Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

K2017Aug22

2009. Január 23., Péntek 16:07

Torma Zsófia 4

Írta:  Friedrich Klára
Értékelés:
(1 szavazat)
12. MEGHAMISÍTÁSA Torma Zsófia jelentőségét egyesek elhallgatják, mások gondolatait céljaiknak megfelelően félremagyarázzák.

Friedrich Klára: TORMA ZSÓFIA 4

Sajnálatosan kéziratban porladó főművének címe "Dacia a római foglalás előtt"" Főként e mű címébe kapaszkodnak bele a dákó -román elmélet hívei, holott Torma Zsófia korában a történelmi források Erdélynek azt a területét, amelyet a Tisza, az Al-Duna és a Dnyeszter zár körül, Dákiának nevezték; Mezopotámiát Babilonnak; a sumerológusokat asszirológusoknak; a sumer őslakosság nyelvét pedig sumer-akkádnak, mivel akkoriban még nem vált nyilvánvalóvá, hogy az akkádok a sémitákhoz tartoznak.

Visszatérve a dákokhoz, ők Kr.e. 10-ben harcba keveredtek a rómaiakkal. A váltakozó kimenetelű ütközetek Kr. U. 107-ben Traianus császár győzelmével , s a megmaradt dák népesség beolvadásával végződtek. Dácia fővárosa, Sarmizegetusa volt, amelynek nevéből Torma Zsófia azt a következtetést vonta le, hogy szarmaták, azaz szkíta népek alapították. Ahogy ő írja: Tordos....culturrétegében a dákok erősített lakásainak nyomai még elő nem fordultak, a dákokat sem tekinthetjük ez okáért hazánk legrégibb teleplakóinak.....mint hazánk legrégibb népiről, az agathyrsekről emlékezik meg Herodot... (ők szintén szkíta népek voltak) A szkíták származása Hérodotosz szerint:Heraklész és Hülaja, a Kígyóistennő gyermekei hárman voltak: Agathürszosz, Gelónosz és Szkűthész)

Oláh Miklós történetíró püspök Hungáriájában(1536) olvashatjuk, hogy az oláhok a rómaiak telepítései, tehát nem dákok, mert azokat a rómaiak elűzték és nem telepítették. A rómaiak a 2.,3., században telepítették az oláhokat, tehát Krisztus előtt nem élhettek itt. De van másik adatunk is, az ember nem is hinné, hogy Hunfalvy Pálnak is lehetett egy jó gondolata. Véleménye szerint ugyanis a románok csak a magyar államalapítás után, tehát a 10. , 11. századbanvándoroltak be Erdélybe.

A Torma Zsófia levelesládájából c.könyvecske, Gyulai Pál kolozsvári régész szerkesztésében nagyszerű, hiánypótló alkotás. Mégis van néhány mondata, amelyeket meg kell kérdőjeleznünk, ezek talán a bukaresti kiadás miatt kerültek bele. Például: Torma Zsófia „a vallás mitológiai szimbólumok eredetének, jelentésének, továbbélésének kutatása közben fölfedezi, hogy az alapvető szimbólumok feltalálhatók Erdély lakosainak népművészetében, különösen a román népművészetben".(30. old) „A régészek közül elsőnek ismeri fel a román népművészet, a népszokások és az Erdélyben egykor államot alapító dákok civilizációja között a leszármazási viszonyt."(48. old.) Torma Zsófia ellenben ezt írja például az erdélyi legények fegyvertáncáról, a „kaluzsér" táncról: „A kaluzsér tánc nem vonatkoztatható az ún. római kontinuitásra, hanem a babiloni eredet bizonyítéka. Mivel a kalugyer szó románul szerzetest jelent, sokan tévesen azt hiszik, hogy ez a szerzetesek tánca."

Torma Zsófia eszméinek meghamisításához tartozik a következő mondat is: „...igazságkeresésében eljut a kor leghaladóbb természettudományos tételeinek elfogadásáig, a darwini tanítás helyességének felismeréséig" Az olyan kutató szellemnek, mint Ő, aki behatóan foglalkozott őslénytannal is, feltétlenül el kellett jutni a „teremtés vagy fejlődés „ kérdéséhez. De éppen okosságánál fogva nem elégedhetett meg e két felkínált lehetőséggel. Hozzáférhető eredeti írásaiban célzás szintjén sem olvasható, hogy darwinista vagy materialista lett volna. Ellent mond ennek Haynald Lajos bíboroshoz fűződő jó kapcsolata, akit feltehetően lelkiatyjának tekintett.

Románok iránti szeretetének túlhangsúlyozását annak köszönheti, hogy bátyjának, Torma Károlynak leánya Victor Babes román orvoshoz ment feleségül. Igen valószínű, hogy Babes szédítő karrierjét, amelynek csúcsa, hogy a világhírű német antropológus, Rudolf Virchow keze alatt dolgozhatott, Zsófiának köszönheti. Virchow ugyanis a régésznő levelezőtársa, tisztelője volt, élete utolsó évében meglátogatta és együtt járták végig a tordosi Maros partot, az európai újkőkor felfedezésének első helyszínét.

