár – Az Utu-Már összetétel szerint Nap-Ifjú lehet a név értelme.

Farkas királyunk neve természetesen Farkas értelmű, de a név két fő eleme, a Far és a Kas sok egyéb jelentést is tartalmaz. Ráadásul a királynévnek van más írott formája is.

Bondorfard – A Bondor és a Far-d nevek ötvözetéből született királynév. A Bon-Dor esetleges Jó-Torony értelme elképzelhető. De a bondor szőrzet, haj és szakáll kézenfekvő értelmezés, de még nem értjük a Bon-Dor szóelemeket. A Far-d a Far – Ház jelentésén alapul. A Far és Vár közeli alakok, mind a Par-Per-Pur formákból alakultak ki.

Bökény király neve két alakban is érthető. A Bök-Ény formában a Bök egy nagy szócsoport tagja, a Nap alapvető jelentéssel. Az Ény az En kicsinyítése, vagyis Istenke. Bök-Ény ezért Nap-Istenke jelentésű név. De a Bő-Kény is értelmes, Bő-Kényúr jelentéssel.

Csanád – Ebben a királynévben a Csa-Nád a Víz, vagy Csillagok – Nagyja jelentést adja. A Csan-Ád változatban a Csan a San, az Úr neve, az Ád ige.

Budli – Ismeretlen király. Talán egy régi Buda, akinek becézett neve volt a Budli.

Beszter – Maotun, vagy Márton másik neve. Magyar település név is, Kassától keletre. A Besz az egyiptomi Besz kisisten nevével is azonos. A Bészek a Vészek. Mély hangrendben Basz a neve, a nyomorgatás igéje, Baszt istenasszony kedvelt foglalkozása. Beszter két nevének részletes bemutatása majd máshol történhet meg. A Ter jelentése Csillag (Lény), Terület és Tér.

Mike király nevében a Mi Fény értelmű, a Ke lehet Kő, pl. A Piliske, Pölöske névben is. Mi-Ke, mint a fény köve, jól értett a kőbe rótt betűkhöz, az íráshoz. A Mikó székely név a Mike hun királynávhez igen közel áll. Mike telepe Somogyban van.

Miske – Magyar-hun király, van települése az Alföldön. A Mis jelentése Ifjú, a Ke lehet becézés, vagy Kő. Esetleg Király, bár a Ka gyakrabban Király értelmű.

Ombód király nevét nehéz értelmezni. Az Om Föld, a Bód közepesen gyakori szó, de nem ismert a jelentése. Az O.K. kifejezésre Ombódi Károly (O.K.) névmonogramja adhat eredetet, annál is inkább, mert Ombód egy isteni király volt egykoron. Detroitban, a Ford Művekben jött létre az OK kifejezés, magyar eredettel.

Kölcse – Egykori királyunk neve a Kolcsoktól ered. Kolcs-E azt jelenti, hogy a Kolcsok Házából való király. A Kolcsok Kolkhiszból, vagyis a mai Grúziából, Georgiából valók. A Kolcs szót Kölcs alakra az erős E magas hangrendje viszi Kölcs formára. Kölcs-E a Kolcsok-Háza, Kölcsey nevét legalább sikerült meghatározni.

Levente – Nagy magyar király. Arra is kell gondolni, hogy hatalmas királyaink nem sorban következnek a királyi listán, hanem csak a legnagyobbakat tették be a 40 király közé azok, akik egykor a névlistát megalkották. Levente király nevének változata Levante, ami földrajzi névként megjelöli Levente egykori uralkodásának területeit. A Névben a Lev az Oroszlán, mint magyar, az En Herceg, a Te Isten. Lev-En-Te tehát Isten-Oroszlán-Hercege jelentést viselt nevében.

Lél hun király neve a szumer Lil isten nevével azonos. Lél hun király En-Lil isten utóda, egyenes leszármazottja, legalábbis a nevében.

Zámor király – Neve Szám-Or, vagyis Szám-Úr értelmű.Talán matematikus volt, vagy másmilyen tudós. A magyar királyok között feltűnően sok a nagy tudós, a tudományokkal foglalkozó koronás fő.

Zombor király – Nevét mai magyar város is őrzi. Zombor a Dombor névből ered. A Szambár szarvas neve is hasonlít a király nevére, amit egy magyar kutató fedezett fel. De a Domb-Or a Hegyek-Ura fogalmat erősíti, mert a Domb kisebb Hegy.

Balog király – Neve a Bal és Og elemekből épül fel. Jelentése Nagy-Óriás, és Ragyogó-Óriás. A király valamelyik csillagképből vette nevét.

