Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

K2017Apr25

2011. Augusztus 16., Kedd 08:55

Az Arvisura egy magyarellenes gúnyirat

Írta:  Friedrich Klára
Értékelés:
(27 szavazat)
Sámánrajcsúr című írásom tíz évig hevert íróasztalom fiókjában. Nem tudtam eldönteni, mi a tisztességesebb, tekintettel lenni az Arvisura rajongók érzékenységére, vagy rámutatni, hogy az Arvisura, célját nem is leplezve a finnugor rokonság elmélet egyik bástyája, és őstörténetünk kigúnyolása.

AZ ARVISURA EGY MAGYARELLENES GÚNYIRAT

Tászok-tetõtől a bosnyák piramisokig, 104-107. o.

Tépelődésem közben begyűrűzött Herribert Illig és magyar követőivel együtt keményen megvámolta a rajongók tájékozatlanságát és hiszékenységét. A nagy tudású történész, Fehér Mátyás Jenő és kedves avarjai hiába forogtak a sírjukban. Illig és magyar követőinek kasszasikere arra indított, hogy mégis csak leporolgassam az Arvisuráról írt gondolataimat. Nem a magyar olvasók zsebéből kivettpénzt irigyeltem, hanem azt sajnáltam, hogy ezek a forintok idegen zsebekbe vándoroltak, pedig fontosabb lett volna egy magyar, nemzeti érzelmű történész, régész, nyelvész, néprajzos csapat kutatásaira fordítani.

30-40 évvel ezelőtt még nem voltak nemzeti könyvesboltok és könyvterjesztők. Akkoriban a Nemzeti Múzeumban működő Széchényi Könyvtárba jártam 1945 előtt írt történelmet, vagy a tiltott írókat, pl. Hamvas Bélát olvasni. Így került kezembe a Magyarság őstörténete című, Ligeti Lajos nyelvész, keletkutató által szerkesztett, 1943-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem és a Franklin Társulat általkiadott gyűjteményes munka. Ne tessenek azt hinni, hogy valami szkíta-hun-avar-magyar rokonság lehetősége felmerült benne. Nagyon finnugor, nagyon magyargyűlölő, nagyon sértő, nagyon gúnyolódó munka volt ez. Két szerzőt lehetett elviselni benne, László Gyulát és Czeglédy Károlyt. A többiek, Ligeti Lajos, Kniezsa István, Nemeskéri János, de különösen Zsirai Miklós mintha köpködték, pofozták volna az embert soraik olvasása közben.

Az 1970-es években egy barátunktól titokban terjesztett 50-60 oldalnyi gépelt szöveget kaptunk, ez volt, ennyiből állt akkoriban Paál Zoltán Arvisurája! Átolvasva felmerült bennem a kérdés, miért kellett ezt ilyen titokban terjeszteni, hiszen teljesen megfelelt a hivatalos történelmi és politikai elvárásoknak: a manysik rokonaink, a szovjet partizán jó ember, a német katona rossz ember, régi vallásunk papjai szibériai sámánok és nem táltosok. Azonnal „bekattant”a Ligeti Lajos által szerkesztett Magyar őstörténet is, ebből különösen Zsirai Miklós őstörténeti csodabogarak című gúnyirata. Vagy Ligeti és Zsirai köre, vagy e könyv alapján néhány magyarokon élősködő magyargyűlölő hozta össze a manysi sámán unoka Arvisuráit. Ne tessenek azt hinni, hogy csalással vádolom Paál Zoltánt! Ő szovjet partizánoktól készen kapta az iratokat, amelyeket eredetileg nem is neki, hanem a Szőnyi Márton nevű „híres ellenállónak” hoztak, aki a szovjetek oldalán harcolt. Paál Zoltánt azért sem lehet csalással vádolni, mert az Arvisurában szereplő néhány történelmi nevet és helyszínt sem ő, sem a manysik nem ismerhették. (Többek között Oannész, Arszák, Ruga, Ojbársz, Ordosz, Hattusas) A finnugor népeknek pedig, köztük a manysiknak még a XIX. században sem volt saját írásuk, főként nem rovásírásuk, csupán az egyszerűbb számrovást ismerték. (Dr. Sebestyén Gyula és Zichy István gróf alapján) Így rovó sámánjaik sem lehettek. Az Arvisurákban szereplő történelmi nevek többsége megtalálható a már fent említett Magyarság őstörténeté-ben és a Németh Gyula által szerkesztett Attila és hunjai című könyvben. (1940, Reprint Akadémiai Kiadó 1986) Ebben Lige-ti Lajos két dolgozata is olvasható, az Attila hunjainak eredete és az Ázsiai hunok.

Véleményem szerint az Arvisurát e két mű alkotói közül írta valaki, valakik. Hangsúlyozom, hogy közülük kizárható László Gyula és Czeglédy Károly. A gúnyirat szerzőinek kezdetben talán nem is volt más céljuk, mint jót nevetni a magyarokon, akiknek Nemeskéri János szerint: „…testarányaik durván tagoltak, homlokuk alacsony, az orrgyökük széles és benyomott, az arcuk nagy fokúan lapos, az arcuk fogmedri része pedig előreálló”. (Mint a majmoknak) Gondolom, az antropológus szerző egy tükör előtt ült, amikor ezeket írta.

A tréfás kedvű magyargyűlölők később úgy gondolhatták, hogy a háború borzalmait és zűrzavarát kihasználva, a „hős ellenállóval” összefogva, a szovjet ejtőernyős partizánokat használják fel a gúnyirat szibériai eredetének hitelesítésére. Még arra is ügyeltek, hogy az „égből” érkezzen az Arvisura, mintegy a finnugor panteon főistene, Numi Tórem ajándékaként. Ez az ajándék végül a palóc Paál Zoltán, ózdi kohász ölébe hullott, aki becsületesen igyekezett megfelelni a regényes nevű Szalaváré Tura sámán unoka elvárásainak. Sikerült.

Az ország nagyobb része behódolt a hivatalossá, kötelezővé, államvallássá tett finnugor származás és nyelvrokonság elméletnek. Az ország kisebbik részének nagyobb része pedig fanatikus hívévé vált a kezdetben látszólag üldözött, manapság megtűrt, szintén finnugor őstörténetnek, az Arvisurának. Ügyes. Nagyon ügyes. De végül is lehet, hogy ezek az emberek azért váltak a finnugor elmélet követőivé, mert ők valóban a finnugor, helyesebben obiugor népek utódai, azaz manysiké, hantiké, osztjákoké, voguloké és még néhány szerencsétlen, elmaradott népcsoporté, akiket Zichy István gróf még a XIX. században is kőkorszaki állapotban talált.

Szeretném leszögezni, hogy ezzel az írással nem célom senki hitét megsérteni. Célom a magyar őstörténet megtisztítása a mindenféle rendeletekkel és cselvetésekkel ránk erőszakolt finnugor elmélettől és őseink sértegetésétől. A sumér-szkíta-pártus-hun-avar-magyar őstörténetet nem manysi sámánok írták és nem szovjet partizánok hozták az égből. Tehát 1997 szeptemberében a következőket gondoltam az Arvisuráról és az eltelt évek csak megerősítettek ebben.

Sámánrajcsúr (1997 szeptember)

Őstörténetünk még ismeretlen mélységeket rejtő tengeréből időről-időre felmerül egy szörnyeteg, az Arvisurák. A terjesztés kétes dicsőségét vállaló ózdi illetőségű Paál Zoltán előszava szerint az Arvisurákat 1944-ben ejtőernyőn(!) hozta le nekünk a német megszállók ellen hősiesen harcoló Szalaváré Tura, aki nem volt kisebb személyiség, mint egy manysi fősámán unokája. Ez az unoka ebben a hősies harcban el is esett, de még előtte, a hősies harcok közepette átadta nagyapja örökségét Paál Zoltánnak és az egész magyar nemzetnek. Ez az örökség pedig 347 (!) fő-, illetve rovósámán elbeszélése volt őstörténetünkről. A dolog már itt az előszónál nem stimmel, mert a szüleim szerint a megszállók az oroszok voltak. Megszállás és fogság tekintetében egyébként is lehetetlen összekeverni Németországot a Szovjetunióval. Elég itt csak annyi, hogy a németek 1944-ben már ismerték a fogmosást, az angol WC-t és a kézcsókot. Hogy a szovjet felszabadítás és 46 évig tartó megszállás milyen borzalmakat jelentett, azt most már meg lehet írni, de a tankönyvekre még mindig a borzalmak elhallgatása és nem tényszerű közlése a jellemző. Azt meg nem csak a szüleimtől, hanem hazaszerető történészeinktől is tudom, hogy a manysikhoz csupán annyi közünk volt, hogy néhány északra vándorolt hazánkfia tanította meg őket vadászni, halászni, ruhát varrni, sőt beszélni is. Ettől ők még nem a rokonaink, legfeljebb a tanítványaink.