13. ÖSSZEGZÉS

Mi tehát tömören összefoglalva Torma Zsófia munkásságának jelentősége? Bolygónk eddig ismert legnagyobb hatású szellemi forradalma 8-9000 évvel ezelőtt játszódott le, kiindulópontja a Kárpát -medence volt. Ennek bizonyítékait elsőként Torma Zsófia tárta fel. Ezek a régészeti bizonyítékok és néprajzi összehasonlításai rámutatnak Trójával, az Égei műveltségekkel és Mezopotámiával való szoros kapcsolatra. Leleteinek jelentős részét alkotják azok a korongok és cseréptöredékek, amelyeknek írásjelei összekötik a Kárpát-medence átmeneti- és újkőkori, valamint jelenlegi magyar lakosságát.Ezeket az írásjeleket ma székely -magyar rovásírásnak nevezzük s ez a magyarság legalább 8-9000 éves Kárpát-medencei jelenlétének és folytonosságának bizonyítéka.

14. FELADATAINK

  1. Torma Zsófia munkásságának minél szélesebb körben való megismertetése, az őstörténetünkről előadást tartó kutatók említsék meg jelentőségét.
  2. Eddig még meg nem jelent nagy műve (amely 2500 rajzot tartalmaz) kiadásának szorgalmazása. Valószínűsíthető helye a Kolozsvári Történelmi Múzeum-Strada Daicoviciu 2, (régi neve Bástya u.)
  3. Szobor állítása, ezt feltételesen megbeszéltem Józsa Judit keramikusművésznővel.
  4. Szakács Gáborral a Forrai Sándor Rovásíró Kör alapítóiként elhatároztuk, hogy minden évben posztumusz díjat adunk olyan személyiségeknek, akik sokat tettek a magyar hazáért, de éppen emiatt hivatalos állami kitüntetésben érdemeiknek megfelelően nem részesültek. 2008-ban ezt a Szkíta-Hun-Pártus-Avar-Magyar Örökség Díjat Torma Zsófiának ítéltük, s jelképesen a 9. Kárpát-Medencei Rovásírásversenyen adjuk át.

15. ÚJ ÉLETRAJZI ADAT

Abban a méltatlanul kevés lexikonban és szakirodalomban, amelyben Torma Zsófia szerepel, születési évének az 1840-et írják. Talán nem haragszik meg régésznőnk valamely távoli szép csillagon ennek módosításáért, mivel az újabb adat kilenc évvel idősebbnek fogja feltüntetni, azaz születési éve 1831. E módosítás alapja a nevelt fia, Makrai László által 1899 november 15-én kiadott gyászjelentés, amelynek szövege a következő:

„Csicsó-keresztúri Dr. Torma Zsófia, több tudományos és jótékonysági egylet tagja f. évi november hó 14-én d.u.fél négy órakor életének 68. évében ,rövid szenvedés után szívszélhűdés következtében örökre elhunyt.

Munka és tudásvágy, szeretet és jótékonyság voltak életének főbb jellemvonásai. Örökölt szenvedéllyel és lankadatlan kitartással gyűjtötte össze hírneves régészeti múzeumának tárgyait s azokat életerejét emésztő fáradságos munkával igyekezett az ősembertani tudomány szempontjából feldolgozni és értékesíteni. De igazán boldognak csak akkor érezte magát ,ha szíve az emberszeretet és jóttevés oltárán áldozhatott.

A tudományos szenvedély izzó lángja és az áldást osztogató szív nemes tüze most már végképp kialudt s kihűlt tetemei pihenni fognak a helybéli róm. kath. temetőben, hová csütörtökön f.hó 16-án- d.u. 3órakor a háznál tartandó végtisztesség után ideiglenesen elhelyeztetnek. Lelkéért pedig az engesztelő szentmise áldozatok pénteken, november hó 17-én d.e. 10 órakor a helybéli róm. kath., valamint a csicsó- keresztúri kegyúri templomban fognak az Egek urának bemutattatni.

Örök áldás emlékezetére!
Szászváros, 1899 november hó 15-én.

E fontos életrajzi adatot hordozó gyászjelentést Kiss Irén művelődéstörténésznek és Tábori László keletkutatónak, a 2007 május 18-án megtartott Torma Zsófia emlékkonferencia szervezőinek köszönhetjük.

16. Újabb ismeretek Torma Zsófiáról

Fehérné Walter Anna 1973-ban ezekkel a szavakkal fejezte be előszavát az általa kiadott Torma Zsófia műben: „szándékunk a kis munka kiadásával mindössze annyi, hogy hódolni akarunk a sokat gúnyolt, lenézett, elmellőzött magyar régésznőnek, szászvárosi jeltelen sírjára hálánk babérkoszorúját elhelyezzük és nevét a modern sumerológia nevesei, rangosai közé iktassuk".