Bulcsu – Egy magyar, vagy hun király, akinek a neve a Bul és a Csu magyar nevekből épül fel. A Bul jelentése Tűz, Fény, Izzás, a Csu Csillag. Igaz, a Csu lehet Víz is, de a Tüzes-Csillag fogalom jobban megfelel egy király nevének, mint a Tűz és Víz.

Szultán – A név jelenléte királylistánkon messze Atilla előtt azt igazolja, hogy a "szultán" rangnév eredetileg magyar személynév volt. A név két eleme a Szul és a Tán. A Szül ige az alap, amelynek a Szülő, a Szőlő (Szöllő) és a Zöld is közeli rokona. A Szőlő fürtje termékenységi szimbólum, istennői jelkép. A Zöld a tavasszal megújúló természet színe, az újjászületés jelképe. Ezért a szultán színe is a zöld. A Szól ige a Szóból ered, Sol alakban Nap a jelentése. A Szul, Szül és Szöl nem feltétlenül rokona a Szól szónak, bár nagyon közel állnak egymáshoz. A Tán a Ten és Ten változata, ami Tudás és Isten jelentésű. Zolta, Zsolt, Solt, de még a Zsold is a Napot jelenti, a zsold a Napot jelképező arany pénzek neve.

Berend király – Nevét több formában is lehet értelmezni. A "Be-Rend" alakban a Rend szó jelenléte egyértelmű. A "Ber-End" formában az End jelentése Istenke, az En Isten (Herceg és Én, Enség) miatt. A Ber szerepel az Em-Ber szavunkban is.

Kadicsa – A név a Kadocsa és Kadosa változata. A Ka egyik jelentése Király, emiatt a Ka-Dosa értelme Király-Dósa. Magában a Dósa névben a Dó a Nap és az Út neve. A Kadicsa névben a Kád a Ház, a Kadocsa névben a Kad mellett az Ócsa Ó-Csillag, vagy Ó-Víz jelentésű. Ócsa városunk neve is ide tartozik.

Opos – A királynévben az Op és Os, vagyis Ős is jelen lehet. Az Apás, Apus, arab változatban Upos is rokon lehet a névvel.

Ete – Érdekes és nehéz név. E-Te formában Háza-Istennek a jelentése. Et-E formában a név nem teljesen érthető, mert az Et értelme nincs még teljesen felderítve. Ét értelme nem valószínű.

Szemény – Szem a Napisten, Izraelben Szemes a formája, lásd Bet-Szemes nevét, ami a Szemes Háza értelmet tartalmazza. Szem-Ény hun, vagyis magyar nemzetség is. Az Ény szó egyértelműen Isten, az En miatt, a lágyulás egyben kicsinyítés is, amit az "y" jelez. Szem-Ény jelentése tehát Nap-Istenke.

Torda – Ezt a királynevet a Tor és a Da elemek alkotják. A Tor jelentése Hegy, annak minden szinonimájával egyben, a Da Hely, vagy Nap.

Bendegúz – A név eredetileg Ben-De-Kus formájú. A Bende, Benda családnevek ma is léteznek. Ben a Ben-Ben-kő nevében is ismert, ezért jelentése Fény. A Pen értelme Ég, ami szintén ragyog. A héber Ben – Fiú szó úgy jön ide, hogy a Fiú Csillag, ami szintén ragyog odafenn az égbolton, ahonnan származunk, őseink szerint. Ben-De ezért lehet a Ragyogó-Hely, a Kus a Világfa egyik népe.

Etele – A királynév Atillához kapcsolódik, akinek Atura, Artúr neve is van. Az Etel folyónév, lásd Etel-Köz, amely hét folyó köze. Etel-E eszerint a Folyó-Háza. Az Etel változata az Etöl és Atil, mind magyar név. Az Atil szumer szóösszetétel, A-Til a Csillagok-Vize, továbbá Atilla nevének része (A – Víz, Folyó, Til – Csillag, Csillogás).

Csaba – A király nevében a Csa Csillag és Víz, a Ba Bá, és esetleg Ház – Ab értelmű. De maradjunk a Csa-Ba formánál.

Ed – A név egyértelműen az Id változata. Ez onnan tudható, hogy a magyar eredetű Idász és Idomeneusz testvérek neve megjelenik Ed és Edömén testvérek nevében is. Ilyen véletlen márpedig nincs. Ed, illetve Id neve kisebb isten, vagy Folyó értelmű, lásd szumer Id – Víz, pl. az Idiginna, vagyis a Tigris nevében.