De vissza az Arvisurákhoz. A magyar őstörténettel foglalkozó könyvek ismerete alapján (legyen az hazaszerető, vagy magyargyűlölő) arra a következtetésre jutottam, hogy az Arvisurák egy magyarellenes gúnyirat. Szerzője, vagy szerzői történészek, esetleg valamely társtudomány művelői, erre utalnak olyan nevek, évszámok, adatok, amelyekhez az ejtőernyős manysi sámánok a legmélyebb vodkás révületben sem jutottak hozzá. Tippelnék Ligeti Lajosra vagy Zsirai Miklósra, akik rögeszmés aprólékossággal gyűjtötték össze és kárörömmel vágták arcunkba a legyőzöttek krónikásainak minden hazug mocskolódását. Elképzelhető szerzőként Diószegi Vilmos is, aki megszállottan bizonygatta, hogy tudós, orvos, tanító, pap táltosaink azonosak voltak az általa a helyszínen tanulmányozott szibériai, irás-tudatlan, részeg, vagy bolondgombától kábult sámánokkal, akik még Diószegi látogatása idején is kőkorszaki szinten éltek. Az Arvisurák célja: a finnugor-manysi rokonság és a szovjet partizánok népszerűsítése, az igazi magyar őstörténet nevetségessé tétele a medvetoros évekkel, Góg furmányosaival, hasonló idétlenségekkel és sértésekkel. Őseink asszonyait és leányait szinte minden oldalon többször rimalányoknak nevezik. Vajon tudják-e az Arvisura rajongói, hogy mit jelent ez a szó?

Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára (1862). Rima: Kurva, szajha, lotyó, czurhó stb. Eredeti értelme: ringy v. rongy.

Ballagi Mór: A magyar nyelv teljes szótára (1873). Rima: kéjhölgy, örömleány.

Magyar Értelmező Kéziszótár (1972). Rima: szajha.

Gúnyiratot a Biblia Ószövetségi részéről is lehetne, de ezt nem merik megtenni azok, akik a magyarok őstörténetét csúfolják.

Befejezésül idéznék egy jellemző részletet: „A gara-Zúgon túl lévő Kuszkó birodalmában, Artupi asszonynak Kecső kabar nyílkovácstól négy fia származott: Ragyolc, Miskolc, Rohonc és Tiszolc.” Ezek a fiúk bonyolult úton tüzet loptak(!) és azt csuporba rejtették. Az Arvisurák szerzői szerint azonban a magyarok (akik lopnak) még egy csuporra sem képesek vigyázni: „Rohonc a folyóba beleesett, s a tüzes csupor odaveszett.” Nagy kár, hogy nem ennek a Rohonc gyereknek adta az ejtőernyős sámán-unoka az Arvisurákat. Legalább az is odaveszett volna. Az Arvisura azonban mégsem vicces, inkább veszélyes. Hátha valaki komolyan veszi.

Megjelent: 11873 alkalommal Utoljára frissítve: 2012. Július 05., Csütörtök 21:58

Hozzászólások  

 
oregjonas
#30 rimalanyoregjonas 2014-07-01 20:51
A #28 után még ezt is beküldtem, de nem jelent meg:

A Magyar nyelv (1862) szótárunk szerint a BARBÁR szó jelentése, értelmezése:

fn. tt. barbár-t, tb. ~ok. 1) A régi görögök és rómaiak értelmében minden más nemzetbeli, aki nem görög vagy római volt. 2) Müveletlen, vad népből való. 3) Durva, kegyetlen, ádáz ember. 4) Éjszaki Afrikának egyik népfelekezete, barbáriai, berber.

A Magyar nyelv (1862) szótárunk szerint az ELŐNY szó jelentése, értelmezése:

(el-ő-ny) fn. tt. előny-t, tb. ~ök. 1) Kedvező körülmény bizonyos cél elérésére, melynél fogva ahoz előbb eljuthatunk, mint más, tehát mintegy előkedvezés, pl. a játékban, azon játszó, ki a kikérő után legutósó, azon előnynyel bír, hogy üthet, s az ő lapját el nem üthetik; de ezen előnyből csak úgy lehet nyeresége, ha ütőkártyája van. 2) Előjog vagy igény valamihez. A kihalt tisztviselő helyére legtöbb előnye van annak, ki a fokozati rendben legközelebb állott utána.

A Magyar nyelv (1862) szótárunk szerint az ERŐNY szó jelentése, értelmezése:

(er-ő-ny) fn. Szokottabban l. ERÉNY.

A Magyar nyelv (1862) szótárunk szerint az ERÉNY szó jelentése, értelmezése:

(er-ény) fn. tt. erény-t, tb. ~ek. E helyes alkotásu nem régi szó, hasonlókép az er szóból származik, s erkölcsi értelemben vétetvén, jelenti az emberi akaratnak azon erejét, melynél fogva az erkölcsi törvényeket teljesíti, még pedig némi könnyüséggel és készséggel; vagyis ezen erőnek gyakorlása által szerzett, s nemesb értelemben vett erkölcsi tökélyt. Keresztényi erény, mely a keresztény-, polgári erény, mely a polgári-, katonai erény, mely különösen a katonai kötelességek teljesítésében áll. Erény utján járni. Erényt az ellenségben is tisztelni. "Óh, remélj, remélj egy jobb hazát! S benne az erény diadalát." Arany. Szélesebb ért. tökély. Isteni erény, emberi erény. Innen a tökélyek különfélesége miatt az erény is különféle. Mértékletesség, szüzesség, állhatatosság erénye. Szeretet, adakozás, irgalmasság erénye stb. Régen: jószág.


A T. Szerkesztőktől szereném kérni: a #28-as hozzászólásba, nem tudom miként, belekerült egy smile. Én nem tudom eltávolítani, kérem szépen vegyék ki onnan ha lehet. Köszönettel: oregjonas


#29 kovacs.laszlo

„Aki szereti a magyarokat, szereti az Arvisúrákat, aki nem, az úgyis fog benne kifogást találni.”

Nem így van, nem azok emelnek kifogást akik nem szeretik a magyarokat. S miért ők kifogásolnák, hisz' az ő érdekük pont az, hogy higgyünk az arvisúráknak.
Mi magyarok sajnos könnyen félrevezethetők vagyunk.
Az arvisúrák, koholmány amely a magyarok férevezetését szolgálja. Friedrick Klára és a többiek akiknek a nevei fentebb s alább is említve lettek, ők magyarok, akik próbálnak fényt gyújtani a fejekben.
Szerintem aki kételkedik Friedrich Klára (s a többiek) tisztánlátásában, aki nem hisz az észokoknak, az vagy vak vagy félretájékozott, vagy azok közül való akik "nem szeretik a magyarokat".
(A félreértések elkerülése végett, az észok jelentése: valamely állításnak észen alapuló bizonyitéka.)
Idézet
 
 
kovacs.laszlo
#29 5213 Szapárfalu Angolkert út 2.A.kovacs.laszlo 2014-07-01 13:17
Minden nép abból a szempontból vizsgálhatja a körülötte folyó eseményeket, hogy az neki használ-e vagy sem. A tartalma miatt (pl. mi van az elsikkasztott 300 évvel?) lehet bírálatokkal illetni, de azt is szemügyre kell venni, hogy a keletkezésénél milyen körülmények között érkezhetett el a közép-ázsiai és szibériai népek üzenete hozzánk az orosz megszállás alatt. Az viszont vitathatatlan, hogy felbecsülhetetlen az értéke, ha pl. úgy viszonyulunk hozzá, mint Jókai Mór irodalmi alkotásaihoz. Az író felhasználta a történelmi eseményeket, de művei asztrálmítoszi nyelvezettel többet mondanak el a jövőnkről, persze csak ha van tudásunk az értelmezéséhez, mint a világ összes Jókai bablevese. A Földközi-tengert persze tele lehetne rekeszteni azokkal a népekkel, akik azt szeretnék, ha Jókai nem írt volna egyetlen egy könyvet sem, sőt magyarok sem lennének a világban. S amely népek jobban szeretnék, ha a magyar nép megmaradna a Jókai bableves szintjén. Az Arvisúrák volt, van és lesz. És akkor is szólni fog hozzánk, magyarokhoz, amikor mi még mindig leszünk, de lehet, hogy ők már nem. Aki szereti a magyarokat, szereti az Arvisúrákat, aki nem, az úgyis fog benne kifogást találni. A lényeg, hogy az Arvisúrák (magyarul: Orvos Urak.) létezik.
Idézet
 
 
oregjonas
#28 rimalanyoregjonas 2014-06-29 17:52
Nem értek egyet ezzel:
„Czucor-Fogarasi szótára a "bűn" és "rab" szavunkat is mai értelmében magyarázza. Azonban ma már tudható, hogy a bűn szavunk a böön ősvallás nevének kiforgatása és ellenszenves értelemmel való felruházása, akárcsak a hatalmas uralkodót jelentő "lugal vagy lúgal (ékírással: ?? [rab-gal], ???? [lu2-gal], [újasszír]) sumer nyelven nagy ember, tulajdonképpen király, uralkodó." jelentésének lealacsonyításából kapta jelenlegi értelmét.”

Ha a bűn szó a "böön ősvallás" neve kiforgatása volna, akkor nyilván lennie kellene egy olyan szavunknak is amely eredetileg a bűn-t jelentette. De nincs több szó rá, s márpedig a régmultban is követtek el bűnt, amit valahogy ki kellett fejezni.