2007-ben Kiss Irén és Tábori László révén levelezési kapcsolatba kerültem Fülöp Júlia gyógyszerésznővel, a szászvárosi EMKE elnökével, akitől a következőket tudtam meg:

Zsófiát Szászvároson temették el, azonban később földi maradványait Csicsókeresztúron, szülőfalujában a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Lehetséges, hogy a hetvenes években Fehérné Walter Annáék már ezért nem találták sírját a szászvárosi temetőben.

Az életkorával kapcsolatban újabb bizonytalanság merült fel, mert a Kolozsvári Ferenc József Tudományos Akadémia által adott diploma születési idejét 1832 novemberében jelöli meg.

2006-os szászvárosi látogatásunk alkalmával a református templomot azért találtuk zárva, mert oda többször betörtek, lopás is történt.

Az ősi Torma családnak élnek még leszármazottai, akikkel Fülöp Júlia kapcsolatot tart.

2005-től évente Torma Zsófia emlékünnepséget tartanak Szászvárosban, az EMKE, a Református Egyházközség és a Néprajzi Múzeum szervezésében. A református templomban és gyülekezeti termében megemlékezések hangzanak el, kiállítást is rendez a helyi néprajzi múzeum vezetője. 2005-ben Szászváros román polgármestere is jelen volt és egy helyi művész javaslatát felkarolva köztéri Torma Zsófia szobor felállítását ígérte. Sajnos ez még nem valósult meg.

A régésznő szászvárosi házára, amely egykor múzeumként szolgált, az önkormányzat emléktáblát helyezett el 2004-ben. Sajnos ezt az épületet felújíttató új tulajdonos levette és nem hajlandó visszatenni.

A szászvárosi EMKE egy kis füzetet is kiadott a régésznőről szóló írásokból válogatva. Az a megtiszteltetés ért, hogy e füzetbe, bár név nélkül, de több részlet is belekerült jelen tanulmány Díszítések, mesterjegyek vagy írásjelek, a Nőrégész-régésznő és a Kutatói alapossága és módszere című fejezeteiből.

17. SZAKIRODALOM

Torma Zsófia: A nándori barlang csoportozat (Kolozsvár,1880, Különlenyomat)

Torma Zsófia: Hazánk népe ősmythosának maradványai (1896. In: Érdy M.:A sumir , ural-altáji- magyar rokonság története, New-York,1974)

Torma Zsófia: A tordosi őstelep és hazánk népe ősmythosának maradványai (1897, In :előző mű)

Torma Zsófia: Sumer nyomok Erdélyben-Ethnographische Analogien, (Jéna,1894,Fehérné, Walter Anna Kiadása, Buenos Aires,1973)

Badiny Jós Ferenc: Mah-gar a magyar (2003)

Childe, Gordon: The Danube in prehistory (Oxford, 1929)

Érdy Miklós: A sumir , ural-altáji- magyar rokonság története (New-York,1974)

Fehérné Walter Anna: Az ékírástól a rovásírásig (Buenos -Aires,1975)

Forrai Sándor: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig (Antológia Kiadó, 1994)

Gimbutas, Maria:The gods and goddesses of old Europe (Berkeley and Los-Angeles, 1974)

Gyulai Pál:Torma Zsófia levelesládájából (Bukarest, 1972)

Kalicz Nándor :Agyagistenek (Corvina,1980)

Makkai János :A tartariai leletek (Akadémiai Kiadó,1990)

Oláh Miklós :Hungária (1536,Magvető,1985)

Patay Pál: Torma Zsófia gyűjteménye (Archeológiai Értesítő, M.T.A.,1942 )

Renfrew, Colin: A civilizáció előtt (Osiris,1995)

Roska Márton: A Torma Zsófia gyűjtemény az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem és Régiségtárában (Kolozsvár,1941)

Rudgley, Richard:A kőkor elveszett civilizációi (Gold Book,évszám nélkül)

Téglás Gábor: Dr. Torma Zsófia emlékezete (Déva,1901)

Tulok Magdolna: Száz éve halt meg az első magyar régésznő,Torma Zsófia (Havi Magyar Fórum, 1999 november)

Winn, Shan M.M. :Pre Writing in south -eastern Europe ( Western Publishers,1981)

Friedrich Klára: Torma Zsófia igazsága (Magyar Demokrata, 2001, 51-52., In: Friedrich Klára - Szakács Gábor: Kárpát-medencei birtoklevelünk, a rovásírás (2003)

Lexikonok

Megjelent: 1665 alkalommal Utoljára frissítve: 2012. Június 30., Szombat 15:35

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 233 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.1%Canada 1.1%
Romania 6.2%Serbia 0.8%
United States 3.8%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3%Kuwait 0.3%
Germany 2.9%Australia 0.2%
Ukraine 2.7%France 0.2%
Slovakia 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 1.9%Czech Republic 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Greece 0.2%

Today: 100
This Week: 1170
Last Week: 4738
This Month: 14189
Last Month: 20941
Total: 1584654

Belépés