Ügyek – A hun és magyar királyok listája szervesen egybeforr. Aki nem a krónikáinknak hisz, amiket magyarok írtak, hanem a politikai ügynököknek, akik a magyaroknak rosszat akarnak, az vessen magára követ. Ügyek neve az Ügy-Ek névelemek szerint az Ügy-Fia (csillaga, éke) értelmet tartalmazza. Az Ügy mai szavunk eredhet az Id szóból, aminek Folyó jelentését mutatja a Fekete-Ügy mai folyónevünk. Eszerint Ügy-Ék a Csillagok Fiainak – Folyója, Ügye. Mivel az Ügy mai jelentése olyan, mint a Köz-Ügy szóban is láthatjuk, Ügy-Ek egy bizonyos Ügy fontos vezérlőcsillaga is volt.

Álmos – Királynevünkben az Ál itt Magas értelmű, a Mos jelentése Ifjú Hős. Mellesleg az Álom szó olyan Föld – Om, amely nem valódi, hanem Ál. De az Álmodó hősök nélkül az emberiség nem jutott volna sehova. Ha az Almus nevet nézzük, akkor az Almuska névhez jutunk, az Alma pedig kifejezetten magyar női név.

Álmos után a Turul-házban már Árpád jön, aki az Áradó nép Csillaga fogalmat képviseli nevében.

Hirth Frigyes munkájára Götz László hívja fel a figyelmet, aki a Thuróczy Krónikában szereplő nevek közül többet hun királyokkal azonosított, akik a kínai krónikákban szerepelnek.

Kínai források Thuróczy Krónika

Mao-tun, vagy Bak-Tur Beszter, vagy Beztur

(Kr.e. 175) (Kr.e. 173)

Lau-Schang, vagy Mingi Mike

(Kr.e. 160) (Kr.e. 140)

Hu-Lu-Ku Kulche, vagy Kulke

(Kr.e. 85) (Kr.e. 41)

Hü-Lü-Küan-Kü Leunte, vagy Eleunte

(Kr.e. 60) (Kr.e. 8)

Mao-tun ókínai ejtése állítólag Bektuen, Biktun, Bektun. Ezek a nevek rokoníthatóak az óbulgár Bixtun, Vixtun névformákkal. Omeljan Pritsak kutató kimutatta, hogy a bulgár fejedelmi család hun eredetű, tehát a magyar Turul-házból származnak.

A Dulo nemzetség neve nem Dúló, hanem Du-Lo, vagyis Nap-Ember értelmű. Mondáink Dúl királya azonos a Dulo nemzetség nevével. Dúl és Dulo nem alán, hanem unug, vagyis mezopotámiai magyar név.

Kézai Simen szerint a hunok Hunortól és Magortól származnak, akiknek feleségei Dula két leánya volt. De Dula neve Nap-Helye értelmű, a Gyula névvel is rokon közvetlenül. A két királylány nevét Maya és Teja formában azonosítottam. Maya a Mayótisz-tenger nevével rokon, Teja pedig az egyiptomi Teje, illetve a magyar Tejút nevével. Herkules magyar hős Deianeira nevű feleségének a nevében szereplő Deia a Teja változata.

A hunok kijöttek Szkítiából, az Úr hétszázadik esztendejében. Ha az Úr új időszámításának kezdete Kr.e. 4.400, akkor a hunok Kr.e. 3.700 körül jöttek ki Szkítiából. De hol van Szkítia? Az égben, ahogy a Szkytha, vagy Csuta (Csuda) szó mutatja, vagy a földön?

Királyaik négyen voltak, Béla, Csele fia, a Szemény nemzetségből, kinek testvérei Köve és Kadocsa, valamint Ethele, Bendeguz fia, kinek testvére volt Rova Rof (Róva Rov) és Buda, az Érd nemzetségből. A hunok népe állított egy Kádár nevű bírót a Torda nemzetségből az ügyes-bajos dolgok megítélésére. Ez a szokás Takoson fia Géza idejéig fennállt, de utána is, töredékeiben fennmaradt ez az ősi hagyomány. A hun királynevek természetesen mind magyar nyelvűek.

Különösen fontos a Bulgár fejedelmi névlista, amellyel bizonyítani tudjuk a bulgárok és magyarok, valamint macedonok közeli rokonságát. Ez a lista valójában magyar nyelvű. Fel nem fogahtó, hogy miért akarják magyar "kutatók" törökké nyilvánítani a magyar neveket!

Avitochol – Abi, vagyis Api Tokol a név igazi értelme. A Tok-Ol a Nap-Helye, de itt kétségtelenül a Tok-Ul, vagyis a Nap-Fia értelem van jelen. A Tukulti-Ninurta névben is megjelenik a Tuk-Ul. A magyar nyelvben még a Tököl, Thököly nevek is rokonok a Tokol névvel. A Tökélyről ne is szóljunk.