A Magyar nyelv (1862) szótárunk szerint a BŰN szó jelentése, értelmezése:

(bű-n, lásd. BŰ) fn. tt. bűn-t, tb. ~ök. 1) Általán, valamely törvénynek szándékos áthágása. Polgári, katonai bűn. 2) Szorosb ért. szántszándékos megszegése valamely erkölcsi, illetőleg isteni, és egyházi törvénynek, s maga azon cselekedet, mely e megszegésből származik. Bűnt követni el. Bűnt cselekedni. Bűnre vetemedni. Mást bűnre ingerelni, csábítani. Bűnbe merülni. Bűntől irtózni. Bűnt vallani. Bűneit szánni, bánni, töredelmesen meggyónni. Meguntam, vagy utálom, mint a bűnömet. Km. A keresztény erkölcstan szerint: bocsánandó bűn, halálos bűn, eredendő (eredeti) bűn (peccatum originale), cselekvési bűn; égbekiáltó bűn; fő bűnök; idegen bűnök; Sz. Lélek ellen való bűn; néma bűn (Sodomia). Nagy bűn, szarvas bűn. Bűnöket megbocsátani. Bűntől feloldozni. Ez még nagy pénteken sem bűn. Km. Ne uralkodjék a bűn a ti halandó testeteken. II. Kor. 5. 21. Ki bűnt nem tett sem álnokság nem uralkodott szájában. Péter. 2, 22. A Szentirásban a bűn gyakran annyi mint hajlandóság a bűnre, az ember erkölcsi természetének megromlása. "Minden zsidók és görögök a bűn alatt vannak." Rom. 3. 9. "De az irás mindeneket a bűn alá rekesztett." Galat. 3. 22. Rokonokul tekinthetők a parszi vinah, továbbá hellen binew, poinh, jonoV, latin poena, punio, német Pein stb.

Az évek során rengeteg szó értelme megváltozott, esetleg pont az ellenkezőjére. Mondok rá példát is:

A Magyar nyelv (1862) szótárunk szerint a FEDD, FEDDÉS szó jelentése, értelmezése:

(am. fegy-d, t. i. fegy gyökből és ed képzőből van alkotva: fegy-ed v. fegy-ét, öszvehúzva fegy-d, s hasonitással: fed-d; a Nádor codexben fegyelmez eléjön fedd értelemben; a Tatrosi codexben egyszerűen is fegy, eléjön szintén fedd értelemben, mint itt alább) áth. m. fedd-ett, htn. ~ni v. ~eni. Jelentése: valakit bizonyos rosz tett miatt dorgál, szid, szóval fenyít, s büntet. Keményen feddeni a kihágókat. Megfedd. Megfeddeni a pajkos ifjakat. Ha barátodat titkon fedded is, de mások előtt dicsérd. (Km.) Ki fedd meg engem közőletek a bünről? (Káldi. János evangy. Ugyanaz a Tatrosi codexben: "Ki fegy meg engemet." Átv. ért. tájdivatosan mondják magáról a rosz tettről is. A bűnöket feddeni kell. Az igazságos biró megfeddi a törvények áthágását. V. ö. FEGY. Mandsu nyelven feteme feddeni, s a szanszkritban: vad am. mond.

Tehát megfedd-ni vagy megfeddeni, az kb annyit jelent mint megszidni, megdorgálni, megfenyíteni. De akkor mit is jelent a "feddhetetlen"?! Ugyebár, ma azt jelenti hogy makulátlan, tiszta. Pedig helyesen értelmezve, a "feddhetetlen" annyit jelent hogy nem fenyithető, nem büntethető. Amikor egy politikusról azt halljuk hogy feddhetetlen, akkor jusson eszünkbe e szó eredeti jelentése! Tekintve hogy olyan politikus aki makulátlan, tisztalelkü, nem valószinü hogy létezik. De feddhetetlen, akarom mondani érinthetetlen, büntethetelen, kiváltságos, mentes, mentelmi jogu, az sok van!

A szavak értelme nem egyik napról a másikra változik meg, hanem lassan. Sajnos pont emiatt nehéz tenni ellene, vagy nem is lehet. Itt van pl az "ájul" szó. Helyesen, elájul, de ma, "beájul". Mibe ájul be? Meghal, elhal, belehal, mindegyiknek meg van a pontos értelme. De mit jelent a "behal"? Mit is jelent magyarul az hogy lenyúl? Azt, hogy lefelé nyúl, v. lenyúl érte ill. valamiért. Ezzel szemben ma, a lenyúl, az ellop, eltulajdonít. Így megy tönkre a magyar nyelv. Szép lassan. Tanui lehetünk ennek mindennap a médiában is. Mit mond az xfaktorban a zsidó Geszti és a többiek? "Iszonyúan jó" vagy "iszonyúan szép", "borzasztóan gyönyörű", stb.. Hát nem őrület?
Hozzátenném még ehhez hogy a nyelvrontás nem tőlünk magyaroktól ered.
Idézet
 
 
oregjonas
#27 rimalanyoregjonas 2014-06-29 16:41
Sajnálatos hogy a régi szavak kikopnak eltünnek a nyelvünkből. A "rima", "rimány", "rimálkodik" "rimánkodik" szavakat az én gyerekkoromban még, faluhelyen mindenki ismerte.
A Czuczor-Fogarasi "A magyar nyelv szótára" szerint:

A "rima" szó jelentése:
(rim-a) fn. tt. rimá-t, [***], szajha, lotyó, curhó stb. Eredeti értelme: ringy v. rongy. V. ö. RIM gyök és RIHA. Van ily nevü folyó is Gömörvármegyében (szlávul: Rimava), honnan Rimabánya, Rima-Szombat, Rima-Szécs helynevek. A folyó neve is talán ringyes-rongyos, vagyis több águ, vagy pedig ide-oda csapongó tekergő folyásától vette nevét.

A "rimán v. rimány" szó jelentése:
v. RIMÁNY, elvont törzse a rimánkodik v. rimánykodik igének. Jelentése: siránkozó kérelem vagy panasz.

A "rimálkodik" jelentése:
(rim-a-al-kod-ik) k. m. rimálkod-tam, ~tál, ~ott. Rimai életet folytat, kurválkodik, szajhálkodik. V. ö. RIMA.

A "rimánkodik" jelentése:
(rim-ány-kod-ik) k. m. rimánykod-tam, ~tál, ~ott. Sirva riva panaszkodik, könyörög, esedezik, sürgetőzik, mentegetőzik stb. Égnek földnek rimánykodik. Addig rimánykodott, míg megbocsátottak neki. Úgy látszik ebből alakult által a vékonyhangu régies reménykedik. Tiszta gyöke rí v. rív, melyből lett riván, rivány, s ebből ismét riványkodik, rimánykodik. V. ö. RIMOG.
(Rim-og, rimog, rimánkodólag sír - székelyeknél.)

Azok kérdésére válaszul akik Rimaszombat nevét említik, nos igen, itt a rima jelentheti v. jelenthette azt hogy - mondjuk úgy, - "könnyüvérü, ledér", de jelentheti v. jelenthette akár azt is hogy rongyos-szombat, rongyosok városa, avagy ebből következőn, szegények városa.
Idézet
 
 
oregjonas
#26 rimalanyoregjonas 2014-06-29 16:25
Több jeles tudor egybehangzó véleménye alapján kijelenthető hogy Friedrich Klárának igaza van!

Czakó Gábor pl. a következőket írja az Arvisurával kapcsolatban:

„Ezt írja egy barátom-olvasóm: „Az Arvisura a magyarság szent bibliája. Most hozzáteszem: minden létező közül a legnagyobb szellemi kincse! Korai életének, történelmének évezredek során lerótt, elképesztően gazdag, lélegzetelállítóan hiteles, a maga nemében - szó szerint -páratlan gyűjteménye. Nincs a világon még egy olyan nép (most a rokon népeket, a hajdani törzsszövetségeseket nem számítva), amely akár csak hasonlóval büszkélkedhetne. De olyan sincs, amelynek ha hasonlója volna, büszkélkedés helyett ilyen mélységes mélyen elrejtené, vagy ha épp nem tehetné, akkor magasról lesajnálná.”
Az Arvisura a „hun törzsszövetség” múltjának aprólékos leltára a kezdetektől, Kaltes Anyónak a Szíriuszról való érkezésétől. Paál Zoltán ózdi kohász koholta. Bár ő a könyv elején azt állítja, hogy egy Szalaváré Tura nevű szovjet-manysi ejtőernyős diverzáns hozta neki a magyar őstörténetet manysi sámán nagypapájától. Ám a mutatványoldalon szereplő rovásírt fatábla Magyar Adorján újmódi betűivel készült. Magyarul. Honnan vette a sámán nagyapó az adatokat? Hol tanulta nyelvünket? A manysi nyelv ugyan közeli rokon, de egy tucat szavát, ha értjük. Ha a 2000 nyomtatott oldalt kitevő mű valóban fatáblákon érkezett volna, vagy száz köbmétert kellett volna Tura vitéznek a kenyérzsákjába gyömöszölnie. Nem véletlen, hogy a könyvet a szerző leánya is „mesének” tartja. Nyilván ő sem látta az eredetit. Hogy meseként, regényként, vagyis szépirodalomként megállja-e a helyét, arra Gárdonyi, Jókai, Herczeg, Kodolányi illetékes. Ha valaki véletlenül olvasta az ő könyveiket a hun-magyar mondákról, regés előidőkről, netán egy kötet magyar népmesét, az biztos abban, hogy nem. Az Arvisura, mint történet és szöveg, bizony silány.
Példa. Paál azt írja, hogy Pósa András – mármint Anonymus – a Gömör-megyei Radnót községben született 1210-ben. Testvérét, Gyulát Pósa Pál országbíró, a szentgyörgyi és bazini gróf fogadott fia, tehát főúr, II. András bizalmasa, titkos tanácsosa, fősámán, a jászvásári domonkosoknál neveltette, András pedig a rimaszombati cserepesekhez került„mesterséget tanulni”. Amikor András a nagybátyjánál járt Budán, gyakran találkozott Béla kiskirállyal, akinek hamar elnyerte a bizalmát. Később a nagybátyja kancelláriájában dolgozott, majd 1236. január 25-én feleségül vette Radnóti Piroskát.
A mondott időben hazánkban még nem léteztek vezetéknevek, grófok, titkos tanácsosok. A főúri csemeték mestersége a politika és a hadakozás volt, tehát tűrést, engedelmességet, parancsolást, hadvezetést tanultak kicsi koruktól kezdve. A kancelláriákon papok dolgoztak, akik ekkoriban már nem nősülhettek. A Radnai havasok nem a Székelyföldön fekszik. Az inasgyerek barátkozik Béla kiskirállyal? Ráadásul Budán? E várat IV. Béla 1247-ben, a tatárjárás után kezdte építeni! Hab a tortán, hogy Anonymus legalább egy Bélával korábban élt, ha nem korábban. Porcukor a habon a kommunizmus vonalasságának tömérdek jegye: a kétkezi munka és a nehézipar dicsérete, a kereszténygyűlölet, a központosított világhatalom ábrándja, stb.
Paál Zoltánnak a történelem mellett a magyar nyelv sem volt az erőssége. Rimalánynak hívja sámánasszony-jelölteket. A rima a ringy-rongy-rossz szóbokor hajtása, jelentése ringyó.
Elemi fogalmai sem voltak a földrajzról. Szereplői gyakran elnyargalnak Ordoszba lóversenyezni, sámántanfolyamra. Légvonalban kb. hétezer kilométer! Légvonal lovasnak nincs, csak hegyek-völgyek, folyók, erdők, sivatagok, meg különféle, gyakorta hadakozó országok. Vajon hány hónap oda az út? Mi marad egy versenylóból, ha elüget Ordoszig?
E „szent biblia” mélységesen materialista-ateista. Szellemi sekélysége kb. egy hollywoodi fanti film szintjén áll. Ebben bizonyára részes Paál Zoltán eredetileg zagyva, csapongó, szót szóba öltő szövegének átírója, bizonyos Bolyky-Úr nevű amerikai pénzember. Hogy e „bibliából” mi a Paál, mi a Bolyky, manó tudja.
„Ekkora könyvet lehetetlen egy kútfőből összehordani.” – írja kedves barátom-olvasóm.
Balzac kilencvenöt! hosszabb-rövidebb regényt és elbeszélést írt Emberi színjáték gyűjtőcímen. Francsics Károly borbély 150 íves emlékiratot hagyott ránk a XIX. századból. 1973-ban a Magvető kiadott belőle 29 ívnyi válogatnem tást: Kis kamorámban gyertyát gyújték címmel. Remek! Várkonyi Nándor – Kodolányi és Weöres mestere – az emberiség ősműveltségéről írott egybefüggő három műve: Szíriat oszlopai, Az ötödik ember és a Varázstudomány legalább kétszerese az Arvisurának… Természetesen bőségesen adatolva!
Az Arvisura egy vasmunkás kitörhetnékjének emlékműve. Rajongóival megtörtént az, amit az állítólag Napóleonnak adott tanács mond: „Vedd el a múltjukat, és azt teszel velük, amit csak akarsz!” Az Arvisura a magyar múlt, a történelmi tudat és a józan ész ostobaságra váltása. Nem holmi nemzetközi összeesküvők bütykölték, hanem tudatlanságszomjas magyari rajongók, akik szeretnék megúszni a műveltség megszerzésével járó fáradalmakat, és amcsi barbik módjára tablettában kívánják bekapni az egész világot.”

www.czakogabor.hu/.../
Idézet
 
 
leszerelt
#25 Talán túlzás? Egy csöppet semleszerelt 2014-06-04 21:58
Idézet - nagyapó:
Mérésem szerint 200 csepp víz 1 dl. Ebből következik, hogy 2000 csepp víz 1 liter, így tehát 2.000.000 csepp víz 1 m3. Jó lesz figyelni a csöpögő csapokra. A 999.000.000 csepp víz 499 m3. Egy 15*25 méteres medencében ez a víz 1,33 m vízmélységet ad, amiben már egész jól lehet úszni, azaz a medencét üresnek nevezni, nos az talán túlzás.


Kedves nagyapó,

Előfordul, hogy tévedek, de ebben az esetben talán nem. A vízcsöppek térfogata változó. Tudtommal, az orvostudományban (pl. szemcsöpögtetők) 0.05ml (20 csöpp/cc). A csapokból átlagban ötször akkorák, 0.25ml (4/cc). Az átlag esőcsöpp pedig 0.11ml (9/cc). Átlagba véve (12 csöpp/cc), 999 millió csöpp egy szabványos (pl. olimpiai) úszómedencében kb. bokáig ér; még egy 25x15 méteresben is csak kb. egy arasznyi.

De egyetértek azon tanácsoddal, hogy jó lesz figyelni a csöpögő csapokra.
Idézet
 
 
nagyapó
#24 Szegednagyapó 2014-06-04 07:57
Mérésem szerint 200 csepp víz 1 dl. Ebből következik, hogy 2000 csepp víz 1 liter, így tehát 2.000.000 csepp víz 1 m3. Jó lesz figyelni a csöpögő csapokra. A 999.000.000 csepp víz 499 m3. Egy 15*25 méteres medencében ez a víz 1,33 m vízmélységet ad, amiben már egész jól lehet úszni, azaz a medencét üresnek nevezni, nos az talán túlzás.
Idézet
 
 
#23 címGuest 2014-06-02 20:20
Az adminisztrátor törölte a hozzászólást
 
 
leszerelt
#22 A "rimánkodik" szó magyar; a "rima" latinleszerelt 2014-05-18 18:04
Idézet - BAndi:
...Azon gondolkoztam,hogy ha a " rima "szó valóban olyan negatív értelmű,mint ahogyan a szótárak bizonysága szerint egy-kétszáz éve az ,akkor hogyan függhet össze a rima szóval a rimánkodás kifejezés,másrészint
furcsa elnevezésnek találnám a Rimaszombat kifejezést is....


Szerintem a rimánkodik és rima szavaknak semmi közük sincs egymáshoz. Nem vagyok nyelvész, de az én fülemnek a rimánkodik szó gyöke a rí, azaz sír, ige (pl. siránkozik). A rima szó eredete, viszont, tudtommal a latin rima = rés, repedés, hasadék szó. Ugyanezt a fogalmat sugallja a Sajó folyó egyik ágának (Rima) tereprajzára utaló latin neve. Ez az idegen szó valószínűleg a héber biblia magyarra fordításával (Károli, XVI. sz.) lett becsempészve anyanyelvünkbe, és csak azután terjedt el a zsidófelkent egyházak hatalma alá keveredett magyar nyelvterületeken. Ilyen szót azelőtt sehol sem találunk se magyar följegyzéseinkben, se népmeséinkben, se mondáinkban. A júdaista, júdeokrisztián (zsidófelkent), stb. vallások kiagyalói és fönntartói minden (ember- és természetbarát) termékenységgel kapcsolatos fogalmat, így ember nemiszerveit is, különösen a nőkét, szenvedélyesen becsmérlik, mellyel föltételezhetően saját beteg (züllött) gondolkodásukat leplezik le.
Idézet
 
 
Gondolatolvasó
#21 valaholGondolatolvasó 2014-05-18 08:38
Szép napot mindenkinek!