Irnik – Valószínűleg Atilla Irnik nevű fiával azonos.

Gostun – A név Kos-Tun formájú. A Gos a Sos-En névben is megjelenik, Kos értelemben. A Tun a Dun – Úr változata. Gos-Tun tehát a Kosok Ura értelmű név.

Kurt király – A Kurt a magyar Kur-Tu név rövidülése. Kur ország a Kura-folyótól délre fekvő magyar, vagyis szavárd ország. Erről a földről beszél Arany János is. Egyes könyvekben Éden a neve, ami szintén színmagyar országnév. Kurt király tehát a Hegyek Országának királya. Semmi köze a törökökhöz, annál több a köze a szumerokhoz.

Bezmier – A név Beszter nevének változata lehet.

Aszparuh, vagy Esperikh, Isperik király neve jól érthető magyar név. Az Ász a magyarok neve, Asz-Par az Ászok-Háza. Az Asz-Par-Uh királynév utótagja az Uh nem más, mint a régebbi Ug, ami Fiút jelent. Asz-Par-Uh tehát nem más, mint az Ászok-Házának-Fia. Az Esper, Isper az Ász-Pár variánsai, az Ikh, Ik pedig az Ék, a Csillag, aki a Fiú, vagy Lány.

Tervel bulgár király neve magyar ige is. A Terv szó a Tervel rövidüléséből eredő főnév. De van magyar Tervel királyi név is, ami a magyar és bulgár dinasztiáknak közeli rokonságát bizonyítja. A Tervel ige Ter előtagja valamilyen csillagra, vagy területre vonatkozik. A Vel Vél, vagy Bél rokonsága is kézenfekvő.

Sevar király – Neve a magyar Szevár, Szavár változata. A Szavár népnevünknek sok alakváltozata van. Ilyen a Saper is, ami Úr értelmű a manysik nyelvén.

Kormisos – Egy királynév.

Telets – Egy királynév.

Vinekh – Egy királynév, a Jenő változata.

Umor – A királynév több formában is értelmezhető. Um-Or a Föld Ura, vagy Hegye. De Hunor neve azért mégis messze áll Umor nevétől.

Annyi bizonyos, hogy a bulgárok testvéreink, egy másik magyar nép, a macedónokkal együtt, akik ma szláv nyelvet beszélnek.

Vannak más királylistáink is.

Őstörténetünket a neveink sziklaszilárd biztonsággal hordozzák.

Aki nem is meri a magyar neveket, a magyar írást, és ellenünk beszél, nem lehet a barátunk, az igazság harcosa. Aki igazat szól a magyar nyelvről és szavairól, igazi jó barátunk, és az igazság harcosa. Az igazság mindenek felett!

 

← Vissza a kezdetre


 NYOMDAI SZOLGÁLATOK:
HUNOK A TEJÚTON Irodalmi jegyzék

Aradi Éva : Egy szkíta nép: a kusánok HUD idea Kiadó Bp. 2008
Baráth Tibor : A magyar népek őstörténete, Somogyi Zoltán NY, USA, 1993
Blunden C. : A kínai világ atlasza Helikon, 1995
Elvin M.
Bencsik András : Attila nagy király Magyar Ház, Budapest. 2003
Fáy András : Attila Regun-Press Kiadó, Monor, 2006
Fehértói Katalin : Árpád-kori kis személynévtár Akadémia Kiadó, 1983
FitzGerald Patrick : Az ősi Kína (A múlt születése) Helikon Kiadó 1989
Kánnai Zoltán : Néhány szó a kazárokról Internet
Kánnai Zoltán : A szkítáktól a székelyekig és magyarokig Internet
Kánnai Zoltán : Besenyők és úzok Internet
Némati Kálmán : Nagy-Magyarország Anahita-Ninti Kiadó Budapest. 1911
Nording Steve : Attila hun király magánélete Anno Kiadó Debrecen(Nemere István)
Sánta-Balog Csaba : Hun birodalom Vagabund Kiadó Kecskemét, 2006
Schreiber Hermann : Attila, a király Panem Kft. Budapest, 1993
Sima Qian : A hunok legkorábbi története Kiskunlacháza Press Print 1997
Szász Béla : A hunok története
Szegedi Mónika : Tibet Figyelő, Internet
Thompson E. A. : A hunok Szukits Kiadó Debrecen, 2003
Tokarev Sz. A. : Mitológiai enciklopédia Gondolat Budapest 1988
Ucsiraltu : A hun nyelv szavai Napkút Kiadó, Budapest, 2008
Zajti Ferenc : Zsidó volt-e Krisztus? Gede Testvérek Kiadó, Budapest 1999

és még sok köny