Szerintem is átverés az egész, ha a 2 kötetes új kiadást olvassátok, akkor többször már elején, van benne ellentmondás, mondjuk az Istenek ki kitől ered. Nyelvezetileg, mintha több szerző lenne, más a leíró részek szerkezete és nyelvezete.
Túl leíró,ha a görög regéket és mondákat olvasta valaki, akkor letisztult, egyenes, jól követhető ki kivel mikor mit csinált, ezzel szemben itt túlságosan aprólékos, sőt kacifántos.
Szavak jelentése részhez annyi a hozzáfűznivalóm, hogy sokan annyira kardoskodnak, hogy már eleink szavait is meg tudnák érteni, most meg pont az ellenkezőjét állítják, ez mást jelentett akkor mint most. Hogy is van ez???
Idézet
 
 
Magyar Sanyi
#20 DombóvárMagyar Sanyi 2013-06-03 20:11
Szerintem ez a kritika egyenesen vérlázító!Ilyet csak azok állítanak,akik a magyarságot a süllyesztőbe kívánják!Gratulálok kedves honfitársam!Gratulálok!
Idézet
 
 
BAndi
#19 BAndi 2012-05-01 16:15
Kedves Friedrich Klára!
Azon gondolkoztam,hogy ha a " rima "szó valóban olyan negatív értelmű,mint ahogyan a szótárak bizonysága szerint egy-kétszáz éve az ,akkor hogyan függhet össze a rima szóval a rimánkodás kifejezés,másrészint
furcsa elnevezésnek találnám a Rimaszombat kifejezést is.Régmúlt időkből származó szavak esetében gyakran megtörténik,hogy az idők teltével a szóhoz negatív jelentést tapasztanak.Nem is kell messzire mennünk pl.a "paraszt" kifejezés is ilyen,vagy akár egy régi népcsoporté,a "suttyók" neve,akik másokkal együtt a matyókkal tartoztak együvé.Ma már nem is tudjuk az eredeti jelentését.Ezért gondolnám,hogy óvatosabban kellene fogalmaznia.A dolognak nem csak azt az oldalát kellene megnéznie,ami igazolja az Ön feltevését,hanem
akár több irányból is.Ez lenne a kutatói tevékenység egyik alappillére.
Idézet
 
 
torpapa
#18 torpapa 2012-03-06 17:38
Idézet - Berci:
Miért nem tudok hozzászólni , ha bevagyok lépve ?
Üdv Merkurius .


Az elmúlt hónapban egy hiba bejelentés érkezett, sikerült is orvosolni. Ami nem érkezik be hozzánk, azt nehéz orvosolni. Általánosságokat nem lehet kezelni. Van vagy 10 féle böngésző, némelyiknek több mint 10 féle változata üzemel, különféle operációs rendszereken. Ezen belül mindenféle beállításaik és kiegészítőik vannak, amit vagy feltelepített valaki, vagy nem. A böngésző gyorsítótárának ürítése azért sok esetben megoldja a gondokat. Ha mégsem, akkor inkább ezen a felületen magyarmegmaradasert.hu/.../ lenne jó jelezni, semmint egy iromány alatti hozzászólásban.

Előre is köszönet érte,
Áldás,
törpapa
Idézet
 
 
leszerelt
#17 leszerelt 2012-03-06 17:13
Idézet - Berci:
Sziasztok... Miért nem tudok hozzászólni , ha bevagyok lépve ?
Üdv Merkurius .


Kedves Merkurius,

Küszködünk a honlap működtetésével; türelmedet kérjük. Velem is megtörténik, hogy belépek, írni akarok valamit, de a hozzászóló ablak nem hozza föl a bejegyzett nevemet. Ilyenkor ha megnézem (a bejelentkező ablakban), hogy be vagyok-e valójában lépve, látom hogy nem. Lezárom és újrainditom a böngészőm, egy néhány perc elteltével újra belépek, és akkor általában sikerül. Nem tudom mi okozza a bajt, de vagy a rendszer, vagy a böngésző gyorsító tára, vagy a kettő egyben gyanús. Törpapa rendszer-mesterünk arról értesít bennünket, hogy a rendszer 30 percenként mindenképp fölújítja gyorsító tárát. Remélhetőleg, ezt is majd idővel rendbehozzuk. Ahogy Zoli mondja, "Nem adjuk fel".
Idézet
 
 
Berci
#16 Berci 2012-03-06 16:06
Sziasztok .
Figyelem már egy ideje az írásaitokat , de sajnos nem igazán látom bent a lényeget .
Mit is tudtatok meg az arvisurából , segített benneteket valamiben ?
Vagy elolvastátok egyáltalán ?
Mert még erre sincs bizonyíték az írásaitokból .

Az elejét én sem igazán értettem (azóta sem értem) , félre is dobtam egyszer , de aztán egy kis "szellemi" sugallatra tovább olvastam .
Nem akarom nagyon részletezni , csak a fontosabb dolgokra ígyekszem kitérni .
Ilyen bent pl a földnek a holdal történt ütközése .Ami nem tartozott az addigi ismeretim közé .Ezért először én is kétkedve fogadtam , viszont több helyen is utána nézva egyre inkább bizonyítást myert a számomra , sőt találkoztam még olyannal is, hogy ez a földnek már talán a harmadik vagy negyedik ilyen ütközése volt.
A legtöbb és egyértelmű bizonyítékát ennek Herbie Brennan (ha jól emlékszem a nevére )gyűjtötte össze Atlantisz rejtélye cimű könyvében .Igaz ő nem konkrétan ezt akarta bizonyítani , de bizonyítékai teljes mértékben alá támasztják azt , hogy tizen egynéhány ezer évvel ezelőtt nagyon hirtelen , szinte egyik percről a másikra történt egy olyan változás amely megváltoztatta a föld addigi teljes klimáját.Mégpedig nagy valószinűséggel egy bolygóval történő ütközés által amelynek a "vándorkövek"által még az irányát is megtudta határozni..Talált olyan kőzetet amelyet csak úgy jellemzett , hogy akár a holdról is származhatna.
Az "tudomány "azon állitása, hogy a sarkokon évezredek óta jégréteg van sem fedi a valóságot , hogy miért ragaszkodnak hozzá mégis ennyire azt csak ők tudhatják (vagy talán még ők sem ). 13600 éve nem volt a földnek a jelenlegi tengelyferdesége , a sarkokon is kellemes klima és élet volt..

Másik igen fontos dolog,legalábbis nekem , a szakrális erő müködése aminek megértésében elég nagy segítségemre volt a könyv , mégpedig azok a részek amelyek Jézusról és Maniról szóltak (igaz sajnos nem foglalkozik velük igazán sokat)
A velük foglalkozó írásokból kivehető az is , hogy a jelenleg is müködő szellemi irányításu háttérhatalom már akkor is müködött .Mégpedig a magukat "égi beavatottak"-nak nevezett , és tized formájában a néptől adót szedető "embereken "keresztül. Ez a társaság az aki megkörnyékezi és utána irányítja , saját céljaira felhasználja mások félrevezetésére az Embernek megmaradni nem tudó embereket (remélem érthető így leírva) Ha valaki csak a tized szedését követi végig, mint jellegezetességét ennek a csoportnak egy jó darabig akkor is nyomon követhetőek .Egyébként ők azok akiket "fekete nemesség "-nek is neveznek és ez az igazi titkos társaság amely még most is a háttérből irányít .Nem pedig a szabad kőmüvesek , meg illuminátusok akikről most már még az óvodás gyerekek is tudnak .

Miért nem tudok hozzászólni , ha bevagyok lépve ?
Üdv Merkurius .
Idézet
 
 
leszerelt
#15 leszerelt 2012-03-05 21:04
Idézet - rimus:
Friedrich...


Kedves rimus,

Lennél kedves állításodat bizonyítékkal alátámasztani, hogy utána járhassunk? Ha megállja helyét, az ilyesmit jó lenne tudni. Ha nem, vagy ha nem tudod bizonyítani amit állítasz, akkor hozzászólásod rágalmazásnak tekinthető. Azt, pedig, biztos nem akarod akként itt hagyni. Várjuk válaszodat, vagy állításod visszavonását.
Idézet
 
 
rimus
#14 rimus 2012-03-05 20:29
Friedrich egy fideszes nőszemély, persze hogy ilyet kötelező írnia az Arvisuráról.....
Idézet
 
 
leszerelt
#13 leszerelt 2012-03-03 22:59
.../2

Értem én, hogy szerinted az arvisura megosztja a magyarságot. Sőt, egyet is értek veled. Ez egy tipikus "akár így akár úgy, nyerünk" zsidó ügyeskedés példája. Íme az élősködő gondolatmenete...

"Ha irományunk megosztja az itteni gazdatestünket (magyar gójokat), az gyengébb lesz, képtelen lesz minket lerázni magáról, élősködésünk megkönnyebbül. Ha nem osztja meg, olyan gyenge marad, mint amilyen most. Ezen utóbbi eset, viszont, csak úgy lehetséges, ha minden gój - vagy legalább döntő többségük - vagy elveti azt amit leírunk, vagy magáévá teszi. Ha sokakkal eltudjuk hitetni a csomagolásként beáldozott igazságokat, irományunk egyhangú - vagy nagy számú - elvetése kizárt. Ha, pedig, magáévá teszi azt amit leírunk, akkor annak lényege elfogadásával [ami, persze, hazugság] a mi érdekünket szolgálja. A biztonság kedvéért mindenképp lekötjük idejét, erejét, érdeklődését, melyet írásunk boncolgatására fogja pazarolni. Az igazság, amit a csomagolásba csalétekként beáldozunk jelentéktelen - máshol is könnyen megtalálható. Minél több ilyen "ajándékcsomagot" küldünk neki, annál több időt, erőt pazarol azok tanulmányozására, kevesebb figyelme jut viselkedésünkre."

Védekezés ez a fajta támadás ellen:

Élősködőtől semmit se fogadjunk el még ingyen sem, se aranyat, se gyémántot, még csak ingyen újságot sem. Ne adjunk el neki semmit, semmi pénzért. Ne társuljunk vele, szóba se álljunk vele. (magyarmegmaradasert.hu/.../...)
Idézet
 
 
leszerelt
#12 leszerelt 2012-03-03 22:58
Kedves Lacika /1

Egyáltalán nem tekintem tehernek gondolataidat, de attól tartok, nem tudok korábbi szavaimhoz lényegesen hozzáadni. Tehát, csak megpróbálom részletesebben megalapozni azt amit billentyűim már ideütögettek.

1. "- ad 4..." A sajtót, az oktatást, a szórakozás ipart, a vallás ipart, egybevéve, a megvezetés ipart önkikiáltott, önelismert "szakértők", "megmondó emberek", üzemeltetik. Ezen ipar azonnali célja a dezinformáció és tévhitek terjesztése; átmeneti célja a gondolkodás fölforgatása; hosszú távú célja a gondolkodás elsorvasztása, mellyel az emberiséget abban is függővé teszi - a megélhetőség mellett. (Átmeneti céljának fejtegetése itt olvasható: magyarmegmaradasert.hu/.../... és
magyarmegmaradasert.hu/.../...). A wiki-társaság is valószínűleg ennek az iparnak egyik szerve. Ez nem azt jelenti, hogy haszontalan, vagy hogy föltétlenül hamis anyagot terjeszt - sokszor hasznos külső forrásmunkákat is fölsorol -, de számomra a természettudományon (meg egy néhány, a hatalmat bitorlók szempontjából "nem fenyegető" érdekkörön kívül) megbízhatatlan. Tudtommal, a wiki- és wiki-féle társaságok termékeit a tankörök sem tekintik tananyagnak - de elismerem, hogy, sajnos, sokan azokat kútfőnek tekintik. Jómagam az "elfogult" szó értelmeit a Magyar Nyelv Értelmező Szótárából vettem át. Egyik értelme: "nem tárgyilagos" (II. kötet, 156. o.).

2. "nem látom bizonyítottnak, hogy miért kell valami "ellen" összefogni és nem mellette." Számtalan példát föl tudnák hozni, miért kell valami ellen összefogni - valószínűnek tartom, hogy Te is -, de, szerintem, az egységes erő irányításának vitatása még korai. Másképp mondva, most a lényeg nem az összefogás célja, hanem az összefogás érdeme; nem az erő alkalmazása, hanem az erő egyesítése.

De, hogy mégis megtiszteljelek válasszal...

Ha érdemes összefogni, akkor arra bármilyen nem kimondottan tiltott módszer alkalmazható. Egy módszer tanácsosságát általában a körülmények és helyzetek határozzák meg. Ezen módszerek egyike a csoportszellemnek is nevezett csoport-célszerűség megtervezése, kivitelezése, és fenntartása. Ez a célszerűség egy önérdekből származó önkéntes törekvés egy egyéni cél felé, ami - nem véletlenül - egyben a csoport többi tagja - hasonlóképp kialakult - egyéni célja is. A vezető dolga megtalálni vagy, ha nincs, adni a csoportnak olyasmit, ami a csoport minden tagjának egyéni önérdekét szolgálja, tenni-akarását kielégíti. Ez a valami lehet még a vezető megbuktatása is. Ha egy vezető, az összefogás érdekében, képes csoportját együttműködésre késztetni saját maga ellen, akkor a vezetés hatásos, függetlenül a vezető jövőjétől a csoportban. A fegyvernemekben pl. ezen hadtudományi tantétel gyakorlatias változata minden egységben megfigyelhető, a legkisebbtől a legnagyobbig.

Az összefogás, természeten, nem föltétlenül egy vezető cselekvésének az eredménye: Minden tagság-szervezett együttműködés a részek természetes kölcsönös vonzásának, s az által, az egyesülés felé haladásának az eredménye. (Erről majd máskor írok egy néhány szót - ha azt a Magyarok Istene is jónak látja.) Nem tartom valószínűtlennek, hogy a hatalmat bitorló bankárdinasztia azért váltotta le gyurcsányt (szándékosan kisbetűvel), mert a magyar nép kezdett összefogni... "ellene". Szálasi Ferenc, Tóth Ilona és a többi magyar mártír, még Nagy Imre meggyilkolása is a magyar összefogás ellen bevetett erők közé sorolható. A különbség csak az, hogy ezekben az esetekben a magyar nép valami mellett, azaz valamiért - és valaki mellett, valakiért is - kezdett összefogni.

Egyet értek abban, hogy a magyar nép - és az emberiség - fölemelése pozitív, azaz, építő irányzatot vagy végcélt igényel. De, az irány tartását vagy a végcél elérését akadályozó makacs erők leverésére csak romboló erő alkalmas. Nem minden akadályt tudunk kikerülni, és nem minden akadályozót tudunk meggyőzni, hogy jobban teszi ha félre áll, pláne, ha az által életszükségleteit (élősködését) veszélyeztetné.

/2...
Idézet
 
 
Lacika
#11 Lacika 2012-03-03 01:55
Kedves Leszerelt! (2)

Ha most az Arvisura még elválaszt és megoszt bennünket, akkor az a bábos szándéka szerint történik. Ezt FK jól ismerte fel. A követendő magatartást viszont nem jól választotta meg. Hogy ne a bábos akarata érvényesüljön, ahhoz a bábok öntudatra ébredése szükséges, önnön bábságuk tudatosodása és meghaladása. Hogy ne egymás ellen forduljanak, hanem egymással összefogva, együttműködve lépjenek fel a bábos önkénye ellen. Ehhez mindazt felhasználhatjuk amelyek eddig megosztottak bennünket. Másunk úgy sincs, egyelőre. Csak a közénk dobott konc feletti marakodást cserélhetjük közös gondolkodásra, amelyet cselekvés követhet. Ha ez a konc az Arvisura, akkor azon kell dolgozni és kihozni belőle mindent. Az Arvisura tanulmányozására, elemzésére már komoly tábor létezik. Nem lőni kell rájuk, hiszen testvéreink ők is. A közös hangot kell megtalálni, az együttműködés lehetőségeit. Ez segíthet az értékek felszínre hozatalában és a salak elkülönítésében. De segíthet abban is, hogy kiderüljön a tartalmi értéktelenség. Ha ez tényleges kutató, elemző munka eredménye, akkor ez védhető és objektívnek, tárgyszerűnek tekinthető. Addig csak vélemény, vélekedés.
A magyarság ősnép. Létezése év-tízezredekben igazolható. A mai emberiség történelmi tudata kb. 7000 évre nyúlik vissza. Mi, magyarok az elmúlt ezerszáz éves történelmünkben sem látunk mindent tisztán, a megelőző időszakot pedig szándékosan elhomályosították. Van-e értelme marakodnunk olyan információkon, amelyek kb. úgy hangzanak, hogy XY professzor kabátlopási ügybe keveredett? Szerintem nincsen értelme. A valószínű igazság kiderítése lehet célunk. Ha vannak egyezések, nyelvben, kultúrában, mitológiában, akkor ezek támpontot adhatnak annak felderítésére, milyen népmozgások történtek, milyen okok váltoták ki, stb.
Mára eljutottunk odáig, hogy ki lehet mondani: a finnugor kapcsolat igaz, csak nem úgy ahogy tanítják. És ez a megközelítés az egyedül üdvözítő, mert nem a teljes tagadásból indít, hanem az elfogadásból. Ezzel pedig nem kirekeszti az ellentábor képviselőit, hanem meghagyja becsületüket és megnyitja számukra egy új megközelítésmódhoz való csatlakozás, a szellemi megújulás lehetőségét.

- ad 7. Nem vitatom, hiszen engem is vitt az igazamba vetett hit indulata.

- ad 8. Igazad van, a tények csak a környezetük vonatkozásában bírnak jelentéssel.

- ad 9. A "valami" elleni összefogásra utaló példálózást érvényesnek tartom, de azt nem látom bizonyítottnak, hogy miért kell valami "ellen" összefogni és nem mellette. Ha ellene vagy "valaminek", akkor saját szemléleted korlátait erőlteted nem csak környezetedre, de ellenfeleiddé tett embertársaidra is. Ha viszont elfogadást tanúsítasz, magad is megnyílsz újabb felismerések és megközelítések előtt, új társakra, barátokra lelhetsz. Ha ellene vagy valaminek, akkor elutasítod azokat, akik (ne adj isten) tágabb szemléleti korlátokkal rendelkezvén, értéket is látnak az általad hulladéknak látott dologban. Tehát fenntartom a véleményemet, miszerint az elfogadás több lehetőséget rejt, mint az elutasítás. (Ezzel nem kívánom az elutasítás lehetőségét és esetleges jogosultságát megkérdőjelezni, csupán arra szeretném felhívni a figyelmet, miszerint nem első, de inkább utolsó lehetőségként tekintsük az elutasítást!)

- ad 10. Nem tudom mit sejtesz, de azért mondom a magamét: Világunk jelen állapota egy rossz szándékú, de tökéletes(hez közelítő)en végrehajtott kommunikáció(s hadjárat) eredménye. Ha ki akarunk törni belőle, nem engedhejük meg magunknak az elhibázott kommunikációt. Egymás közt sem. Erre gondoltam akkor.

Én is köszönöm a tartalmas és gondolatébresztő vitát!
Idézet
 
 
Lacika
#10 Lacika 2012-03-03 01:52
Kedves Leszerelt! (1)

Bár köszöneteddel lezártnak nyilvánítottad a vitát, én mégsem érzem lezártnak. Ugyan sok tekintetben közeledett véleményünk és pontosító megjegyzéseidet köszönöm, de nem mindenben értünk egyet és ez engem a továbbgondolkodásra, a tárgy bővebb kifejtésére ösztönöz. Ezért ne vedd rossz néven tőlem, ha további gondolataimmal terhellek.

"4. "az egyszemélyi vélemény szükségszerűen elfogult". Attól függ, mit értünk az "elfogult" szó alatt: a nem-tárgyilagosságot, vagy az ésszerűtlen ragaszkodást egy eleve kialakított állásponthoz. Ha ez előbbi, egyetértek. Ha az utóbbi, nem. (Csak mellékesen... érvelési hiba e két értelmezést keverni egy fejtegetésben. Ha a hiba véletlen, akkor a gondolatmenettel van baj. Ha szándékos, csalásnak minősítendő)."

- ad 4. "elfogult (melléknév) Vonzalomból és idegenkedésből részre hajló." (wikiszótár)
A meghatározás szerint érzelem irányítású részrehajlásról van szó. Nem ésszerűséghez illetve hiányához és nem tárgyszerűséghez kapcsolódik a fogalom, hanem érzelemhez. Az egyetértésed ezért érdektelen itt és érvelési hibáról sem lehet beszélni. Azonban én az egyszemélyi vélemény elfogultsága alatt azt értem, hogy az egyén érzelmei külső kontroll és ellensúly nélkül, szabadon érvényesülhetnek és érvényesülnek is. Valószínűleg te is erre gondoltál, amikor azt írtad, hogy "Ember ... csak alanyiságra képes. Ha, pedig, az alanyiság magától értetődően elfogultság, akkor mindenki elfogultnak tekinthető." Tehát ugyanarról beszélünk, csak máshogy fogalmazunk.

"6/a) "nem újabb frontvonalak nyitásával...". Nem FK nyitotta ezt a frontot, hanem az arvisura terjesztői."

- ad 6/a) Ez tipikusan a ki ütött először kérdése. Ezzel az erővel mutogathatnánk egyre hátrább, hogy saját felelősségünket elhárítsuk. A mi felelősségünk itt és most van értelmezve. A jelenünk adottság, a jövőnk lehetőség! De élni kell vele! A tagadás, hárítás, elutasítás negatív érzelem. Negatív érzelmek negatív eredményt hoznak. Ha valami megtörtént, akkor abban nem a rosszat hanem a jót kell keresni és megtalálni, hogy javunkra fordíthassuk. Ha megjelent az Arvisura, akkor meg kell keresni benne az értéket, mert ha csak a provokációt vesszük észre/látjuk meg, akkor a (provokálók szándékai szerinti) viselkedésünkkel magunkat fosztjuk meg attól a lehetőségtől amit az értékek fellelése jelenthet. Ha pénzről beszélünk ott, ahol nem a pénz a lényeg (hanem a finnugrizmus elutasítása), akkor saját mondanivalónkat alacsonyítjuk a pénz által jellemezhető értékrendre. Ezt lehet érvelési hibának nevezni.

"6/b) Ő csak véderőt küldött ki erre frontra. Ha ezt helytelennek tartod, mit javasolsz helyette?"

- ad 6/b) Ha FK véderőt küld a frontra, akkor csak azt teszi, amit várnak (nem feltétlenül tőle, de az általa is képviselt típustól). Ha mindenki csak a neki kiosztott szerepet vállalja fel, akkor maradunk paprikajancsik a bábszinházban. Új szerepet kell találnunk magunknak, amit nem a bábos keze mozgat. Új koreográfia kell, új stratégia. Az együttműködéshez a közös hang megtalálásán keresztül vezet az út. Nem azt kell hangsúlyozni, ami elválaszt(hat), hanem ami egyesíthet.
Idézet
 
 
leszerelt
#9 leszerelt 2012-03-02 21:24
Kedves Lacika,

Látom, jól bírsz a magyar nyelvvel. Hej, be jó lenne, ha én is...

1. "az érzelmi hangulatkeltés nem tartozik a tárgyszerűség fogalmi ernyője alá." Egyetértek. Nem alá tartozik: Mellé.

2. "Ez [érzelmi hangulatkeltés] pedig kiszámítható viselkedést eredményez, aminek használatával a célközönség reagálása irányítható" Egyetértek: Ha Petőfi Sándor elszavalja: "Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot", "kiszámítható viselkedést eredményez, aminek használatával a célközönség reagálása irányítható", pl. szabadságharc. Hasonlóképp, ha FK leírja: "mintha köpködték, pofozták volna az embert soraik olvasása közben", "kiszámítható viselkedést eredményez, aminek használatával a célközönség reagálása irányítható", pl. elundorodás a történelemhamisítók koholmányaitól.

3. "ha észrevesszük az érzelmi irányítás szándékát, a tények és a vélemények összemosását." A tények és a vélemények összemosása - ha szándékos - igenis csalás. Az érzelmi irányítás, viszont, nem föltétlenül a tények és a vélemények összemosásán alapszik, még akkor sem, ha azok közlése az irányítás egyetlen eszköze. Pl:

  • Tény: Árverezést hirdetett meg a végrehajtó.
    Vélemény: A meghirdetett árverezést hazafiasság megakadályozni.
    Irányítás: Akadályozzuk meg az árverezést!
    Eredmény: A célközönség reagált: Kiment megakadályozni az árverezést.


4. "az egyszemélyi vélemény szükségszerűen elfogult". Attól függ, mit értünk az "elfogult" szó alatt: a nem-tárgyilagosságot, vagy az ésszerűtlen ragaszkodást egy eleve kialakított állásponthoz. Ha ez előbbi, egyetértek. Ha az utóbbi, nem. (Csak mellékesen... érvelési hiba e két értelmezést keverni egy fejtegetésben. Ha a hiba véletlen, akkor a gondolatmenettel van baj. Ha szándékos, csalásnak minősítendő).

5. "nem mindegy, kinek drukkolunk!" Egyetértek.

6. "nem újabb frontvonalak nyitásával...". Nem FK nyitotta ezt a frontot, hanem az arvisura terjesztői. Ő csak véderőt küldött ki erre frontra. Ha ezt helytelennek tartod, mit javasolsz helyette? Ha erre javasolod a csapatmunkát, az együttgondolkodást elősegítő törekvéseket, akkor azokat hogyan viteleznéd ki, ha nem az igazság kutatásával és annak eredményei hirdetésével? Az együttgondolkodást elősegítő törekvések csak akkor előnyösek, ha a Nemzetünk érdekét szolgálják. Az oktatás is az együttgondolkodást segítette elő: Addig segítgette, amíg mindenki be nem vette és vallotta a finnugorizmust meg Jézus zsidó kilétét. Ha, pedig, ebben az esetben, netán, a semmittevést látod jónak, miért azt?

7. "Ha egy tudós kutató írása ezt a célt nem megfelelő módon szolgálja, mert tényszerű érveit elfedik indulatai, akkor ez csak újabb ellentétek forrás lesz." Itt első sorban egy érvelési hibát látok: Nem bizonyított, hogy tényszerű érveit elfedik indulatai, tehát ez itt - ne haragudj - mellőzhető. A többivel egyetértek. Más kérdés - és bizonyításra vár -, hogy ez mondható-e FK-ra.

8. "a puszta tények". A tények önmagukban haszontalanok; sőt, néha megtévesztők. Az igazság kutatása nagy részben a tények (és más tényezők, pl. valószínűségek, következtetések) kereséséből és távlatba helyezéséből áll. A távlatba helyezés, pedig, a vélekedés terméke. Pl:

  • Tény: 999.000.000 csöpp víz van az úszómedencében.
    Vélemény: 999.000.000 csöpp víz egy úszómedencében nem sok.
    Távlat: 999.000.000 csöpp víz egy úszómedencében alig látszik.
    Igazság: az úszómedence üres.


9. "negatív érzelmek nem fognak senkit együttműködésre sarkallni." Nem egyezek. A összefogás valami ellen éppoly sikeres, mint valamiért, csak célja különbözik. Ez a vezetés egyik alapelve. Avval, viszont, egyetértek, hogy a negatív érzelmek rombolók, míg a pozitív érzelmek építők. Ha rombolásra van szükség, pozitív érzelmek hasztalanok vagy károsak. Ugyancsak megfordítva.

10. "A jó szándékú, de elhibázott kommunikáció ugyanolyan káros mint a rossz szándékkal alkalmazott, de helyesen végrehajtott kommunikáció." Nem tudom, de sejtem, hogy a hiba jelentőségétől függ.

Köszönöm a gondolkodást serkentő vitát.
Idézet
 
 
Lacika
#8 Lacika 2012-03-02 01:45
Kedves Leszerelt!

A "tárgyszerűség" értelmezésem szerint az írásmű tárgyához való ragaszkodást jelenti. Ebben az értelemben a "tárgy" a címben határozódik meg. Az általad említett "tárgyilagosság" ettől nem elválasztható, bár szűkebb körben értelmezendő. Igazad van abban, hogy a tárgyilagosság kifejezés használata pontosabban adta volna vissza véleményemet. Védve szóhasználatomat, azt gondolom, hogy az érzelmi hangulatkeltés akkor sem tartozik a tárgyszerűség fogalmi ernyője alá, ha jogosultságát elismerjük. Ugyanis: "kinek a pap, kinek a papné". Egynek a pipafüst, másnak a szappanszag jön be. Ez pedig kiszámítható viselkedést eredményez, aminek használatával a célközönség reagálása irányítható. Ezen a ponton pedig eljutottunk az eszközhasználathoz, ami ugye az embert teszi:), és előttünk áll az ember, a maga szándékával, törekvésével és korlátaival. Persze ő nem korlátot lát, de mi megláthatjuk, ha gondolkodunk, ha észrevesszük az érzelmi irányítás szándékát, a tények és a vélemények összemosását.
Az alanyiság és elfogultság szembeállítása tekintetében pedig azt gondolom, hogy az egyszemélyi vélemény szükségszerűen elfogult. Az más kérdés, hogy részrehajlásomat hangulatkeltéssel, vagy tényszerű érveléssel próbálom érvényesíteni. (Milyen kifejező a magyar nyelv!) A hatásosság érdekében tényleg helye van a hangulatkeltésnek, de nem mindegy, kinek drukkolunk! Mert a magyarság történelmi tudatának helyreálításához nem újabb frontvonalak nyitásával lehet hozzájárulni, hanem a csapatmunkát, az együttgondolkodást elősegítő törekvésekkel. Ha egy tudós kutató írása ezt a célt nem megfelelő módon szolgálja, mert tényszerű érveit elfedik indulatai, akkor ez csak újabb ellentétek forrás lesz. Ezt megelőzni csak úgy lehet, ha a gondolatmenetet megtisztítjuk a felesleges koloncoktól, az indulatokat hatástalanítjuk és maradnak a puszta tények és érvek.
A hangulatkeltést, mint kommunikációs eszközt ebben az esetben védeni helytelen, mivel általános szerepét nem kívánom támadni, viszont a korábban említett okok miatt az adott írást felesleges módon terheli a tartalom rovására.
Az érzelmekkel eltérített nemzet- és történelmi tudatunk helyreállításában természetesen az érzelmeknek is fontos szerepet kell szánnunk, de a negatív érzelmek nem fognak senkit együttműködésre sarkallni. Ami nem az együttműködést erősíti ebben a munkában, az káros, mégha tartalmában helytálló is. A jó szándékú, de elhibázott kommunikáció ugyanolyan káros mint a rossz szándékkal alkalmazott, de helyesen végrehajtott kommunikáció.
Az ókorban a szónoklattan iskolai tárgy volt, Tibetben a buddhista szerzetesek vitakultúrát, érveléstant tanulnak. Nekünk maradnak az internetes fórumok a vitakultúra és érvtan gyakorlására, fejlesztésére. Ha felvállaljuk, akkor ez nem kis feladat, amivel hozzájárulhatunk az egységes véleményen alapuló együttműködéshez, nemzetünk felemelkedéséhez.
Idézet
 
 
leszerelt
#7 leszerelt 2012-03-01 23:52
Kedves Lacika,

Egyetértek meglátásaid döntő többségével; köszönöm értékelésedet. Anélkül, hogy azt kifogásolnám, figyelmedbe szeretném hozni az emberi gondolkodást meghatározó, de, sajnos, a mai elsorvadt hivatalos tudományból kirekesztett, erőnyök egyikét, a lélek-élet-érzés erőnyt, ami a szellem-öntudat-gondolat erőnnyel egyben és avval összhangban működteti az embernek nevezett test-anyag-téridőbeli lényt.

Egyet értek azon észrevételeddel, hogy a szerző tárgyszerű mondanivalója cikkének csak része, míg a többi nem mondható annak (ha itt a "tárgyszerű" szó alatt annak "tárgyilagos" értelmét érted). Egy pár értékeléseddel, viszont nem: Az alanyiság, szerintem, nem jelent nyilvánvalóan elfogultságot - elítélő értelemben (ha itt azt sugallod... elnézést, ha nem). Továbbá, a tárgyszerű fogalmazás a hangulatkeltésnél - ahogy mondod -, szerintem, nem föltétlenül előnyösebb, és semmiképp sem mondható mindenkor vagy kizárólagosan hatásosnak.

Ember egy (idegen kifejezéseket használva - amit különben utálok, de itt most muszáj) szubjektív jelenség, tehát a szigorú meghatározás szerint csak alanyiságra képes. Ha, pedig, az alanyiság magától értetődően elfogultság, akkor mindenki elfogultnak tekinthető. Továbbá, ha az elfogultságot elítélő értelemben alkalmazzuk, akkor mindenki elítélendő. Ha ez igaz, akkor minden szerzőt vádolni lehet elfogultsággal; a különbség köztük csak annak fokozata lehet. Egy bizonyos fokozattól kezdve valamennyien hajlamosak vagyunk az effajta vádolásra, annak ellenére, hogy elismerjük, hogy azon fokozat meghatározása vádunk alapjánál semmivel sem tárgyilagosabb. Pl. hol van az a tárgyilagos mérce, amivel az érzelmi motívációjának túltengését, vagy az olvasó érzelmi hangolásának szándékát mérjük? Vagy az, ami szerint egy fogalmazás szakaszát "tárgyszerűtlen"-nek nyilvánítunk? Tárgyilagosságunk kérdésbe vonható, valahányszor melléknevekre vagy határozó szavakra, vagy azok bonyolultabb nyelvtani formáira támaszkodunk.

Visszatérve az elejére, Friedrich Klára számításba veszi a lelki és a szellemi erőnyök együttműködésének fontosságát, épp úgy, mint ahogyan azt minden, ember gondolkodását befolyásolni szándékozó szerző teszi, Tenmagadat, jómagamat, beleértve. Más kérdés, ezen szándék erkölcsössége - aminek fejtegetése itt elkalandozás lenne.

Szerintem, a tárgyszerűnek mondott és az alanyi fogalmazás közti különbség a gondolkozás és a gondolkodás közti különbséget tükrözi. Míg a gondolkozás kizárja a megérzések, ráérzések figyelembe vételét, a gondolkodás a gondolaterőt azon (érzelmi) jelenségek tudatos megmunkálására veti be. Ezen utóbbi munka eredménye lehet az emberiség többé-kevésbé sikeres befolyásolása, melyet egy "csak két kézzel megfogható" tárgy kezeléséhez lehet hasonlítani. A Hazánkban és rajtunk élősködő nép ezen mesterkedés kiváló szakértője, amivel bennünket megbénít, és amit "ügyeskedésnek" nevez.

A kizárólag szellemi munka hasznos a hibás gondolkozás kinyomozására és helyreállítására és, egy bizonyos határig, hatásos az érvelésre különösen érzékenyek meggyőzésére, de hatástalan az érzelmi eszközökkel elvetett tévhitek ellen. Ezen utóbbiakra csak ugyanaz az erőny hat, mely azokat létre hozta és fenntartja. Pl. a félelem ellen az érvelés hatástalan, míg a bátorság megkóstoltatása hatásos. Hasonlóképp, fölösleges magyarázgatni egy szerelmesnek szerelme hibáit, de azon érzelmek, melyeket pl. a megcsalás kelt, még a legnagyobb lángokat is hirtelen kitudják oltani - amit, mellesleg, semmiféle magyarázkodás sem képes megfékezni.

Másképp mondva, tengeri támadás ellen tengeri erővel, légi támadás ellen légi erővel, szárazföldi támadás ellen szárazföldi erővel, és öszfegyvernemi támadás ellen öszfegyvernemi erővel leghatásosabb a védekezés. A magyarság kipusztítására bevetett erőket, pedig, szerintem, öszfegyvernemi (testi-lelki-szellemi) támadásnak kell tekintenünk, és aszerint kell ellene védekeznünk. Ebben a küzdelemben minden hazafi és honleány tehetsége - egy, vagy több "fegyverneme" - szerint vesz rész.
Idézet
 
 
Rekabea
#6 Rekabea 2012-03-01 19:38
Egyetértek Lacika véleményével.

Igen, és mi van Rimaszombattal ?!

Csak azt ne tessék mondani, hogy [***]ról nevezték el.
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 239 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68%Canada 1%
Romania 5.8%Serbia 0.8%
United States 5.2%Kuwait 0.4%
Russian Federation 3.1%Switzerland 0.4%
Germany 2.6%Czech Republic 0.3%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.3%France 0.2%
United Kingdom 1.7%Italy 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Belgium 0.1%

Today: 583
This Week: 1233
Last Week: 5419
This Month: 18054
Last Month: 25574
Total: 1497475

Belépés